ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényről

Átírás

1 BELÜGYMINISZTER 30000/371/2011/BM. Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült április 18-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényről Budapest, április

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja ténylegesen 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt HM NGM KIM KüM NEfMi NFM VM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi egyetért szervezet nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja A Kormány az 1233/2010. (XI. 15.) Korm. határozatában elrendelte a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére kidolgozott szabályozási koncepciónak az érdekeltekkel a kormányzati szervekkel, az önkormányzatokkal, az érintett gazdasági társaságokkal, a veszélyeztetett területen élő lakossággal, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságaival való megvitatását. A Kormány által előírt egyeztetéseket lefolytattuk. Ennek keretében egyeztettünk - a társtárcákkal; - az önkormányzati érdekszövetségekkel; - a védelmi bizottságokkal; - a gazdasági társaságokkal, szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; - az országgyűlési biztosokkal; - az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságával, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottságával. Ezen felül a koncepció szövegét a Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján közzétéve a lakosság számára véleményadási lehetőségeket biztosítottunk. A koncepció elemei fő részekre bontva a következők szerint foglalhatók össze: a) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítása - a hatósági jogosítványok (engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés) kiterjesztése a jogszabályban meghatározott alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyaggal dolgozó ipari üzemekre vonatkozóan (a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket elérő üzemek esetén uniós irányelv SEVESO II. alapján ez eddig is előírás volt); - a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése (a kisebb súlyú jogsértések szankcionálására jelenleg nincs lehetőség, a most rendelkezésre álló hatósági eszközök pl. üzem bezárása az apróbb jogsértésekkel nincsenek arányban); - a hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tétele érdekében a hatósági tevékenység egyszerűsítése a hatósági eljárásból a szakhatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) közreműködésének megszüntetésével (az eddigi szakhatósági feladatokat az OKF veszi át); - az egységes eljárási rend kialakítása érdekében a jelenleg négy hatóság (rendőrség, vám- és közlekedési hatóság, katasztrófavédelem) által végzett ADR ellenőrzési feladatkörben (veszélyes anyagok közúti szállítása) belföldön kizárólag a katasztrófavédelem, míg az EU külső határain és a vámudvarokon a vámhatóság eljárási jogkörének biztosítása, a veszélyes anyagok vasúti, légi, és vízi szállításánál a katasztrófavédelmi szervek önálló ellenőrzési jogkörének megteremtése; - az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparbiztonsági hatósági eszköz- és intézményrendszer bevezetése, mely nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek (környezetvédelem, munkaegészségügy, bányafelügyelet, stb.) hatósági tevékenységét, kizárólag a

4 4 veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá többek között az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseinek koordinálásával. b) a lakosságvédelem erősítése - a civil lakosság, a tanulók, a pedagógusok, a közigazgatási vezetők esetében a katasztrófavédelmi ismeretek elsajátításának, átadásának céljából a katasztrófavédelmi oktatás/felkészítés erősítése (a tárcafelelősség okán az előterjesztés mellékletét képező kormányhatározat-tervezetben); - a veszélyeztetett terület elhagyásának, valamint az oda történő belépés korlátozásának szabályozása (a lakosság kitelepítésére és befogadására vonatkozó szabályozás pontosítása, annak biztosítása, hogy a veszélyeztetett területre a közüzemek, közszolgáltatók, hatóságok munkatársai biztonságban bejuthassanak és ott munkát végezhessenek); - a helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása a képzett védelmi referens intézményének bevezetésével; - komplex katasztrófa finanszírozási rendszer létrehozása az alábbiak szerint: A katasztrófavédelmi szervezetrendszer jelenlegi formájának több, mint tíz éves fennállása során, de akár csak a legutóbbi időszakban szerzett tapasztalatok alapján (pl. a évi árvíz és vörösiszap-ömlés során több száz lakóingatlan semmisült meg vagy károsodott olyan mértékben, hogy azok már nem állíthatók helyre) világossá vált, hogy a katasztrófa sújtotta lakóingatlanokban élők elemi lakhatási feltételeinek biztosítása, illetve a káreseményt megelőző állapotok visszaállítása érdekében a kármegelőzést-kártalanítást szolgáló, komplex pénzügyi rendszer létrehozása indokolt. Az öngondoskodást elősegítő, a piaci alapú biztosítást a rászorultak részére állami biztosítási díj-támogatással kiegészítő katasztrófa finanszírozási rendszer létrehozása a cél. A kártalanítási rendszer kidolgozása során a lakossági, illetve az állami-önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok védelme egyaránt hangsúlyosan jelenne meg. Tekintettel arra, hogy a kártalanítással összefüggő kérdések nem a belügyminiszter, hanem a nemzetgazdasági miniszter és a vidékfejlesztési miniszter kompetenciájába tartoznak, ezért azok kidolgozása nem képezi jelen előterjesztés tárgyát. Erre figyelemmel az előterjesztés 2. mellékletét képező kormányhatározat-tervezetben a kártalanítás főbb elveinek meghatározása mellett a nemzetgazdasági miniszter, illetve a mezőgazdasági károk tekintetében a vidékfejlesztési miniszter feladataként jelenik meg a vonatkozó szabályozás előkészítése azzal, hogy a módosítások legkésőbb augusztus 31-ig a Kormány elé kerülnek. A komplex kártalanítási-kármegelőzési rendszer főbb elvei ennek alapján az alábbiak: - a biztosítók a veszélyhelyzettel érintett vagy a katasztrófa által érintett területen bekövetkezett károk esetén soron kívül kötelesek eljárni; - az általános lakásbiztosításban a katasztrófa-kockázatok kötelező megjelenítése; - emellett állami pénzalap létrehozása a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejlesztésével; - melybe az általános lakásbiztosítással nem rendelkezők kötelező, kockázati tényezők szerint differenciáltan megállapított hozzájárulást fizetnek; - ehhez a szociálisan rászorulók állami támogatást kapnak; - az alapból kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitel igényelhető a helyreállításra; - annak rögzítése, hogy aki biztosítással nem rendelkezik és a hozzájárulást sem fizeti, állami kártalanításra nem jogosult.

5 5 - építési szabályok szigorítása: A megelőzés magában foglalja az építési és területrendezési szabályok bizonyos fokú újragondolását is. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munka megindult, az építésüggyel összefüggő szabályozási elemek megjelenítése azonban nem a katasztrófavédelmi koncepció végrehajtási elemeinek sorában valósul meg, hanem az építésügyi jogszabályoknak a Lipcsei Charta végrehajtása érdekében történő módosítása során az Országos Építésügyi Fórum közreműködésével év II. félévében, zömében január 1-i hatálybalépéssel. c) a polgári védelem szerepének erősítése, a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának fejlesztése - a polgári védelmi szervezetek fejlesztése (az önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályai, illetve a köteles polgári védelmi szolgálatra vonatkozó szabályok felülvizsgálata életkori határ kitolása, kötelezettségek szabályozása, a kötelezettség pénzbeli megváltásának lehetőségének létrehozása); - a települések polgári védelmi besorolásának és védelmi követelményeinek megújítása (erre utoljára 1995-ben került sor); - a katasztrófa sújtotta területen viselkedési normákat, valamint a polgári védelem hatósági, szakhatósági tevékenységének anyagi jogi alapjait meghatározó polgári védelmi szabályzat létrehozása; - az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonásának, illetve támogatásának szabályozása; - a NATO és EU kötelezettségeinkből adódóan a NATO veszélyhelyzeti tervezés rendszerére, a katasztrófák elleni védekezést érintő uniós feladatokra vonatkozó, továbbá az uniós polgári védelmi együttműködési rendszerhez való kapcsolódásunk rendjének általános szabályai megalkotása. Tekintettel arra, hogy a tantervek kidolgozás nem a Belügyminisztérium kompetenciájába tartozik, az előterjesztés 2. mellékleteként előkészítésre került egy kormányhatározat-tervezet, mely többek között felkéri a nemzeti erőforrás minisztert, hogy a Nemzeti Alaptanterv kidolgozása során a belügyminiszter szakmai közreműködésével fordítson figyelmet arra, hogy a katasztrófavédelemmel kapcsolatos legalapvetőbb ismeretek az iskolai képzési rendszerben átadásra kerüljenek. d) a katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételével és a finanszírozással összefüggő javaslatok - a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok megújítása abból a célból, hogy már az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a kialakuló veszélyhelyzetek; - a védekezésben részt vevő szervek munkájának koordinálásának céljából a védekezés vezetésének megújítása; - katasztrófavédelmi célelőirányzat létrehozása a nem tervezett, de azonnali beavatkozásokat igénylő katasztrófahelyzetek megoldásának pénzügyi fedezetének biztosítására; - a különböző veszélyforrásokat üzemeltető gazdálkodó szervezetek által fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetése.

6 6 e) A tűzvédelmi rendszer korrekciója (a tűzvédelem egységes irányításának biztosítása a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami kézbe vonásával). A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az önkormányzat intézményeként működik, vagyis az önkormányzati tűzoltóság parancsnokának kinevezője és munkáltatója az önkormányzat, amely magával vonja az intézményi függőséget. Mivel az önkormányzatiság megteremtésével párhuzamosan nem került megfelelően tisztázásra a tűzoltóságok feletti szakmai felügyelet kérdésköre, ez azt eredményezte, hogy ellehetetlenült a szakmai hibák állami szervezetrendszeren belüli korrigálása, a hibázók felelősségre vonása. Ez hosszú távon azt eredményezte, hogy sérült a Ttv-ben megfogalmazott azon elv, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szervezet része, mivel az egységes elvek érvényesítésére nincs hathatós lehetőség. E problémák kiküszöbölésére a tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével nyílik lehetőség. A törvényjavaslatban szereplő módosítások eredményeképp egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra, amely a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerű felhasználását teszi lehetővé. A megszűnő hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő hivatásos állami tűzoltóság lép. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyonával kapcsolatban a törvényjavaslat azon az elvi alapon áll, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által használt vagyon a tűzoltóság által ellátott közfeladathoz igazodik, így azzal, hogy a közfeladatot az állam átveszi, így indokolt az annak ellátásához szükséges vagyontömeg átvétele is. 2. Az igénybe vett eszközök A vonatkozó törvények módosítása. A módosításokat tartalmazó törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály (törvény, illetve kormányrendelet) megalkotására kerül sor, ezek hatályba lépése a törvény hatályba lépéséhez fog igazodni. 3. Kormányprogramhoz való viszony A szabályozás tervezete igazodik a Nemzeti Együttműködés Programban megfogalmazásra került egyszerű és ügyfélbarát elvárások feltételeinek megteremtése és biztosítása elváráshoz, valamint a program hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás fejezetéhez. 4. Előzmények, kapcsolódások A katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztéséről szóló koncepcióval összefüggő egyes feladatokról szóló 1233/2010. (XI. 15.) Korm. határozat. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások A tervezet érinti a 96/82/EK Európai Tanácsi Irányelv (ún. Seveso II. irányelv) által meghatározott engedélyezési eljárást.

7 7 A Seveso II irányelv hatálya alá tartozó üzemek esetében a szabályozás tartalmilag nem változik meg, de a rendelkezések új katasztrófavédelmi törvénybe kerülnek át. A 7001/2005. (IK.8.) IM irányelv 68. pontja alapján a Seveso II. irányelv 24. Cikk teljesítéséhez a tagállamoknak közölniük kell hazai joguknak azokat a rendelkezéseit, melyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A 70. pont értelmében az adott uniós jogi aktusnak való megfelelés szempontjából releváns későbbi szabályozást, illetve a szabályozás megváltoztatását amennyiben az érinti az uniós jogi aktusban foglalt kötelezettségeket később is szükséges notifikálni, különösen akkor, ha erre vonatkozóan az adott uniós jogi aktus is kifejezett rendelkezést tartalmaz. Erre figyelemmel a kapcsolódó megfelelési táblázatot az előterjesztéshez csatoltuk. Az EuMSz cikke értelmében a tagállamok bevezethetnek szigorúbb védintézkedéseket a környezetvédelem területén, ezeknek az intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, valamint értesíteni kell róluk a Bizottságot. A Seveso II. irányelv 24. cikk 2 bekezdése kimondja továbbá, hogy a tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azoknak a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv alapján szabályozott területen fogadnak el; ennek megfelelően a küszöbérték alatti üzemekre bevezetett szabályozásról a Bizottságot tájékoztatni kell. A 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet alapján nem kell notifikációs eljárást lebonyolítani, mivel a módosítások nem műszaki tartalmú jogszabály megalkotására irányulnak. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztésben szereplő törvény egyes részei (a katasztrófaveszélyről és a veszélyhelyzetről szóló V. Fejezet, a polgári védelem működésének részletes szabályait tartalmazó VI. Fejezet, illetve a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény módosítása és a kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések) az új Alaptörvény alapján sarkalatos törvénynek minősülnek, így az Országgyűlés általi elfogadásuk minősített többséget igényel. 7. Társadalmi egyeztetés A tervezetet a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg kizárólag honlapon történő közzététel (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény 7. (1) bekezdésének a) pontja szerinti általános egyeztetés) formájában kívánjuk társadalmi egyeztetésre bocsátani.

8 8 8. Vitás kérdések (Az előzetes szakmai egyeztetés alapján. Nem tüntettük fel azokat a tárcákat, melyek esetében személyes egyeztetésre nem került sor, tekintettel arra, hogy a fennmaradó vitás kérdések pontos köre ezeken határolható be. NEFMI, VM Az NGM ugyanakkor stratégiai pontokon fogalmazott meg ellenvetéseket az előterjesztéssel kapcsolatban, ezért ezeket feltüntettük. Az NFM az előzetes szakmai egyeztetés során véleményt nem adott. A KüM-mel előzetes szakmai egyeztetésre nem került sor. A szakmai egyeztetésen beérkezett észrevételek egyeztetése a közigazgatási egyeztetés ideje alatt folyamatosan történik.) KIM 1.) Az előterjesztés a Kormányzati Koordinációs Bizottságra vonatkozó szabályozást a jelenleg hatályos szabályozással azonos módon határozza meg. A KIM az előterjesztés előzetes egyeztetése során jelezte, hogy a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló kormány-előterjesztés miatt a szabályozás kormányhatározatba történő átemelését tartja indokoltnak, egyben jelezte, hogy a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátását a hivatkozott előterjesztés elfogadásáig nem tartja időszerűnek. Az előterjesztő álláspontja szerint a KIM által hivatkozott kérdés nem olyan súlyú, hogy az akadálya lehetne az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátásának. Az előterjesztő az észrevétel szakmai tartalmával sem ért egyet, az alábbiak miatt. A Kormányzati Koordinációs Bizottság a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért és összehangolásáért felelős szerve, amely a katasztrófák elleni védekezés mindhárom időszakában, így a megelőzés és felkészülés, a beavatkozás és védekezés, valamint helyreállítás és újjáépítés során is önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a KKB nem tanácsadó, hanem döntéselőkészítő testület és különleges jogrend idején is kiemelt jogosítványokkal bír, nem vonható a kidolgozás alatt álló, a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló Kormány határozat hatálya alá Fentiek alapján az előterjesztő álláspontja az, hogy indokolt a KKB-t az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtási rendeletében szabályozni. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott előterjesztést a Kormány még nem fogadta el, ezért a jelenlegi szabályozást a BM fenntartja. 2.) A KIM álláspontja szerint a szabályozás olyan mértékben alapul az Alaptörvény tervezetének rendelkezéseire, hogy annak elfogadásáig a közigazgatási egyeztetésre bocsátásával nem ért egyet. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvényt az Országgyűlés a április 18-i ülésnapján elfogadta és az előterjesztés erre figyelemmel készült, ez a továbbiakban az előterjesztő álláspontja szerint a közigazgatási egyeztetésnek akadálya nem lehet. 3.) A KIM az előterjesztésben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami kézbe kerülésével kapcsolatban az tűzoltóságok vagyonára vonatkozó szabályozás árnyalását kérte azzal, hogy az anyag tartalmazzon egy olyan szabályozási megoldást, melynek értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyona nem közvetlenül, hanem egy meghatározott eljárásban kerül az állam tulajdonába. Az előterjesztés ezt a két változatot tartalmazza.

9 9 HM 1.) A KIM álláspontja szerint az előterjesztés nagymértékben érinti a védelmi igazgatás rendszerét is, ezért a HM egyetértése szintén létfontosságú. Ennek megfelelően a két tárca között egyeztetésre került sor. A HM jelezte, hogy az Alaptörvény miatt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.). átfogó módosítását az őszi ülésszakban, jan. 1-i hatályba lépéssel tervezi a tárca, ezért ebben a BM előterjesztésben a Hvt. módosítását nem támogatják. Ezzel együtt jelezték, hogy a BM által előkészített anyagot annak alapelveit és tartalmát illetően bizonyos módosításokkal a maga egészében elfogadhatónak tartják és nyitottak arra, hogy az a Hvt. szabályozásába az átfogó módosítás során beépüljön, de erre hangsúlyosan csak a HM saját előterjesztésében látnak módot. A BM a Hszt. módosítását jelen előterjesztés keretében tartja szükségesnek megvalósítani. Fentiekre figyelemmel az anyag két változatot tartalmaz, az egyik megoldás értelmében a Hvt. módosítása része az anyagnak, a másik változat szerint nem. 2.) A HM nem ért egyet a védelmi bizottság titkársági feladatainak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság általi átvételével, ragaszkodnak a titkársági feladatok továbbra is a HM általi ellátásához. Ezzel kapcsolatban két változat került kidolgozásra az anyagban. 3.) A védelmi bizottság katasztrófavédelmi és honvéd elnökhelyettesére vonatkozó elképzelést a HM annyiban árnyalná, hogy az elnökhelyettes ne vegye át az elnök jogköreit, hanem vele egyetértésben dönthessen. Ezzel kapcsolatban két változat került kidolgozásra az anyagban. 4.) A HM aggályosnak tartja azt, hogy a katasztrófaveszély fennállását egy személyben az OKF főigazgatója állapítja meg. Az előterjesztő az észrevétellel nem ért egyet, figyelemmel arra, hogy a katasztrófaveszély nem jelenti minősített időszaki jogrend bevezetését, csupán a katasztrófavédelemnek a várhatóan bekövetkező katasztrófával kapcsolatos felkészülési állapotát. A megoldás lényege a gyorsaság és a hatékonyság, a testületi döntés ebben az esetben éppen ezek ellen hatna. NGM 1.) Az NGM nem ért egyet az iparbiztonsági hatóság létrehozásával, nem világos a szabályozásból, hogy az OKF hogyan és milyen módon fogja koordinálni a társhatóságok iparbiztonsági ellenőrzéseit. 2.) Nem értenek egyet a Seveso engedélyezési eljárásból a szakhatósági közreműködés kiiktatásával. 2.) A tárca nem ért egyet a NAV veszélyes áru szállítási jogosítványainak korlátozásával. 3.) A katasztrófafinanszírozási rendszer kapcsán az előterjesztés és az annak mellékletét képező kormányhatározat tervezetében a tárca ellentmondásokat lát. Ezen túlmenően a kormányhatározatban megjelöltek közül az elkülönített állami pénzalap létrehozásának kidolgozását tartják az NGM hatáskörébe tartozó feladatnak, a többi feladattal kapcsolatos koordináció a tárca álláspontja szerint a KIM vagy a BM hatásköre. 4.) Nem értenek egyet a biztosítók számára katasztrófakockázatok kötelező előírásával, valamint annak szabályozásával sem, hogy a biztosítók a katasztrófa által érintett területen soron kívül kötelesek eljárni. 5.) Szükségesnek tartják pontosítani a katasztrófa-elhárítási célelőirányzatra vonatkozó szabályozás, illetve a katasztrófa-elhárítás költségvetési kapcsolatainak tisztázását.

10 10 6.) Szükséges a költségvetési hatások részletes, adatokkal alátámasztott bemutatása.

11 11 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A Kormány megtárgyalta a katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztésével kapcsolatos jogszabálycsomag törvénymódosításokat tartalmazó részét és egyetértett annak Országgyűlés elé terjesztésével. A törvénymódosítások alapján országgyűlési elfogadásuk esetén a katasztrófavédelmi, polgári védelmi igazgatás átstrukturálására, az irányítási rendszer egyértelműsítésére kerül sor. A törvénytervezet alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, a veszélyes anyagok közúti és egyéb módon történő szállítására vonatkozó szabályozás egységesül és a korábbinál szélesebb körben biztosítja az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos katasztrófák megelőzhetőségét. A kormány-előterjesztés az Alaptörvénnyel összhangban tartalmazza a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések részletes és a korábbinál hatékonyabb védekezést lehetővé tévő szabályozását. A szabályozás révén lehetőség nyílik a még be nem következett, de előre látható vagy valószínűsíthető természeti katasztrófákkal kapcsolatos felkészülési tevékenység kellő időben történő megkezdése, mely a védekezés hatékonyságát nagyban növeli és ezzel az emberéletben és az anyagi javakban esett károk nagyságát jelentősen csökkenteni képes. A már bekövetkezett katasztrófákkal kapcsolatban a védekezés vezetésének megújításával, az egyszemélyi vezetési elv bevezetésével, a világos felelősségi és hatáskörök meghatározásával a védekezés hatékonysága szintén nagyban növelhető, ezzel garantálható a Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása rendkívüli események bekövetkezése esetén is. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv:

12 12 Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, április Dr. Pintér Sándor

13 13 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás és az alkalmazhatóság feltételei A tervezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítésével foglalkozó elemeinek elfogadását követően az új szabályozás végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek a tervezetben bemutatott módon rendelkezésre állnak. Az iparbiztonsági hatósági jogkörök által biztosított feladatok végrehajtásához a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi és területi szerveinél kismértékű létszám-, illetve technikai fejlesztés válik szükségessé. A költségvetési oldalon jelentkező bírságbevétel, igazgatási szolgáltatási díjbevétel, valamint a veszélyes tevékenységet folytató vállalkozások által befizetett katasztrófavédelmi hozzájárulás fedezik a katasztrófavédelmi engedélyezési tevékenység kiterjesztésével, a veszélyes áru szállítási hatósági tevékenység egyszerűsítésével járó többletköltségeket. II. A társadalmi hatások összefoglalása A polgári védelmi rendszer fejlesztésével és átalakításával a polgári védelmi kötelezettség szabályainak megújításával, az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önként jelentkező személyek részvételére vonatkozó új szabályozással, továbbá a települések valós kockázatokhoz igazított besorolásával fokozható az állampolgárok életének és vagyonának biztonsága, amelynek közösségformáló hatása jelentős. Az Alaptörvény szövegéhez igazodó különleges jogrendre vonatkozó szabályok megújításával, az egyszemélyi vezetési elv bevezetésével növelhető a katasztrófák elleni védekezés hatékonysága, ennek következtében egy, a veszélyekre gyorsan reagáló a katasztrófák, különösen a vizek kártételei elleni védelmi rendszer építhető ki. Tekintve, hogy a jelenleg hatályos katasztrófavédelmi jogszabályok létrehozásakor a nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködés, kapcsolattartás és segítségnyújtás sem az EU, sem pedig a NATO szintjén nem volt jelentős, a jogszabályok nem tartalmazzák a szükséges rendelkezéseket az érintett területekre vonatkozóan. Az előterjesztés mind az EU, mind, pedig a NATO vonatkozásában megteremti az EU és a NATO gyorsriasztási, monitoring, információs központjaival való kapcsolattartást, valamint a nemzetközi katasztrófasegély nyújtásának, illetve fogadásának feltételeit, körülményeit. Az előterjesztés továbbá a hazai szabályozás részévé teszi az EU és NATO kötelezettségeinkből adódóan a polgári védelmet, a katasztrófák elleni védekezést érintő feladatokat, illetve az uniós polgári védelmi együttműködési rendszerhez való kapcsolódásunk rendjének általános szabályait és a NATO veszélyhelyzeti tervezés rendszerét. Az előterjesztéssel továbbá kialakításra kerülnek az uniós polgári védelmi együttműködési rendszerhez való kapcsolódásunk rendjének általános szabályai, meghatározásra kerülnek az uniós kötelezettségek teljesítésének tervezési, szervezési és végrehajtási szabályai ezzel elősegítvén a katasztrófa sújtotta területek és érintett állampolgárok védelmének, mentésének érdekében igénybe vehető uniós eszközök minél hatékonyabb alkalmazását.

14 14 Az előterjesztés révén nem utolsó sorban megteremtődik a nemzetközi segítségnyújtásban való aktívabb magyar részvétel lehetősége (finanszírozás, gyorsabb döntés, rugalmasság, jobb láthatóság). 1. Elsődleges, célzott hatások A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítését célzó állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek bekövetkezési valószínűsége csökkenthető, amely elsődlegesen az emberi élet és egészség védelmét szolgálja, illetve pozitív hatással van a közbiztonságra, a környezet védelmére és a vagyonbiztonságra is. 2. Másodlagos hatások A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítését célzó hatósági tevékenység kiterjesztése a Seveso II. irányelv szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő üzemekre jelentős mértékben növeli a lakosság biztonságát, mivel a hatósági felügyelet az üzemeltetők jogkövető magatartását ösztönzi és pozitív kihatással jár a megelőző biztonsági intézkedések bevezetésére. A jelenlegi szabályozás csak nagyon korlátozott szankciórendszert tartalmaz, mellyel a kisebb súlyú jogsértések nem, vagy csak aránytalanul szankcionálhatók. A katasztrófavédelmi bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. A szakhatóság közreműködésének megszüntetésével a hatósági tevékenyég egyszerűsödik, az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebbé, rugalmasabbá válik. A tervezet elfogadását követően a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzési jogköre a vámudvarokban végzett ellenőrzéseket leszámítva egységesen a katasztrófavédelemhez kerül, ezáltal a hatósági feladatok egységes eljárási rend és követelményrendszer szerint kerülnek végrehajtásra. Előnyként jelentkezik, hogy az ellenőrző hatóságok erő- és eszközállománya kevésbé forgácsolódik szét a szakterületek között, így az ellenőrzési tevékenység ezáltal a megelőzés hatékonysága növelhető és ügyfélcentrikusabbá válik. Az iparbiztonsági hatóság létrehozása a lakosság életét, egészségét és anyagi javait kiemelten veszélyeztető üzemekben bekövetkező ipari katasztrófák, súlyos balesetek, jelentős tűzesetek és káresetek megelőzését, valamint azok koordinált elhárítására és következményeinek csökkentésére való felkészülést célozza. A veszélyeztető fizet elv alkalmazásával az esetlegesen bekövetkező ipari és szállítási balesetek államra háruló megelőzési, felkészítési, baleset-elhárítási és helyreállítási költségei a veszélyeztető hatással arányos mértékben a veszélyforrásokat üzemeltető gazdálkodó szervezetek befizetéseivel kerülnek biztosításra. III. Társadalmi költségek

15 15 A koncepció veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítéséről szóló fejezetével és a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos társadalmi költségek a következők a) A vállalkozások pénzügyi terhei A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás kiterjesztése területén az alábbi költségek jelentkeznek: Üzemeltetői költségek a tervkészítés, a karbantartás és felülvizsgálat, valamint a védekezéshez szükséges esetleges eszközök beszerzése és karbantartása vonatkozásában jelentkeznek. Az üzemeltetői költségek a szabályozás hatálybalépésétől számítva az első évben 300, majd a következő években évente millió forintot tesz ki. A Seveso engedélyezési eljárás egyszerűsítése (a szakhatósági közreműködés megszüntetése) jelentős üzemeltetői gazdasági hatással jár, az ilyen módon kialakított engedélyezési és ellenőrzési rendszer gazdaságos módon, üzemeltetői részről évi 300 millió Ft megtakarítással működtethető. A katasztrófavédelmi hatóság által a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőitől és a veszélyes áru szállítás résztvevőitől beszedett bírságbevétel és az igazgatási szolgáltatási díj nem tekinthető jelentős mértékűnek az érintett gazdasági szektor éves teljesítőképességéhez viszonyítottan. A katasztrófavédelmi hozzájárulás az érintett ágazatok éves árbevételéhez képest elenyésző összeget jelent az üzemeltetők számára, mivel az az árbevételnek csak 0,1%-át teszi ki. Tűzvédelmi tervezőkre, azok kamarai tagságára vonatozó rendelkezések a vállalkozások, magánszemélyek terheit nem növeli. A rendelkezések a meglévő szakértői közreműködés alternatíváját teremtik meg, ami a szolgáltatók körét bővíti, így hosszútávon költségmegtakarítást eredményez. Az állam oldaláról többletköltséget nem generál. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés a háztartások pénzügyi terheit nem változtatja. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés konkrét társadalmi csoport terheit nem változtatja. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztés hatékonysági és versenyképességi költségeket nem okoz. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A koncepció veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítéséről szóló fejezetével és a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetésével kapcsolatosan a vállalkozókat jelentős mértékű adminisztrációs kötelezettség nem terheli. A katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások egyszerűsítésével (a szakhatósági közreműködés megszüntetésével) az érintett üzemeltetőknél jelentős mértékű adminisztratív teher csökkenés

16 16 várható, amely az eljárási idő és a szakhatósági közreműködés mértékének csökkenése által valósul meg. A tűzvédelmi szakhatósági, hatósági feladatok állami tűzoltósághoz történő átcsoportosítása hatósági oldalról többletkiadást nem eredményez, mivel a feladatrendszerben, az állomány összetételében változás nem történik. A piacfelügyeleti- és tűzvédelmi bírságok adók módjára behajtható köztartozásnak minősítése csökkenti az állam adminisztratív terheit. IV. Költségvetési hatások A koncepció veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítéséről szóló fejezetével és a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos költségvetési hatások a következők: A Seveso engedélyezési eljárás egyszerűsítésével (a szakhatósági közreműködés megszüntetése) költségvetési oldalról évi 100 millió Ft megtakarítás érhető el. A katasztrófavédelmi hatóság szakhatósági közreműködés nélküli működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek a hatóságnál (OKF) rendelkezésre állnak, az egyszerűsített eljárási rendszer működtetése többletforrást nem igényel. A katasztrófavédelmi hatóság által a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőitől beszedett bírságbevétel évente millió forintot tesz ki, míg a veszélyes áru szállítás vonatkozásában az évente kiszabott bírság összege millió forint bevételt jelent. Ugyancsak a központi költségvetés bevételét képezi a katasztrófavédelmi hatóság által a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatban lefolytatott hatósági engedélyezési és ellenőrzési eljárások során beszedett díjak összege, amely évente mintegy millió bevételt képez. E bevételek fedezik a katasztrófavédelmi engedélyezési tevékenység kiterjesztésével, a veszélyes áru szállítási hatósági tevékenység egyszerűsítésével és az iparbiztonsági hatóság létrehozásával járó, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet működtetését érintő 40 millió forint többletköltséget. A központi költségvetésből kell biztosítani a központi és területi szerveknél jelentkező 23 fő létszámfejlesztés 120 MFt-os költségét, valamint ennek 30 MFt-os járulékát. A központi költségvetés bevételét képezi továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőitől és a veszélyes áru szállítását, tárolását, gyártását, feldolgozását, forgalmazását és felhasználását végző gazdálkodó szervezetektől beszedni tervezett katasztrófavédelmi hozzájárulás. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tekintetében a hozzájárulás éves szinten mintegy 1-1,5 milliárd, míg a veszélyes áruk szállítói esetében millió forintra prognosztizálható. A közbiztonsági referensek védelmi igazgatási (honvédelmi) körzetenként kerülnek kinevezésre. A jelenlegi 176 körzetben, melynek lakossága átlagosan ezer fő, körzetenként legalább 5 fő, országosan 880 fő kinevezése történne meg, Az intézmény hatékonyságát biztosítja, hogy a helyi védelmi bizottság dönt arról, hogy mely települések polgármesteri hivatalainál foglalkoztatottak legyenek kijelölve és kiképezve. Ugyanakkor a referens személye nem jelent újabb foglalkoztatást, az építésügyi jogszabályokban bevezetni kívánó települési főmérnök képesítése és helyismerete kellő garanciát nyújthat a feladat ellátására, azaz többlet bérköltséget nem keletkeztet. A közbiztonsági referensek kijelölését határozathozatallal a polgármesterek végeznék (mint polgári védelmi ügyekben első fokon eljáró hatóság), a képzés és vizsgáztatás finanszírozását az önkormányzatok költségvetésében a normatív támogatás részeként kell tervezni, amelynek összege 61,6 MFt.

17 17 A polgári védelem önkéntes állományának igénybevétele, valamint a köteles polgári védelem megszervezésének költségei évente mintegy 800 millió Ft-tal terhelnék a központi költségvetést. A polgári védelemmel összefüggő költségek meghatározása az elmúlt évek központi kárenyhítése költségeinek, valamint az árvízi védekezésben résztvevő erők tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra. Ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni az önkéntes állomány tényleges igénybevételével járó költségeket, hiszen mind az önkéntes, mind a köteles polgári védelmi erők létszáma az adott minősített időszak, illetve konkrét káresemény sajátos jellemzői alapján kerül megállapításra a védekezéshez, elhárításhoz szükséges mértékben. A települések polgári védelmi besorolásának és védelmi követelményeinek megújítása kapcsán tervezett változások a központi költségvetést a központi költségvetést mintegy 30 mft-tal terhelik meg. A reális veszélyeztetettség meghatározása alapfeltétele a preventív feladatok végrehajtásának, amelyek összességében a lakosság életének és anyagi javainak védelmi szintjét növelik, a védekezési költségeket pedig csökkentik. A besorolás és a védelmi követelmények megújításának költségkihatásai nehezen számszerűsíthetők, gyakorlatilag csak becsléssel határozhatók meg. Ezen reális veszélyeztetettség meghatározásához modellezések, számítások, felmérések stb. tevékenységek elvégzésére, valamint mindezek kiértékelésére és feldolgozására van szükség. Az alkalmazandó szoftverek, számítógépek, más eszközök beszerzésével együtt a becsült költség egyszeri 30 MFt. Az önkéntes mentőszervezetek a felkészülési időszakban működésük pénzügyi feltételeit főszabályként önerőből, saját forrásból biztosítanák. Ezt egészítenék ki a pályázati támogatások. A millió forint többletköltség fedezete a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel. A hivatásos önkormányzatok költségvetési támogatása a évben 35,1 Mrd forintot tett ki. Az önkormányzatok a költségvetési rendeleteik tanúsága szerint a évben ennél 4,5%-kal, 1,65 Mrd forinttal többet kiadást terveztek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fenntartására. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság államosítása ugyanakkor a létszámgazdálkodás területén megtakarítást eredményez, amely összeg a katasztrófavédelmi szervezetek megerősítésére kerül átcsoportosításra. Az államosítás során a tartalék gépjárműfecskendők átcsoportosításra kerülnek, így a gépjárműfecskendő beszerzés volumene is csökken. További megtakarítást jelent az üzemanyagok központi biztosítása a gépjárművek futásteljesítményének racionalizálásával. Az így keletkezett többlet különleges, speciális gépjárművek beszerzésére, vagy laktanya beruházásokra és felújításra fordítható. Az előterjesztés alapján megvalósuló szabálymódosítások döntően a katasztrófavédelmi hozzájárulásból befolyó összeg nagyságától függően MFt-ot jelentenének bevételi oldalon és körülbelül 1106 MFt kiadással járnának. V. Egészségügyi hatások A koncepció egészségügyi hatásai a kockázatelemzések alapján jól prognosztizálhatóak. A hazánkban jellemzően bekövetkező természeti és civilizációs veszélyhelyzetek kialakulása során a káros következmények hatásainak csökkentésével végső soron hozzájárul a lakosság életének, testi

18 18 épségének megóvásához, a túlélés feltételeinek megteremtéséhez, így ezzel együtt az egészségügyi szektor, valamint a nemzetgazdaság terheinek csökkentéséhez. VI. Környezeti hatások

19 19 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli a) az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek aa) a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény módosítását tartalmazó változatának ab) a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény módosítását nem tartalmazó változatának A Kormány törvényjavaslataként az Országgyűléshez való benyújtását. A törvényjavaslat előadója a belügyminiszter. b) az előterjesztés 2. mellékletében szereplő tervezetnek a Magyar Közlönyben a Kormány határozataként történő közzétételét.

20 20 1. Melléklet a 30000/371/2011/BM. számú kormány-előterjesztéshez évi. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Általános szabályok 1. (1) A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés (a továbbiakban: katasztrófavédelem) nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. 2. (1) A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és az állampolgárok, továbbá az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá a nem természeti katasztrófák esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. (2) A katasztrófavédelemben részt vevők feladataikat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény alapján, illetőleg a polgári védelmi kötelezettség keretében látják el. E törvény alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 3.

21 21 1. Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. 2. Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenni a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel. 3. Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. 4. Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja. 5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 6. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékából történő biztosítása. 7. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül. 8. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

22 22 9. Katasztrófaveszély: az Alaptörvény 52. Cikkében meghatározott veszélyhelyzetet megelőző olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 10. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő. 11. Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül vagy meghatározott körülmények között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége. 12. Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, a védekezési, a helyreállítás szakmai feladataiban, továbbá a rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által határozatban kijelölt, a települési polgári védelmi parancsnokságba, vagy a települési megalakított polgári védelmi szervezetek vezetésébe beosztott és e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy. 13. Külső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv. 14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott kiemelten kezelendő létesítmények. 15. Lakossági riasztó rendszer: a központi katasztrófavédelmi szerv, illetve területi szervei kezelésében lévő lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelző rendszerek és ezek működésével szorosan összefüggő eszközök, berendezések összessége, amely lehet: a) lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban előírt hangképek (légi-, katasztrófa-, riadó feloldása-, morgató jelzés) lesugárzására. b) lakossági riasztó-tájékoztató végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a lakossági riasztó végponttal szemben támasztott követelményeken túlmenően élőbeszéd, vagy előre tárolt üzenet lesugárzására is. c) viharjelző végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét előre jelző) olyan eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelő vizuális jelzés leadására alkalmas. d) speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az a)-c) pontokban felsorolt eszközök működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlő központ, átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ). 16. Megelőzés: minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza. 17. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, ENSZ-hez, a NATO-hoz, vagy közvetlenül a Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határmenti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése nyomán a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához átadott anyagok és információk átadása, illetve kiküldött eszközök és mentő csapatok biztosítása. 18. Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, ENSZ-hez, NATO-hoz, illetve regionális vagy határmenti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi