MSZP Infrastruktúra és Területfejlesztési Tagozat TISZAI HAJÓZÁS. Készítette: Balogh Imre, Dr. Vass Ödön

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MSZP Infrastruktúra és Területfejlesztési Tagozat TISZAI HAJÓZÁS. Készítette: Balogh Imre, Dr. Vass Ödön"

Átírás

1 MSZP Infrastruktúra és Területfejlesztési Tagozat TISZAI HAJÓZÁS Készítette: Balogh Imre, Dr. Vass Ödön BUDAPEST 2006

2 TARTALOM Bevezető 3 Előzmények 4 1. A víziközlekedés fejlesztése Közlekedésfejlesztési Program, Víziközlekedés Belvízi víziút- és kikötőprojektek ütemezése A belvízi árufuvarozás új szabályai 18 Zárszó melléklet. Térképek, ábrák melléklet. Táblázatok 29 2

3 BEVEZETŐ Tagozatunk a rövid-, közép és hosszútávú, infrastruktúrát érintő fejlesztési elképzelések ki dolgozásához ajánlásait, javaslatait rendre elkészítette. Több fontos fejlesztési terület szem előtt tartása mellett, a közlekedésfejlesztést, ezen belül is, a víziközlekedési alágazatot soha sem hagytuk ki, hangsúlyozva ezzel jelentőségét és a benne megtestesülő lehetőségeket. A hajózásra alkalmas víziútjaink közül a: Duna Dráva Tisza Kőrösök Bodrog és Sió személy és áruszállitásban eddig betöltött. vagy ki nem használt szerepét elemezni, ezek alapján újraértékelni szükséges. A Duna - Majna Rajna víziút megnyitásával kínálkozó vízi szállítási lehetőséggel jelen körülmények között csak nagyon kis mértékben tudunk élni, mert magyar lobogó alatt kevés hajó közlekedik. Az újragondolt közlekedéspolitika ugyan próbálja az EU s ajánlásokhoz és elvárásokhoz igazodóan kezelni és az infrastruktúra fejlesztési programokban az elkerűlhetetlen, vagy legfontosabb teendőket tartalommal megtölteni A célkitűzések azonban többségükben, a dunai létesítményekre és azok megvalósítására irányulnak. Javaslatainkkal, ajánlásainkkal ezért a Tisza víziutjával és a hajózási feltételrendszer komlex biztosításának középpontba állításával kívánunk foglalkozni.annak a gondolatnak jegyében, szemléletében és módszerében, mely a jelenlegi körülmények, meglévő adottságok ötvözete- ként ad támpontokat, a lehetséges legjobb megoldás előkészítéséhez, majd a megvalósítás kidolgozásához szükséges döntések meghozatalához. Európában számos példa van arra, (Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia stb), hogy a Tiszánál kisebb folyókon, csatornákon élénk, gazdaságos személyszállító és kereske- delmi hajózás folyik, a hajózhatósági feltételek következetes betartása és ütemes karbantartás mellett. Bár a Tisza a magas árhullámai miatt a szeszélyes folyók közé sorolt, a Vásárhelyi terv és annak továbbfejlesztése alapján megkezdett víztározó építések azonban a hajózhatóságot kedvezően fogják befolyásolni. A komplex fejlesztések kidolgozásában és megvalósításában elvesztegetett évek jelentős erő- forráskoncentrációval fokozatosan behozhatók. Mindezek mellett adott az a tervezői szabad- ság, hogy az új létesítmények és szabályozási munkák a XXI.század elején alkalmazható tech-nikai-technológiai színvonalon tervezhetők és valósíthatók meg. 3

4 ELŐZMÉNYEK Magyarországon, földrajzi adottságaink következtében, hosszabb távon is a vasúti és közúti közlekedés szerepe marad a döntően meghatározó, de számításba kell venni, hogy az európai integrációnkkal növekszik a vízi szállítások jelentősége. Víziközlekedési infrastruktúránk elmaradott és még mindig romlik, már jelenleg sem képes megfelelő minőségben kielégíteni a szállítási igényeket és ez a folyamat átfordítása nélkül a jövőben elkerülhetetlenül a fejlődés gátjává válik. Elérendő cél, hogy természetes vizeink hazai hasznosítására, a Tiszán, - a Kőrösökön és a Bodrogon 5OO - 1 OOO tonna hordképességű teherhajók zavartalan közlekedéséhez szükséges víziút kiépítése. A magyarországi víziutak jogállása: A Duna kivételével a magyarországi víziutak nemzeti víziutak, vagyis azokon csak magyar lobogó, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamainak lobogója alatt lehet hajózni. A Dunát a krimi háborút lezáró évi párizsi szerződés nyilvánította nemzetközi víziuttá és az így nyitva állt valamennyi állam állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára. Az évi párizsi szerződés csak kizárólag a Dunáról rendelkezett. Az I. világháború után a győztes hatalmak a Versaillesi, Saint-Germaini, Neuilly és Trianoni Szerződésekben, majd 1923:XIV. törvénycikkel kihirdetett, a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapításáról szóló évi párizsi egyezményben rendelkeztek a Dunáról. Az évi párizsi egyezmény ugyanakkor már nem csak a Dunát, hanem annak egyes mellékfolyóit is nemzetközi víziuttá nyilvánította, így a Drávát Barcstól kezdve, a Tiszát a Szamos torkolatától kezdve, a Marost Aradtól kezdve, azzal, hogy a Tiszának a Szamos torkolata és Tiszaujlak között fekvő részére vonatkozólag a jelen szabályzat rendelkezései alkalmazást fognak nyerni, mihelyt a Nemzetközi Dunabizottság azt a részt hajózhatónak elismeri. A II. világháború után a Külügyminiszterek Tanácsának évi december hó 12-én kelt határozata alapján fogadták el évi augusztus hó 18. napján a Dunán való hajózás rendjéről szóló évi belgrádi egyezményt. Az egyezményt az évi XIII. törvénycikk hirdette ki és egyúttal hatályon kívül helyezte a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában Párizsban az évi július hó 23. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló 1923:XIV. törvénycikket és annak 2. -a alapján kibocsátott jogszabályokat. A belgrádi egyezmény hatálybalépésével és az évi párizsi egyezmény hatályon kívül helyezésével csak a Duna maradt nemzetközi víziút, a Dráva, a Tisza és a Maros ismét a parti államok nemzeti víziútjává váltak. 4

5 A Tisza esetében ez azt jelenti, hogy a Tisza az északi és a déli országhatár között magyar nemzeti víziút, következésképpen a Dunára kijutni és a Dunáról bejutni csak szerb nemzeti víziúton keresztül lehet. A hatályban maradt magyar-jugoszláv kétoldali megállapodás a Tisza magyar és szerb szakaszán csak a két ország lobogója alatt teszi lehetővé a hajózást, harmadik lobogó bejutását nem engedi. Következésképpen a Tiszának a nemzetközi hajózásra való megnyitásához a parti államoknak a nemzetközi víziuttá nyilvánításról szóló szerződésére van szükség. Adottságok: A Tisza völgye, a legnagyobb kiterjedésű ártér Európában. A Kárpát medence szélsőséges vízjárásához történő alkalmazkodást, csak a vizek szabályozása jelentheti a környezet átalakításával. Széchenyi István fogalmazta cél, a Tisza árvízi szabályozása másfél évszázada kezdődött meg. A Tisza ma létező árvízvédelmi rendszerének alaptervét Vásárhelyi Pál dolgozta ki.. Az alapterv lényege, egy olyan árvízi meder kialakítása volt, amelyben a folyami kanyarok át-vágásával, valamint a hidraulikailag célszerűen elhelyezett földtöltések irányításával, gyorsabban és szétterülés nélkül folyhatnak le az árvizek. Vásárhelyi terv továbbfejlesztése Széchenyi gondolatának (a réginek az újjal egybeházasítása gyakran a dolog bölcselete) szellemében történt meg, a Közlekedési és Vízügyi minisztérium döntése alapján. A döntést megalapozó tervező munka kiemelt része volt, hogy megtalálja a töltések folyamatos erősítésének és magasításának alternatív, egyben biztonsági tartalékot jelentő fejlesztési lehetőséget és azok megvalósítása során rugalmasan alkalmazkodni lehessen, az ökológiai igényekhez, ugyanakkor megfelelő, de a differenciált kockázat elvén alapuló biztonságot nyújtanak a védett területeknek. Ez szűkebb értelemben azt jelenti, hogy csak az és olyan értelemben kerül megvédésre, amit és amilyen mértékben a társadalmi gazdasági követelmények és törvények előírnak, amit nem, azt pedig a növekvő kockázat figyelembevételével az elöntés veszélyének lesz kitéve. A Tisza völgyében javasolt vésztározókat a 2. sz. ábra, a hullámtéren belül lehetséges beavatkozásokat a 3. sz. ábra mutatja. Nemzetközi jogi alap, az 192O évi párizsi Duna konvenció, mely Franciaországban ma is hatályban lévőnek tekintett. Ez kiterjed a Tisza nemzetközi hajózási rendjére. Feladatok: A közlekedési munkamegoszásba való ésszerű beilleszkedésével,a víziközlekedés előnyös tulajdonságai, környezet barát üzemmódja, externális költségei miatt nemzetgazdasági előnyökkel jár. Szükséges az előnyök kihasználását korlátozó körülmények feloldása, a víziút biztosítása, a kikötőhálózat fejlesztése és a járműpark korszerűsítése. 5

6 A Tiszán, a hozzá betorkoló Bodrogon és a Kőrösökön a nemzetközi szállítások keretfeltételeinek megteremtése érdekében az érintett román, ukrán, szlovák és szerb partnerekkel a folyó nemzetközi jogi státuszát, akár több lépcsős formában a továbbiak szerint: Első lépcső, a magyar jugoszláv tiszai hajózási egyezmény olyan módosítása, amelynek értelmében a harmadik lobogós hajók tranzit forgalma akadálytalanná válna. Második lépcső, regionális egyezmény létrehozása, a magyar, román, ukrán, szlovák és szerb államok között Végleges megoldás, a Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása, a dunai nemzetközi hajózási rend Tiszára történő kiterjesztésével. Az árvívédelmi vésztározók tervezett módon való megépítése. A hajóutak kiépítése az ajánlott osztályszintnek megfelelően. A dunai és tiszai kikötők megépítése a logisztikai szolgáltató és ellátó rendszerekhez igazodóan. Magyarország tervezett és tervezhető közforgalmú kikötőit az 1. sz. ábra mutatja. Elért eredmények: A Vásárhelyi terv tovább fejlesztett változata alapján a fejlesztési tervek elkészültek, a töltés építési, megerősítési munkák a Tisza felső szakaszán megkezdődtek. Az Országgyűlés, a 2OO5 december 5 i ülésén elfogadta, a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló budapesti egyezményt (CMNI) kihirdetéséről szóló 2OO5 évi CXLI. törvényt, mely 2OO5 december 24-én hatályba is lépett. A 2O13 ig szóló tervekben a dunai és tiszai fejlesztési elképzelések felvételre kerültek. Erőforrások Meglévő építmények.műtárgyak. Hajók és hajózási eszközök Szervezetek,intézmények, fuvarozó társaságok,szellemi kapacitás, Szállítási teljesítmények. Pénz: állami, EU s, társasági és PPP relációban. A vízi szállítási teljesítményeket az 1. és 2. sz. táblázat tartalmazza. 6

7 Gazdasági hatások: A rendszerváltás óta a gazdasági környezet, a rövid l6 év alatt is nagyot változott. A tulajdonviszonyok megváltozása új típusú vállalkozások megalakulását eredményezték. A magyar közlekedési igények várható alakulása hatást gyakorló legfontosabb tényezőket és befolyásoló körülményeket a teljesség részletes kimunkálása nélkül az alábbiakban foglaltuk össze: Csatlakoztunk 2004-ben az Európai Unióhoz. A magyar gazdaság teljesítőképessége növekvő. A GDP évi növekedése meghaladja az EU tagországok átlagát tartósa. A szerkezetváltás még tart, a hagyományos szállítás igényesebb ágazatok súlya stabilizálódhat, de csökkenhet is. A gazdaság exportvezéreltsége mellett az import igény is fenn marad. A leggyorsabban fejlődő ágazatok azok, amelyekbe számottevő külföldi tőke települt és további beáramlásra lehet számítani. Az ezredfordulót követően kezdődött világgazdasági recesszió miatt export lehetőségeink csökkentek, új piacokra, elsősorban a keleti piacokra valóvisszatérés élénkítheti meg a beszűkülő beruházási kedvet. A közlekedés politika feladata többek között a tartós gazdasági növekedés elősegítése, az elérhetőség javítása, a fenntartható mobilitás biztosításával. Az európai közlekedési folyosók, az integráció európai gazdaság meghatározó ütőerei, ezért azok Magyarországon keresztüli áthaladása kitűnő lehetőséget teremt hazánknak és a gazdasági szereplőknek. A végbemenő mindennemű változás következményekkel jár a közlekedésben. A gazdasági előrejelzések és a társadalomban végbemenő változások generálják együttesen a szükséges fejlesztéseket. Az infrastruktúra fejlesztések a leghatékonyabb gazdaságot élénkítő befektetések és azok allokációja meghatározó az adott régió, vagy térség fejlődése szempontjából. Az ipari termelőágazatok mellett különösen fontos szerepet tölt be az agrár ágazatban, ahol a gazdálkodás eredményessége nagymértékben függ a vasúti, közúti, viziközlekedési infrastruktúra kiépítettségén. Társadalmi hatások: A gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a vele járó termelési struktúra átrendeződése, valamint az új technológiák bevezetése kihatott és kihat ma is a munkaerő foglalkoztatásra. Ez egyes régiók előnyére, mások hátrányára teremtett új, vagy más körülményeket, egyben egyenlőtlenségeket. 7

8 Az életkörülmények helyenkénti drasztikus megváltozása, az életminőség romlása, a kistelepülések megtartó eredmények csökkenése a nagyobb városok környékére való beköltözést eredményezik. A népesség szaporulatának csökkenése az utánpótlás érinti kedvezőtlenül, míg a tartós munkanélküliség, valamint a nyugdíjasok magas száma mellett az adózó munkavállalók körének beszűkülését eredményezi. Ez által Magyarország a szomszédos országok szabad munkaerejének felvevőjévé válhat. A Tisza mentén élők számára a tovább fejlesztett Vásárhelyi terv megvalósítása megteremti, az EU. Követelményeket is figyelembevevő racionális termőföld használatok kialakítását, növelve ezzel a megtartó erőt. A tervezett szabályozási és kikötőépítések megvalósítása új munkahelyeket teremt. Ismertetni kell a Tisza-völgyben élőkkel, hogy a hullámtereket és a holtágakat érintő megoldások, töltések megerősítésével együtt környezetük biztonságos védelmét eredményezik. A Tisza Záhony Vasúti Átrakó Körzetére eső folyamszakaszára az évben készült az első kikötő elhelyezési terv, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közreműködése alapján, több változatban. A terveket a MÁV Tervező Intézet készítette vasúti és közúti kiszolgálási lehetőséggel. Bár az akkori áruszállítási prognózis még növekvő mennyiségeket mutatott, a tervváltozatokból a legjobb megoldás nem került részletesen kidolgozásra. A kikötőépítési szándék konkrétan ez évben ( 2OO6 ) jelentkezett a Komoró és Fényeslitke között tervezett ipari park létrehozása kapcsán. 8

9 1. A víziközlekedés fejlesztése Víziutak: 1. A Duna víziútja nemzetközi víziút és egyben a VII. páneurópai folyosó, a TEN hálózat része, ezért Magyarország nemzetközi kötelezettsége a VI/b (Budapest felett), illetve a VI/c (Budapest alatt) vízi út osztálynak megfelelő, az év időszakának túlnyomó hányadában tartósan minimálisan 2,5 méter merülésű hajókkal megbízhatóan hajózható víz iút biztosítása az és az folyamkilométerek közötti teljes magyar Duna-szakaszon. A fejlesztés kulcskérdése a vízszintek olyan emelése, ami mellett a környezeti és ökológiai kívánalmak is kielégíthetők. Ennek megfelelően a munkálatokra uniós határozattal elkülönített uniós források igénybevételével, a dunai szabályozási munkáknak 2007 és 2013 között meg kell valósulniuk. A munkálatok költsége előzetes rendben mintegy 75 milliárd forintra becsülhető. Figyelemmel a vízi út hosszára, jelentőségére, az uniós hozzájárulásra és a munkálatok több évre való elosztottságára, a költségek messze az elfogadható határokon belül maradnak. Ez lehetővé teszi egyúttal a Duna-Majna-Rajna víziút mentén fekvő kikötőkbe, illetve kikötőkből való vízi árufuvarozást is. 2. A Tisza víziútja tekintetében kulcskérdés, a Csongrád térségében szükséges szabályozási munkálatok eredményes megvalósítása. A forgalombiztonság megteremtéséhez, és a Dunán is nemzetközi forgalomban közlekedő személyhajók átbocsátásához nélkülözhetetlen továbbá a meglévő hajózsilipeket kiegészítő, párhuzamosan működő legalább 125 méter hosszúságú második zsilipek megépítése. Mindezekre figyelemmel, a nem túl távoli jövő feladata a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása. Jelenleg a Tiszán az évi, a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó magyar-jugoszláv egyezmény alapján csak a két ország hajói közlekedhetnek, harmadik országok hajói csak eseti engedély alapján hajózhatnak, amelynek érvényesíthetősége a torkolati pozíciót elfoglaló a Szerbia hatóságainak jóindulatától függ. Ennél fogva az egyezmény felülvizsgálatával a tiszai hajózási lehetőségek jobb kihasználását célzó, korszerűbb szabályozást tartalmazó Megállapodás kidolgozása magyar érdek. Az utóbbi időben mind a szomszédos országok, mind több EU-tagállam részéről egyre hangsúlyosabb igény mutatkozik a Tiszán és egyes mellékfolyóin történő hajózás iránt. A tiszai hajózás fejlesztését célzó regionális együttműködés és az ennek keretéül szolgáló többoldalú megállapodás kidolgozására vonatkozó készségét már mindegyik érintett ország, a GKM - kezdeményezésére, kétoldalú viszonylatban - megerősítette. A jelzett intézkedések révén Tokajig nyílik meg a folyó a nemzetközi járatban közlekedő személyhajók számára, de elhárul a Szeged feletti Tisza-szakaszra oly régóta tervezett kikötőfejlesztések előtti akadály is. Az árufuvarozási lehetőség biztosítását a Záhony térségében kiépítés alatt lévő, illetve már működő logisztikai szolgáltató rendszereihez igazodóan célszerű megteremteni. Ezt indokolják az ipari parkok tervezett vízi szállítási igényei is. A Csongrád térségében végrehajtandó, illetve a folyónak a Csongrád és Kisköre közötti szakaszát érintő szabályozási munkálatok becsülhető költsége 25 milliárd Ft. és 35 milliárd Ft. közötti összegre tehető. A folyó hajózhatóságának megteremtésével 9

10 nemzetközi forgalomra alkalmas közforgalmú kikötővé fejleszthető lesz a szolnoki és a tiszaújvárosi kikötő is. 3. A Dráva víziútja jelenleg Barcsig hajózható, kihasználtsága a víziút kapacitásához mérve elenyésző. A Horvátország által tervezett duzzasztómű a hajózható szakasz hosszát megnöveli és így további lehetőség nyílik az áruk vízre terelésére. 4. A Kőrösök víziútja érdekében, a tiszai hajózhatósági feltételek javítására teendő intézkedésekre figyelemmel, gondoskodni kell a Körösök hajóval történő megközelíthetőségéről, (a bökényi szabályozó mű hiánya miatt ez napjainkban többnyire nem lehetséges), továbbá hajózhatóságának biztosításáról, a Körösöknek az idegenforgalom és áruforgalom számára való hasznosíthatóságáról. A Körösök megközelíthetőségének biztosítását a különösen fuvarköltség érzékeny gabona és más terményeink piacra juttatásával összefüggő érdekeink is indokolják. 5. A Bodrog víziutja együtt tervezendő és alakítandó a Tisza felső folyamszakaszának szabályozásával. A medermélységi - és mederparti rendezése, itt is tervezhető a nemzetközi járatokban közlekedő személyszállító hajók továbbvitele a turisztikai nevezetességeink felé, egyben a kereskedelmi hajózás tágabbra nyitását is lehetővé teszi. 6. A Sió kiegészítőleges szabályozó művek viszonylagosan alacsony költséggel történő beépítésével közel egész éven át hajózhatóvá tehető a kedvtelési célú vízi járművek számára és a térség idegenforgalmi-üdülő körzetté fejleszthető. Országos Közforgalmú Kikötők Valamennyi országos közforgalmú kikötőnk (a továbbiakban: OKK) hatékony működése érdekében, így természetesen a Győr Gönyű OKK áruforgalmának növelése érdekében is, 2015-ig valamennyi közforgalmú kikötőt nehézárú továbbítására alkalmas, legalább 22,5 tonna tengelyterhelésre méretezett vasúti pályával kell az országos hálózattal összekapcsolni. A kikötői vasúti és közúti kapcsolatok kialakítása során, az ún. túl-méretes és túlsúlyos árudarabok szállításának elősegítésére a megfelelő űrszelvényméretre és lehetőség szerint a szintbeli kereszteződésektől mentes bevezetésre kell törekedni. A privatizációra felkészített és működtetése tekintetében várhatóan értékesítésre kerülő Csepeli Szabadkikötő vasúti kapcsolatának fejlesztése a szintbeli közút vasút kereszteződés kétszintűvé alakításával a korábban készült tervek szerint valósítható meg. (3. melléklet) BUDAPEST Nemzetközi Hajóállomás kialakítása a gyorsan növekedő nemzetközi üdülőhajó-forgalom kívánalmaihoz igazítva színvonalasan a parti háttérterületek biztosításával lesz megoldva. Mohácson és Szegeden 2007 végéig a Schengen-i kritériumokra figyelemmel kell a határátkelés feltételeit megvalósítani. Logisztika, kombinált fuvarozás (multimodalitás) Összehangolt fejlesztés esetén, a kikötők természetes módon kínálják logisztikai elosztó központként történő működtetésük minden előnyét. Az általános esetben legalább három közlekedési ágazat csomópontjaként működtethető kikötők fejlesztését éppen ezért, a logisztikai projekteket ismertető 5. melléklet tartalmazza. 10

11 A hajókon keletkező hulladék és szennyező anyagok átvétele és semlegesítése A vízi utakra vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozásnak megfelelően minden kikötőben biztosítani kell a hajókon keletkező hulladék átvételének, ideiglenes tárolásának, valamint semlegesítés céljából történő elszállításának feltételeit. Folyami Információs Szolgálat 2008-ig a Duna magyar szakaszán, illetve a Transz-európai Közlekedési Hálózathoz (TEN) tartozó vízi utakon az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelvében meghatározott folyami információs szolgálatot (River Information Service RIS) kell létrehozni és működtetni. Az Európai Unióban elfogadott közösségi célkitűzés a belvízi szállítás versenyképességének helyreállítását, a természetes és az épített környezet biztonságát szolgálja. Régiónkban Ausztria kapta a feladatot, hogy a Duna menti uniós tagállamoknak a folyami információs szolgáltatások létrehozatalában kifejtett tevékenységét koordinálja és ellenőrizze. A főváros és a környező települések közötti személyforgalomi szolgáltatások A főváros és a környező települések közötti személyforgalomi szolgáltatások szélesítése céljából, a szentendrei és a csepeli HÉV vasúti összeköttetésének kiépítéséig, de azon túl is a Budapest és a tőle északra elhelyezkedő települések közötti tömegközlekedés tehermentesítésére, kiegészítésére, Vác, illetve Szentendre és budapesti megállóhelyek közötti utazások céljára kb fő befogadóképességű ún. gyorshajójárat beindításával oldható meg viszonylag kis beruházással. 11

12 2. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM VÍZIKÖZLEKEDÉS Közlekedési mód Elérhetőség Fenntartható közlekedés Eszközállomány Logisztika Víziközlekedés A Duna magyar szakaszának kiépítése a VI.B. osztályú víziút követelményeinek megfelelően Folyami kikötők felújítása Balatoni kikötők korszerüsítése A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánításának szorgalmazása és a hajózhatósági feltételek megteremtése áruszállítás tekintetében is Záhony térség iparí parkjainak elérérésére. A Kőrösök hajózhatóságát döntően befolyásoló körülmények feloldása. A Bodrog biztonságos hajózhatáságának megteremtése a szükséges munkálatok elvégzésé vel. A Sió kiegészítőleges szabályozó műveinek el-készítése. Folyam - tengeri hajózás fejlesztése Belvízi hajózás korszerűsitése Balatoni hajózás rekostrukciója Folyami információs szolgálat /RIS/ működtetése Korszerű teher- és személy- szállító hajók beszerzése Intermodális terminálok,logisztikai közúti központok kapcsolatainak fejlesztése Dunai és tiszai kikötők fejlesztése Vízi-vasúti-közúti átrakóhelyek fejlesztése Intermodális árúszállításra alkalmas önjáró hajópark korszerűsítése

13 A Tisza magyarországi szakaszának osztályba sorolása A víziút neve Folyamszakasz (fkm) A szakasz hossza (km), Osztálya 1. Tisza I 2. Tisza III 3. Tisza III 4. Tisza II 5. Tisza IV Szakaszhatárok a Tiszán Folyamkilométer Település 685 Vásárosnamény 612 Komoró 544 Tokaj 403 Kisköre 254 Csongrád 160 Déli országhatár Víziutak egyes űrszelvényméretei A hajóút legkisebb űrszelvénymagassága hajózási kisvízszintnél (HKV) híd alatt, m 4,50 6,40 A hajóút legkisebb szélessége egy-, illetve több nyílásos híd nyílásában, m Víziút osztálya I. II. III. IV. 4,50 6, ,25 6, ,40-7,

14 A víziút osztálya Hosszúság, m Szélesség, m Merülés, m Hordképesség, tonna Hosszúság, m Szélesség, m Merülés, m Hordképesség, tonna A víziutak osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó-, illetve tolt kötelékméretek A víziúton közlekedtethető hajók, illetve tolt kötelékek ábrázolása Magányos géphajó Tolt kötelék I , II 57 7, 5 1, III 70 8, IV 85 9, 5 2, , 5 2,

15 Mértékadó gázló a Tisza magyar szakaszán Folyamkilométer Település 403 Kisköre Vízmércék a Tisza magyar szakaszán Folyamkilométer Település A 0 jelzés magassága a tengerszint felett, m HKV, cm 684,50 Vásárosnamény 101, ,80 Záhony 98, ,08 Dombrád 94, ,11 Tokaj 89, ,22 Tiszalök-felső 89, ,22 Tiszalök-alsó 89, ,70 Tiszapalkonya 87, ,50 Tiszafüred 83, ,20 Kisköre-felső 81, ,20 Kisköre- alsó 81, ,61 Szolnok 78, ,20 Csongrád 76, ,60 Szeged 73,

16 3. Belvízi víziút és kikötőprojektek ütemezése A kormányprogram az elkövetkező 4 év terveit és feladatait fogja össze. A megkezdett és cikluson áthúzódó feladatok sorolásánál figyelembe vettük a fejlesztések létesítmény jegyzékeiben. Projektgazda GKM GKM Győr G önyű OKK Tervezett fejlesztések A Duna hajózhatóságának javítása, azaz Budapest felett a VI/b, illetve Budapest alatt a VI/c vízi út osztálynak megfelelő szabályozása, hogy az év időszakának túlnyomó hányadában minimálisan 2,5 méter merülésű hajókkal megbízhatóan hajózható legyen. A Tisza hajózhatóságának javítása A folyónak legalább Tokajig terjedő megbízható tartósságú hajózhatósága és ennek érdekében IV. osztályú víziútnak megfelelő kialakítása céljából a folyó szabályozása, kiemelt figyelemmel a Csongrád- Kisköre közötti szakasz hatékony szabályozására. Vasúti közlekedési kapcsolat kiépítése Logisztikai szolgáltató központ infrastrukturális elemeinek kiépítése, ideértve az M1 autópályával való összeköttetésének megvalósítását Időbeli ütemezés határkikötő létesítményeinek megvalósítása Szeged logisztikai központ elemeinek megvalósítása a szegedi határkikötő és OKK- ban, valamint a szegedi közúti körgyűrűbe logisztikai központ való bekötés Csepeli Szabadkikötő LSZK, Budapest) Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Működtető Kft., (ÁTI DEPO Rt.is), Bajai LSZK a Szabadkikötő külső közúti és vasúti kapcsolatrendszerének fejlesztése: csomópont átépítés kamionparkoló létesítése Ro-Ro kikötő és terminál létesítése iparvágány-hálózat bővítése, korszerűsítése és felújítása konténerterminál kapacitás bővítése belső út, szennyvíz és csatornahálózat átépítése, korszerűsítése a kikötő ún. északi területének fejlesztése, gabonasiló építése, a közúti kapcsolatrendszer továbbfejlesztése, a konténer terminál fix és mobil daruinak korszerűsítése, illetve cseréje Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Működtető Kft., (ideértve ÁTI DEPO Rt.is) Bajai LSZK összesen 16

17 4. A belvízi árufuvarozás új szabályai 17

18 18

19 19

20 20

21 21

22 22

23 ZÁRSZÓ A víziközlekedésben szükséges infrastruktura fejlesztése három területen valósítható meg, ezek: A Duna mellett a Tisza, a Bodrog és a Körösök víziútjainak fejlesztése, A kikötők, elsősorban az országos közforgalmú kikötők, alapinfrastruktúrájának, valamint a kombinált szállításhoz és a logisztikai központokhoz kapcsolódó, közlekedést érintő hajózási létesítmények kiépítése, A hajópark korszerűsítése, fejlesztése, új hajók forgalomba állítása. A Tisza árvízvédelmi rendszerének komplex kidolgozása az érintett országok bevonásával és közreműködésével megkezdődött. A Felső-Tisza magyar szakaszán meg is kezdődött a töltések megerősítésének kivitelezési munkái. A Tisza teljes vízrendszerére számított hatások, csak a komplex tervben szereplő valamennyi létesítmény maradéktalan megvalósításával érhetők el, melynek költségigénye eléri a 100 milliárd Ft nagyságrendet magyar részről. A nagy fejlesztési elképzelésekről, azoknak akár szakaszos megvalósításáról az érintett régiókban élőket folyamatosan tájékoztatni szükséges, egyben tudatosítani kell, hogy a folyók magas vízállása önmagában nem természetes katasztrófa, hanem a folyók mindenkori vízjárásának periodikusan ismétlődő természetes eseménye. A Tisza teljes víziútján a kritikus hajózhatósági, elsősorban is a medermélységi problémák a fejlesztések rangsorolt végrehajtásával feloldhatók. Az ajánlott lépcsős megoldással a Tisza nemzetközi víziuttá nyilvánítható. Az erőforrásokat a hatékony fejlesztés végrehajtásához az érintett országok közreműködésével és a költségek arányos részének vállalásával lehet megteremteni. Természetesen a magántőkét is vonzó projektek kidolgozásával is lehet járulékos erőforrásokat mozgósítani. Tagozatunk az elkövetkező évek tervező, megvalósítást előkészítő munkában is részt kíván venni szakembereink közreműködésével. 23

24 TISZAI HAJÓZÁS 1. melléklet Térképek, ábrák 24

25 MAGYARORSZÁGI VÍZIUTAK ÉS FONTOSABB KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK Komoró Tiszaújváros Győr-Gönyű Budapest-Csepel Dunaújváros Szeged-Tápé Szolnok Csongrád Baja zsilip meglévő és tervezett kikötő 1. számú ábra 25

26 Vésztározók a Tisza-völgyben JELMAGYARÁZAT Tervezett vésztározók 2. számú ábra 26

27 Lehetséges beavatkozások a Tisza hullámterében 3. számú ábra 27

28 TISZAI HAJÓZÁS 2. melléklet Táblázatok 28

29 1. számú táblázat Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (Készült az OSAP-1857-es adatlap feldolgozása alapján) I XII. hó Víziközlekedés A ki- és a berakott tömeg a szállított árucsoportok szerint hó Kódja Á r u c s o p o r t Megnevezése Kirakott tömeg (tonna) Berakott tömeg (tonna) Összes rakodo tt tömeg (tonna) 1 Gabonafélék* 1 922, , ,42 1a Búza , ,13 1b Kukorica 987, , ,49 2 Burgonya, más friss vagy fagyasztott gyümölcs és zöldségfélék 3 Élő állatok, cukorrépa Fa és parafa 1 239, , ,96 5 Textíliák, textiláruk és műszálak, egyéb nyers állati vagy növényi anyagok 6 Élelmiszerek és takarmány , , ,95 6a Szója , , ,00 7 Olajos magvak és olajtartalmú 6 361, , ,36 gyümölcsök és zsírok 7a Napraforgómag 5 659, , ,62 8 Szilárd ásványi tüzelőanyagok , , ,50 8a Szén , , ,61 8b Koksz , , ,88 9 Nyers kőolaj Kőolajfeldolgozási termékek , , ,50 11 Vasérc, vasés acélhulladék és kohászati , , ,60 szállópor 11a - Vasérc , , ,10 11b - Ócskavas , ,00 12 Nem vas- és fémérc, fémhulladék Vas, acél és színesfém és ezek félterméke , , ,91 29

30 14 Építőanyag, kő és egyéb hasonló termék 6 658, , ,10 (cement, mész, gyárilag előállított építőanyagok) 15 Nyers és feldolgozott ásványok ,42 300, ,42 15a Homok, Kavics , ,94 16 Természetes és műtrágyák , ,01 17 Karbonátok, kátrány , ,00 18 Karbonátoktól és kátránytól eltérő vegyi 300, , ,78 termékek 19 Papír és papírhulladék Szállítóeszközök, gépek, készülékek, 1 078, , ,96 motorok, összeszerelve és összeszerelés nélkül, ezek részei 21 Fémfeldolgozási termékek , , ,96 22 Üveg, üvegtermékek, kerámiai termékek 7 337, , ,12 23 Bőr, textíliák, ruházati és egyéb feldolgozott cikkek 24 Egyéb termékek , , ,05 Mindösszesen , , ,60 * A főárucsoportok tartalmazzák a dőlt betűs alárucsoportok összegszámait. 30

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon RÁDIÓS SEGÉLYHÍVÓ ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ORSZÁGOS EGYESÜLET PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon Kovács Csaba Elnökhelyettes Balatonföldvár, 2011.05.12. Témák Bemutatkozás Jogi háttér

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509

Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu 1 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2 90-es évtizedre reális

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT A HAJÓZÁS HATÓSÁGI Nemzeti Közlekedési Hatóság ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT Bellyei Csaba Hajózási Hatósági Főosztály A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT 382/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelet a

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013 NEWS - V0 elkerülő 1968 óta a második tervezett új vasútvonal (Őriszentpéter) Budapest tehermentesítés Fejlődés az építőiparban Finanszírozás: Kínai Fejlesztési Bank és Uniós források Tervezett vonalátadás:

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában: Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A HAJÓÚT JAVÍTÁS A ÉS B VÁLTOZATAINAK TÖBBSZEMPONTÚ VÁLTOZAT- ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 5. MELLÉKLET

A HAJÓÚT JAVÍTÁS A ÉS B VÁLTOZATAINAK TÖBBSZEMPONTÚ VÁLTOZAT- ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 5. MELLÉKLET A HAJÓÚT JAVÍTÁS A ÉS B VÁLTOZATAINAK TÖBBSZEMPONTÚ VÁLTOZAT- ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 5. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, 2014. május 13. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor

Részletesebben

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III.

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. Az infrastruktúra alapjai 7. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti személyforgalom alakulása a világon

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

Közlekedésfejlesztés Magyarországon - A folyók magyarországi szakaszainak hajózhatósága. Szalma Botond MAHOSZ

Közlekedésfejlesztés Magyarországon - A folyók magyarországi szakaszainak hajózhatósága. Szalma Botond MAHOSZ Közlekedésfejlesztés Magyarországon - A folyók magyarországi szakaszainak hajózhatósága Szalma Botond MAHOSZ 2011.05.12. V Á L S Á G Gazdasági Politikai Morális erkölcsi Értékrendet rendeletekkel nem lehet

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK 2014-2020 (2022) KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONFERENCIA MÁTRAHÁZA, 2017. MÁJUS 9-10. Pántya József útfejlesztési igazgató NIF Zrt. 2017. május 9. M3 ap. - 403 sz.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE. (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE. (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról 07/7. kötet 207 32003R0091 2003.1.21. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L14/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 91/2003/EK RENDELETE (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról AZ EURÓPAI

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről 1 TERVEZET A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE. Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, március 30.

EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE. Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, március 30. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A HAJÓZÁS FEJLESZTÉSÉRE Horváth Beatrix, CEF főosztályvezető, NFM Budapest, 2017. március 30. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 Az IKOP stratégia része,

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

üzemeltetési feladatai

üzemeltetési feladatai Az országos közúthk thálózat fenntartási, üzemeltetési feladatai Ercsey GáborG műszaki stratégiai igazgató A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Balatonföldv ldvár, 2008. május

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás

Az infrastruktúra alapjai 9. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás Az infrastruktúra alapjai 9. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás A vízi közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre

Részletesebben

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:

Részletesebben