Tartalomjegyzék 1. AZ 1965-ÖS ÁRVÍZ SORÁN JELENTKEZETT ALTALAJPROBLÉMÁK AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN... 1

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. AZ 1965-ÖS ÁRVÍZ SORÁN JELENTKEZETT ALTALAJPROBLÉMÁK AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN Altalajproblémák a Duna jobb part mentén Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén AZ 1965-ÖS ÁRVÍZ UTÁN MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEK Megvalósult fejlesztések a Duna jobb part mentén Megvalósult fejlesztések a Mosoni-Duna és a Marcal bal part mentén A ÉVI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ IDEJÉN JELENTKEZETT ALTALAJPROBLÉMÁK AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN Altalajproblémák a Duna jobb part mentén Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén Altalajproblémák a Marcal bal parti védvonal mentén ÉVI ÁRVÍZI TAPASZTALATOK AZ ALTALAJ ÁLLÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL... 17

2 Az 1965-ös árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban 1. Az 1965-ös árvíz során jelentkezett altalajproblémák az Észak- dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Az évi árvíz során levonult árhullámok nehéz védekezési helyzetet teremtettek az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A Szigetközben és a Mosoni-Duna jobb part mentén a buzgárok és az átázások jelentették a legnagyobb problémát, míg a Rába, Répce-árapasztó csatorna, Lajta és Marcal menti védvonalak mentén elsősorban a töltésszakadások ellen kellett védekezni. Az árvíz során buzgárok főként ott törtek fel, ahol az 1954-es árvíz után a végleges szorítógátrendszer még nem épült ki, illetve aholtág-kereszteződések térségében Altalajproblémák a Duna jobb part mentén A Duna hosszú ideig tartó árhullámai súlyos helyzetet teremtettek a Dunaremete feletti és a Dunaremete alatti szakaszon. Dunaremete feletti szakasz Erőteljes fakadóvíz és buzgárképződése jelentkezett a Dunakiliti és Püski községek között húzódó ZátonyiDuna mentén, egy veszélyes buzgár tört fel Doborgaz térségében, valamint Dunakiliti közelében egy régi holt-mederben képződött több buzgár. A Zátonyi-Duna mentén kritikus helyzet alakult ki, amikor erőteljes vízfeltörés jelentkezett a holtágban a töltéshez közel,a talaj stabilitását is veszélyeztetve. A holtágban apró buzgárok törtek fel, melyeknél szinte forrni látszott a víz. Mivel az évi töltésszakadás e holtág közelében volt, így a védekezés során e rész bevédése kiemelkedő jelentőséggel bírt. MiutánCikolaszigetnél a holtágban 6,1 m3/s vízhozam folyt le, erőteljes buzgárképződés indult meg. A Zátonyi-Dunában olyan magas vízállás alakult ki, hogy a víz meghágta a Zátonyi-Duna partéleit, kiöntött a holt-mederből és elöntötte Cikolasziget és Sérfenyősziget egy részét. Ezután a víz akadálytalanul áramlott a Püski mélyterületek irányába. A fakadóvíz képződés a korábbi védekezések alkalmával is általános problémát jelentett a szakaszon a Püski zsilipnél lévő rövid szivárgási úthossz következtében. 1

3 1. kép Holt-Dunaág által elöntött közút A továbbiakban a holtágat három helyen keresztben elzárták (a Dunakiliti Szitás háznál lévő hídnál, a Dunakiliti Cseresznyefás -úti hídnál és a Tejfalu-Dunakiliti közúti hídnál). Az előállított duzzasztásokkal sikerült a buzgárképzést megszüntetni és egy-egy elzárás több méteres vízlépcsőt tartott. Később a felesleges vízhozamot a Nováki-csatornán keresztül átvezették a Mosoni-Dunába. Az elzárásokkal és nyúlgát építésével Püski és Arak községet sikerült megvédeni az elöntéstől. 2. kép Holtág elzárások Doborgaz térségében, a tkm szelvényben, egy 50 cm átmérőjű veszélyes buzgár tört fel, melynek egyedi elfogása sikertelen volt. Az elfogását követően újabb cm átmérőjű buzgár keletkezett körülötte.a buzgárokat csak teljes szorítógátrendszer kiépítésével sikerült semlegesíteni. 2

4 3. kép Buzgárelfogás Doborgaz térségében 4. kép Szorítógát kiépítése a buzgár körül Dunakiliti térségében, az tkm szelvénynél, egy régi holt-mederben keletkezett 5 db cm átmérőjű buzgár. A buzgárokat homokzsákkal körbezárták, azonban körülöttük újabbak törtek fel, melyek megszüntetése végül szintén szorítógát kiépítésével sikerült. 3

5 5. kép Buzgárelfogás Dunakiliti térségében A buzgárok egyedi elfogásának sikertelensége az összes, Szigetközi szakasz mentén kialakult buzgárra igaz volt. Dunaremete alatti szakasz Erőteljes buzgárképződés jelentkezett Lipót és Vének között, a legveszélyesebb buzgárok Ásványráró, Nagybajcs és Vének térségében törtek fel.a buzgárok 550 cm-es Dunaremetei vízállásnál jelentek meg és 480 cm-es vízállásnál szűntek meg. A jelenségek meglepetésszerű kialakulása következtében a védvonal mentén jelentős szerep jutott a figyelőszolgálatnak. A mélyebben fekvő, víz alatt lévő, megközelíthetetlen jelenségek helyeinek felderítése helikopteres megfigyeléssel történt, emellett állandó riadókészültségben lévő osztagokat szerveztek a szakaszon az azonnali beavatkozás érdekében, így percen belül a veszélyes helyeken munkába tudtak állni, akár éjjeli is. Nagybajcs térségében veszélyes buzgárcsoport tört fel, de emellett nagymértékű átázás iskialakult. 6. kép Nagybajcsi buzgáros terület 4

6 A töltéslábtól mintegy 150 m-re sok helyen a terep teljesen átázott, 6-8 m átmérőjű területek cm magasra felpuffadtak, mások pedig 1-3 m mélyen lesüllyedtek. A töltéshez közeli házakhoz nem lehetett eljutni, mert az emberek elsüllyedtek. A kaviccsal feltöltött Nagybajcsi tó felszíne ingott, ha rámentek, valamint erős levegő és vízfeltörések keletkeztek, máshol pedig a kavics felpúposodott. A felpúposodott területeket próbálták felszúrni, hogy a vizet kiengedjék alóla, de a víz általában nem jött ki, lágyulás jelensége alakult ki. Két helyen leásást végeztek, mely során ragadós agyagos és iszapos sarat tártak fel. Május 23-án a tkm szelvényben a töltéslábtól kb. 25 m-re egy 15 cm átmérőjű buzgár tört fel. Elfogása homokzsákgyűrűvel azonnal megtörtént, ám kissé szűk volt, így május 24-én egy nagyobb zsákgyűrűvel is körbevették. A buzgár iszapos homokot hordott ki és elfogása után is erősen dolgozott. 7. kép Az elsőként feltört buzgár a tkm szelvényben Június 1-én a buzgár működése megszűnt, majd június 14-én ismét mozogni kezdett, de kisebb intenzitással, mint előzőleg. Június 15-én működése fokozódott és a helyzet június 17-én vált kritikussá a maximális vízálláskor, amikor az alsó szakaszra jellemző gönyűi vízállás 787 cm-re emelkedett az évi 774 cm-rel szemben. Reggel 7 órakor a töltéslábtól 7 m-re a buzgár és a töltés között egy újabb combvastagságú háromágú feltörés keletkezett. A feltörés igen heves volt és az újabb buzgárt egy kb. 8 m átmérőjű zsákgyűrűvel fogták el.majd 9 órakor a töltés körménél ugyanezen szelvényben ismét púposodni kezdett a talaj és egy karvastagságú buzgár kb. 80 m-re lövellte fel az erősen zavaros vizet. 8. kép A töltés körménél elfogott buzgár és szorítógát kiépítése a buzgárok körül 5

7 Homokzsákkal körülfogták, de a kellő magasságot még el sem érték, amikor máris újabb 3-4 erős karvastagságú feltörés keletkezett a töltéslábtól 2-3 m távolságra. Ezek köré homokzsákból szorítógátat építettek, majd a szorítógátban rohamosan emelkedett a víz, így távolabb homokzsákokból még egy szorítógát épült, melyben már a háromágú feltörés is benne volt. Végül az összes buzgár köré összefogóan szorítógátat építettek és ezzel a buzgárok működése lényegében megszűnt. A szemben lévő csehszlovák oldal június 17-i Csicsói töltésszakadása következtében gyors apadás következett be, mely éjfélre már 36 cm-t tett ki. A helyzet fokozatosan javult, de június 20-án, amikor a nagybajcsi vízállás a tetőzéstől számítva már 70 cm-t apadt, a tkm szelvényben, a töltéslábtól 35 m-re ismét egy combvastagságú buzgár tört fel. Elfogása azonnal megtörtént, de a biztonság kedvéért a tkm szelvények között teljes szorítógátrendszert építettek ki homokzsákokból, mely hamarosan meg is telt vízzel. 9. kép Szorítógátrendszer kiépítése a Nagybajcsi szakaszon Ásványráró közelében a tkm szelvénynél június 16-án éjjel 3 órakor tört fel egy veszélyes combvastagságú buzgár, melyet hajnali buzgár néven is emlegetnek. A buzgár a töltéslábtól 50 m-re tört fel és néhány perc leforgása alatt kb. 0,5 m3-nyi szürke finom homokot hordott ki. A zavaros vízsugár a terep felett kb cm magasságra tört fel. A kihordott homok a buzgár körül nem rakódott le, hanem szétfolyt és a buzgárt 2 m-nél közelebb nem lehetett megközelíteni, mert az emberek elsüllyedtek a közelében. A buzgár környékén a talaj cm-nyire felpúposodott. Elfogása 5-6 m átmérőjű zsákgyűrűvel történt. 10. kép Ásványráró térségében, a tkm szelvényben elfogott buzgár Másnapra a buzgár mozgása és zavarosság teljesen megszűnt és a víz kristálytiszta lett, hőmérséklete pedig rendkívül hideg volt a körgátat kívülről körülvevő víztől eltérően. A túlfolyót alkotó zsákokra néhány nap 6

8 múlva kékes-szürke iszap rakódott le. Később, június 25-én vízmintát vettek a buzgár és a Duna vízéből, mely kimutatta, hogy a buzgár vize nem volt azonos a Duna vízével. A buzgárból nyomás alá került talajvíz folyt ki, azaz hideg buzgár alakult ki. A buzgártól kb. 3,5 km távolságra egy talajvízkút helyezkedett el a töltés nyomvonalára merőleges irányban. Ezt követően a Szigetközben több buzgárból is mintát vettek és a Nagybajcsi buzgár kivételével a hozzáférhető nagyobb buzgárok mind hideg buzgárok voltak. A belőlük kifolyt víz C fokos volt a Duna vízével szemben, mely 18 C fok körüli volt. Ásványráró térségében több veszélyes apró buzgár is keletkezett, melyek kb.580 cm-es Dunaremetei vízállás körül erősödtek fel. Szürke homokos iszapot hordtak ki és számuk állandóan szaporodott. A legveszélyesebb buzgárok Hosszú-útnál, a töltéslábtól 15 m-re húzódó csatornában törtek fel, melyek a júniusi árhullám alkalmával felerősödtek és ekkor az egész buzgáros területet a csatornával együtt szorítógátrendszerrelkörbevették. A szorítógátak vízzel felteltek, majd a buzgárok működése megszűnt Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén A Mosoni-Duna mentén a vízállás emelkedésével fokozatosan alakultak ki átázások és buzgárok, melyek megjelenése kb. 640 cm-es győri vízállásnál egyre inkább fokozódott. Az átázások ellen a töltésrézsű leterhelésével védekeztek. 11. kép Buzgárelfogás és töltésrézsű leterhelés a Mosoni-Duna bal part mentén, Révfalu térségében Erősen buzgáros területek alakultak ki a bal parti védvonal mentén Győrújfalu, Bácsa és Révfalu környékén, valamint a jobb parti védvonal mentén több km (kb tkm) hosszon. 7

9 12. kép Buzgárelfogás Kisbácsánál Egy nagyon veszélyes buzgár tört fel június 11-én Győr-Révfalu egyik utcájában, az árvédelmi töltéstől kb. 60 m-re egy ház pincéjében. A buzgár a bejelentésig már jelentős mennyiségű anyagot kihordott. A helyzet kritikus volt, mert a pince fenekén a buzgárból érkező víz teljes mennyisége rögtön a szennyvíz-csatornába folyt be, melyet a révfalui híd lábánál állandóan szivattyúztak. Az épület megsüllyedt, a buzgár felett lévő lakóház falai megrepedeztek. A pince feneke a Duna vízszintje alatt kb. 3,5 m-re volt. A buzgárt sikeresen elfogták a pince egyes helyiségeinek homokzsákos elzárásával, illetve a szennyvíz-csatornába vezető nyílást is lezárták. A lezárások után az egész pince megtelt vízzel és a buzgár működése megszűnt. Utólagosan megállapították, hogy a buzgár kb. 10 m3-nyi homokot hordott ki a talajból. 2. Az 1965-ös árvíz után megvalósult fejlesztések Az évi árvíz ismételten rámutatott azokra a megállapításokra, hogy a töltés szivárgással szembeni ellenállása az idők folyamán csökken, sőt meg is szűnhet. A töltések anyagukkal és méreteikkel nem feleltek meg a várható magas vízállásokkal szemben Megvalósult fejlesztések a Duna jobb part mentén A Duna jobb parti védvonal ( Vének-Dunaremete, Dunaremete-Rajka)teljes hosszán megerősítették a töltést, a töltés mentett oldali kavics háttöltést kapott. A Püski zsilipet elbontották és az erős fakadóvíz képződés miatt a Zátonyi-Duna vizét átkormányozták a Nováki-csatornába. A Zátonyi-Duna vize Novákpusztánál torkollik a Mosoni-Dunába. Kiépítették a végleges szorítógátrendszert, és a töltés menti mély terepeket, holtágakat és anyaggödröket szükség szerint feltöltötték. A évi árvizet követően, Vének térségében ( tkm) a Véneki tónak nevezett legmélyebb mélyvonulat kavicspaplant kapott. A védvonal egyik legmélyebb terepalakulati része volt. A 2002-es árvíz során ugyancsak problémát jelentett a Nagybajcsi terület. Fakadóvíz feltörés, valamint buzgárcsoport jelentkezett, így apallagi-tónak nevezett terület feltöltését, valamint a terület szélének tisztítását (bokrokkal sűrűn benőtt) irányozták elő a telepített erdőig. Az 1800-as évek végén a leírások szerint töltésszakadás volt e területen, mely mély kopolyát mosott ki.a töltésszakadásból származó kopolya a környező terephez képest 3-6,5 m mélységű volt. Ennek betöltése több ütemben történt, az elmondások alapján a mentett oldali sáv szélén a betöltést az 1970-es évek elején 8

10 végezték el, nem garantáltan megfelelő minőségű anyagból. A telepített erdőben is megfigyelhetők a korábbi töltésszakadásból származó kopolyák, mélyedések. A évi árvizet követően e területet homokos kaviccsal feltöltötték a fakadóvíz és buzgárképződés megszüntetése érdekében, továbbá a figyelősávot kiszélesítették. Problémás szakasz jelentkezett az árvizek alkalmával Ásványráró térségében, a tkm szelvények között is, több helyen jelentkezett intenzív vízfeltörés, mely ellennyomó medencét kiépítését igényelte. E terület korábban már feltöltésre került. A fedőréteg e területen gyengén vízzáró, vékony, folyósodásra hajlamos réteg a humuszréteg alatt. A évi árvíz után javasolt kazettarendszer kiépítése nem készült el a Duna menti védvonal ezen részén Megvalósult fejlesztések a Mosoni-Duna és a Marcal bal part mentén Töltéserősítést végeztek a Mosoni-Duna bal parti védvonal (01.05.Vének-Dunaszentpál) egyes szakaszain, valamint a Révfalui körtöltés is kiépült. A Mosoni-Duna jobb parti védvonal mentén ( Mosoni-Duna-Rábcamenti) kb. 18 km-en készült töltéserősítés. A tkm szelvények között kb. 300 m hosszon mentett oldali kazettát építettek ki, de feltöltést nem végeztek. Ezen felül helyi jellegű előtérfeltöltés készült, pl. a Püspökerdő térségében a tkm szelvények közelében, illetve a mentett oldali kazetták alatt kb. 200 m hosszon. A Marcal bal parti védvonal ( Koroncó-Mórichidai) teljes hosszán megerősítették a töltést. 3. A évi rendkívüli árvíz idején jelentkezett altalajproblémák az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén A évi rendkívüli árvíz során, a fejlesztések ellenére több védvonal mentén is visszatérően jelentkeztek az altalajproblémák. Veszélyes buzgár és buzgárcsoport tört fel a Duna jobb parti védvonal mentén Ásványráró, Nagybajcs és Vámosszabadi-határátkelőhely közelében, buzgárok jelentek meg a Mosoni-Duna jobb és bal parti, valamint a Marcal bal parti védvonal mentén. Folyó Szelvényszám Fedő alatti Vízvezető Rétegződés Fedőréteg (tkm) réteg réteg iszapos homok, kétrétegű iszap Duna jobb part homok iszapos homok, kétrétegű agyag Duna jobb part homok kétrétegű homok iszapos homok Duna jobb part kavicsos homok, háromrétegű homokos iszap iszapos homok Duna jobb part homokos kavics kétrétegű homokos iszap homok Duna jobb part homokos Mosoni-Duna háromrétegű közepes agyag iszapos homok kavics jobb part homokos Mosoni-Duna háromrétegű iszapos agyag homok kavics bal part kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part kétrétegű közepes agyag homok Marcal bal part 1. táblázat Jellemző talajrétegződés a évi árvíz során kialakult buzgároknál 9

11 3.1. Altalajproblémák a Duna jobb part mentén A Duna jobb parti védvonal mentén a 80-as évek elején számos holtág-keresztezést azonosítottak, melyeknek jelentős szerepe van a buzgárok kialakulásában. A évi feltöltés ellenére Nagybajcs térségében erős fakadóvíz képződés mellett buzgárcsoport és felpúposodás jelentkezett a Pallagi-tónak nevezett területen. A buzgárcsoport a tkm szelvénynél tört fel és 8 db közepes vízhozamú buzgárból állt egy körtöltéssel határolt ellennyomó medencén belül. A buzgárok kis hordalékszállítással működtek. A töltéstől legtávolabbi buzgár a nagy vízmélység miatt nem volt megközelíthető és a töltéslábtól kb. 15 m-re tört fel. A területen két nagyobb területű felpúposodás is jelentkezett, mely során a gyepszőnyeg gyökérzetével átszőtt, erősen vízzáró réteg szakadt el az altalajtól. 13. kép Nagybajcsi buzgárcsoport /2013./ A Vámosszabadi-határátkelőhely alatt, a tkm szelvényben egy buzgár jelentkezett az ellennyomó medence lábától kb. 2 m-re jelentkezett fákkal és bokrokkal sűrűn benőtt területen. 14. kép tkm szelvényben feltört buzgár Az árvizet követő buzgárfeltárás alkalmával, melyet dr. Nagy László geotechnikai szakértő vezetett, kb. 5-8 cm átmérőjű buzgárjárat került feltárásra mintegy 1 m mélyen az agyagréteg alatt. A feltárt járat vízszintesen cm szélesre, függőlegesen kb. 5 cm magasra bővült. A buzgár környezetében a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj is feltárásra került, mely folyósodásra erősen hajlamos. A buzgár helye a környék mélyvonulata, nem kizárt a feltöltődött holtág. 10

12 15. kép A buzgár függőleges járata a tkm szelvényben 16. kép A buzgár vízszintes járata a tkm szelvényben A Vámosszabadi-határátkelőhely felett, a tkm szelvényben egy buzgárcsoport alakult ki a mentett oldali ellennyomó medence lábától 1-5 m-re fás, bokros területen. A buzgárok sok, kb. 4 m3-nyi anyagot hordtak ki. 17. kép Buzgárcsoport a tkm szelvényben A buzgárfeltárás alkalmával buzgárjárat nem volt fellelhető, feltehetőleg az eltelt idő alatt a kialakult buzgárjárat betömörödött. A két nagyobb buzgár mellett egy nagyobb felpúposodott rész helyezkedett el, mely a gátőr elmondása szerint egy korábbi árvíz során megemelkedett és megmaradt. A megbontásával szürke finom homok került azonosításra. Elképzelhető, hogy a víz ezt a finom homokot is kimoshatta az árvíz idején. Ebuzgárok környezetében is a buzgárképződésre legveszélyesebb egyenlőtlenségi mutatójú (Cu<5) finom homoktalaj került feltárásra, mely folyósodásra erősen hajlamos. Mélyen (4,3 m alatt) kavicsos homok réteg is jelentkezett, de a számítások alapján, ilyen mélységében a jó vízvezető réteg hatása korlátozott buzgárképződés szempontjából. 11

13 18. kép A buzgárok mellett megbontott felpúposodott rész Az ún. Patkányosi buzgárcsoport a tkm szelvényben,a mentett oldali figyelősáv lábától kb m távolságban alakult ki. A legnagyobb buzgár nagy vízhozammal működött és a buzgárok nagy mennyiségű, kb. 5 m3-nyi anyagot hordtak ki. A tetőzést követően néhány nap múlva buzgár és a töltésláb között egy kb. 3*3 m-es fölbeszakadás keletkezett a mentett oldali előtéren. 19. kép Buzgárcsoport és előtér beszakadás a tkm szelvényben A buzgárfeltárás során gyökérjárat jelentkezett a buzgár kúpjának közelében, de általánosságban elmondható, hogy gyökerekkel erősen átszőtt talaj került feltárásra. Feltehetőleg a víz e járaton keresztül talál utat magának. A buzgárok környezetében folyósodásra erősen hajlamos finom homoktalaj szintén megtalálható volt. A beszakadt rész feltárása során nagy mélységig csak kavics feltöltés jelentkezett. A kialakulás oka, hogy a homok réteg kimosódott a kavics feltöltés alól és a kimosódott talaj által képzett üreg a vízszint csökkenésével már nem tudta a felhajtó erőt pótolni. E terület helyreállítására nagyobb mélységű talajcsere javallott és további nagyobb mélységű feltárás. 12

14 20. kép Gyökerekkel átszőtt talaj, gyökérjárat megjelenése Ásványráró térségében a tkm szelvények között a mentett oldali figyelősávon intenzív vízfeltörés és buzgár jelent meg intenzív fakadóvíz képződés mellett. A területet ellennyomó medencével vették körül. Az árhullám levonulását követően a tkm szelvényben egy kisebb rész beszakadt. 21. kép Ellennyomó medence kialakítása az Ásványrárói Sport utcai rampa alatt és földbeszakadás A buzgárfeltárás sorána homokos kavics feltöltés már egy méter mélyen jelentkezett. A buzgár kúpjának közelében laza szürke homok (folyósodásra hajlamos)jelentkezett. A beszakadt területen szintén laza, homokos és gyökerekkel átfont talaj került feltárásra. Elképzelhető, hogy a buzgár a rossz rétegrend következtében, a kavicson keresztül a homok talajrétegen át tört fel. 22. kép Laza, homokos, gyökerekkel átszőtt talaj a tkm szelvényben 13

15 Szintén Ásványráró közelében, a tkm szelvényben egy buzgár tört fel a töltéslábtól kb. 3 m-re, az ellennyomó medencén belül. 23. kép Buzgár a tkm szelvényben A feltárás alkalmával a buzgár kúpja mellett gyökerekkel átszőtt, szürke homok jelentkezett nagy vastagságban. A víz e laza rétegen keresztül találhatott utat magának. 24. kép A buzgár kúpja mellett feltárt laza homokos talaj 3.2. Altalajproblémák a Mosoni-Duna mentén A Mosoni-Duna bal partján, a mentett oldali töltéslábtól kb. 40 m-re a Püspökerdőben, fák között tört fel egy buzgár. A jelenséget csobogó hang alapján azonosították, intenzív vízfeltörésként jelentkezett. A buzgár nagy hordalékkihordással működött, kb. fél m3-nyi anyagot hordott ki. A medencét a buzgár megjelenésétől folyamatosan magasítani kellett. 14

16 25. kép A tkm szelvényben, a Püspökerdőben feltört buzgár E szakaszon korábban is észleltek már buzgár jelenséget az előző 12 évben. A buzgár helye nem mutatott feltöltődött holtágat. Erdős terület révén, gyökérjáraton keresztül alakulhatott ki a buzgár. A buzgár környezetében ugyancsakfolyósodásra hajlamos finom homoktalaj került feltárásra. 26. kép Gyökerekkel átszőtt laza homokos talaj feltárása A Mosoni-Duna jobb partján, a tkm szelvény közelében,egy topográfiailag is azonosítható holtágkeresztezésben alakultak ki buzgárok. 27. kép A holtág-kereszteződésben kialakult buzgárok A tkm szelvényben, a töltéslábtól 25 m-re, egy szántóföldön jelent meg egy buzgár. Mintegy 3 cm átmérőjű magányos lyukon tört fel a víz. 15

17 28. kép a tkm szelvényben feltört buzgár A buzgár környezetében kb m-es szakaszon további buzgárokkeletkeztek, illetve több buzgár ellen kellett védekezni. Az egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő három nagy és közepes buzgár, valamint a szántó barázdáiban kialakult mintegy 5-6 törpebuzgár (melyek ellen nem védekeztek) rámutatott arra a problémára, hogy egy gyengébb altalaj szakaszjelentkezik, továbbá a buzgárfeltárás során végzett geoelektromos mérések magas ellenállás érekei is megerősítették a holtág-keresztezést. A buzgárok kialakulásának oka a gát lábáig vezetett mélyszántás és holtág-keresztezés.a Duna projekt keretében e terület a kisajátítási határig feltöltésre került Altalajproblémák a Marcal bal parti védvonal mentén A Marcal bal partján buzgárok (1+180 tkm, tkm, tkm)a mentett oldali töltéslábhoz közel, erősen fakadóvizes területen jelentek meg és kis hordalékszállítással működtek.a mentett oldali töltéslábnál egy mélyebb terület jelentkezik. A tkm szelvényben kialakult buzgár az 1965-ös évi töltésszakítás tengelyében alakult ki. 29. kép A Marcal bal partján kialakult buzgárok az tkm és az tkm szelvényben A buzgárfeltárás során az tkm és az tkm szelvényben feltört buzgár helyén a kötött fedőréteg alatt szürke homokos réteg (folyósodásra erősen hajlamos) jelentkezett, mely a talajvízzel érintkezve rögtön folyóssá vált. 16

18 30. kép Az tkm szelvényben folyóssá váló szürke homok réteg Az tkmszelvényben a buzgár kúpjának irányában a kötött fedőréteg és az alatta elhelyezkedő homokos agyagos átmeneti réteg elvált egymástól. A két réteg között kialakult résen keresztül a víz könnyen a felszínre törhetett, amely a buzgár kialakulását idézhette elő. A tkm szelvényben (közvetlenül a töltéslábnál alakult ki a buzgár) a humusz réteg alatt laza, rozsdavörös kavicsos homok réteg jelentkezett, alatta pedig megjelent a szürke homokos réteg. A feltárás során feltűnt a korábban elvégzett kisátmérőjű fúrás eltömedékelt helye is. A vöröses kavicsos homokos rétegben jól láthatóvá vált a fúrás helyén egy boltozódás, amely a laza kavicsos réteg következtében alakult ki. A kavicsos homok réteg alatt a tömedékelő anyag egybefolyt az ott található, talajvízhez közel eső szürke homokos réteggel. A laza, járatos, kavicsos rétegen keresztül a víz könnyen utat találhatott magának a felszínre és a buzgár kialakulását okozhatta évi árvízi tapasztalatok az altalaj állékonyság szempontjából Míg az évi árvíz idején, a szorítógátak kialakítása még kellő biztonságot nyújtott a buzgárok kialakulásával szemben, napjainkban a buzgárok előtéren kívüli megjelenése rámutat arra a problémára, hogy a hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság kimerülőben van a védelmi szakaszok mentén. A feltárt buzgárok közelében mindenhol hidraulikai állékonysági probléma jelentkezett. A védvonalak mentén a jelenlegi védelmi rendszeren túl is kell terjeszkedni, ami a kisajátítást is felveti. A jövőben megfelelő vastagságban további mentett oldali előtérfeltöltés alkalmazása szükséges. Petróczki Zsófia ÉDUVIZIG petroczki.zsofia@eduvizig.hu 17