VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY
|
|
- Ilona Kocsisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY SÁPI GÁBOR AZ ÁTALAKULÓ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE A MEGVÁLTOZOTT BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Az ember biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására tett erőfeszítések hoszszú történelmi múltra tekintenek vissza. A biztonsággal kapcsolatos elgondolások értelmezése a hidegháború évei alatt az államokat fenyegető veszély, fegyveres támadás elhárítására, illetve a lehetséges támadó fél elrettentésére irányultak. Az elmúlt évtizedben a biztonsági helyzet mind globális, mind regionális szinten jelentősen átalakult. Ezen átalakulás jellemzője, hogy az államok közötti kiterjedt fegyveres konfliktusok kialakulásának veszélye lényegesen lecsökkent, ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a lokális válságok, a katonai és nem katonai veszélyhelyzetek kockázata. A biztonsági helyzet gyökeres megváltozása maga után vonta a biztonságról alkotott nézeteink megváltozását is. A biztonság fogalmát ma tágabban értelmezzük, mint a katonai erőre épülő bipoláris világban. Mindezen változások, továbbá Magyarország NATO-tagságából adódó szövetségi kötelezettségeink kihatással vannak az országvédelem rendszerére, és ezzel együtt a rendszert alkotó elemeire. A BIZTONSÁG KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE A II. világháborút követő hidegháborús évek időszakában a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet a kétpólusú világrend és a globális katonai szembenállás jellemezte. Ezen időszak nagy biztonsági kockázatot és a totális nukleáris háború veszélyét jelentette mind a NATO, mind a vele szembenálló Varsói Szerződés szövetségének. Ez a kétpólusú világ számára paradox módon egy bizonyos fokú stabilizáló hatással is járt, hiszen a hidegháborús szembenállás körülményei mellett mindenki úgymond tiszteletben tartotta a létrejött érdekszférákat. Mindezek alapján a hidegháborús évek időszakát összességében a magas fokú kockázat és egyben a stabilitás jellemezte. A XX. század végén a nemzetközi politikai rendszer gyökeresen átalakult. A biztonság átfogó értelmezésével párhuzamosan jelentősen bővült a biztonsági kockázatok köre. Új biztonsági kihívások jelentek meg, illetve a már léte- 127
2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK ző kihívások és kockázatok felerősödtek. Térségünkben a biztonság katonai elemével szemben jelentősen megnövekedtek a gazdasági, a politikai és társadalmi átalakulás nehézségeiből adódó feszültségek, a vallási, etnikai nemzetiségi problémák, a tömeges migráció a szervezett bűnözés valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének problémái. Napjainkban a biztonságpolitika fogalmának új komplex értelmezése szerint a biztonság elemeit a következők alkotják: politikai (diplomáciai) elem; gazdasági elem; társadalmi (jogi, szociális) elem; környezeti (ökológiai) elem; informatikai elem; katonai elem. A politikai biztonságot az egyes államok vezetésének cselekvőképességében, kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokban, integrációs képességükben és belső stabilitásuk fejlettségében határozzuk meg. A gazdasági biztonság szoros kölcsönhatásban áll az államok szűkebb és tágabb környezetével. A gazdasági jellegű kihívások a társadalmak életét alapvetően befolyásolják, mivel létérdekeiket közvetlenül érintik. A legalapvetőbb igény az, hogy a társadalmat alkotó egyén emberi élethez méltó életkörülményei megteremtődjenek. A társadalmi stabilitás szorosan összefügg a biztonság politikai, gazdasági elemével. Meghatározó a lakosság (az állampolgárok) anyagi-szociális biztonsága, munkalehetősége, egészségügyi és a szociális ellátási rendszere, az oktatás, művelődés lehetősége. Lényeges összetevői az emberi jogok, a kisebbségi egyéni és kollektív jogok, a jogbiztonság, a demokratikus esélyegyenlőség érvényesülése. Az utóbbi évtizedekben egyre jobban felerősödött a biztonság környezetvédelmi elemének jelentősége. A világnak rá kellett döbbennie, hogy a legerősebben, legszigorúbban őrzött határok sem állhatják útját a környezeti katasztrófák hatásainak. Bármely olyan esemény, ami maga után vonja a környezet szennyezését, nem tekinthető az egyes országok belügyének. A biztonság újszerű eleme az informatikai biztonság. A világot átfogó informatikai rendszerek csupán időleges megbénítása is a pénzpiacok összeomlását idézheti elő, és a gazdasági-pénzügyi válság politikai krízissé fejlődve a társadalmak létérdekét veszélyeztetheti. Míg korábban az országok a katonai tényezőt tekintették a biztonság alapvető meghatározó elemének, a mai korszerű felfogás szerint a biztonság komplex módon való értelmezése alapján, az előzőekben felsorolt, többi tényezővel együtt alkotja a biztonság dimenzióit. 128
3 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY KIHÍVÁSOK, KOCKÁZATOK ÉS FENYEGETÉSEK A biztonságot veszélyeztető katonai tényezők mellett az elmúlt évtizedben új típusú fenyegetések, veszélyforrások jelentek meg. Ezen tényezők lehetnek természeti vagy mesterséges eredetűek. Ide tartoznak a természeti jelenségek okozta katasztrófák (földrengés, árvíz stb.), valamint azok a mesterséges eredetű kihívások, amelyek az emberiség által szándékos vagy gondatlanságból okozott károkból keletkeznek. Méretük szerint kiterjedhetnek az egész világra globális méretű problémát okozva, vagy egyegy kontinensre, annak egy régiójára vagy a régió egy részére szubregionális illetve helyi, lokális problémákat előidézve. A XXI. században várható kihívásokat és konfliktusokat elemezve, a NATO állam- és kormányfői április i washingtoni csúcstalálkozójukon meghatározták és jóváhagyták a Szövetség Stratégiai Koncepcióját. Ezen koncepció részletesen taglalja azon kihívásokat, kockázatokat és fenyegetéseket, amelyek a biztonságot a jövőben veszélyeztethetik. A biztonságot katonai és nem katonai kockázatok befolyásolják, amelyek többirányúak és nehezen jelezhetők előre. Ilyenek lehetnek a Szövetség perifériáján kialakuló instabilitás és a regionális válságok. A biztonság szempontjából figyelembe kell venni a globális környezetet is, melyre meghatározóak lehetnek a terrorizmus, a szabotázs, a szervezett bűnözés, és a nagy létszámú embercsoportok ellenőrzés nélküli mozgása. Az új, globális méreteket öltő veszélyforrások közé tartoznak: a tömegpusztító fegyverek proliferációja; a drog- és illegális fegyverkereskedelem, embercsempészet; a nemzetközi terrorizmus; az iszlám fundamentalizmus; a vallási, etnikai ellentétek; a népességnövekedés; az ökonómiai veszélyek; a diktatórikus rendszerek. Az új típusú kockázatok és veszélyek sajátossága, hogy komplex módon jelentkeznek és hatásaik átnyúlnak az államhatárokon. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGOT ÉRINTŐ BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK A Magyar Köztársaság biztonságára elsősorban az országon belüli valamint a közvetlen környezetében végbemenő politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok vannak befolyással. Hazánk földrajzi helyzete, politikai és gazdasági 129
4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK kapcsolatai, valamint nyitottsága következtében fokozottan érzékeny a külső hatásokra. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiben megfogalmazottak szerint: Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenő politikai-társadalmigazdasági folyamatok gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a globális veszélyforrásoktól sem. 1 Az országot érintő biztonsági kihívások elsősorban a szomszédos térségek instabilitásából, a társadalmi-gazdasági átmenet feszültségeiből és konfliktusaiból származnak. Magyarország biztonságának politikai/diplomáciai elemét a nemzetiségi és etnikai ellentétekből eredő konfliktusok, valamint a délszláv válság elhúzódása terheli. A határokon túl élő magyar kisebbség megoldatlan problémái megnehezítik a kölcsönös előnyökön alapuló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Hosszabb távon a térség biztonságára a legnagyobb kihívást a volt Szovjetunió felbomlását követően létrejött utódállamok, Oroszország és Ukrajna jelent politikai, gazdasági és katonai téren is. A fegyver-, kábítószer- és embercsempészethez szorosan kapcsolódó bűnözés, a nemzetközi terrorizmus hazánkat sem kerüli el. Magyarország már nem csak tranzitország, hanem fogyasztó ország is lett a kábítószerpiacon. Ez a jelenség negatív hatást gyakorol a társadalmi stabilitásra, hiszen ha ezek a bűnözők gazdasági hátterüket megszilárdítják, a gazdaságból átléphetnek a politika területére. Magyarország jelentős mértékben veszélyeztetett a nemzetközi bűnözés elterjedése miatt. Nemzetközi bűnbandák próbálják áttenni székhelyüket országunk területére, amely hosszútávon destabilizáló hatású folyamatokat gerjeszthet és válsághelyzet kialakulásához vezethet. Hazánk a múlt évtized elején szembesült az illegális bevándorlás és migráció problémájával. A 90-es évek délszláv válságának elmélyülése folytán tömeges menekültáradat jelentkezett. Az átalakulások, nemzetállamok kialakulása felszínre hozta a nemzeti-etnikai feszültségeket, amelyek fegyveres konfliktusokba csaptak át, emberek ezrei hagyták el szülőföldjüket és kaptak menedéket Magyarországon. A természeti környezetünket fenyegető tényezőket Magyarország fejlődésének sajátosságai és a globális ökológiai problémák hatásai együttesen alkotják. Az átgondolatlan iparpolitikai irányzatok figyelmen kívül hagyták a környezetvédelmi szempontokat, így a környezetükre igen káros hatást eredményeztek. Az utóbbi évek természeti csapásai, árvíz, hó, ciánszennyeződés felszínre hozták azokat a legégetőbb környezetvédelmi problémákat, amelyek 1 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 2. pontja. 130
5 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY kezelése elengedhetetlen. Komoly veszélyforrásként kell értékelni továbbá a környezetünkben lévő atomerőműveket, a veszélyes anyagokat felhasználó és előállító üzemeket. A Magyar Köztársaság biztonsági környezetét áttekintve megállapítható, hogy a környezetünkben elhelyezkedő egyetlen ország részéről sem fenyegeti hazánkat az állami politika szintjén szervezett hadászati célú és méretű közvetlen katonai támadás veszélye. Tágabb régiónkban, Európában a belátható jövőn belül csaknem teljességgel kizárható egy, a kontinens egészére kiterjedő háború. Nem zárható ki azonban a nemzetközi terrorizmus megjelenése, szélsőséges, nem állami irányítás alatt álló félkatonai erők vagy szervezetek terrortámadásai (megtorló akciói) a Magyar Köztársaság egyes objektumai vagy lakossága ellen. Magyarországnak a NATO-tagjaként azzal is számolnia kell, hogy biztonságát már nem csak közvetlen környezete, hanem a távolabbi térségben (más NATO-tag környezetében) bekövetkező, nagyobb katonai erő tevékenységét igénylő események is befolyásolják. A NATO elleni veszélyek ma már nem csupán az egyes tagállamok elleni közvetlen katonai veszélyeztetésben, hanem egyre inkább a Szövetség felelősségi körzete határain kirobbanó válságok közvetett hatásában nyilvánulnak meg. A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELEM KAPCSOLATA A nemzetközi folyamatokban, a globális biztonságpolitikában bekövetkezett változások szorosan összekapcsolták a nemzetközi és nemzeti biztonság kérdéskörét. A globális biztonság fogalma természetszerűleg feltételezi az egyes államok nemzeti biztonságának szavatolását. A nemzeti biztonság meghatározásában jelentős szerepe van a nemzeti érdekek és értékek kölcsönhatásának. A nemzeti biztonság és a honvédelem egymást feltételező és egymással szoros összefüggésben álló fogalmak. Egy ország biztonsága feltételezi honvédelmi képességeinek meglétét, ideértve a hatékony diplomáciai képességet és a hiteles visszatartó erőt képviselő fegyveres erőket is. A nemzeti biztonság fogalma természetesen szélesebb értelmű, mint egy adott ország katonai biztonsága. Az általános politikai és katonai területeken túl a biztonság értelmezése kiterjed a társadalom gazdasági, szociális és egyéb területeire is. Az állami szintű biztonságpolitika két nagy területre terjed ki. Normál időszakban a béke megőrzésére, a válságkezelésre és a katonai konfliktusok (háború) megelőzésére irányuló tevékenység. A másik tevékenységterület kifejezetten katonai védelemmel kapcsolatos biztonságpolitikai terület, amely az államszervezet, a gazdaság, a lakosság és a fegyveres erők honvédelmi felkészítésére és ellátására, végső soron az ország megvédésére irányul. 131
6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A nemzeti biztonság és a honvédelem szoros kölcsönhatásban áll egymással, a honvédelem lehetőségei meghatározóak az ország biztonsági helyzetében. Magyarország államszervezetében, az állam működésében a '90-es években végbement politikai átalakulás jelentős változásokat hozott. Ezek a változások kihatással voltak a honvédelem rendszerére, irányítására, feladat- és szervezetrendszere átalakítására, valamint az országvédelemben elfoglalt helyére, szerepére. A honvédelem össztársadalmi feladat, éppen ezért a honvédelemmel kapcsolatos rendelkezések legfelsőbb szintű szabályozását az ország alaptörvénye, az Alkotmány határozza meg. Ezen célok, célkitűzések kijelölése, kimunkálása a demokratikus államberendezkedés működési feltételeinek megfelelően a legfelsőbb állami szinten történik. A jogszabályi hierarchia következő szintjén, a honvédelmi törvény részletesen szabályozza a honvédelem irányításában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek körét, a honvédelmi feladatokat. A Honvédelemről szóló törvény meghatározza a honvédelem alapjait, annak célját és erőforrásait, illetve a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek tágabb értelemben vett feladatait és a rájuk vonatkozó szabályokat. A honvédelem alapvető feladatként az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartását és fejlesztését jelöli meg. Kimondja, hogy a honvédelem nemzeti ügy, amely a nemzetgazdaság erőforrásainak arányos igénybevételén túl a polgárok hazafiasságára és áldozatvállalására is épít. A honvédelmet szövetségi keretekben kell megvalósítani. A jogszabályban a honvédelem célja az alábbiak szerint fogalmazódik meg: A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel történő megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése. 2 Biztonsági gondolkodásunkat alapvetően a lokális, regionális és globális biztonsági helyzet és ezen belül országunk pozíciója határozza meg. Ezek változásával párhuzamosan, az elmúlt évtized során a Magyar Köztársaságban a biztonságról vallott nézetek is gyökeresen átalakultak. A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magában foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb gazdasági, pénzügyi, emberi jogi, informatikai, környezeti, valamint nemzetközi jogi dimenzióit is. Hazánk a biztonságot három alapvető pillérre építi: nemzeti önerejére, az euroatlanti integrációra és a nemzetközi együttműködésre. Az ország a biztonságát leghatékonyabban a kollektív védelem elvére 2 A honvédelemről szóló évi CX. törvény
7 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY épülő NATO tagjaként tarthatja fenn és a Szövetség integráns tagjaként vállalja a közös védelemből rá háruló feladatokat. Éppen ezért hazánk honvédelmi politikája az együttműködés, a visszatartás és védelem egységén, egymásra épülésén alapul. 3 A honvédelem komplex rendszerében meghatározó jelleggel rendelkeznek a védelemre vonatkozó elvek, a védelemben résztvevő fegyveres és polgári szervek, az ország védelmi képessége növelését szolgáló tervezés, felkészülés, irányítás, ellenőrzés, valamint a védelmi erőt meghatározó tényezők szerepe, úgymint az ország geostratégiai helyzete, gazdasága, katonai ereje. Korábban a védelem fogalmán a külső veszély elhárítására való felkészülést és tevékenységet értettük. Napjainkban, a világban végbement változások és azok tapasztalatai azt mutatják, hogy számolni kell egyéb válságkezelési, katasztrófaelhárítási, és az ezekkel összefüggő belső rendvédelmi feladatokra való felkészüléssel. A védelemben részvevő szervek feladatai nem korlátozhatók csak állami szinten indított idegen agresszió elleni védelemre. Az új típusú veszélyforrásokból kiindulva a honvédelem nem szűkíthető le kizárólag a katonai jellegű tevékenységre. A veszélyek elhárítása során a rendvédelmi feladatok végrehajtásában jelentős szerep hárul a rendőri, katasztrófavédelmi valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra is. Mindezek alapján és a biztonság átfogó értelmezésével együtt jár, hogy a feladatok megoszlanak a külpolitika, a gazdaságpolitika, a védelempolitika és egyéb ágazati politikák között, amelyek eszközei csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha alkalmazásuk egymással összhangban valósul meg. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK ELEMEI A Magyar Köztársaság a biztonság garantálása céljából működőképes honvédelmi rendszert tart fenn. Az ország honvédelmi rendszere az ország függetlenségét, területi épségét, lakosságát és alkotmányos rendjét fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott és működtetett garanciarendszer. Átfogja, és szükség szerint aktivizálja az ország teljes védelmi potenciálját, az államvezetést és a közigazgatást, a lakosságot és a gazdaságot, a fegyveres erőket és a rendvédelmi szerveket. A honvédelmi rendszer fogalmát a Magyar Köztársaság biztonság és védelem politikája alapelveiről szóló országgyűlési határozatban az alábbiak szerint határozták meg: A Magyar Köztársaság a honvédelmet az állampolgárok közös felelősség vállalásán alapuló nemzeti ügynek tekinti. A honvédelem rendszere az Észak- 3 A 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat. 133
8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK atlanti Szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek egységére, az ország és a Szövetség védelmi igényeit tudatosan elfogadó polgárok önbecsülésére és felelősségére, a fegyveres erők és a védelem anyagi szükségleteit kielégíteni képes gazdaságra, a védelemre felkészült államszervezetre, a védelem katonai feladatait ellátni képes fegyveres erőkre, a fegyveres erők demokratikus és polgári irányítására és ellenőrzésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, valamint a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek támogatására épül. 4 Ebből a meghatározásból kiindulva a honvédelmi rendszert a következő elemek alkotják: felkészült és működőképes államszervezet; a védelmi igényeket kielégíteni képes gazdaság; a fegyveres erők polgári irányítása és ellenőrzése; a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erők; a lakosság védelmét ellátó hatékony polgári védelem; az Észak-atlanti Szerződésből adódó jogok és kötelezettségek egysége; a védelmi igényeket elfogadó társadalom. Ezen elemek összefüggésében a honvédelem olyan feladat, szervezet és tevékenységrendszer, amely a mindenkori államvezetés biztonsági és katonai védelmi stratégiájának megfelelő országvédelmi potenciálok és tevékenységek összességét foglalja magába. A honvédelmi feladatok megvalósítása érdekében az alábbi funkciói vannak: az állam és közigazgatás működtetése; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervezetek támogatása, tevékenységük feltételeinek biztosítása; az állampolgárok létfeltételei, élet- és vagyonbiztonsága, valamint a közjavak védelme; a nemzetgazdaság stratégiai erőforrásainak igénybevétele; hozzájárulás a Szövetség kollektív védelméhez. Az alkotó elemek és azok funkciójából adódóan hazánk védelmi rendszere két meghatározó elemre bontva civil és katonai elemből áll, vagyis a nem fegyveres és a fegyveres védelmet ellátó rendszerből tevődik össze. A honvédelmi törvény meghatározása alapján: A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők hivatottak 5 melyek alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. 6 A fegyveres védelem (katonai elem) fogalma azokat a tevékenységrendszereket fogja át, amelyek a katonai fegyveres védelem és a nem katonai fegyveres 4 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 13. pontja. 5 A honvédelemről szóló évi CX. törvény 1. (2) bekezdése. 6 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, évi XX. 40/A. (1) bekezdése. 134
9 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY védelem rendszerét képezik. A fegyveres védelemmel kapcsolatos feladatok körébe tartoznak a hagyományos katonai feladatok, valamint az új típusú veszélyforrások, kockázatok és kihívások kezelése, melyek a fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség) valamint a rendvédelmi szervezetek feladatai közé tartoznak. Alapvető feladataik mellett: végrehajtják a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeiket; végzik a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzését, védelmét; közreműködnek a polgári védelmi feladatok ellátásában; segítséget nyújtanak a katasztrófa-elhárításban, és humanitárius segítségnyújtásban; szükségállapot idején (amennyiben az alkotmányos rend megdöntésére irányuló erőszakos cselekmények miatt hirdették ki) a fegyveres erők akkor használhatók fel, ha a rendőrség erőinek alkalmazása nem elegendő. A rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi, helyi szervei, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság) az országvédelem katonai és civil oldalát egyaránt támogatják: ellátják a részükre meghatározott védelmi felkészítési és országmozgósítási feladatokat; együttműködnek az érintett védelmi igazgatási szervekkel; ellátják a védett személyek és a részükre kijelölt védelmi szempontból fontos objektumok védelmét; támogatják a fegyveres erőket egyes védelmi feladataik ellátásában; részt vesznek a polgári védelmi feladatok végrehajtásában; közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában. A nem fegyveres védelem (civil védelem) az államvezetést, a közigazgatást, a gazdaságot illetve a lakosságot integrálja. Ennek megfelelően a nem fegyveres védelem alrendszereit a védelmi államvezetés, a gazdasági védelem és a polgári védelem (oltalmazás) alkotja. Más néven a védelem polgári támogatásának definiálhatjuk. A KOMPLEX HONVÉDELMI RENDSZER ALAPELVEI ÉS KÖVETELMÉNYEI Az országvédelem (honvédelem) olyan komplex védelmi tevékenység, amely során az ország szuverenitása, szövetségi kötelezettségeinek teljesítése, valamint más válsághelyzetek kezelhetőségének érdekében humán- és anyagi erőforrások tervezésére, felkészítésére, koncentrálására, szükség esetén mobilizálására irányul. Az országvédelem komplexitása azt jelenti, hogy annak szerve- 135
10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK zet- és intézkedési rendszere képes az ország külső és belső biztonságát veszélyeztető cselekmények, természeti, technikai és társadalmi eredetű válsághelyzetek megoldására. Az ország fegyveres és nem fegyveres védelmét biztosító honvédelmi rendszer elemeként meghatározó szerepet tölt be a védelemre felkészült és működőképes államszervezet, más néven a közigazgatás szervezetrendszere. Az államvezetés e területe az országvédelemmel kapcsolatos rendkívüli időszakokban centrális irányítású, hierarchikus felépítésű rendszerben működik. Az országvédelemmel kapcsolatos irányító-végrehajtó feladatait a védelmi felkészítés időszakában kialakított és begyakorolt eljárásmódok alkalmazásával, valamint a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben felhatalmazott rendkívüli jogalkalmazási tevékenységével biztosítja. A honvédelmi rendszer alapelvei alatt az ország védelmi rendszerének létrehozása, felkészítése, működtetése és vezetése érdekében megfogalmazott általános érvényű tételek összességét értjük. Mindezen általános érvényű alapelvek meghatározásához a honvédelmi törvény ad alapot: A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességeinek fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít. 7 A honvédelmi törvény ezen meghatározásából, valamint a biztonság és védelempolitikai alapelvekből kiindulva a honvédelmi rendszer alapelvei az alábbiakat foglalják magukba: nemzeti, szövetségi és össztársadalmi jelleg; védelmi orientáltság; működőképesség és arányosság; összkormányzati felelősség; nemzetközi egyezmények tiszteletben tartása. Nemzeti és szövetségi jelleg abban nyilvánul meg, hogy a honvédelmi rendszer, és annak meghatározó elemét képező védelmi igazgatás szervezetrendszere önálló nemzeti és szövetségi keretek között is egyaránt működőképes kell, hogy legyen. Az össztársadalmi jelleg azt fejezi ki, hogy a honvédelem rendszerét, annak elemeit és teljességét nemzeti konszenzus alapján lehet működtetni. A védelmi orientáltság azt fejezi ki, hogy a rendszer más országok irányába nem tartalmazhat fenyegetettséget kiváltó megoldásokat. Más országokat érintő tevékenység a nemzetközi szerződésekben és normákban megfogalmazottak szerint valósulhat meg. 7 A honvédelemről szóló évi CX. törvény 1. (1) bekezdése. 136
11 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY A működőképesség és arányosság a reálisan számításba vehető veszélyhelyzetek értékelését és a megoldásukkal mindenkor arányban álló rendszerépítést fogalmazza meg. Az összkormányzati felelősség magába foglalja a végrehajtó hatalom általános felelősségét a védelmi felkészítés és országmozgósítás megszervezésében, rendszerének kialakításában és irányításában. Ehhez kapcsolódik továbbá a törvényhozó, igazságszolgáltató hatalmi ág, valamint a Köztársasági Elnök és az Alkotmánybíróság felelőssége a rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Az alapelvek teljesítése érdekében az alábbi követelmények határozhatók meg az ország védelmi rendszerével szemben: a felkészült államszervezet szerveinek és szervezeteinek (védelmi igazgatás) tevékenysége a jogállamiság követelményeinek kell, hogy megfeleljen; ebből adódóan szervezetrendszerének egyes elemeinek aktivizálása, valamely fenyegetettségi helyzetre történő átállítása, rendszabályok foganatosítása csak a legfelsőbb állami vezetés döntésén alapulhat; integrált rendszerként foglalja magába a minősített időszakok feladatait, és működőképességét az adott helyzetnek megfelelően a lehető legrövidebb idő alatt érje el; a védelemre rendelt elemek egy modulszerűen egymásra épülő rendszert alkossanak; a piacgazdaság jellemzőinek dominanciája érvényesüljön a gazdasági erőforrások biztosításában; biztosítsa a piacgazdaság átállítását veszély-felszámoló feladatorientált gazdaságra; szervezetrendszere készenlétének fenntartása biztosítsa az országot ért veszélyek elhárítását, rugalmas, differenciált reagáló-képességet; minimális ráfordítások biztosításával elérhető legyen az elégséges védelem szintje, a honvédelem alrendszereinek szükség szerinti igénybevétele biztosítsa a külső veszélyek elhárítását és a belső fenyegetettségek megszüntetését. BEFEJEZÉS Az országvédelem rendszere olyan komplex feladat-, intézmény- és szervezetrendszer, amely valamennyi, a rendszert alkotó közreműködő részvételét igényli ahhoz, hogy a védekezés eredményes legyen. E szervezetek között intenzív együttműködés, szakmailag átgondolt feladatmegoszlás, jól elhatárolható felelősségi területek kijelölése indokolt a felkészülés időszakától a végrehajtás időszakának befejezéséig. 137
12 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A védelemben részt vevő szervek és szervezetek feladatai nem korlátozhatók csak idegen hatalom által állami szinten indított agresszió elhárítására, hanem figyelembe kell venni a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveiben nevesített és potenciálisan meglévő kockázatok és veszélyforrások szükségszerű elhárításában jelentkező feladataikat is. Megváltozott biztonsági környezetünkben az ország védelmi rendszerének úgy kell működnie, hogy képes legyen időben felismerni, folyamatosan és megbízhatóan értékelni az ország biztonságát veszélyeztető tényezőket, ennek alapján időben meghozni a veszélyhelyzetek, válsághelyzetek megelőzéséhez, és elhárításához szükséges döntéseket és végrehajtani az ebből fakadó intézkedéseket. FELHASZNÁLT IRODALOM évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Biztonság az új évezred küszöbén 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározat, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája. BORS ISTVÁN: Az országvédelem megújult feladatrendszere, az együttműködés új formái (A védelmi igazgatás helyének, szerepének, feladatainak tisztázása válságkezelések alkalmával) HM Védelmi Hivatal Tanulmány, Budapest, FÜLÖP IMRE: A biztonságot veszélyeztető tényezők. In: Biztonságpolitika (SVKI ELTE MTT) Budapest, A honvédelemről szóló évi CX. törvény. A honvédelmi törvény végrehajtására kiadott 178/1993 (XII. 27.) kormányrendelet. JAKUS JÁNOS: Biztonság veszélyeztetettség válságkezelés. Tanulmány, Budapest, LAKATOS LÁSZLÓ: A védelmi igazgatás helye, szerepe a honvédelem rendszerében. Doktori (PHD) értekezés (műhelyvita-anyag), Budapest, LAKATOS LÁSZLÓ: Védelmi igazgatás. ZMNE Hadtudományi kar, jegyzet, J 1286, Budapest, NÉMETH SÁNDOR PATYI SÁNDOR: Védelmi felkészítés és országmozgósítás. Új Honvédségi Szemle, 1997/10. sz. Az Országgyűlés 94/1998 (XII.29.) határozata a Magyar Köztársaság Biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. PATYI SÁNDOR: A védelmi igazgatás területi szervei és a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal feladatai. ZMNE, jegyzet, J RESPERGER ISTVÁN: A fegyveres erők megváltozott feladatai a katonai jellegű fegyveres válságok kezelése során. Doktori (PHD) értekezés, tervezet, Budapest, RESPERGER ISTVÁN: A válságkezelés elmélete, a válságok jellemzői. Új Honvédelmi Szemle, 1999/9. sz. SZTERNÁK GYÖRGY: A nemzeti biztonsági és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései. ZMNE Hadászati tanszék jegyzet, J 1186, Budapest,
8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenVédelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes
Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenMagyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
RészletesebbenHAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI
Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem
RészletesebbenXII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.
XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenDr. habil. Lakatos László HONVÉDELMI IGAZGATÁS
Dr. habil. Lakatos László HONVÉDELMI IGAZGATÁS Budapest, 2011 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HONVÉDELMI IGAZGATÁS ( EGYETEMI JEGYZET ) 2011 Szerző: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy
RészletesebbenA rendészeti szervek általános jellemzése
A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Részletesebben1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint
RészletesebbenA katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenAZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Horváth Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, hallgató AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA Absztrakt Az országvédelem rendszere centrális alárendeltségű,
RészletesebbenBIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
RészletesebbenA települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenKossa György elnök-vezérigazgató címzetes egyetemi docens Az OKF Iparbiztonsági Tanácsadó Testület Elnöke
1045 Budapest, Istvántelki út 8. Tel.: +36 1 422 1650 Fax: +36 1 422 1651 Kritikus infrastruktúra védelem új kihívásai Kritikus infrastruktúra védelem E-mail: info@intertanker.hu www.intertanker.hu Az
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11431. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2004. szeptember
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülése Dr. Szalai János mk. alez. Nógrád MVB titkár 2013. november 07. Mottó Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni,
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE
IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Vinczéné Mészáros Csilla Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vinczene.meszaros.csilla@zmne.hu A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Absztrakt A közigazgatás részét képező elem
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.
RészletesebbenElőadás Dr. Hülvely Lajos 2011
Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Ismerje meg a doktorandusz a védelmi igazgatás alapjait Kapjon képet a védelmi igazgatás rendszeréről Tájékozott legyen a védelmi igazgatás feladatairól Kapjon képet a védelmi
RészletesebbenA Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Üveges László pv. ezredes A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Szternák György ezredes
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
RészletesebbenA HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT
A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT 1. BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK KUTATÁSI TERÜLET Vezető: Prof. Dr. Szenes Zoltán CSc, egyetemi tanár 1. A NATO kollektív
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenA K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól
A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi felkészítés
Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
RészletesebbenT E R V E Z E T
1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenA védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes
A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:
RészletesebbenTÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési
RészletesebbenAZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI
AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány 2005. november 19-én konferenciát rendezett a Stefánia Palotában A honvédelmi politika aktuális
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
Részletesebben1. cikk. Terrorveszélyhelyze t
Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk
RészletesebbenKÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.
KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak
RészletesebbenA honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem
RészletesebbenA szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola BENCE BALÁZS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TERJEDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRE A non-proliferációs intézkedések
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA nemzeti védekezés időszakai
A nemzeti védekezés időszakai Gyuricza Tibor tűzoltó hadnagy Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőség Kiemelt főelőadó Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére
RészletesebbenA veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása
A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenKATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0
KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig
RészletesebbenJogalkotási előzmények
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenA Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Üveges László pv. ezredes A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Szternák György ezredes
RészletesebbenRészfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)
Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi
RészletesebbenA HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nagy István - Vörös György 32 A HM Védelmi Hivatal és a HM Gazdasági Tervező Hivatal együttműködési feladatainak
RészletesebbenA TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezés témája a veszélyes ipari üzemeket veszélyeztető, az úgynevezett külső hatások elleni védekezés eljárás- és eszközrendszerének kidolgozása. Szükség van
RészletesebbenAz átszervezés területi feladatai
1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
RészletesebbenA BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető
A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető -2- A biztonság komplexitása A biztonság összetevői, tágabb, átfogó
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenBiztonsági komplexumok az információs korban Robothadviselés 2010
Robothadviselés 2010 Gábri Máté ZMNE KMDI 2010. november 24. 1 Biztonságelméletek 2 Mi a biztonság? Vizsgálati szintek Szektorok 3 Klasszikus elmélet Az elmélet nyitása 4 5 A biztonságfelfogás átalakulása
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,
Részletesebben7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.
7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenHallgatók a Tudomány Szolgálatában
MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenKatasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben
Katasztrófavédelem 2015 Budapest, 2015.11.26. Önkéntesek a katasztrófavédelemben dr. Nováky Mónika tű. alezredes, tanácsos egyetemi tanársegéd novaky.monika@uni-nke.hu Önkéntesség közös jó érdekében ellenszolgáltatás
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen
KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek
RészletesebbenA katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete.
A katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete. Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy OKF főigazgató A katasztrófavédelmi szervek kapcsolata a kiemelt beruházásokkal már
RészletesebbenDr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI
Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése
Részletesebben0473 ERDŐS Ákos A Vám- és Pénzügyőrség kábítószer-ellenes tevékenysége a rendszerváltást követő első évtizedben
ERDŐS Ákos: A Vám- és Pénzügyőrség kábítószer-ellenes tevékenysége a rendszerváltást követő évtizedben. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.15-24P 0473 ERDŐS Ákos A Vám- és Pénzügyőrség kábítószer-ellenes
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
Részletesebben2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs
2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenKRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke
KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:
RészletesebbenMKJHT VÉLEMÉNYEK A KATONAI JOG VILÁGÁBÓL 2015/2.
MKJHT VÉLEMÉNYEK A KATONAI JOG VILÁGÁBÓL 2015/2. Pap Júlia TÁRSSZERVEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS JOGI ASPEKTUSAI A VÁLSÁGKEZELÉS SORÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDŐRSÉGRE Budapest 2015 Magyar Katonai Jogi és
RészletesebbenNATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG
NATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG A Magyar Honvédség NATO feladatai TOPOR István ezredes parancsnok 1 Topor István ezredes Személyi információk: Születési hely, idő: Körmend, 1965. 04. 04. Családi
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 2015. évi XLII.
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
RészletesebbenAz új magyar adó- és vámigazgatás
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Állam- és jog kodifikációs kihívások napjainkban 2012. május 30. Az új magyar adó- és vámigazgatás dr. Gyenge
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
Részletesebbenalapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.
tantárgyak alapozó ismeretek Közjogi és közigazgatási ismeretek A magyar külügyi igazgatás Nemzetközi kapcsolatok elmélete Nemzetközi politikai gazdaságtan Nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek szakmai
Részletesebben1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
RészletesebbenBárány V. Fanny Havasi Bianka Kelemen Anna joghallgatók (PTE ÁJK), az ÓNSz közjogi tagozatának tagjai
Bárány V. Fanny Havasi Bianka Kelemen Anna joghallgatók (PTE ÁJK), az ÓNSz közjogi tagozatának tagjai A terrorizmus elleni küzdelem napjainkban - közjogi megközelítésben I. Bevezetés A terrorizmus és az
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA
Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenA HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA A HIDEGHÁBORÚ UTÁNI KORSZAK BIZTONSÁGI KIHÍVÁSAINAK TÜKRÉBEN
Makk László mk. vezérőrnagy A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA A HIDEGHÁBORÚ UTÁNI KORSZAK BIZTONSÁGI KIHÍVÁSAINAK TÜKRÉBEN A Magyar Honvédség haderő átalakításai a rendszerváltástól a NATO-tagságig (1989-1999) című
Részletesebben