Mechanika, Hullámtan és optika, Matematikai módszerek a fizikában Helyettesítő tárgyak Periódus
|
|
- Sarolta Péterné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tárgy neve ELEKTROMOSSÁGTAN Meghirdető tanszék(csoport) SZTE Természettudományi Kar Fizikus Tanszékcsoport Felelős oktató: Laczkó Gábor Kredit 7 Heti óraszám típus előadás + gyakorlat Számonkérés kollokvium + gyakorlati jegy Teljesíthetőség feltétele Párhuzamosan feltétel gyakorlat Előfeltétel Mechanika, Hullámtan és optika, Matematikai módszerek a fizikában Helyettesítő tárgyak Periódus őszi félév, évente Javasolt félév 3. félév Kötelező vagy kötelezően Fizika alapszak (kötelező) választható AJÁNLOTT IRODALOM 1. Hevesi I.: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Budó Á.: Kísérleti Fizika II., Tankönyvkiadó, Budapest, Ohanian, H.C.: Physics, W.W. Norton & Company, Inc., Sears, F.W., Zemansky, M.W. and Young, H.D.: University Physics, Addison-Wesley Publishing Company, Feynman. R.P.: Mai fizika (5-7 kötet), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986
2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA Bevezető áttekintés: az elektromágnességről Elektromos erők, elektromos és mágneses terek, szemléltetésük, vektorterek fluxusa és cirkulációja, az elektromágnesség törvényeinek áttekintése, térfogalom a fizikában, az elektromágnesség a tudományban és a technikában. Elektrosztatika és magnetosztatika Az elektrosztatikai tér vákuumban Elektromos alapjelenségek és alapfogalmak: elektromos állapot, a kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektromos megosztás, influált elektromos töltések. Elektromos ponttöltések közti erőhatás: Coulomb törvénye, az elektromos töltés egységei, a vákuum permittivitása, az inverz négyzetes távolságtörvény pontossága, a Coulomb törvény érvényességének határai, az elektromos erők szuperpozíciójának elve, ponttöltések rendszerének és folytonos töltéseloszlásnak ponttöltésre gyakorolt hatása, az elektrosztatikus és a gravitációs kölcsönhatás összehasonlítása. Az elektromos alapjelenségek korpuszkuláris értelmezése: az elektromosság és az anyag, a töltés kvantáltsága, az elemi töltés, az elektromos vezetés értelmezése, a töltésmegmaradás tétele a makro- és a mikrovilágban, a töltés relativisztikus invarianciája. Az elektromos tér és jellemzése: az elektromos térerősség, a tér ábrázolása erővonalakkal, az erővonalak sűrűsége, forrásai és nyelői. A fizikai tér mint az anyag egy formája. Ponttöltés elektromos tere. Egyszerű töltéseloszlások elektromos tere: egyenletes töltéssűrűségű, vonal-, sík- és kettős sík (elektromos kettősréteg) alakú vezető esete. Az elektromos fluxus. Gauss tétele. A Gauss-tétel kapcsolata a Coulomb-törvénnyel sztatikus és időben változó elektromos terekben. A Gauss-tétel összefüggése a távolságtörvény inverz négyzetes jellegével. A térerősség divergenciája: a Gauss-tétel differenciális alakja. Példák a Gauss-tétel alkalmazására szimmetrikus töltéseloszlások esetén: ponttöltés, homogén töltéseloszlású vonal, sík, gömb és gömbhéj elektromos tere. Az elektromos dipólus, a dipólmomentum. Az elektromos súlypont, összességében semleges töltésrendszer helyettesítése dipólussal. Dipólus elektromos tere a dipólustól távol, a Gauss-féle főhelyzetekben és általános esetben. A homogén elektromos tér által elektromos dipólusra gyakorolt forgatónyomaték és a dipólus ennek megfelelő potenciális energiája. Inhomogén elektromos tér hatása dipólusra. Magasabbrendű dipólusok. Kvadrupólusok. Töltetlen vezetők és részecskék elektromos térben, permanens és indukált dipólmomentum. Dipólusok kölcsönhatása és a semleges molekulák között fellépő van der Waalsféle erők magyarázata. Az elektrosztatikus erők munkája. Az elektrosztatikus tér munkája független a 2
3 kezdő- és végpont közötti úttól: az elektrosztatikai tér konzervatív, azaz örvénymentes vektortér. Az elektromos potenciál és az elektromos feszültség. A potenciál és a térerősség összefüggése, a potenciáltér jellemzése ekvipotenciális felületekkel. Az elektrosztatikus tér potenciálegyenlete: a Laplace-Poisson egyenlet. Ponttöltés, ponttöltések rendszere, dipólus és folytonos töltéseloszlás potenciálja. A felületen belül töltést nem tartalmazó gömbfelület középpontjának potenciálját a felület potenciáljával összekapcsoló középértéktétel és annak alkalmazása az elektrosztatikus potenciál szukcesszív közelítéssel való, numerikus (számítógépes) meghatározására. Vezetők elektromos térben. A (többlet)töltés elhelyezkedése, a térerősség és a potenciál vezetőkön elektrosztatikai egyensúly esetén. Az elektromos térerősség vezetők üregeiben, az elektrosztatikai árnyékolás. A térerősség és a felületi töltéssűrűség összefüggése, kapcsolatuk a felület görbületével. A csúcshatás. Vezető gömb potenciálja. A kapacitás, kondenzátorok. Síkkondenzátor kapacitása. Kondenzátorfajták, tulajdonságaik, alkalmazásaik. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása, eredő kapacitás. Elektrométerek. A feszültség, a töltés és a kapacitás mérése. Az elektrosztatikus tér energiasűrűsége, erőhatások az elektrosztatikai térben. Ponttöltések rendszerének és kiterjedt vezetők rendszerének energiája, feltöltött kondenzátor energiája. Síkkondenzátor energiája és a homogén tér energiasűrűsége, általánosítás inhomogén terekre. Mechanikai (ponderomotoros) erők: síkkondenzátor lemezei között ható erő, az abszolút elektrométer (feszültségmérleg), az elektromos tér erővonalaival párhuzamos mechanikai húzó- és az azokra merőleges nyomófeszültség. A tükörképerő. Az elemi töltés meghatározása Millikan-kísérlete alapján. Elektrosztatikai generátorok (van de Graaf-generátor, stb.), az elektrosztatika alkalmazásai: elektrosztatikus porszűrés, elektrosztatikus képalkotás (fénymásoló, lézernyomtató), téremissziós mikroszkóp. Az elektrosztatikai tér szigetelőkben. Érintkezési elektromosság. A vákuumban érvényes törvények általánosítása dielektrikumokra. Dielektrikummal kitöltött kondenzátor, a dielektromos állandó (permittivitás). Az elektromos eltolódás vektora. Az elektrosztatikai tér két alaptörvénye: Gauss törvénye és az elektrosztatikai tér örvénymentessége. A vákuumra megismert összefüggések dielektrikumokban. A térerősség és a dielektromos eltolódás vektora két közeg határfelületénél. Dielektrikumok polározódása elektromos térben. Az elektromos polarizáció vektora, az elektromos szuszceptibilitás, összefüggések a térerősség, a dielektromos eltolódási vektor, az elektromos polarizáció és az anyagállandók (dielektromos állandó, szuszceptibilitás) között. Kondenzátor két dielektrikummal. Depolarizáció. A térerősség és a dielektromos eltolódás értéke dielektrikum üregeiben, mérésük szigetelő belsejében. Erőhatások dielektrikumokban. A molekulák polarizálhatósága és dipólusmomentuma. A helyi térerősség. A nempoláros ill. poláros molekulák indukált- ill. permanens dipólusmomentu- 3
4 ma. A nempoláros molekulák polarizálhatósága és a dielektromos állandó közti összefüggés: a Clausius-Mossotti formula. A polarizálhatóság és a dielektromos állandó kapcsolata poláros gázmolekulák esetén: a Clausius-Mossotti-Debye formula. A polarizálhatóság és a dipólusmomentum kísérleti meghatározása. Ferroelektromosság, piezo- és piroelektromosság; elektrétek. Ferroelektromos anyagok, elektromos hiszterézis, domének. A piezoelektromos és a reciprok piezoelektromos hatás, alkalmazásaik. Piroelektromosság, alkalmazások. Permanens elektromos polarizációt mutató anyagok: elektrétek. Érintkezési elektromosság. Galvani-potenciál, Volta-potenciál, a Volta-feszültség mérése. Volta törvénye, következménye. Fém és elektrolit érintkezése: galvánelem, annak elektromotoros ereje. A magnetosztatikai tér A magnetosztatikai tér vákuumban. Mágneses alapjelenségek, mágneses pólusok, az elektrosztatikai és magnetosztatikai jelenségek és magyarázataik közötti analógiák és eltérések, a vákuum permeabilitása. A magnetosztatikai tér. A mágneses térerősség, szemléltetése erővonalakkal. Mágneses dipólus, mágneses dipólmomentum. Mágneses tér hatása mágneses dipólusra. A mágneses térerősség mérése dipólusra ható forgatónyomaték alapján. Mágneses dipólus mágneses tere. A magnetosztatikai tér örvénymentessége. A magnetosztatikai tér anyagban. Ferromágneses anyagok, a mágneses polarizáció (mágnesezettség), mágneses szuszceptibilitás. A mágneses indukcióvektor, indukcióvonalak. Mágneses permeabilitás, kapcsolata a szuszceptibilitással. A magnetosztatikai tér alaptörvényei: a mágneses indukcióvektor terének forrásmentessége, a mágneses térerősség terének örvénymentessége. A mágneses térerősség anyagban. A mágneses tér energiasűrűsége. A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor viselkedése közegek határfelületén. A mágneses árnyékolás. A lemágnesezés. A Föld mágneses tere. A deklináció és az inklináció szöge, a horizontális intenzitás; mérésük. A mágneses tér a földrajzi hely függvényében. A stacionárius elektromos áram Áramerősség, feszültség, ellenállás Az elektromos áram fogalma. Az elektromos áram hatásai. Az áramerősség és mérése. Az egyenáram. Az elektromos áram élettani hatásai és veszélyei, az ellenük való védekezés. Ohm törvénye homogén vezetőre, az elektromos ellenállás. Vezető rúd ellenállása, a fajlagos ellenállás ill. fajlagos vezetőképesség. Vezetők és szigetelők. A (fajlagos) ellenállás hőmérsékletfüggése fémek és félvezetők esetén, ellenálláshőmérők. Fémek elektromos- és hővezetőképessége közötti kapcsolat: a Wiedemann-Franz törvény. Az áramsűrűség, áramvonalak. Az Ohm-törvény differenciális alakja és mélyebb jelentése. A fémek áramvezetésének ill. Ohm-törvényének korpuszkuláris magyarázata, az elektronok mozgékonysága, a fajlagos vezetőképesség kifeje- 4
5 zése mikrofizikai jellemzőkkel. Az Ohm-törvény általánosítása inhomogén vezetőkre idegen térerősség jelenlétében, a zárt áramkörre vonatkozó Ohmtörvény. Kirchhoff törvényei. Kirchhoff csomóponti- és huroktörvénye, kapcsolatuk a stacionárius áram áramsűrűségének forrásmentességével ill. a differenciális Ohm-törvény általánosított alakjával. Sorosan ill. párhuzamosan kötött ellenállások eredője. Ellenálláshálózat egyszerűsítése csillag-delta átalakítással. A potenciométer. Áramforrások belső ellenállása. Az elektromotoros erő és a kapocsfeszültség. Áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása. A potenciométer mint áramforrás (terhelt potenciométer). Ellenállásfajták, alkalmazásaik. Ellenállásmérés feszültség- és árammérővel, helyettesítéssel és Wheatstone-híddal. Az elektromotoros erő és az áramerősség mérése kompenzációval. A feszültségmérő ill. az árammérő bekötése az áramkörbe és méréshatáruk kiterjesztése előtét- ill. söntellenállással. A mérőműszerek belső ellenállásának hatása a vizsgálandó áramkörre ill. a mérendő mennyiség értékére, a lehetséges korrekciók. Az áram és a hő A Joule-hő. Az egyenáram hatására vezetőben fejlődő hő: Joule törvénye. A Joule-törvény differenciális alakja. Az (egyen)áram munkája és teljesítménye. Az áramforrás által leadott ill. a fogyasztó által felvett teljesítmény, a hatásfok. Inhomogén vezetőt tartalmazó zárt áramkör energiaviszonyai. A Joule-hő technikai alkalmazásai. Termoelektromos jelenségek. A Seebeck-effektus: termoelektromos hatás; a termofeszültség mérése és hőmérsékletfüggése, a jelenség értelmezése, a Seebeckegyüttható, alkalmazások. A Peltier-effektus, a Peltier-együttható, összefüggése a Seebeck-együtthatóval. A Thomson-effektus. A stacionárius áram és a mágneses tér Az egyenáram mágneses tere. Egyszerű alakú lineáris áramvezetők (hosszú, egyenes vezető, áramhurok, szolenoid, toroid) terének mágneses erővonalai homogén, izotrop közegben ill. indukcióvonalai inhomogén anyagban. Lineáris áramvezetődarab mágneses tere: a Biot-Savart törvény. Egyenes áramvezető, áramhurok, szolenoid és toroid mágneses tere. Az Ampere-féle gerjesztési törvény. Az Ampère-törvény differenciális alakja. Hengeralakú, hosszú, egyenes vezető mágneses tere. A vektorpotenciál. A vektorpotenciál kiszámítása az áramerősségből. Egyenes áramvezető és hosszú szolenoid vektorpotenciálja. Áramkör terének vektorpotenciálja. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre; áramvezetők közti erőhatások: mágneses térben lévő vezetékdarabra ható erő, áramhurokra ható forgatónyomaték homogén mágneses térben és felhasználása a mágneses indukció mérésére, hosszú, párhuzamos, egyenes áramvezetők közti erőhatás és az áramerősség 5
6 egységének SI-definíciója, mágneses dipólus: áramhurok és tekercs mágneses dipólmomentuma. Mozgó töltések (konvekciós áramok) mágneses tere, a Lorentz-erő: konvekciós áramok, a Rowland-kísérlet, polarizációs töltések konvekciós árama, mozgó töltés mágneses tere, mágneses térben mozgó töltésre ható Lorentz-erő. Mágneses és elektromos terek relativitása a fénysebességhez képest elhanyagolható ill. a fénysebességgel összemérhető sebességeknél. Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek.tűs galvanométerek, forgótekercses galvanométerek, lágyvasas műszerek, elektrodinamikus műszerek, ballisztikus galvanométerek. A napjainkban használatos digitális elektronikus mérőműszerek. Az elektromágnes és techikai alkalmazásai: elektromágnes, zárt mágneses kör, mágneses terek előállítása, teheremelés, áramszaggató, jelfogó, elektromágneses túlárambiztosító és hibaáram-védőkapcsoló. Az elektromos áram folyadékokban (elektrolitokban) Az elektrolízis alapjelenségei: elektrolitok, elektrolízis, molekuláris értelmezés: ionvezetés, vízbontás. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei: Faraday első és második törvénye, az elektrokémiai egyenérték, a Faraday-szám, az ionok töltése, az ionok semlegesítése az elektródokon, a coulombméterek. Az elektrolitikus disszociáció. A disszociáció foka, a disszociációs egyensúly, az Ostwald-féle hígítási törvény gyenge elektrolitokra, a víz ionszorzata, ph. Elektrolitok áramvezetése: Ohm törvénye elektrolitokra, a vezetőképesség mérése, ellenálláskapacitás, korpuszkuláris értelmezés: ionvándorlás, ionmozgékonyság, átviteli számok, az ionok súrlódása, sugara és hidratációja, a vezetőképesség koncentrációfüggése: ekvivalens vezetőképesség, a Debye-Hückel elméletről. Elektrolitikus polarizáció, polarizációs feszültség, kémiai és koncentrációs polarizáció, áram-külső feszültség összefüggés elektrolízis esetén, a bomlásfeszültség. Primer elemek: Leclanché-elem, normálelemek, koncentrációs elemek, normálpotenciálok és az elektrokémiai feszültségi sor, szekunder elemek: savas akkumulátor. Az elektrolízis technikai alkalmazásai. Az elektromos áram gázokban és vákuumban Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban: a vezetés kísérleti vizsgálata, a töltéshordozók keltésének lehetőségei: dörzsölés (porlasztás), ionizáló sugárzások, az ionok rekombinációja, áram-feszültség összefüggés: a telítési áram, korpuszkuláris magyarázat, ionmozgékonyság, alkalmazások: ionizációs kamra, Geiger-Müller számláló. Nem önálló vezetés nagyvákuumban. Töltéshordozók keltése: termikus elektronemisszió, külső fényelektromos hatás (fotocella), téremisszió, szekunder elektronemisszió (fotoelektronsokszorozó, csatornalemez), az elektron fajlagos töltésének és sebességének mérése elektromos és mágneses térben való eltérítés- 6
7 sel, az elektron töltése, tömege és sebessége, az elektronvolt. Vákuumban mozgó elektronok és más töltött részecskék a technikában: az elektroncső (vákuumdióda és trióda), a katódsugárcső (katódsugár oszcilloszkóp: fűrészrezgés, szinkronizálás, triggerelés, összehasonlítás a ma használatos digitális oszcilloszkópokkal), elektronoptika (az elektronoptikai törési törvény, fókuszálás homogén mágneses térben, ciklotronfrekvencia, elektrosztatikus és mágneses elektronlencsék), elektronmikroszkóp (feloldóképessége, az optikai mikroszkópéval analóg felépítése), tömegspektrográfok, részecskegyorsítók: ciklotron, szinkrociklotron. Önálló vezetés ritkított gázokban. A ködfénykisülés, mechanizmusa és alkalmazásai. A katódsugarak (tulajdonságaik) és az elektron. A csősugarak és a proton. Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban. Korona-, csúcs- és nyalábkisülés. Szikrakisülés (átütés). Ívkisülés, jellemzői, a negatív ellenállású áram-feszültség karakterisztika, az ív stabilizálása, az ívkisülés alkalmazásai (ívlámpák, spektrállámpa, ívhegesztés). Gázkisüléses plazma. A plazmaállapot: az anyag negyedik halmazállapota. Plazmák alapvető tulajdonságai. Plazmák és a mágneses tér, hullámok a plazmában. Plazma együttartása szabályozott termonukleáris fúzió megvalósítása céljából. A légkör elektromos jelenségei. A légköri elektromos tér jó időben: légköri elektromos térerősség, ekvipotenciális felületek, a levegő vezetőképessége, a légköri függőleges áram. Viharok, a viharfelhők elektromos tere, villámok, villámvédelem. Az elektromos áram fémekben és félvezetőkben A fémes vezetés mechanizmusa. A töltéshordozók természete: a Tolman-kísérlet. A fémes vezetés klasszikus elektronelmélete: a fémek szabadelektron-modellje, a fajlagos vezetőképesség és az Ohm-törvény értelmezése, driftsebesség és termikus sebesség, közepes szabad úthossz, elektronmozgékonyság; a Jouletörvény, a vezetőképesség hőmérsékletfüggésének és a hő- és elektromos vezetőképességet összekapcsoló Wiedemann-Franz törvény magyarázata; az elmélet problémái. A fémek modernebb elektronelmélete, a Fermi-statisztika, az elektrongáz-rács kölcsönhatás, a szilárdtestek energiasáv-modellje. A Hall-jelenség. A Hall-feszültség és a Hall-állandó. A töltéshordozók koncentrációjának és ezzel a fajlagos vezetőképesség ismeretében- mozgékonyságának meghatározása. Alkalmazások. A termikus elektronemisszió és az érintkezési feszültség. Kilépési munka, értelmezése a fémek potenciálkád modelljével, effektív kilépési munka. A termikus elektronemisszió magyarázata, a telítési áramsűrűség Richardson-Dushmanformulája. A Volta- és a Galvani-feszültség értelmezése, Volta törvénye, a Voltafeszültség mérése. A félvezetők áramvezetése. A félvezetők, saját- és szennyezéses (p és n típusú) félvezetők. A szilárdtestek energiasáv-modellje: fémes vezetők, szigetelők, sajátés szennyezéses félvezetők. A félvezetők vezetőképessége, annak hőmérséklet- 7
8 függése, termisztorok, alkalmazásaik. Félvezető diódák és tranzisztorok. A p-n átmenet egyenirányító hatása, a félvezető dióda, áram-feszültség karakterisztikája, az egyenirányítás magyarázata. Bipoláris és térvezérlésű tranzisztorok, az erősítés magyarázata, áramerősítési tényező, meredekség. Integrált áramkörök, elektronika. Szupravezetés: alapkísérletek, a kritikus hőmérséklet, mágneses tér, és áramerősség, a Meissner-effektus, a BCS elméletről, a Josephson-átmenet, technikai és metrológiai alkalmazások. Az időben változó elektromágneses tér Az elektromágneses indukció Az elektromágneses indukció alapjelenségei, alapkísérletek. Az indukciófluxus. Lenz szabálya és annak kapcsolata az energiamegmaradás törvényével. A Faraday-féle indukciós törvény. Az indukciós törvény és kísérleti igazolása. Alkalmazása a mágneses indukcióvektor ill. a mágneses térerősség, a mágneses feszültség, valamint a földmágneses tér mérésére, színuszos váltakozó áram előállítására és elektrongyorsításra (betatron). A magnetohidrodinamikus (MHD) generátor. A mágneses térben mozgó vezetőben indukált feszültség és a Lorentz-erő. Indukció időben változó mágneses térben nyugalomban lévő vezetőben. Az indukciós jelenségek mélyebb értelmezése: az elektromos és mágneses terek alapvető kapcsolatát kifejező II. Maxwell-egyenlet (integrálalak). Az egyenlet differenciális alakja. Kölcsönös indukció és önindukció. A kölcsönös- és az önindukció jelenségét igazoló kísérletek, kölcsönös induktivitás és öninduktivitás. Önindukciómentes tekercsek. Be- és kikapcsolási tranziensek induktivitást tartalmazó áramkörben, a kör időállandója. Önindukciós tekercs mágneses energiája, a mágneses tér energiasűrűsége és tehetetlensége. Örvényáramok, az örvényáramú veszteségek jelentősége, csökkentésük. Unipoláris indukció, a homopoláris generátor. Az anyagok mágneses tulajdonságai Az anyagok felosztása mágneses tulajdonságaik alapján: ferro-, para- és diamágneses anyagok. Alapkísérletek. A mágneses permeabilitás és szuszceptibilitás mérése, értékeik ferro-, para- és diamágneses anyagok esetén. A ferro-, para- és diamágneses anyagok tulajdonságai. A szuszceptibilitás hőmérsékletfüggése paramágneses anyagokban, a Curie- és a Curie-Weiss-törvény. Ferromágneses anyagok mágneses telítése, a Curie-pont, a B(H) mágnesezési görbe, a mágneses hiszterézis, remanencia, permanens mágnesek, koercitív erő, hiszterézisveszteség. A mágnesség értelmezése elemi köráramokkal (molekuláris áramok). Giromágneses hatások. A Barnett- és az Einstein-de Haas-effektus. Az elektronspin. A Larmor-precesszió, a Larmor-frekvencia, Larmor tétele. Az elektronspin- (EPR) és a magmágneses (NMR) rezonancia spektroszkópia, az orvosi mágneses re- 8
9 zonanciás képalkotás (MRI). A dia-, para- és ferromágnesség elméletéről. A diamágneses ill. a paramágneses szuszceptibilitás Langevin-Pauli- ill. Langevin-formulája. Adiabatikus lemágnesezéssel való hűtés. A ferromágneses testek Weiss-féle tartományai (domének), mágnesezési görbéik Barkhausen-ugrásai, kísérleti kimutatásuk, a Bitter-féle sávok. Magnetosztrikció. Antiferromágneses anyagok. A ferritek. A mágneses kör, elektromágnes. A mágneses feszültség, a mágneses ellenállás és a mágneses Ohm-törvény. Mágneses ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, eredője. A légréses toroid. Váltakozó (kvázistacionárius) elektromos áram A (kvázistacionárius) váltakozó áram. Színuszos váltakozó áram ill. feszültség pillanatnyi értéke, (kör)frekvenciája, kezdőfázisa, csúcsértéke és négyzetes középértéke (effektív értéke), e mennyiségek kapcsolata. A váltakozó áram jellemzőinek klasszikus és modern mérése. Váltakozó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, induktivitás, kapacitás) váltakozó áramú körben. Impedancia, fázisviszonyok. Soros RLC-kör, feszültségrezonancia. Párhuzamos LC-kör, áramrezonancia. Váltakozó áramú körök tárgyalása komplex számításmóddal. Komplex feszültség, áramerősség, impedancia. Az Ohm-törvény és a Kirchhoff-törvények váltakozó áramú hálózatokra. Komplex impedanciával jellemzett fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő komplex impedancia. A váltakozó áramú Wheatstone-híd, az induktivitás és a kapacitás mérése. A váltakozó áram teljesítménye, látszólagos és hatásos teljesítmény. Indukciós tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei. Az elektromágnesség technikai alkalmazásai Egyenáramú generátorok és motorok. Az öngerjesztés elve. A háromfázisú áram, jellemzői. Forgó mágneses tér. Váltakozó áramú (szinkron és aszinkron) motorok. Váltakozó áramú generátorok. A transzformátor, transzformátortípusok. A terhelt és terheletlen transzformátor áramai és feszültségei. Veszteségek, hatásfok. Az elektromos energia átvitele (távvezetékek). Áramátalakítók, egyenirányítók. Elektroakusztikai eszközök. Elektronika (a méréstechnikában, a vezérlés- és szabályozástechnikában, a hírközlésben, a számítástechnikában, stb.). Elektromágneses rezgések Szabad rezgések zárt rezgőkörben. A soros RC-kör, be- és kikapcsolási tranziensei, időállandója, a soros RC-kör mint integráló és differenciáló áramkör, az ilyen viselkedés feltételei, alakhű jelátvitel. LC és RLC kör, mechanikai analógia, csillapítatlan és csillapított rezgések, differenciálegyenletük, megoldásuk, jósági tényező, sajátfrekvencia: Thomson-formula, a jelalakok vizsgálata. Kényszerrezgések. Soros rezgőkör, kvázistacionárius megoldás, rezonanciafel- 9
10 tétel, feszültségrezonancia, rezgőkör szelektivitása. Csatolt rezgőkörök. Csatolási tényező, szabad és kényszerített csatolt rezgések, lebegés, a rezonanciagörbe alakja a csatolási tényező függvényében, sávszűrők. Nagyfrekvenciájú rezgések. Előállításuk, alapkísérletek, tulajdonságaik, fiziológiai hatásuk, a skin-effektus. Elektronikus erősítők. Sávszélesség, alakhű jelátvitel. Erősítés elektroncsővel, bipoláris és térvezérlésű tranzisztorral. Visszacsatolás (pozitív, negatív, tulajdonságaik). Többfokozatú erősítők. Ideális és valóságos műveleti erősítők, integrált műveleti erősítők, jellemzőik, az univerzális műveleti erősítő alkalmazása az analóg elektronika tetszőleges speciális feladatának megoldására a megfelelő visszacsatolás segítségével. Rezgések és impulzusok előállítása műveleti erősítővel. Az oszcilláció feltétele. Elektromágneses hullámok Elektromágneses hullámok vezetékek (Lecher-drótpár) mentén, elektromágneses állóhullámok. Eltolódási áram, az eltolódási áram sűrűsége, az első Maxwell-egyenlet integrális és differenciális alakja. Gyorsuló (oszcilláló) töltés elektromágneses tere. A dróthullámok ill. a koaxiális kábelekben keltett hullámok terjedése, a telegráfegyenlet, terjedési sebesség, csillapítási tényező, hullámellenállás, visszaverődések, a lezárás illesztése. Szabad elektromágneses hullámok. Hullámegyenlet. Dipólsugárzás, a dipólus sugárzási tere a távoli zónában. Elektromágneses sík- és gömbhullámok. Polarizáció. A Hertz-féle kísérletek, a rádióhullámok, terjedésük. A fény. Az elektromágneses spektrum. Az energiaáramlás sűrűsége elektromágneses hullámban, a Poynting-vektor. Az elektromágneses hullám impulzusa, a sugárzás nyomása (a fénynyomás). Mikrohullámok: üregoszcilláció síkkondenzátorban és vezetőfalú zárt hengerben, mikrohullámú elektroncsövek (klisztron), mikrohullámok előállítása, hullámvezetők, diszkrét és integrált félvezető kapcsolási elemek, a mikrohullámú technika (mikrohullámú híradástechnika, közvetítő lánc, híradástechnikai mesterséges holdak, radar, rádiócsillagászat, mikrohullámú sütő). A rádióadó: blokkdiagram, működési elv, vivőrezgés, moduláció (amplitúdó-, frekvencia- ill. fázismoduláció), megvalósítás. A rádióvevő: blokkdiagram, antenna, hangolás, demoduláció, egyenes- és szuperheterodin vevők, megvalósításuk. A televízió. Képfelvevők, az adó- és a vevőkészülék blokksémája, működése. A nyugvó közegek fenomenológiai (makroszkopikus) elektrodinamikájának alaptörvényei: a Maxwell-egyenletek rendszere integrális- és differenciális alakban. A Maxwell-elmélet határai. A klasszikus elektronelmélet, a Maxwell- Lorentz-egyenletek, a Lorentz-féle erősűrűség. Az elektromosságtan áttekintése a Maxwell-egyenletek alapján. 10
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok
Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenElektromágnesség gyakorlat II. Elektromágnesség II.
Tantárgy neve Elektromágnesség I. Elektromágnesség gyakorlat I. Elektromágnesség II. Elektromágnesség gyakorlat II. Tantárgy kódja FIB1104 FIB1204 FIB1105 FIB1205 Meghirdetés féléve 2 és 3. Kreditpont
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
Részletesebben11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét
ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként
Részletesebben1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás
1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
RészletesebbenTantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2006/07 Földtudományi Szak Kötelező tantárgy Tantárgycím: Kísérleti Fizika II. (Elektrodinamika és Optika)
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenA mechanikai alaptörvények ismerete
A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára
RészletesebbenAz elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.
Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...
RészletesebbenMÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)
MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
Részletesebben2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával
Teszt feladatok A választásos feladatoknál egy vagy több jó válasz lehet! Számításos feladatoknál csak az eredményt és a mértékegységet kell megadni. 1. Mitől függ a vezetők ellenállása? a.) a rajta esett
RészletesebbenFizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.
izika II minimumkérdések zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek. 1. Coulomb erőtörvény: = kq r 2 e r (k = 9 10 9 m2 C 2 ) 2. Coulomb állandó és vákuum permittivitás
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Az elektromágnesség elméletében a vektorok és skalárok (számok) megkülönböztetése nagyon fontos. A következ szövegben a vektorokat a kézírásban is jól használható nyíllal jelöljük
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenElektrosztatikai jelenségek
Elektrosztatika Elektrosztatikai jelenségek Ebonit vagy üveg rudat megdörzsölve az az apró tárgyakat magához vonzza. Két selyemmel megdörzsölt üvegrúd között taszítás, üvegrúd és gyapjúval megdörzsölt
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenAz osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály
Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenVillamosipar és elektronika. szóbeli érettségi feladatok témakörei középszinten. A. tétel témakörei (elektrotechnika)
Villamosipar és elektronika szóbeli érettségi feladatok témakörei középszinten A. tétel témakörei (elektrotechnika) 1. Villamos áramkör részei. Villamos mennyiségek (feszültség, áram, töltés, ellenállás,
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenOrvosi Fizika 12. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 0.november 6. Az életjelenségek elektromos
RészletesebbenMindkét oldal divergenciáját véve, és kihasználva a másik E térre vonatkozó egyenletet, Laplace-egyenletet kapunk:
1 / 6 A TételWiki wikiből 1 Coulomb- és Gauss-törvény, szuperpozíció elve, stacionárius áram. [1] 2 Vezetők, szigetelők, dielektrikumok, elektormos polarizáció, magnetosztatika. 2.1 Vezetők [3] 2.2 Dielektrikumok
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenOrvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető
Részletesebben2.A Témakör: A villamos áram hatásai Téma: Elektromos áram hatásai vegyi hatás hőhatás élettani hatás
1.A Témakör: A villamos áramkör részei Téma: Villamosságtani alapfogalmak elektromos áram Értelmezze az elektromos áram mértékegységét! elektromos feszültség elektromos teljesítmény elektromos munka elektromos
RészletesebbenA tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések
A tananyag elsajátításának mértékét ellenőrző kérdések A tantárgy kódja: TFBE1102 A tárgy neve: Fizika 2. (Elektromosságtan, fizikai optika, kvantumfizika, atom-. atommag és részecskefizika) Tantárgyfelelős:
RészletesebbenFizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai
Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.
RészletesebbenÖsszefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenBevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér
Bevezetés az analóg és digitális elektronikába III. Villamos és mágneses tér Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos
RészletesebbenPótlap nem használható!
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. november 29. Neptun kód:... Pótlap nem használható! g=10 m/s 2 ; εε 0 = 8.85 10 12 F/m; μμ 0 = 4ππ 10 7 Vs/Am; cc = 3
RészletesebbenFizika A2 Alapkérdések
Fizika A2 Alapkérdések Összeállította: Dr. Pipek János, Dr. zunyogh László 20. február 5. Elektrosztatika Írja fel a légüres térben egymástól r távolságban elhelyezett Q és Q 2 pontszer pozitív töltések
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenÖsszefüggő szakmai gyakorlat témakörei
Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Villamosipar és elektronika ágazat Elektrotechnika gyakorlat 10. évfolyam 10 óra Sorszám Tananyag Óraszám Forrasztási gyakorlat 1 1.. 3.. Forrasztott kötés típusai:
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenFIZIKA II. Egyenáram. Dr. Seres István
Dr. Seres István Áramerősség, Ohm törvény Áramerősség: I Q t Ohm törvény: U I Egyenfeszültség állandó áram?! fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Áramerősség, Ohm törvény Egyenfeszültség U állandó Elektromos
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
RészletesebbenMÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK
MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenHőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk. Feladat: 12. Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele::
Hőerőgépek, hűtőgépek, hőszivattyúk Körfolyamat esetén az összes belső energia változás nulla. Hőtan I. főtétele:: Feladat: 12 A hőtan második főtétele Vannak olyan folyamatok amik nem megfordíthatók,
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenELEKTROMOSSÁGTAN : elektromos állapot elektromos töltés 2 üveg v. 2 ebonit (egyforma töltés) taszítja egymást de ebonit és üveg vonzza egymást
ELEKTROMOSSÁGTAN : elektrosztatika Thales, i.e. 600 : gyapjúval megdörzsölt borostyán apró testeket vonz magához ma : műanyag vonalzót száraz hajhoz dörzsölni, ebonitrudat szőrmével, üvegrudat bőrrel,
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenNEPTUN-kód: KHTIA21TNC
Kredit: 5 Informatika II. KHTIA21TNC Programozás II. oratórium nappali: 2 ea+ 0 gy+ 0 KMAPR22TNC Dr. Beinschróth József Az aláírás megszerzésnek feltétele: a félév folyamán 2db. ZH mindegyikének legalább
RészletesebbenFIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok
Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35
RészletesebbenOrvosi Fizika 12. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 0.november 8. Az életjelenségek elektromos
RészletesebbenTekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:
Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása
RészletesebbenFizika vizsgakövetelmény
Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
Részletesebben2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK
A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia
RészletesebbenVILLANYSZERELŐ KÉPZÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR
VIANYSZEREŐ KÉPZÉS 2 0 5 MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁÍTOTTA NAGY ÁSZÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Mágneses tér fogalma, jellemzői...3 A mágneses tér hatása az anyagokra...4 Elektromágneses indukció...6 Mozgási
RészletesebbenElektromágnesség tesztek
Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
Részletesebben1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás
1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenÁltalános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor
Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenTANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím:
TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: Tantervkészítés alapjai Tárgykód: RMILB135, Műszaki Fizika I (villamosságtan) Heti óraszám 1 : 10 ea, 5 gy, 0 lab Kreditpont: 4 Szak(ok)/ típus 2 : Mérnök
Részletesebben2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!
1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
RészletesebbenELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Biológia tagozat. Fizika 10. osztály. II. rész: Elektrosztatika. Készítette: Balázs Ádám
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Biológia tagozat Fizika 10. osztály II. rész: Elektrosztatika Készítette: Balázs Ádám Budapest, 2019 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék II. rész:
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató:
A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató: ELEKTROMÁGNESSÉG ÉS RELATIVITÁSELMÉLET SZTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék Dr. Varga Zsuzsa Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Számonkérés Teljesíthetőség
Részletesebben1. Elektrotechnika - A témakörök
Ágazati szakmai érettségi vizsga Villamosipar és elektronika ismeretek Témakörök és követelmények 2018 1. Elektrotechnika - A témakörök 1.1. Villamos áramkör 1.1.1. A villamos áramkör részei Tudja definiálni
RészletesebbenRomantikus közjáték a mechanikai paradigmában
Romantikus közjáték a mechanikai paradigmában a romantikus természetfilozófia Friedrich Schelling (1775-1854) a természeti hatások egyetlen alapelv megnyilvánulásai (1799-ig) a fizikai erők/kölcsönhatások
Részletesebben