VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET"

Átírás

1 VÁLLALATI VÁLASZOK A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA A MAGYAR ESET. 1 / 32

2 Vállalati válaszok a gazdasági válságra a magyar eset A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GVI ( Makó Ágnes elemző, GVI ( Tóth István János ügyvezető igazgató, GVI ( Budapest, július 3. 2 / 32

3 Összefoglaló A gazdasági válság kedvezőtlen hatásai 2008 második félévben jelentek meg erőteljesen a magyar gazdaságban és váltak láthatóvá váltak a magyar gazdaságra vonatkozó statisztikai adatokban. Az MKIK GVI 2009 márciusban kezdett kutatása a magyar vállalatok üzleti helyzetének, várakozásainak és a válságra adott válaszlépéseinek feltérképezését tűzte ki célul. A vállalati adatfelvételre 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában került sor. A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok inkább alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válságra való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján. JEL-kódok: D21, E23, E32 Kulcsszavak: konjunktúrakutatás, válságra adott vállalati reakciók Bevezetés A gazdasági válság kihívások elé állítja a vállalatokat, mert ilyenkor mutatkozik meg, hogy milyen mértékben vannak meg a cégekben a hosszú távú üzleti siker olyan fontos tényezői, mint a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség. A 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság egyedülálló lehetőséget jelent a kutatók számára, mivel egy igen ritka konjunkturális jelenség testközelből történő vizsgálatára ad alkalmat. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) évente több olyan kérdőíves adatfelvételt is végez, amelyekben különböző vállalatcsoportok aktuális üzleti helyzetére vonatkozó véleményét és várakozásait tárja fel. Miután a gazdasági válság jelei egyre határozottabban mutatkoztak meg Magyarországon is, a különleges körülmények megteremtették egy új kutatás igényét. Ebben az üzleti helyzetre vonatkozó szokásos, sztenderd kérdések mellett különleges figyelmet szenteltünk azon kérdéskörnek, hogy a cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, vagy akár előnyt kovácsoljanak a gyorsan változó folyamatokból. A válság hatásaira 3 / 32

4 összpontosító adatfelvételre három időpontban, 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában került sor. 1 A dolgozatban először a gazdasági válságnak a magyar vállalati szektorra való hatásait tekintjük át röviden, majd a vállalati alkalmazkodásra vonatkozó nemzetközi kutatási eredményeket tekintjük át. Végül a dolgozat harmadik részében ismertetjük a GVI három vállalati adatfelvételének eredményeit. Itt három témakörrel foglalkozunk. Egyrészt megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások által érzékelt üzleti helyzet és jövőbeli kilátásaik, valamint a válság hatásainak kivédése érdekében tett lépések hogyan változtak a válság folyamán a különböző vállalati csoportokban. Másrészt azt tárjuk fel, hogy az alkalmazott válságkezelő lépések hogyan hatnak a cégek konjunkturális helyzetére. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképezzük. 1. A világgazdasági válság magyar gazdaságra gyakorolt hatása A ban elindult gazdasági válság valószínűleg a legsúlyosabb krízis a harmincas évek nagy világválsága óta. Az amerikai hitelválság a pénzügyi piacokon keresztül hamar elérte az egész világot, és a reálgazdaságra, ezen keresztül pedig a foglakoztatásra is jelentős negatív hatást gyakorolt. Még mindig bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy a válság hatása mennyire lesz elhúzódó. Magyarország kis, nyitott gazdasággal rendelkező ország, melynek exportvezérelt növekedése jelentős mértékben függ a nyugat-európai, különösen a németországi konjunkturális helyzettől, mivel Németország a magyar ipari export egyik fő piaca ben a teljes magyar export 28,4 százaléka irányult Németországba, 2008-ban pedig 26,6 százalék volt ez az arány. A gazdasági válság hatásai 2008 második negyedévétől váltak láthatóvá a magyar gazdaság statisztikai adataiban. Ez a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatti termeléscsökkentésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában, a stagnáló fogyasztásban, a csökkenő beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult. A bruttó hazai termék növekedése már 2008 elején lelassult, a harmadik negyedévben stagnálást mutatott, az év végén pedig a GDP meredeken csökkenni kezdett. A magyar gazdaság teljesítményét ekkor alapvetően a világgazdasági recesszió, valamint a belső kiadáscsökkentő és az egyensúly javítását célzó intézkedések határozták meg. A visszaesés 2009-ben felgyorsult és a mélypontot a második negyedévben érte el, amikor az előző év azonos negyedévéhez képest 7,2 százalékos visszaesést mutattak az adatok. A termelés és a forgalom nagy mértékben visszaesett, a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség gyorsan emelkedett, a reálkeresetek pedig mérséklődtek második felében fokozatosan lassult a visszaesés üteme első negyedévében a GDP továbbra is enyhén, az előző év azonos negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez viszonyított index azonban már második negyedéve mutat kismértékű 1 A kutatás koncepciójának kialakítását a Kopint-Tárki kutatóival közösen végeztük, és az első adatfelvételre az MKIK GVI és a Kopint-Tárki együttműködésében került sor. 4 / 32

5 növekedést. A 2009-es év rendkívül kedvezőtlen tendenciáihoz viszonyítva 2010 elején az ipar, a külkereskedelem, a szállítás, az idegenforgalom, valamint a reálkeresetek alakulása terén pozitív irányú változás következett be. Ugyanakkor számos fontos területen elsősorban a munkaerőpiacon és a hazai fogyasztást érintő esetekben a kedvezőtlen irányzatok folytatódtak, bár a korábbiaknál enyhébb mértékben. A régiós GDP-adatok azt mutatják, hogy 2010 első negyedévében a magyar gazdaság a gyengébb teljesítményűek között szerepelt. Az ipari termelés sok éve tartó növekedése 2008 közepén tört meg, ezután gyors ütemű visszaesés következett be, melynek oka elsősorban az exportkereslet drasztikus szűkülése volt. A zuhanás 2009 februárjában érte el mélypontját: ekkor az ipar teljesítménye közel 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezután a visszaesés üteme lassulni kezdett, majd 2009 decembere óta már növekedést tapasztaltunk februárjában 8,1 százalékkal, márciusban pedig 2,8 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2009 azonos időszakához képest. A belföldi értékesítés azonban még mindig csökken, bár ennek üteme 2009 áprilisa óta mérséklődik. Az ipari exportértékesítés 2008 augusztusában kezdett csökkenni, a mélypont 2009 tavaszán következett be, ekkor igen jelentős, 31 százalékos visszaesést mutattak az adatok végétől már újra növekedő tendenciát tapasztaltunk, az emelkedés 2010 márciusában 9,7 százalékos volt. A külkereskedelmi termékforgalom mind a behozatalt, mind a kivitelt tekintve 2009 januárjától kezdve mutat visszaesést. Az év első négy hónapjában százalékos volt a csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fordulópont 2010 elején következett be: februárban az euróban számolt export 17 százalékkal, az import pedig 13 százalékkal volt több, mint 2009 azonos hónapjában. A nemzetgazdasági beruházások volumenére is negatív hatást gyakorolt a gazdasági válság ban még csak 2 százalékos volt a visszaesés, 2009-ben viszont fokozódott a kedvezőtlen tendencia: az utolsó negyedévben már 11 százalékkal volt alacsonyabb a beruházások szintje, mint 2008 végén első negyedévében a visszaesés üteme alábbhagyott, az adatok 6 százalékos csökkenést mutattak. A magyar építőipar már a gazdasági válságot megelőző időszakban igen nehéz helyzetben volt, mivel 2006 végén a kormányzati kiigazító intézkedések során az állami megrendelések (pl. autópálya-építések) volumenét drasztikusan csökkentették. A termelés volumene 2007 közepén kezdett zuhanórepülésbe, a mélypontot szeptemberben érve el ekkor 28 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző év azonos időszakánál egészében 15 százalékos visszaesést szenvedett el az ágazat. A kedvezőtlen tendencia 2008-ban és 2009-ben enyhülő ütemben (5,4, illetve 4,3 százalékos csökkenés) folytatódott ben újfent romlott az építőipar helyzete: az év első négy hónapjában a termelés volumene 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari beruházások is drasztikus mértékű csökkenést mutattak. Míg 2008 második negyedévében még 20 százalékot meghaladó növekedés jellemezte az ágazat beruházásait, ez az utolsó negyedévre stagnálásba fordult, majd 2009 második negyedévében már több, mint 40 százalékkal volt alacsonyabb az építőipari beruházások volumene, mint 2008 azonos időszakában második felében a negatív tendencia enyhébb ütemben folytatódott, és még 2010 első negyedévében is 5 százalékos csökkenést mutattak az adatok. 5 / 32

