Hallgatók a Tudomány Szolgálatában
|
|
- Lídia Molnárné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Kurinyecz Szilvia A minősített időszakok változásai az új jogszabályok tekintetében The sensitive periods of changes in the new legislation Budapest, november
2 ABSZTRAKT A szerző tanulmányában a minősített időszakok jogi szabályozását és ezen időszakok működésének sajátosságait elemzi. A tanulmányból megtudható, hogy a minősített időszakokban jelentősen megváltoznak a normál időszaki jogok és kötelezettségek. Ezek szabályozásában elsődleges jogforrás Magyarország Alaptörvénye, a honvédelmi törvény és a katasztrófavédelemről szóló törvény. A szerző tanulmányában külön-külön elemzi a minősített időszakokat: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet. A szerző az egyes időszakok elemzése során kitér a minősített időszakok fogalmának, tartalmának tisztázására, a kihirdetés rendjére, módjára és a bevezethető intézkedésekre. 608
3 KULCSSZAVAK Rendkívüli állapot (state of emergency) Szükségállapot (state of emergency) Megelőző védelmi helyzet (preventive conservation status) Váratlan támadás (surpise attack) Veszélyhelyzet (emergency) 609
4 BEVEZETŐ A demokratikus jogállam intézményrendszerének kialakítása hazánkban az elmúlt években nemcsak a politikai intézményrendszer és a gazdasági struktúra alapvető megváltoztatását eredményezte, de egyidejűleg megkövetelte az államszervezet hatalmi ágai jog- és hatásköreinek "újraelosztását", a közigazgatás ezen belül az államigazgatás szervezet- és feladatrendszerének, igazgatási jogosítványainak, kötelezettségeinek kizárólag jogszabályokon alapuló újraszabályozását is. E tevékenység különös fontosságú volt az állam biztonságát alapvetően érintő honvédelem területén. Ez a demokratikus jogállami intézményrendszer ismérveinek megfelelően a honvédelemmel összefüggő a "katonai védelem" fogalmát jelentősen meghaladó tevékenységi és szervezetrendszer alkotmányos és törvényi szabályozását tette indokolttá. A folyamat az Alkotmány évi módosításával vette kezdetét, és ezen alkotmányos alapról kiindulva vezetett a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai, majd honvédelmi alapelveinek évi, majd évi elfogadásához. Ezen alapelvek szolgáltak alapul a honvédelem évi honvédelmi törvényt felváltó új, a demokratikus jogállami ismérveknek megfelelő törvényi szabályozásához, amelynek során a jogalkotó tevékenység egyidejűleg a honvédelemmel kapcsolatos alkotmányos szabályozás egyes területeire is kiterjedt. A honvédelemmel kapcsolatos szabályozás területén a honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény különös jelentőséggel bír A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERÉNEK, JOG- ÉS HATÁSKÖREINEK vonatkozásában, különös tekintettel a védelmi igazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos jogi szabályozásra az un. minősített időszakokban. Elsődleges jogforrásként ugyanis a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet minősített időszakokban alkalmazható rendkívüli intézkedések alapjául szolgáló külön törvények meghozataláig ezen törvények szabályozzák tételesen a minősített időszakok rendeleti kormányzása területén a védelmi igazgatás működése érdekében bevezethető különleges, a normál (béke-) időszakban nem alkalmazható szabályokat. Ennek megfelelően a honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény biztosít jogszabályi alapokat az államigazgatási szervek közhatalmi jogosítványaihoz és biztosítja a minősített időszakokra vonatkozó külön törvény hatálybalépésig szükséges jogharmóniát Magyarország Alaptörvényének vonatkozó normáival. 610
5 Célom a hatályos jogi szabályozás alapján elemezni a minősített időszakok jellemzőit, bemutatni a védelmi igazgatás szervezetrendszerét, rendszerszemléletű megközelítésben elemezni normál- és minősített időszaki működésének sajátosságait, feltárni a hatékonyabb szervezeti és működési rend kialakításának lehetőségeit. Tanulmányoztam és feldolgoztam a kutatási területekre vonatkozó hazai szakirodalmat, jogszabályokat és az állami irányítás egyéb eszközeit. Ezek egy részét hivatkozási alapként kezeltem, más részét közvetlen, vagy közvetett formában vitattam. Az általános kutatási módszerek közül a rendszerszemléletű megközelítést, a megfigyelést, az analízist és az adaptációt alkalmaztam. 611
6 1. FEJEZET A VÉDELMI IGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉNEK IDŐSZAKAI A demokratikus jogállamiság alapvető kritériuma, hogy az állam, illetve az állampolgár jogainak és kötelezettségeinek nem azonos a jogérvényesülési elve. Általános megfogalmazásban az állampolgár mindent megtehet, amit jogszabály nem korlátoz, vagy az általános erkölcs nem tilt, míg az állami szervek jogkörébe csak a jogszabály által előírtak tartoznak, azaz a jogszabályi alapon meghozott rendelkezésben rögzített jogosítványokkal rendelkeznek. Az ebből eredő feladatkörük gyakorlása viszont kötelező érvényű számukra. Ezen alapelvet figyelembe véve a védelmi igazgatás szervezet- és feladatrendszerét, az igazgatási szervek jog- és hatáskörét, az állampolgárok, az állami és a gazdálkodó szervek honvédelmi kötelezettségeit törvények és az azokon alapuló más jogszabályok rögzítik. A minősített időszakok rendeltetése, hogy a védelmi feladatok végrehajtása érdekében alkotmányos keretek között legyen lehetőség rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlására. 1 A demokratikus jogállamiság azon kritériumából kiindulva, amely szerint a minősített időszakokban a védelmi igazgatással összefüggő tevékenység nem csak az állami szervekre, de az állampolgárokra és társulásaikra is kiterjed, továbbá jelentősen megváltoznak a normál időszaki jogok és kötelezettségek, MEGHATÁROZÓ JELLEGŰ A VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGÉNEK JOGI KERETEK KÖZÖTTI SZABÁLYOZOTTSÁGA. E tevékenység végzéséhez a védelmi igazgatás szervezetrendszere a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás valamint a veszélyhelyzet minősített időszakokban alapvetően a békeidőszaki közigazgatás elemeit használja fel, amelyek jog- és hatásköre kibővül a minősített időszakok sajátosságainak megfelelően (azonnali, szükség esetén egyes törvényi rendelkezéseket is korlátozó intézkedések megtétele az erre felhatalmazott kormányzati, valamint más államhatalmi szervek által). A SZERVEZETI STRUKTÚRA LEGTELJESEBBEN a honvédelmi feladatok végrehajtását igénylő RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT IDŐSZAKÁBAN TÉR EL mind szervezeti-működési rendjében (a részben országgyűlési, teljes egészében a Kormány- és köztársasági elnöki jogköröket gyakorló Honvédelmi Tanács működése), mind szervezeten belüli jog- és hatáskörökben A BÉKEIDŐSZAKI KÖZIGAZGATÁSTÓL. 1 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: pp ISBN: oldal 612
7 Ezen időszakban megváltoztatható a közigazgatás területszervezési rendszere 2, az Országgyűlés átruházott, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány teljes jog- és hatáskörét gyakorló Honvédelmi Tanács, a területi védelmi bizottságok jog- és hatáskörét gyakorló megyei (fővárosi) közgyűlési elnökök (főpolgármester), a helyi önkormányzati képviselőtestületek jog- és hatáskörét gyakorló polgármesterek pedig olyan jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket CSAK AZ ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOZÁS ÉS AZ AZON ALAPULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁLHATNAK. A minősített időszakokban a normál (béke-) időszaki működéshez képest jelentős változásokat alapvetően szigorításokat jelentő intézkedések bevezetése alkotmányos garanciális szabályokhoz kötött. A rendkívüli állapotot és a szükségállapotot az Országgyűlés csak ún. 2/3-os határozattal hirdetheti ki, a Kormány kompetenciájába tartozó minősített helyzet kinyilvánításakor pedig az Országgyűlés folyamatos kontrollt gyakorol. A kivételes jogrend keretében bevezethető rendkívüli intézkedések szabályait előzetesen és sarkalatos törvényben kell meghatározni. A védelmi igazgatás minősített időszaki szervezetrendszerét és feladatait elsődleges jogforrásként Magyarország Alaptörvénye, a honvédelmi törvény, továbbá a katasztrófavédelemről szóló törvény rögzíti. Ezek keretében a védelmi igazgatás normál (béke-) időszakban, valamint rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, és veszélyhelyzet minősített időszakokban alkalmazandó sajátos szabályai, illetve létrehozandó szervezeti elemeinek jog- és hatáskörei jelennek meg. Ezzel összefüggésben is kiemelendő, hogy a védelmi igazgatás működésének alapfeltétele a minősített időszakok bevezetése, amely kizárólag Magyarország Alaptörvénye által meghatározott jogkörökben és feltételek teljesülése esetén történhet Rendkívüli állapot Magyarország Alaptörvényének szövege szerint "Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre". 3 A rendkívüli állapot minősített időszak kihirdetésének tehát Magyarország Alaptörvényének normaszövege szerint nem feltétele a konkrét haditevékenységek évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 30. (1) e). 3 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 48. cikk (1) a). 613
8 megindulása, a rendkívüli állapot kihirdetéséhez elegendő alkotmányos jogalapot teremt a fegyveres államközi konfliktus veszélye, vagy az államok közötti hadiállapot jogi deklarálásának bekövetkezése. Ezen körülmények fennállásának, illetve a hadiállapot kinyilvánításának jogát az Országgyűlés gyakorolja. A rendkívüli állapot ismérvének ilyen módon történt szabályozása tehát kizárja annak lehetőségét, hogy nem állami szintű konfliktushelyzet esetén a rendkívüli állapotra előírt különleges szabályok alkalmazásra kerülhessenek. Egy ilyen jellegű konfliktushelyzet bekövetkezése esetén ugyanis egyrészt a váratlan támadás minősített időszakban a Kormány részére biztosított jogkörök, illetve előírt kötelezettségek, másrészt azok alkalmazásának elégtelensége esetén a szükségállapot minősített időszak bevezetése biztosít megfelelő jogi intézkedési kereteket. Az alkotmányos szabályozás értelmezéséhez a minősített időszak két helyzetének a háborús veszély és a hadiállapot fogalmát indokolt tisztázni. A HÁBORÚS VESZÉLY olyan nemzetközi helyzet, amelyben a Magyar Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, vagy alkotmányos rendjét egy vagy több idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A háborús veszély esetén az ország területén rendkívüli állapot hirdethető ki és a hadiállapot idején alkalmazható rendkívüli intézkedések vezethetők be. A HADIÁLLAPOT olyan nemzetközi helyzet, amely az egyik állam egy másik állam ellen indított fegyveres támadása esetén, vagy a fegyveres támadást megelőző jognyilatkozat megtétele által következik be, és amelynek kinyilvánítása rendszerint az államok törvényhozó testületének, vagy államfőjének jogköre. A hadiállapot kinyilvánítása történhet egyoldalú jognyilatkozat megtételével valamely állam részéről, de történhet a hadiállapot helyzetének kölcsönös deklarációja útján is. ALKOTMÁNYJOGI ÉRTELEMBEN TEHÁT A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT MINŐSÍTETT IDŐSZAK HELYZETE CSAK ÁLLAMOK KÖZÖTT KIALAKULT FEGYVERES KONFLIKTUSVESZÉLY, VAGY IDEGEN HATALOMMAL MEGINDULT HADICSELEKMÉNYEK ESETÉN KÖVETKEZHET BE. Rendkívüli állapot kihirdetésére, a hadiállapot kinyilvánítására és a Honvédelmi Tanács létrehozására az Országgyűlés, annak akadályoztatása esetén alkotmányjogi nyilatkozattal a köztársasági elnök jogosult. Ez utóbbi esetben az akadályoztatás tényét, a 614
9 kihirdetés (kinyilvánítás) indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítják meg. 4 A rendkívüli állapot kihirdetésekor létrehozott Honvédelmi Tanács egyidejűleg gyakorolja a legfelsőbb törvényhozó szerv, az Országgyűlés által átruházott jogokat, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány jogait azaz a teljes végrehajtó és a csak részben korlátozott törvényhozó hatalom TESTÜLETI SZERV, a HONVÉDELMI TANÁCS kezében összpontosul. E hatalom gyakorlásának egy alkotmányos feltétele van, a rendkívüli állapot kihirdetése. A rendkívüli állapot kihirdetésekor megalakuló Honvédelmi Tanács alkotmányos jog alapján mozgósítja az ország erőforrásait a fegyveres védelem érdekében. A rendkívüli állapot időszakában a Honvédelmi Tanács tevékenysége keretében elrendelhető rendeleti úton bevezetésre kerülő rendkívüli intézkedések körét külön, kétharmados törvény állapítja meg. 5 A rendkívüli hatalomgyakorlás legitimálását mind az Országgyűlés és a parlamenti pártok, mind a végrehajtó hatalom ezen belül az állami erőszak honvédelmi célú alkalmazását biztosító fegyveres erők vezető tisztségviselőinek bevonása biztosítja. Ennek megfelelően a Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, továbbá tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. A Honvédelmi Tanács megalakulásával módosuló államvezetési rend, továbbá a bevezetésre kerülő rendkívüli intézkedések jellegének következménye, hogy A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ellentétben a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel CSAK AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE KITERJEDŐEN RENDELHETŐ EL. A rendkívüli állapot időszakában de különösen a minősített időszak bevezetését megelőző veszélyeztetettségi időszakban a védelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatai meghatározó fontossággal és különleges jelentőséggel bírnak. Ezen feladatok időbeni végrehajtása egyrészt előfeltétele a haditevékenységek eredményes végrehajtásának, másrészt kedvező külső feltételek esetén mintegy végső visszatartó körülményként hozzájárulhatnak az agresszió bekövetkezésének megakadályozásához. Ugyanakkor ezen veszélyeztetettségi időszak egyik alapvető döntéshozatali kérdése, hogy mikor kerüljenek megkezdésre az országmozgósítás háborús felkészülést biztosító 4 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 48. cikk (5). 5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 49. cikk (3). 615
10 feladatai. A nem kellő időben meghozott döntés ugyanis az időbeni és eredményes felkészülést hiúsíthatja meg ezzel az országvédelem eredményessége kérdőjeleződhet meg, a helytelen kül- és katonapolitikai helyzetértékelésen alapuló elhamarkodott, korai döntéshozatal viszont mintegy előidézheti a konfliktushelyzet további eszkalálódását, annak mielőbbi katonai konfrontációba történő átcsapását. AZ ORSZÁGMOZGÓSÍTÁS FELADATAIT KÉPEZI a háborús veszélyeztetettség időszakában a védelmi igazgatás szervezetrendszerének aktivizálása; a nemzetgazdaság mozgósítása; a békeidőszakban kidolgozott intézkedési tervek aktualizálása; az ország területének közvetett (állami szervek által végzett) és közvetlen (fegyveres erők által végrehajtott) védelmi célú előkészítése (korábbi megfogalmazásban a hadszíntérelőkészítés), a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek meghatározott ütemezés szerinti mozgósítása, a Honvédelmi Tanács és munkaapparátusa aktivizálásának, teljes működőképessége elérésének biztosítása míg a hadiállapot időszakában feladatát elsődlegesen a konkrét politikai-katonai helyzet és a fegyveres védelem szükségletei által megkövetelt intézkedések foganatosítása jelenti. A VÉDELMI FELKÉSZÍTÉS szempontjából a rendkívüli állapot minősített időszak jelentősége abban emelhető ki, hogy annak során a más minősített időszakok esetében bekövetkezhető események többsége nagy valószínűséggel előfordulhat. Ezt alátámasztja az a tény, hogy ebben az időszakban a háborús katonai cselekményeken túl a terrorveszélytől az ipari katasztrófáig szinte valamennyi, a minősített időszakokra jellemző fenyegetettségi helyzet bekövetkezhet, ezért a rendkívüli állapotra való előkészület magába foglalja a többi minősített időszakra vonatkozó védelmi felkészítési feladatokat is. Sajátos feladatot képez a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek biztosítása, a fegyveres erők harckészültségi helyzete és az országmozgósítási intézkedések közötti összhang kialakítása, az állami vezetés védett rendszerének előkészítése, valamint működőképes állapotban tartása Szükségállapot Magyarország Alaptörvényének szövege szerint "Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, 616
11 fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki." 6 A szükségállapot kihirdetésére tehát két eltérő tartalmú és eltérő intézkedéseket igénylő körülmény esetén azaz a legális hatalom megdöntésére irányuló belső fegyveres cselekmények (polgárháborús körülmények), a belbiztonságot jelentősen veszélyeztető fegyveres, vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények bekövetkezése esetén kerülhet sor. A kihirdetésre a rendkívüli állapot kihirdetésére meghatározott eljárás vonatkozik. Feltétele ellentétben a rendkívüli állapotnál ismertetett "háborús veszély" kategóriával konjunktív, azaz a fentebb ismertetett tartalmi megfelelőség és maga az esemény tényszerű bekövetkezése, tehát nem a bekövetkezhetőség veszélye. A szükségállapot tényállásának nem kizárólagos feltétele a kiváltó ok országon belüli bekövetkezése a más állam területén zajló polgárháborús események is előidéző okai lehetnek, ha azok kihatásai az országon belül a Magyarország Alaptörvényében meghatározott következményeket idézik elő. A törvényi szabályozás ugyanis csak az események várható következményeit az alkotmányos rend megdöntését, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekményt, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények általi tömeges méretekben való veszélyeztetést határozza meg előidéző oknak. A szükségállapot ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK ÁLTALI kiváltó tényezői az államrendet, az alkotmányos rendet veszélyeztető, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények vonatkozásában szubjektív eredetűek, rendszerint folyamatjellegűek, bekövetkezésére utaló jelek a cselekmények megtörténte előtt általában már a kifejlődési időszakban észlelhetőek. A szükségállapot minősített helyzetet hasonlóan a rendkívüli állapot esetén alkalmazott eljárási rendhez az Országgyűlés (akadályoztatása esetén a köztársasági elnök) 7 hirdeti ki. LÉNYEGES ELTÉRÉS AZONBAN A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT IDŐSZAKÁNAK SZABÁLYOZÁSÁTÓL, HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ELLENTÉTBEN A HONVÉDELMI TANÁCCSAL NEM ALKOTHAT ELŐRE MEG NEM HATÁROZOTT TARTALMÚ RENDKÍVÜLI RENDELETEKET, HANEM CSAK A KÜLÖN TÖRVÉNYBEN (annak megalkotásáig a honvédelmi 6 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 48. cikk (1) b). 7 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 50. cikk (2). 617
12 törvény II. fejezetében) MEGHATÁROZOTT RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKET VEZETHETI BE, köztársasági elnöki rendeletek formájában. 8 A szükségállapot idején a hatályos alkotmányos szabályozás a köztársasági elnök hatalomgyakorlásának olyan korlátozását alkalmazza, amely a törvényhozó testület folyamatos kontrollját és felülbírálati jogkörét biztosítja az államfő tevékenysége felett. Az Alkotmány ugyanis egyrészt tájékoztatási kötelezettséget határoz meg a köztársasági elnök részére aki a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni köteles az Országgyűlést, amely (akadályoztatása esetén a Honvédelmi Bizottság) ilyen esetben is folyamatosan ülésezik, másrészt az Országgyűlés (Honvédelmi Bizottság) részére vétójogot biztosít a köztársasági elnök által rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések tartalmát és időtartamát tekintve. 9 Szükségállapot időszakában a fegyveres erők felhasználásának alkotmányos feltétele, hogy a szükségállapotot kihirdessék ÉS a bekövetkezett erőszakos cselekmények kezelésére a rendőrség, és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása ne legyen elegendő. 10 Tekintettel arra, hogy a szükségállapot időszakában mind az Országgyűlés, mind a Kormány eredeti jog- és hatáskörében működik azaz az államvezetésben a rendkívüli állapothoz hasonló alapvető irányítási struktúraváltozás nem következik be, továbbá a szükséghelyzetet előidéző okok nem minden esetben érintik az ország vagy az államszervezet teljes területét és nem minden esetben igénylik az ország összes erőforrásának aktivizálását, A SZÜKSÉGÁLLAPOT AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN, VAGY CSAK ANNAK EGYES RÉSZEIRE IS KIHIRDETHETŐ. Az ORSZÁGMOZGÓSÍTÁS feladatát a szükségállapot időszakában az érintett területeken a védelmi igazgatás azonnali aktivizálása, az előkészített intézkedési tervek végrehajtásának megkezdése, továbbá a kialakult helyzet függvényében a fegyveres erők, rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek tevékenységét biztosító erőforrások, továbbá a gazdaság szükség szerinti mozgósítása képezi. A VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSSEL összefüggő feladatokat alapvetően a szükségállapot kihirdetése technikai feltételeinek megteremtése, a minősített időszak egyes tényállásai 8 Magyarország Alaptörvénye 49. cikk (4) bekezdése a Honvédelmi Tanácsnak, 51.cikk (4) bekezdése, valamint 53. cikk (2) bekezdése a Kormánynak rendeletalkotási és törvényektől való eltérési jogot biztosít, míg ugyanezen jogkörrel a köztársasági elnököt szükségállapotban nem ruházza fel. 9 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 50. cikk (4), (5). 10 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 50 cikk (1). 618
13 kihatásainak prognosztizálása, továbbá az azokhoz rendelt intézkedési terv-változatok kialakítása (aktualizálása, illetve pontosítása) képezik Megelőző védelmi helyzet Magyarország Alaptörvényének szövege szerint "Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható." 11 A megelőző védelmi helyzet kihirdetése tehát két eltérő tartalmú és eltérő intézkedéseket igénylő körülmény esetén azaz külső fegyveres támadás közvetlennek nem nevezhető veszélye esetén, illetve szövetségi kötelezettségek teljesítés érdekében kerülhet sor, amikor bizonyos intézkedések bevezetésére, megvalósítására van szükség, ugyanakkor nem teszi szükségessé azt, hogy rendkívüli állapotot hirdessenek ki. Külső fegyveres támadás veszélye magában foglalja a terrorfenyegetést valamint az államokon átnyúló hálózatok fenyegető vagy végrehajtott akcióit. A megelőző védelmi helyzet tényállásának nem kizárólagos feltétele a kiváltó ok országon belüli bekövetkezése az országhatáron kívül végrehajtott terrorcselekmény is előidéző ok lehet, ha azok az országon belül a Magyarország Alaptörvényében meghatározott következményeket idézik elő. A törvényi szabályozás ugyanis csak az események várható következményeit határozza meg előidéző oknak. A megelőző védelmi helyzet minősített időszakot hasonlóan a rendkívüli állapot, valamint a szükségállapot minősített helyzetek esetén alkalmazott eljárási rendhez az Országgyűlés hirdeti ki a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazatával. Megelőző védelmi helyzet esetén, az Országgyűlés szabadon határozza meg a minősített időszak időtartamát, egyidejűleg a veszély elhárításához vagy a szövetségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételére hatalmazza fel a Kormányt. 11 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 51. cikk (1). 619
14 A megelőző védelmi helyzet minősített időszakban a Kormány megelőzés céljából elrendelheti azonnal szükségessé váló intézkedések foganatosítását, amelyek segítségével az események nem kívánt irányba történő eszkalálódása megakadályozható. 12 A megelőző védelmi helyzet tényállásának megállapítása, a szükséges intézkedések meghozatala valamint az elrendelt rendszabályok bevezetésének és végrehajtásának irányítása egyaránt a Kormány kompetenciája. A megelőző védelmi helyzetben tett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést tájékoztatni köteles. Tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet időszakában mind az Országgyűlés, mind a Kormány eredeti jog- és hatáskörében működik azaz az államvezetésben a rendkívüli állapothoz hasonló irányítási struktúraváltozás nem következik be -, továbbá a megelőző védelmi helyzetet előidéző okok nem minden esetben érintik az ország vagy az államszervezet teljes területét és nem minden esetben igénylik az ország összes erőforrásának aktivizálását, A MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN, VAGY CSAK ANNAK EGYES RÉSZEIRE IS KIHIRDETHETŐ Váratlan támadás Magyarország Alaptörvényének szövege szerint "A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles." 13 A váratlan támadás minősített időszak alkotmányos szabályozását alapvetően a dél-szláv válság által a déli határkörzetekben kialakult események indokolták. Ezen események lezajlása amelyek ugyan nem eszkalálódtak olyan mértékben, ami a szükségállapot bevezetését igényelte volna azt bizonyította, hogy egyrészt a szükségállapot vagy rendkívüli állapot alkotmányos bevezetésének eljárási rendje nem teszi lehetővé az azonnal szükségessé váló intézkedések foganatosítását, az események évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 64. (4). 13 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 52. cikk (1). 620
15 azonnali szükségállapot vagy rendkívüli állapot bevezetését nem indokoló jellege azonban egyidejűleg olyan rendkívüli, a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések foganatosítását követelheti meg, amelyek segítségével az események nem kívánt irányban történő eszkalálódása megakadályozható. A válságkezeléssel kapcsolatos, korábban nem jelentkező védelmi igazgatási feladatokat tehát a váratlan támadás minősített időszak szabályozta olyan módon, hogy egyrészt alkotmányos alapot teremtett és kormányzati kötelezettséget határozott meg azonnali rendkívüli intézkedések foganatosítására amelyek célját tételesen Magyarország Alaptörvényének 52. cikk (1) bekezdése, kereteit pedig a honvédelmi törvény 64. -a rögzíti, másrészt az események további eszkalálódása esetén biztosítja az átmenetet a szükségállapot (végső esetben a rendkívüli állapot) minősített időszakba, illetve az előidéző körülmények kormányzati intézkedések eredményeként történt visszafejlődése révén a visszatérést a normál időszaki jogrendre. Kiváltó okai bekövetkezésének esetére a Kormány nem csak azonnali intézkedési jogosultságot, de kötelezettséget is kapott. 14 Mivel a Kormánynak haladéktalan tájékoztatási kötelezettsége van az Országgyűlés és a köztársasági elnök felé, a kormányzati intézkedések kontrollját és a további döntések meghozatalát ezen államhatalmi szervek gyakorolják. A váratlan támadás minősített időszak jellemzője a rendeleti kormányzás alkalmazásának lehetősége. A honvédelmi törvény ugyanis ezen minősített időszakban a rendkívüli jogalkotás jogosítványával hatalmazta fel a Kormányt. 15 A váratlan támadás minősített időszak tekintetében az alábbi alkotmányjogi értelmezést szükséges figyelembe venni: Magyarország Alaptörvényében a Kormány részére meghatározott azonnali intézkedési kötelezettség jogán és a honvédelmi törvényben biztosított rendeleti kormányzási jogkörben a normál időszaki jogrendtől eltérő rendeleti kormányzás valósulhat meg; a Kormány a hatáskörében bevezetett intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatni köteles az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt, 14 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 52. cikk (1) évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 64. (5). 621
16 a Kormány a fegyveres erők tevékenységével kapcsolatos intézkedéseit SZÜKSÉG ESETÉN A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT VÉDELMI TERV KERETEI KÖZÖTT, csak az e feladatra felkészített erőkkel és CSAK A KÜLSŐ FEGYVERES TÁMADÁSSAL ARÁNYOS ERŐK ALKALMAZÁSÁVAL hajthatja végre. A Kormány által elrendelt intézkedéseket hasonlóan a többi minősített időszakhoz HELYI SZINTEN A TERÜLETILEG ILLETÉKES MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE RENDELETI ÚTON VEZETI BE Veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvényének szövege szerint "A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be." 16 A veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvénye szerinti jellemzője, hogy sem területi kihatása, sem következményeinek súlyossága nem éri el sem a rendkívüli állapot, sem a szükségállapot fokát következésképpen a veszély csekélyebb foka a végrehajtó hatalom kivételes felhatalmazásának szűkebb mértékét igényli. Kihirdetésére vagy kinyilvánítására ellentétben a szükségállapot, illetve a rendkívüli állapot minősített időszakokkal az Alkotmány konkrét eljárási szabályokat nem tartalmaz. A veszélyhelyzetben alkalmazható rendszabályokra vonatkozóan csak felhatalmazási szabályokat állapít meg, amikor a Kormány hatáskörét kiterjeszti egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeletek, illetve intézkedéseket meghozatalára is. 17 Veszélyhelyzet minősített időszakról a rendkívüli jogrend alkotmányos szabályozása szerint tehát akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség bekövetkezése, illetve az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség következményeinek elhárítása azt kívánja, hogy a Kormány különleges felhatalmazást kapjon a veszélyek előidéző okainak megszüntetésére, következményeinek felszámolására. Veszélyhelyzet esetén az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket is kibocsáthat. 16 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 53. cikk (1). 17.Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 53. cikk (2). 622
17 A veszélyhelyzet tényállásának megállapítása, a szükséges intézkedések meghozatala, valamint az elrendelt rendszabályok bevezetésének és végrehajtásának irányítása egyaránt a Kormány kompetenciája. sor. A veszélyhelyzet kinyilvánítására jellemzően területileg korlátozottan kerülhet A veszélyhelyzet a rendkívüli állapothoz és a szükségállapothoz képest a társadalom működését súlyosan megzavaró jelenségek közül mind a veszély nagysága, mind a bevezethető rendkívüli jogrend keretében érvényesíthető jogkorlátozás szempontjából Magyarország Alaptörvényében szabályozott minősített időszakok legenyhébb fokozata, amelyben a Kormány jogosult a rendeleti kormányzásra. Tartalmilag a védelmi közigazgatással szemben önálló követelményeket támasztó minősített időszak, de egyes esetekben kihatásában az események kiterjedése miatt eszkalálódó helyzetben lehet a szükségállapotot közvetlenül megelőző időszak is. A veszélyhelyzet minősített időszakot a másik négy minősített időszaktól megkülönbözteti, hogy ez az egyetlen minősített időszak, melynek rendkívüli intézkedéseit a évi CXXVII. törvény tartalmazza. A katasztrófavédelemről szóló törvény a veszélyhelyzet vonatkozásában is feljogosítja a területi védelmi bizottságok elnökeit a testület jog- és hatásköre egyszemélyi gyakorlásának jogával, azaz a védelmi igazgatás területi szintjén mindegyik minősített időszakban azonos működési elv szerint történik a feladatok végrehajtásának operatív irányítása és koordinálása. A veszélyhelyzet előidéző okainak bekövetkezése lehet folyamatjellegű is például egy fokozatosan kialakuló árvízveszély helyzete, amikor még az előidéző esemény nem történt meg, de bekövetkezése várható. Az ilyen helyzetek megoldására nyilvánvalóan a normál időszakra vonatkozó jogrend is tartalmaz eszközöket. Kérdés, hogy hol és milyen mértékben válik szükségessé az attól való eltérés. Az általánosan elfogadott nézetek szerint ilyen esetben a Kormány részére biztosítandó rendkívüli hatáskör (például a szervezet-irányítási jogkör megváltoztatása, a közvetlen utasítás-adási jogkör biztosítása stb.) elegendőnek mutatkozik. Ugyanakkor az állampolgárokat érintő jogok vonatkozásában jogszerű lehet egyes területi egységekben a mozgásszabadság korlátozása, a közterületi rendezvények korlátozása, a kötelező magatartási szabályok elrendelése, a kitelepítés jogának gyakorlása, a tájékoztatással kapcsolatos intézkedések bevezetése. 623
18 ÖSSZEGZÉS A védelmi igazgatás szervezetének működése kiterjed az állam normál (béke-) időszaki tevékenységét veszélyeztető időszakok valamennyi típusára. A védelmi igazgatás feladata a normál (béke-) időszakban a rendkívüli körülmények közötti tevékenységre való felkészülés, a minősített időszakokban azonban a rendkívüli jogrenden alapuló rendkívüli hatalomgyakorlás eszközét képezi. A védelmi igazgatás feladatait a közigazgatás elemeire alapozva, centrális irányítási rendben végzi. Az állam működése szempontjából a rendkívüli időszakban általános fogalomként a minősített időszakokban az államhatalmi szervek tevékenységének alapjait a jogállami ismérveknek megfelelően a jogszabályi felhatalmazások képezik. Az egyes minősített időszakok bevezetése sajátos döntési és eljárási módon alapulva az államhatalmi ágak között megosztott jogkörben történik. Ennek kereteit Magyarország Alaptörvénye szabályozza. Az állami szervek részéről a rendkívüli időszakokban szükségessé váló időbeni döntéshozatal, a védelmi igazgatási és más állami szervek tevékenysége folyamatos irányítása megvalósításának biztosítása, az igénybe vehető eszközrendszer hatékony működtetése a kijelölt államhatalmi szervek részére egyaránt többlet-felhatalmazást igényel a szervezeti, valamint személyi jog- és hatáskörök gyakorlásának akadályoztatása esetére pedig a folyamatos működését biztosító helyettesítési rendet kell kialakítani. A védelmi igazgatás szervrendszere centrális irányítású, hierarchikus felépítésű, hármas tagolású szervrendszer. Alapvető jog- és hatásköreit Magyarország Alaptörvénye, a honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény rögzíti. A rendszerváltást követő évek jogi szabályozása a rendkívüli időszakokban szükségessé váló operatív, közvetlen irányítási jogokkal felruházott védelmi igazgatási rendszert alakított ki. A szervezetrendszer alapját az államigazgatási szervek képezik, amelyek a védelmi felkészítési feladatokat hatékonyan képesek települési és területi szinten koordinálni. A központi irányítás területén több központi államigazgatási szerv között megosztott hatáskör, illetve az azok koordinációját végző szervezet hiánya a rendszer hatékonyságát és továbbfejlesztésének lehetőségét negatívan befolyásolják. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a rendkívüli időszakban történő, a piacgazdasági folyamatokba történő állami beavatkozás nem eredményezi az országvédelem gazdasági feltételeinek leghatékonyabb megteremtését. 624
19 IRODALOMJEGYZÉK 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényekr módosításáról 4. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: ISBN: oldal 5. Katasztrófavédelmi igazgatás -jegyzet, Rendőrtiszti Főiskola, - Bp.:
20 MELLÉKLETEK 626
21 Királyi rendeleti szabályozás (korai és késői középkor) Törvényi szabályozás ( ) Alkotmányos alapú törvényi szabályozás (1949-től napjainkig) I. István decretumai. Szent Imre hercegnek írott intelmei II. Endre király decretuma. Az Aranybulla. Zsigmond király évi I. decretuma Albert király évi decretuma V. László király évi I. decretuma I. Mátyás király 1471 évi decretuma II. Ulászló király 1492., 1498., és évi decretumai II. Lajos király évi tolnai, évi bácsi, évi budai és évi rákosi decretumai I. Lipót király évi decretum III. Károly király évi decretuma I. Ferenc király évi és évi decretumai évi III. tc. a független magyar felelős ministerium alakításáról évi XXII. tc. a nemzeti őrseregről évi XL. tc. a véderőről évi XLI. tc. a honvédségről évi XLII. tc. a népfelkelésről évi XX. tc. a hadsereg és a honvédség szükségletének fedezéséről mozgósítás esetében évi V. tc. a honvédségről évi XXX. tc. a véderőről évi LXIII. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről évi II. tc. a honvédelemről évi I. törvény a Magyar Köztársaságról évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi IV. törvény a honvédelemről évi I. törvény a honvédelemről évi XXXI., évi XL. és XXIX., évi CVII., évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról évi CX. törvény a honvédelemről évi XXXIV. törvény a rendőrségről évi XXXVII. törvény a polgári védelemről évi XXXII. törvény a határőrizetről és a határőrségről évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1. számú ábra: A honvédelem jogi szabályozási folyamatának áttekintő történelmi időszakai Készítette: a szerző, ZMNE, Budapest,
22 A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK RENDKÍVÜLI SZÜKSÉGÁLLAPOT MEGELŐZŐ VÉDELMI VÁRATLAN TÁMADÁS VESZÉLYHELYZET ÁLLAPOT HELYZET "Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre." Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) a). "Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az életés vagyon-biztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki. Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) b). Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható." Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1). "A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - szükségállapot, vagy rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és erre felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles." "A Kormány az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be." Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1). Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (1). 2. számú ábra: Minősített időszakok Készítette: a szerző, 211. ZMNE, Budapest,
23 3. számú fotó: Magyar katona védőruhában tisztítja Devecser utcáját Készítette: SITA/AP-illusztrációs felvétel Forrás: (letöltés: ) 4. számú fotó: Debreceni katonák az árvízen Készítette: nincs megnevezve Forrás: (letöltés: ) 629
A nemzeti védekezés időszakai
A nemzeti védekezés időszakai Gyuricza Tibor tűzoltó hadnagy Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőség Kiemelt főelőadó Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülése Dr. Szalai János mk. alez. Nógrád MVB titkár 2013. november 07. Mottó Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni,
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11431. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2004. szeptember
RészletesebbenXII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.
XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenAZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Horváth Csaba Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, hallgató AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA Absztrakt Az országvédelem rendszere centrális alárendeltségű,
Részletesebben1. cikk. Terrorveszélyhelyze t
Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenA különleges jogrend és a honvédelem szabályzása
MTA Law Working Papers 2014/49 A különleges jogrend és a honvédelem szabályzása Lakatos László Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515 http://jog.tk.mta.hu/mtalwp
RészletesebbenVédelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes
Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenA védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes
A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:
RészletesebbenHallgatók a Tudomány Szolgálatában
MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes
BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK ÖSSZEVETÉSE A KÜLÖNLEGES JOGREND VONATKOZÁSÁBAN
VII. Évfolyam 2. szám - 2012. június Szabó Csaba Horváth László szabocsa@gyor.police.hu - horvath.laszlo@uni-nke.hu MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK ÖSSZEVETÉSE A KÜLÖNLEGES
RészletesebbenA szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 14/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenA Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának A Kormány /2011. ( ) rendelete az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.)
RészletesebbenT E R V E Z E T
1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi
RészletesebbenHATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???
JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.
Részletesebben1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE
IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június Vinczéné Mészáros Csilla Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vinczene.meszaros.csilla@zmne.hu A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Absztrakt A közigazgatás részét képező elem
RészletesebbenAz átszervezés területi feladatai
1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság
RészletesebbenA rendészeti szervek általános jellemzése
A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
Részletesebben2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!
2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
RészletesebbenA K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól
A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2
ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE
XIX. évfolyam Különszám 2010. június 4. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenA HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A HM VÉDELMI HIVATAL ÉS A HM GAZDASÁGI TERVEZŐ HIVATAL MINŐSÍTETT IDŐSZAKI TERVEZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Nagy István - Vörös György 32 A HM Védelmi Hivatal és a HM Gazdasági Tervező Hivatal együttműködési feladatainak
Részletesebben113/2019. (V. 15.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról. hatályos
113/2019. (V. 15.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Módosított rendeletek: hatályos 2019.06.14-2019.06.14 1. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenBékés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendeletének sz. melléklete
A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendeletének 152 6. sz. melléklete A Közgyűlés elnökének részletes feladat-, és hatásköri jegyzéke 1.) Részletes feladat- és hatásköre: a.)
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
34. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE
XIX. évfolyam Különszám 2010. június 3. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK
RészletesebbenBalaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter
Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr
RészletesebbenA vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában
A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok országos polgári védelmi főfelügyelő Budapest, 2012. február 08. Tartalom
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenRendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás
Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.
RészletesebbenA terrorizmus elleni védelem fokozása a különleges jogrendi kategóriák bõvítésével
HADIJOG Simicskó István A terrorizmus elleni védelem fokozása a különleges jogrendi kategóriák bõvítésével 10.17047/HADTUD.2016.26.3-4.100 Az Alaptörvény hatodik módosításának okaival foglalkozik a szerzõ,
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS
Részletesebben1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1
1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenA polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok
Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenPásztó Város Polgármestere Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) * ; * /13 Fax: (06-32)
Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/13 Fax: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-98/2016. A rendelet megalkotása minősített szavazattöbbséget
RészletesebbenA szabályzat hatálya. Intézkedési tervek
O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi felkészítés
Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenVEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH LÁSZLÓ VÁLTOZÁSOK A VÉDELMI IGAZGATÁS TERÜLETÉN A VÉDELMI IGAZGATÁS NAPJAINKIG A mai értelemben vett védelmi igazgatási tevékenység egy komplex rendszert foglal
RészletesebbenHAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI
Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem
RészletesebbenElőadás Dr. Hülvely Lajos 2011
Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Ismerje meg a doktorandusz a védelmi igazgatás alapjait Kapjon képet a védelmi igazgatás rendszeréről Tájékozott legyen a védelmi igazgatás feladatairól Kapjon képet a védelmi
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenNagy Zsolt A lakosságfelkészítés aktuális kérdései
Nagy Zsolt A lakosságfelkészítés aktuális kérdései Minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenT/13575. számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13575. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a repülő és
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenElőterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal
RészletesebbenKRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke
KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:
RészletesebbenA veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása
A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenLÁSZLÓ VIKTÓRIA 1. Kulcsszavak: minősített időszakok, rendkívüli intézkedések, különleges jogrend, alkotmányos garanciák
LÁSZLÓ VIKTÓRIA 1 Az Alaptörvény hatályba lépését követő és közvetlenül azt megelőző időszaki különleges jogrend hazai szabályozásának összehasonlító elemzése Comparative Analysis of the National Regulation
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 50/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA Knk.IV.37.356/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a dr. Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke által képviselt Nemzeti Választási Bizottság által országos
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
31. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse a veszélyelhárítási tervezés általános elveit, tartalmi követelményeinek szintjeit, készítésük és jóváhagyatásuk szabályait. Ismertesse a települési (munkahelyi)
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes
BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes OKTATÁSI NAP TÉMAKÖREI: III. Oktatási nap: II/3. Lakosságfelkészítés, riasztás, veszélyhelyzeti kommunikáció III/3. Lakosságvédelmi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenA katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere. Védelmi Felkészítés
A katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere Védelmi Felkészítés Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CXIII. tv. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
RészletesebbenA települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
Részletesebben