Célzott célok FEJLESZTÉSPOLITIKA. Tavaszi pályázatok önkormányzatoknak

Átírás

1 FEJLESZTÉSPOLITIKA Célzott célok Tavaszi pályázatok önkormányzatoknak A as időszakban Magyarországnak jutó pénzből sikeres pályázatok esetén körülbelül mennyi jut az önkormányzatoknak? Mennyi a civil szervezeteknek és mennyi a gazdálkodó szervezeteknek? Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében nagyságrendekkel több pénzhez férhet hozzá az ország, mint eddig. A mi programjainkból mintegy 7000 milliárd forinthoz, míg az agrár- és vidékfejlesztési területen további több mint ezermilliárd forinthoz a következő hét év alatt. Ebben benne van a kötelező 15 százalékos állami önrész is, ami elengedhetetlen a források lehívásához. Azt, hogy pontosan menynyi pénz jut majd az önkormányzatoknak és menynyi a vállalkozásoknak, ma megjósolni nagyon nehéz Magyarország várhatóan júniusban lezárja az oparatív programokkal kapcsolatos tárgyalásokat Brüsszellel, ami azt jelenti, hogy nyáron elindulhat a pályázatok tömeges kiírása mondta lapunknak Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A tervek szerint a hét regionális operatív programból azonban már tavasszal kiírnak egy-egy pályázatot, amelynek célcsoportja jellemzően az önkormányzati szféra lesz. A kormánybiztos szerint a korábbiakhoz képest egyszerűsítik az eljárásokat, ami lényeges könynyebbséget jelent majd a pályázóknak. Emellett széles körű képzést terveznek annak érdekében, hogy minél többen pályázhassanak sikeresen az uniós forrásokra. volna. Hiszen a helyhatóságok ugyanúgy pályázhatnak majd az ágazati programok egyes kiírásaira, mint ahogyan a regionális programokon is indulhatnak. Vannak azonban tapasztalataink az I. Nemzeti fejlesztési terv kapcsán. Ezekből az látszik, hogy az elmúlt három évben 700 önkormányzat mintegy 1500 projekttel nyert el uniós forrást. A támogatási érték meghaladja a 170 milliárd forintot, ami a teljes keret egynegyedét jelenti. A vállalkozások fektethették, fektethetik be a támogatások körülbelül 30 százalékát, míg a civil szervezetek az elérhető pénzek körülbelül egytizedére pályáztak sikerrel. Másféle megbontásban vizsgálva a támogatásokat: mennyi jut a 8 ágazati operatív programra és mennyi a hét regionális operatív programra? Általában hány százalékos lesz az önrész az önkormányzatok által benyújtott pályázatok esetén? Körülbelül 1600 milliárd jut a regionális programokra, a többit az egyes ágazati programokon keresztül használjuk fel. Annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket lehívhassuk, az uniós szabályok szerint az állam mellett a pályázóknak is hozzá kell tenniük. Attól függően, hogy milyen célra, kik, milyen feltételek mellett és az ország mely részében szeretnének ebből fejleszteni, vagy fejlődni, az elvárt önrész nagysága különböző lehet. Az eddigi gyakorlatok is arra mutatnak és ez most sem lesz másképp, hogy a magánvállalkozásoktól főleg a fejlett területeken több önrészt várunk majd el, míg egy hátrányos helyzetű kistérség kevesebbet kell, hogy hozzátegyen az elnyerni kívánt uniós pénzhez. Mikorra várható, hogy a Brüsszelbe decemberben elküldött operatív programokat véglegesítik? Júniusban reményeink szerint lezárjuk a tárgyalásokat Brüsszellel. A bizottság saját elképzelése szerint, illetve a januárban közösen meghatározott menetrend értelmében nyár előtt eredményre tudunk jutni, ami azt jelenti, hogy nyáron elindulhat a pályázatok tömeges kiírása. Látni kell azonban, hogy ez nem csak egy rutineljárás. A magyar kormány folyamatosan tárgyal a bizottsággal annak érdekében, hogy az itthoni feltételek között, a hazai igényeknek legmegfelelőbb fejlesztési célokat, eszközöket ne, vagy csak minimálisan módosítsa Brüsszel. Onnan nézve azért mást látnak európai szinten is kiemelt fejlesztési célnak, mint mondjuk amit egy magyar vidéki település polgármestere mindennap a bőrén érez, mint megoldandó problémát. Nekünk elsősorban ezek megoldására kell megteremtenünk a lehetőséget, ez pedig nem egyszer ellentétes az eredeti bizottsági elképzelésekkel. A gazdálkodó szervezetek számára már megjelentek az első pályázatok. Mikorra várható, hogy megjelennek kiírások az önkormányzatok számára is? Várhatóan melyek lehetnek az elsők, mire érdemes az önkormányzatoknak először készülniük? indb :14:03

2 FEJLESZTÉSPOLITIKA Még a tavasszal tervezünk kiírni minden regionális operatív programból egy-egy pályázatot, amelynek célcsoportja jellemzően az önkormányzati szféra lesz. Az előkészítési munkákból most az látszik, hogy akadálymentesítésre, közoktatási intézmények fejlesztésére, utak rendbetételére, ipari parkok fejlesztésére lehet számítani ebben az első körben. Az ágazati operatív programok milyen lehetőséget kínálnak az önkormányzatoknak? Az ágazati operatív programok is számos olyan kiírást tartalmaznak majd, amelyek elérhetők lesznek az önkormányzatok, kistérségek, vagy ezek társulásai számára. Az előző fejlesztési tervben is jól működött például a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében, hogy csatornázásra, illetve szennyvíztisztító vagy hulladéklerakó létesítésére közösen pályáztak az érdekelt települések. Az, hogy pontosan melyik operatív programban az idén, illetve jövőre milyen pályázati kiírások indulnak, vagy pontosan milyen projektek várhatóak, azt a kétéves akciótervek tartalmazzák majd. Ezek lezárása az operatív programokéval párhuzamosan lehetséges még a nyár előtt. Ha ezek megvannak, akkor lehet látni, hogy milyen programokra, ilyen keretre, kik pályázhatnak. Hogy kapcsolódnak ezekhez a regionális operatív programok? A regionális programok létrehozásakor az vezette a kormányzatot, hogy minden terület meg tudja fogalmazni sajátos helyzetéből, lehetőségeiből azokat a fejlesztési igényeket, amelyek a leghatékonyabban vihetik előre a szekerét. Azt mondjuk, hogy nem lehet innen, Budapestről megmondani egy elefántcsonttoronyból, hogy mire van szüksége az Észak-magyarországi Régiónak, vagy a Homokhátságnak. Mivel sajnos államigazgatásilag és pénzügyileg önálló régiók egyelőre nincsenek hazánkban, ezek a régiók nem vállalhatják át a végső döntések és a pénzügyi elszámolás felelősségét a kormánytól, de a saját területükre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket ők dolgozták ki, és a lebonyolításban is jelentős szerep jut számukra. A regionális programok így a helyi sajátosságoknak megfelelő, az ágazatiaknál kisebb léptékű, vagy régióhatáron belül maradó k megvalósítását célozzák, céljaik és eszközeik azonban összhangban vannak az országos szinten kiírt pályázatokkal, projektekkel. Milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok a felkészüléshez, a pályázatok elkészítéséhez? Az I. Nemzeti fejlesztési terv önkormányzati pályázatai között sok volt mind a formai, mind a tartalmi hiba, ami miatt érvénytelenek lettek a jelentkezések. Főként a kisebb önkormányzatoknál nincs elegendő szakember a pályázatok kidolgozásához. A munkát elvégző cégeket sem tudják mindig megfizetni, emellett a pályázatíró cégek által készített anyagok sem voltak minden esetben megfelelők. Igen, komoly probléma volt a pályázók számára, főleg az első időszakban, hogy miképpen lehet megfelelni minden formai előírásnak. Azóta, az első fejlesztési terv időszakának második felére sokan rutint szereztek, és olajozottabban ment a dolog. Azt azonban láttuk, hogy még így is túl volt bonyolítva a rendszer és ez nem csak a formai követelményekre, de az eljárásokra, a benyújtandó igazolások számára és körére is vonatkozik. Éppen ezért azt mondtuk, hogy tovább kell lépnünk az egyszerűsítésben. Érthető, könnyen használható, gyors rendszert, folyamatokat kell alkotnunk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv már kiírt pályázatai ennek alapján lényeges könnyebbséget jelentenek a pályázóknak. Az eddig elvárt igazolásokat például csak annak kell benyújtania, aki nyert, magához a pályázati anyaghoz azokat nem kell csatolni. A gazdaságfejlesztési pályázatoknál például a kisösszegű eszközbeszerzéseknél nem is kell pályáznia a kis cégeknek, ha egy kérdőív kitöltése után jogosultságuk megállapítható, automatikusan megkapják a támogatást. De visszakanyarodva az önkormányzatokra, a kétfordulós pályázatok sokat segíthetnek abban, hogy ne kelljen a feltétlenül szükségesnél több időt tölteni a pályázati adminisztrációval, az ötlet kidolgozása mellett minden igazolást, engedélyt, hatástanulmányt beszerezni. Akinek a projektötlete az első értékelési fordulóban sikeresen vizsgázik, csak annak kell továbblépnie a részletes kidolgozásban, a szükséges dokumentumok beszerzésében. Ezeken az egyszerűsítést célzó szabálymódosításokon kívül széles körű képzést tervezünk annak érdekében, hogy minél többen, minél sikeresebben pályázhassanak az uniós forrásokra. Az egész országnak ez az érdeke, nem akarjuk, hogy egyetlen eurócentet is a Brüsszelben számunkra nyitott képzeletbeli számlán hagyjunk. Milyen lehetőségei vannak azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek nincs elegendő saját forrásuk az önrészhez? Megmarad az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban az Önerő Alap, esetleg van vagy lesz más lehetőség? Igen, az Önerő Alap idén is elérhető lesz a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak, 2007-ben tízmilliárd forinttal. Ezen kívül a legrászorultabb térségek, éppen azért, hogy felzárkózásukat segítsük, sokkal kedvezőbb feltételek mellett, egyszerűbben juthatnak majd forrásokhoz. K. Á. 8 ÖN KOR KÉP január február indb :14:04

3 A as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Most induló rovatunkban szeretnénk nyomon követni az uniós lehetőségeket, természetesen elsősorban önkormányzati szempontból. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. Az ágazati operatív programok szintén sok új lehetőséget nyújtanak az önkormányzatoknak. Rovatunkban szeretnénk felhívni a figyelmet a fontos újdonságokra, a legjelentősebb pályázati lehetőségekre, majd később a tapasztalatokra, a jellemző hibákra a pályázatokban. Szeretnénk az önkormányzatok véleményét is kérni a pályázatok során felmerülő tapasztalataikról, nehézségeikről, és eredményeikről is. Kérdéseiket, javaslataikat az onkorkep@chello.hu címen várjuk. KOR-KÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Versenyben Közép-Magyarország A hazai régiók közül legfejlettebb Közép-magyarországi Régió az egy főre jutó GDP alapján 2007-től kikerült a leginkább kedvezményezettek köréből, de a as időszakban speciális elbánásban részesül. A régió kiegészítő támogatásként 140 millió eurót kap, amelyet a Közép-magyarországi operatív program pénzügyi keretébe integráltak. A központi régióban 580 milliárd forint használható majd fel. A társfinanszírozás felső határa 85 százalékos, a támogatható tevékenységek pedig hasonlóak, mint a többi régióban. A támogatás szintje azonban 2011-ig fokozatosan csökken. Az operatív program átfogó célként fogalmazza meg a Közép-magyarországi Régió nemzetközi versenyképességnek növelését, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus kört jelöl ki: a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztését, illetve a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztését. Budapest és agglomerációja Magyarország gazdaságilag legfejlettebb térsége: 2004-ben az ország GDPjének 44,5 százaléka származott a Közép-magyarországi régióból. Az egy főre jutó GDP itt az országos átlag 159 százaléka volt. A térségen belüli nagy különbségeket mutatja viszont, hogy míg az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék Budapesten elérte az országos átlag 205 százalékát, addig Pest megyében az átlag 89 százalék volt. A 2004-es adatok szerint Budapesten foglalkoztatták a pénzügyi tevékenységeket végzők több, mint felét, a szállítás, posta és távközlési ágban dolgozók egyharmadát. Budapesten koncentrálódnak a gyógyszergyárak, a távközlés és a média vállalatai. A kedvező helyzet fennmaradását biztosíthatja, hogy az egy lakosra jutó beruházások értéke Budapesten megközelíti az országos átlag másfélszeresét. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 62, a külföldi működőtőke 64 százaléka található a régióban, döntő hányaduk Budapesten. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 29, Pest megyében 41 százalékos. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt zöldmezős ipari beruházások jelentős része az agglomerációs településeket választotta. Gazdasági egyenlőtlenségek A régió gazdasági fejlődése a fővárosra és az agglomerációját alkotó településekre koncentrálódik, ami tovább növeli az egyes kistérségek közötti gazdasági különbségeket. Közép-Magyarország munkaerőpiaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben lévő régió. A 90- es években az új munkahelyek túlnyomó része a fejlett infrastruktúrával és iskolázott népességgel rendelkező középső és nyugati régiókban jött létre. A régión belül jelentős különbségek vannak azonban mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliségi ráta 2004-ben Budapesten 4,4, indb :14:04

4 Pest megyében 4,7 százalék volt, erős szezonális ingadozásokkal és jelentős területi különbségekkel. A megyében a legmagasabb munkanélküliségi értékkel a ceglédi (7,5 százalék), a dabasi (7,1 százalék) és a szobi kistérség (6 százalék) rendelkezett. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régióban az országos átlag 180 százaléka. Ezt az értéket is Budapest húzza fel, a fővárosban a működő vállalkozások száma ugyanis az országos átlag 232 százaléka, Pest megyében pedig 105 százaléka. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hatékonysága azonban ahogy az egész országban itt is alacsony. A kkv-k alacsony termelékenységének egyik fő oka, hogy jelentős hányaduk technológiailag elavult berendezésekkel és eszközökkel dolgozik, kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységük is alacsony. Komolyabb ket korlátozott tőkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük, és kisebb kockázatviselési képességük miatt nem vállalnak. Fontos a kkv-k széles köre számára elérhetővé tenni a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, és ezzel segíteni megerősödésüket, felzárkózásukat a szerkezeti modernicációban előbb járó nagyvállalatokhoz. Jövőkép A Közép-magyarországi operatív program átfogó célként fogalmazza meg a régió nemzetközi versenyképességének növelését, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus célt jelöl ki: a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztését, illetve a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztését. A kedvező adottságok révén Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervező szerepének kialakítása és az európai gazdaságba való bekapcsolódása megtörtént. A régió fejlődési lehetősége a dél-kelet-európai térség felé való közvetítő szerep erősítése. Ehhez a szerepvállaláshoz hozzájárul a tudásipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerő meglétéből adódó előnyök kihasználásának ösztönzése. A régió cégei jelenleg nem érdekeltek a fejlesztésben, alacsony az innovatív vállalkozások aránya. A multinacionális cégek nem Magyarországon fejlesztenek, a kkv-k tőkeszegények. A Közép-magyarországi Régió nemzetközi és országos megközelíthetősége A Közép-magyarországi Régió prioritásai 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált 2. A versenyképesség keretfeltételeinek 3. A régió vonzerejének 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének 5. Települések területeinek megújítása A K+F és innováció, eredményeinek elterjesztése A régión belüli közlekedési kapcsolatok A turisztikai vonzerő A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra integrált, szociális típusú rehabilitáció A K+F és innováció, eredményeinek elterjesztése A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja A felsőoktatási infrastruktúra Barnamezős területek megújítása KKV-k, technológiai modernizációjuk ösztönzése KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása Alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása Környezetvédelmi szolgáltató rendszer Egészségügyi intézmények infrastruktúra A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra Települési központok az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével Üzleti környezet A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra Helyi gazdaságfejlesztés Közoktatási intézmények infrastruktúra 10 Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra Forrás: A ÖN kormány KOR által KÉP december január február 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program indb :14:05

5 kedvező, nemzetközi közlekedési és szállítási útvonalak kereszteződésében fekszik. Ugyanakkor a közlekedési kapcsolatokat fejleszteni és modernizálni kell, integrált közlekedési rendszert kell kialakítani, illetve fejleszteni kell a közösségi és a környezetbarát közlekedést. Az élhető régió kialakítása az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és a lehetőség szerinti növelése révén valósítható meg. A stratégia figyelembe veszi a régión belüli gazda sági fejlettségbeli különbségeket, és a Pest megyei területek fejlesztésére kiemelten fogalmaz meg célokat és eszközöket. Ennek keretében fontos a humán ellátórendszerek hozzáférésének biztosítása mind az agglomeráció területén, mind a Pest megyei kistérségekben. Cél a kistérségek versenyképességének és elérhetőségének javítása, a gazdasági fejlődés és az üzleti környezet kedvező alakulásának támogatása. A tudásalapú gazdaság A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program öt prioritás megvalósítását tűzi ki célul: a tudásalapú gazdaság fejlesztését, a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztését, a régió vonzerejének fenntartható fejlesztését, a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztését és a városi-települési infrastruktúra megújítását. A tudásalapú gazdaság fejlesztésén belül támogatást kap a kutatás-fejlesztés és az innovációs aktivitás növelése, annak érdekében, hogy a létező kapacitásokat és eredményeket jobban hasznosítsák a helyi gazdaság szereplői, és több ösztönzést kapjanak az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttműködések. A vállalkozások, technológiai modernizációjának ösztönzése során cél a növekedési potenciállal rendelkező cégek kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése és piaci pozícióik javítása. A kkv-k hitelezése néhány területen még mindig túl kockázatos, így a kis cégek tőkéhez jutása lassú és nehézkes. Megerősítésük érdekében az egyik legfontosabb lépés a megfelelő pénzügyi eszközök biztosítása. Az operatív programhoz kapcsolódó kiírás keretében pénzügyi eszközökkel és tanácsadással segítik majd a kkv-k külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az üzleti környezet kapcsán nem elsősorban közvetlenül a vállalkozások részesülhetnek támogatásban, hanem azok külső, működési környezete: az infokommunikációs infrastruktúra, a telephelyek, az üzleti, információs és piacfejlesztési tanácsadást nyújtó szolgáltatók. A helyi gazdaságfejlesztés keretében feladat a nagyvállalatok és a kkv-k, a magán- és a közszféra szereplői közötti együttműködések és hálózatok, klaszterek kialakítása,, ami egyrészt kommunikációs és szervezési tevékenységeket, másrészt fizikai infrastruktúraket jelent. A versenyképesség keretfeltételeinek A régión belüli közlekedési kapcsolatok keretében támogatható a települési és kistérségi elkerülő utak, mellékutak, a közlekedési kapcsolatokat segítő utak és hidak építése, valamint a földutak szilárd burkolattal való ellátása. A központi régió operatív programjának támogatásával épülhetnek meg olyan, a régió külső elérhetőségét javító utak, amelyeket nem a Kohéziós Alap finanszíroz. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása keretében olyan kre lehet majd pályázni, amelyek a közösségi közlekedés térnyerését segítik elő. Ide tartozik a többi között a közlekedési szövetségek létrehozása, ik támogatása, a kötöttpályás közlekedés, a vonalak felújítása és meghosszabbítása, a járműpark moderni indb :14:06

6 KMROP éves forrásallokáció* Összesen (millárd Ft) 430,3 149,3 115,4 80,9 46,9 12,6 12,6 12,6 *2004-es árakon, 265Ft/euró; Forrás: A kormány által december 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program zálása vagy a kötöttpályás közlekedési hálózat mentén a parkolási feltételek javítása, P+R parkolók kialakítása. A régió versenyképességéhez és a lakosság mobilitási igényeinek kiszolgálásához szükség van alternatív, környezetkímélő közlekedési módok biztosítására. Ezen belül támogatás nyerhető el például kerékpárutak és a kapcsolódó infrastruktúra építéséhez, a kisvasutak fejlesztéséhez, illetve a dunai kikötők és a személyforgalmi hajók korszerűsítéséhez. KMOP Prioritási tengelyek és főbb beavatkozások A régió vonzerejének A prioritás kerete* (milliárd forint) 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált A K+F és az innováció, eredményeinek elterjesztése KKV-k, technológiai modernizációjának ösztönzése KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének Üzleti környezet Helyi gazdaságfejlesztés 116,2 2. A versenyképesség keretfeltételeinek A régión belüli közlekedési kapcsolatok A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra A közösségi közlekedés működési feltételeinek Az alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása 107,2 3. A régió vonzerejének fenntartható A turisztikai vonzerő Természetvédelem, a természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja A környezetvédelmi szolgáltatórendszer 49,8 A humán közszolgáltatások intézményrendszerének A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra A felsőoktatási intézmények infrastruktúra Az egészségügyi intézmények infrastruktúra A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra A lakosságközeli szociális szolgáltatási infrastruktúra A közoktatási intézmények infrastruktúra Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra 80,2 4. A települési területek megújítása Integrált, szociális tipusú rehabilitáció Barnamezős területek megújítása Települési központok 61,4 5. Technikai segítségnyújtás 15,5 Összesen 430,3 *2004-es árakon, 265Ft/euró; Forrás: A kormány által december 6-án elfogadott Közép-magyarországi operatív program A régió ERFA keretéből 21,8 milliárd forint az Elektronikus Közigazgatás OP, a régió ESZA forrásaiból 115,4 milliárd forint a Társadalmi Megújulás OP és 12,5 milliárd forint az Államreform OP KMR prioritása alatt szerepel. Budapest nemzetközi vonzerővel rendelkezik, de kedvező versenypozíciója megtartása érdekében szükség van jelentős turisztikai kre. Elsősorban a kongresszusi turizmus infrastruktúrájának, valamint a gyógyfürdők, műemlékek és a rendezvények alapjait jelentő kulturális intézmények felújítása áll a középpontban. Pest megyében kiemelt cél az aktív- és az ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, tanösvények, tematikus útvonalak, illetve a védett természeti értékek, tájvédelmi körzetek, kastélyparkok, történeti kertek megújítása és a látogathatóságukhoz szükséges feltételek megteremtése. A természetvédelem, a természeti értékek rehabilitációja kapcsán a többi között komplex természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási programok valósíthatók meg, amelyek keretében lehetővé válik egy-egy élőhely és ökoszisztémája védelme. A régió környezetvédelmi szolgáltató rendszerének az egyedi és természetközeli szennyvíztisztító technológiák telepítését és alkalmazását, a szennyvízelvezetés és -kezelés infrastrukturális körülményeinek javítását, komplex vízvédelmi intézkedéseket és a megújuló energetikai beruházásokat tűzi ki célul. A humán intézményrendszerek A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra kapcsán a regionális képzési hálózatok, a szakképzés és a felnőttképzés feltételeinek javításához, valamint az integrált foglalkoztatási és szociális szol- 12 ÖN KOR KÉP január február indb :14:08

7 Gyömrő két nagy tervvel várja az uniós pályázatokat Gyömrő a számos kisebb mellett két nagy projekttel várja az uniós pályázatok kiírását. Egyrészt termálfürdőt és ehhez kapcsolódva szállodát építenének, másrészt egyetemvárost hoznának létre mondta el Gyenes Levente, a település polgármestere. Az önkormányzat szeretné kiaknázni a település alatt található komoly termálvízkészletet. A fürdő mellett épülne egy 52 szobás szálloda, 36 üzlet és 100 lakás is. A teljes beruházás a tervek szerint 2 2,5 milliárd forintba kerül, megvalósításához az uniós támogatás mellett hitelt és befektetői tőkét is igénybe vennének. A polgármester elmondta: még nem tudja, hogy melyik operatív programhoz kapcsolódó kiírásra tudnak jelentkezni, mert a pályázatok még nem jelentek meg, de ugrásra készen várják a kiírásokat. A másik nagy terv egy, a filmgyártáshoz kapcsolódó egyetem létrehozása. Az önkormányzat szeretné átvenni a gyömrői Teleki-kastélyt a megyei önkormányzattól, ez lenne az intézmény alapja. Magyarországra három nagy nemzetközi filmgyár is települt, illetve települ a közeljövőben, amelyek arra alapoznak, hogy itt olcsóbb a gyártás. Eközben viszont nincs elegendő szakképzett munkaerő: operatőr, vágó, gyártásvezető, világosító. Gyenes Levente szerint ehhez az elképzeléshez valószínűleg 2010-ben pályáznának uniós forrásra, előtte el szeretnék érni, hogy valamelyik egyetem önálló karként befogadja a gyömrői intézményt. A polgármester elmondta: folyamatosan figyelik a kiírásokat, mert több kisebb összegű pályázatot is szeretnének beadni, például Gyömrő belső közlekedésének átalakítására és akadálymentesítésre. A korábbi tapasztalatok szerint fontos a gyorsaság, hogy egy önkormányzat minél gyorsabban be tudja adni pályázatát. Ezért a szükséges terveket, ahol lehet, már a kiírások megjelenése előtt elkészíttetik. Gyenes Levente szerint célszerű minél több kiírásra jelentkezni, hogy az önkormányzat minél több gondját meg tudja oldani. gáltatórendszer fejlesztéséhez lehet majd támogatást elnyerni. A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésének célja a regionális tudásközpontok létrejöttének elősegítése. A régió stratégiai céljainak elérése érdekében kulcsfontosságú a regionális egészségügy, mert az egészségügyi ellátórendszer működése, színvonala alapvetően befolyásolja az emberek egészségi állapotát, s ezáltal közvetlenül hatást gyakorol a régió versenyképességére és a foglalkoztatásra. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra során egyrészt a gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők és a pszichiátriai betegek nagy létszámú bentlakásos intézményeinek átalakítása élvez prioritást, másrészt a közintézmények akadálymentesítése. Kiemelt támogatandó terület a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer működésének modernizációja, valamint a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási intézmények korszerűsítése. A közoktatási intézmények infrastruktúra keretében támogatható az alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek, közösségi létesítményeinek felújítása, valamint taneszközök, informatikai berendezések, iskolabuszok beszerzése. Támogatást kaphatnak elektronikus khez a helyi kormányzaton kívüli közigazgatási intézmények is. Települési területek megújítása Az integrált, szociális típusú rehabilitáció során az egyes városi válságterületeken vagy leromlással fenyegetett városrészekben koncentráltan megnyilvánuló gazdasági, szociális és környezeti problémák orvoslása történik. Támogatás kapható majd új gazdasági, kul- turális, szociális és közösségi funkciók kialakításához, amelyek nemcsak az érintett település, hanem a környező térség életére is kihatnak. A Közép-magyarországi régióban a korábbi nagyvállalatok összeomlása, a megüresedő laktanyák és az ezeket is kiszolgáló vasúti rendszer elavultsága következtében még mindig magas a rehabilitálandó barnamezős területek aránya. A cél ezeknek a területeknek a kármentesítése és újrahasznosítása. Olyan új funkciók megjelenése a leghasznosabb például közösségi, kulturális, ipari, adminisztratív, turisztikai, kereskedelmi funkciók, amelyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A kiemelt célok közé tartozik a települési központok az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével. Ide tartozik a többi között a kistérségi központok és városközpontok akcióterületeinek rehabilitációja, a települések központjainak újjáélesztése és a központhiányos városok. Á. K február 6-tól elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Közép-magyarországi Régió mikro-, kis- és középvállalkozásait támogató két pályázati kiírás. (A Közép-magyarországi Régió oparatív programja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján: indb :14:08