6 A magyar ipari termelés visszaesése jelentősen csökkentette a foglalkoztatottságot több iparágban is. Az üzembezárások, tömeges elbocsátások az exportban érdekelt cégek mellett a járműipart, az építőipart és a lakásberuházásokat, illetve a híradástechnikai és az elektronikai szektort sújtották legnagyobb mértékben. A foglalkoztatási ráta 2008 negyedik negyedévében kezdett csökkenni, majd 2009-ben a negatív tendencia fokozódott: a 2008-as 56,7 százalékos foglalkoztatottság után 2009-ben már csak 55,4 százalék volt a ráta értéke. A fordulópont azonban még várat magára: 2010 első negyedévében 54,5 százalékra csökkent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta 2009 első negyedévében mutatta a leggyorsabb növekedést: a 2008 végi 8 százalékról 9,7 százalékra nőtt az értéke. Míg az éves munkanélküliségi ráta 2008-ban csak 7,9 százalékos volt, 2009-ben ez az érték már 10,1 százalék. A munkanélküliek száma a 2007-es 312 ezer főről 2008-ban 329 ezerre, 2009-ben pedig 420 ezerre duzzadt. A legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el és relatíve nagy létszámcsökkenés volt tapasztalható az építőipar területén is. A negatív tendencia egyelőre 2010-ben is folytatódik: az első negyedévben 11,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A gazdasági válságtól sok szakértő azt várta, hogy megtöri a régiós viszonylatban magasnak számító magyarországi inflációt. A gazdasági növekedés, az ipari termelés és a lakossági fogyasztás visszaesése, a kereskedelmi banki hitelezés megtorpanása, valamint a munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedése mind ezt valószínűsítette. De míg a világban mindenütt jelentős nyomás alá kerültek az árak, Magyarországon ez a hatás csak részben jelentkezett. A magánszektor bérnövekedési üteme ugyan lassulni kezdett, az áfaemelés és a hatóságilag rögzített, szabályozott árak emelkedése azonban ellensúlyozta ezt a tendenciát, így a gazdasági válság nem okozott különösebb árszínvonal-csökkenést. 2 Magyarországon a vállalati hitelek állománya töretlen emelkedést mutatott az utóbbi 13 évben, majd a válság hatására 2009 első negyedévében csökkenni kezdett a hitelállomány, főként a devizahitelek esetében. Ennek hátterében a pénzpiaci bizalom megrendülése, a kereskedelmi bankok likviditási gondjai és a hitelfeltételek szigorítása áll. Egy 2007-es vállalati felmérés 3 adatai szerint a vállalatok 46 százalékára jellemző az árfolyamkitettség. A bevételek és kiadások eltérő devizaneme miatti flow-típusú árfolyamkitettség a vállalkozások 44 százalékánál jelent meg, az eszközök és források eltérése miatti stock-típusú árfolyamkitettség pedig 34 százalékuknál. A magyar költségvetési hiány a kiigazító rendelkezéseknek köszönhetően stagnált a válság időszakában, miközben Európa-szerte a hiányadatok jelentős növekedését figyelhettük meg. A régióban kiemelkedően magas magyar államadósság azonban tovább növekedett ezen időszakban is. A GVI félévenkénti vállalati vizsgálatán alapuló GVI Konjunktúramutató 2008 októberében és 2009 áprilisában igen erőteljes visszaesést szenvedett el, majd 2009 őszén már javulást jelzett, 2010 áprilisára pedig a válság előtti szintre kapaszkodott vissza, ami a magyar gazdaságnak a recesszióból való kilábalását valószínűsíti. A GVI kis- és középvállalkozások körében végzett negyedéves felmérésén alapuló KKV Konjunktúraindex szintén 2008 októberében kezdett zuhanórepülésbe. A 2 Lásd: 3 Lásd: Bodnár Katalin: A magyar vállalatok árfolyamkitettsége egy kérdőíves felmérés eredményei (MNB Occasional Papers 80, 2009) 6 / 32

7 negatív tendencia 2009 januárjában is folytatódott, majd két negyedéven át enyhe növekedést, 2009 októberében pedig kisebb mértékű csökkenést mutattak az adatok. Jelentősebb javulás 2010 januárjában, illetve áprilisban következett be, de még így sem érte el a mutató a válság előtti szintet. 7 / 32

8 2. Magyar és nemzetközi kutatási tapasztalatok A globális pénzügyi válság kezdete óta több elemzés napvilágot látott, amely a válság okait, folyamatát és következményeit vizsgálja. A válságra adott reakciókat feltáró tanulmányok azonban elsősorban az országok gazdaságpolitikai reakcióit vizsgálják, 4 sokkal ritkábbak a cégek válsághoz való alkalmazkodásáról szóló elemzések. Ennek oka nem a téma kevésbé jelentős voltában keresendő, hanem valószínűleg az adatok összegyűjtésének nehézségeiben. A következőkben két olyan empirikus felvétel eredményeit foglaljuk össze, amelyek kifejezetten vállalati szemszögből vizsgálták a gazdasági és pénzügyi válságot. Az IFUA Horváth & Partners Kft. a Horváth & Partners cégcsoport magyarországi tagvállalata 2009 januárja és márciusa között kérdezett meg magyar közép- és nagyvállalatokat a válság általuk érzékelt hatásairól és az ezzel kapcsolatban meghozott intézkedéseikről. 5 A megkérdezettektől kapott válaszok alapján megállapították, hogy a likviditás javítását a vállalatok döntő többsége kiemelt feladatként kezelte, valamint hozzáláttak költségeik csökkentéséhez, aminek során azonban többnyire kézenfekvő, tankönyvszerű megoldásokat alkalmaztak, például a létszámbővítés leállítását és egyéb kiadásaik csökkentését. Ezeket az eszközöket a vállalatok kétharmada alkalmazta, több, mint harmaduk pedig már 2009 tavaszán végrehajtott létszámleépítést. Értelmezésük szerint a vállalatok bevételük biztosítására tett intézkedései (új piacok keresése, új termékek bevezetése, új értékesítési csatornák kiépítése) azt jelzik, hogy a cégek átmeneti válságra rendezkedtek be, és csupán kieső bevételeik pótlását igyekeznek megvalósítani. A vállalatok 23 százaléka csak olyan lépéseket tett, amelyek az árbevétel rövid távú növelését szolgálják, 13 százalékuk pedig csak a hosszú távú árbevétel-növekedés érdekében hozott intézkedéseket. Véleményük szerint összességében úgy lehetne jellemezni a közepes és nagyméretű magyar cégek többségének reakcióit, hogy általános intézkedéseket hoztak a válság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. Szerintük ehelyett a vállalat aktuális helyzetének elemzése, és az ez alapján meghozott specifikus döntések szolgálnák a környezethez való alkalmazkodást és a válságból való kilábalást. A Világbank 2009 júniusában és 2010 februárjában 1686, illetve 1892 vállalatot kérdezett meg Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Törökország és Kazahsztán területén. (Kazahsztán csak a második felvételben vett részt.) Magyarországon 187 vállalat vett részt a vizsgálatban. A felmérésben 52 változóval mérték a cégek üzleti helyzetét, értékesítéseit, foglalkoztatását, 4 Például: John B. Taylor (2008): The Financial Crisis and the Policy Responses: An Empirical Analysis of What Went Wrong, November 2008 (http://www.stanford.edu/~johntayl/fcpr.pdf) Bastian Breitenfellner, Niklas Wagner (2010): Government intervention in response to the subprime financial crisis: The good into the pot, the bad into the crop (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id= ) 5 A részletes eredményeket lásd: ffa3249c7f2 8 / 32

9 pénzügyeit és gazdasági várakozásait. 6 Jelen időpontig két elemzés készült ezekre az adatokra alapozva 7. Ramalho et al, 2009 leírja, hogy a válság elsődleges hatása mind a hat vizsgált országban a kereslet visszaesése, viszont az ehhez való alkalmazkodás lépései országonként eltérnek. Eredményeik szerint a vizsgált országok közül Magyarországot befolyásolta legkevésbé a válság, itt figyelhető meg a legkevesebb felszámolt vállalat és az értékesítések visszaesése is itt volt a legalacsonyabb. A válságra adott legfontosabb reakcióként az állandó és ideiglenes munkaerő elbocsátását és a külső helyett belső pénzügyi források felé fordulást azonosították a szerzők. Correa Iootty, 2009 azt a megfigyelést teszi, hogy a vizsgált országokban megfigyelhető jelentős, általános kereslet-visszaesés mellett nem elhanyagolható arányban (10 százalék) találunk olyan cégeket is, amelyek növelni tudták értékesítéseiket, bár ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 5 százalékot ér el. A fentiekben említett, a válsághoz történő alkalmazkodást segítő lépések mellett a tanulmány kiemeli, hogy a beszállítóknak és az adóhatóságnak való késleltetett fizetést is alkalmazzák a vállalatok, mint likviditást segítő intézkedést. A vizsgált vállalatok 14 százaléka tett kísérletet hitelei átstrukturálására a 2009 júniusát megelőző egy év alatt. Figyelemreméltó megfigyelés, hogy míg a kevesebb, mint öt éve alapított cégek értékesítése átlagosan 46 százalékkal csökkent a felvétel előtti egy évben, ez az érték csak 36,9 százalék a több, mint 10 éves cégek esetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy adatfelvételünk eredményei alapján milyen a vizsgált magyar vállalatok üzleti helyzete, várakozásai, majd megvizsgáljuk, hogy mely alkalmazkodási lépéseket tették meg a cégek a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és ezek alkalmazása hogyan változott 2009 márciusa és 2010 márciusa között. 6 A felvétel adatai és elemzései elérhetőek az alábbi honlapon: 7 Lásd : Ramalho, Rita - J. Rodríguez-Meza J. Yang (2009): How Are Firms in Eastern and Central Europe Reacting to the Financial Crisis? és Correa, Paulo M. Iootty (2009): The Impact of the Global Economic Crisis on the Corporate Sector in Europe and Central Asia: Evidence from a Firm- Level Survey 9 / 32

10 3. A GVI vállalati adatfelvételeinek eredményei Az adatfelvételek eredményeit leíró statisztikák és többváltozós modellek segítségével mutatjuk be. A leíró statisztikák a vállalatok üzleti helyzetét, a cégek által alkalmazott válságkezelő lépéseket, valamint a vállalatok internet-használati szokásait térképezi fel, a többváltozós elemzés pedig logisztikus regresszió segítségével tárja fel a vállalatok üzleti helyzetére ható tényezőket A GVI Business Climate Index A vállalatok üzleti helyzetét egy kompozit mutató segítségével becsüljük, melynek összetevői: a belföldi értékesítés volumenének változása az elmúlt 6 hónapban, a belföldi értékesítés volumenének várható változása a következő 6 hónapban, a beruházás volumenének várható alakulása a következő 6 hónapban, a létszám várható változása a következő 6 hónapban, valamint a vállalat alkalmazottainak átlagos bruttó bérváltozása az adott évben. Így a mutató magába foglalja mind a kérdezést megelőző féléves időszakot 8, mind a közeljövőre vonatkozó várakozásokat. A konjunktúramutató ezen komponensek egyszerű számtani átlagaként áll elő és -1-től 1-ig terjedő értékeket vehet fel. 9 A táblázat adataiból látható, hogy a konjunktúramutató átlaga 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jelentős pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A módusz és a medián értékek szintén folyamatosan javuló üzleti helyzetet jeleznek táblázat: A GVI Busness Climate Index legfontosabb statisztikái március június március Esetszám Átlag -0,270-0,264-0,037 Módusz -0,800-0,600-0,400 Medián -0,334-0,266 0,000 Szórás 0,399 0,383 0,401 Forrás: GVI Az alábbiakban a vállalatok konjunkturális helyzetének a válság kitörése óta végbement változását vizsgáljuk meg különböző vállalati csoportok körében. Minden esetben a konjunktúramutató kategóriákon belüli egyszerű számtani átlagát használjuk. 8 Így a márciusi adatfelvétel eredményei a gazdasági válság kitörése (2008. szeptember) óta eltelt időszakra vonatkozó információt is tartalmaznak. 9 A konjunktúramutató komponensei a -1 (csökkent/csökkenni fog), 0 (változatlan maradt/változatlan marad) és 1 (nőtt/nőni fog) értékeket vehetik fel a beruházásra vonatkozó komponens kivételével, mely esetben az értékek: -1 (nem lesz beruházás), -0,33 (csökken), 0,33 (változatlan marad), 1 (nő) 10 / 32

11 Magyarországot három nagyobb régióra felosztva azt láthatjuk, hogy mindhárom vizsgált időpontban a Budapestet is magába foglaló középső országrész vállalatai számoltak be a legkedvezőbb konjunkturális helyzetről márciusa és júniusa között a Közép-Magyarországon működő cégek helyzete némileg javult, a nyugati régió területén megtalálható vállalatoké romlott, a keleti országrészre vonatkozóan pedig stagnálást mutatnak az adatok márciusa és 2010 júniusa között az egész országban jelentősen növekedett a konjunktúramutató átlaga, és a régiók közötti különbségek gyakorlatilag eltűntek. Az adatok alkalmazotti létszám szerinti bontásban történő vizsgálata azt mutatja, hogy a nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb konjunkturális helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek márciusában a 100 fő alatti vállalkozások körülbelül azonos üzleti helyzetet jeleztek, de 2009 júniusára növekedett a kategóriák közti különbség, mivel a kisebb (legfeljebb 49 fős) vállalatok helyzete romlott, az 50 főnél többet foglalkoztató cégeké pedig javult márciusára minden létszám-kategóriában növekedett a konjunktúramutató átlaga. A mutató a 20 és 249 fő közötti létszámú vállalatok esetében közel azonos szintre került, a legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató cégek körében pedig átlépett a pozitív tartományba (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga létszám-kategóriák szerint, március március 0,20 A konjunktúramutató átlaga létszám-kategóriák szerint, március március 0,10 0,00 legfeljebb 19 fő fő fő fő legalább 250 fő -0,05 0,12 0,00-0,03-0,02-0,10-0,17-0,16-0,16-0,20-0,24-0,24-0,30-0,30-0,30-0,29-0,37-0,33-0,40 Forrás: GVI március június március Az export teljes értékesítésen belüli részaránya szerint képzett csoportok adatai azt mutatják, hogy a válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak valószínűleg a nyugat-európai exportpiac szűkülő kereslete miatt márciusában és júniusában a kizárólag hazai piacra termelő 11 / 32

12 cégek enyhén jobb konjunkturális helyzetről számoltak be, mint az exportra is termelők márciusára minden csoport átlagos konjunkturális helyzete javult és emellett visszaállt a válság előtti időszakra általában jellemző helyzet: a nagyobb exporthányad immár jobb üzleti helyzetet valószínűsít, az értékesítésük legalább felét exportáló cégek konjunktúramutatója pedig már a pozitív értéktartományban található (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga exporthányad szerint, március március A konjunktúramutató átlaga exporthányad szerint, március március 0,10 0,05 nincs export x-50% 51-x% 0,07 0,00-0,03-0,05-0,07-0,10-0,15-0,20-0,25-0,30-0,35-0,22-0,34-0,26-0,24-0,29-0,27-0,40 Forrás: GVI március június március Magyarországon a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező vállalatok hagyományosan jobb üzleti helyzetben vannak, mint a kizárólagosan magyar tulajdonban levők. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a válság első időszakában a külföldi tulajdonú cégek relatíve nagyobb visszaesést szenvedtek el, így 2009 márciusában átlagos konjunktúramutatójuk pontosan megegyezett a magyar tulajdonban levő vállalatok megfelelő mutatójának értékével. Ennek oka szintén az exportkereslet csökkenésében keresendő, mivel a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalatok között több az exportáló, mint a kizárólag hazai tulajdonban levők között júniusára a tisztán magyar tulajdonú cégek helyzete igen enyhén, de tovább romlott, a külföldi tulajdonhányaddal rendelkezők adatai pedig javulást jeleztek márciusában már mindkét vállalatcsoportra az üzleti helyzet javulása a jellemző, emellett a két kategóriaátlag közti különbség növekedett, és a külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalatok konjunktúramutatója a pozitív tartományba került (lásd a ábrát). 12 / 32

13 ábra: A konjunktúramutató átlaga külföldi tulajdonhányad szerint, március március A konjunktúramutató átlaga külföldi tulajdonhányad szerint, március március 0,15 0,10 0,05 0,00 nincs külföldi tulajdon van külföldi tulajdon 0,11-0,05-0,10-0,09-0,15-0,20-0,20-0,25-0,30-0,27-0,27-0,28-0,35 Forrás: GVI március június március A hitellel rendelkező vállalatok a gazdasági válság első 6 hónapjában némileg rosszabb átlagos konjunkturális helyzetben voltak, mint a hitellel nem rendelkezők, 2009 júniusára azonban az előbbi csoport mutatója javult, az utóbbiaké pedig romlott, így közel azonos szintre kerültek márciusára mindkét kategória esetében jelentős pozitív elmozdulást tapasztaltunk, és továbbra is elhanyagolható mértékű a két vállalati csoport közötti különbség. A 2009 márciusi adatok azt mutatták, hogy a nagyobb nettó árbevétellel rendelkező vállalatok átlagosan jobb konjunkturális helyzetben voltak, mint a kisebb árbevételű cégek júniusára azonban a 250 millió forint alatti, valamint az 500 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező csoportok helyzete jelentősen romlott, a többi vállalaté pedig javult márciusára minden árbevétel szerint képzett csoport helyzete javulást mutatott, és az 500 millió forintot meghaladó árbevételű cégek átlagos konjunktúramutatója átkerült a pozitív tartományba. A gazdasági ágak szerint képzett csoportok adatai azt mutatják, hogy 2009 márciusában a kereskedelem területén működő vállalkozásokra hatott legerősebben a gazdasági válság, és az építőipari cégek számoltak be a legkevésbé rossz üzleti helyzetről júniusára a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működő cégek helyzete enyhén javult, az építőipari és szolgáltató vállalatoké pedig romlott márciusára mind a négy gazdasági ágban számottevő pozitív elmozdulás tanúi lehettünk, és az adatok szerint az építőipari és a szolgáltató cégek vannak a relatíve legjobb helyzetben. 13 / 32

14 2010 márciusában azt a kérdést is feltettük a vállalatvezetőknek, hogy véleményük szerint cégük még hány hónapon keresztül érzékeli a gazdasági válság hatását. A 269 válaszoló cégvezető közül 15 jelezte, hogy üzletmenetén már nem érzékelhetőek a kedvezőtlen hatások, és 66 cég a válság fél éven belüli megszűnésére számít. A legtöbb megkérdezett (147 vállalat vezetője) úgy véli, még egy évig tart a gazdasági válság hatása, és mintegy 40 cégvezető számít ennél hosszabb kedvezőtlen időszakra. Az összes válasz átlaga azt mutatja, hogy a cégek számításai szerint még körülbelül 10 hónapon át fogják érzékelni a válság hatásait. Az átlagosnál rövidebb kedvezőtlen időszakra számítanak az exportorientált és az 500 millió forint és 1 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok, a devizahitellel rendelkező és a kereskedelem területén működő cégek pedig az átlagosnál hosszabb idejű hatást prognosztizálnak. A vállalatok által érzékelt konjunkturális helyzet is hat arra, hogy véleményük szerint meddig érzékelik még a válság hatásait: a jobb üzleti helyzetben levő cégek a válság negatív hatásainak gyorsabb megszűnésére számítanak. Azon vállalatok, melyek már nem érzékelik a válság hatásait, messze a legjobb konjunkturális helyzetről számoltak be: a konjunktúramutató átlagos értéke körükben 0,35. Szintén a pozitív értéktartományban található azon vállalkozások átlagos konjunktúramutatója, melyek a válság hatásainak fél éven belüli megszűnését prognosztizálják, de ebben az esetben már csak 0,04 az érték. A még egy éven keresztül tartó kedvezőtlen időszakra számító cégek átlagos konjunktúramutatója enyhe negatív értéket mutat, az ennél hosszabb távú negatív hatásokkal számoló vállalkozások pedig igen kedvezőtlen üzleti helyzetet jeleztek (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy a cég még mennyi időn keresztül érzékeli a válság kedvezőtlen hatásait (2010. március) 0,4 0,35 A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy a cég még mennyi időn keresztül érzékeli a válság kedvezőtlen hatásait (2010. március) 0,3 0,2 0,1 0,04 0,0-0,1-0,09-0,2-0,18-0,17-0,3 Már nem érzékeli Még fél éven keresztül érzékeli Még egy éven keresztül érzékeli Még másfél éven keresztül érzékeli Még több, mint másfél éven keresztül érzékeli 14 / 32

15 3.2. A válságra adott vállalati alkalmazkodási lépések márciusi felvételünk során a vállalatok tizennyolc lehetséges alkalmazkodási lépés közül adhatták meg, hogy melyeket alkalmazták az azt megelőző hat hónap során. A következő két felvétel alkalmával a legritkábban említett válaszlehetőségeket kihagytuk, és csupán tizenhárom lehetséges intézkedést adhattak meg a cégek, mint általuk alkalmazott válságkezelő eszközt. Ezek közül tizenkettőt fogunk elemezni a következőkben, mivel az egyéb költségek csökkentése válaszlehetőség előfordulása meglehetősen inkonzisztens módon alakult a három felvétel során. A rövid lejáratú tartozások csökkentése és a követelésállomány csökkentése tartoznak a likviditást javító lépések közé, a beruházások elhalasztását, a munkaerő-leépítést, a rövidebb munkaidőre való áttérést, a bérek szinten tartását vagy csökkentését, valamint a nélkülözhető szolgáltatások leépítését pedig a kiadásokat csökkentő intézkedések közé soroltuk. Az új értékesítési piacok keresése, az új termékek forgalomba hozatala és a beszállítóktól való függőség csökkentése alkotja a piaci pozíciók stabilitását szolgáló intézkedések csoportját, az egyéb, csoportba nem sorolt lépések pedig a kormányzati kedvezmények igénybe vétele és új hosszú távú terv kidolgozása lehetnek. A ábrán megfigyelhetjük, hogy az első két felvétel között jóval nagyobb mértékű változások figyelhetőek meg az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó vállalatok arányai között, mint a második és a harmadik felvétel között. Ez utalhat arra, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára kialakították azokat az intézkedéseket, amelyeken a későbbiekben már többnyire nem változtattak. Az egyes válaszlépéseket alkalmazó vállalatok aránya még 2009 júniusa és 2010 márciusa között is enyhén nőtt, két esetet kivéve: a munkaerő-csökkentésre és az átmenetileg nélkülözhető szolgáltatások leépítésére 2010-ben már a cégek kisebb részének volt szüksége, mint 2009-ben. A megelőző hat hónap során munkaerőleépítést alkalmazó cégek aránya 43 százalékról 33 százalékra csökkent. 15 / 32

16 ábra: A válságra adott reakciók változása időben (%, N= ) A válságra adott reakciók változása időben (%, N= ) Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés márc.09 ápr.09 máj.09 jún.09 júl.09 aug.09 szept.09 okt.09 nov.09 dec.09 jan.10 febr.10 márc.10 Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények A következőkben néhány olyan eredményt emelünk ki, amelyek esetében vagy az egyes intézkedéseket alkalmazó vállalatok arányának időbeli változása, vagy a vállalatok egyes alcsoportjaiban tapasztalható értékek eltérései figyelemreméltónak bizonyultak. Általában elmondható, hogy azon vállalatok körében, amelyek exportálnak is, magasabb az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők körében. Ez az összefüggés mindhárom felvétel során és csaknem minden intézkedés esetében érvényesül, de különösen erősen jelenik meg a júniusi felvételben (lásd a ábrát). E jelenség oka az lehet, hogy amint az az előző alfejezetből is kiderült az exportra is termelő vállalatok nagyobb nehézségekkel néztek szembe, mint a hazai piacra termelők, és ezt változatos intézkedések bevezetésével igyekeztek ellensúlyozni. 16 / 32

17 ábra: A válságra adott reakciók az export értékesítés szerint, % (2009. június) A válságra adott reakciók exporthányad szerint, % (2009. június) 100,0 90,0 86,4 85,1 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 68,6 50,0 65,4 34,0 32,1 32,1 50,3 36,7 45,7 38,1 33,1 58,6 75,8 30,9 42,0 74,3 36,0 48,1 12,9 20,4 13,7 10,1 19,8 15,1 0,0 Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése nem exportál Új termékek, szolgáltatások értékesítése exportál Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények Egyéb költségek csökkentése Megfigyelhető, hogy egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó vállalatok magasabb arányban képviseltetik magukat egy-egy gazdasági ágazaton belül, mint a többi ágazatban. A követelésállomány csökkentése, az új hosszú távú terv kialakítása és a bérek szinten tartása vagy csökkentése mindhárom felvétel során a kereskedelem területén működő cégek körében volt a leginkább elterjedt (2010 márciusában rendre: 73 százalék, 48 százalék, 85 százalék). Ugyanakkor az új értékesítési piacok keresése a feldolgozóipar és az építőipar területén működő cégek esetében volt a leggyakoribb (2010 márciusában: 92 százalék és 79 százalék). Az építőipar területén ugyanakkor alacsonyabb volt az új termékek, szolgáltatások értékesítésével (24 százalék), a részmunkaidő bevezetésével (16 százalék) vagy az új hosszú távú terv kialakításával (31 százalék) próbálkozó cégek aránya, mint a többi ágazatban (lásd a ábrát). 17 / 32

18 ábra: A válságra adott reakciók ágazatonként % (2010. márc.), N=281 és 292 között A válságra adott reakciók ágazatonként % (2010. márc.) N=281 és 292 között Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás A munkaerő-leépítést alkalmazó vállalatok aránya érdekesen változott a három felvétel során az egyes ágazatokban márciusában és júniusában a kereskedelem területén működő vállalatok körében volt a legmagasabb az elbocsátásra kényszerülők aránya (28 százalék és 48 százalék), 2010 márciusára viszont éppen ez az ágazat lett az, ahol a legalacsonyabb volt ez az arány (30 százalék). Az építőiparban viszont éppen 2009 márciusában volt viszonylag alacsony az előző hat hónap során munkaerőt leépítő cégek aránya (10 százalék), 2010 márciusára pedig pont itt volt a legmagasabb ez az arány (37 százalék). Adataink tehát azt mutatják, hogy az egyes ágazatokban nem azonos ütemben került sor elbocsátásokra (lásd a ábrát). 18 / 32

19 ábra: Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc márc.), % Munkaerő-leépítést alkalmazó cégek aránya ágazatok szerint (2009. márc márc.) % 60,0 50,0 48,0 40,0 30,0 28,0 41,2 40,0 41,1 34,0 37,0 29,9 30,8 20,0 20,9 20,7 10,0 10,3 0, márc jún márc. feldolgozóipar építőipar kereskedelem egyéb szolgáltatás Magyarország nagyobb területi egységeit megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a válságra adott reakciók tekintetében az egyes régiók vállalatai között különbségek mutatkoznak márciusában a vizsgált 12 válságkezelő intézkedés közül nyolcat a nyugat-magyarországi régióban alkalmaztak a vállalatok a legnagyobb arányban. A júniusi felvételben már ugyanez a kelet-magyarországi cégekről mondható el, 2010 márciusára viszont árnyaltabbá válik a kép: 5 intézkedés a nyugati, 4 a keleti országrészben, 3 pedig Közép-Magyarországon a leggyakoribb (lásd a ábrát). 19 / 32

20 ábra: A válságra adott reakciók régiók szerint, március, N=303 és 314 között A válságra adott reakciók régiók szerint, március N=303 és 314 között Új értékesítési piac keresése Követelésállomány csökkentése Beszállítóktól függetlenedés Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beruházások elhalasztása, átütemezése Új hosszú távú terv Nélkülözhető szolgáltatások leépítése Új termékek, szolgáltatások értékesítése Bérek, juttatások szinten tartása, csökkentése Munkaerő-leépítés Részmunkaidő, rövidebb munkaidő EU-s és kormányzati kedvezmények Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország 20 / 32

21 2010 márciusában azt is megkérdeztük a vállalatvezetőktől, hogy az általuk alkalmazott eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében 10. A megkérdezettek közel fele az első helyen említette az új értékesítési piacok keresését. Az összes megemlített válságkezelő eszközt figyelembe véve a vállalatok 23 százaléka jelezte, hogy az új értékesítési piacok keresése hasznosnak bizonyult a válság hatásainak kivédésében. Ezen kívül a vállalatok 15 százaléka említette meg a bérek és egyéb juttatások visszafogását, 14 százalékuk pedig a követelésállomány csökkentését a hasznos válságkezelő lépések között. A szolgáltatások leépítése, a beruházások elhalasztása, az új termékek vagy szolgáltatások kínálata a cégek 7-9 százalékának segített a negatív hatások kivédésében. A munkaerő leépítése mindössze a vállalatok 4 százaléka esetében bizonyult hasznos eszköznek, a részmunkaidőre való áttérést pedig csupán 2 százalékuk említette meg (lásd a ábrát) ábra: Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes említés százalékában), március Az alkalmazott válságkezelő eszközök közül melyek segítettek a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (az összes emítés százalékában), március Új értékesítési piacok keresése 22,5 Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése 14,5 A követelésállomány csökkentése 13,2 Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése 9,0 A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása Új termékek, szolgáltatások kínálata 7,7 7,4 Rövid lejáratú tartozások csökkentése Beszállítóktól való függőség csökkentése Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása Munkaerő leépítése (kölcsönvett is) Egyéb költségek csökkentése Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre 5,3 4,6 4,0 3,9 3,4 2,6 1, százalék 10 A megkérdezettek legfeljebb három eszközt említhettek meg. 21 / 32

22 Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett cégek konjunkturális helyzetétől is függ, hogy mely válságkezelő eszközt tekintik a leghasznosabbnak. A legjobb konjunkturális helyzetet jelző vállalatok a kormányzati kedvezmények és EUtámogatások igénybe vételét tartották a leghasznosabbnak. Szintén a pozitív tartományba került azon vállalkozások átlagos konjunktúramutatója, melyek az új termékek, szolgáltatások kínálatát, illetve új hosszú távú terv készítését tartják legeredményesebb válságkezelő eszközüknek. A közepes konjunktúramutatóval rendelkező vállalatok legsikeresebben alkalmazott válságkezelő eszközei a beruházások elhalasztása, az új értékesítési piacok keresése, a munkaerőleépítés, valamint a tartozások csökkentése volt. A rossz konjunkturális helyzetről beszámoló cégek az igénybevett szolgáltatások leépítése, a beszállítóktól való függőség csökkentése, a bérek visszafogása, rövidebb munkaidőre való áttérés, valamint egyéb költségeik csökkentése révén tudták a leginkább kivédeni a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásait. A fentiekből arra következtethetünk, hogy az alapvetően jó üzleti helyzetű, versenyképes vállalatok kevésbé sínylették meg a gazdasági válság következményeit, így mivel a cég léte nem került komolyabb veszélybe a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő vállalkozásoknak azonban a gazdasági válság sok esetben a létét fenyegette, így válságkezelési lépéseiket a túlélés reményében tették meg. Így ezen cégek általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen (lásd a ábrát) ábra: A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy mely válságkezelő eszköz segített a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (2010. március) 22 / 32

23 A konjunktúramutató átlaga a szerint, hogy mely válságkezelő eszköz segített a leginkább a válság kedvezőtlen hatásainak kivédésében (2010. március) Kormányzati kedvezmények, EU támogatás igénybevétele Új termékek, szolgáltatások kínálata Új hosszú távú terv készítése, stratégia módosítása A követelésállomány csökkentése A tervezett beruházások elhalasztása, ütemek lassítása Új értékesítési piacok keresése Munkaerő leépítése (kölcsönvett is) Rövid lejáratú tartozások csökkentése Ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatások leépítése Beszállítóktól való függőség csökkentése Bérek és egyéb juttatások szinten tartása, csökkentése Áttérés részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre Egyéb költségek csökkentése -0,6-0,4-0,2 0 0,2 0,4 0,6 23 / 32

24 A cégek konjunkturális helyzete az alkalmazott válságkezelő eszközök számára is hatással van. 11 A ábrán látható, hogy a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok mindhárom adatfelvételi időpontban több eszköz segítségével próbáltak meg védekezni a válság hatása ellen, mint a jobb konjunkturális helyzetben levők márciusában a legfeljebb 4 válságkezelő eszközt alkalmazó vállalatok átlagos konjunktúramutatója -0,18-as értéket vett fel, míg az 5-9 eszközzel élők esetében -0,3, a legalább 10 eszközt alkalmazók körében pedig -0,5 volt ez az érték júniusára az 5-9 eszközt alkalmazó cégek körében enyhén romlott az üzleti helyzet megítélése, a többi vállalat esetében pedig kis mértékű javulás figyelhető meg márciusára mindhárom csoportban jelentősen javult a konjunktúramutató, és ekkor is a legkevesebb eszközt alkalmazók helyzete volt a legjobb, a sok eszközzel élő cégek helyzete pedig a legrosszabb, de a csoportátlagok közeledtek egymáshoz. Az eredményekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a rosszabb üzleti helyzetben levő, a válság hatásait jobban megszenvedő vállalatok rákényszerültek, hogy több fronton is felvegyék a harcot a gazdasági válság kedvezőtlen hatásaival, míg a jobb konjunkturális helyzetben levők számára kevesebb védekező lépés is elégségesnek bizonyult re, a válság hatásainak csillapodásával azonban a csoportok konjunkturális helyzete közeledett egymáshoz, amiből arra következtethetünk, hogy a válságkezelő eszközök sikeresen átsegítették a krízist átvészelő vállalatokat a nehéz időszakon ábra: A konjunktúramutató átlagos értéke a szerint, hogy a vállalat hány válságkezelő eszközt használt az adott félévben (2009. március március) 11 A konjunktúramutató az adatfelvételt megelőző 6 hónapra és az azt követő 6 hónapra vonatkozó információkat is tartalmaz, a válságkezelő eszközök száma pedig az elmúlt 6 hónapra vonatkozik. 24 / 32

25 A konjunktúramutató átlagos értéke a szerint, hogy a vállalat hány válságkezelő eszközt használt az adott félévben (2009. március március) 0,0-0,1-0,01-0,05-0,06-0,2-0,18-0,15-0,3-0,29-0,30-0,4-0,5-0,49-0,43 legfeljebb 4 eszköz 5-9 eszköz legalább 10 eszköz -0, március 2009 június 2010 március 25 / 32

26 3.3. Az internet vállalati használata A márciusi felvételben kísérletet tettünk arra, hogy feltárjuk, az internet széleskörű és aktív használata jelent-e bármiféle előnyt a vállalatoknak a válságból való kilábalásban. Lehetségesnek láttuk, hogy ez a hatás például úgy következik be, hogy az internet segítségével szerzett friss gazdasági információk segítenek a vállalatvezetőknek jobb döntéseket hozni, vagy potenciálisan új értékesítési csatornát jelent, illetve a segítségével olyan üzleti partnereket, munkatársakat találhat a cég, akikkel nem került volna kapcsolatba az internet használata nélkül. E feltételezések vizsgálatára 2010 márciusában a megkérdezett vállalatoknak internet-használati szokásaikra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Ezeket az adatokat egyrészt a különböző vállalati csoportok szerint vizsgáltuk meg, másrészt a cégek üzleti helyzetét összefoglaló konjunktúramutatóval vetettük egybe. A következőkben ezeket az eredményeket ismertetjük. A megkérdezett vállalatok 79 százalékának van honlapja, és 94 százalékuk tájékozódik gazdasági folyamatokról, jogszabályi változásokról az interneten. 91 százalékuk használja az internetet ügyintézésre (például az Ügyfélkapun keresztül), 43 százalékuk termékeinek értékesítését is legalább részben a világhálón végzi, versenytársai tevékenységének követésére pedig 49 százalékuk alkalmazza az internetet. A vállalatok 64 százaléka potenciális üzletfeleit is az internet segítségével kutatja fel, 33 százalékuk pedig jövőbeli munkatársait is itt keresi (lásd a ábrát) ábra: Internet-használat a vállalatok körében, március (N=300) Internet-használat a vállalatok körében (N=300) március Új munkatársak toborzása, kiválasztása 32,6 67,4 Üzleti partnerek, beszállítók keresése 64,4 35,6 A konkurencia üzleti magatartásának megfigyelése 49,3 50,7 Termékértékesítés 43,1 56,9 Ügyintézés (pl. Ügyfélkapu használata) 91,0 9,0 Piaci folyamatokról, jogszabályokról való tájékozódás 93,7 6,3 Honlap 79,3 20,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % igen nem 26 / 32

27 Ágazatok szerint megvizsgálva a cégeket azt tapasztaljuk, hogy amíg a tájékozódás és ügyintézés tekintetében nincsenek jelentős különbségek az egyes területeken működő vállalatok között, addig a termékértékesítés, a versenytársak megfigyelése, az új munkatársak toborzása és a honlap léte szempontjából tapasztalhatóak ágazati eltérések. Ez utóbbi területekre jellemző, hogy az építőipari cégek nem elhanyagolható mértékben lemaradnak a többi ágazat mögött. Megfigyelhető az is, hogy az exportáló és a részben vagy egészében külföldi tulajdonban levő cégek körében minden általunk vizsgált internet-használati mód kissé elterjedtebb, mint a csak hazai piacra termelő, illetve a tisztán magyar kézben levő cégek körében. A cégek internet-használati szokásait konjunkturális helyzetükkel összevetve ellentmondásos eredményeket kaptunk márciusában a honlappal nem rendelkező, júniusban pedig a honlappal rendelkező vállalatok konjunktúramutatója bizonyult magasabbnak, 2010 márciusára pedig a két csoportra jellemző érték közel megegyezik. Ha a többi, internethasználatot jellemző mutató szerint is megvizsgáljuk a vállalatok 2010-es konjunktúramutatóját, azt a nehezen értelmezhető eredményt kapjuk, hogy az internetet tájékozódásra, ügyintézésre, termékértékesítésre, versenytársak megfigyelésére és üzleti partnerek keresésére használó cégek körében a konjunktúra-mutató enyhén alacsonyabb értéket vesz fel, mint az ilyen tevékenységekre internetet nem használó cégek. A munkatársak keresésére internetet használók körében azonban kissé magasabb a márciusi konjunktúra-mutató az összes cég átlagánál. Az ellentmondásos eredmények további elemzésére készített, az internethasználat változóit és más háttérváltozókat felhasználó regressziós modellek sem mutattak ki szignifikáns kapcsolatot az internethasználat és a konjunkturális helyzet között, így feltevésünket nem tudtuk igazolni. 27 / 32

28 3.4. Becslések A következőkben többváltozós modellekkel vizsgáljuk, az üzleti helyzet és a vállalati paraméterek közötti összefüggéseket, illetve azt hogy a különböző alkalmazkodó lépések milyen hatást gyakoroltak a vállalatok üzleti helyzetére, tehát mely lépésekről mondható el, hogy jelentősen hozzájárultak a válságból való kilábaláshoz. Az elemzéshez logisztikus regressziós modelleket használtunk, melynek függő változója a kétértékűvé átkódolt GVI BCI volt. Ennek értéke nulla, ha a Business Climate Index negatív értéket vesz fel és egy, ha a konjunktúramutató nulla, vagy pozitív értéket vesz fel. Magyarázó változókként az alkalmazotti létszámot, a teljes értékesítésen belüli exporthányadot, a külföldi tulajdonhányadot, a gazdasági ágat, az árbevételt, a régiót, valamint az alkalmazott válságkezelő lépéseket szerepeltettük a modellben. A három vizsgált időpont mindegyikére keresztmetszeti elemzést futtattunk. A márciusi adatok (lásd a táblázatot) azt mutatják, hogy az a tény, hogy egy vállalat a munkaerő egy részének leépítésével próbált védekezni a válság negatív hatásai ellen minden más változatlansága mellett átlagosan 66 százalékkal csökkenti annak esélyét, hogy a jó konjunkturális helyzettel rendelkező vállalati csoportba tartozzon. A munkabérek szinten tartása, illetve csökkentése még erősebb negatív hatást gyakorol az üzleti helyzetre: a bércsökkentéshez folyamodó vállalatok esetében átlagosan 84 százalékkal kisebb az esély a jó konjunkturális helyzetre, mint az eszközt nem alkalmazó cégek esetében. A kormányzati és EU-támogatások igénybevétele ezzel ellentétben a jó üzleti helyzetet valószínűsíti: azon vállalatok, melyek alkalmazták ezt az eszközt, több mint háromszor akkora eséllyel számoltak be jó konjunkturális helyzetről, mint az ezzel nem élő cégek. A modell eredményei szerint a vállalati jellemzők és a további válságkezelő lépések nem gyakoroltak szignifikáns hatást a konjunkturális helyzetre táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2009. március). Függő változó: GVI Business Climate Index B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) Munkaerő leépítése -1,08 0,49 0,03 0,34 Bérek szinten tartása, csökkentése -1,83 0,47 0,00 0,16 Kormányzati és EU támogatások igénybevétele 1,15 0,43 0,01 3,16 Konstans -0,56 0,18 0,00 0,57 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,2 Forrás: GVI 28 / 32

29 A 2009 júniusi eredmények (lásd a táblázatot) azt mutatják, hogy az 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétellel rendelkező vállalatoknak minden egyéb változatlansága mellett átlagosan közel háromszor akkora az esélyük a jó konjunkturális helyzetre, mint a 250 millió forint alatti árbevételű cégeknek. Emellett azon vállalatoknak, melyek a munkaerő leépítése által próbálták kivédeni a válság kedvezőtlen hatásait, átlagosan 63 százalékkal kisebb az esélyük a jó konjunkturális helyzetre, mint a többi vállalatnak. A részmunkaidőre való áttérés, a bércsökkentés és a tervezett beruházások elhalasztása is rontja a jó üzleti helyzettel jellemezhető vállalati csoportba tartozás esélyét, rendre 76, 79, illetve 78 százalékkal táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2009. június). Függő változó: a vállalatok konjunkturális helyzete 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétel B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) 1,04 0,35 0,00 2,82 Munkaerő leépítése -1,00 0,38 0,01 0,37 Részmunkaidőre, rövidebb munkaidőre való áttérés Bérek szinten tartása, csökkentése Tervezett beruházások elhalasztása -1,42 0,59 0,02 0,24-1,57 0,41 0,00 0,21-1,50 0,39 0,00 0,22 Konstans 0,86 0,40 0,03 2,37 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,38 Forrás: GVI A márciusi adatbázis háttérváltozói közül csak a tervezett beruházások elhalasztása mutatott szignifikáns összefüggést a vállalatok konjunkturális helyzetével. Azon vállalatoknak, melyek ezt az eszközt alkalmazták, átlagosan 59 százalékkal kisebb az esélye a jó konjunkturális helyzetre, mint a többi vállalatnak (lásd a táblázatot) táblázat: A logisztikus regresszió eredményei (2010. március). Függő változó: a vállalatok konjunkturális helyzete Tervezett elhalasztása beruházások B együttható Standard hiba P-érték Exp(B) -0,90 0,36 0,01 0,41 Konstans 0,16 0,25 0,53 1,17 Nagelkerke R-négyzet értéke: 0,06 Forrás: GVI 29 / 32

30 A többváltozós modell eredményei megerősítették a leíró elemzés során kapottakat: a válságkezelő eszközök közül a kormányzati és EU támogatások igénybevétele a jobb üzleti helyzetű vállalkozásokra jellemző, a munkaerő-leépítés, a részmunkaidőre való áttérés, a bércsökkentés, valamint a tervezett beruházások elhalasztása pedig a rosszabb konjunkturális helyzetben levő vállalkozások körében gyakori. Az alkalmazott válságkezelő lépések és az üzleti helyzet között fennálló oksági viszony úgy értelmezhető, hogy a rosszabb helyzetben levő vállalkozások inkább rövid távú költségcsökkentéssel reagáltak a romló gazdasági körülményekre, a kedvezőbb helyzetben levő vállalatok viszont inkább hosszabb távú, stratégiai lépésekkel igyekeztek elhárítani a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait. 4. Következtetések A rendelkezésünkre álló adatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdasági válság első időszakában főként az exportáló, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok üzleti helyzete romlott, mivel ezeket érintette legérzékenyebben a nyugateurópai exportpiac keresletének visszaesése. A romló gazdasági helyzet legkevésbé a nagy létszámú vállalatok konjunkturális helyzetére nyomta rá bélyegét. Az adatok tanulsága szerint a jobb üzleti helyzetben levő vállalatok a válság negatív hatásainak gyorsabb megszűnésére számítanak, mint a rosszabb konjunkturális helyzetű cégek. A válságkezelő lépések alkalmazásának tekintetében az adatok 2009 márciusa és júniusa között még mutattak némi mozgást, de 2009 nyara és 2010 márciusa között már alig figyelhető meg változás. Ez arra utal, hogy a magyar vállalatok 2009 nyarára már kialakították a válsággal szembeni védekezés taktikáját, és ezen a későbbiekben már általában nem változtattak. Általában elmondható, hogy az exportáló vállalatok körében magasabb az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. A megtett válságkezelő lépések száma nagyban függ a konjunkturális helyzettől: az adatok azt mutatják, hogy a válság negatív hatásait jobban megszenvedő vállalatok rákényszerültek, hogy több válságkezelő eszközt is bevessenek a kedvezőtlen gazdasági hatások kivédése érdekében, míg a jobb helyzetben levő cégek számára kevesebb lépés is elégségesnek bizonyult. A megtett lépések jellege szintén függ az üzleti helyzettől: az alapvetően jó helyzetben levő vállalatokról elmondható, hogy a válság kevésbé billentette ki őket szokásos üzletmenetükből, így a krízis időszakában is képesek voltak hosszú távú, stratégiai jellegű lépéseket tenni. A rosszabb helyzetben levő vállalkozások számára azonban a válságkezelés gyakran a létért való küzdelmet jelentette, így általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Az cégek internet-használati szokásait feltérképező elemzés azt mutatja, hogy az exportáló és a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező vállalatok jobban kihasználják a világháló nyújtotta lehetőségeket, mint a csak hazai piacra termelő, illetve a tisztán magyar kézben levő cégek. Modelljeink azonban nem mutattak ki szignifikáns összefüggést az internethasználat és a vállalatok konjunkturális helyzete között. 30 / 32

31 Irodalomjegyzék Rita Ramalho Jorge Rodríguez-Meza Judy Yang (2009): How Are Firms in Eastern and Central Europe Reacting to the Financial Crisis? Paulo Correa Mariana Iootty (2010): The Impact of the Global Economic Crisis on the Corporate Sector in Europe and Central Asia: Evidence from a Firm-Level Survey 31 / 32

32 32 / 32

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6. Tartalom

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLETI HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSEI A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA

MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLETI HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSEI A GAZDASÁGI VÁLSÁGRA MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLET HELYZETE ÉS VÁLASZLÉPÉSE A GAZDASÁG VÁLSÁGRA. 1 / 35 Magyar vállalatok üzleti helyzete és válaszlépései a gazdasági válságra A tanulmányt írták: Czibik Ágnes elemző, GV (e-mail:

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései

Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései Tóth István János: A nagy exportáló feldolgozóipari cégek kilátásai és üzleti kötődései (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2002) A

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS. JÚNIUS -I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja:. július 1. 1 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1. évi LVIII tv.). (1) az árstabilitás

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) FENNMARADT, DE NEM ERŐSÖDÖTT AZ INGATLANPIACI DERŰLÁTÁS (A GKI 2015. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató. 2014. május

Gazdasági Havi Tájékoztató. 2014. május 99_jun _jun _okt 1_maj 1_okt _apr _okt 3_apr 3_okt _apr _okt _apr _okt _apr _okt 7_apr 7_okt 8_apr 8_okt 9_apr 9_okt 1_apr 1_okt 1_apr 1_okt 98_jun 98_dec 99_jun _jun _okt 1_maj 1_okt _apr _okt 3_apr 3_okt

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2015

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2015 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2015 Budapest, 2014. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben