VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET"

Átírás

1 VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET. 1 / 32

2 Vállalati válaszok a gazdasági válságra a magyar eset A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GVI ( Makó Ágnes elemző, GVI ( Tóth István János ügyvezető igazgató, GVI ( Budapest, július 3. 2 / 32

3 Összefoglaló A gazdasági válság kedvezőtlen hatásai 2008 második félévben jelentek meg erőteljesen a magyar gazdaságban és váltak láthatóvá váltak a magyar gazdaságra vonatkozó statisztikai adatokban. Az MKIK GVI 2009 márciusban kezdett kutatása a magyar vállalatok üzleti helyzetének, várakozásainak és a válságra adott válaszlépéseinek feltérképezését tűzte ki célul. A vállalati adatfelvételre 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában került sor. A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok inkább alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válságra való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján. JEL-kódok: D21, E23, E32 Kulcsszavak: konjunktúrakutatás, válságra adott vállalati reakciók Bevezetés A gazdasági válság kihívások elé állítja a vállalatokat, mert ilyenkor mutatkozik meg, hogy milyen mértékben vannak meg a cégekben a hosszú távú üzleti siker olyan fontos tényezői, mint a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség. A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság egyedülálló lehetőséget jelent a kutatók számára, mivel egy igen ritka konjunkturális jelenség testközelből történő vizsgálatára ad alkalmat. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) évente több olyan kérdőíves adatfelvételt is végez, amelyekben különböző vállalatcsoportok aktuális üzleti helyzetére vonatkozó véleményét és várakozásait tárja fel. Miután a gazdasági válság jelei egyre határozottabban mutatkoztak meg Magyarországon is, a különleges körülmények megteremtették egy új kutatás igényét. Ebben az üzleti helyzetre vonatkozó szokásos, sztenderd kérdések mellett különleges figyelmet szenteltünk azon kérdéskörnek, hogy a cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, vagy akár előnyt kovácsoljanak a gyorsan változó folyamatokból. A válság hatásaira 3 / 32

4 összpontosító adatfelvételre három időpontban, 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában került sor. 1 A dolgozatban először a gazdasági válságnak a magyar vállalati szektorra való hatásait tekintjük át röviden, majd a vállalati alkalmazkodásra vonatkozó nemzetközi kutatási eredményeket tekintjük át. Végül a dolgozat harmadik részében ismertetjük a GVI három vállalati adatfelvételének eredményeit. Itt három témakörrel foglalkozunk. Egyrészt megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások által érzékelt üzleti helyzet és jövőbeli kilátásaik, valamint a válság hatásainak kivédése érdekében tett lépések hogyan változtak a válság folyamán a különböző vállalati csoportokban. Másrészt azt tárjuk fel, hogy az alkalmazott válságkezelő lépések hogyan hatnak a cégek konjunkturális helyzetére. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképezzük. 1. A világgazdasági válság magyar gazdaságra gyakorolt hatása A ban elindult gazdasági válság valószínűleg a legsúlyosabb krízis a harmincas évek nagy világválsága óta. Az amerikai hitelválság a pénzügyi piacokon keresztül hamar elérte az egész világot, és a reálgazdaságra, ezen keresztül pedig a foglakoztatásra is jelentős negatív hatást gyakorolt. Még mindig bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy a válság hatása mennyire lesz elhúzódó. Magyarország kis, nyitott gazdasággal rendelkező ország, melynek exportvezérelt növekedése jelentős mértékben függ a nyugat-európai, különösen a németországi konjunkturális helyzettől, mivel Németország a magyar ipari export egyik fő piaca ben a teljes magyar export 28,4 százaléka irányult Németországba, 2008-ban pedig 26,6 százalék volt ez az arány. A gazdasági válság hatásai 2008 második negyedévétől váltak láthatóvá a magyar gazdaság statisztikai adataiban. Ez a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatti termeléscsökkentésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában, a stagnáló fogyasztásban, a csökkenő beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult. A bruttó hazai termék növekedése már 2008 elején lelassult, a harmadik negyedévben stagnálást mutatott, az év végén pedig a GDP meredeken csökkenni kezdett. A magyar gazdaság teljesítményét ekkor alapvetően a világgazdasági recesszió, valamint a belső kiadáscsökkentő és az egyensúly javítását célzó intézkedések határozták meg. A visszaesés 2009-ben felgyorsult és a mélypontot a második negyedévben érte el, amikor az előző év azonos negyedévéhez képest 7,2 százalékos visszaesést mutattak az adatok. A termelés és a forgalom nagy mértékben visszaesett, a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség gyorsan emelkedett, a reálkeresetek pedig mérséklődtek második felében fokozatosan lassult a visszaesés üteme első negyedévében a GDP továbbra is enyhén, az előző év azonos negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez viszonyított index azonban már második negyedéve mutat kismértékű 1 A kutatás koncepciójának kialakítását a Kopint-Tárki kutatóival közösen végeztük, és az első adatfelvételre az MKIK GVI és a Kopint-Tárki együttműködésében került sor. 4 / 32

5 növekedést. A 2009-es év rendkívül kedvezőtlen tendenciáihoz viszonyítva 2010 elején az ipar, a külkereskedelem, a szállítás, az idegenforgalom, valamint a reálkeresetek alakulása terén pozitív irányú változás következett be. Ugyanakkor számos fontos területen elsősorban a munkaerőpiacon és a hazai fogyasztást érintő esetekben a kedvezőtlen irányzatok folytatódtak, bár a korábbiaknál enyhébb mértékben. A régiós GDP-adatok azt mutatják, hogy 2010 első negyedévében a magyar gazdaság a gyengébb teljesítményűek között szerepelt. Az ipari termelés sok éve tartó növekedése 2008 közepén tört meg, ezután gyors ütemű visszaesés következett be, melynek oka elsősorban az exportkereslet drasztikus szűkülése volt. A zuhanás 2009 februárjában érte el mélypontját: ekkor az ipar teljesítménye közel 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezután a visszaesés üteme lassulni kezdett, majd 2009 decembere óta már növekedést tapasztaltunk februárjában 8,1 százalékkal, márciusban pedig 2,8 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2009 azonos időszakához képest. A belföldi értékesítés azonban még mindig csökken, bár ennek üteme 2009 áprilisa óta mérséklődik. Az ipari exportértékesítés 2008 augusztusában kezdett csökkenni, a mélypont 2009 tavaszán következett be, ekkor igen jelentős, 31 százalékos visszaesést mutattak az adatok végétől már újra növekedő tendenciát tapasztaltunk, az emelkedés 2010 márciusában 9,7 százalékos volt. A külkereskedelmi termékforgalom mind a behozatalt, mind a kivitelt tekintve 2009 januárjától kezdve mutat visszaesést. Az év első négy hónapjában százalékos volt a csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fordulópont 2010 elején következett be: februárban az euróban számolt export 17 százalékkal, az import pedig 13 százalékkal volt több, mint 2009 azonos hónapjában. A nemzetgazdasági beruházások volumenére is negatív hatást gyakorolt a gazdasági válság ban még csak 2 százalékos volt a visszaesés, 2009-ben viszont fokozódott a kedvezőtlen tendencia: az utolsó negyedévben már 11 százalékkal volt alacsonyabb a beruházások szintje, mint 2008 végén első negyedévében a visszaesés üteme alábbhagyott, az adatok 6 százalékos csökkenést mutattak. A magyar építőipar már a gazdasági válságot megelőző időszakban igen nehéz helyzetben volt, mivel 2006 végén a kormányzati kiigazító intézkedések során az állami megrendelések (pl. autópálya-építések) volumenét drasztikusan csökkentették. A termelés volumene 2007 közepén kezdett zuhanórepülésbe, a mélypontot szeptemberben érve el ekkor 28 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző év azonos időszakánál egészében 15 százalékos visszaesést szenvedett el az ágazat. A kedvezőtlen tendencia 2008-ban és 2009-ben enyhülő ütemben (5,4, illetve 4,3 százalékos csökkenés) folytatódott ben újfent romlott az építőipar helyzete: az év első négy hónapjában a termelés volumene 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari beruházások is drasztikus mértékű csökkenést mutattak. Míg 2008 második negyedévében még 20 százalékot meghaladó növekedés jellemezte az ágazat beruházásait, ez az utolsó negyedévre stagnálásba fordult, majd 2009 második negyedévében már több, mint 40 százalékkal volt alacsonyabb az építőipari beruházások volumene, mint 2008 azonos időszakában második felében a negatív tendencia enyhébb ütemben folytatódott, és még 2010 első negyedévében is 5 százalékos csökkenést mutattak az adatok. 5 / 32

6 A magyar ipari termelés visszaesése jelentősen csökkentette a foglalkoztatottságot több iparágban is. Az üzembezárások, tömeges elbocsátások az exportban érdekelt cégek mellett a járműipart, az építőipart és a lakásberuházásokat, illetve a híradástechnikai és az elektronikai szektort sújtották legnagyobb mértékben. A foglalkoztatási ráta 2008 negyedik negyedévében kezdett csökkenni, majd 2009-ben a negatív tendencia fokozódott: a 2008-as 56,7 százalékos foglalkoztatottság után 2009-ben már csak 55,4 százalék volt a ráta értéke. A fordulópont azonban még várat magára: 2010 első negyedévében 54,5 százalékra csökkent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta 2009 első negyedévében mutatta a leggyorsabb növekedést: a 2008 végi 8 százalékról 9,7 százalékra nőtt az értéke. Míg az éves munkanélküliségi ráta 2008-ban csak 7,9 százalékos volt, 2009-ben ez az érték már 10,1 százalék. A munkanélküliek száma a 2007-es 312 ezer főről 2008-ban 329 ezerre, 2009-ben pedig 420 ezerre duzzadt. A legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el és relatíve nagy létszámcsökkenés volt tapasztalható az építőipar területén is. A negatív tendencia egyelőre 2010-ben is folytatódik: az első negyedévben 11,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A gazdasági válságtól sok szakértő azt várta, hogy megtöri a régiós viszonylatban magasnak számító magyarországi inflációt. A gazdasági növekedés, az ipari termelés és a lakossági fogyasztás visszaesése, a kereskedelmi banki hitelezés megtorpanása, valamint a munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedése mind ezt valószínűsítette. De míg a világban mindenütt jelentős nyomás alá kerültek az árak, Magyarországon ez a hatás csak részben jelentkezett. A magánszektor bérnövekedési üteme ugyan lassulni kezdett, az áfaemelés és a hatóságilag rögzített, szabályozott árak emelkedése azonban ellensúlyozta ezt a tendenciát, így a gazdasági válság nem okozott különösebb árszínvonal-csökkenést. 2 Magyarországon a vállalati hitelek állománya töretlen emelkedést mutatott az utóbbi 13 évben, majd a válság hatására 2009 első negyedévében csökkenni kezdett a hitelállomány, főként a devizahitelek esetében. Ennek hátterében a pénzpiaci bizalom megrendülése, a kereskedelmi bankok likviditási gondjai és a hitelfeltételek szigorítása áll. Egy 2007-es vállalati felmérés 3 adatai szerint a vállalatok 46 százalékára jellemző az árfolyamkitettség. A bevételek és kiadások eltérő devizaneme miatti flow-típusú árfolyamkitettség a vállalkozások 44 százalékánál jelent meg, az eszközök és források eltérése miatti stock-típusú árfolyamkitettség pedig 34 százalékuknál. A magyar költségvetési hiány a kiigazító rendelkezéseknek köszönhetően stagnált a válság időszakában, miközben Európa-szerte a hiányadatok jelentős növekedését figyelhettük meg. A régióban kiemelkedően magas magyar államadósság azonban tovább növekedett ezen időszakban is. A GVI félévenkénti vállalati vizsgálatán alapuló GVI Konjunktúramutató 2008 októberében és 2009 áprilisában igen erőteljes visszaesést szenvedett el, majd 2009 őszén már javulást jelzett, 2010 áprilisára pedig a válság előtti szintre kapaszkodott vissza, ami a magyar gazdaságnak a recesszióból való kilábalását valószínűsíti. A GVI kis- és középvállalkozások körében végzett negyedéves felmérésén alapuló KKV Konjunktúraindex szintén 2008 októberében kezdett zuhanórepülésbe. A 2 Lásd: 3 Lásd: Bodnár Katalin: A magyar vállalatok árfolyamkitettsége egy kérdőíves felmérés eredményei (MNB Occasional Papers 80, 2009) 6 / 32

7 negatív tendencia 2009 januárjában is folytatódott, majd két negyedéven át enyhe növekedést, 2009 októberében pedig kisebb mértékű csökkenést mutattak az adatok. Jelentősebb javulás 2010 januárjában, illetve áprilisban következett be, de még így sem érte el a mutató a válság előtti szintet. 7 / 32

8 2. Magyar és nemzetközi kutatási tapasztalatok A globális pénzügyi válság kezdete óta több elemzés napvilágot látott, amely a válság okait, folyamatát és következményeit vizsgálja. A válságra adott reakciókat feltáró tanulmányok azonban elsősorban az országok gazdaságpolitikai reakcióit vizsgálják, 4 sokkal ritkábbak a cégek válsághoz való alkalmazkodásáról szóló elemzések. Ennek oka nem a téma kevésbé jelentős voltában keresendő, hanem valószínűleg az adatok összegyűjtésének nehézségeiben. A következőkben két olyan empirikus felvétel eredményeit foglaljuk össze, amelyek kifejezetten vállalati szemszögből vizsgálták a gazdasági és pénzügyi válságot. Az IFUA Horváth & Partners Kft. a Horváth & Partners cégcsoport magyarországi tagvállalata 2009 januárja és márciusa között kérdezett meg magyar közép- és nagyvállalatokat a válság általuk érzékelt hatásairól és az ezzel kapcsolatban meghozott intézkedéseikről. 5 A megkérdezettektől kapott válaszok alapján megállapították, hogy a likviditás javítását a vállalatok döntő többsége kiemelt feladatként kezelte, valamint hozzáláttak költségeik csökkentéséhez, aminek során azonban többnyire kézenfekvő, tankönyvszerű megoldásokat alkalmaztak, például a létszámbővítés leállítását és egyéb kiadásaik csökkentését. Ezeket az eszközöket a vállalatok kétharmada alkalmazta, több, mint harmaduk pedig már 2009 tavaszán végrehajtott létszámleépítést. Értelmezésük szerint a vállalatok bevételük biztosítására tett intézkedései (új piacok keresése, új termékek bevezetése, új értékesítési csatornák kiépítése) azt jelzik, hogy a cégek átmeneti válságra rendezkedtek be, és csupán kieső bevételeik pótlását igyekeznek megvalósítani. A vállalatok 23 százaléka csak olyan lépéseket tett, amelyek az árbevétel rövid távú növelését szolgálják, 13 százalékuk pedig csak a hosszú távú árbevétel-növekedés érdekében hozott intézkedéseket. Véleményük szerint összességében úgy lehetne jellemezni a közepes és nagyméretű magyar cégek többségének reakcióit, hogy általános intézkedéseket hoztak a válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. Szerintük ehelyett a vállalat aktuális helyzetének elemzése, és az ez alapján meghozott specifikus döntések szolgálnák a környezethez való alkalmazkodást és a válságból való kilábalást. A Világbank 2009 júniusában és 2010 februárjában 1686, illetve 1892 vállalatot kérdezett meg Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Törökország és Kazahsztán területén. (Kazahsztán csak a második felvételben vett részt.) Magyarországon 187 vállalat vett részt a vizsgálatban. A felmérésben 52 változóval mérték a cégek üzleti helyzetét, értékesítéseit, foglalkoztatását, 4 Például: John B. Taylor (2008): The Financial Crisis and the Policy Responses: An Empirical Analysis of What Went Wrong, November 2008 (http://www.stanford.edu/~johntayl/fcpr.pdf) Bastian Breitenfellner, Niklas Wagner (2010): Government intervention in response to the subprime financial crisis: The good into the pot, the bad into the crop (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id= ) 5 A részletes eredményeket lásd: ffa3249c7f2 8 / 32

9 pénzügyeit és gazdasági várakozásait. 6 Jelen időpontig két elemzés készült ezekre az adatokra alapozva 7. Ramalho et al, 2009 leírja, hogy a válság elsődleges hatása mind a hat vizsgált országban a kereslet visszaesése, viszont az ehhez való alkalmazkodás lépései országonként eltérnek. Eredményeik szerint a vizsgált országok közül Magyarországot befolyásolta legkevésbé a válság, itt figyelhető meg a legkevesebb felszámolt vállalat és az értékesítések visszaesése is itt volt a legalacsonyabb. A válságra adott legfontosabb reakcióként az állandó és ideiglenes munkaerő elbocsátását és a külső helyett belső pénzügyi források felé fordulást azonosították a szerzők. Correa Iootty, 2009 azt a megfigyelést teszi, hogy a vizsgált országokban megfigyelhető jelentős, általános kereslet-visszaesés mellett nem elhanyagolható arányban (10 százalék) találunk olyan cégeket is, amelyek növelni tudták értékesítéseiket, bár ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 5 százalékot ér el. A fentiekben említett, a válsághoz történő alkalmazkodást segítő lépések mellett a tanulmány kiemeli, hogy a beszállítóknak és az adóhatóságnak való késleltetett fizetést is alkalmazzák a vállalatok, mint likviditást segítő intézkedést. A vizsgált vállalatok 14 százaléka tett kísérletet hitelei átstrukturálására a 2009 júniusát megelőző egy év alatt. Figyelemreméltó megfigyelés, hogy míg a kevesebb, mint öt éve alapított cégek értékesítése átlagosan 46 százalékkal csökkent a felvétel előtti egy évben, ez az érték csak 36,9 százalék a több, mint 10 éves cégek esetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy adatfelvételünk eredményei alapján milyen a vizsgált magyar vállalatok üzleti helyzete, várakozásai, majd megvizsgáljuk, hogy mely alkalmazkodási lépéseket tették meg a cégek a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és ezek alkalmazása hogyan változott 2009 márciusa és 2010 márciusa között. 6 A felvétel adatai és elemzései elérhetőek az alábbi honlapon: 7 Lásd : Ramalho, Rita - J. Rodríguez-Meza J. Yang (2009): How Are Firms in Eastern and Central Europe Reacting to the Financial Crisis? és Correa, Paulo M. Iootty (2009): The Impact of the Global Economic Crisis on the Corporate Sector in Europe and Central Asia: Evidence from a Firm- Level Survey 9 / 32

10 3. A GVI vállalati adatfelvételeinek eredményei Az adatfelvételek eredményeit leíró statisztikák és többváltozós modellek segítségével mutatjuk be. A leíró statisztikák a vállalatok üzleti helyzetét, a cégek által alkalmazott válságkezelő lépéseket, valamint a vállalatok internet-használati szokásait térképezi fel, a többváltozós elemzés pedig logisztikus regresszió segítségével tárja fel a vállalatok üzleti helyzetére ható tényezőket A GVI Business Climate Index A vállalatok üzleti helyzetét egy kompozit mutató segítségével becsüljük, melynek összetevői: a belföldi értékesítés volumenének változása az elmúlt 6 hónapban, a belföldi értékesítés volumenének várható változása a következő 6 hónapban, a beruházás volumenének várható alakulása a következő 6 hónapban, a létszám várható változása a következő 6 hónapban, valamint a vállalat alkalmazottainak átlagos bruttó bérváltozása az adott évben. Így a mutató magába foglalja mind a kérdezést megelőző féléves időszakot 8, mind a közeljövőre vonatkozó várakozásokat. A konjunktúramutató ezen komponensek egyszerű számtani átlagaként áll elő és -1-től 1-ig terjedő értékeket vehet fel. 9 A táblázat adataiból látható, hogy a konjunktúramutató átlaga 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jelentős pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A módusz és a medián értékek szintén folyamatosan javuló üzleti helyzetet jeleznek táblázat: A GVI Busness Climate Index legfontosabb statisztikái március június március Esetszám Átlag -0,270-0,264-0,037 Módusz -0,800-0,600-0,400 Medián -0,334-0,266 0,000 Szórás 0,399 0,383 0,401 Forrás: GVI Az alábbiakban a vállalatok konjunkturális helyzetének a válság kitörése óta végbement változását vizsgáljuk meg különböző vállalati csoportok körében. Minden esetben a konjunktúramutató kategóriákon belüli egyszerű számtani átlagát használjuk. 8 Így a márciusi adatfelvétel eredményei a gazdasági válság kitörése (2008. szeptember) óta eltelt időszakra vonatkozó információt is tartalmaznak. 9 A konjunktúramutató komponensei a -1 (csökkent/csökkenni fog), 0 (változatlan maradt/változatlan marad) és 1 (nőtt/nőni fog) értékeket vehetik fel a beruházásra vonatkozó komponens kivételével, mely esetben az értékek: -1 (nem lesz beruházás), -0,33 (csökken), 0,33 (változatlan marad), 1 (nő) 10 / 32

11 Magyarországot három nagyobb régióra felosztva azt láthatjuk, hogy mindhárom vizsgált időpontban a Budapestet is magába foglaló középső országrész vállalatai számoltak be a legkedvezőbb konjunkturális helyzetről márciusa és júniusa között a Közép-Magyarországon működő cégek helyzete némileg javult, a nyugati régió területén megtalálható vállalatoké romlott, a keleti országrészre vonatkozóan pedig stagnálást mutatnak az adatok márciusa és 2010 júniusa között az egész országban jelentősen növekedett a konjunktúramutató átlaga, és a régiók közötti különbségek gyakorlatilag eltűntek. Az adatok alkalmazotti létszám szerinti bontásban történő vizsgálata azt mutatja, hogy a nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb konjunkturális helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek márciusában a 100 fő alatti vállalkozások körülbelül azonos üzleti helyzetet jeleztek, de 2009 júniusára növekedett a kategóriák közti különbség, mivel a kisebb (legfeljebb 49 fős) vállalatok helyzete romlott, az 50 főnél többet foglalkoztató cégeké pedig javult márciusára minden létszám-kategóriában növekedett a konjunktúramutató átlaga. A mutató a 20 és 249 fő közötti létszámú vállalatok esetében közel azonos szintre került, a legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató cégek körében pedig átlépett a pozitív tartományba (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga létszám-kategóriák szerint, március március 0,20 A konjunktúramutató átlaga létszám-kategóriák szerint, március március 0,10 0,00 legfeljebb 19 fő fő fő fő legalább 250 fő -0,05 0,12 0,00-0,03-0,02-0,10-0,17-0,16-0,16-0,20-0,24-0,24-0,30-0,30-0,30-0,29-0,37-0,33-0,40 Forrás: GVI március június március Az export teljes értékesítésen belüli részaránya szerint képzett csoportok adatai azt mutatják, hogy a válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak valószínűleg a nyugat-európai exportpiac szűkülő kereslete miatt márciusában és júniusában a kizárólag hazai piacra termelő 11 / 32

12 cégek enyhén jobb konjunkturális helyzetről számoltak be, mint az exportra is termelők márciusára minden csoport átlagos konjunkturális helyzete javult és emellett visszaállt a válság előtti időszakra általában jellemző helyzet: a nagyobb exporthányad immár jobb üzleti helyzetet valószínűsít, az értékesítésük legalább felét exportáló cégek konjunktúramutatója pedig már a pozitív értéktartományban található (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga exporthányad szerint, március március A konjunktúramutató átlaga exporthányad szerint, március március 0,10 0,05 nincs export x-50% 51-x% 0,07 0,00-0,03-0,05-0,07-0,10-0,15-0,20-0,25-0,30-0,35-0,22-0,34-0,26-0,24-0,29-0,27-0,40 Forrás: GVI március június március Magyarországon a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező vállalatok hagyományosan jobb üzleti helyzetben vannak, mint a kizárólagosan magyar tulajdonban levők. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a válság első időszakában a külföldi tulajdonú cégek relatíve nagyobb visszaesést szenvedtek el, így 2009 márciusában átlagos konjunktúramutatójuk pontosan megegyezett a magyar tulajdonban levő vállalatok megfelelő mutatójának értékével. Ennek oka szintén az exportkereslet csökkenésében keresendő, mivel a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalatok között több az exportáló, mint a kizárólag hazai tulajdonban levők között júniusára a tisztán magyar tulajdonú cégek helyzete igen enyhén, de tovább romlott, a külföldi tulajdonhányaddal rendelkezők adatai pedig javulást jeleztek márciusában már mindkét vállalatcsoportra az üzleti helyzet javulása a jellemző, emellett a két kategóriaátlag közti különbség növekedett, és a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalatok konjunktúramutatója a pozitív tartományba került (lásd a ábrát). 12 / 32

13 ábra: A konjunktúramutató átlaga külföldi tulajdonhányad szerint, március március A konjunktúramutató átlaga külföldi tulajdonhányad szerint, március március 0,15 0,10 0,05 0,00 nincs külföldi tulajdon van külföldi tulajdon 0,11-0,05-0,10-0,09-0,15-0,20-0,20-0,25-0,30-0,27-0,27-0,28-0,35 Forrás: GVI március június március A hitellel rendelkező vállalatok a gazdasági válság első 6 hónapjában némileg rosszabb átlagos konjunkturális helyzetben voltak, mint a hitellel nem rendelkezők, 2009 júniusára azonban az előbbi csoport mutatója javult, az utóbbiaké pedig romlott, így közel azonos szintre kerültek márciusára mindkét kategória esetében jelentős pozitív elmozdulást tapasztaltunk, és továbbra is elhanyagolható mértékű a két vállalati csoport közötti különbség. A 2009 márciusi adatok azt mutatták, hogy a nagyobb nettó árbevétellel rendelkező vállalatok átlagosan jobb konjunkturális helyzetben voltak, mint a kisebb árbevételű cégek júniusára azonban a 250 millió forint alatti, valamint az 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező csoportok helyzete jelentősen romlott, a többi vállalaté pedig javult márciusára minden árbevétel szerint képzett csoport helyzete javulást mutatott, és az 500 millió forintot meghaladó árbevételű cégek átlagos konjunktúramutatója átkerült a pozitív tartományba. A gazdasági ágak szerint képzett csoportok adatai azt mutatják, hogy 2009 márciusában a kereskedelem területén működő vállalkozásokra hatott legerősebben a gazdasági válság, és az építőipari cégek számoltak be a legkevésbé rossz üzleti helyzetről júniusára a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működő cégek helyzete enyhén javult, az építőipari és szolgáltató vállalatoké pedig romlott márciusára mind a négy gazdasági ágban számottevő pozitív elmozdulás tanúi lehettünk, és az adatok szerint az építőipari és a szolgáltató cégek vannak a relatíve legjobb helyzetben. 13 / 32

14 2010 márciusában azt a kérdést is feltettük a vállalatvezetőknek, hogy véleményük szerint cégük még hány hónapon keresztül érzékeli a gazdasági válság hatását. A 269 válaszoló cégvezető közül 15 jelezte, hogy üzletmenetén már nem érzékelhetőek a kedvezőtlen hatások, és 66 cég a válság fél éven belüli megszűnésére számít. A legtöbb megkérdezett (147 vállalat vezetője) úgy véli, még egy évig tart a gazdasági válság hatása, és mintegy 40 cégvezető számít ennél hosszabb kedvezőtlen időszakra. Az összes válasz átlaga azt mutatja, hogy a cégek számításai szerint még körülbelül 10 hónapon át fogják érzékelni a válság hatásait. Az átlagosnál rövidebb kedvezőtlen időszakra számítanak az exportorientált és az 500 millió forint és 1 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok, a devizahitellel rendelkező és a kereskedelem területén működő cégek pedig az átlagosnál hosszabb idejű hatást prognosztizálnak. A vállalatok által érzékelt konjunkturális helyzet is hat arra, hogy véleményük szerint meddig érzékelik még a válság hatásait: a jobb üzleti helyzetben levő cégek a válság negatív hatásainak gyorsabb megszűnésére számítanak. Azon vállalatok, melyek már nem érzékelik a válság hatásait, messze a legjobb konjunkturális helyzetről számoltak be: a konjunktúramutató átlagos értéke körükben 0,35. Szintén a pozitív értéktartományban található azon vállalkozások átlagos konjunktúramutatója, melyek a válság hatásainak fél éven belüli megszűnését prognosztizálják, de ebben az esetben már csak 0,04 az érték. A még egy éven keresztül tartó kedvezőtlen időszakra számító cégek átlagos konjunktúramutatója enyhe negatív értéket mutat, az ennél hosszabb távú negatív hatásokkal számoló vállalkozások pedig igen kedvezőtlen üzleti helyzetet jeleztek (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy a cég még mennyi időn keresztül érzékeli a válság kedvezőtlen hatásait (2010. március) 0,4 0,35 A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy a cég még mennyi időn keresztül érzékeli a válság kedvezőtlen hatásait (2010. március) 0,3 0,2 0,1 0,04 0,0-0,1-0,09-0,2-0,18-0,17-0,3 Már nem érzékeli Még fél éven keresztül érzékeli Még egy éven keresztül érzékeli Még másfél éven keresztül érzékeli Még több, mint másfél éven keresztül érzékeli 14 / 32

15 3.2. A válságra adott vállalati alkalmazkodási lépések márciusi felvételünk során a vállalatok tizennyolc lehetséges alkalmazkodási lépés közül adhatták meg, hogy melyeket alkalmazták az azt megelőző hat hónap során. A következő két felvétel alkalmával a legritkábban említett válaszlehetőségeket kihagytuk, és csupán tizenhárom lehetséges intézkedést adhattak meg a cégek, mint általuk alkalmazott válságkezelő eszközt. Ezek közül tizenkettőt fogunk elemezni a következőkben, mivel az egyéb költségek csökkentése válaszlehetőség előfordulása meglehetősen inkonzisztens módon alakult a három felvétel során. A rövid lejáratú tartozások csökkentése és a követelésállomány csökkentése tartoznak a likviditást javító lépések közé, a beruházások elhalasztását, a munkaerő-leépítést, a rövidebb munkaidőre való áttérést, a bérek szinten tartását vagy csökkentését, valamint a nélkülözhető szolgáltatások leépítését pedig a kiadásokat csökkentő intézkedések közé soroltuk. Az új értékesítési piacok keresése, az új termékek forgalomba hozatala és a beszállítóktól való függőség csökkentése alkotja a piaci pozíciók stabilitását szolgáló intézkedések csoportját, az egyéb, csoportba nem sorolt lépések pedig a kormányzati kedvezmények igénybe vétele és új hosszú távú terv kidolgozása lehetnek. A ábrán megfigyelhetjük, hogy az első két felvétel között jóval nagyobb mértékű változások figyelhetőek meg az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó vállalatok arányai között, mint a második és a harmadik felvétel között. Ez utalhat arra, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára kialakították azokat az intézkedéseket, amelyeken a későbbiekben már többnyire nem változtattak. Az egyes válaszlépéseket alkalmazó vállalatok aránya még 2009 júniusa és 2010 márciusa között is enyhén nőtt, két esetet kivéve: a munkaerő-csökkentésre és az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésére 2010-ben már a cégek kisebb részének volt szüksége, mint 2009-ben. A megelőző hat hónap során munkaerőleépítést alkalmazó cégek aránya 43 százalékról 33 százalékra csökkent. 15 / 32

16 ábra: A válságra adott reakciók változása időben (%, N= ) A válságra adott reakciók változása időben (%, N= ) Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés márc.09 ápr.09 máj.09 jún.09 júl.09 aug.09 szept.09 okt.09 nov.09 dec.09 jan.10 febr.10 márc.10 Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények A következőkben néhány olyan eredményt emelünk ki, amelyek esetében vagy az egyes intézkedéseket alkalmazó vállalatok arányának időbeli változása, vagy a vállalatok egyes alcsoportjaiban tapasztalható értékek eltérései figyelemreméltónak bizonyultak. Általában elmondható, hogy azon vállalatok körében, amelyek exportálnak is, magasabb az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők körében. Ez az összefüggés mindhárom felvétel során és csaknem minden intézkedés esetében érvényesül, de különösen erősen jelenik meg a júniusi felvételben (lásd a ábrát). E jelenség oka az lehet, hogy amint az az előző alfejezetből is kiderült az exportra is termelő vállalatok nagyobb nehézségekkel néztek szembe, mint a hazai piacra termelők, és ezt változatos intézkedések bevezetésével igyekeztek ellensúlyozni. 16 / 32

17 ábra: A válságra adott reakciók az export értékesítés szerint, % (2009. június) A válságra adott reakciók exporthányad szerint, % (2009. június) 100,0 90,0 86,4 85,1 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 68,6 50,0 65,4 34,0 32,1 32,1 50,3 36,7 45,7 38,1 33,1 58,6 75,8 30,9 42,0 74,3 36,0 48,1 12,9 20,4 13,7 10,1 19,8 15,1 0,0 Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése nem exportál Új termékek, szolgáltatások értékesítése exportál Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények Egyéb költségek csökkentése Megfigyelhető, hogy egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó vállalatok magasabb arányban képviseltetik magukat egy-egy gazdasági ágazaton belül, mint a többi ágazatban. A követelésállomány csökkentése, az új hosszú távú terv kialakítása és a bérek szinten tartása vagy csökkentése mindhárom felvétel során a kereskedelem területén működő cégek körében volt a leginkább elterjedt (2010 márciusában rendre: 73 százalék, 48 százalék, 85 százalék). Ugyanakkor az új értékesítési piacok keresése a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek esetében volt a leggyakoribb (2010 márciusában: 92 százalék és 79 százalék). Az építőipar területén ugyanakkor alacsonyabb volt az új termékek, szolgáltatások értékesítésével (24 százalék), a részmunkaidő bevezetésével (16 százalék) vagy az új hosszú távú terv kialakításával (31 százalék) próbálkozó cégek aránya, mint a többi ágazatban (lásd a ábrát). 17 / 32

18 ábra: A válságra adott reakciók ágazatonként % (2010. márc.), N=281 és 292 között A válságra adott reakciók ágazatonként % (2010. márc.) N=281 és 292 között Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás A munkaerő-leépítést alkalmazó vállalatok aránya érdekesen változott a három felvétel során az egyes ágazatokban márciusában és júniusában a kereskedelem területén működő vállalatok körében volt a legmagasabb az elbocsátásra kényszerülők aránya (28 százalék és 48 százalék), 2010 márciusára viszont éppen ez az ágazat lett az, ahol a legalacsonyabb volt ez az arány (30 százalék). Az építőiparban viszont éppen 2009 márciusában volt viszonylag alacsony az előző hat hónap során munkaerőt leépítő cégek aránya (10 százalék), 2010 márciusára pedig pont itt volt a legmagasabb ez az arány (37 százalék). Adataink tehát azt mutatják, hogy az egyes ágazatokban nem azonos ütemben került sor elbocsátásokra (lásd a ábrát). 18 / 32

19 ábra: Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc márc.), % Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc márc.) % 60,0 50,0 48,0 40,0 30,0 28,0 41,2 40,0 41,1 34,0 37,0 29,9 30,8 20,0 20,9 20,7 10,0 10,3 0, márc jún márc. feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás Magyarország nagyobb területi egységeit megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a válságra adott reakciók tekintetében az egyes régiók vállalatai között különbségek mutatkoznak márciusában a vizsgált 12 válságkezelő intézkedés közül nyolcat a nyugat-magyarországi régióban alkalmaztak a vállalatok a legnagyobb arányban. A júniusi felvételben már ugyanez a kelet-magyarországi cégekről mondható el, 2010 márciusára viszont árnyaltabbá válik a kép: 5 intézkedés a nyugati, 4 a keleti országrészben, 3 pedig Közép-Magyarországon a leggyakoribb (lásd a ábrát). 19 / 32

20 ábra: A válságra adott reakciók régiók szerint, március, N=303 és 314 között A válságra adott reakciók régiók szerint, március N=303 és 314 között Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 20 / 32

21 2010 márciusában azt is megkérdeztük a vállalatvezetőktől, hogy az általuk alkalmazott eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében 10. A megkérdezettek közel fele az első helyen említette az új értékesítési piacok keresését. Az összes megemlített válságkezelő eszközt figyelembe véve a vállalatok 23 százaléka jelezte, hogy az új értékesítési piacok keresése hasznosnak bizonyult a válság hatásainak kivédésében. Ezen kívül a vállalatok 15 százaléka említette meg a bérek és egyéb juttatások visszafogását, 14 százalékuk pedig a követelésállomány csökkentését a hasznos válságkezelő lépések között. A szolgáltatások leépítése, a beruházások elhalasztása, az új termékek vagy szolgáltatások kínálata a cégek 7-9 százalékának segített a negatív hatások kivédésében. A munkaerő leépítése mindössze a vállalatok 4 százaléka esetében bizonyult hasznos eszköznek, a részmunkaidőre való áttérést pedig csupán 2 százalékuk említette meg (lásd a ábrát) ábra: Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes említés százalékában), március Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes emítés százalékában), március Új értékesítési piacok keresése 22,5 Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése 14,5 A követelésállomány csökkentése 13,2 Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése 9,0 A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása Új termékek, szolgáltatások kínálata 7,7 7,4 Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beszállítóktól való függőség csökkentése Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása Munkaerő leépítése (kölcsönvett is) Egyéb költségek csökkentése Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre 5,3 4,6 4,0 3,9 3,4 2,6 1, százalék 10 A megkérdezettek legfeljebb három eszközt említhettek meg. 21 / 32

22 Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett cégek konjunkturális helyzetétől is függ, hogy mely válságkezelő eszközt tekintik a leghasznosabbnak. A legjobb konjunkturális helyzetet jelző vállalatok a kormányzati kedvezmények és EUtámogatások igénybe vételét tartották a leghasznosabbnak. Szintén a pozitív tartományba került azon vállalkozások átlagos konjunktúramutatója, melyek az új termékek, szolgáltatások kínálatát, illetve új hosszú távú terv készítését tartják legeredményesebb válságkezelő eszközüknek. A közepes konjunktúramutatóval rendelkező vállalatok legsikeresebben alkalmazott válságkezelő eszközei a beruházások elhalasztása, az új értékesítési piacok keresése, a munkaerőleépítés, valamint a tartozások csökkentése volt. A rossz konjunkturális helyzetről beszámoló cégek az igénybevett szolgáltatások leépítése, a beszállítóktól való függőség csökkentése, a bérek visszafogása, rövidebb munkaidőre való áttérés, valamint egyéb költségeik csökkentése révén tudták a leginkább kivédeni a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásait. A fentiekből arra következtethetünk, hogy az alapvetően jó üzleti helyzetű, versenyképes vállalatok kevésbé sínylették meg a gazdasági válság következményeit, így mivel a cég léte nem került komolyabb veszélybe a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő vállalkozásoknak azonban a gazdasági válság sok esetben a létét fenyegette, így válságkezelési lépéseiket a túlélés reményében tették meg. Így ezen cégek általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy mely válságkezelő eszköz segített a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (2010. március) 22 / 32

23 A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy mely válságkezelő eszköz segített a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (2010. március) Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele Új termékek, szolgáltatások kínálata Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása A követelésállomány csökkentése A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása Új értékesítési piacok keresése Munkaerő leépítése (kölcsönvett is) Rövid lejáratú tartozások csökkentése Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése Beszállítóktól való függőség csökkentése Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre Egyéb költségek csökkentése -0,6-0,4-0,2 0 0,2 0,4 0,6 23 / 32

24 A cégek konjunkturális helyzete az alkalmazott válságkezelő eszközök számára is hatással van. 11 A ábrán látható, hogy a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok mindhárom adatfelvételi időpontban több eszköz segítségével próbáltak meg védekezni a válság hatása ellen, mint a jobb konjunkturális helyzetben levők márciusában a legfeljebb 4 válságkezelő eszközt alkalmazó vállalatok átlagos konjunktúramutatója -0,18-as értéket vett fel, míg az 5-9 eszközzel élők esetében -0,3, a legalább 10 eszközt alkalmazók körében pedig -0,5 volt ez az érték júniusára az 5-9 eszközt alkalmazó cégek körében enyhén romlott az üzleti helyzet megítélése, a többi vállalat esetében pedig kis mértékű javulás figyelhető meg márciusára mindhárom csoportban jelentősen javult a konjunktúramutató, és ekkor is a legkevesebb eszközt alkalmazók helyzete volt a legjobb, a sok eszközzel élő cégek helyzete pedig a legrosszabb, de a csoportátlagok közeledtek egymáshoz. Az eredményekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a rosszabb üzleti helyzetben levő, a válság hatásait jobban megszenvedő vállalatok rákényszerültek, hogy több fronton is felvegyék a harcot a gazdasági válság kedvezőtlen hatásaival, míg a jobb konjunkturális helyzetben levők számára kevesebb védekező lépés is elégségesnek bizonyult re, a válság hatásainak csillapodásával azonban a csoportok konjunkturális helyzete közeledett egymáshoz, amiből arra következtethetünk, hogy a válságkezelő eszközök sikeresen átsegítették a krízist átvészelő vállalatokat a nehéz időszakon ábra: A konjunktúramutató átlagos értéke a szerint, hogy a vállalat hány válságkezelő eszközt használt az adott félévben (2009. március március) 11 A konjunktúramutató az adatfelvételt megelőző 6 hónapra és az azt követő 6 hónapra vonatkozó információkat is tartalmaz, a válságkezelő eszközök száma pedig az elmúlt 6 hónapra vonatkozik. 24 / 32

25 A konjunktúramutató átlagos értéke a szerint, hogy a vállalat hány válságkezelő eszközt használt az adott félévben (2009. március március) 0,0-0,1-0,01-0,05-0,06-0,2-0,18-0,15-0,3-0,29-0,30-0,4-0,5-0,49-0,43 legfeljebb 4 eszköz 5-9 eszköz legalább 10 eszköz -0, március 2009 június 2010 március 25 / 32

26 3.3. Az internet vállalati használata A márciusi felvételben kísérletet tettünk arra, hogy feltárjuk, az internet széleskörű és aktív használata jelent-e bármiféle előnyt a vállalatoknak a válságból való kilábalásban. Lehetségesnek láttuk, hogy ez a hatás például úgy következik be, hogy az internet segítségével szerzett friss gazdasági információk segítenek a vállalatvezetőknek jobb döntéseket hozni, vagy potenciálisan új értékesítési csatornát jelent, illetve a segítségével olyan üzleti partnereket, munkatársakat találhat a cég, akikkel nem került volna kapcsolatba az internet használata nélkül. E feltételezések vizsgálatára 2010 márciusában a megkérdezett vállalatoknak internet-használati szokásaikra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Ezeket az adatokat egyrészt a különböző vállalati csoportok szerint vizsgáltuk meg, másrészt a cégek üzleti helyzetét összefoglaló konjunktúramutatóval vetettük egybe. A következőkben ezeket az eredményeket ismertetjük. A megkérdezett vállalatok 79 százalékának van honlapja, és 94 százalékuk tájékozódik gazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról az interneten. 91 százalékuk használja az internetet ügyintézésre (például az Ügyfélkapun keresztül), 43 százalékuk termékeinek értékesítését is legalább részben a világhálón végzi, versenytársai tevékenységének követésére pedig 49 százalékuk alkalmazza az internetet. A vállalatok 64 százaléka potenciális üzletfeleit is az internet segítségével kutatja fel, 33 százalékuk pedig jövőbeli munkatársait is itt keresi (lásd a ábrát) ábra: Internet-használat a vállalatok körében, március (N=300) Internet-használat a vállalatok körében (N=300) március Új munkatársak toborzása, kiválasztása 32,6 67,4 Üzleti partnerek, beszállítók keresése 64,4 35,6 A konkurencia üzleti magatartásának megfigyelése 49,3 50,7 Termékértékesítés 43,1 56,9 Ügyintézés (pl. Ügyfélkapu használata) 91,0 9,0 Piaci folyamatokról, jogszabályokról való tájékozódás 93,7 6,3 Honlap 79,3 20,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % igen nem 26 / 32

27 Ágazatok szerint megvizsgálva a cégeket azt tapasztaljuk, hogy amíg a tájékozódás és ügyintézés tekintetében nincsenek jelentős különbségek az egyes területeken működő vállalatok között, addig a termékértékesítés, a versenytársak megfigyelése, az új munkatársak toborzása és a honlap léte szempontjából tapasztalhatóak ágazati eltérések. Ez utóbbi területekre jellemző, hogy az építőipari cégek nem elhanyagolható mértékben lemaradnak a többi ágazat mögött. Megfigyelhető az is, hogy az exportáló és a részben vagy egészében külföldi tulajdonban levő cégek körében minden általunk vizsgált internet-használati mód kissé elterjedtebb, mint a csak hazai piacra termelő, illetve a tisztán magyar kézben levő cégek körében. A cégek internet-használati szokásait konjunkturális helyzetükkel összevetve ellentmondásos eredményeket kaptunk márciusában a honlappal nem rendelkező, júniusban pedig a honlappal rendelkező vállalatok konjunktúramutatója bizonyult magasabbnak, 2010 márciusára pedig a két csoportra jellemző érték közel megegyezik. Ha a többi, internethasználatot jellemző mutató szerint is megvizsgáljuk a vállalatok 2010-es konjunktúramutatóját, azt a nehezen értelmezhető eredményt kapjuk, hogy az internetet tájékozódásra, ügyintézésre, termékértékesítésre, versenytársak megfigyelésére és üzleti partnerek keresésére használó cégek körében a konjunktúra-mutató enyhén alacsonyabb értéket vesz fel, mint az ilyen tevékenységekre internetet nem használó cégek. A munkatársak keresésére internetet használók körében azonban kissé magasabb a márciusi konjunktúra-mutató az összes cég átlagánál. Az ellentmondásos eredmények további elemzésére készített, az internethasználat változóit és más háttérváltozókat felhasználó regressziós modellek sem mutattak ki szignifikáns kapcsolatot az internethasználat és a konjunkturális helyzet között, így feltevésünket nem tudtuk igazolni. 27 / 32

28 3.4. Becslések A következőkben többváltozós modellekkel vizsgáljuk, az üzleti helyzet és a vállalati paraméterek közötti összefüggéseket, illetve azt hogy a különböző alkalmazkodó lépések milyen hatást gyakoroltak a vállalatok üzleti helyzetére, tehát mely lépésekről mondható el, hogy jelentősen hozzájárultak a válságból való kilábaláshoz. Az elemzéshez logisztikus regressziós modelleket használtunk, melynek függő változója a kétértékűvé átkódolt GVI BCI volt. Ennek értéke nulla, ha a Business Climate Index negatív értéket vesz fel és egy, ha a konjunktúramutató nulla, vagy pozitív értéket vesz fel. Magyarázó változókként az alkalmazotti létszámot, a teljes értékesítésen belüli exporthányadot, a külföldi tulajdonhányadot, a gazdasági ágat, az árbevételt, a régiót, valamint az alkalmazott válságkezelő lépéseket szerepeltettük a modellben. A három vizsgált időpont mindegyikére keresztmetszeti elemzést futtattunk. A márciusi adatok (lásd a táblázatot) azt mutatják, hogy az a tény, hogy egy vállalat a munkaerő egy részének leépítésével próbált védekezni a válság negatív hatásai ellen minden más változatlansága mellett átlagosan 66 százalékkal csökkenti annak esélyét, hogy a jó konjunkturális helyzettel rendelkező vállalati csoportba tartozzon. A munkabérek szinten tartása, illetve csökkentése még erősebb negatív hatást gyakorol az üzleti helyzetre: a bércsökkentéshez folyamodó vállalatok esetében átlagosan 84 százalékkal kisebb az esély a jó konjunkturális helyzetre, mint az eszközt nem alkalmazó cégek esetében. A kormányzati és EU-támogatások igénybevétele ezzel ellentétben a jó üzleti helyzetet valószínűsíti: azon vállalatok, melyek alkalmazták ezt az eszközt, több mint háromszor akkora eséllyel számoltak be jó konjunkturális helyzetről, mint az ezzel nem élő cégek. A modell eredményei szerint a vállalati jellemzők és a további válságkezelő lépések nem gyakoroltak szignifikáns hatást a konjunkturális helyzetre táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2009. március). Függő változó: GVI Business Climate Index B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) Munkaerő leépítése -1,08 0,49 0,03 0,34 Bérek szinten tartása, csökkentése -1,83 0,47 0,00 0,16 Kormányzati és EU támogatások igénybevétele 1,15 0,43 0,01 3,16 Konstans -0,56 0,18 0,00 0,57 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,2 Forrás: GVI 28 / 32

29 A 2009 júniusi eredmények (lásd a táblázatot) azt mutatják, hogy az 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétellel rendelkező vállalatoknak minden egyéb változatlansága mellett átlagosan közel háromszor akkora az esélyük a jó konjunkturális helyzetre, mint a 250 millió forint alatti árbevételű cégeknek. Emellett azon vállalatoknak, melyek a munkaerő leépítése által próbálták kivédeni a válság kedvezőtlen hatásait, átlagosan 63 százalékkal kisebb az esélyük a jó konjunkturális helyzetre, mint a többi vállalatnak. A részmunkaidőre való áttérés, a bércsökkentés és a tervezett beruházások elhalasztása is rontja a jó üzleti helyzettel jellemezhető vállalati csoportba tartozás esélyét, rendre 76, 79, illetve 78 százalékkal táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2009. június). Függő változó: a vállalatok konjunkturális helyzete 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétel B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) 1,04 0,35 0,00 2,82 Munkaerő leépítése -1,00 0,38 0,01 0,37 Részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre való áttérés Bérek szinten tartása, csökkentése Tervezett beruházások elhalasztása -1,42 0,59 0,02 0,24-1,57 0,41 0,00 0,21-1,50 0,39 0,00 0,22 Konstans 0,86 0,40 0,03 2,37 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,38 Forrás: GVI A márciusi adatbázis háttérváltozói közül csak a tervezett beruházások elhalasztása mutatott szignifikáns összefüggést a vállalatok konjunkturális helyzetével. Azon vállalatoknak, melyek ezt az eszközt alkalmazták, átlagosan 59 százalékkal kisebb az esélye a jó konjunkturális helyzetre, mint a többi vállalatnak (lásd a táblázatot) táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2010. március). Függő változó: a vállalatok konjunkturális helyzete Tervezett elhalasztása beruházások B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) -0,90 0,36 0,01 0,41 Konstans 0,16 0,25 0,53 1,17 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,06 Forrás: GVI 29 / 32

30 A többváltozós modell eredményei megerősítették a leíró elemzés során kapottakat: a válságkezelő eszközök közül a kormányzati és EU támogatások igénybevétele a jobb üzleti helyzetű vállalkozásokra jellemző, a munkaerő-leépítés, a részmunkaidőre való áttérés, a bércsökkentés, valamint a tervezett beruházások elhalasztása pedig a rosszabb konjunkturális helyzetben levő vállalkozások körében gyakori. Az alkalmazott válságkezelő lépések és az üzleti helyzet között fennálló oksági viszony úgy értelmezhető, hogy a rosszabb helyzetben levő vállalkozások inkább rövid távú költségcsökkentéssel reagáltak a romló gazdasági körülményekre, a kedvezőbb helyzetben levő vállalatok viszont inkább hosszabb távú, stratégiai lépésekkel igyekeztek elhárítani a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait. 4. Következtetések A rendelkezésünkre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdasági válság első időszakában főként az exportáló, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok üzleti helyzete romlott, mivel ezeket érintette legérzékenyebben a nyugateurópai exportpiac keresletének visszaesése. A romló gazdasági helyzet legkevésbé a nagy létszámú vállalatok konjunkturális helyzetére nyomta rá bélyegét. Az adatok tanulsága szerint a jobb üzleti helyzetben levő vállalatok a válság negatív hatásainak gyorsabb megszűnésére számítanak, mint a rosszabb konjunkturális helyzetű cégek. A válságkezelő lépések alkalmazásának tekintetében az adatok 2009 márciusa és júniusa között még mutattak némi mozgást, de 2009 nyara és 2010 márciusa között már alig figyelhető meg változás. Ez arra utal, hogy a magyar vállalatok 2009 nyarára már kialakították a válsággal szembeni védekezés taktikáját, és ezen a későbbiekben már általában nem változtattak. Általában elmondható, hogy az exportáló vállalatok körében magasabb az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. A megtett válságkezelő lépések száma nagyban függ a konjunkturális helyzettől: az adatok azt mutatják, hogy a válság negatív hatásait jobban megszenvedő vállalatok rákényszerültek, hogy több válságkezelő eszközt is bevessenek a kedvezőtlen gazdasági hatások kivédése érdekében, míg a jobb helyzetben levő cégek számára kevesebb lépés is elégségesnek bizonyult. A megtett lépések jellege szintén függ az üzleti helyzettől: az alapvetően jó helyzetben levő vállalatokról elmondható, hogy a válság kevésbé billentette ki őket szokásos üzletmenetükből, így a krízis időszakában is képesek voltak hosszú távú, stratégiai jellegű lépéseket tenni. A rosszabb helyzetben levő vállalkozások számára azonban a válságkezelés gyakran a létért való küzdelmet jelentette, így általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Az cégek internet-használati szokásait feltérképező elemzés azt mutatja, hogy az exportáló és a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező vállalatok jobban kihasználják a világháló nyújtotta lehetőségeket, mint a csak hazai piacra termelő, illetve a tisztán magyar kézben levő cégek. Modelljeink azonban nem mutattak ki szignifikáns összefüggést az internethasználat és a vállalatok konjunkturális helyzete között. 30 / 32

31 Irodalomjegyzék Rita Ramalho Jorge Rodríguez-Meza Judy Yang (2009): How Are Firms in Eastern and Central Europe Reacting to the Financial Crisis? Paulo Correa Mariana Iootty (2010): The Impact of the Global Economic Crisis on the Corporate Sector in Europe and Central Asia: Evidence from a Firm-Level Survey 31 / 32

32 32 / 32

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6. Tartalom

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLETI HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSEI A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA

MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLETI HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSEI A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLET HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSE A GAZDASÁG VÁLSÁGRA. 1 / 35 Magyar vállalatok üzleti helyzete és válaszlépései a gazdasági válságra A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GV (e-mail:

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei 2015. június Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy-egy bank megítélésénél

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, a tengerentúli börzék azonban pozitív tartományban fejezték be a kereskedést. Az euró/forint

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

TÉNYEK, ELŐREJELZÉSEK ÉS KOCKÁZATOK MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU MAKROGAZDASÁGI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI 2013-BAN 2013/1

TÉNYEK, ELŐREJELZÉSEK ÉS KOCKÁZATOK MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU MAKROGAZDASÁGI HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI 2013-BAN 2013/1 TÉNYEK, ELŐREJELZÉSEK ÉS KOCKÁZATOK MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU MAKROGAZDASÁG HELYZETE ÉS KLÁTÁSA 2013-BAN 2013/1 TÉNYEK, ELŐREJELZÉSEK ÉS KOCKÁZATOK Magyarország és az EU makrogazdasági helyzete és kilátásai

Részletesebben

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt. Dr. Patai Mihály: Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008

Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2014. április Az MKIK GVI Tendenciák és életutak a szoftveriparban című friss tanulmányában a szoftveripar aktuális jelenségeit vizsgálja. Az elemzés azzal a kérdéssel foglalkozik,

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

COUNTRY PAYMENT REPORT 2015

COUNTRY PAYMENT REPORT 2015 COUNTRY PAYMENT REPORT 15 Készítette az Intrum Justitia Az Intrum Justitia több ezer európai vállalkozástól gyűjt adatokat pénzügyi működésüket illetően, melyek alapján átfogó képet nyerhet az európai

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A magyar vállalatok véleménye az EUUSA szabadkereskedelmi egyezményről. Leíró elemzés vállalati adatfelvétel alapján. 2014. január

A magyar vállalatok véleménye az EUUSA szabadkereskedelmi egyezményről. Leíró elemzés vállalati adatfelvétel alapján. 2014. január A magyar vállalatok véleménye az EUUSA szabadkereskedelmi egyezményről Leíró elemzés vállalati adatfelvétel alapján 2014. január 1 A magyar vállalatok véleménye az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac?

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Bár a válság kitörése előtt hazánkban nem alakult ki - a számos európai országban is megfigyelt - ingatlanpiaci buborék, 2008 óta egészen az elmúlt évig meredeken

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA Euler Hermes Csoport Euler Hermes Csoportról: 2010-es tények, számadatok A világ vezető hitelbiztosítója

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2008

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2008 Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2008 Budapest, 2008. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

Az egészségügyi magánszféra várakozásai

Az egészségügyi magánszféra várakozásai Az egészségügyi magánszféra várakozásai Skultéty László, Udvardi Attila, GKI-Egészségügy-kutató Intézet A GKI-Egészségügy-kutató Intézet Kft. 2002 óta méri fel az egészségügyben mûködô vállalkozások gazdasági

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló A tegnap közzétett makroadatok mellett az összes vezető nemzetközi részvényindex pluszban zárta a kereskedési napot. Csütörtök délután a hazai fizetőeszköz

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

DUNAPACK MAGYARORSZÁG. éves jelentés 2012 P A C K A G I N G

DUNAPACK MAGYARORSZÁG. éves jelentés 2012 P A C K A G I N G DUNAPACK MAGYARORSZÁG P A C K A G I N G éves jelentés 2012 DUNAPACK KFT. ÜZLETI JELENTÉS A 2012. ÉVRŐL A magyar gazdaság 2012-ben recesszióba süllyedt, a GDP 1,7%-kal csökkent. Az ipari termelés ugyancsak

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Még nem egyértelmű a trendforduló a tranzakciós piacon az Invescom értékelése az idei első három hónapról

Még nem egyértelmű a trendforduló a tranzakciós piacon az Invescom értékelése az idei első három hónapról Sajtóközlemény Azonnali közlésre! kiadva: 00. április 8. Még nem egyértelmű a trendforduló a tranzakciós piacon az Invescom értékelése az idei első három hónapról 008 első negyedévénél ugyan gyengébb,

Részletesebben

A kérdőív összesített eredménye

A kérdőív összesített eredménye FELMÉRÉS A HITELEZÉSI VEZETŐK KÖRÉBEN, A BANKOK HITELEZÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATÁRA A 2004 második félévére vonatkozó felmérés összesített eredményének ismertetése 2005. március Az elemzést készítette:

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2014

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2014 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2014 Budapest, 2013. december Az MKK Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? 21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság)

Részletesebben

kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló Hétfőn is veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Kismértékben erősödött, de még mindig a 316-os szint fölött tartózkodik az euró/forint keresztárfolyam.

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló Emelkedtek a nyugat-európai és tengerentúli tőzsdei árfolyamok. A forint erősödni tudott a vezető devizákkal szemben. A BUX értéke 6,6 milliárd forintos

Részletesebben

24,1 24,7. Forrás: GVI 35,2 28,3 14,9 14,8. Forrás: GVI

24,1 24,7. Forrás: GVI 35,2 28,3 14,9 14,8. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 12. április A Figyelő, az MKK Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank Zrt. 05 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének,

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben