II. SZÓTÁRTAN (LEXIKOGRÁFIA)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. SZÓTÁRTAN (LEXIKOGRÁFIA)"

Átírás

1 II. SZÓTÁRTAN (LEXIKOGRÁFIA) A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉT FELDOLGOZÓ SZÓTÁRAK Azt a nyelvtudományi ágat, amely a szótárak és szójegyzékek szerkesztésének kérdéseivel foglalkozik, szótártannak vagy lexikográfiának nevezzük. Ilyen kérdések tartoznak hozzá, mint például: a szótártípusok, a címszavak megválogatásának szempontjai, a címszavak sorrendje, az értelmezés módja stb. A lexikológia és a lexikográfia, jóllehet két külön tudomány, hiszen az előbbi alapvetően elméleti, az utóbbi jórészt alkalmazott nyelvészeti jellegű, sok tekintetben egymásra vannak utalva. Egyrészt a szókészlettan megállapításaira épülnek a szótárak rendezési, szerkesztési elvei, másrészt a szótárírás megfigyelései állandóan gazdagítják a szókészlettan eredményeit. De feladataikban, módszereikben lényegesen különböznek egymástól. A lexikográfia a szókészleti egységek analitikus jellegű vizsgálatát végzi, a konkrét nyelvi tények bemutatására törekszik, a lexikológia viszont szintetikus jellegű tudományként az analízis útján nyert eredményekre támaszkodva a szókészlet belső összefüggéseit igyekszik feltárni elméleti céllal, elméleti alapon, törvényszerűségek felismerésére törekedve. A szótártan, a szótárírás többnyire csak regisztrál és értelmez, a szókészlettan azonban a szókészleti jelenségek mögött rejlő okokra is magyarázatot keres. A leíró (szinkrón) szótártípusok elkülönítése több szempont alapján történik. a) A legfontosabb szempont az illető szótár rendeltetése, célja. Ilyen alapon megkülönböztetünk: 1. értelmező szótárakat, 2. nyelvművelő szótárakat, 3. írói szótárakat, 4. frazeológiai gyűjteményeket, 5. nyelvjárási szótárakat, 6. csoportnyelvi szótárakat és 7. speciális rendeltetésű szótárakat. Persze az illető szótárnak egyszerre több rendeltetése és célja is lehet, de az egyik uralkodó. Például az értelmező szótárak amellett, hogy értelmezik a címszavakat, nyelvhelyességi, stilisztikai stb. jellegű megjegyzéseket is tesznek velük kapcsolatban. b) Aszerint is osztályozzuk a szótárakat, hogy csak egy vagy két, illetőleg több nyelv szóanyagát tartalmazzák-e. Ilyen alapon megkülönböztetünk egy-, két-, sőt többnyelvű szótárakat. c) A feldolgozott anyag mennyisége alapján beszélünk zseb-, kézi-, közép- és nagyszótárakról. A legkisebb terjedelmű szótár a zsebszótár, a kéziszótár egy-két kötetből áll, a középszótár három-hét kötetből, a nagyszótár hétnél több kötetből. A továbbiakban fontosabb egynyelvű leíró szótáraink bemutatására kerül sor.

2 1. Értelmező szótárak Az értelmező szótárak célja, rendeltetése az, hogy a szókészlet kiválasztott részét rendszerint annak legfontosabb szavait, továbbá a szókapcsolatokat, közkeletű kifejezéseket (szójárásokat, közmondásokat) értelmezze, azaz a jelentéstartalom főbb elemeivel körülírja, rokon értelmű szók, esetleg ritkábban idegen szók segítségével kifejtse, magyarázza. Értelmező szótáraink a következők: * Czuczor Gergely Fogarasi János, A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA I VI. Pest, (Rövidítése: CzF.) Czuczor és Fogarasi a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készítették szótárukat. A szótár írása idején még hiányoztak a hazai elvi és módszertani tapasztalatok, a szótár értelmező része azonban így is nagyon értékes. Hat kötete szócikket foglal magában, jól szemlélteti a XIX. század közepének irodalmi és köznyelvi szókészletét. Feldolgozott címszóanyaga alapján eddig legterjedelmesebb értelmező szótárunk. Ma is értékes forrásmunka. Egyes szócikkei két fő részből állanak: a) a szorosabb értelemben vett, jobbára ma is elfogadható, bár kissé régies, itt-ott kevéssé gördülékeny fogalmazású értelmezésből; b) a szófejtés adataiból, illetőleg az ide kapcsolódó feltevésekből. Ballagi Mór, A MAGYAR NYELV TELJES SZÓTÁRA I II. Pest, (Ball.) A szótár címében még ez is szerepel: (melyben az egyes szók különböző értelmeinek körülírás általi szabatos meghatározásán kívül különös figyelem van fordítva azoknak szójárásos, közmondási, irodalmi stb., valamint a szaktudományi és iparbeli műszókra is. Nélkülözhetetlen segédkönyv minden rendű és rangú ember számára). A Ball. mintegy 83 ezer szócikket tartalmaz. Megérezve Czuczorék etimologizálásának buktatóit, Ballagi nem törekedett a szavak származásának kimutatására. Nagy gondot fordított viszont a különféle jelentésárnyalatok feltüntetésére. Jelöli a kihalt szavakat, a tájszókat, az újonnan alkotott és más nyelvekből átvett szavakat. Amennyire lehetségesnek találta, bemutatta a jelentésfejlődés útját is. Ballagi a nyelvújítás híveként igen sok új, a nyelvújítás korában keletkezett szónak adott helyet szótárában. Munkája abban a korszakban készült, mikor a magyar irodalmi nyelv szókészlete még nem volt teljesen kialakulva, és a nyelvújítási harc még javában folyt. Így a szótár jelentős részében viszonylag hamar elavult, ma már inkább csak történeti értéke van. A XIX. század második felének nyelvállapotát tükrözi a maga egyenetlenségeivel, aránytalanságaival. Balassa József, A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA I II. Bp., (Balassa) * Az alább ismertetendő szótárak címlapjának hasonmását, valamint a szócikkmutatványokat l. a Mellékletben. 64

3 A CzF.-t és a Ball.-t hosszú évtizedekig nem követte újabb, hasonló jellegű munka, amely szótárba foglalta volna a műveltség, a tudomány, a technika újabb fogalmait kifejező szavakat, illetőleg a megváltozott szójelentéseket. A Balassa ezt a hiányt igyekezett pótolni. A szótár mintegy 28 ezer szócikket tartalmaz. Anyaga az élő irodalmi és köznyelv szókészlete, kiegészítve a régi nyelv kihalt szavaival és a nyelvjárások szókészletének azokkal az elemeivel, amelyek bekerültek a köznyelvbe és az irodalmi nyelvbe, vagy nagy területen ismertek, vagy pedig valamilyen tekintetben fényt derítenek a magyar nyelv múltjára. A nyelvhelyességi szempontokat is érvényesíti a szótár: a hibáztatható szavak mellett közli a helyettük alkalmazható jó magyar kifejezéseket is. A következő árnyalatokat tünteti fel: kihalt szó, nyelvjárásban még élő, régi szó (a XVIII. század előtti), tájszó, jassz-, tolvajnyelvi szó, a nyelvújítás után alkotott, rossz szó. Az egyes szavak eredetéről szintén tájékoztat. Érdemét főleg törekvésében kell látnunk: Balassa egymaga próbált szótárt alkotni akkor, amikor egy szótári vállalkozáshoz az egyes ember ereje, munkája általában már nem elegendő. A MAGYAR NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA I VII. Bp., (ÉrtSz.) Az ÉrtSz.-t a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete szerkesztette Bárczi Géza és Országh László vezetésével, szerkesztők, belső és külső munkatársak, valamint lektorok közreműködésével. A szótár hét kötete mintegy 60 ezer szócikkben a magyar irodalmi és köznyelv szókészletének törzsállományát öleli fel. A szócikkek az egyes címszavak, valamint a velük alkotható szókapcsolatok, a leggyakoribb szólások, közmondások jelentéseit értelmezik. A szótár célja az, hogy szemléltesse a magyar szókészlet gazdagságát, tudatosítsa az olvasókban árnyalatosságát, anyanyelvünk hajlékonyságát, kifejező erejét. A nyelvi tények és fejlemények számbavételén kívül a nyelvhelyesség szempontjainak megfelelően értékeli, minősíti is őket, tehát normatív jellegű. Elsőrendű feladatának tekinti, hogy a magyar irodalmi és köznyelv helyes alakításának, szabályozásának munkájából kivegye részét. Az egyes szavakra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikkek zárt rendszert alkotnak, szorosan összefüggnek egymással. A szóanyag a XIX. századi nemzeti klasszikusok nyelvének, részint a XX. században beszélt és írott magyar köznyelvnek, a tágabb értelemben vett társalgási és irodalmi nyelvnek szóés kifejezéskészletét dolgozza fel, bizonyos válogatás alapján. A szótár gerincét a közkeletű köznyelvi szavak alkotják, de szerepelnek benne a köznyelvben meghonosodott idegen szavak, az ismert szaknyelvi idegen szók. Nem rekesztették ki a nyelvhelyességi szempontból kifogásolt vagy az előző rendszer fogalmait jelölő szókat és az argó eredetű szavakat sem. A peremszókészlet szavai közül azok a régi, elavult szavak kerülnek be a szótárba, amelyek a régebbi korszakokban közkeletűek voltak, továbbá az új, fontos, valóban elterjedt, széles körben használatos szavak, amelyek a szókészlet szilárd elemeivé váltak. A tájszók és népnyelvi szók közül az általánosabban ismerteket vették fel a címszavak közé. Ugyanígy mérlegelték a szaknyelvi szókat is. Igen tanulságosak a címszavak kiválogatásának és rendezésének szótári elvei, az egyes szócikkekben közölt nyelvtani tudnivalók. Ezek között is fontos hely jutott a kiejtés jelölésének. 65

4 (Erre akkor kerül sor, amikor a köznyelvi kiejtés eltér a szó írott alakjától.) Az e betűvel jelölt hang ejtését általában közlik, feltüntetik a zárt ë kiejtését is. A szótár normatív jellegét tükrözik az egyes szavak jelentéseinek (jelentésárnyalatainak) időbeli elterjedtségét, stílusbeli értékét, az egyes nyelvi rétegekben elfoglalt helyét feltüntető stílusminősítések: (elav) = elavulóban; (rég) = régi vagy régies; (új); (nép) = népi, népnyelvi, népies; (táj) = tájnyelvi; (argó) = argó, csibésznyelvi; (gyerm) = gyermeknyelvi; (hiv) = hivatalos, (sajtó) = a napisajtó, a hírlapirodalom nyelvében. A bizalmas-tól a választékos-ig tizenhatféle stílusbeli árnyalatot tüntet fel a szótár. A szóhasználatot a vonzatok, az úgynevezett szabad példák, frazeológiai kapcsolatok és irodalmi idézetek szemléltetik. Ez utóbbiak főleg a ritka, csak az irodalom nyelvében élő szavak jelentéseit világítják meg. A szótár legtöbbet a XIX. és XX. század nagy magyar költőitől idéz; élőktől nem. Az egyes kötetek végén szétnyitható jelölés- és rövidítéstáblázat található. MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR. Bp., (ÉKsz.) A szótárt számos szakember közreműködésével Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor és Kovalovszky Miklós szerkesztette.. Az ÉrtSz.-ral rokon, mégis önálló alkotás. Már az ÉrtSz. szerkesztése során nyilvánvalóvá vált, hogy a terjedelmesebb, részletezőbb, igényesebb szótár mellett szükség van tömörebb, rövidebb, a nagyközönség tájékoztatására alkalmas szótárra is. Mintegy 70 ezer értelmezett szót tartalmaz, ez 12 ezerrel több, mint az ÉrtSz. önálló szócikkeinek száma. A többlet onnan adódik, hogy helyet kaptak benne a nyelvünkben gyökeret vert frissebb köznyelvi szavak, valamint az újabban felbukkant szakszók is, például fénysorompó, gázkonvektor, műbolygó, teflon. A szókészlet gyarapodását jól illusztrálja az ÉrtSz.-beli űr szócsalád kiterebélyesedése is: űrhajós-öltözet, űrkabin, űrlaboratórium, űrpilóta, űrrandevú, űrrepülés, űrruha, űrséta, űrszonda. Nagy mennyiségben szerepelnek a társalgási nyelv, az argó szavai, valamint a betűszók is. Az ÉKsz. képzőket meg ragokat is közöl. Az egyes szócikkek végén rövid utalás olvasható a címszó eredetére vonatkozólag. Az ÉKsz. akárcsak az ÉrtSz. nemcsak regisztrálja a szóanyagot, hanem *-gal hívja fel a figyelmet a kerülendő, más szóval helyettesítendő szavakra. Értelmezései rövidek, tömörek. Lényegében az ÉrtSz. értelmezési módszerét követi, irodalmi idézeteket azonban nem közöl. Az értelmezésekhez 850 szemléltető rajz is csatlakozik. Az egyes szócikkekbe beépített mintegy 15 ezer álladósult szókapcsolat, frazéma (szólás, szóláshasonlat stb.) szintén gazdagítja a szótár anyagát. Újdonságnak tekinthető az egyes szócikkek bokrosítása, az alakilag és jelentésükben azonos tövű származékoknak, az azonos előtagú összetételeknek egy bokor -ban való tárgyalása a jobb térkihasználás végett. 66

5 A szótár bevezető tájékoztatóját a magyar szóragozás alapmintáit bemutató táblázat követi. Az ÉKsz. megjelenése óta közel negyedszázad telt el, közben rendszerváltozás is bekövetkezett. Emiatt szükségessé vált a szótár átdolgozása. A készülő új változatnak tükröznie kell az újabb szókészleti változásokat. Figyelembe kell vennie a Magyarország határain túl élő (romániai, szlovákiai, a volt jugoszláviai) magyarság nyelvhasználatát is. KÉPES DIÁKSZÓTÁR címszóban. Bp., A szótárt számos munkatárs közreműködésével Grétsy László és Kemény Gábor szerkesztette. Elsősorban a diákság, különösen a éves iskolai tanulók számára készült. Haszonnal forgathatják azonban az idősebb nemzedék tagjai is, ide értve a magyarul tanuló idegen ajkúakat, a magyartudásukat frissen tartani akaró külföldieket s általában mindenkit, akit érdekel egy újtípusú anyanyelvi szótár. Közvetlen elődeitől (az ÉrtSz.-tól meg az ÉKsz.-tól) nemcsak abban tér el, hogy főként a diákságnak készült, hanem egyebek mellett abban is, hogy jóval kisebb terjedelemmel gazdálkodhatott, mint amazok. Ezért 14 ezer címszava között főleg alapszókészletbeli szavak szerepelnek, a peremszókészletbeli elemek már nem kerülhettek be hiánytalanul a szótár anyagába. Erősen meg kellett rostálni például a régies és népi-tájnyelvi szóanyagot. E szótárban nagyobb szerep jutott a példáknak, mint az ÉKsz.-ban. A szerkesztők fő célja a szótár szerkesztésekor az volt, hogy működésében mutassák be a mai magyar nyelvet, s ezáltal kedvet ébresszenek az olvasóban ennek és más szótáraknak a forgatásához, sőt általában az anyanyelvvel való tudatos(abb) foglalkozáshoz. Akárcsak az ÉKsz., ez a szótár is képes: ebben a könyvben a szöveges résszel legalább egyenrangú fontossága van annak a 80 képtáblának, amelyeken Balogh Jenő ny. főiskolai tanár mutatja be az olvasónak, illetve ebben az esetben inkább a nézőnek az»orbis pictus«, a látható és lefesthető világ megannyi részletét és összefüggését. A szótár függeléke az igeragozásról tájékoztat, egyrészt magában foglalja a szótárban szereplő igék jegyzékét, másrészt 27 táblázat mutatja be a magyar igék ragozását. A Magyar Tudományos Akadémia Nagyszótárának munkálatai 1898-ban Simonyi Zsigmond vetette fel egy új magyar nagyszótár (a régi a CzF.) gondolatát. Első lépésként a munkatársak összegyűjtötték az addig megjelent szótárak címszavait, hogy a gyűjtők munkáját segítsék. Ezt az anyagot a Czimszójegyzék-ben nyomtatásban is közreadták. A benne levő szavak száma A második világháború alatt az addig összegyűjtött hatalmas anyag egy része megrongálódott. A munka újjászervezésekor Gáldi László irányításával először a gyűjtés hiányait igyekeztek pótolni, az óriási cédulaanyagot betűrendbe szedték, rendezték, hogy a további gyűjtés számára áttekinthetővé váljék. 67

6 A szótár munkatársai arra törekednek, hogy gyűjteményük a beszélt nyelv középpontba állításával az utolsó százötven év szóállományát tükrözze, s lehetőleg az egyes szavak felbukkanását is szemléltetni tudja. Jelenleg a rendezés, osztályozás, kiegészítés munkája folyik től újabb koncepció érvényesül e szótári munkálatban. Ennek értelmében a szótárnak tartalmaznia kell a könyvnyomtatástól napjainkig terjedő magyar irodalmi és köznyelv szókincsét; a szótár forrásanyagát számítógép segítségével kell összegyűjteni. A tervezet szerint mintegy 8 millió szövegszónyi folyamatos szöveget kell számítógépre vinni, és az ezekből készített konkordanciák szolgának majd a szótár forrásanyagául. A szótár hatalmas cédulaanyaga azonban megjelenéséig sem hever kiaknázatlanul. A kutatók, érdeklődők rendelkezésére áll, akik fel is használják. 2. Nyelvművelő szótárak Itt tárgyaljuk a) az idegen szavak szótárait, b) a szinonimaszótárakat, c) a helyesírási szótárakat, d) a kiejtési szótárakat és e) a nyelvművelő kézikönyvet. a) Az idegen szavak szótárai Ez a szótártípus a magyar szótárírásban régi hagyományra tekinthet vissza, egészen Verseghy Ferenc 1826-ban megjelent Tudományos Mesterszókönyvéig. Régebbi ilyen jellegű munka pl. Tolnai Vilmos Magyarító szótár (a szükségtelen idegen szavak elkerülésére) című könyve (Bp., 1928.). A mai magyar szókészlet idegen eredetű elemeinek szótári feldolgozásában Bakos Ferencnek van nagy érdeme: az ötvenes évektől kezdve számos változatban megjelentetett effajta szótárt adott ki. Alább a legújabb változatot mutatjuk be, illetőleg azt, amelyik itt nálunk látott napvilágot, majd Tótfalusi István Idegen szavak magyarul című könyvét. Bakos Ferenc, IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK KÉZISZÓTÁRA. Bp., A könyv a magyar szövegekben, a mindennapi használatban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyosfajta tulajdonnevek) jegyzékét tartalmazza. Elődeihez képest a szótár koncepciója módosult: a szerző tovább közelített a kislexikon felé, végig szem előtt tartva azonban a munka szótárjellegét. Az olvasó egyebek mellett megismerheti a szótárból a címszavak helyesírását, kiejtését, jelentését, jelentéseit, azt, hogy a szükségtelen idegen szavakat milyen magyar megfelelőkkel lehet helyettesíteni. A szótár a címszavak eredetéről is tájékoztat. IDEGEN SZAVAK SZÓTÁRA I II. Bukarest, A Bakos-féle szótár romániai kiadását Bakos Ferenc, Péntek János és Teiszler Pál szerkesztette. 68

7 A szótár szorosan kapcsolódik a hazai valósághoz: az általánosan elterjedt idegen szavakon kívül szerepelnek benne a romániai magyar regionális köznyelv és nyelvjárások sajátos elemei is, a román eredetű idegen szavak, illetőleg a román közvetítésű nemzetközi szavak: agent (ádzsent) adószedő, borkán befőttesüveg, ugorkásüveg, koncsentra tartalékos katonák szolgálatra való behívása, kondika jelenléti napló stb. Tótfalusi István, IDEGEN SZAVAK MAGYARUL. Bp., Akárcsak a MSzkt, ez a könyv is kínálati szótár: az olvsó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy az idegen eredetű címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Emellett a kiadványnak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne található régi és új idegen szónak a jelentését is megadja a felsorolt magyar megfelelők által. Ezért eredményesen forgatható egy-egy nem világos jelentésű vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához. b) Szinonimaszótárak Világviszonylatban vannak szinonimaszótárak, amelyek a címszóhoz tartozó rokon értelmű szavaknak puszta felsorakoztatására szorítkoznak. Mások, az úgynevezett magyarázó (diszkriminatív) szinonimaszótárak először kiemelik a szinonim szócsoport valamennyi tagjára érvényes, közös jegyeket, majd rámutatnak a szócsoport tagjainak sajátos vonásaira, azokra a különbségekre, amelyek a szócsoport tagjai és a szócsoport élén álló, címszóként szereplő szó között mutatkoznak, jelentés, használati kör vagy stiláris érték szempontjából. A szócsoporttagok közti különbségeket némely szinonimaszótár irodalmi vagy publicisztikai idézetekkel is megvilágítja. A magyar szótárirodalomban mindössze két szótár képviseli ezt a szótártípust. Póra Ferenc, A MAGYAR ROKONÉRTELMŰ SZÓK ÉS SZÓLÁSOK KÉZIKÖNYVE. Bp., A gyűjtemény 800 fogalomköri csoportba foglalva tartalmazza a műben felvett, de valójában igen gyakran nem rokon értelmű, csupán egy fogalomkörbe vonható 30 ezernyi szót, szólást. Így ez a maga nemében úttörő munka nem minősíthető teljes egészében szinonimaszótárnak, elsősorban a fogalomköri (onamasziológiai) szótár magyar képviselője; mégis még napjainkban is hasznos segédeszköze a szabatos fogalmazásra törekvő írónak, fordítónak, lektoroknak, tanároknak stb. O. Nagy Gábor Ruzsiczky Éva, MAGYAR SZINONIMASZÓTÁR. Bp (SzinSz.) Nem sokkal azután, hogy Póra műve elhagyta a nyomdát, Gárdonyi Gáza látott hozzá a szinonim szavak szótárba foglalásához. De Magyar Szinonim Szavak, illetőleg Magyar Szókülönböztető Szótár címen tervezett munkája töredék maradt: az augusztus 16-tól július 28-ig írt, mintegy 150 lapos füzetecske mindössze 570 szót tartalmaz; a kézirat 1924-ben kikerült Amerikába, s csak a hatvanas években került haza Egerbe. Balassa László Garmada című munkája (1958) pedig bármilyen gazdag szóanyagot ölel is fel csupán néhány rokon értelmű szócsoportra korlátozódik. 69

8 A SzinSz. koncepcióját O. Nagy Gábor dolgozta ki, s tőle maradt hátra a szótár törzsanyagának majdnem fele első megfogalmazásban. Ruzsiczky Éva fejezte be a hátralevő szócikkek kidolgozását, a kézirat egységesítését, megszerkesztését és nyomdára való előkészítését, valamint a szótárhoz csatolt Szómutató összeállítását. A SzinSz. kb. 30 ezer rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz, 12 és fél ezernyi címszó köré csoportosítva. A szótárba elsősorban azok a lexikai egységek kerültek bele rokon értelmű (szinonim) szóként/állandósult szókapcsolatként, amelyek jelentésük, közelebbről fogalmi tartalmuk (szignifikátumuk) szempontjából közel állanak egymáshoz, csupán kis mértékben, esetleg csak árnyalatilag különböznek vagy olykor nem is térnek el egymástól, és a közlésben, a kommunikációs folyamatban is hasonló szerepet töltenek be: azonos helyzetekben, ugyanazon szószerkezetben/ szószerkezetekben, illetőleg ugyanazon szövegkörnyezetben használatosak. A SzinSz. az ÉrtSz. szóanyagára épül. E szótár összeállítói külön anyaggyűjtést csak Országh László Angol Magyar Szótára, a Bakos Ferenc szerkesztette Idegen szavak szótára és egy-két kisebb jelentőségű forrás alapján végeztek. Jelentős újdonsága a SzinSz.-nak az eddigi szinonimaszótárakhoz vagy legalábbis ezek zöméhez viszonyítva az, hogy mivel a több jelentésű (poliszém) szavak többnyire nem minden, hanem csak egyik vagy másik jelentésükben minősülnek egymással rokon értelműnek a több jelentésű szavak mellett jelentéseik rendjében általában több szinonimát, illetőleg szinonimasort közöl. A SzinSz. céljára, rendeltetésére vonatkozólag a szótár tájékoztató részében ezt olvassuk: A Magyar Szinonimaszótár elsősorban azok használatára készült, akik hivatásuknál fogva kapcsolatban vannak a nyelvvel, tehát akik mint az irodalom művelői vagy mint fordítók, szerkesztők, lektorok, tanárok, előadók stb. gondolataik pontos kifejezésére, mondanivalójuk szabatos, stílusos formába öntésére, változatos, árnyalt fogalmazásra törekszenek, és fogalmazás közben a helyzethez, alkalomhoz illő, lehető legtalálóbb kifejezést keresik. De minthogy a szókészlet elemei közt fennálló jelentéstani összefüggésekre is utal, a szótárt a jelentéstan művelői is felhasználhatják a különféle elméleti kérdések tisztázásához, forrásanyagul. Végül, de nem utolsósorban jelentős segédeszközül szolgálhat a Magyar Szinonimaszótár az anyanyelvi műveltség munkálásában és az anyanyelvi nevelésben is. Kiss Gábor (főszerkesztő), MAGYAR SZÓKINCSTÁR Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Budapest, (MSzkt) A MSzkt olyan újszerű szótár, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, a szinonimáknak, és tájékoztatja a használót a szavaknál nagyobb egységek, a szókapcsolatok és a szólások jelentéséről és így felhasználásuk módjáról is. Feltünteti egy-egy szó jelentésének ellentéteit, ha vannak ilyenek. A magyar szótárirodalomból mind ez ideig hiányzott az antonimaszótár, amelynek feladata a magyar szókincs elemeinek ellentétes jelentések szerinti feltérképezése. A MSzkt vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma A szótár szerzői szónak adták meg az ellentétét. Több mint közmondás, szólás található benne 760 címszó alatt besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradatak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Benne találhatók a szótárban a napjainkban sajnálatos módon olyan gyakran használt durva szavak is. 70

9 Szándékunk szerint olvassuk az Előszóban a Magyar szókincstár kínálati szótár, melyben a magyar anyanyelvűek megtalálják és kiválaszthatják egy-egy szónak a szótárban található, tágan értelmezett szinonimái közül a számukra legalkalmasabbat. A szótár részére a szerkesztők nagy bőségben felajánlják a címszó szinonimáit, s a gyakran eltérő hangulatú, különböző használati körű szinonimák közül a választást az olvasóra bízzák, mert bíznak ösztönös anyanyelvi érzékében, kompetenciájában. Ily módon a szótár alkotó használatot tételez fel. c) Helyesírási szótárak Itt egyrészt az érvényben lévő magyar helyesírási szabályzat szótári részét, másrészt az említett szabályzaton alapuló helyesírási kéziszótárt mutatjuk be. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, és a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége április 24-i ülésén megadta a jóváhagyást a közrebocsátásra. Az említett kiadvány két részből áll: a SZABÁLYZAT-ból és a SZÓTÁR-ból. A szótár betűrendben közölt anyagát a szerkesztők mindenekelőtt azokból a köznyelvi szavakból és szókapcsolatokból válogatták össze, amelyek helyesírási szempontból eligazítást kívánnak, de mellettük helyet biztosítottak szaktudományi szempontból fontos szavaknak, továbbá olyan különféle típusú tulajdonneveknek is, amelyek többé-kevésbé közkeletűnek tekinthetők. A mintegy 250 lapos szótár használatáról egyebek mellett azt kell tudni, hogy a gyűjtemény igen gyakran nemcsak arról tájékoztatja forgatóját, hogy mit hogyan kell írni, hanem a miért kérdésre is felel. Ezért sok adat mellett sorszám (és betűjel) utal a szabályzati résznek arra a pontjára (és alpontjára), amely az illető alakulat írásmódjáról rendelkezik. HELYESÍRÁSI KÉZISZÓTÁR. Budapest, A Deme László és Fábián Pál szerkesztésével készített könyv létrehozásában több munkatárs vett részt. Célja ugyanaz, mint elődjéé, a Helyesírási Tanácsadó Szótáré (amely a helyesírási szabályzat tizedik kiadásán alapult): akadémiai szintű tanácsokat ad az egyes szóalakok leírására azoknak, akik a helyesírás egységét többre becsülik az ingatag egyéni ízlés vagy akár logika sokféleségénél. Használata és követése így ajánlatos mindazok számára, akik a nemzeti írásbeliség magasabb rétegeiben mozogva példájukkal irányító befolyást gyakorolnak a szélesebb tömegek helyesírási érzékére és gyakorlatára. A könyv minden tekintetben a magyar helyesírás alkotmányán, az Akadémiának ez idő szerint érvényes helyesírási szabályzatán alapul, azt nem helyettesítheti, csak kiegészíti, amennyiben nagy anyagra (mintegy 130 ezer szóra és szóalakra) alkalmazza a szabályzat rendelkezéseit. Ilyen módon egyrészt a szótárba bekerült szavak írásmódjára ad esetenként választ, másrészt pedig mintául szolgál a kényszerű terjedelmi korlátok miatt kimaradt szavak nagy tömegének írásmódjára nézve is. 71

10 A szótár elsősorban a mai köznyelv helyesírási szótára kíván lenni. A szóállomány összeállításában ezért a szerkesztőkre és segítőikre az a feladat hárult, hogy a szótárban tükröztessék a magyar köznyelvnek az utóbbi években-évtizedekben végbement változásait, nem utolsósorban a szaktudományi szavak fontosságának jól érzékelhető megnövekedését. Az elöbb bemutatott kiadványhoz hasonlóan a MAGYAR HELYESÍRÁSI SZÓTÁR című és A Magyar Tudományos Akadémia szabalyai szerint alcímű könyv (Bp., 1999.) szintén helyesírási tanácsadó szótár, és elveiben és gyakorlatában egyaránt az MTA helyesírási szabályzatának változatlanul érvényben lévő évi (11.) kiadásáshoz igazodik. E szótár, amely a korábbi változtoknál természtesen bővebb (mintegy szót és szókapcsolatot tartalmaz) elsősorban a tágabb értelemben vett magyar köznyelv helyesírási szótára kíván lenni. Ez ma már természetesen azt is jelenti, hogy a munkának tükröznie kell a regionális köznyelviség szintjére emelkedett változatokat, másrészt tartalmaznia kell a szélesebb körben élő szaktudományi szavakat, továbbá a fontosabb, gyakran használt idegen szavakat is. Vannak speciális helyesírási szótárak is. Ezek valamely szakma, tudományág szükségleteit veszik figyelembe. Ilyen például az ORVOSI HELYESÍRÁSI SZÓTÁR. Bp., Létrehozásában nyelvészek és orvosok egyaránt részt vettek. d) Kiejtési szótárak Bár az értelmező szótárak és az idegen szavak szótárai olykor feltüntetik a címszavak kiejtését, kialakult egy külön szótártípus is, amelynek rendeltetése a címszavak helyes kiejtésének rögzítése és bemutatása. A magyar szótárirodalomból két ilyen munkát veszünk szemügyre. Fekete László, MAGYAR KIEJTÉSI SZÓTÁR. Bp., A könyv szót és szókapcsolatot tartalmaz. Ezek egy részében nincs eltérés a szó betűképe és a szögletes zárójelben közölt kiejtése között. Például: hegesztő [hegesztő]. Az ilyen szavak más ejtésmódja (pl. heggesztő) helytelen. Sokszor azonban az ejtett forma eltér az írottól. Például ábrándkép [ábrántkép], divatjamúlt [divattyamúlt]. Nemegyszer ugyanannak a címszónak két vagy több ejtésváltozata normaértékű. Például gyújt [gyújt v. gyujt], gyűjt [gyűjt v. gyüjt]. A szótár azt az álláspontot képviseli, amely szerint megengedett, helyes a kétféle, nyílt és zárt e hang, az e és az ë használata, sőt az utóbbi eltűnése nyelvünk elszegényedését jelenti. Magay Tamás, IDEGEN NEVEK KIEJTÉSI SZÓTÁRA. Bp., A szótár csupán a latin betűs írású idegen tulajdonnevek (személy- és földrajzi nevek) tehát nem köznevek kiejtéséről tájékoztat. A kiejtés jelölése a magyar ábécé betűinek felhasználásával történik. Számos olyan hang van azonban a szótárban szereplő nyelvekben, amelyeket a magyar ábécé betűivel még megközelítően sem lehet visszaadni. Ezek közül a legfontosabbakat a szótár a magyar nyelvészeti irodalomban általánossá vált mellékjeles betűkkel jelöli. A magyar köznyelvi kiejtéstől idegen, a magyar hangállományból hiányzó hangokat a kötet nem jelöli, hanem a hozzájuk legközelebb eső magyar hangokkal, illetve betűkkel fejezi ki. Például Buxton ang szem és földr (NBr) bĺkszt(o)n; D Archiac fr dĺrsiĺk; Gullberg svéd gulberj; Pankiewicz len pĺnkjevics. 72

11 NYELVMŰVELŐ KÉZIKÖNYV I II. Bp., 1980, (NyKk.) A munka népes munkatársi gárda közreműködésével Grétsy László és Kovalovszky Miklós főszerkesztésével készült. Címe szerint nem szótár, szótárszerűvé teszi azonban az, hogy szócikkekből áll, és ezek betűrendben követik egymást. A szócikkek egy része egyetlen szó, szópár/sor, kifejezés, nyelvi elem nyelvhelyességi vonatkozásait tárgyalja (például aki, kebelbarát, -n, -on, -en, -ön rag, nonstop, tüszős mandulagyulladás), mások egy-egy nagyobb hatókörű nyelvhelyességi kérdéssel foglalkoznak (például állandósult szókapcsolatok, idegen betűk ejtése, nyelvújítási képzők, -t végű igék származékai). A szótárban való eligazodást számos utaló címszó könnyíti meg. Nagyon sok szócikk szakirodalmi jegyzéket is tartalmaz. NYELVMŰVELŐ KÉZISZÓTÁR. Bp., (NymKsz.) A Grétsy László és Kemény Gábor szekesztette NymKsz. nem puszta kivonata, sűrítménye a NymKk.-nek, hanem jóval szélesebb olvasói réteg felé forduló s ennek megfelelően eltérő módszerű és szerkezetű önálló alkotás. Bár terjedelme alig egyötöde a Kézikönyvének írják a szerkesztők az Előszóban, kb. ugyanannyi szócikk van benne, mint amabban. E kisebbnagyobb cikkek igyekeznek tömören (de árnyaltan) eligazítani az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal eloszlatni a ma is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet (merész párhuzammal: egy magyar Dudent) adjanak az érdeklődőnek kezébe, amelytöl azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként, illeteve pajzsként szegezhetnek szembe a laikus nyelvvédők hangoskodó csoportjával. A szerzők és szerkesztők lényegében 1985 őszétől, azaz kisebb-nagyobb megszakításokkal kereken tíz évig dolgoztak a NymKsz. elkészítésén. Közben lezajlott az úgynevezett rendszerváltás (mások szerint: rendszerváltozás). A XX. századi magyar történelemnek ez a nagy horderejű fordulata természetesen tükröződik a NymKsz. anyagában is. Íme néhány érdekesebb témakör és kérdéscsoport a NymKsz.-ban: 1. új szavak (magyar és idegen); 2. új szójelentések; 3. az idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei és korlátai; 4. nyelvtani kifejezőeszközök; 5. nyelvi illemtan. 3. Írói szótárak Az írói szótárak régebbi típusa a konkordancia-szótár, amely megelégszik azzal, hogy felsorolja az illető író műveiben található szavakat, szóelőfordulásokat. A modern írói szótár nem éri be ennyivel, hanem értelmezi is az egyes címszavakat, rámutat arra, hogy a kérdéses szó milyen sajátos jelentésárnyalatokkal szerepel az illető író művében, de egyéb információkat is közöl a tárgyalt szókincselemekkel kapcsolatban. A korábbi véleményekkel ellentétben a mai korszerű írói szótárak készítői a teljességre törekszenek, vagyis arra, hogy a feldolgozott életmű vagy életműrészlet minden szavának minden előfordulását és minden nyelvtani alakját számba vegyék. Nyelvi szempontból még a kevésbé tartalmasnak vélt szófajok: a névelők és kötőszók is fontos alkotórészei az írói szókincsnek, sőt a tulajdonnevek is helyet kapnak benne, amelyekkel az értelmező szótárak nem törődnek. A továbbiakban négy írói szótárral foglalkozunk. 73

12 Benkő László, JUHÁSZ GYULA KÖLTŐI NYELVÉNEK SZÓTÁRA. Bp (JuSz.) A JuSz. a költő összes verseinek nyelvét dolgozza fel. Bemutatja a költő minden szavának kereken 12 ezer szónak jelentését, illetve jelentésárnyalatait, egyúttal minden címszóhoz illusztráló idézet(ek)et és a szóhasználat gyakoriságát jelző indexet is kapcsolva. A szótár a költő művei kritikai kiadásának 1373 versén alapszik. PETŐFI SZÓTÁR. Petőfi Sándor életművének szókészlete, I IV. Bp., (PetőfiSz.) A szótárt J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre szerkesztette Gáldi László irányításával. Mintegy 30 ezer címszót tartalmaz, Petőfinek nemcsak a költeményeit dolgozza fel, hanem valamennyi művét, tehát prózai, drámai műveit és fordításait is. A Tájékoztató a szótár szerkesztési elveiről és használatáról című bevezető rész kellőképpen eligazítja az olvasót a munka jellege, a szótár anyaga, a címszók megválasztása, a szójelentések és a stilisztikai minősítések, az idézett példák, a statisztikai adatok, a szócikkek szerkezete, a szövegközlés módja, a forrásjegyzék tekintetében. A szótár segítségével az olvasó világos képet nyer Petőfi nyelvéről és stílusáról. Nyomon követheti azt a fejlődést, amelynek során Petőfi eljutott a romantikától a lírai realizmusig. Láthatja, mit őrzött meg a költő a magyar irodalmi nyelv nagy hagyományaiból, mit vett át kora nyelvújításából, s mint jelentek meg nála a népies nyelvhasználatnak olyan elemei, amelyek a korábbi irodalmi nyelvben szinte teljesen ismeretlenek voltak. Pásztor Emil, TOLDI SZÓTÁR. Arany János Toldijának szókészlete. Bp., (ATSz.) A szótár nem terjed ki az egész trilógiára, csak annak Toldi című első részére. Aranynak ez a műve maga is zárt egészet alkot, és a trilógián belül is sajátos világa van. A szótár szótári teljességgel igyekszik bemutatni a költő nyelvhasználatát, stílusát, szó- és kifejezéskészletének egész szerkezetét. Fő célja Arany Toldiját minden szavában is közkinccsé tenni, hogy olvasói pontosan értsék az elbeszélő költemény minden szavát és kifejezését, s el tudjanak mélyedni a mű nyelvi gazdagságának élvezésében. Az ATSz. mintegy 10 ezer szó (1674 tizenkét szótagos verssor) terjedelmű elbeszélő költemény teljes szókészletét 2873 önálló szócikkben tárgyalja. A szavak 63 64%-a egyetlenegyszer fordul elő a műben, a többi szó többször. A szótár képeket is tartalmaz. A különféle kiadások között (1847-től napjainkig) a szerző a 6. kiadásban olvasható Toldiszöveget találta a legpontosabbnak. Ez 1883-ban látott napvilágot. Ez szolgált a szótár alapjául. JÓKAI-SZÓTÁR. I II. Bp., é. n. /1994./ E szótárt a Jókai-sorozat szerkesztőjének, Lukácsy Sándornak az ötlete alapján készítették: Balázs Géza, P. Eőry Vilma, Kiss Gábor, J. Soltész Katalin, T. Somogyi Magda. Amint a szótár utószavából (szerzője: Wacha Imre) kiderül, már korábban is voltak tervek 74

13 Jókai szókincse szótári feldolgozására vonatkozólag. Ez a szótár azonban nem tartalmazza Jókai teljes szókincsét, csupán a legújabb Jókai-kiadás sorozatába felvett műveknek azokat a szavait, amelyek mai irodalmi és köznyelvünkben ismeretlenek vagy szokatlanok. Ezek mindenekelött: az idegen latin, német, francia, olasz, angol, spanyol, orosz, lengyel, szlovák, szerb, román, görög, török, arab, héber stb. szavak és kifejezések, továbbá a népnyelvi és tájnyelvi, a régies és elavult szavak, bizonyos tudományágak, szakmák, foglalkozások, tevékenységi körök, társadalmi csoportok jellegzetes szó- és kifejezéskészletének elemei (pl. jogi szakkifejezések, kártyaműszók, diáknyelvi, tolvajnyelvi szavak stb.). Helyet kaptak a szótárban közkeletű, mindennapi szavak is, amelyeket Jókai szokatlan jelentésben használ (pl. ideges izmos, öcsse húga ), valamint a régies (pontosabban: régieskedő) írásmódjuk miatt nehezen olvasható és megfejtést kívánó szövegek. Történelmi személyeket, földrajzi helyeket, mitológiai alakokat jelölő tulajdonnevek és származékaik csak átvitt, közszói jelentésükben kerültek a szótárba (pl. Kazinczy hosszabb szabású, bélelt dolmány, kokinkínai ázsiai eredetű tyúkfajta ), illetve akkor, ha ma más nevük használatos (pl. Kokinkína Vietnam ). A szótár kidolgozott szócikket és utaló címszót tartalmaz. Szintén írói szókészlet lexikográfiai feldolgozásai a következő művek: Beke József, Bánk bán szótár. Kecskemét 1991; Jakab László Bölcskei András, Csokonai szókincstár I. Csokonai színművei szókincsének szövegtára és adattára. Debrecen, 1993; Jakab László Bölcskei András, Balassi szótár. Debrecen, Frazeológiai gyűjtemények A magyar frazeológiai egységek gyűjtésének, de főleg a szólás- és közmondásgyűjtéseknek igen nagy múltja, hagyománya van. Baronyai Decsi János 1598-ban megjelentette Adagiorum című műve óta igen sok gyűjtemény látott napvilágot. Az alábbiakban az újabbak közül mutatunk be néhány fontosabbat. Margalits Ede, MAGYAR KÖZMONDÁSOK ÉS KÖZMONDÁSSZERŰ SZÓLÁ- SOK. Bp., (Hasonmás kiadás, az Akadémiai Kiadó Reprint sorozata) Bp., Margalits gyűjteményében kifejezés található. Ezeket úgynevezett alapszavak alá besorolva mutatja be. Egyik-másiknak a jelentését röviden meg is magyarázza, és a forrás rövidítését is feltünteti. Például: lakat. Akkor vet lakatot az istállóra, mikor már lovát kilopták. D. Akkor vet lakatot istállójára, mikor már kilopták a fakót. E. Lakat van a száján. E. Lakatot vetettek szájára. (Megvesztegették, elhallgattatták.) E. Nehéz részeg ember szájára lakatot vetni. KV. Néma lakatoknak felnyitja zárát a bor. D. Vén asszony lakat a háznál. E. Késő akkor zárnod, ajtót lakatolnod, mikor oda van a fakó. (A szőke.) KV 75

14 Tóth Béla, SZÁJRUL SZÁJRA. A magyarság szálló igéi. Bp., (Hasonmás kiadás, az Akadémiai Kiadó Reprint sorozata) Bp., Amint a címből és az alcímből is kiderül, Tóth Béla munkája szállóige-gyűjtemény. A szállóigéket a következő csoportosításban mutatja be: Magyar történet. Például: Oly messze tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Hátra van még a fekete leves. Ne bántsd a magyart! (Zrínyi). Világtörténet. Például: A pontosság a királyok udvariassága (L exactitude est la politesse des rois). Magyar irodalom. Például: a hegy leve (Garay János). Világirodalom. Például: idegen tollakkal ékeskedik (Aisopos). Biblia. Például: A jókedvű adakozót szereti az Isten. O. Nagy Gábor, MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK. Bp., A magyar frazeológiai állomány egyik legjelesebb kutatójának hatalmas gyűjteménye betűrendbe szedett közös vezérszavak alatt közli a szólásokat és közmondásokat. Vezérszó általában a kifejezés első állandó főnévi eleme. Ha ez nem elég jellemző szava a kifejezésnek, akkor más szófaj is lehet vezérszó. A szólások dőlt betűvel, a közmondások álló betűvel vannak szedve. A szólásoknak és közmondásoknak a változataik is bekerültek a tárba. A szerző az egyes kifejezések jelentésmagyarázatát is közli. A gyűjteményben való eligazodást a mutató könnyíti meg. A mutató betűrendes jegyzék, amelyben az utalásoknak három típusával találkozunk: a) Azokra a szólásokra, amelyeknek van egyszavas szinonimájuk, ez alatt a szinonimájuk alatt van utalás. Például: könyökén jön ki l. megun. A szóláshasonlatokra rendszerint a szóláshasonlat első szava alatt található utalás. Például: áll, mint a cövek, szegény, mint a templom egere. b) A közmondásokra meg az egy szóval ki nem fejezhető szólásokra az utalás annak a fogalomnak a neve alatt található, amelyhez az illető közmondás vagy szólás tartozik. Például: Veri az ördög a feleségét l. eső alatt. c) Néha bizonyos kifejezéstípusra az utalás az illető kifejezés jellegét megjelölő szó alatt történik. Például: átkok, csodálkozás kifejezése, hogy vagy? (és az e kérdésekre adott válaszok), kitérő válaszok, szitkozódások. Békés István, NAPJAINK SZÁLLÓIGÉI. Bp., 1966., 2. jav. bőv. kiad. I II. Bp., A mű a legújabb korig viszi a szállóigék gyűjtését. A Bibliától kezdve a modern reklámszövegekig a szerző széles körű anyaggyűjtést végzett, minden elképzelhető forrásból merített. A könyv első része a más népektől származó eredeti nyelven szereplő és magyar fordításban megjelenő szállóigékkel foglalkozik, a második rész a magyar történelemhez, a magyar irodalomtörténethez kapcsolódó szállóigékről szóló fejtegetéseket tartalmazza. A világtörténelemben, a világirodalomban gyökerezik például az egyiptomi húsos fazekak, egyiptomi tíz csapás, mindennapi kenyér, irgalmas szamaritánus (Biblia), sztentori hang (Homérosz), Helyes a bőgés, Oroszlán! (Shakespeare), A stílus maga az ember (George de Buffon), Az állam én vagyok (XIV. Lajos). Magyar irodalmi, történelmi eredetű szállóige például: Kelj fel párnáidból, özvegy Pókainé! (Gyulai Pál), A kutya ugat, a karaván halad (Pulszky Ferenc), Uraim, le a kalapokkal! (Szontagh Gusztáv). A szerző, ahol szükséges, utal a szállóige alakjának, jelentésének módosulására. Például a 76

15 Legyen világosság! bibliai (ószövetségi) szállóigét ma ritkábban használjuk szellemi megvilágosodásra, ellenben gyakran, ha például vidám társaságban lámpagyújtásra kerül sor. Shakespeare drámájából, a III. Richárdból való a Lovat! Lovat! Országomat egy lóért! felkiáltás. Ez a szállóige tragikus szituációból származik, de többnyire komikus-képletesen vagy travesztálva használjuk. Lovat! Lovat! Országomat egy lóért! kiáltjuk, ha sürgős utunkhoz a taxiállomáson nem találunk gépkocsit, ha szakadó esőben sokat várunk az autóbuszra. Ha pedig, tegyük fel, kánikulai kiránduláson, a nyári vendéglőben hosszú sor áll a pult előtt, akkor a klasszikus sürgetést kiforgatva ilyenformán türelmetlenkedünk: Sört! Sört! Egy országot egy pohár sörért! 5. Nyelvjárási szótárak A nyelvjárási szótárak a népnyelv, nyelvjárások, tájszólások szavait, sajátos kifejezéseit foglalják szótárba. A gyűjtés számba veheti valamennyi nyelvjárás tájszavait, de szótározható egy-egy nyelvjárásterület, kisebb nyelvjárási egység, még egy-egy helység teljes szóállománya vagy tájszókincse is. Ezért a nyelvjárási szótáraknak két típusát különböztetjük meg: a) az általános tájszótárakat és b) a tájnyelvi (regionális) szótárakat. a) Általános tájszótárak Ez a szótártípus a XIX. század első felében jelenik meg a magyar szótárírásban (MAGYAR TÁJSZÓTÁR. Buda, [Tsz.]). Az első tájszótári munka a finnugor nyelvek köréből. Újabb általános tájszótár a XIX. század végén lát napvilágot. Legújabb tájszótárunk munkálatai csak századunk közepén indulnak meg. A továbbiakban az utóbbi két munka bemutatására kerül sor. Szinnyei József, MAGYAR TÁJSZÓTÁR I. Bp., 1893., II. Bp., (MTsz.) A MTsz. mintegy 80 ezer szóadatot tartalmaz. A szerkesztő, Szinnyei gondosan átvizsgálta a nyomtatásban megjelent népnyelvi anyagot és a kéziratos gyűjtéseket is. Helyességüket ellenőrizte, az adatok feldolgozását, a szerkesztés munkáját egyedül végezte, hogy elejét vegye a több szerkesztő működéséből adódó esetleges egyenetlenségeknek, következetlenségeknek. Az egyes szócikkek felépítése logikus, könnyen áttekinthető. Minden adat lelőhelyét közli (a helységneveket és a forrásokat pontosan megjelöli, az adatközlők nevét is feltünteti). A szótár II. kötetéhez Pótló utalások, Helyreigazítások és Pótlások csatlakoznak. A Magyar Nyelv című folyóirat 1907-ben a MTsz. kiegészítéséül népnyelvi gyűjtésre hívta fel olvasóit. A beérkezett anyagot Gombocz Zoltán szerkesztette egybe Pótlások a magyar Tájszótárhoz címen (MNyTK. 11. sz. [1910.]). A MTsz. a maga korában alapvető jelentőségű, a kor színvonalán álló munka volt, ma is fontos forrása a népnyelvkutatásnak. Megjelenése óta azonban már közel egy évszázad telt el, így anyaga részben elavult, részben hiányos. ÚJ MAGYAR TÁJSZÓTÁR I III. Bp., (ÚMTsz.) Az ÚMTsz. készítésében népes munkatársi gárda vett, illetőleg vesz részt. A főszerkesztő B. Lőrinczi Éva. A munkálatok Szinnyei művének folytatásaként 1950-ben indultak meg. Készítői a MTsz. 77

16 megjelenése óta felhalmozódott népnyelvi anyagot (például: néprajzi, nyelvészeti folyóiratok, monográfiák stb. adatait) gyűjtötték össze. Az időbeli határok: Ez a munkaszakasz 1962-ig tartott, addigra mintegy félmillió tájszócédula gyűlt össze. A szótárt négy kötetre és 120 ezer szócikk terjedelműre tervezték, eddig három kötet jelent meg belőle. Az ÚMTsz. korszerűen mutatja be nyelvjárásaink szókincsét. Igénylik ezt a munkát a nyelvészeken és néprajzkutatókon kívül az írók, műfordítók, tanárok, a kritikai kiadások előkészítői és az érdeklődő olvasók is, hiszen az egyes írók műveiben előforduló tájszavakról máshol nemigen tájékozódhatnak. A szótárban nem kizárólag a mai Magyarország területéről, hanem a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről is szép számmal vannak adatok. b) Tájnyelvi (regionális) szótárak A nyelvjárási (regionális) szótárak egy nyelvjárásterület, nyelvjárás, tájszólás, akár egyetlen helyi nyelvjárás szóanyagát foglalják magukba. Kétféle típusuk van: a) Nyelvjárási (regionális) teljes szótárak, b) Tájnyelvi szótárak (szójegyzékek) Az első csoportba sorolt szótárak a vizsgált nyelvjárás szókészletének egészét igyekeznek szótárba gyűjteni, a második csoportba tartozók csupán az egybegyűjtött tájszavakat közlik. a) Nyelvjárási (regionális) teljes szótárak A regionális szótárak fontosak nyelvészeti, de néprajzi szempontból is: a szókészlet alakulását tükröző adataik a népnyelv-köznyelv-irodalmi nyelv kapcsolatára, különös viszonyára is fényt derítenek, jelentéstani összefüggéseket tárnak fel stb. De meríthet anyagukból a szellemi és tárgyi néprajz is (például a szólások, mondókák, közmondások, népi mesterségszavak, eszközök, felszerelési tárgyak tanulmányozásához). A szociolingvisztikai kutatásoknak úgyszintén fontos forrásai. Csűry Bálint, SZAMOSHÁTI SZÓTÁR I II. Bp., (SzamSz.) Csűry 1908-tól, egyetemi hallgatóként kezdte el gyűjteni szótárának anyagát. A szerző maga is a Szamosháton született, a vizsgált tájnyelvi egység anyanyelvjárása volt és 1915 között gyalogosan bejárta a Szamoshát valamennyi faluját és a szomszédos nyelvjárásoknak a szamoshátival érintkező széleit is. (A Szamoshát egy része ma Romániához [Szatmár megye], más része Magyarországhoz [Szabolcs-Szatmár megye] tartozik.) Csűrynek egyedüli forrása az élőbeszéd volt: csak olyan adatokat közölt, amelyeket saját fülével hallott. Megkísérelte azt, amit a magyar nyelvtudományban előtte senki sem tett meg: egy magyar falu (szülőfaluja, Egri) képzet- és szókészletéről rendszeresen felvett, hiteles gyűjteményt állított össze. Az egyes szóknak a szamosháti nyelvjárásban élő valamennyi jelentését felsorolja. Anyagában tükröződik mindaz, ami közös a köznyelvvel, s az is, ami különbözik tőle. Művének nagy hatása volt a magyar nyelvjárás- és népnyelvkutatásra. Gyűjtésének módja, nyelvjárásszemlélete, szótárának szerkezeti beosztása egyaránt mintaként szerepelt és szerepel ma is, az azóta készült regionális szótárak mind felhasználták, felhasználják tapasztalatait. 78

17 Yrjö Wichmann s WÖRTERBUCH DES UNGARISCHEN MOLDAUER NORDCSÁNGÓ- UND DES HÉTFALUER CSÁNGÓDIALEKTES Helsinki, (CsángSz.) Wichmann (finn nyelvész) 1906 és 1907 között járt Romániában a moldvai csángóknál és a Brassó megyei hétfalusiak között nyelvjáráskutató úton. Gyűjtésének eredménye a szótár. Gyűjteménye szógyűjtemény nyelvtani és szövegfeljegyzésekkel. A munkát Csűry Bálint és Artturi Kannisto (szintén finn nyelvész) adta ki. ORMÁNYSÁGI SZÓTÁR. Bp., (OrmSz.) Az OrmSz. anyaga Kiss Géza kákicsi (Baranya megye) református lelkész hosszú évtízedekig tartó, fáradhatatlan munkájának eredménye. Korai halála megakadályozta a szótár befejezésében. Keresztes Kálmán kapott megbízást a hagyaték rendezésére és kiadására. Az adatokat a helyszínen ellenőrizte, a szerkesztésben Csűry szempontjait követte. Igyekezett minél több szinkrón anyaggal kiegészíteni Kiss Géza gyűjtését. A szavak használatkörét, a jelentésárnyalatokat is Keresztes derítette fel. Bálint Sándor, SZEGEDI SZÓTÁR I II. Bp., (SzegSz.) A szótár több mint harmincéves munka gyümölcse. Bálint Sándor, a szegedi egyetem egykori neves néprajzprofesszora maga is tősgyökeres szegedi (alsóvárosi) volt. Nem egyetlen rétegnek, a parasztságnak, hanem a szegedi társadalom egészének a szókészletét vizsgálja; földrajzi és történeti szempontokat is érvényesít. A nyelvjárás kisugárzási körét (Tápé, Algyő; a torontáli és temesközi helységek adatait is) figyelembe veszi. Elkülöníti egymástól a történeti jellegű (kihalt) és az élő nyelvet. Ez utóbbi tükröződik a mindennapi élet (földművelés, paprikatermesztés, gyékényszövés, kosárfonás; a szegedi iparágak, például papucskészítés) szókészletében. Munkája egészében egy szegedi évszázad nyelvét mutatja be. A szegedi írók munkáit is feldolgozta. Szócikkeiben a vonatkozó népszokásokról, hiedelmekről szintén tájékoztat. Penavin Olga, SZLAVÓNIAI (KÓRÓGYI) SZÓTÁR I III. Újvidék, (SzlavSz.) A szótár másfél évtizedes gyűjtőmunka eredménye. A szerző a volt Jugoszláviának horváthországi részén, Szlavóniában, Eszék táján négy magyar községben (Kórógy, Szentlászló, Haraszti és Hétfalu) gyűjtötte anyagát. E községek régi magyar települések. A szótár forrása a beszélt nyelv: alaprétege a mindennapi élet szókészlete és kifejezéskészlete, szólásai, a földművelés, állattenyésztés, a paraszti önellátással kapcsolatos foglalkozások, földrajzi nevek és a gyermeknyelv szókészlete. Új elemek és a horvát nyelvből átvett szavak is megtalálhatók a szótárban. Gyűjtésében a szerző Csűry elveit követte (ő is a teljességre törekedett). Markó Imre Lehel, KISKANIZSAI SZÓTÁR. Bp., A szerző szótárában öt esztendő gyűjtőmunkájának eredményét teszi közzé mintegy 20 ezer szócikkben. Munkájában Nagykanizsa közel tízezer lakosú paraszti településének, Kiskanizsának az ötvenes évekbeli nyelvi állapota tükröződik. Markó a szavak értelmezésében a néprajzi adatokat is gazdagon felhasználta, így a szótár a kiskanizsai parasztság életének, szokásainak dokumentumaként a néprajzkutatást is fontos tényekkel gyarapítja. 79

18 b) Tájnyelvi szótárak (szójegyzékek) Számos rövidebb-hosszabb terjedelmű tájnyelvi szótárunk, szójegyzékünk van. Ezek közül a következő fontosabbakat soroljuk fel (minden részletezés nélkül): Kriza János, ERDÉLYI TÁJSZÓTÁR. Bp. é.n. (ErdTsz.); Gálffy Mózes Márton Gyula, TÁJSZÓK KALOTASZEGRŐL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL. Studii de lexicologie. Universitatea Babeş-Bolyai Cluj, 1965; Imre Samu, FELSŐŐRI TÁJSZÓTÁR. Bp (FTsz.); Nemes Zoltánné Gálffy Mózes Márton Gyula, TORJAI SZÓJEGYZÉK. Sepsiszentgyörgy, 1974; Kiss Jenő, MIHÁLYI TÁJSZÓTÁR (RÁBAKÖZ). Bp (NyÉ.103.); Rácz Sándor, FÖLDEÁK ÉS KÖRNYÉKE TÁJSZÓTÁRA. Bp., (MNyTK 168.); Gálffy Mózes, SZÉKELYFÖLDI TÁJSZÓK. Bp., (MNyTK 180.); Gálffy Mózes Márton Gyula, SZÉKELY NYELVFÖLDRAJZI SZÓTÁR. Bp., 1987.; Tóth Imre, IPOLY MENTI TÁJSZÓTÁR. Bp., (MNyTK 176.); Villám Judit, NAGYKŐRÖSI TÁJSZÓTÁR. Bp., 1987; Várkonyi Imre, BÜSSÜI TÁJSZÓTÁR. Bp., 1988; Mgr. Silling István, KAPUSZINAI TÁJSZÓTÁR. Újvidék, 1992; Hegedűs Attila, KISNÉMEDI TÁJSZÓTÁR. Bp., Csoportnyelvi szótárak A csoportnyelvi szótárak egyrészt a) szak- és műszótárak, másrészt b) az egyes nyelvi rétegek, társadalmi csoportok szókészletét feldolgozó szótárak. a) Szak- és műszótárak Ennek a szótártípusnak a magyar szótárirodalomban szép és gazdag hagyományai vannak. Közülük a legrégibbek két- vagy többnyelvű, tárgykör szerinti vagy szakjellegű szójegyzékekből alakultak. A szakjellegű szótáraknak az évszázadok folyamán számos fajtájuk jött létre: növény-, állat-, ásványtani és vegytani, jogi, orvosi, közigazgatási, műszaki szótárak, az egyes mesterségek szótárai stb. Szótárirodalmunknak ezt az ágát nagymértékben fellendítette és gyarapította a Magyar Tudós Társaság évi határozata. Ennek nyomán két- és többnyelvű szakszótárak jöttek létre. Ezek azonban vizsgálódási körünkön kívül esnek. Az egynyelvű szakszótárak viszont lexikográfiai tekintetben gyakran átmenetet képviselnek a szótár és a szaklexikon műfaja között. Egyre inkább szakmai értelmező szótárakká fejlődnek (vö. például az 1958-ban megindított Műszaki Értelmező Szótár című sorozat egyes köteteit). További fejlődési fokot jelentenek a szaklexikonok (mezőgazdasági, zenei stb. lexikonok). Fontosabb szak- és műszótáraink: Frecskay János, MESTERSÉGEK SZÓTÁRA I II. (é.n. [1912.]); Böhm László, ZENEI MŰSZÓTÁR ÉS HANGJEGYÍRÁS ÚTMUTATÓVAL. Bp., 1952; Zádor Anna, ÉPÍTÉSZETI SZAKSZÓTÁR. Bp., 1964; KATONAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR. Bp., 1972; Holló Lajos (főszerkesztő), VASÚTI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR. Bp., 1979; Bartha Lajos, PSZICHOLÓGIAI ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR. Bp., 1981; Brencsán János, ÚJ ORVOSI SZÓTÁR. Bp., 1983; ifj. dr. Batha Tibor Vladár Gábor, BIBLIAI FOGALMI SZÓKÖNYV. Bp., 1984; VADÁSZATI MŰSZÓTÁR. Bp.,

19 b) Az egyes nyelvi rétegek, társadalmi csoportok szókészletét feldolgozó szótárak Az ide sorolható művek között vannak olyanok, amelyek a diáknyelv szóanyagát dolgozzák fel, mások a tolvajnyelv, argó, szleng szavait, kifejezéseit gyűjtik egybe. Például ilyen jellegű munkák a következők: Matijevics Lajos, A VAJDASÁGI DIÁKNYELV. Újvidék, 1972; Boross József Szűts László, A MAGYAR ARGÓ KISSZÓTÁRA. Bp., 1990; Fazakas István, JASSZOK, ZSARÓK, CAFKAVÁGÓK. Életképek a vagányvilágból, ó- és új argószótár. Bp., 1991; Kis Tamás, A MAGYAR KATONAI SZLENG SZÓTÁRA ( ). Debrecen, Speciális rendeltetésű szótárak Itt egy szóvégmutató, egy gyakorisági, s egy ragozási és egy neologizmusokat feldolgozó szótárt mutatunk be. Papp Ferenc, A MAGYAR NYELV SZÓVÉGMUTATÓ SZÓTÁRA. Bp., (VégSz.) A nemzetközi szakirodalomban ezt a műfajt a tergo (AT) szótárnak nevezik. Az ÉrtSz címszavát dolgozza fel gépi eszközök segítségével. A VégSz.-ban az egyes szavak szokásos módon vannak leírva, de nem az elejük, hanem a végük szerint csoportosítva: az utolsó betű, ezután az utolsó előtti betű, majd az azt megelőző betű szerint és így tovább, ábécérendbe rakva. A következő szokásos betűrendben lévő szavak AT sorrendje így alakul: szokásos: AT: bóra kamra kamra óra kapóra bóra óra kapóra Ilyen módon együvé kerültek az összes, azonos képzővel alkotott szavak (például az -ás, - és képzősök mind az S alatt). A VégSz. különbözik a hasonló jellegű munkáktól, mert számkódok formájában az illető szóra vonatkozó legfontosabb lexikográfiai ismereteket is közli (például: hány tőből áll a szó, a szófaj, alaktani ismérvek stb.). Nemcsak a nyelvészek és tanárok használhatják, hanem az írásszakértők és a különféle nyelvi játékok kedvelői. 81

20 Füredi Mihály Kelemen József, A MAI MAGYAR NYELV SZÉPPRÓZAI GYAKORISÁGI SZÓTÁRA ( ). Bp., (SzGySz.) A gyakorisági szótárak régebben a gyorsírás megalapozását és tökéletesítését kívánták szolgálni, később az idegen- és anyanyelvoktatás segítése volt a céljuk. Az ilyen jellegű munkák többsége egyben kutatási segédeszköz, vagy ekként hasznosítható a filozófiai, irodalomelméleti, nyelvtudományi, politikatörténeti, pszichiátriai, pszicholingvisztikai, történeti, stilisztikai, vallástörténeti stb. vizsgálatokban. A mai nyelv beszélt vagy írott változatának gyakorisági szótárai a nyelvészeknek, pszicholingvistáknak szolgáltatnak adatokat a nyelvhasználati szabályok s a szabályoktól való eltérések felfedezésében és leírásában. A SzGySz. az 1965 és 1977 között első kiadásban megjelent magyar szépirodalmi művek lexéma- és szóalak-gyakoriságát kívánja tükrözni a magyar anyanyelvű szerzőktől származó szépprózai írások alapján. Összesen mintegy kétszáz különböző író 258 különböző művéből válogatták össze a szótár készítői a feldolgozandó szövegrészeket. Ez az első nagyméretű számítógépes szövegfeldolgozás az MTA Nyelvtudományi Intézetének történetében. A prózai szövegrészeket kézi előkészítésű kódolás után számítógép segítségével dolgozták fel. A szótár csökkenő gyakoriság szerinti sorrendben tartalmazza a leggyakoribb 3410 szót azok szófaji és más jellemzőivel, valamint az idevonatkozó szóalakokat szintén csökkenő gyakorisági sorrendben. Közli a címszavak betűrendes jegyzékét és a 4898 szóalak szófaj szerinti csoportosításban ábécébe rendezett listáját is. A leggyakoribb szavak: a, és, nem, hogy, az, ez, is, de, egy, csak, s, már, mond, még, tud; a legritkábbak: gazember, réteg, személy, hallgatóság, amint, budai, bevág, éj, helyettesít. Elekfi László, MAGYAR RAGOZÁSI SZÓTÁR. Bp., A szótár hiteles képet kíván nyújtani a magyar szókincs törzsanyagának tekinthető szavak ragos alakjairól és a köznyelvben elfogadható alakváltozatairól az ÉKsz. kiegészítéseképpen. Ennek mintegy címszavát alapul véve adatszerű pontossággal jellemzi a magyar szókészlet nyelvtani alakrendszerét, tipikus és produktív, továbbá kivételes ragozási szabályait. Eligazít szófaji s olykor normatív kérdésekben s egyebekben. A ragozási szótár gerincét egyfelől azoknak a szavaknak és szókezdő morfémáknak a betűrendes tára alkotja, amelyeknek paradigmája, illetőleg paradigmatípusa e munka segítségével megismerhető; másfelől azok a táblázatok, amelyeknek felhasználásával ez megtörténhet. Ez utóbbiakat még megelőzi azoknak a főnévi és igei szóvégződéseknek a betűrendes felsorolása, amelyek tipikusak és szabályosak, s amelyeket a szótári részben a figyelem felkeltése céljából vékony szaggatott függőleges vonal ( ) választ el az adott szó előtte álló részétől. Így például a lak ás, művész et, gondol at szavakról már első pillantásra látható, hogy tipikus és szabályos toldalékolásúak, és az imént említett felsorolás -ás, -at, -et végződései mellett jelzett paradigmasorba tartoznak. A munka többféle igényt próbál kielégíteni, és minimális terjedelemben igyekszik minden szóról maximális információt adni, de elsősorban az alaktan (morfológia) tanulmányozói, az alaktani kérdések iránt érdeklődők forgathatják haszonnal. 82

Az egynyelvű szótárak ismerete

Az egynyelvű szótárak ismerete Az egynyelvű szótárak ismerete Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében

Részletesebben

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:

A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Tematika a Szókészlettan című tárgyból

Tematika a Szókészlettan című tárgyból Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Szókészlettan című tárgyból 1. A szókészlet fogalma. Lexikológia és lexikográfia 2. Szókészlet és szókincs. Az egyén szókincse 3. A mai magyar

Részletesebben

Szótárak bemutatása. Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz

Szótárak bemutatása. Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz Szótárak bemutatása Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz Hegedűs Nóra Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyar művelődésszervező szak I. évfolyam, II. félév

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A jószág szó jelentése, etimológiája és használata a magyar nyelvben

A jószág szó jelentése, etimológiája és használata a magyar nyelvben Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A jószág szó jelentése, etimológiája és használata a magyar nyelvben Készítette: Kalla Viktória A szemináriumi dolgozatom tárgyának a jószág szó etimológiájának,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Az általános iskola végére elsajátítandó ismeretek 1. Dokumentumtípusok Könyv Hagyományos (nyomtatott) Időszaki kiadványok Nem hagyományos (nem ny.)

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

1 NYELVMÛVELÕ KÉZISZÓTÁR 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI IX. Sorozatszerkesztõ: KISS GÁBOR Nem kell bántani drága, árva gyermekbõl királyfivá növekedett magyar nyelvünket. Õt már senki se veheti el tõlünk.

Részletesebben

MAGYAR GYAKORISÁGI SZÓTÁRAK A TARTALOMFELTÁRÁS SZOLGÁLATÁBAN

MAGYAR GYAKORISÁGI SZÓTÁRAK A TARTALOMFELTÁRÁS SZOLGÁLATÁBAN MAGYAR GYAKORISÁGI SZÓTÁRAK A TARTALOMFELTÁRÁS SZOLGÁLATÁBAN Lengyelné Molnár Tünde, mtunde@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Tanszék Sok kutatás foglalkozik az információ kereső rendszerek

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 11 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei 1.1. Általános alapelvek Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényező: Kettős funkciójú könyvtár általános iskolai és városi fiókkönyvtár.

A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényező: Kettős funkciójú könyvtár általános iskolai és városi fiókkönyvtár. 1.sz.melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, - 1993. évi LXXIX. törvény

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az elsõ hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez.

A közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az elsõ hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez. KÖZMONDÁSOK A közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az elsõ hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez. Rendkívül fontosak, mert a magyar nyelv tisztasága,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Katalógus. Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Magyar nyelv és ı rodalom Történelem Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Czövek Attila, Erdélyi Eszter, Hajnal Krisztina: 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Előszó. A Czuczor Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban. A fontosabb magyar szótárak a Czuczor Fogarasi-szótár megjelenése előtt

Előszó. A Czuczor Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban. A fontosabb magyar szótárak a Czuczor Fogarasi-szótár megjelenése előtt A Czuczor Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban A fontosabb magyar szótárak a Czuczor Fogarasi-szótár megjelenése előtt Kisebb népek esetében a nyelv az egyik legfontosabb nemzetmegtartó erő.

Részletesebben

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ 2012 Témaválasztás A téma választható a megadott témajegyzék vagy egyéni ötlet alapján. A témaválasztást legkésőbb március 31-ig jelezni

Részletesebben

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

1. téma Egy kortárs regény nyelvi rétegeinek bemutatása: Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz Kedves Versenyzők! Felhívjuk a figyelmet mindegyik témával kapcsolatban a következőkre: - Az ajánlások valóban ajánlások, azaz segítséget igyekszünk adni a választásban és tájékozódásban, de ez nem jelenti

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Az értékelt szótár címe és kiadója: A szótár szerzője: Dorogman György A szótár címe: Spanyol-magyar kéziszótár A szótár kiadója: Grimm Kiadó, 2007 I. Külső

Részletesebben

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől

specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Magyar alapképzési szak ügyvitel kiadványszerkesztő specializáció mintatanterve kreatív írás 2013. szeptemberétől Tantárgy neve Tantárgy oktató neve KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ALAPOZÓ ISMERETEK A KÖZÖS ISMERETEKET

Részletesebben

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK" CÍMŰ PERIÓDIKUS KIADVÁNYBAN MEGJELENŐ CIKKEK FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. CIKKEK, TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK RENDJE A szerző a közölni kívánt cikket a főszerkesztő címére

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

BEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai.

BEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. BEKÖSZÖNTŐ A következőkben közzétesszük a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelveket (MEE.SZI 0401-1, -2), melyeket a szerviz tevékenységet végző javító-szolgáltató szakembereknek ajánljuk

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 4. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Hitetek mellé tudást

Hitetek mellé tudást Stíluslap Tanulmánykötet: Tanulmánykötet esetében az idézett művekre így kell hivatkozni: első előforduláskor minden azonosító adatot és az idézett oldalszámot fel kell tüntetni lábjegyzetben, az idézett

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA

IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA IRODALMI SZÖVEGEK KRITIKAI KIADÁSÁNAK SZABÁLYZATA A Magyar Tudományos Akadémia textológiai bizottságának közremûködésével összeállította PÉTER LÁSZLÓ A Függeléket KULCSÁR PÉTER (latin) KOVÁCS ILONA (francia)

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ

ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ 11 ÚTMUTATÓ A SZÓTÁR HASZNÁLATÁHOZ A MAGYAR ELLENTÉTSZÓTÁR JELLEGE A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A Magyar ellentétszótár megjelenéséig

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.

A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor A család a Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz. 2003) meghatározása szerint a szülők, a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége. A rokon olyan személy,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése

- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése - 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár

Részletesebben

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉNEK-ZENE JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Ének-zene középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. ÉNEK-ZENE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. ZENEFELISMERÉS A feladatsor

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ Az opcionális/választható tantárgy neve: Napsugár-böngésző Műveltségi terület: Nyelv és

Részletesebben

PETŐFI-PÁLYÁZAT 2012/2013 A pályázatokat az iskola könyvtárába adjátok le! A leadás határideje: 2013. február 15.

PETŐFI-PÁLYÁZAT 2012/2013 A pályázatokat az iskola könyvtárába adjátok le! A leadás határideje: 2013. február 15. PETŐFI-PÁLYÁZAT 2012/2013 A pályázatokat az iskola könyvtárába adjátok le! A leadás határideje: 2013. február 15. Természetismeret 1. Egy többfordulós feladatlap megoldása A feladatlapot keresd a mellékletek

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások

V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.

Részletesebben

Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára)

Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Gabnai Katalin: DRÁMAJÁTÉKOK Bevezetés a drámapedagógiába (334 oldal) Ötödik, bővített kiadás, Koncz Zsuzsa fotóival. Helikon Kiadó, 2001.

Részletesebben

ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 7. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 7. 8:00 Az írásbeli vizsga idtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben