Dr. habil. Lakatos László HONVÉDELMI IGAZGATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. habil. Lakatos László HONVÉDELMI IGAZGATÁS"

Átírás

1 Dr. habil. Lakatos László HONVÉDELMI IGAZGATÁS Budapest, 2011

2 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HONVÉDELMI IGAZGATÁS ( EGYETEMI JEGYZET ) 2011

3 Szerző: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy c. egyetemi tanár, egyetemi docens a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Egyetemi E-jegyzet Zrínyi Miklós Nemezetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár 2011 november 2

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGPOLITIKA KAPCSOLATA A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELEM KAPCSOLATA A HONVÉDELEM TÁRSADALMI FUNKCIÓJA A NEMZETI ÉS A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG VISZONYA A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELEM VISZONYA A HONVÉDELEM ALAPELVEI, CÉLJA ÉS RENDSZERE A HONVÉDELMI RENDSZER ALAPELVEI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI RENDSZERE A HONVÉDELEM ÁLTALÁNOS KERETEI ÉS A FEGYVERES ERŐ (MAGYAR HONVÉDSÉG) FELADATRENDSZERE A HONVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A HONVÉDELEM HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A HONVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁLYOS ALAPJAI A HONVÉDELEM ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A HONVÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE, AZ IGAZGATÁSI SZERVEK JOG- ÉS HATÁSKÖREI A HONVÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE A HONVÉDELEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA A HONVÉDELEM HELYI IGAZGATÁSA A honvédelmi igazgatás területi szervei A honvédelmi igazgatás helyi (települési) szervei A MAGYAR HONVÉDSÉG RENDELTETÉSE, FELADATAI, SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE A MAGYAR HONVÉDSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÓK JOGFORRÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉG SZERVEZETE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA A MAGYAR HONVÉDSÉG FELADATAI A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZERE ÉS ALAPVETŐ TARTALMA A HADKÖTELEZETTSÉG Tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség Bejelentési (adatváltozás-jelentési) kötelezettség Megjelenési kötelezettség Szolgálati kötelezettség A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG A HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG VAGYONI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A HONVÉDELMI IGAZGATÁS ELTÉRŐ SAJÁTOSSÁGAI A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOKBAN (A RENDKÍVÜLI JOGREND GYAKORLÁSA)

5 1. A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGPOLITIKA KAPCSOLATA Biztonság, honvédelem, országvédelem, honvédelmi igazgatás,védelmi igazgatás, honvédség, fegyveres erők megannyi fogalom, amelyek tisztázása, egyértelmű alkalmazása nélkül mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók eltérő szabályozási környezettel szembesülnek.a mindennapokban egyre gyakrabban hallani a globális, illetve regionális biztonság egyre fokozódó szerepéről a nemzeti biztonsággal szemben, miközben egyetlen állam sem mondhat le a nemzeti öntudat egyik alapvető elemének, a nemzeti biztonság szavatolásáról. A nemzeti biztonság a nemzeti érdekek és célkitűzések szolgálója, azok érvényesítésének egyik eszköze. A korábbi évszázadokban domináns szerepet játdzott benne a katonai biztonság, egyes történelmi időszakokban a nemzet biztonságát a katonai képességekre alapozták. Napjainkra a honvédelem szélesebb értelmet kapott, egy adott állam területi integritásának és szuverenitásának védelme nem korlátozódhat kizárólag a határok védelmére. A globalizációs folyamatok összetettsége a gazdasági, a külpolitikai, a munkaerő és tőkepiaci folyamatokon keresztül kihat a korábban csak nemzeti keretek között értelmezett biztonságra és honvédelemre is. A nemzeti biztonság és a honvédelem fogalomrendszere az államiság kialakulása óta szorosan összefüggő, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. Egy ország biztonsága feltételezi az adott állam honvédelmi képességeinek meglétét, beleértve ezen honvédelmi képességekbe ugyanúgy a külkapcsolatokat biztonsági érdekei szerint alakítani képes diplomáciai tevékenységet, mint az azt alátámasztó védelmi potenciálok egyéb (társadalmi, gazdasági stb.) összetevőit nem utolsó sorban a fegyveres erőket is. Bármely ország, így hazánk vonatkozásában is megállapítható, hogy az adott ország nemzeti biztonsági érdekei és biztonságpolitikai stratégiája, valamint az annak érdekében kialakított honvédelmi politikája függvényét képezi az ország geostratégiai helyzetének, a közeli régiókban lezajló társadalmi-gazdasági és - 4 -

6 geopolitikai változásoknak, a nemzeti szuverenitás és a kollektív biztonság intézménye iránti politikai elkötelezettségnek. A nemzeti biztonság fogalma természetesen szélesebb értelmű, mint az adott ország katonai biztonsága. Napjaink komplex fogalmi értelmezésében a biztonság kiterjed az állam és az egyén biztonságának fogalmára, és a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a szociális, a védelmi (katonai) szférákra egyaránt. A biztonság fogalma egyidejűleg a társadalmi-gazdasági fejlettség fokának is függvénye lehet amíg a korábbi évszázadokban elsősorban a külpolitikai és az azzal szorosan összefüggő katonai biztonság került előtérbe, addig a Katonai biztonsággal szemben napjainkra egyre nagyobb szerepet kapnak a szociális, gazdasági, környezeti biztonság területei is. Az állami szintű biztonságpolitika két nagy területre terjed ki, amelyek relatív egyensúlya biztosítja a biztonságpolitika eredményességét. Az egyik terület amely normál időszakban prioritást élvez a másik területtel szemben a béke megőrzésére, a válságkezelésre és a katonai konfliktusok (szélsőséges esetben a háború) megelőzésére irányuló, az állami szervek által irányított biztonságpolitikai tevékenység. Ennek eredményessége ugyan háttérbe szoríthatja a másik a háborús, kifejezetten katonai védelemmel kapcsolatos biztonságpolitikai területet, azonban napjainkban még nem zárható ki ezen utóbbi biztonságpolitikai területtel kapcsolatos tevékenység esetlegesen szükségessé váló szerepe sem. A konfliktusmegelőző és konfliktuskezelő biztonságpolitikának így támaszkodnia kell mind a külső, mind a belső veszélyek elleni eredményes fellépést végső soron az ország megvédését biztosító biztonságpolitikai tevékenységre is, amely a fegyveres erők, az államszervezet, a gazdaság és a lakosság nemzeti és szövetségi keretek közötti honvédelmi felkészítésére irányul. Ezen állami feladatrendszer a szélesebb értelemben vett védelmi, szűkebb értelemben pedig honvédelmi igazgatás szervezet- és feladatrendszerén keresztül valósul meg

7 A nemzeti biztonság széles területre kiterjedő rendszere az egyes biztonsági elemek kölcsönhatására épül, amely rendszeren belül a nemzeti biztonság elemei hierarchikus felépítésben kapcsolódnak egymáshoz. A nemzeti érdekek meghatározzák a nemzeti célkitűzéseket, amelynek keretei között kerülnek megfogalmazásra a nemzeti biztonság alapelvei és azok megvalósításának célkitűzései. Tartalmuk formailag a különböző stratégiákban jelennek meg, így a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia a célkitűzések megvalósításának módjára adnak választ. Ezen hierarchiában a nemzeti biztonsági stratégia determinálja a aktonai eszközökel megvalósítandó célkitűzések kereteit, a katonai képességeket és feladatokat, valamint a honvédelem szervezetrendszerét és működésének módját egyaránt. A nemzeti biztonsági célok alapvető rendeltetése a nemzeti célkitűzések támogatása, amelynek keretében a fő figyelem a nemzeti célkitűzések biztonsági aspektusaira kerül összpontosításra. A nemzeti biztonsági célok ennek keretében magukban foglalhatják: a nemzeti identitás, az állam- és intézményrendszer megőrzését; a gazdasági jólét elősegítését; a nemzetközi társadalmi rendhez való hozzájárulást; a nemzeti érdekek, más nemzetek (a szövetség) közös érdekeinek támogatását. A nemzeti biztonsági célok kialakításának és meghatározásának felelőssége össztársadalmi jellegű, össznemzeti érdekű. Rendszerint hosszú távra, stratégiai okmányformában az államszervezet működési elvének megfelelően a kormányzat legfelsőbb szintjén kerülnek meghatározásra. Azok kimunkálásában minden érintett minisztérium és főhatóság részt vesz, ugyanakkor szabályozási kereteik meghatározása a törvényhozó hatalmi ág, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezen kereteket a honvédelem vonatkozásában a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről szóló, decemberében elfogadott országgyűlési határozat 1 képezi. 1 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről. Magyar Közlöny

8 Ezen határozat alapján született meg először májusában 2, majd a tavaszán 3 a Nemzeti Biztonsági Stratégia, amelyeket a Kormány fogadott el határozati formában. A Nemzeti Biztonsági Stratégia rendeltetése a nemzeti érdekek megvalósítása biztonsági aspektusainak érvényesítéséhez kiválasztott stratégiai eljárás és az általa megkövetelt feladatok leírása, a stratégiával kapcsolatos specifikus feladatok végrehajtásához szükséges felelősségi területek elosztásának konkrét meghatározása, valamint annak bemutatása, hogy milyen módon használhatók fel a nemzeti hatalom egyes elemei a kiválasztott stratégia megvalósítására. A Nemzeti Biztonsági Stratégia elemeire épül illetve annak katonai eszközökkel való biztosítását mutatja be a Nemzeti Katonai Stratégia, amelynek rendeltetése az alábbi területek keretjellegű meghatározása: a nemzeti haderő felépítése és annak indoklása; a biztonsági környezet azon elemeinek leírása, amelyek a kijelölt nemzeti biztonsági célkitűzése elérését szolgáló katonai képességeket befolyásolják; azon műveleti koncepciók leírása, amelyeket a nemzeti haderő (a Magyar Honvédség) alkalmazhat a kitűzött célok elérésére; azon nemzeti biztonsági feladatok leírása, amelyek végrehajtására a nemzeti haderőnek (a Magyar Honvédségnek) fel kell készülnie; ezen nemzeti biztonsági feladatok végrehajtásához szükséges katonai képességek meghatározása; annak leírását, hogy a kívánt katonai képességek hogyan szerezhetők meg és miként tarthatók fent. A Nemzeti Katonai Stratégia keretében meghatározott katonai célkitűzések összességében azon sajátos feladatrendszert jelentik, amelyet a nemzeti haderőnek (a MagyarHonvédségnek) be kell töltenie a nemzeti biztonsági célkitű /2002 (V. 6.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról. Határozatok Tára május /2004 (IV. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról. Határozatok Tára április - 7 -

9 zések támogatása érdekében. Ilyen katonai célkitűzések lehetnek mind hagyományos katonai jellegűek, mind nem hagyományos az úgynevezett "új típusú kihívásokkal" kapcsolatos célkitűzések. A hagyományos katonai célkitűzések közé az alábbi főbb tevékenységi területek sorolhatók: a nemzeti határok védelme más államok agressziója ellen; az ország területi integritásának megőrzése; az Alkotmányban meghatározott keretek között részvétel a belső biztonsági feladatok végrehajtásában; részvétel szövetségi (NATO), illetve európai biztonsági (EU) keretekben végrehajtott katonai műveletekben; részvétel a nemzeti és nemzetközi keretekben végrehajtott műveletekben (békefenntartás, humanitárius segítségnyújtás); jogszabályban meghatározott, speciális katonai képességeken alapuló, a polgári szférát támogató feladatok végrehajtása. A nem hagyományos katonai célkitűzések közé az új típusú kockázatok és kihívások figyelembevételével az alábbi feladatok (nem hagyományos katonai missziók) sorolhatók: a terrorizmus elleni harc katonai feladataiban való részvétel; a szervezett bűnözés, kábítószercsempészet elleni fellépés speciális támogatása; a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában való részvétel; a környezetbiztonsági (katasztrófavédelmi) feladatok. A nemzeti biztonság elemeinek hierarchiáját, a célkitűzések és a megvalósítási stratégia, továbbá a honvédelemmel összefüggő katonai feladatok egymásra épülését az 1. számú ábra szemlélteti

10 NEMZETI BIZTONSÁG (alapvető nemzeti érdekek) NEMZETI CÉL- KITŰZÉSEK Elemei: politikai célok gazdasági célok társadalmi-szociális célok környezeti célok katonai célok (a nemzeti célkitűzések biztonságot érintő területei) NEMZETI BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉSEK Elemei: külső biztonság belső biztonság gazdasági biztonság szociális biztonság környezeti biztonság (a nemzeti biztonsági célkitűzések megvalósítási terve) NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA Célja: a nemzeti hatalom elemei nemzeti biztonsági célok elérése érdekében történő felhasználásának bemutatása (a Nemzeti Biztonsági Stratégia katonai összetevője) NEMZETI KATONAI STRATÉGIA Elemei: feladatok körülmények képességek (a nemzeti haderő által a Nemzeti Biztonsági Stratégia támogatásához végrehajtandó feladatok) KATONAI FELADATOK Elemei: alaprendeltetés szerinti feladatok belbiztonsági feladatok környezetbiztonsági feladat k 1. számú ábra A nemzeti biztonság elemeinek hierarchiája Készítette: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy - 9 -

11 2. A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELEM KAPCSO- LATA A nemzeti biztonság és a honvédelem az államiság kialakulása óta szorosan összefüggő, egymást feltételező fogalmak. Egy ország biztonsága feltételezi honvédelmi képességeinek meglétét, beleértve ezen honvédelmi képességekbe ugyanúgy a külkapcsolatokat biztonsági érdekei szerint alakítani képes diplomáciai tevékenységet, mint az azt alátámasztó védelmi potenciálok egyéb összetevőit nem utolsó sorban a fegyveres erőket is. Bármely ország, így a Magyar Köztársaság vonatkozásában is megállapítható, hogy az adott ország nemzetbiztonsági érdekei és biztonságpolitikai stratégiája, az annak érdekében kialakított honvédelmi politikája függvényét képezi az ország geostratégiai helyzetének, a közeli régiókban lezajló társadalmi-gazdasági és geopolitikai változásoknak, a nemzeti szuverenitás és a kollektív biztonság intézménye iránti politikai elkötelezettségnek. A nemzeti biztonság fogalma természetesen szélesebb értelmű, mint az adott ország katonai biztonsága hiszen napjaink komplex fogalmi értelmezésében a biztonság kiterjed az állam és az egyén biztonságának fogalmára, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a szociális és a katonai szférákra egyaránt. Általános értelemben azonban a biztonság fogalma rendszerint leszűkül a politikaikatonai biztonság körére, ami természetesen szoros összefüggésben van a biztonság más szféráival. A biztonság fogalma egyidejűleg a társadalmi-gazdasági fejlettség fokának is függvénye lehet amíg a korábbi évszázadokban elsősorban a külpolitikai és az azzal szorosan összefüggő katonai biztonság került előtérbe, addig napjainkra egyre nagyobb szerepet kapnak a szociális, gazdasági, környezeti biztonság területei is. A változó külső és belső feltételek, körülmények hatására a nemzeti biztonság fogalma kilépett a korábban meghatározó jellegű diplomáciai-katonai keretekből, ezáltal egyre szélesebb társadalmi területekre, kategóriákra terjed ki. A nemzeti biztonság és a honvédelem viszonylatában a biztonságpolitika fogalma is meghatározásra szorul, amelyre inkább jellemző a biztonság a társadalmi viszonyok nem minden területére kiterjedő szűkebb, mint az előzőekben megfogalmazott tágabb értelmezése. A biztonságpolitika ugyanis minden állam

12 esetében a mindenkori általános politika részét képezi, amely magába foglalja a biztonság szavatolására meghatározott politikai célokat és elveket, az adott állam biztonsága érdekében az állami szervek által megvalósított és a társadalom által többségileg támogatott tevékenységkomplexumot. Az állami szintű biztonságpolitika két nagy területre terjed ki, amelyek relatív egyensúlya biztosítja a biztonságpolitika eredményességét. Az egyik terület amely normál időszakban prioritást élvez a másik területtel szemben a béke megőrzésére, a válságkezelésre és a katonai konfliktusok (szélsőséges esetben a háború) megelőzésére irányuló biztonságpolitikai tevékenység. Ennek eredményessége ugyan háttérbe szoríthatja a másik a kifejezetten katonai védelemmel kapcsolatos biztonságpolitikai területet, azonban napjainkban még nem zárható ki ezen utóbbi területtel kapcsolatos tevékenység szükségessé váló szerepe sem. A konfliktusmegelőző és kezelő biztonságpolitikának támaszkodnia kell mind a külső, mind a belső veszélyek elleni eredményes fellépést végső soron az ország megvédését biztosító biztonságpolitikai tevékenységre, amely a fegyveres erők, az államszervezet, a gazdaság és a lakosság honvédelmi felkészítésére irányul. Ez utóbbi tevékenység alapvetően az adott ország honvédelmének megszervezésével kapcsolatban kialakított honvédelmi politikában testesül meg, amely honvédelem az általános biztonság, és amely honvédelmi politika pedig az általános biztonságpolitika folyamodványa. A nemzeti biztonság és az azzal közvetlen összefüggésben álló honvédelem nemzeti érdekeknek megfelelő fenntartása minden szuverén állam létérdeke, állami szintű kötelezettsége. Ennek megfelelően deklarálja a Magyar Köztársaság Alkotmányának 5. -a az alábbiakat: "A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait." A biztonság és a biztonságpolitika, illetve a honvédelem és a honvédelmi politika viszonyából tehát az a következtetés vonható le, hogy az előbbi meghatározó jellegű, behatárolja az utóbbi mozgásterét ugyanakkor a két terület folyamatos kölcsönhatásban áll egymással, a honvédelem lehetőségei végső soron determinálják az ország biztonsági helyzetét is

13 3. A HONVÉDELEM TÁRSADALMI FUNKCIÓJA A honvédelem az állami szuverenitás egyik meghatározó eleme, az állami szervezeti struktúra kialakulásától létező szervezeti és tevékenységi forma. Az állami szuverenitás, ezen belül a honvédelem biztosítása minden ország létfontosságú nemzeti ügye. Az államot fenyegető külső, fegyveres támadások elhárítása, az ország és polgárainak hatékony védelme a történelem során mindig is alapvető követelményként jelentkezett egy adott állam irányítói felé, bármilyen államformáról is legyen szó. A szuverén állam honvédelmi képességének fenntartásában - a nemzetközi együttműködés, a politikai-katonai szövetség előnyeit felhasználva - alapvetően saját erejére: nemzeti erőforrásaira, fegyveres erejének felkészültségére és elszántságára, illetőleg polgárainak a haza védelme iránti elkötelezettségére és áldozatkészségére épít. Ezen célok elérése érdekében a honvédelem megszervezése mindig is "klasszikus" igazgatási ágazatnak minősült, amely fontos helyet foglal el az állami feladatok között. 3.1 A nemzeti és a nemzetközi biztonság viszonya A hidegháborús évek időszakában a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet a kétpólusú világrend fennállása és a globális katonai szembenállás jellemezte. E történelmi időszak nagy biztonsági kockázatot és a totális nukleáris háború veszélyét jelentette a szövetségi rendszerek számára. A kétpólusú világrend azonban paradox módon egy bizonyos fokú stabilizáló hatással is járt, hiszen a kölcsönös elrettentés képességének következtében a hidegháborús viszonyok közötti szembenállás körülményei mellett tiszteletben tartották a II. világháborút követően kialakított érdekszférákat. Az 1990 előtti helyzetet összességében a magas fokú kockázat és a magas fokú stabilitás jellemezte. Napjainkat ezzel szemben az alacsony kockázat és az alacsony fokú stabilitás állapota jellemzi. A globális katonai szembenállás véget ért. Kelet

14 Közép-Európában összeomlott egy ideológiai rendszer, az arra épülő társadalmi, gazdasági, politikai rend és katonai szövetség. Soknemzetiségű államok bomlottak fel, miközben új államok születtek. Egyes nemzetek először kapták meg a lehetőséget ara, hogy önálló államuk legyen, mások visszanyerték szuverenitásukat. Az új biztonságpolitikai helyzetben minimálisra csökkent az európai államok közötti totális háború valószínűsége. Ezen történelmi értékű változás azonban nem jelentette a kelet-középeurópai térség országai számára a biztonsági kockázatok megszűnését. Új biztonsági kihívások jelentek meg, illetve részben már létező kihívások és kockázatok erősödtek fel. Ide sorolhatók többek között a gazdasági, a politikai és a társadalmi átalakulás nehézségeiből, továbbá a demokrácia egyes elemeinek fejletlenségéből adódó feszültségek, az emberi jogok tiszteletben tartásának hiányából, valamint a vallási és etnikai kisebbségek helyzetének rendezetlenségéből adódó konfliktusok, a tömeges migráció, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a nemzetközi szervezett bűnözés, valamint a környezeti problémák. Európa a II. világháború befejezése óta első ízben egyszerre több, háborús küszöb alatti fegyveres konfliktussal, illetve korlátozott háborúval volt kénytelen szembenézni. Mindezen megállapítások tükröződnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, novemberében elfogadott Stratégiai Koncepciójában is, amely a biztonsági környezet értékelése területén az alábbiakat tartalmazza: A biztonsági környezet. Ma az euro-atlanti térség békében él, és egy a NATO területe elleni hagyományos támadás fenyegetése alacsony. Ez a NATO-t több mint fél évszázada jellemző erőteljes védelmi elvek, az euro-atlanti integráció, valamint az aktív partnerkapcsolatok történelmi jelentőségű sikere. Azonban a hagyományos fenyegetéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A világ számos régiója és állama halmoz fel olyan jelentős, modern katonai képességeket, amelyek olyan következményekkel járhatnak a nemzetközi stabilitásra és az euro-atlanti biztonságra nézve, amelyeket nehéz kiszámítani. Ebbe beletartozik a ballisztikus rakéták proliferációja is, amely valós és növekvő fenyegetést jelent az euro-atlanti térségre. A nukleáris fegyverek, más tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik proliferációja

15 kiszámíthatatlan fenyegetést jelent a globális stabilitásra és jólétre. A következő évtized során a proliferáció jelenti majd a legnagyobb fenyegetést a világ több, leginkább instabil régiójában. A terrorizmus közvetlen fenyegetést jelent a NATO tagállamok polgáraira, a nemzetközi stabilitásra és tágabb értelemben a jólétre nézve. A szélsőséges csoportok befolyása továbbra is terjed a Szövetség számára stratégiai jelentőséggel bíró területek felé és azokon belül, miközben a modern technológia növeli a terrorista támadások veszélyét és potenciális hatását, különösképpen abban az esetben, ha a terroristák nukleáris, vegyi, biológiai, vagy radiológiai képességekre tennének szert. A NATO határain kívüli instabilitás vagy konfliktus közvetlenül is érintheti a Szövetség biztonságát többek között a szélsőséges mozgalmak, a terrorizmus, és az olyan transznacionális illegális tevékenységek támogatása által, mint a fegyver-, kábítószer-, és emberkereskedelem. A kibertámadások egyre gyakoribbá, szervezettebbé és a kormányok, vállalkozások, gazdaságok és potenciálisan a közlekedési és ellátási hálózatok valamint más kritikus infrastruktúrák számára is egyre nagyobb károkat okozóvá válnak. Elérhetik azt a küszöböt, ami már a nemzeti és euro-atlanti prosperitást, biztonságot és stabilitást veszélyezteti. Külföldi haderők és titkosszolgálatok, szervezett bűnözők, terrorista és/vagy szélsőséges csoportok egyaránt lehetnek egy ilyen támadás végrehajtói. Minden ország növekvő mértékben függ az alapvető kommunikációs, szállítási és tranzitútvonalaktól, amelyeken a nemzetközi kereskedelem, az energiabiztonság és a jólét nyugszik. Nagyobb nemzetközi erőfeszítésre van szükség, hogy biztosítva legyen ellenálló képességük valamely támadás vagy az ellátás megszakítása ellenében. Néhány NATO-tagország energiaigénye kielégítése terén még inkább függővé fog válni a külföldi energiaellátóktól, és némely esetben a külföldi energiaellátástól és ellátó hálózatoktól egyaránt. Ahogy a világ fogyasztásának egyre nagyobb része kerül szállításra globálisan, az energiaellátás egyre sebezhetőbbé válik a szállítás megszakításával szemben. (4) Ezen változások különösen erőteljesen az utóbbi másfél évtizedben figyelhetők meg. A kétpólusú világrendszer stabilitását felváltó, a hidegháborús erő- 4 A Szövetség Stratégiai Koncepciója A biztonsági környezet pont. Lisszabon, november

16 egyensúlyt átalakító egypólusú nemzetközi biztonsági rendszer több olyan kockázattal szembesül, amelyek a hidegháborús szembenállás időszakában vagy háttérbe szorultak, vagy nem is jelentkeztek. Ezen új típusú kihívások és kockázatok kezelése a biztonságpolitika keretében történik. A biztonságpolitika a nemzeti célkitűzések érvényesítését szolgáló eljárások komplex rendszere, amelyen keresztül az állam megteremti azokat a külső és belső feltételeket, amelyek közötti zavartalanul fejlődik. Amennyiben ezen feltételek megteremthetők a szuverenitást, a függetlenséget, a szervezett állami életet, a demokratikus jogállami környezetet, a gazdaság működőképességét sem külső sem belső körülmények nem korlátozzák az állam szabad, kiegyensúlyozott fejlődése biztosítható. Ezen követelményeknek megfelelően a biztonságpolitika és az annak folyamodványát képező honvédelmi politika az állam magatartási kódexe, amelynek keretében kialakítja kapcsolatait a szubregionális, regionális és globális viszonylatokban. A biztonságpolitika és a honvédelmi politika tehát összetett módon, a politikai, diplomáciai, katonai, gazdasági, ökológiai, jogi és humanitárius, valamint a kulturális tényezők összessége útján törekszik a biztonság garantálására. Mindezek az ország politikai és nemzetközi kapcsolatrendszerén és együttműködésén, a kölcsönös bizalmon, az alapvető érdekek egybeesésén és a haderőknek a biztonsági rendszer keretében behatárolt állapotán múlik. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonságát alapvetően és pozitívan befolyásolja az ország csatlakozása az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, amely által nemzetközi biztonsági garanciákkal is alátámasztott honvédelmi politikát valósít meg és az azt szolgáló honvédelmi rendszert alakított ki. 3.2 A nemzeti biztonság és a honvédelem viszonya A honvédelem alapjainak a nemzeti biztonság területén betöltött helyéből és szerepéből kiinduló rendszerszemléletű vizsgálata mindenek előtt a Magyar Köztársaság honvédelmi rendszerének értelmezését, céljának meghatározását igényli. E feladat keretében értelmezni szükséges a honvédelmi más megfo

17 galmazásban az országvédelmi rendszer egészét átfogó legáltalánosabb elvi kérdéseket, ezen belül a Magyar Köztársaság honvédelmének fogalmát. A fejlett demokráciákban a honvédelem fogalma a nemzeti biztonsági stratégiából is levezethető. Tekintettel arra, hogy hazánkban ilyen dokumentum még nem került kidolgozásra és elfogadásra, a Magyar Köztársaság honvédelmének fogalmi meghatározásához az ország biztonságpolitikájának és honvédelmi politikájának lényegét kifejező nemzeti biztonsági, illetve a katonai stratégiából, a biztonság- és védelempolitikai alapelvekből, továbbá az országvédelem feltételeiből és követelményeiből célszerű kiindulni ennek során pedig a honvédelem komplex rendszerének összetevőit szükséges elemezni. A honvédelem mint össztársadalmi érdekű feladat-, szervezet- és tevékenységrendszer területén meghatározó, determináló tényező, hogy a honvédelem össztársadalmi jelentőségére, valamint annak az állami szuverenitás és függetlenség biztosításában betöltött meghatározó szerepére való tekintettel a honvédelemmel kapcsolatos rendelkezések legfelsőbb szintű szabályozását az ország alaptörvénye, az Alkotmány határozza meg. A jogszabályi hierarchia következő szintjén az ország fegyveres és nem fegyveres védelmére vonatkozó alkotmányos rendelkezések alapján a honvédelmi törvény részletesen szabályozza a honvédelem irányításában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek körét, a honvédelmi feladatokat és kötelezettségeket. A honvédelmi képességek fenntartásáról az alábbiak szerint rendelkezik: " A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, illetőleg állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködésére épít." (5) évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről.. 3. (2)

18 A honvédelemben részt vevő szervek és szervezetek feladatai nem korlátozhatók csak idegen hatalom által indított agresszió elhárítására, hanem figyelembe kell venni a nem háborús szintű válságkezelésben betöltött szerepüket így a potenciálisan meglévő veszélyforrások alacsonyabb mértékű aktivizálódásának illetve eszkalálódásának, valamint a más jellegű veszélyek (természeti és civilizációs katasztrófák) elhárításában jelentkező feladataikat is. Ebből következően a honvédelem olyan egyidejűleg mind szervezeti, mind pedig tevékenységi rendszer, amely a mindenkori államvezetés biztonsági és honvédelmi stratégiájának megfelelő országvédelmi potenciálok és tevékenységek összességét foglalja magába. A honvédelem mint tevékenység mindazon védelmi feladatok végrehajtását jelenti, amelyeket az országot érhető agresszió és más külső veszélyek elhárítására, továbbá a belső (országon belüli) veszélyek megszüntetése érdekében állami szinten határoznak el, állami szintű szervezésben és irányítással, össztársadalmi érdekből, össztársadalmi részvétellel hajtanak végre

19 4. A HONVÉDELEM ALAPELVEI, CÉLJA ÉS RENDSZERE A biztonsági környezetből eredően bármely állam vagy kizárólagos nemzeti érdekeinek, vagy ha nemzetközi biztonsági szervezet, illetve szövetség tagja azok célkitűzéseivel összhangban álló nemzeti biztonságpolitikájának függvényében határozza meg honvédelmi rendszerének rendeltetését, feladatait, a rendszer alkotóelemeinek hierarchiáját és a rendszer irányítási struktúráját. A Magyar Köztársaság honvédelmi rendszerének elvi alapjait a rendszerváltást követő években első alkalommal a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai alapelvei, illetve honvédelmi alapelvei határozták meg, amelyeket az Országgyűlés 1993 tavaszán fogadott el. (6) Hazánk NATO csatlakozását közvetlenül megelőzően, a NATO alapokmányának szellemében került megfogalmazásra a korábbi kizárólag nemzeti keretek között érvényesítendő alapelveket felváltó, a biztonság- és védelempolitikát egy jogforrásban egyesítő, a honvédelmi jogalkotás hatályos alapját képező országgyűlési határozat elfogadására. (7) Ezen alapelvek szolgáltak meghatározó politikai irányvonalként a honvédelem rendszerének kialakításához, struktúrájának és irányítási rendszerének törvényben történő meghatározásához. 4.1 A honvédelmi rendszer alapelvei A honvédelmi rendszer hatályos kereteit és fogalmát a hivatkozott országgyűlési határozat az alábbiak szerint definiálja: "A Magyar Köztársaság a honvédelmet az állampolgárok közös felelősségvállalásán alapuló nemzeti ügynek tekinti. A honvédelem rendszere az Északatlanti Szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek egységére, az ország és a Szövetség védelmi igényeit tudatosan elfogadó polgárok önbecsülésére és fele- 6 11/1993. (III. 12.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről, illetve 27/1993. (IV. 23.) OGY határozat a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről. 7 98/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről. Határozatok Tára. Budapest,

20 lősségére, a fegyveres erők és a védelem anyagi szükségleteit kielégíteni képes gazdaságra, a védelemre felkészült államszervezetre, a védelem katonai feladatait ellátni képes fegyveres erőkre, a fegyveres erők demokratikus és polgári irányítására és ellenőrzésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek támogatására épül." (8) A honvédelem tehát több elemből összetevődő rendszer, az azzal kapcsolatos feladatok megvalósítása pedig az állam egyik fontos funkciója. A honvédelem rendszere kiterjed az állami vezetés, illetőleg a közigazgatás területeire, átfogja az ország lakosságának és gazdaságának tervszerű felkészítését szükség esetén aktivizálását és igénybevételét a haza védelme, illetve a szövetségi keretek között végrehajtandó katonai feladatok teljesítése érdekében. Az alapelvekben kiemelt hangsúlyt kapott a biztonság új, átfogó értelmezése. Ez minőségi változást jelentett a korábbi, erősen nemzeti keretekre korlátozott honvédelmi szemléletű megközelítéshez képest. Az átfogó értelmezés nemcsak a kockázati tényezők kibővült köre miatt vált szükségessé, de hangsúlyt kellett adni annak a ténynek, hogy az ország biztonsága a nemzetközi biztonság része, az ezt érintő tevékenység nem szűkíthető le csak a hagyományos nemzeti védelmi feladatok körére. Az alapelvek elemzik a korunkat jellemző biztonsági helyzetet, felsorolják azokat a kockázati tényezőket és veszélyforrásokat, amelyek meghatározzák az euro-atlanti régió, környezetünk és a világ biztonságát, illetve amelyek közvetlen, vagy közvetett hatással vannak a Magyar Köztársaság biztonságára. Az alapelvek definiálják Magyarország biztonságpolitikájának céljait. Ezek megfogalmazása részben általános, de tekintettel hazánk sajátos helyzetére egyes specifikus kérdések is kiemelt hangsúlyt kaptak így a dokumentum leszögezi az Észak-atlanti Szerződés Szervezete iránti elkötelezettségünket, valamint (tekintettel földrajzi helyzetünkre) külön hangsúllyal szól a kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokra és a más nemzetekkel való együttműködési törekvéseinkről. 8 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiről

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY SÁPI GÁBOR AZ ÁTALAKULÓ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE A MEGVÁLTOZOTT BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Az ember biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására tett erőfeszítések hoszszú

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Horváth Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, hallgató AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA Absztrakt Az országvédelem rendszere centrális alárendeltségű,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Vinczéné Mészáros Csilla Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vinczene.meszaros.csilla@zmne.hu A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Absztrakt A közigazgatás részét képező elem

Részletesebben

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT 1. BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK KUTATÁSI TERÜLET Vezető: Prof. Dr. Szenes Zoltán CSc, egyetemi tanár 1. A NATO kollektív

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011

Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Ismerje meg a doktorandusz a védelmi igazgatás alapjait Kapjon képet a védelmi igazgatás rendszeréről Tájékozott legyen a védelmi igazgatás feladatairól Kapjon képet a védelmi

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása

A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása MTA Law Working Papers 2014/49 A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása Lakatos László Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515 http://jog.tk.mta.hu/mtalwp

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nagy István - Vörös György 32 A HM Védelmi Hivatal és a HM Gazdasági Tervező Hivatal együttműködési feladatainak

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben