TÁMOP / Intézményi innováció. Komplex fejlesztést célzó projektek, tervek készítése, megvalósítása Madarak 2010

Átírás

1 1 TÁMOP / Intézményi innováció Komplex fejlesztést célzó projektek, tervek készítése, megvalósítása Madarak 2010 Készítette: Schultzné Páncsics Mária Rapcsák Józsefné

2 2 TÁMOP-3.1.4/08/ Óvodánk neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Érsekcsanádi Tagintézménye. Bács Kiskun megyében található. Hat csoportos óvoda, vegyes csoportokkal, 3 7 éves gyerekek járnak a csoportokba. A csoportok átlagosan 20 fővel működnek. 4 csoportban 1 óvodapedagógus, 1 dajka, 2 csoportban 2 óvodapedagógus 1 dajka dolgozik. Állandó délelőttös, állandó délutános. 3H: 9 fő, 2H: 40 fő A Szűkebb környezetünkben élő madarak megismerése komplex tevékenységek során című innovációt ketten írták: Schultzné Páncsics Mária és Rapcsák Józsefné. Schultzné Páncsics Mária 24 éve óvodapedagógus a Halacska csoport vezetője, bevont pedagógusként dolgozik. Kidolgozta és csoportjában megvalósította a Föld projektet. Váltótársa van. Rapcsák Józsefné a Halacska csoportban dolgozik, több, mint 25 éves óvodapedagógusi múlttal rendelkezik. Minőségi munkacsoport vezetőként és óvodavezető helyettesként is dolgozott. Mindketten a Jeles napok nevű szakmai munkacsoport tagjai voltak. Falun élünk, a Gemenc, a Duna, a Kanális mellett. Séták, kísérletek, sok közvetlen tapasztalat az élővilággal segítették az anyaggyűjtést. Az óvoda programja nagy hangsúlyt fektet a körülöttünk lévő élővilág megismerésére, megóvására. Mindezt tevékenységek sorozatán keresztül. A vizek, az erdő élővilága az intézmény életének sok területén megjelenik, de a madarak témakör az óvodapedagógus személyiségéhez is nagyon közel áll, ezért választotta továbbgondolásra. Az innováció megírásához javasolt időkeret: 2x15 óra. Kanyarné Kiss Helga szakmai vezető

3 3 Vendég vagy a világban, és ez a világszép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendezni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami szépségeiből csodálatosképpen megmarad, Az ember minden pusztításai mellett is. Wass Albert

4 4 Tartalomjegyzék Projektmódszer elméleti ismertető...4 oldal Intézményi előzmények...8 oldal A projekt alapadatai...9 oldal Őszi témahét programja...11 oldal Őszi témahét anyaga...16 oldal Téli témahét programja...18 oldal Téli témahét anyaga...22 oldal Tavaszi témahét programja...24 oldal Tavaszi témahét anyaga...29 oldal Játékleírások...32 oldal Körjátékok, népdalok, mondókák, versek, mesék a madarakról...34 oldal Komplex tervezést segítő módszertani kiadványok, gyűjtemények, segédletek...42 oldal

5 5 Komplex fejlesztést célzó projektek, tervek készítése, megvalósítása A projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez egyben idomul az óvodai tanulás sajátosságaihoz is. A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll, s a tevékenységek folyamatában közvetlen, konkrét tapasztalást. Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben. A cél, a probléma megoldása, a produktum létrehozása, a tanulás pedig csak eszköz jellegű, csak a létrehozás hozadéka. Az újonnan fellépő gyermeki igények beépülhetnek (a téma feltárásának teljessége és mélysége, összefüggések, kilépés, gazdagítás lehetősége vonatkozásában), ezek gazdagítják a témát. Ezért is mondható, hogy a lebonyolítás menete nyílt, vagyis a gyermekek érdeklődése, igénye alapján gazdagodik. Ezért változó idejű (a témától és az érdeklődéstől függően egy naptól akár három hónapig is tarthat). Eközben a téma mélyére ás, az összefüggések és a kapcsolatok kihasználása igény szerint történik. A projekt módszer során a pedagógus szerepe sem a hagyományos módon alakul. Ez a szerep egyszersmind kibővül: egyrészt a bevonható partnerek körével (gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, társintézmények ), másrészt a feldolgozható témák tág körével. Ugyanakkor a pedagógus szerep módszertani szempontból sokkal konstruktívabb, hiszen átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem az iskolás korban kezdődik, hanem az óvodában, a gyermekek életében első nevelőintézményben. A 3-7 éves gyermekek jellemzői között már ott vannak azok a kondíciók, amelyek a későbbi permanens tanulás alapjai.

6 6 Az egyéni érdeklődés. Pozitív érzelmek hatják át a világhoz fűződő viszonyát. A gyermekek gondolkodását a szinkretizmus jellemzi. A gyermekkorban a képességek az egész individuum egységét szolgálják. A korszak a társak felé fordulás első meghatározó időszaka. A projektpedagógián túlmutató új megoldás nem létezik ma az óvodapedagógiában. A gyermekközpontúság a személyiség egyedi vonásaira figyelést felerősítette. A projekt az óvoda szociális kompetenciáját, fejlesztő szándékait határozottan érvényre juttatja. Az utóbbi években, az óvodákban érzékelhető problémák között az első helyet foglalják el a gyerekek viselkedésében jelentkező nem kívánatos változások. Ezeket már nem lehet a hagyományos követelményrendszer közvetítésével, a hagyományos tevékenységformákkal megoldani, viszont a kooperáció, az önkifejezés, az egyéni szocializációs modellekkel dolgozó projekt ezt a nehezen kezelhető területet is képes kompenzálni. Szétrombolja a minden gyermekkel szembeni elvárások lehetetlenségéből adódó pedagógiai feszültséget. A projekt nem elvárásokat állít a gyermekek elé, hanem személyes célokat, hétköznapi távlatokat, amelyek képesek ellensúlyozni az általános képességfejlesztés miatt jelentkező feszültségeket a személyiségfejlesztés során. Speciális tényezők, amelyek figyelembe vétele nélkül nem lehet óvodában projektet szervezni: Nincs központi tartalmi elvárás (tanterv): Az óvodai nevelés az iskolától eltérő sajátos vonása, hogy nevelésben gondolkodik és a szervezett oktatás még nem kezdődik el ebben a korban. Az óvodai nevelésnek nincs központilag meghatározott tartalmi követelménye. Önállóság: Az óvodás gyermekek önállósági törekvése látványosan jelentkezik az egyedül szeretném, vagy én akarom üzenetében, ám ebben a korban a szándékok és a lehetőségek között nagy a különbség még. A felnőtt jelenléte, együttműködése: Az óvodapedagógus jelenléte elengedhetetlen a projekt folyamatában. Ő a gyermeki elképzelések ösztönzője, a megvalósítás szervezője, a külső környezet erőforrásainak mozgósítója. Kötetlen tevékenységek aránya: Az óvodai nevelés látványos ismérvei között szerepel a tevékenységek kötetlensége, hiszen a gyermekeknek, annak ellenére, hogy erős a belső késztetésük tevékenységek indítására, vagy már folyamatban lévő tevékenységekbe történő bekapcsolódásra, csak

7 7 olyan tevékenységek vonzóak, amelyek az egyéni megközelítést és egyéni ütemezést tolerálják, a kényszeres, a személyes szempontokat figyelmen kívül hagyó helyzetből rövid idő után kilépnek, vagy figyelmük önkéntelenül másra fókuszál. A spontán hatások beépíthetősége: A gyermekek magas fokú ingeréhsége, és az adott pillanat varázsa befolyásolja a gyermekek számára fontos tevékenységek körét. A gyermeknek az érzelmei mutatják meg a számára vonzó helyzeteket, személyeket, tárgyakat, ezért az aktualitások beépítése kívánatos a tartalmak közé. Az eszközhasználat korlátozottsága (szerszámok, könyvek): A gyermekek finommotoros fejlettsége és fizikai ereje, állóképessége korlátokat szab a különböző anyagok megmunkálásának, szerszámok alkalmazásának mértékében. Rendszeres felnőtt segítségre szorulnak terveiket valósággá változtató eszközök használatakor, a balesetveszély még így is folyamatos. Az értékelés, minősítés eltérő mechanizmusai: Az óvodapedagógus személyre szabott közléseinek van nagy befolyásuk, és a kortársak csoportdinamikai hatásainak. A mi tudat átvezeti a gyermekeket a családtudatból, a hasonló érzelmekre építő óvodai közös érdekeltség világába, így az egymással szemben megfogalmazott szociális elvárások képesek pozitív irányba befolyásolni a viselkedést, de akár az érdeklődést vagy a kötődést is. A projektpedagógia számára az óvodai nevelésben kedvező feltételek találhatók, és minden szakmai elvárást teljesít, ami a hazai és európai nevelés által korszerűnek tekinthető. A konkrét projekt megszervezésének folyamata: 1. Előkészület a projekt-téma kiválasztásához: ez a pedagógus feladata. Jelenti ez a gyermeki érdeklődés számbavételét, a lehetséges projekttémák összegyűjtését, és minden egyes témafejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek számbavételét, 2. A projekt témák gyermekek elé terjesztése: a gyermekek választása. Jelenti ez az alábbiakat: - a tevékenységekre bontás, - a témával kapcsolatos már meglévő tudás, eddigi tapasztalatok számbavétele, - információk gyűjtése, forrásuk feltárása, és az információk gyűjtésének megtervezése,

8 8 - az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, A szükséges eszközök beszerzésének megtervezése, - az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, - az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása, - a projekt közzétételének, bemutatásának megtervezése. 3. A projekt tevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembe vételével. Ezek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni és közös, valamint kooperatív munkálkodása által létesülnek. 4. Az egyes tevékenységek produktumainak közzététele: kiállítás rendezése, foto-kiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház. stb., és a meghívottak körének kiválasztása. 5. A projekt értékelése: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, újra átélésével. - Előkészítő, koordináló, szervező, mind az óvodán belül, mind kívül - Eszköz- és tevékenység feltételeket biztosító, elősegítő - A gyermek előzetes tapasztalataira építő magatartás - A gyermekkel való együttműködést szorgalmazó - Ösztönző, megtámogató problémaszító, - megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra - A tevékenységbe integrált műveltségtartalmak kibontását elősegítő - A szülőkkel való együttműködést elősegíti

9 9 Meglévő hagyományaink a projektmunkában, amiből tovább építkezünk Célunk a környezettudatos életmódra nevelés: Az óvodánkban Helyi Nevelési Program alapján dolgozunk, amit a nevelőtestület dolgozott ki. Alapvető nevelési célunk sokoldalú képességfejlesztés a tevékenységeken keresztül, a természet szeretetére, megóvására, tiszteletére nevelés. Az óvodánkban már működő projektek: Szelektív hulladékgyűjtés - újrahasznosítás Madárvédelem Komposztkészítés, felhasználás Egészséges életmód: (gyümölcs, zöldség napok, betegségek elleni védekezés) Föld hete: ültetés, növénygyűjtés, növények gondozása, aszfaltrajzverseny, akadályverseny Madarak és fák napja: Ezek a projektek, csak hetes szervezésben működnek, és az értékelés nem megfelelően kidolgozott. Az egy évet átölelő projektünk a komposztkészítés és felhasználás, ami még jelenleg is folyamatban van. Szükségesnek találtuk a környezettudatos életmódra nevelésen belül, megismertetni a gyerekekkel a látszólag hasznavehetetlen anyagok újrahasznosítását. Az anyagi hozzájárulás egy részét pályázaton nyertük. A tavaszi projektzáró értékeléseként, helyben a gyerekeknek és a szülőknek diavetítés keretében bemutattuk a folyamatot. A pályázat kiíró szervezésében Kecskeméten ismertette óvodánk az elkészül és megvalósított projektet

10 10 MADARAK Óvodai projekt tervek-madarak Helyzetelemzés: A gyerekeknek évek óta lehetősége van arra, hogy falun belül és kívül megfigyelje a környezetünkben élő madarak életét. Egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a téma felé, ezért határoztunk úgy, hogy ismereteiket ezen a területen bővítjük. Célmeghatározás: A környezetvédelem, ezen belül a madarak védelmének megismertetése A gyermekek ismereteinek bővítése a környezetükben élő madarakról A gyermekeken keresztül a családok madarakhoz fűződő érzelmi viszonyulásának javítása Saját élmény nyújtása Anyanyelvi nevelés A könyvnézegetés megfelelő formájának gyakorlása, a látott ismeretek tudatosítása Kompetenciafejlesztés Személyes kompetenciák: Élményszükséglet, kíváncsiság, önmegismerés- önismeret, befogadási képesség, beleélési képesség, finommotorikai képesség, motiváció Kognitív kompetenciák:

11 11 Környezettudatosság, megfigyelő-, összefüggést kereső-, tudásszerző, rendszerező, gondolkodási képességek, kommunikációs képességek. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás), reprodukáló képesség. Szociális kompetenciák: Együttműködés, kooperatív készség, empátia, kommunikatív képesség, tolerancia Munkaformák: Csoportos munka a gyermekek között Csoportos munka a szülőkkel Csoportos munka az óvodapedagógussal Egyéni munka Javasolt alkalmazása: az óvoda minden vegyes csoportja Felelős: csoportvezető óvodapedagógus Sikerkritériumok: Beszélgetések során érzékelhetővé válik a gyermekek madarak iránti szeretetének, védelmének pozitív irányú változása A projekt tevékenységeibe minden, a csoportban nevelkedő gyermek bekapcsolódik A szülőkkel közösen szervezett rendezvényen az érintett szülők 50 %-a részt vesz A szülők 60 %-a bekapcsolódik, a gyűjtőmunkába Érdeklődéssel fordulnak az új ismeretek fele

12 12 Őszi témahét programja Fut a szél magába Résztvevő csoport: 5 számú halacska csoport Időkeret: 5 nap Kapcsolatok: Ember a természetben Ember a társadalomban Művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Egészséges életvitel, életmód Témahét célja: A közvetlen és tágabb környezethez való viszonyulás fejlesztése-séta, megfigyelés, gyűjtőmunka, beszélgetés keretében A környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel-madarak hangjának, mozgásának utánzásával. Viselkedés kultúra fejlesztése a kirándulások alkalmával-helyes magatartási formák gyakorlása

13 13 Előkészítés Tervezés- feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása Heti terv összeállítása- Gyűjtőmunka a családok bevonásával Levelek, termények, tollak Képek Kézműves kellékek: festék, karton, színes papír, hurkapálca Zene-, vers-, és mesegyűjtemény alkotások Szervezés Kirándulás Szülőkkel közös délelőtt 1. nap A nap célja: A gyerekek madarakkal kapcsolatos ismereteinek felderítése. A gyűjtött képek alapján az ismeretek felelevenítése. Tevékenységek: 1. Könyvek, képek nézegetése a madarakról (óvodai könyvtárból, otthonról hozott) 2. Egyéni, és közös élmények felelevenítése, meghallgatása

14 14 3. Ismert madárhangok utánzása 4. Értékelés 2. nap A nap célja: Tapasztalatszerzés az élőlények (növények, madarak) megfigyelésében. Séta közben az érzékszervi benyomások szerzése- látás, hallás, tapintás zajok, hangok, színek. Elemi szabályok megismerése, gyakorlása- környezettudatos magatartás formálása A szemetet, mindig összegyűjtjük, és hazavisszük. Csendesen beszélgetve, együtt haladunk Vigyázunk a növényekre, a természetes élőhelyén figyeljük meg A kijelölt úton járunk Megismertetjük a gyerekekkel a gyógynövények fontosságát, felhasználhatóságát A madarak szerepe a táplálékláncban-madárvédelem Tevékenységek: 1. A megfigyelési szempontok megbeszélése Madarak élettere

15 15 fészkelő helye táplálkozási szokások a vándorlás előtti viselkedési szokások 2. Séta a faluban 3. Állatok, növények megfigyelése- séta közbeni gyűjtőmunka Levél Termés, termény Toll Virágos növények 4. Visszatérés az óvodába 5. Értékelés A nap célja: A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek-játékosutánzással. 3. nap Tevékenységek: 1. Megbeszéljük, áttekintjük az előző nap eseményeit 2. Madarak barkácsolása 3. Mozgásos feladatok, játékok lásd táblázatban felsorolt 4. Értékelés

16 16 4. nap A nap célja: Az élő- élettelen megkülönböztetése. A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek-játékosutánzással. Tevékenységek: 1. Mozgásos feladatok, játékok 2. Táplálkozás az élővilágban a táblázatban felsorolt játékok leírása a mellékletben találhatók 3. Szaporodás, fejlődés az élővilágban- a táblázatban felsorolt játékok leírása a mellékletben találhatók 4. Értékelés 5. nap A nap célja: A társas együttlét, együtt mozgás élménye. A viselkedés kultúra kialakítása a szabályok ismertetése által Vigyázunk a saját és társaink testi épségére Udvariasak vagyunk egymáshoz Segítjük a kisebbeket Engedjük, hogy kipróbálják ügyességüket és önállóan vállaljanak szerepeket Az érzelmi és értelmi intelligencia fejlesztése Közös tevékenységekkel Az ismeretek felhasználásával a játékok során

17 17 Tevékenységek: 1. Zenehallgatás Vivaldi: Ősz 2. Beszélgetés a héten tapasztaltakról 3. Festés, színkeverés Madarak, Száll, száll, messzire száll a madár 4. Közös barkácsolás a szülőkkel nyíltnap keretében mobil madár készítése, festéssel, szárnyak hajtogatásával 5. Értékelés Nincs szebb madár Külső világ tevékeny megismerése A családban szerzett élmények, tapasztalatok meghallgatása. Séta közben a környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése. Matematikai ismeretszerzés Halmazok képzése, a gyűjtött képek felhasználásával. Számlálás gyakorlása Tapasztalatszerzés a mérés területénhosszabb, rövidebb-a Játék Mozgás Mese -vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Érzékelő játéktapintássatájékozódás Fiókás játék- Kányádi Sándor: Mondóka: Madár készítése: Veréb Erre kakas Zöldségekből- ismerjék fel a térben, egymáshoz Szutyajev: Két kis kakas gyűjtött tollak fészek puha való Micsoda madár Madarak voltunk felhasználásával anyagát alkalmazkodás ez? Nincs szebb Festéssel-szárny Drámajáték: Udud István: A Dalok hajtogatással Fészek építése Játékos utánzó cinke Gyertek haza Festéssel puha anyagokbólfiókák mozgások: Szalai Borbála: ludaim Terménybábok gondozása Madarak mozgása Egy didergő kis Fecskét látok készítése Memória: kártya Fiókák etetése madár Gólya, gólya Szárított, préselt

18 18 gyűjtött levelek, játék-a gyerekkel Egyél libám levelek ragasztása, Tapasztalatszerzés madártollak közösen készített Versenyjátékok: Siess libám kiegészítése az anyagok felhasználásával játékeszközök Fészeképítés Mozaikkép tulajdonságairól: Összehasonlítások: Társasjáték: Fiókák gondozása készítése puha, kemény, több, kevesebb, madarak Élelemgyűjtés könnyű, nehéz kisebb, nagyobb tulajdonságairól, megállapítása, életteréről szerzet Környezetvédelem- meghatározása tapasztalatok a madarak védelme rendszerezésének Megfelelő élettér elősegítése kialakításával Szólánc: gondoskodás a Ha elmegyek környezetünkben hozzád élő madarakról (bokrok telepítése a kialakítandó madár itató köré, a madáretető kijavítása, takarítása készülve a télre)

19 19 A téli témahét programja Hej, tél, hideg tél, Hóval-jéggel megjöttél Résztvevő csoport: 5 számú halacska csoport Időkeret: 5 nap Kapcsolatok: Ember a természetben Ember a társadalomban Művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Környezetvédelem: A madarak védelme Témahét célja:a közvetlen környezetünkben élő madarak védelmének tudatosítása, környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel. Előkészítés Tervezés- feladat-, tevékenységgyűjtemény összeállítása Heti terv összeállítása- A felelősök megnevezése Gyűjtőmunka a családok bevonásával

20 20 Képek Kézműves kellékek: festék, karton, színes papír, hurkapálca Zene-, vers-, és mesegyűjtemény alkotások Szervezés Kirándulás 1. nap A nap célja: A gyerekek madarakkal kapcsolatos ismereteinek felelevenítése a közös élmények felidézésével. Tevékenységek: 1. Könyvek, képek nézegetése (az óvodai könyvtárból, otthonról hozott, csoportban levő) 2. Egyéni és közös élmények felelevenítése, meghallgatása 3. Mozgásos játékok, feladatok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 4. Értékelés 2. nap

21 21 A nap célja: Tapasztalatszerzés az élőlények (növények, madarak) megfigyelésében séta közben. A szabályok gyakorlása- környezettudatos magatartás formálása. Tevékenységek: 1. A megfigyelési szempontok megbeszélése Milyen madarakat látunk Állatnyomok a hóban Környezetünkben található növények 2. Séta a faluban 3. Állatok, növények megfigyelése 4. Visszatérés az óvodába 5. Mesehallgatás 6. Értékelés A nap célja: A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek-játékosutánzással A természetvédelem megalapozása, természeti ismeretek nyújtása. 3. nap Tevékenységek: 1. Megbeszéljük, áttekintjük az előző nap eseményeit

22 22 2. Madáretető kitakarítása, feltöltése 3. Madarak táplálkozási szokásainak megfigyelése-az csoportból (a madáretető jól látható) 4. Mozgásos feladatok, játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. Barkácsolás- madáretető készítése dobozból, festéssel, madárhajtogatással 6. Értékelés 4. nap A nap célja: A növények, állatok- élőlények tulajdonságairól szerzett tapasztalatok rendszerezése, jellemző élettevékenységek-játékosutánzással. Beszédértés, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Tevékenységek: 1. Mozgásos feladatok, játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 2. Táplálkozás az élővilágban- az emberek segítő munkája a téli állatgondozásban 3. Zenehallgatás- Sztravinszkij: 4. Folyamatos megfigyelés, a madáretető tisztántartása, feltöltése 5. Értékelés 5. nap A nap célja: A társas együttlét, együtt mozgás élménye. Nyelvi kifejezőkészség, verbális kommunikáció fejlesztése. Tevékenységek: 1. Zenehallgatás: Gryllus

23 23 2. Beszélgetés a héten tapasztaltakról 3. Festés, színkeverés- Téli kép festése madáretetővel 4. Mozgásos játékok, feladatok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. Értékelés Nincs szebb madár Külső világ tevékeny megismerése A közösen szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítése meghallgatása. Séta közben a környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése. Matematikai ismeretszerzés Halmazok képzése, a gyűjtött képek felhasználásával. Számlálás gyakorlása Magok válogatása szín, forma, nagyság szerint. Sorozatok kialakítása Játék Mozgás Mese -vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Érzékelő játéktapintással ismerjék fel a fészek puha anyagát, a magvak közötti különbségeket. Társasjáték- Fiókás játéktájékozódás térben, egymáshoz való alkalmazkodás Madarak bemutatása hangutánzással, Osváth Erzsébet: Haragszik a varjú Gazdag Erzsi: Cinege-etetés Benedek Elek: Madárfiókák Szutyajev: Az alma A kóró és a Réce, ruca Nád alól Gólya bácsi, gólya Siess libám Egyél libám Száll, száll Kukacgyűjtögető mozgással kismadár Drámajáték: Békásfogó-a Mese a falánk tyúkocskáról Madáretető ragasztása, kiegészítése rajzolásatermészetes anyagok felhasználásávalszalma, magvak Terménykép készítése ragasztással

24 24 Tapasztalatszerzés magvakból, Fészek építése békák ugrálva A kismadárról, látás, tapintás, sorszámnevek puha anyagokból- menekülnek a amelyik nem akart Papírhengerből hallás, ízlelés gyakorlása. fiókák gondozása gólya elöl- énekelni madár terén. együttműködés, barkácsolása. A magok Memória: kártya bizalom, A fényképekből, összehasonlításával játék-a gyerekkel szabálykövetés Téli kép festése képekből készített formai és közösen készített madáretetővel előadás mennyiségi játékeszközök megtekintése. megállapítások Fonalkép tétele Szólánc: ragasztással- Ha elmegyek madarak, téli táj hozzád Festékfoltok Bábozás a kiegészítése hengerekből készült Madárbáb madarakkal készítése

25 Résztvevő csoport: 5 számú halacska csoport Időkeret: 5 nap Kapcsolatok: Ember a természetben Ember a társadalomban Művészetek- ének-zene, ábrázolás, tánc Környezetvédelem: A madarak védelme A tavaszi témahét programja 25 Itt a tavasz, nyitni kék " Témahét célja: A környezetünkben élő madarak megfigyelése természetes élőhelyükön kirándulások alkalmával. A gyerekek élőlényekkel kapcsolatos viszonyának fejlesztése A közvetlen környezetünkben élő madarak védelmének tudatosítása, környezettudatos magatartás fejlesztése, élményszerű, játékos tapasztalatszerző tevékenységgel. Séták alkalmával a falunkban fészket rakó madarak ( gólyák, fecskék és lápvidéken fészkelő madarak) megfigyelése Előkészítés A lehetséges programok összegyűjtése A felelősök megnevezése

26 26 Kapcsolatok felvétele A költségvetés elkészítése Szervezés A kirándulások megszervezése, lebonyolítása 1. nap A nap célja: A természetvédelem megalapozása, természeti ismeretek nyújtása. Alapvető szabályok betartása. A szemetet, mindig összegyűjtjük, és hazavisszük. Csendesen beszélgetve, együtt haladunk Vigyázunk a növényekre, a természetes élőhelyén figyeljük meg A kijelölt úton járunk Megismertetjük a gyerekekkel a madarak fészkelő helyeit, szokásait A madarak szerepe a táplálékláncban-madárvédelem Tevékenység: 1. Az előttünk álló nap feladatainak ismertetése, megfigyelési szempontok megbeszélése Madarak élettere Fészkelő helye

27 27 Táplálkozási szokások A madarak vándorlása 2. Utazás oda 3. A kirándulóhely bejárása, élőlények megfigyelése 4. Utazás vissza az óvodába 5. Értékelés 2. nap A nap célja: A természetben szerzet tapasztalatok rendszerezése, növények, állatok tulajdonságai, jellemző élettevékenységeik játékos utánzása Tevékenység: 1. Áttekintjük az előző nap eseményit 2. Megnézzük a kirándulás közben készült fényképeket 3. Állatok, növények emberhez kötődve téma feldolgozása 4. Beszélgetés, mozgásos játékok- a táblázatban levő játékok leírása a mellékletben 5. Értékelés A nap célja: Együttes élmény bábok készítésével 3. nap

28 28 Munka magosztás a tevékenykedés közben A tapasztalatszerzés sokszínűségének megismertetése Tevékenység: 1. Az összegyűjtött képek nézegetése 2. Beszélgetés kezdeményezése a madarak tulajdonságairól, szokásairól 3. Bábok készítése- papírhengerekből, festéssel vágással, ragasztással 4. Madarakról szóló versek, énekek eljátszása a bábokkal 4. nap A nap célja: Ismeretek nyújtása, vadon élő madarak keltetéséről. Tapasztalat szerzése a keltetésről, a fiókák gondozásáról. Tevékenységek: 1. Az előttünk álló nap ismertetése, megfigyelési szempontok megbeszélése A gépek működése, az ott dolgozó emberek munkája A tojásból kikelő fiókák, és azok gondozása 2. Utazás a keltető telepre 3. A telep bejárása, megfigyelése 4. Visszautazás az óvodába 5. Értékelés

29 29 5. nap A nap célja: Az eddig szerzet ismeretek alapján akadályverseny rendezése Tevékenységek: 1. Az előttünk álló feladatok ismertetése 2. Séta a szabadidőparkba 3. Akadályverseny mozgásos játékokkal, feladatokkal Madaras puzzle kirakása Képek alapján madarak megnevezése, fontosabb tulajdonságainak felsorolása Sorverseny- különböző távolságra elhelyezett pamutszállak összegyűjtése csipeszekkel Sorverseny- tojások szállítása kanállal- Vigyázz rám! Keresem a mamámat a hangja alapján Testvér kereső- hangok és képek alapján párkereső játék Építs fészket puha anyagokból- tapintós játék 4. Visszatérés az óvodába 5. Értékelés

30 30 Külső világ tevékeny megismerése Kirándulás közben a tágabb környezetünkben élő madarak, növények megfigyelése. A közösen szerzett élmények, tapasztalatok felelevenítése meghallgatása. Új ismeretek nyújtása a madarak, növények Matematikai ismeretszerzés Halmazképzés több, kevesebb uannyi. Relációk- kisebb, nagyobb. Számfogalom kialakítása. Rendezés - Sorszámok alapján Növekvő, csökkenő számsorok kialakítása Játék Mozgás Mese -vers Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka Érzékelő játéktapintássatájékozódás Fiókás játék- Móra Ferenc: Erre kakas Papírhengerből Megjöttek a Két kis kakas madár ismerjék fel a térben, egymáshoz fecskék Madarak voltunk barkácsolása. fészek puha való Szalai Borbála: A Nincs szebb anyagát, a magvak alkalmazkodás gólya csizmája madár Festékfoltok közötti Gazdag Erzsi: Réce, ruca kiegészítése különbségeket. Madarak Fecskenóta Mese, mese megjelenítése Vladimir Reisel: Kis kacsa fürdik Madárbáb Memória: kártya hangutánzással, Fecskemadár Gólya, gólya készítésejáték-a gyerekkel mozgással- Komjáthy István: Úszik a Kácsa vágással, közösen készített párkeresés A kis fecskék Kis kacsa fürdik hajtogatással játékeszközök Zelk Zoltán: Erre kakas Sorverseny- Gólya, gólya Fecskét látok Emlékek Bábozás a Vigyázz, Rám! Gazdag Erzsi: Gólya bácsi, megjelenítése hengerekből Kukackeresgélő Fecskehíradó gólya festéssel készült Tordon Ákos: A madarakkal kismadár kertje Kedvenc

31 31 témakörben Tapasztalatszerzés a vadon és a tenyésztett madarakról. Helyes viselkedési formák rögzítése a kirándulások alkalmával A megszerzett tapasztalatok alkalmazása a játékos feladatok, tevékenységek során. Puzzle kirakása Móra Ferenc: A fecskék Bába Mihály: Kié a fecskefészek Tordon Ákos: A gazdag ember és a fecske Csőr anyó cipellője (Moldáviai mese) Hárs László: A gyalogfecske madaram- ceruzarajz

32 32 UTÓMUNKÁK Tevékenység Érintett Időpont/ határidő Eszköz/ módszer Keletkezett dokumentumok Elvárt eredmény Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestület munkatervben meghatározott beszámoló, diavetítés, ötletbörze Feljegyzés, fényképes prezentáció - A nevelőtestület minden tagja megismerkedik az eredményekkel, a szervezők tapasztalataival. - Új ötletek merülnek fel. - A tevékenység megerősítést kap. Kiállítás szervezése a fényképekből, elkészült munkákból Szülők, nevelőtestület, június tablók Fotóalbumok, vendégkönyv - Az érintettek megismerkednek az elkészült munkákkal - A tevékenység megerősítést kap Publikálás Felelős pedagógus Honlap szerkesztő szakember június fotó sorozat, rövid beszámoló a projekt tapasztalatairól - Kivonat a projektről - az óvoda partnerei, tágabb környezete értesül az óvodai tevékenységekről

33 33 Anyaggyűjtés, melléklet Játékgyűjtemény Az óvodánk vegyes csoportokkal működik, így a játékok megválasztásánál ezt a szempontot, mindig szem előtt tartjuk. Vigyázz rám! A csoportot 4 felé osztom, mindegyik gyereknek egy tálba odakészítek egy-egy pingpong labdát. Adott jelre az első gyerek rárakja a pingpong labdád egy kanálra és elviszi a fészekbe. A kanállal visszaszalad a csoportjához és átadja a következő gyereknek. Ha a kanálból kiesik, a tojás vissza kell mennie a kiinduló helyre és újra kezdeni az indulást. Fiókás játék! A 4 csoportban kijelölünk egy-egy madár mamát, akinek a madár képe ott lóg a nyakában. A madár képeket a gyerekek is megkapják. A madármama utánozza a képen lévő madár hangját, társainak így kell megkeresni, hogy hová tartozik. Kukackeresgélő! 1. Minden gyereknek a nyakába akasztott szín jelzi, hogy melyik színű kukacokat kell megkeresnie és visszavinni a fészekbe. Az adott területen szétszórjuk, a feldarabol pamutszálakat. A gyerekek egyszerre indulnak el, mindegyik gyerek csak a saját színű kukacait gyűjtheti be.