PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 24/2003. (XII. 31.) SZÁMÚ RENDELETE. PAKS VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL * (Egységes szerkezet) I.

Átírás

1 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 24/2003. (XII. 31.) SZÁMÚ RENDELETE PAKS VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL * (Egységes szerkezet) Paks Város Önkormányzata az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Paks Város közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, a továbbiakban: építési munkákra, valamint ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni: telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, elmozdítani, rendeltetésétől eltérően használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok és e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) előírásai betartásával szabad. (3) Jogszabály alapján védetté nyilvánított területen területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad. (4) A rendelet az AEDIS KFT 19/2002 munkaszámú szabályozási terve K1-K9 jelű külterületi és B1-B27 jelű belterületi tervlapjaival együtt érvényes. 2. Fogalom meghatározások A rendeletben (Helyi Építési Szabályzatban, továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási tervben (továbbiakban: SZT) használt fogalmak meghatározása: 1. Főépület: Az építési telken, telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű épület (építmény). 2. Beépítési határvonal: az adott tömb területén épületek elhelyezésének határvonala, amely az adott terület telkeire meghatározott építési helyekre vonatkozó előírásokon túlmenően érvényesítendő. 3. Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: e rendelet építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásaiban lévő közös előírásokban rögzített mérték. A történetileg kialakult 1

2 lakóterületek esetében a számítási képletben szereplő legkisebb telekterület (150 illetve 200m2) méretét el nem érő telkek esetében a beépítettség legnagyobb mértéke 75% Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt terület határa: a város tervezett belterületi határán kívüli, beépítésre szánt területeinek, valamint a tervezett belterületi határán belüli összefüggő nagy, beépítésre nem szánt területeinek határvonala. 5. Hatályon kívül helyezve 4 6. Csurgó távolság: A meglévő vagy tervezett új épület oldalhatár felöli homlokzata és a telekhatár között lévő telekrész Építési övezet, övezet határa: a különböző építési övezeteket és övezeteket elválasztó vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal (közterületekkel) illetve területfelhasználási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Ennek megfelelően az övezeti határvonal a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosíthatók, vagyis a telekalakítás során kialakuló új telekhatár értelemszerűen az új övezeti határvonalat is jelenti. A telekalakítással érintett telek(kek) építési övezeti, övezeti besorolását a telek utcafronti (közterületi) pozíciója határozza meg Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a HÉSZ-ben vagy az SZTben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjának minimum 2/3-ad részének - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell Erdőbirtoktest: egy erdőbirtokközponthoz tartozó, a Szabályozási Tervben Er-jelű területként lehatárolt, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos személyek illetve azonos vállalkozás tagjainak tulajdonában álló területek és a működéshez szükséges üzemi, turisztikai és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége Idényjellegű használat: Az adott építmény legfeljebb 60 napra szólóan (pl. turisztikai jelleggel) üzemel. 3 10/A Irányadó szabályozási vonal: a közterület kialakításának lehetséges változata, mely a még nem ismert igények miatt továbbtervezést igényel Készítendő szabályozási terv határa: a város azon területrészei, ahol az építés feltételeit külön szabályozási tervben kell meghatározni. Ennek elkészültéig a területen építés nem engedélyezhető. Ilyen terület a városban az atomerőmű tartalék ipari területe Kétlépcsős engedélyezési eljárás: a HÉSZ 6. -ban foglalt engedélyezési eljárás Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt terület határa: a HÉSZ 6. -ban foglalt eljárás során az együtt tervezendő terület határa Kialakult beépítési mód: Az adott utcasorban, övezetben, tömbben többségében jellemző beépítési mód (az építési hely és azon az épület elhelyezését meghatározó építési vonalak) kialakult rendje. Amennyiben az építési telek szomszédságában a beépítés módja nem a jellemzőnek megfelelő, vagy vegyes, úgy a tervezett beépítési módot a főépítész a körülmények mérlegelésével határozza meg Kialakult traktusszélesség: Az adott utcasorban, övezetben, tömbben többségében jellemző traktusszélesség. Amennyiben az építési telek szomszédságában a traktusszélesség nem a jellemzőnek megfelelő, vagy vegyes, úgy azt a főépítész a körülmények mérlegelésével határozza meg Megtartásra javasolt épület: A város történetileg kialakult, hagyományos de nem védett épületállománya. A megtartásra javasolt épület csak akkor bontható el, ha annak 2

3 felújítása gazdaságtalan vagy műszakilag nem lehetséges és az a bontási engedélyben a tervező által igazolt. Bontás esetén az épület helyét irányadó építési hely -ként kell figyelembe venni. A történelmi városrész valamint alvég területén a megtartásra javasolt épületeket az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, ezekre a területekre vonatkozó értékvizsgálat (érték-kataszter) tartalmazza Melléképület: Az építési telken, telken, építési területen, illetőleg földrészleten álló főépületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges, az övezeti előírások szerinti elhelyezhető épület, ideértve az OTÉK állattartó építmény, kerti építmény, melléképítmény (kivéve az OTÉK szerinti melléképítmények közül az a./-c./ pontokat), valamint a terepszint alatti építmény fogalmába tartozó létesítményeket is Szabályozási vonal: a közterületeket és az egyéb, nem közterületeket elválasztó vonal, amely a város minimálisan szükséges közterületeit határolja le. A SZT szabályozási vonalai a tervezett (módosuló) közterületi határvonalakat jelölik. A meglévő és megtartandó közterületi határok értelemszerűen érvényesítendők Telekalakítási illetve építési tilalom területének határa: Településrendezési feladatok megvalósítása érdekében tilalom alá helyezendő területek határa Terület-felhasználási egység határa: a különböző terület-felhasználási egységeket illetve azok építési övezeteit, övezeteit elválasztó vonal Tervezett belterületi határ: a város távlati belterületi fejlesztésre kijelölt területének- jellemzően a jelenlegi belterületekkel érintkező, azokhoz közvetlenül kapcsolódó területek - tervezett határvonala Tömb (az SZT-ben lila szaggatott ( ) vonallal lehatárolt telekcsoport): kétlépcsős telekalakításra kijelölt terület Tömör kerítés: A rendelet alkalmazása szempontjából tömör kerítésnek minősül az építmény, amely a mögöttes területre a belátást takarja és magassága legalább 1,80 m Traktusszélesség: Az épületek (épületszárnyak) főtömegét jellemző tetőzet főgerincvonalára merőleges szélességi mérete Új beépítésű terület: a beépítésre szánt területeken az a terület ahol az SZT-ben jelölt terület-felhasználás eltér a jelenlegi használattól Zöldfelületként fenntartandó területrészek: Közterületeken illetve egyéb területeken belüli azon területrészek, amelyek zöldfelületként való fenntartását illetve kiépítését biztosítani kell. 3. Kötelező és irányadó szabályozási elemek (1) A HÉSZ előírásai és az SZT szabályozási elemei a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötelező érvényűek. (2) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei: a) irányadó szabályozási vonal, b) irányadó telekhatár, c) irányadó építési hely, d) irányadó építési vonal, e) megtartásra javasolt épület (3) A kötelező elemektől való eltérés csak a HÉSZ, illetve az SZT módosításával történhet, kivéve: 3

4 a) A beépítésre szánt területek valamint az SZT-ben tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a terv módosítása nélkül is a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően- a szükséges földhivatali engedélyezési eljárás lefolytatása után - belterületbe vonhatók. b) A helyi védettségű építészeti, természeti érték törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel is történhet. 1 (4) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a HÉSZ-ben foglalt rendelkezések keretei között a HÉSZ, illetve az SZT módosítása nélkül engedélyezhetők. (5) A tervezett szabályozási, illetve építési vonal új épület építése esetén érvényesítendő. 4 (6) Ahol a tervezett szabályozási, illetve építési vonal meglévő épületet: 4 a) A szabályozási vonalat, építési vonalat és az emiatt szükségessé váló telekhatár rendezést a meglévő épület elbontása után, új épület építés esetén kell figyelembe venni. b) A meglévő épületen a karbantartásokat el lehet végezni, illetve fel lehet újítani. c) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést), a bővítés irányának meghatározásakor a szabályozási, illetve építési vonalat figyelembe kell venni. d) Új épület építése esetén a szabályozási, illetve az építési vonalon, valamint az építési helyen az elbontásra tervezett épületből a kivitelezés idejére visszamaradó túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani. 4. Hatályon kívül helyezve 4 5. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabályok kötelezően meghatároznak, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. Az építési engedély kiadásának további feltétele az engedélyezett úttervek megléte. 4 (3) Épület, építmény építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amelynek közútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (4) Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (5) Bármely építmény építési munkái esetén, valamint bármely építési tevékenység megkezdése előtt, ha az tervkészítéssel jár, a tervezésbe legalább az alábbi esetekben be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot, az egyeztetésről a tervezőnek a tervezői nyilatkozatban nyilatkoznia kell: 5 a) a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes, továbbá alápincézett területek további beépítésénél, b) az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, 4

5 c) a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel. (6) A bányászatról szóló törvény alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges: a) az ásványvagyon gazdálkodási követelmények teljesítése érdekében az ásványi nyersanyag a talaj kivételével kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, b) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építéshatósági eljárásokhoz, amennyiben a tárolótér felett természetes kőzetréteg található és a tárolótér nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. 1 (7) Az építmények földtani megalapozottságát szolgáló előírások: a) Általános követelmények: Geotechnikai és mérnökgeológiai vizsgálatokkal kell megalapozni: a kedvezőtlen helyi adottságú területek beépítéséhez, a partfalak hosszú távú állékonyságának biztosítása érdekében a 2 m-nél magasabb partfal vagy kőzetfal felületével közvetlenül érintkező építmény felújításához vagy új építéséhez, meglévő építmény(ek) alá nyúlóan, kőzetfalba mélyítetten tervezett pince építéséhez, a 15º-nál meredekebb dőlésű területek valamint a feltöltött területek beépítéséhez készülő építészeti terveket. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyainak értékelését valamint a felszíni vízelvezetés szakszerű megoldását a város azon területrészein, melyek felszínmozgás kialakulására alkalmasak vagy alápincézettek a meglévő, vagyis a kialakult épített környezet állagmegóvása során nem szabad gyengíteni az építmények mögötti, esetenként azokkal közvetlenül érintkező part-vagy kőzetfalak állékonyságát, Új pince nem létesíthető a közterületek alá terjeszkedően. A mérnökgeológiai vizsgálatok alapján, azok megállapítása szerinti aktív felszínmozgásos területen építés nem engedélyezhető (pl:a terepszint szeletelődött, a felszín lépcsőzött, a terepszinten roskadás mutatkozik, a felszíni vizek koncentráltan elnyelődnek). A partfalak hatástávolságán, a perem és lábvonalak védőtávolságán belül (mely területe egyéb előírás hiányában a partfal magasságával egyezik meg) általános előírásként kell érvényesíteni: a lábvonalak védőtávolságán belül lakóépület vagy huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény csak mérnökgeológiai vizsgálatokban meghatározott műszaki megoldással helyezhető el, a peremvonalon, a felszíni vizek levezetését szolgáló építményeken kívül építmény nem helyezhető el, 5

6 a peremvonal mögötti biztonsági zónában nagy lombkoronájú erős gyökérzetű fák nem telepíthetők, a védősávban talajlazítással járó tevékenység nem végezhető, a peremvonal mögötti biztonsági zónában szintkülönbségtől függetlenül ajánlott a gyepesítés. b.) Az SZT-ben és az 1. számú mellékletben lehatárolt területeken, a lehatárolást jelölő szaggatott-nyílvonal mentén és a nyilak irányával meghatározott területen belül, továbbá a HÉSZ- ben előírt esetekben, az építési munkák végzéséhez, a műszaki megoldások megalapozottságához geotechnikai vizsgálatokat is el kell végezni. Ha az építési munkák elvégzése előzetesen tervkészítéssel jár, a tervezőnek a tervezői nyilatkozatban nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálatok elvégzése megtörtént és, hogy az elkészült tervek a vizsgálatokon alapulnak. 5 c) Az engedélyezési eljárások során az a.), b.) pontokban foglalt előírásokon túl az egyes építési övezeteknél, övezeteknél megfogalmazott földtani körülményeket is figyelembe kell venni. 6. Kétlépcsős engedélyezési eljárás (1) Az építési törvényben valamint annak végrehajtására kiadott rendeletekben, a HÉSZ - ben valamint az SZT-ben nevesített esetekben, megjelölt ingatlanok illetve a lehatárolt területek esetében az egyedi hatósági ügyeket - a szabályozás keretei között - kétlépcsős telekalakítási és/vagy építési engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési és/vagy telekalakítási engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (3) Az építési törvényben valamint annak végrehajtására kiadott rendeletekben nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján, a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természeti- és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából kötelező a kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása: 3 a.) elvi telekalakítási engedélyezési eljárás (ET): Az SZT-ben kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra kijelölt területek (tömbök) újraosztása kivéve a tömb területét érintő telek tervezett belterületi határvonallal megegyező megosztását, Új beépítésű területen, az SZT-ben jelölt irányadó telekhatártól eltérő telekalakítási szándék esetén. 5 b) elvi építési engedélyezési eljárás (EE): Műemléki telken, nyilvántartott régészeti területen valamint természetvédelmi területen történő építési munka, A Duna árterében történő mindennemű építési munka, A lakótelepek (meglévő tömbtelkes területek) területein történő új épület építése, valamint az épület meglévő alaprajzi méreteiből kilépő az övezeti előírások szerinti bővítés, átalakítás, A HÉSZ előírása esetén. 6

7 (4) Mind a telekalakítások mind az építések esetén az engedélyezési eljárás szabályait valamint az engedélykérelmek mellékleteit a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírása állapítják meg. Ezektől eltérni csak annyiban és úgy lehet, amennyiben és ahogy arra a jogszabályi felhatalmazás lehetőséget ad. (5) Hatályon kívül helyezve. 3 (6) A kétlépcsős telekalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó kötelezettség a (3) bekezdés a.) pontja második, harmadik és negyedik pontjai esetében az adott terület feltárását biztosító út- illetve közterület telekkönyvi bejegyzésével megszűnik Önkormányzati főépítészi véleményezés, önkormányzati főépítészi tervtanács (1) A terv előírásainak érvényesítése érdekében, jelen szabályozás keretei között: 4 a.) Az építési hatósági eljárás körébe tartozó kivéve a Gip M jelű építési övezeteket - minden építési engedélykérelem (ideértve a fennmaradási valamint az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetési mód megváltoztatására irányuló kérelmeket, bejelentési kötelezettség alá eső építési munkákat is) tartalmának városrendezési és építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély, hozzájárulás kiadása előtt köteles beszerezni a főépítész szakvéleményét. 4 b.) Azokban esetekben ha a tervezett építési munka nem építési engedély köteles és nem esik bejelentési kötelezettség alá sem, szintén a terv előírásainak érvényesítése céljából a helyi értékvédelmi területen, a műemléki környezetben, valamint a város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, a 6-os út mentén, valamint a Szent István téren az épületek, valamint építmények homlokzati felületének, tetőzetének külső megjelenését érintő átalakítása, burkolásának és színezésének megváltoztatása esetén az építtető köteles a főépítésszel egyeztetni a tervezett munkákat. 4 (2) A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a telkek beépítési módjával (területfelhasználásával), a javasolt épület(ek) tömeg- és homlokzatformálásával, valamint az utcaképbe való illeszkedésével (ezen belül a portálok, a kapuzatok továbbá a cég-, és címtáblák, illetve a reklámfelületek kialakításával) kapcsolatban mind az új épületekre, mind a meglévő épületekre irányuló az (1) bek-ben nevesített építéshatósági engedélykérelmek esetén. (3) A főépítész szakvéleményét a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás során az elvi engedélyhez is, továbbá a történelmi városközpont és a vegyes terület-felhasználású területeken tervezett telekalakítások esetén a telekalakítási engedélyezési eljárás során is be kell szerezni. (4) A HÉSZ-ben illetve az SZT-ben nevesített esetekben a tervező köteles beszerezni az önkormányzati főépítészi tervtanács véleményét. (5) Hatályon kívül helyezve. 4 (6) A jegyző az építésügyi hatósági eljárás során, döntése megalapozottsága érdekében a tervtanács állásfoglalását, szakvéleményét a kötelezően igénybeveendő eseteken túl bármelyik ügy elbírálása kapcsán igénybe veheti. 7

8 II. FEJEZET Egyes építményekre vonatkozó előírások 8. Az építmények általános építészeti követelményei (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. 9. A kerítések létesítésére vonatkozó előírások (1) Előkert elhagyásával létesített beépítés esetén az építési telek utcai határvonalán létesített nem tömör (áttört) kerítés lábazata legalább 0,4 m, legfeljebb 0,6 m magasságú lehet. A kerítés teljes magassága jellemzően 1,6 m és 2,0 m között lehet, amennyiben az övezeti előírás ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz. (2) Előkert nélküli beépítés esetén a telek utcai határvonalán, az épületek között jellemzően legfeljebb 2,0 m magasságú tömör kerítés létesítendő, kivéve ha az övezeti előírás más szabályozást nem tartalmaz. (3) Az építési telek utcai határvonalán 2,0 m magasságot meghaladó méretű kerítés - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint ahol az övezeti előírás ettől eltérő szabályozást tartalmaz - csak indokolt esetben, a főépítésszel előzetesen egyeztetett terv alapján létesíthető. (4) A hézagosan zártsorú beépítési mód esetében, amennyiben az utcai telekhatáron a főépülettől különálló gépkocsi-tároló is létesül, illetve ha az övezeti előírás ettől eltérő szabályt nem tartalmaz, a tömör kerítés magassága az épületek homlokzatmagasságához igazodó, de legfeljebb 2,5 m magas lehet. (5) Kevert beépítési módnál, a térfal vonalának folyamatossá tétele érdekében, építési szándék esetén, a főépítész a tömör kerítés építését az építés feltételéül szabhatja. (6) Közüzemi szolgáltató mérőberendezése a közterület felőli telekhatáron csak az ott álló épület (építmény) tömegén belül, illetve a kerítés - legalább részben - tömör felületéhez illeszkedve, ahhoz igazodó, biztonságos és esztétikus megoldással helyezhető el. Több berendezés elhelyezése esetén azok beépítése lehetőleg egybefüggő felületen, egységes kivitelben valósuljon meg. (7) A kerítések formai kialakításánál és anyaghasználatánál: a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedést és a táj és a településkép esztétikus anyagformálását fokozottan figyelembe kell venni, az egyszerű, hagyományos anyagokat és a visszafogott felületképzést előnyben kell részesíteni. 8

9 10. Reklámberendezések létesítésére vonatkozó előírások (1) Új épület építése, fennmaradása valamint meglévő épület rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása esetén az engedélyezési tervnek tartalmazni kell az épület (építmény) közterületről látható felületén elhelyezhető reklám-, illetve hirdető-berendezések megoldását. Ezt a kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha még nem ismert a reklám-, vagy hirdető-berendezés konkrét szövege. A tervben minden esetben fel kell tüntetni valamennyi tervezett reklám- és hirdető-berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását. (2) Az (1) bekezdés szerint tervezett reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. Az engedélyezett tervnek megfelelően a tervezett reklám-, és hirdető-berendezések tetszőleges sorrendben az építési engedély érvényének idején belül - szerelhetők fel és a szerkezeten belüli tényleges reklámfelületek külön terv nélkül alakíthatók ki úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez. 5 (3) A reklám- és hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát (a berendezés fény-, hang-, illetve rezgés-hatásával) ne korlátozza. Ha a berendezés tulajdonosa a fenti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy az építési hatóság előírhatja a berendezés leszerelését. 5 (4) Tetőfelületen és tetőzeten szerelt tartóberendezésen önálló reklám-, illetve hirdetőberendezés csak kivételes esetben, városképet nem zavaró módon és csak a főépítész előzetes véleményének megismerése esetén engedélyezhető. 5 (5) Hirdetési és reklámcélú építmény valamint reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felírat, plakát: a. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületen és annak ingatlanán 2,0 m 2 -t, b. A város bevezető illetve átmenő forgalmat lebonyolító útjai, a Fehérvári, Kereszt, Deák Ferenc, Dózsa György, Tolnai, Kölesdi, Újtemplom, Biztonsági elkerülő, Kandó Kálmán, Gesztenyés, Pollack, Építők, Kishegyi, Táncsics Mihály, Rókus, Dunaföldvári, valamint a 6-os út helyi értékvédelmi területtel érintkező részei mentén a 4,0 m 2 -t nem haladhatja meg A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások (1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén engedélyezhető: a) Tetőtérben általában csak egy szint beépítése engedélyezhető. Az ettől eltérő megoldást a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében kell elbírálni azzal, hogy annak első fázisában (az elvi engedélyezési terv keretében) kell igazolni a többlet-szint beépítésének indokoltságát és helyességét. b) Tetőtérbeépítés, vagy emeletráépítés esetén a felső szint(ek)re való feljutáshoz elsősorban az épület befoglaló méretén belül, ha ez semmiképpen nem lehetséges, vagy aránytalanul nagy mértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható 9

10 (udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen csatlakozva és építészeti megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcsőház. (2) A tetőablakokra vonatkozó előírások: a) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok) helyezhetők el. Tetőfelépítmények csak abban az esetben engedélyezhetők, ha azok az épület egészével összhangban vannak, illetve anyaghasználatuk és részletképzésük kor- és szakszerű. b) A tetőtér beépítésekor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek. (3) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése ha a beépítési szándék nem jár együtt a tetőzet teljes átalakításával - a városkép egységes kialakítása érdekében csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető. 12. Melléképületek létesítésének, kialakításának előírásai (1) A melléképületek létesítésének és kialakításának általános előírásai: a) Az előírások a város területén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak, amennyiben ettől eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg. b) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető, illetve ilyen épület lakássá nem minősíthető át. c) Melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet. d) A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér beépítés nem megengedhető. e) A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát. f.) Melléképület - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik az utcában kialakultnak tekinthető, vagy a főépületre előírt és alkalmazott tetőformával és fedési anyaggal alakítandó ki. 5 (2) Állattartó melléképületekre vonatkozó általános előírások: a) Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló magasabb szintű jogszabályok valamint az önkormányzat állattartási rendelete ezt lehetővé teszi. b) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok esetén a saját célú tartás vonatkozásában Paks Város Önkormányzata állattartó rendelete, a saját célú tartást meghaladó állattartás esetében pedig a magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt Paks város Önkormányzata állattartó rendeletében kell meghatározni. (3) A gépkocsi tárolók kialakítására és elhelyezésére vonatkozó előírások: a) A gépkocsi tárolók melléképületként illetve főépületként is kialakíthatók a HÉSZ és az SZT keretei között. 10

11 b) Melléképületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására a melléképületekre vonatkozó előírások alkalmazandók az alábbi kiegészítéssel: Lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az oldalkertben is elhelyezhető: 4 az utcavonaltól legalább 15 m-re hátrahúzva, 4 ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését (beépíthetőségét) nem korlátozza. 4 Zártsorúsodó lakóterületen, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés esetén, kizárólag gépkocsitároló céljára épített melléképület, vagy vegyes funkciójú melléképület kizárólag gépkocsi tárolásra szolgáló helyisége az utcavonalon oldalkertben is elhelyezhető, 4 egységes megjelenésű, tömör, épített kerítés részeként, 4 ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését(beépíthetőségét) nem korlátozza, illetve a saját telek használatát kedvezően befolyásolja. 4 Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. 4 Amennyiben a - legfeljebb F+1 szintes lakóépülettel már beépített - lakótelek területe az érvényes övezeti előírások miatt a beépítettség további növelését nem tenné lehetővé, - a főépületben lévő lakások számával azonos, de legfeljebb két (egyenként legfeljebb 18 m 2 alapterületű) gépkocsi-tároló létesíthető, feltéve hogy az a szomszédos telkeken meglévő, illetve létesíthető épületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. c) Főépületként megvalósuló gépkocsi tárolók elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szabályokat az övezeti előírások határozzák meg. 13. Gépjárművek elhelyezése és gépjármű várakozóhelyek (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. -a által előírt fajtájú és számú gépkocsi elhelyezéséről gépkocsi tárolók és várakozóhelyek kialakításával - gondoskodni kell. (2) Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások: a) Hatályon kívül helyezve. 2 b) Hatályon kívül helyezve. 2 c) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megvalósítani. A fásítást úgy kell elvégezni, hogy a fa a parkoló területébe (zöld szigetbe), ne pedig azon kívüli területre kerüljön A rendeltetés mód megváltoztatásával kapcsolatos előírások (1) Meglévő épület rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása abban az esetben engedélyezhető, ha az új funkció az adott épületben lévő további - változatlan funkcióval 11

12 működő - egységek, valamint a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá az SZT-ben lehetővé tett hasznosítását (fejlesztését) nem akadályozza. (2) A történelmi városközpont területén, illetőleg helyi védelem alatt álló épületben a rendeltetési mód - részleges vagy teljes - megváltoztatására csak a főépítész véleményének megismerésével és csak akkor adható engedély, ha a javasolt új rendeltetés, valamint az azzal együtt járó sajátos feltételek nem zavarják a védett létesítmény városképi hatásának érvényesülését. 15. Az ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések (1) A kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató valamint lakásrendeltetést is magába foglaló vegyes funkciójú épület engedélyezésekor a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha az említett rendeltetési módokat magukba foglaló egységek az épületnek - leszámítva a további rendeltetési egységek, szintek megközelítését biztosító közlekedő és járulékos tereket - legalább egy teljes szintjét elfoglalják, vagy bruttó össz-szintterületük (bruttó alapterületük) meghaladja a 300 m 2 -t. (2) Az (1) bekezdés szerinti kétlépcsős építési engedélyezési eljárás első fázisában - az elvi engedélyezési tervben - igazolni kell, hogy a) a kereskedelmi-, vendéglátó- és szolgáltató rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítható, b) az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozza, c) a kereskedelmi- és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. vendéglátóipari előkert, kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítható, vagy leválasztható, d) a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeletetés-szerű, zavaró hatás mentes és önálló használata lehetséges. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 16. Belterületi határ megállapítása (1) A város belterületét növelni az SZT-ben tervezett belterületi határvonalként jelölt területekkel, valamint az SZT beépítésre szánt területeinek területével a tényleges területfelhasználás szándékának belterületbe csatolásról szóló képviselő-testületi határozattal történő megerősítését, valamint a belterületbe vonáshoz szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően lehet. (2) A lakó-, gazdasági-, üdülő és központi vegyes terület bővítése esetén a belterületbe vonás csak az érintett területek közműellátási terveinek elkészültét követően történhet meg. (3) A belterületbe vonás egyszerre, illetve ütemezetten is történhet. 12

13 17. Beépítésre szánt valamint beépítésre nem szánt területek (1) A város közigazgatási területe beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre tagolódik. a) A beépített illetve beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területei építési övezetekre; b) A beépítésre nem szánt terület terület-felhasználási egységek területei övezetekre; c) Az építési övezetek, illetőleg övezetek területei közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre tagolódnak. (2) A város beépítésre szánt területei: a) LAKÓTERÜLETEK b) VEGYES TERÜLETEK c) GAZDASÁGI TERÜLETEK d) ÜDÜLŐTERÜLETEK e) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK. (3) A város beépítésre nem szánt területei: a) KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK b) ZÖLDTERÜLETEK c) ERDŐTERÜLETEK d) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK e) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 18. Közterületek kialakítása és használata (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. (2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják. (3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos, a kezelő hozzájárulását be kell szerezni. Ha az eltérő használathoz építmény építése is szükséges, a tulajdonos a tervezett építmény kialakítását (elhelyezés, építészeti megjelenés stb.) köteles az önkormányzati főépítésszel egyeztetni. 5 (5) A város közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése b) árusító pavilon, mozgó árusítóhely létesítése: 13

14 az árusító pavilon alapterülete egységenként maximum 12 m2, SZT-ben kijelölt építési helyeken maximum 18 m2 lehet; a pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni; egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel. c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz várakozóhely, töltőállomás, vagy tető) kialakítása, d) köztisztasággal, közegészségüggyel (pld. nyilvános Illemhely) közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, e) szobor, díszkút állítása, f) távbeszélő fülke telepítése, g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás, h) időszakos rendezvények építményei. (4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit a közterület tulajdonosa, kezelője esetenként, a vonatkozó előírások alapján határozza meg. IV. FEJEZET Közös előírások Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírások 19. (1) Az OTÉK 7. (3) -(5) bekezdéseiben előírt építési övezeti / övezeti jellemzők helyi használata: a) A kialakítható legkisebb telekterület méret: Az építési övezetben a telekalakításról szóló jogszabályok szerinti - újonnan kialakítandó építési telek legkisebb területe, mérete amely területméret értelemszerűen a telekalakítással érintett (visszamaradó) telkekre is érvényesítendők. Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: K az övezetben új telek nem alakítható ki.(kivéve a Gip-M jelű építési övezeteket ahol az üzemeltetéshez szükséges telekalakítások az alövezetek - ben kialakult telekmérethez igazodóan engedélyezhetők.) SZT - az övezetben telekalakítás csak az SZT szerint engedélyezhető, SZTK a telekméretet a készítendő SZT-ben kell megállapítani. b) A beépítési mód (építési hely): Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik. 14

15 Lakóövezetekben általános érvényű szabály, hogy a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól ) számított 40 m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 40 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 40 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter. Az ettől eltérő előírásokat a HÉSZ övezeti előírásai és/vagy az SZT rögzítik. Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: K az övezetben a beépítési mód nem módosítható, K-O (K-SZ, K-Ikr, stb.) az övezetben a beépítési mód kialakult beépítési módok alapján állapítandó meg. K jelhez kapcsolt beépítési mód (pld. O) akkor érvényesítendő, ha a kialakult állapot nem állapítható meg. O/SZ (O/Z, Z/O, stb.) az övezetben az előírt beépítési módok alternatív megoldásként választhatóak, de csak az adott tömbre egységes érvénnyel, SZTK a beépítési módot a készítendő SZT-ben kell megállapítani. Az előző pontok szerint megvalósult gépkocsitároló rendeltetése akár ha az önálló épületként, akár ha vegyes funkciójú épület részeként valósult meg - a későbbiekben sem változtatható meg. 4 Amennyiben zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítésnél a szomszédos épületnek az építési telek felé nem megszüntethető eresz túlnyúlása van, az új épület tűzfalát a telekhatártól legfeljebb 80 cm csurgó távolságra lehet építeni. A köz későbbi bezárására az engedélyezési tervnek javaslatot kell adni. 4 c) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke sík terep (az építési hely 15 % alatti lejtése) esetén a legnagyobb építménymagasság értékét az épület közterület felé néző valamint a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatain is teljesíteni kell, lejtős terep (az építési hely 15 % feletti lejtése) esetén az építménymagasságot az OTÉK szerint kell megállapítani. Külterületen, valamint belterületen a Gksz és Gip építési övezetekben a termeléssel összefüggő technológiai jellegű építmények (kémények, tornyok, terményszárítók stb.) építése esetén az előírt építménymagasságtól, ha azt az alkalmazni kívánt technológia indokolja, el lehet térni. Az eltéréshez a főépítész véleményét be kell szerezni. 5 A megengedett legkisebb építménymagasság amennyiben szabályozásra kerül a telek illetve az övezet főfunkciójának megfelelő épületre vonatkozik. Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: K az övezetben az építménymagasság nem változtatható.(kivéve a Gip-M jelű építési övezeteket ahol a kialakult építménymagasságoktól a technológiai szempontból indokolt mértékben el lehet térni.) 6,0-K, vagy K-6,0 övezetben az építménymagasság a minimális méret és a kialakult méret, illetve a kialakult méret és a maximális méret között változhat. 5 SZTK az építménymagasság értékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani. d) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: Az egyes építési telkek beépítettségét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani. 15

16 A város történetileg kialakult lakóterületein a 900 m2-t el nem érő telkek legnagyobb beépítettségét - felmentéssel - a telekterület függvényében az alábbiak szerint kell megállapítani: Lf és Lke jelű - falusias és kertvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 30* : Max.beépítettség (%) = (150 m2 x 0,75) + (Telekterület 150 m2) x 0,21 Telekterület X 100 pl.: Az adott telek területe: 500 m2 Max.beépítettség =(150m2 x 0,75)+ 350 x 0,21X 100 = 37,2 % 500 Lk jelű - kisvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben, ahol a legnagyobb beépítettség jele 60* : Max.beépítettség (%) = (200 m2 x 0,75) + (Telekterület 200 m2) x 0,43 Telekterület X 100 pl.: Az adott telek területe: 500 m2 Max.beépítettség =(200 m2 x 0,75) x 0,43X 100 = 55,8 % 500 A zöldfelület legkisebb mértéke ezen esetekben a beépítettség + 20% feletti rész: zöldfelület legkisebb mértéke (%) = 100 % - (beép.+ 20%) Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: K az övezetben a beépítettség nem változtatható, 30*, 60* stb. a csillaggal jelzett övezetben a legnagyobb beépíthetőséget a telekterület függvényében kell megállapítani, SZTK a beépítettség mértékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani. Beépítettség megengedett legnagyobb- és a zöldfelület legkisebb mértékét a kialakult úszótelkeknél, a Kpi jelű pincesorok telkeinél és a G jelű garázstömböknél nem kell figyelembe venni. e) A zöldfelület legkisebb mértéke: Az egyes építési telkek zöldfelületének legkisebb mértékét az övezeti előírásokban rögzített értékek szerint kell megállapítani, - az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembevételével. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyek fásítását (időjárás tűrő nagy lombkoronájú fa) egyedenként 30m2 felülettel, a teljes burkolat maximum 30% mértékig figyelembe lehet venni. 1 Az övezeti előírásokban szereplő jelek esetén: K az övezetben a zöldfelület nem változtatható, 16

17 20*, 30*, stb. a csillaggal jelzett övezetben a zöldfelület legkisebb mértékét a beépítettség függvényében kell megállapítani, SZTK a zöldfelület mértékét a készítendő SZT-ben kell megállapítani. (2) Az OTÉK 7. (3) -(5) bek.-ben valamint a HÉSZ-ben foglalt követelmények közül a város területén egységesen érvényesítendő övezeti előírások: a.) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: A város beépítésre szánt területeinek központi belterületi (Paks valamint Dunakömlőd) építési övezeteiben az egyes építési telkek csak az alábbi közművesítettség esetén építhetők be. a közüzemi villamos energia szolgáltatás a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; 4 A Gip-2 jelű építési övezetekben, a Dunától az árvízvédelmi töltésig terjedő területeken a szennyvízközmű közműpótló berendezéssel is helyettesíthető. 4 A város beépítésre szánt területeinek egyéb belterületi (Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa) valamint nem belterületi építési övezeteiben az egyes építési telkek az alábbi közművesítettség esetén is beépíthetők. a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; 4 A város beépítésre nem szánt területein az építés is engedélyezhető, ha a közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn. Ezeken a helyeken a hiányzó közművet közműpótló létesítményekkel / berendezésekkel kell helyettesíteni. 4 b.) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek: A határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSZ 41.. előírásai szerint kell meghatározni. c.) A terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. d) A felhasználás kizárólagossága: A város egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el. Sajátos rendeltetésű övezetek: A Vt M, és Vk - M jelű építési övezetek Az építési övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el az övezeti és 17

18 egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően. Az építési övezet területein a meghatározott funkciókhoz kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető. 3 Az - E jelű építési övezet Az építési övezet a város olyan területei, amelyek jellemzően ellátási létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Az - G jelű építési övezet Az építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömböket foglalja magában. (3) A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK 36. (2) szerinti legkisebb távolságot az adott telken kialakult állapotnak megfelelő mértékig csökkenteni lehet. BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 20. NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Ln) (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 11. (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el. (3) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magában. (4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm. mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Ln-1 K-SZ K 10 (5) A (4) bekezdésben foglalt övezeti előírások az övezet területére (tömbtelkére), illetve az újonnan kialakítandó építési telkekre érvényesítendők. A tömbtelken álló külön tulajdonú épületek úszótelkei a vonatkozó telekalakítási jogszabályok szerint alakíthatók ki. 5 (6) Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel. Az un. tulipános lakóépületek építészeti formálásánál a műszaki lehetőségek függvényében meg kell őrizni az eredeti építészeti arculat jellegzetességeit (homlokzati díszítő mezők és az azokat keretbe foglaló homlokzati raszter, erkély és lépcsőházi korlátelemek, bejárati előtetők, stb.). (7) A lapos tetős épületekre - építménymagasság növelése nélkül tető illetve tetőépítmény építhető a területen az azonos jellegük alapján összetartozó épületcsoportra egységesen kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján. (8) Tömbtelken álló úszótelkes épület jelenlegi határvonalat meghaladó bővítése, átépítése csak az SZT-ben szabályozási vonallal jelölt területen belüli úszótelek bővítésével történhet. 5 18

19 21. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET (Lk) (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen az OTÉK 12. (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el azzal a kikötéssel, hogy egy-egy építési telken, az építményekben maximum hat főrendeletési egység ( pld. lakás vagy/és üzlet stb.) helyezhető el. A szálláshely épület/ek/ben a vendégszobák száma építési telkenként nem haladhatja meg az egy-egy építési telekre megengedett maximális főrendeltetési egység számát, vagyis hatot. (3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt előírást az Lk 1.T, - 3.G, - 4, - 5 jelű építési övezetekben továbbá a többi építési övezetben elhelyezkedő többszintes, több lakásos társasházak esetén. (4) A kisvárosias lakóterületeken a melléképületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg a teljes beépíthető terület 35 %-át. 21/A. Lk 1 jelű építési övezetek (1) A történelmi városközpont kialakult, jellemzően kistelkes halmazos telekszerkezetű, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lk-1.1 K-Z * 4,5 20* Lk-1.2 K-O * 4,5 20* Lk-1.T K-SZ K K K (3) Telekalakítás: A terület hagyományos telekstruktúrája megőrzendő, telekösszevonások nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezések engedélyezhetők. (4) Beépítési mód, építési hely: a) A terület épületállománya megtartásra javasolt, azok bővítés során felhasználandók, lebontásuk esetén az új épület számára építési helyként figyelembe veendők. A bővítések helyének, irányának meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, a történelmi városközpont területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz. b) A tervben feltüntetett építési hely irányadó javaslatként veendő figyelembe, az attól való eltérés indokoltságát az önkormányzati főépítésszel egyeztetni kell. 5 c) Az épületeket előkert nélkül az utcavonalra kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel, - az Lk-1.T. jelű övezetben a kétlépcsős építési engedélyezés eljárás során -, az önkormányzati főépítész előzetes véleménye ismeretében lehet. (5) Építészeti kötöttségek: (a) Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg. 3 d) Tetőidom, hajlásszög: Az épület főtömege magastetős jellemzően szimmetrikus nyeregtetővel, - a tető hajlásszöge között lehet. A tető főgerinc-vonalát a hosszoldallal párhuzamosan kell kialakítani. 19

20 e) Építési anyagok: A homlokzatokon hagyományos építőanyagok (vakolat, tégla, kő, cserép, fa, üveg, stb.) alkalmazhatók. Az épületek színezése védett épület esetén színterv alapján első sorban földszínű és elsősorban mészfestékkel engedélyezett. A tető főtömegének héjalása égetett agyagcserép (illetve azonos színű és textúrájú betoncserép) és műemléki pala lehet. Épületrészek, toldalékok, előtetők fedéséhez kis hajlás esetén fémlemez, nagyobb hajlás esetén a főtömegre előírt anyag használandó. f) Utcai kerítés: Az utcafronton (illetve a külön meghatározott épületsík vonalában) tömör kerítés létesítendő - hagyományos anyagokból - 1,6-2,0 m magassággal. (6) Az Lk-1.T ( telepszerű-többszintes) jelű építési övezetekben a meglévő lapostetős épületeken magastető a kétlépcsős építési engedélyezési eljárás szabályai szerint, az elsőként átalakítani kívánt épület tetőtér-beépítésére készített tervhez alkalmazkodva, az igények sorrendjében építhető. 21/B. Lk 2 jelű építési övezetek (1) Az Alvég kialakult, jellemzően fésűs telekszerkezetű és kistelkes, zártsorúsodó illetve oldalhatáron álló beépítésű lakóterületeinek építési övezetei. (2) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások: beép. A kialakítható telek legkisebb legnagy. legnagyobb legkisebb övezet jele módja széless./mélys./ ter. beép. építm mag. zöldfelül. (ép.hely) [m] [m] [m²] [%] [m] [%] Lk-2.1 K-Z * 4,5 20* Lk-2.2 K-Z * 4,5 20* Lk-2.3 K-O * 4,5 20* Lk-2.4 K-O * 4,5 20* 4 (3) Telekalakítás: A terület hagyományos teleksturktúrája megőrzendő, telekösszevonások nem, csak az övezetre előirt telekméret elérése érdekében kezdeményezett telekhatárrendezések engedélyezhetők. (4) Beépítési mód, építési hely: c) Az épületeket főszabályként előkert nélkül, az utcavonalra (utcai telekhatárra) kell helyezni, ettől eltérni csak a kialakult állapotra tekintettel és az önkormányzati főépítész előzetes véleménye ismeretében lehet. A beépítések helyének meghatározására javaslatot az SZT alátámasztó munkarészéhez tartozó, az alvég területére vonatkozó beépítési terv tartalmaz. b.) Az Lk-2.1 és az Lk-2.2 jelű övezetben a zártsorú, utcával párhuzamos gerincű beépítés az irányadó. c.) Az Lk-2.3 jelű övezetben az oldalhatáron álló fésűs beépítési mód megtartandó. Az oromfalas utcakép védelme érdekében a keresztszárnyak az utcavonaltól min. 3,0 m-el hátrahúzva helyezhetők el. (5) Az övezetben a lakótelkeken az utcavonaltól (utcai telekhatártól) számított 35m-es sáv határozza meg az építési hely hátsó határát, azaz a hátsókert mérete az adott építési telken a 35 m-en túli területsáv. Értelemszerűen a 35 m-es és az annál kisebb telken a hátsókert mérete 0,0 méter,a 35 m-es építési sávon túl építmény nem helyezhető el. (6) Építészeti kötöttségek: (a) Tömegalakítás: Az épületek traktusszélessége a 8,0 métert, illetve a kialakult traktusszélességet nem haladhatja meg. 3 20