Nyelv_4_tord_uj_targymut:Nyelv_5tord 2/3/11 12:17 PM Page 1 A NYELV ÉS A NYELVEK

Átírás

1 A NYELV ÉS A NYELVEK

2 A NYELV ÉS A NYELVEK Hatodik, javított, bôvített kiadás Szerkesztette Kenesei István A AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

3 Szerzôk Bánréti Zoltán Kelemen János Kenesei István Kis Balázs Nádasdy Ádám Pap Mária Pléh Csaba Prószéky Gábor Radics Katalin Réger Zita Rohonci Katalin Szabolcsi Anna A feladatokat készítette Farkas Judit és Szabó Veronika A kötetet lektorálta Hajdú Péter ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u A szerzôk és a szerkesztô, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

4 TARTALOM Bevezetô I. A NYELVI JELENSÉG 1. Állati kommunikáció emberi nyelv (Pap Mária, Kenesei István, Pléh Csaba) A jelek (Pap Mária, Szabolcsi Anna, Kenesei István) A nyelv leírása (Szabolcsi Anna, Kenesei István) II. A NYELV SZINTJEI 4. Hangok (Kenesei István) Szavak (Kenesei István) Mondatok (Kenesei István) Jelentések (Kenesei István) III. A NYELV VÁLTOZATAI 8. Nyelvünk sokfélesége (Szabolcsi Anna, Rohonci Katalin, Kenesei István) A változó nyelv (Szabolcsi Anna, Kenesei István) A nyelvek sokfélesége (Kenesei István, Radics Katalin) A maradandó nyelv (Nádasdy Ádám) IV. A NYELV ÉS HASZNÁLÓJA 12. A nyelv és a számítógép (Kis Balázs, Prószéky Gábor) Az anyanyelv elsajátítása (Réger Zita, Pléh Csaba) A nyelv és az agy (Bánréti Zoltán) Beszéd és gondolkodás (Pléh Csaba) Nyelv és megismerés (Kelemen János) Szerkesztôi utószó Ajánlott irodalom, források Tárgymutató

5 BEVEZETÔ 1. Ha azt mondanánk, hogy az olvasó tudja, mit tartalmaz ez a könyv anélkül, hogy kezébe kellene vennie, bár túloznánk, mégsem tévednénk nagyot. Valószínûtlen ugyanis, hogy az, aki el tudja olvasni a címlapot, ne beszélne valamilyen nyelvet. Márpedig, ha tud egy nyelvet, akkor pontosan az a csodálatosan bonyolult, gazdag, hajlékony és kifejezõ rendszer van a birtokában, amelyrõl ez a könyv szól. Persze rossz reklámot csinálnánk nemcsak magunknak vagy munkánknak, de a nyelvtudománynak is, ha mindezt bárki szigorúan szó szerint venné. Az ugyan igaz, hogy bizonyos értelemben mindegyikünknek van egy nyelvi rendszere, ez azonban korántsem olyan könnyen elõhívható, mint a filmszalagról a fénykép. S az is tény, hogy a nyelv nem többdimenziós jelenség. Egyszerre társadalmi és egyéni, történetileg és idõtlenül létezõ, állandó és változó, sokféle és mégis egységes. Mivel a nyelvnek oly sok alakja van, nem egy út vezet el hozzá. Könyvünkben arra törekszünk, hogy minél több utat járjunk be remélhetõleg az olvasóval együtt. Egyetlen szempontunk az utak közötti választásban az, hogy tudományunk mai eszközeivel járhatók legyenek. E jármûveket azonban igyekszünk minél kényelmesebbé tenni és biztos kézzel kormányozni, bár tudjuk, azért a göröngyöket vagy a kanyarokat nem tüntethetjük el. S ha netán az olvasónak az az érzése támad, hogy az úticél nem érte meg a fáradságot, reméljük, az utazás néhány élményét megõrzi emlékezetében. Képes beszéd nélkül: a ma nyelvtudományának fogalomrendszerét, elméleteit és eredményeit kívántuk köznapi nyelven, mindenki számára érthetõen összefoglalni. Tettük ezt abból a meggyõzõdésünkbõl kiindulva, hogy a nyelv igen fontos, egyszerûen elkerülhetetlen jelensége mindennapi életünknek, hiszen az ember (és

6 10 BEVEZETÔ 2. csak az ember) alapvetõ birtoka, tulajdonsága, jellemzõje. De azért is tettük, mert a jelenkori nyelvészetnek sikerült, ha felérni nem is, de valamennyire lépést tartania a természettudományok szigorúságával, pontosságával, elmélet-központúságával. Végül indított bennünket e könyv megírására az is, hogy úgy látjuk, bár a nyelv valóban része mindennapjainknak, a róla való tudományos gondolkodás eredményei és módszerei még annyira sem részei a köznapi gondolkodásnak, mint a fizika vagy a csillagászat újabb fejleményei. S hogy pontosabban megfogalmazzuk, kiknek írtuk a könyvet: természetesen mindenkinek, akit érdekelnek a nyelvek, a nyelvészet vagy az, hogy mit is tud, amikor csupán anyanyelvét ismeri. Noha nem mondhattunk le az idegen szakszók használatáról, mindegyiket törekedtünk említésükkor részletesen megmagyarázni. Olvasóinktól mindössze a középiskolai nyelvtan felületes emlékeire számítunk (például az alany, állítmány, tárgy, fõnév, melléknév fogalmainak hozzávetõleges ismeretére) semmi többre. Mirõl is szól ez a könyv? Természetesen elsõsorban arról, mi a nyelv. Vajon azt jelenti ez, hogy eddig az olvasó nem tudta volna? Vagy téves lett volna a szokásos meghatározás: A nyelv a kommunikáció eszköze? Nem, nem egészen erre gondolunk. De elsõ lépésként talán érdemes már ezt a meghatározást is egy kissé közelebbrõl szemügyre venni. Tegyük föl, hogy az eszköz szót köznapi értelmében használtuk, például úgy, mint ebben a mondatban: A toll az írás eszköze. Már magával az eszközzel kapcsolatban is jó néhány kérdés merülhet fel: a kommunikációnak egyedüli eszköze-e a nyelv (például a toll nem az egyetlen, amivel írni lehet), s egyáltalán milyen értelemben eszköze? Ha nincs tollam, akkor is tudok írni; de ha egyetlen nyelvet sem ismerek, tudok-e kommunikálni? De hagyjuk az eszköz szót végül is nagyjából értjük, mit jelent. Az idézett meghatározásban sokkal fontosabb szerepe van a kommunikáció fogalmának, s ez a szó sokkal több buktatót tartogat, mint az eszköz. Ha ugyanis a kommunikációt mint szokás a gondolatok, információk kicserélésének tartjuk, mi különbözteti meg a nyelvi kommunikációt a nem nyelvitõl? Azt könnyen beláthatjuk, hogy nem engedhetjük meg a kommunikáció leszûkítését csakis a nyelvi közlésekre, hiszen így az eredeti meghatározás körben forogna. S mit ér akkor egy olyan meghatározás, amely a nyelv fogalmának segítségével határozza meg magát a nyelvet?

7 3. BEVEZETÔ 11 Ha viszont például érintkezésnek nevezem a kommunikációt, akkor mi mást tettem, mint megadtam egy hasonló értelmû kifejezést (feltéve, hogy nem értek rajta többet akkor viszont még mindig nem mondtam meg, mi a kommunikáció). Voltaképpen itt is az a helyzet, hogy tisztában vagyunk vele, mit értünk a kommunikáció szón, csakhogy a fogalom annyira általános értelemben van használva, hogy minden további értelmes meghatározás alól kicsúszik. Többek között ilyen nehézségek miatt mi sem kíséreljük meg a kommunikációt meghatározni. Helyette három megközelítést vagy sémát mutatunk be, amelyben a kommunikáció értelmezhetõ. A ma már hagyományosnak, klasszikusnak nevezhetõ elképzelés a kommunikációt mint különbözõ tényezõk összefüggését ábrázolja: JEL VETT JEL ÜZENET INFORMÁCIÓFORRÁS ADÓ CSATORNA VEVÔ CÍMZETT ZAJFORRÁS A kommunikáció elemei (W. Weaver nyomán) A telefonbeszélgetésben mint kommunikációban például az információforrás a beszélõ ember; az adó a mikrofon, amely a beszéd hanghullámait elektromos jelekké kódolja, alakítja át. A csatorna, azaz a továbbító közeg a telefonkábel. Zaj lehet bármi, ami a csatornára hat: zörej, távolság stb. A vett jel az, ami a kibocsátott jelbõl a zajjal együtt megérkezik. A vevõ: a hallgató membránja visszaalakítja a jelet hanghullámmá, szöveggé (üzenet) a címzett, a másik ember számára. Kevésbé emberi vagy technikai példával élve: ha egy pinty a héja láttára vészjelzést ad le, akkor az információforrás a madár agya; az adó a hangképzõ szerve, amely a madár riadalmát hanggá kódolja át; a jel a hanghullám, a csatorna pedig, vagyis a közeg, amelyen át a jel továbbítódik, a levegõ. Zaj lehet akármilyen zavaró tényezõ ebben a csatornában (zörej, más hang stb.); a vett jel az, ami a másik madár hallószervénél megmaradt az eredeti hanghullámból. A vevõ pedig ingerületekké (üzenet) alakítja át a hanghullámokat a címzett, a másik madár agya számára. Természetesen mindkét esetben kétirányú kommunikáció is létrejöhet, vagyis az információforrás és a címzett szerepet cserélhet.

8 12 BEVEZETÔ 4. Egy másik nézet a kommunikációt a szállítással rokonítja, de tárgyak, áruk helyett információkat juttatnak el valahonnan valahová. Az információnak mindig van valamilyen hordozója, amely (szemben az információval) valóságosan, fizikailag létezik, épp ezért lehetséges egyáltalán átvinni az információt. Ha például egy bizonyos mennyiségû folyadékot akarunk elszállítani, eszünkbe sem jut, hogy bármiféle tartály vagy edény nélkül sikerülhetne. Így tartozik hozzá az információhoz is a maga tartálya : a gondolathoz a szó, a vészjelzéshez a füttyhang. Elképzelhetõ több tartály is egymásba helyezve: ha a szó, azaz a hanghullám az egyik, akkor a telefon esetében az elektromosság a következõ burok, ha pedig a telefonból közvetlenül magnetofonra vesszük föl, akkor a szalag már a harmadik tartály. Ez utóbbi egyébként az idõbeli szállítást valósítja meg, vagyis tartósítja az információt. (Az írásra is ugyanúgy gondolhatunk, mint a hangot rögzítõ tartályra.) A harmadik felfogás a címzett oldaláról vizsgálja, mit tekinthetünk kommunikációnak. Ebbõl a szempontból úgy tûnik, inkább közlési aktusokról, cselekedetekrõl lehet beszélni: valamely eseményt akkor tekintünk közlésnek, kommunikációnak, ha feltételezzük, hogy a tapasztalt dolog valami más helyett áll, önmagán túl másra is utal és szándékos tevékenység eredménye. Ha például valakinek megõszül a haja, ez ugyan jelentheti azt, hogy öregszik, de eszembe sem jut azt feltételezni, hogy ezt az illetõ, hajának õszülésével közölte velem. Ha viszont valaki õszülõ haját feketére színezi (szándékos tevékenység), az idõs arc fölött a feketére festett haj mindnyájunk számára közléssel egyenértékû. Bárhogy határozzuk is meg a kommunikációt, közléseket nemcsak az emberek között fedezhetünk fel. Épp ezért lehet könyvünkben tanulságos az általános megközelítéseket összefoglaló I. rész, A nyelvi jelenség 1. fejezete (Állati kommunikáció emberi nyelv), amely az emberek nyelvét az állatok közlési rendszereivel veti össze. Összehasonlítani persze lehet õket, de az eltérések sokkal szembetûnõbbek, mint az azonosságok. Van két különbség, amely más fejezetekben is többször fel fog bukkanni. Az egyik a nyelv kettõs szerkezete. Röviden azt szoktuk ezen érteni, hogy a nyelvi közlemények, például a mondatok önálló jelentésû kisebb egységekbõl, szavakból szerkesztõdnek egybe, míg a szavak még kisebb, de már önálló jelentés nélküli darabokból: hangokból állnak. Ezzel a kettõs tagoltsággal egyetlen állati jelzés-

9 BEVEZETÔ 13 rendszer sem mérhetõ össze. A másik, ezzel összefüggõ vonása az emberi nyelvnek a nyitottsága: az, hogy semmiféle korlátok közé nem lehet szorítani sem a lehetséges közlések számát, sem azt, hogy mit lehet egyáltalán közölni. Az ismertetett kommunikációfelfogások közül egyik sem tudott eltekinteni a jel valamilyen fogalmától. S minthogy a nyelv egy másik, szinte közhelyszámba menõ meghatározása azt mondja ki: a nyelv jelek rendszere, könyvünknek A jelek címû 2. fejezete ezt a gondolatot igyekszik jobban megvilágítani. Az I. rész 3. és egyben zárófejezete, A nyelv leírása, a nyelv tudományos megközelítésének lehetõségeit mutatja be, azokat a felfogásokat járja körül, amelyek szellemében a nyelvet mint elvonatkoztatást, mint elméletek, modellek tárgyát szemlélhetjük. A második nagyobb egység, A nyelv szintjei címet viselõ II. rész e rendszer alkotórészein vezeti végig az olvasót (4 7. fejezet). Számos tévhittel és elõítélettel találkozhatunk a köznapi gondolkodásban a nyelv alapegységeinek és azok összefüggéseinek vonatkozásában attól kezdve, hogy a hangokat ugyanúgy változatlannak hisszük, mint egy leírt szöveg betûit, azon keresztül, hogy a nyelv alapegységének a szót tekintjük, egészen addig, hogy a pohár szó jelentésének valamilyen képet, képzetet vagy magát a megnevezett ivóedényt gondoljuk. Egyebek között ilyen tévedések kritikájával próbálunk itt érvényesebb megoldások melletti érveket felsorakoztatni. A III. rész, A nyelv változatai már szándékában sem a nyelvrõl, hanem a nyelvekrõl kíván szólni. Az egy nyelven belüli és a különbözõ nyelvek közötti változatosság szinte kimeríthetetlen. Közelebbrõl nézve azonban ez a sokféleség is valamilyen módon rendezett. Az egyazon nyelven belüli egyidejû rendszerek (8. fejezet, Nyelvünk sokfélesége), a különbözõ történeti állomások (9. fejezet, A változó nyelv) és a világ nyelveinek sokszínû palettája (10. fejezet, A nyelvek sokfélesége), a megörökítésükre szolgáló írásrendszerek (11. fejezet, A maradandó nyelv) mögött mindig felfedezhetõ a szervezõelvek, a rend mintázata. Az utolsó egység (IV. rész) A nyelv és használója, az ember kapcsolatával foglalkozik. A nyelv és a számítógép címû 12. fejezet a nyelv számítógépes kutatásáról, illetve a számítógépek nyelvészeti alkalmazásáról szól sok esetben visszautalva az írásrendszerekrõl szóló elõzõ részre, hiszen a számítógép egyik fontos hasznosítása a (helyesen) írott szövegek elõállítása. A nyelv kialakulásáról, vagyis a

10 14 BEVEZETÔ 5. nyelv eredetérõl szóló elképzeléseket már a legelsõ fejezetben is tárgyaltuk. Az anyanyelv elsajátítása címû 13. fejezetben a nyelv keletkezését a beszélõ egyénben, a gyermekben követhetjük nyomon. A nyelv és az agy címû 14. fejezet a nyelv mûködésének agyi, tudati, szakszóval mentális zavarairól, a nyelvi betegségekrõl és a nyelvi képességekért felelõs agyi területekrõl szól. A Beszéd és gondolkodás (15. fejezet) a pszichológia oldaláról, a Nyelv és megismerés (16. fejezet) a filozófus nézõpontjából foglal össze tanulságos kísérleteket és meggondolandó érveket a beszédünk és gondolataink közötti öszszefüggésekrõl, illetve a világról való tudásunk és a nyelv szerkezete, lehetõségei közti kapcsolatokról. Azt mondottuk, sok út vezet a nyelvhez: a könyv nagyobb egységei éppen ezeket az utakat különítik el. De ez azt is jelenti: sokszor elõfordulhat, hogy késõbb meghatározott fogalmakat, majdan szakszóként elõbukkanó kifejezéseket magyarázat nélkül, csupán köznapi értelmükre hagyatkozva használunk. Azért is tehettünk így, mert az adott szövegkörnyezetben nincs is semmi baj szokásos értelmezésükkel, s ilyenkor az olvasó is kételkedés nélkül támaszkodhat saját fogalmaira. A szakkifejezések közötti tájékozódást a Tárgymutató is elõsegíti. Eredetileg ismeretterjesztõ, tudománynépszerûsítõ könyvet s nem szakmunkát vagy tudománytörténetet írtunk. Ezért nemcsak a lábjegyzetek hiányoznak, de a név szerinti hivatkozások is. Az egyes fejezetekhez közvetlenül felhasznált forrásokat azonban a könyv végén feltüntettük, és ugyanitt részletes listát adunk azokról a magyar nyelven megjelent és hozzáférhetõ könyvekrõl, amelyekbõl az olvasó további érdeklõdését kielégítheti. Az 1984-es elsõ kiadás óta könyvünk talán a legszélesebb körben használt nyelvészeti bevezetõ tankönyvvé vált ezért a jelen kiadás számára a fejezeteket összefoglaló kérdésekkel, illetve gyakorló vagy problémafelvetõ feladatokkal egészítettük ki, amelyek javasolt megoldásait a nyelv_es_nyelvek honlapon lehet megtalálni. A nyelvtudománynak mint sok más kutatási területnek nincsenek végleges, lezárt eredményei; ilyesmit hiábavaló is volna várni e könyvtõl. Amit tenni tudunk, ha elsõ látásra kevésnek tûnik is, az, amit végsõ soron minden tudomány tesz: két-három szinte gyermekien egyszerû kérdést ismételgetünk, Tulajdonképpen mi ez?, Miért van így? és Hogyan alakulhatott ilyenné?. Ha az olvasó e kérdéseket értelmesnek találja, bízhatunk benne, hogy nem fog csalódni.

11 AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK Az itt következõ válogatott irodalomjegyzék kompromisszum terméke, elsõsorban azért, mert az általános érdeklõdésre számot tartható magyar nyelvû könyvek száma meglehetõsen csekély, viszont az általunk olvasott ilyen jellegû idegen nyelvû könyvek jórészt csak szakkönyvtárakban találhatók. Ez utóbbiakat tehát nem soroljuk fel, az egyes fejezetekben felhasznált közvetlen forrásainkat azonban szükségesnek láttuk megnevezni, akár magyar, akár idegen nyelvûek voltak, de mindig elsõbbségben részesítettük a magyar nyelvû változatot, ha volt, még akkor is, amikor valójában az illetõ szerzõnek eredetiben megjelent és esetleg teljesebb vagy jobb munkáját használtuk. Forrásként természetesen magunk is gyakran használtuk az ajánlott magyar nyelvû irodalomban szereplõ könyveket, amit külön nem fogunk jelölni. Az ajánlott irodalomban csillaggal jeleztük azokat a munkákat, amelyek tudományos igénnyel, s nem kifejezetten ismeretterjesztõ célzattal készültek. E mûvek általában nagyobb elmélyedést követelnek meg, sõt sokszor elõtanulmányok is szükségesek a megértésükhöz. Az általános jellegû vagy több fejezetre vonatkozó könyveket követõen fejezetenként adjuk meg az ajánlott magyar nyelvû irodalmat az A pont alatt, majd a B pont alatt a forrásokat soroljuk fel. A könyveket folyamatosan számozva közöljük a visszautalást megkönnyítendõ.

12 396 ÁLTALÁNOS MÛVEK AJÁNLOTT IRODALOM, FORRÁSOK [1] Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája. Budapest, 1998 *[2] Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció. I II. Budapest, (2., jav. kiad. Bp. é. n. [2003]) *[3] Jakobson, R.: Hang jel vers. Budapest, [4] Kálmán László Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvrõl. Budapest, 1999 [5] Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. 2. jav. és bõv. kiad. Budapest, 2007 [6] Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, 2003 [7] Kiefer Ferenc (fõszerk.): Magyar nyelv. /Akadémiai kézikönyvek/ Budapest, 2006 [8] É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest, 2004 [9] Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Budapest, 2003 [10] Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol: újabb írások, beszélgetések a nyelvrõl, Budapest, 2008 [11] Papp Ferenc: Könyv az orosz nyelvrõl. Budapest, 1979 [12] Pinker, S.: A nyelvi ösztön. Budapest, 1999 *[13] Pléh Csaba Síklaki István Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest, 1997 *[14] Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet: Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben. Budapest, 1991 [15] Robins, R. H.: A nyelvészet rövid története. Budapest, 1995 *[16] Saussure, F. de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, 1967 *[17] Szépe György (szerk.): A nyelvtudomány ma. Budapest, 1973 *[18] Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan modern nyelvészet. Budapest, 1972 [19] Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, 1977 [20] Terts István: A nyelvész szóra bírja a nyelvet. Budapest, 1976 [21] Wardhaugh, R.: Szociolingvisztika. Budapest, 1995

13 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK Bevezetõ B: A kommunikáció fogalma Weaver, W. Toda, M., illetve Worth, S. Gross, L. írásai Horányi [2]-ben A kettõs tagolás Martinet, A. cikke Szépe [17]-ben 1. Állati kommunikáció emberi nyelv A: *[22] Bence György Kis János (szerk.): Munka és emberré válás. Budapest, 1972 [23] Csányi Vilmos (szerk.): Kis etológia. Budapest, 1980 *[24] Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Budapest, 1988 [25] Csányi Vilmos: Az emberi természet. Budapest, 1999 [26] Hauser, M.: Vad elmék. Budapest, 2002 [27] Lorenz, Konrad: Salamon király gyûrûje. Budapest, *[28] Pap Mária (szerk.): A nyelv keletkezése. Budapest, 1974 [29] Passingham, E.: Az emberré vált fõemlõs. Budapest, 1988 [30] Pléh Csaba: A nyelvi kompetencia evolúciója. In: Balogh Tibor (szerk.) A tudat evolúciója mai szemmel. Budapest, 1987 [31] Sebeok, T. A.: A mûvészet elõzményei. Budapest, 1983 [32] Tomasello, Michael: Az együttmûködés eredete. Budapest, 2010

14 398 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK B: Példák az állati kommunikációra [33] Altmann, S. (szerk.): Social communication among primates. Chicago, 1967 [34] Evans, W. F.: Communication in the animal world. New York, 1968 [35] Frisch, K. von: The dance language and orientation of bees. Cambridge, 1967 [36] Hauser, M. Chomsky, N. Fitch, T.: The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science, 2002, 298, [37] Marcus, Gary F.: Startalin starlings. Nature, 2006, 440. köt., április, 26, [38] Sebeok, T. A. (szerk.): Animal communication. Urbana, 1968 A nyelv eredete Pap [28] és Hockett, C. F. Ascher, R. cikke Bence Kis [22]-ben Emberi nyelv és társas értelem viszonya [39] Dennett, D.: Az intencionalitás filozófiája. Budapest, 1998 [40] Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Budapest, 2002 Az emberi nyelv kibontakozása [41] Bickerton, D.: Language and species. Chicago, 1999 [42] Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, 2001 [43] Dunbar, R.: Grooming, grossip, and the evolution of language. Harvard University Press, 1996 [44] Greenberg (szerk.): Universals of language. Cambridge, Mass., 1963 [45] Hockett, C. F.: The problem of universals in language. In: J. H. (szerk.) Universals of language. Cambridge, Mass., Táblázatok forrása 1.3. táblázat Hauser Chomsky Fitch [36] nyomán 1.4. táblázat Hockett [45] 1.7. és 1.8. táblázat Donald [42]

15 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK Jelek A: [46] Horányi Özséb: Jel, jelentés, információ. Budapest, 1975 *[47] Horányi Özséb Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Budapest, 1975 [48] Sebeok, T. A. Sebeok, J. U.: Ismeri a módszeremet? Avagy: a mesterdetektív logikája. Budapest, 1990 *[49] Sztyepanov, J. Sz.: Szemiotika. Budapest, 1976 B: Saussure [16], Jakobson [3], valamint C. S. Pierce és C. W. Morris írása Horányi Szépe [47]-ben. [50] Bühler, K.: Sprachtheorie. Die Darstellungsfunktion der Sprache, Jena, 1934 [51] Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Budapest, 1980 [52] Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. Budapest, A nyelv leírása A: *[53] Apreszjan, J. D.: A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszerei. Budapest, 1971 *[54] Chomsky, N.: Generatív grammatika. Budapest, 1985 *[55] Chomsky, N.: Mondattani szerkezetek Nyelv és elme. Budapest, 1998 [56] Fehér Márta Hársing László: A tudományos problémától az elméletig. Budapest, 1977 [57] Wartofsky, M. W.: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, 1977 B: Konstitutív és regulatív szabályok Searle, J. R. cikke Horányi [2]-ben [58] Searle, J. R.: Speech acts. Cambridge, 1969 Leíró és történeti nyelvészet Saussure [16]

16 400 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK A nyelvleírás mint elmélet, modell Szépe [17] [59] Chomsky, N.: Aspects of the theory of syntax. Cambridge, Hangok A: Papp [11] hangtani fejezete Jakobson [3] és Saussure [16] megfelelõ részletei *[60] Általános nyelvészeti tanulmányok XIX. Újabb irányzatok a fonológiában. Budapest, 1995 [61] Antal László: A formális nyelvi elemzés. Budapest, 1964 [62] Durand, J. Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1997 *[63] Kassai Ilona: Fonetika. Budapest, 1998 *[64] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 2. köt. Fonológia. Budapest, 1994 *[65] Siptár Péter: A magyar mássalhangzók fonológiája. Budapest, 1995 *[66] Siptár Péter: Hangtan. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, 1998 B: A hangképzésre adaptálódás [67] Lenneberg, E.: The biological foundations of language. New York, 1967 A megkülönböztetõ jegyek Jakobson [3] [68] Trubetzkoy, N. S.: Principes de phonologie. Párizs, 1947 Magyar alkalmazásuk [69] Szépe György: Az alsóbb nyelvi szintek leírása. Általános nyelvészeti tanulmányok VI. Budapest, 1969 Kínai példák [70] Kratochvil, P.: The Chinese language today. London, 1967

17 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 401 Egyéb nyelvi példák Fishman [108] és [109] [71] Hyman, L.: Phonology. New York, Szavak A: Antal [61] Papp [11] [72] Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé. Budapest, 1977 [73] É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, 1998 *[74] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 3. köt. Morfológia. Budapest, 2000 [75] Kiefer Ferenc (szerk.): Stukturális magyar nyelvtan. 4. köt. A szótár szerkezete. Budapest, 2008 *[76] Pléh Csaba Lukács Ágnes: A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest, 2001 B: [77] Bloomfield, L.: Language. New York, 1933 [78] Harris, Z. S.: Structural linguistics. Chicago, (Elsõ fejezetét l. Szépe [17]-ben.) A szóképzés eljárásai [79] Aronoff, M.: Word formation in generative grammar. Cambridge, 1976 Szóalak, lexéma stb.; Juhász Gyula szókincse Papp [11] [80] Papp Ferenc: A magyar fõnév paradigmatikus rendszere. Budapest, 1975 Kínai példák [81] Mártonfi Ferenc: Vannak-e szófajok a kínai nyelvben? NyK 1974, 75/1. Fox példák [82] Hockett, C. F.: A course in modern linguistics. New York, 1958

18 402 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 6. Mondatok A: Chomsky [55] É. Kiss Kiefer Siptár [73] Apreszjan [53] Antal [72] Chomsky írása Szépe [17]-ben és Hankiss Elemér (szerk.): Strukturalizmus I. Budapest, é. n. kötetében *[83] Alberti Gábor Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I II. Janus/Books. Budapest, 2002 *[84] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 1. köt. Mondattan. Budapest, 1992 *[85] Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 4. köt. A szótár szerkezete. Budapest, 2008 B: A magyar mondat szórendje [86] É. Kiss Katalin: A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. NyK 1978, 80/2. 7. Jelentések A: Pléh Síklaki Terestyéni [13] Saussure [16] Telegdi [18] [87] Antal László: A jelentés világa. Budapest, 1978 *[88] Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Budapest, 1990 [89] Beaugrande, R. Dressler, W. U.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest, 1998 *[90] Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, 2000 *[91] Kiefer Ferenc: Az elõfeltevések elmélete. Budapest, 1983 [92] Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Budapest, 1999 *[93] Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, 1992 *[94] Ruzsa Imre Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, 1997 *[95] Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom. Budapest, 2000

19 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 403 B: Frege [51] [96] Parkinson, G. H. R. (szerk.): The theory of meaning. London, 1968 [97] Rosenberg, J. F. C. Travis (szerk.): Readings in the philosophy of language. Englewood Cliffs, 1971 [98] Steinberg, D. D. Jakobovits, L. A. (szerk.): Semantics. Cambridge, 1971 [99] Zvegincev, V. A.: Predlozsenyije i jego otnosenyije k jaziku i recsi. Moszkva, 1976 A nyelv többféle használata és a beszédcselekvések M. Black, J. L. Austin és J. R. Searle tanulmányai Horányi [2]- ben és Pléh Síklaki Terestyéni [13]-ban Searle [58] 8. Nyelvünk sokfélesége A: Wardhaugh [21] Beaugrande Dressler [89] [100] Csernicskó István: A magyar nyelv Kárpátalján. Budapest, 1998 [101] Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, 1999 [102] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest, 2003 *[103] Pap Mária Szépe György (szerk.): Társadalom és nyelv: szociolingvisztikai írások. Budapest, 1975 [104] Réger Zita: Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány, Budapest, 1990 [105] Szépe György (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlõség. Budapest, 1998 *[106] Szépe György Derényi András (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlõség: Nyelvpolitikai írások. Budapest, 1999 B: [107] Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. Nyelv és társadalom. Budapest, 1972

20 404 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK [108] Fishman, J. A. (szerk.): Readings in the sociology of language. Hága, 1972 [109] Fishman, J. A. (szerk.): Advances in the sociology of language. Hága, 1972 [110] Kontra Miklós Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest, 1998 [111] W. Labov: Sociolinguistic patterns. Philadelphia, 1972 Magyar nyelvjárások [112] Benkõ Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Budapest, 1957 [113] Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest, 1971 [114] Kálmán Béla: A mai magyar nyelvjárások. Budapest, A változó nyelv A: [115] Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Budapest, 1966 *[116] Bárczi Géza: A magyar nyelv múltja és jelene. Budapest, 1980 *[117] Benkõ Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I II/1. Budapest, *[118] Benkõ Loránd: Név és történelem: Tanulmányok az Árpádkorról. Budapest, 1998 [119] Bynon, T.: Történeti nyelvészet. Budapest, 1994 *[120] Herman József: A francia nyelv története. Budapest, 1966 *[121] Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Budapest, 1986 [122] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982 [123] Pusztay János: Nyelvrokonság és nemzeti tudat. Szombathely, 1995 [124] Rédei Károly: Õstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Budapest, 1998 B: Magyar nyelvtörténet [125] Bárczi Géza: Magyar hangtörténet. Budapest, 1958 [126] Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Budapest, 1958 [127] Benkõ Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvû szövegemlékei. Budapest, 1980

21 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 405 [128] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I III. Budapest, [129] Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Budapest, 1982 A nyelvtörténet általános kérdései [130] Lehmann, W. P. Malkiel, Y. (szerk.): Directions for historical linguistics. Austin, 1968 [131] Meillet, A.: Linguistique historique et linguistique générale. Párizs, 1948 [132] Paul, H.: Prinzipien der Sprachgeschichte. Halle, 1880/Tübingen, 1970 Magyar szókincsstatisztika Papp [11] A megszólítások története R. Brown A. Gilman cikke Pap Szépe [103]-ban 10. A nyelvek sokfélesége A: [133] Antal László. Nyelvek nyomában. Budapest, 1981 [134] Cavalli-Sforza, L. L.: Genetikai átjáró Különbözõségünk története. Budapest, 2002 [135] Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Tinta Könyvkiadó, 2010 [136] Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Budapest, 1976 *[137] Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest, 2003 [138] Pusztay János: Az ugor török háború után. Budapest, 1977 [139] Raskó István: Honfoglaló gének. Budapest, 2010 [140] Ridley, M.: Génjeink. Budapest, 2002 *[141] Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Budapest, 1978 B: Az indoeurópai nyelvek táblázata Bynon [119]

22 406 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK Az uráli nyelvek rokonsága [142] Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1973 Dél-ázsiai és amerikai indián nyelvi példák Bloomfield [77] Hockett [82] Tipológia [143] Greenberg, J. H. (szerk.): Universals of language. Cambridge, 1963 [144] Uszpenszkij, B. A.: Sztrukturnaja tyipologija jazikov. Moszkva, 1965 [145] Magyar Tudomány 2008/10: Genetika és (magyar) õstörténet. Vendégszerkesztõ: Bálint Csanád Ábrák, táblázatok forrása táblázat [146] Lehmann, W. P. (szerk.): Syntactic typology. Austin, ábra Crystal [1] 11. A maradandó nyelv A: Saussure [16] [147] Doblhofer, E.: Jelek és csodák. Budapest, 1962 [148] Drascsuk, V.: Évezredek útjain: amirõl az írásjegyek mesélnek. Budapest, 1983 [149] Filep László Bereznai Gyula: A számírás története. Budapest, 1999 [150] Kéki Béla: Az írás története. Budapest, 1975 *[151] Kniezsa István: A magyar helyesírás története. Budapest, 1959 *[152] Laziczius Gyula: Fonetika. Budapest, 1944; 2. kiad [153] A magyar helyesírás szabályai. 11. kiad. Budapest, 1984 *[154] Németh Gyula: A magyar rovásírás. Budapest, 1934 [155] Pei, M.: Szabálytalan nyelvtörténet. Budapest, 1965 [156] Várkonyi Nándor: Az írás története. Budapest, 1943

23 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 407 B: Bloomfield [77] 17. fej. [157] The Book of Specimens. British and Foreign Bible Society. London, 1895 [158] Brockelmann, C.: Arabische Grammatik. Leipzig, 1974 [159] Ceram, C. W.: Götter, Gräber und Gelehrte im Bild. Hamburg, 1957 [160] Diringer, D.: The Alphabet. London, 1968 [161] Gelb, I. J.: A Study of Writing. Chicago London, 1963 [162] Jensen, H.: Die Schrift in Vergangenheit und Gegenwart. Berlin, 1958 [163] Pyles, T. Algeo, J.: Origins and development of the English language. New York, 1993 [164] Róna-Tas, A.: Hungarians and Europe in the early Middle Ages. Budapest, A nyelv és a számítógép A: Pléh [222] *[165] Alberti Gábor Medve Anna: Generatív grammatikai olvasókönyv. I II. Pécs, 2001 *[166] Prószéky Gábor: Számítógépes nyelvészet. Budapest, 1989 [167] Prószéky Gábor Kis Balázs: Számítógéppel emberi nyelven. Természetes nyelvi feladatok megoldása számítógéppel. Bicske, 1999 *[168] Prószéky Gábor Olaszy Gábor Váradi Tamás: Nyelvtechnológia. In: Kiefer [6] B: [169] Elekfi László: Magyar ragozási szótár. Budapest, 1994 [170] Jurafsky, D. Martin, J. H.: Speech and Language Processing (An Introduction to Natural Language Processing, Computational Linguistics, and Speech Recognition), 2000 [171] Prószéky Gábor: A magyar morfológia számítógépes kezelése. In: Kiefer [74]

24 408 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 13. Az anyanyelv elsajátítása A: Tomasello [40] *[172] Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. Nyelvészet és pszichológia. Budapest, 1995 *[173] Elkonyin, D. B.: Gyermeklélektan. Budapest, 1964 [174] Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Budapest, 1981 [175] Mehler, Jacques Dupoux, Emmanuel Gervain Judit: Ember születik. Budapest, 2008 [176] Mérei Ferenc V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, 1972 [177] Réger Zita: Utak a nyelvhez. Budapest, 1990 *[178] Tomasello, Michael: Az együttmûködés eredete. Budapest, 2010 [179] Vigotszkij, L. Sz.: Gondolkodás és beszéd. Budapest, 1967 B: Az elsajátítás elmélete és mechanizmusai [180] Csibra Gergely Gergely György (szerk.): Ember és Kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest, 2007 [181] Gopnik, A. Meltzoff, A. Kuhl, P.: Bölcsek a bölcsõben. Budapest, 2000 [182] Piatelli-Palmarini, M.: Evolúció, szelekció és megismerés. In: Pléh [219] [183] Réger Zita: A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia, 1986, 6, Gondolkodásfejlõdés és nyelvi fejlõdés [184] Karmiloff-Smith, A.: Túl a modularitáson: A kognitív tudomány fejlõdéselméleti megközelítése. In: Pléh [220] [185] Piaget, J.: Az értelem pszichológiája. Budapest, 1993 [186] Pléh Csaba: Téri megismerés és nyelv. Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, 56, Kísérleti módszerek a gyermeknyelv-kutatásban Elkonyin [173] Pléh [222]

25 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 409 [187] Berko Gleason, J.: The development of language. New York, 1992 [188] Berko Gleason, J. Bernstein Ratner, N.: Psycholinguistics. Fort Worth, 1993 [189] Brown, R.: A first language. Cambridge, 1973; New York, 1993 [190] Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest, 1999 [191] Gósy Mária: Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések, 1984, 119. [192] Gósy Mária: A szó felismerése. Folyamatok és stratégiák. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 97. Szófonetikai vizsgálatok. Budapest, 1998 [193] Ingram, D.: First language acquisition. Method, description and explanation. Cambridge, 1989 [194] Kenyeres Elemér: A gyermek beszédének fejlõdése. Budapest, 1928 [195] S. Meggyes Klára: Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. Budapest, 1971 [196] Pléh Csaba: A gyermeknyelv fejlõdésének és kutatásának modelljeirõl. Pszichológiai Tanulmányok XVI , 1985 [197] Pléh Csaba: A természet és a lélek. Budapest, 2003 [198] Pléh Csaba Radics Katalin: Beszédaktuselmélet és kommunikációkutatás. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIV. Budapest, 1982 Gyermeknyelvi példaforrások [199] Slobin, D. I.: Psycholinguistics. London, 1971 Szimbolikus jelleg [200] Werner, H. Kaplan, B.: Symbol formation. New York, 1963 Táblázatok forrása táblázat Mehler, J. In: Pléh [197] táblázat Pléh [196] nyomán táblázat Bates és MacWhinney. In: Pléh [197] összefoglalója nyomán

26 410 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 14. A nyelv és az agy A: Pinker [12] Pléh [222] *[201] Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, 1999 *[202] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Kiefer [6] [203] Bánréti Zoltán: Neurolingvisztika. In: Magyar nyelv. Szerk.: Kiefer F. Budapest, 2006, *[204] Csépe Valéria Jolsvai Hajnal: Nyelv és agymûködés. In: Csépe Valéria Gyõri Miklós Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest, 2008, B: [205] Caplan, D.: Neurolinguistics and linguistic aphasiology. Cambridge, 1987 [206] Friederici, A.: The Time Course of Syntactic Activation during Language Processing. Brain and Language, 1995, Vol 50, [207] Fromkin, V.: Some Thoughts about the Brain/Mind/Language Interface. Lingua, 1998, 100, [208] Grodzinsky, Yosef Angela Friederici: Neuroimaging of syntax and syntactic processing. Current Opinion in Neurobiology, 2006, [209] Kolk, H.: A Time-Based Approach to Agrammatic Production. Brain and Language, 1995, Vol 50, [210] Lancz Edina: A magyar jelnyelv szótára. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Budapest, 1999 [211] Linebarger, M. C.: Agrammatism as Evidence about Grammar. Brain and Language, 1995, Vol 50, [212] Litavecz Anna: Ismeretek a hallássérültekrõl. Kézirat. SI- NOSZ, Budapest, 1996 [213] Osmanné Sági Judit: Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája. Ideggyógyászati Szemle, 1991, 44, [214] Osmanné Sági Judit: A belsõ lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Tanulmányok [107] [215] Pléh Csaba Palotás Gábor Lõrik József: Nyelvfejlõdési szûrõvizsgálat. Budapest, 2002

27 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK ábra forrása Caplan [205] és ábra forrásai Keith A. Johnson J. Alex Becker: Whole Brain Atlas ábra forrása MEG laboratórium, Rice University, Houston, USA Vincze Tamás rajzainak forrása ábra forrásai Grodzinsky [208] ábra forrásai Lancz [210] 98, 103, Beszéd és gondolkodás A: Általános nyelvészeti tanulmányok XVIII. [172] Lengyel [17] Pléh Lukács [76] Vigotszkij [179] [216] Horváth György: A tartalmas gondolkodás. Budapest, 1984 *[217] Neumer Katalin (szerk.): Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Budapest, 1999 [218] Pinker, S.: Hogyan mûködik az elme? Budapest, 2002 [219] Pléh Csaba: A pszicholingvisztika horizontja. Budapest, 1980 [220] Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest, 1996 [221] Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományokba. Budapest, 1998 *[222] Pléh Csaba: Mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, 1998 *[223] Pléh Csaba Gyõri Miklós (szerk.): A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában. Budapest, 1997 [224] Reboul, A. Moeschler, J.: A társalgás cselei. Budapest, 2000

28 412 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK *[225] Semjakin, F. N.: A gondolkozás és a beszéd. Budapest, 1964 [226] Serpell, R.: Kultúra és viselkedés. Budapest, 1981 B: A színelnevezések a nyelvekben [227] Berlin, B. Kay, P.: Basic color terms: their universality and evolution. Berkeley, 1969 A nyelvi univarzálék és a megértési folyamatok összefüggései [228] Clark, H. H. Clark, E. V.: Psychology and Language. New York, 1977 A nyelvi relativizmus, illetve a kódolhatósági kísérlet Neumer [217] Wardhaugh [21] [229] Brown, R. Lenneberg, E.: A study in language and cognition. J. Abnorm. Soc. Psych., 1954, 49, [230] Karácsony Sándor: A magyar észjárás. Budapest, 1984 [231] Whorf, B. L.: Language, thought and reality. Cambridge, 1956 Beszéd és emlékezet, illetve viselkedés [232] Luria, A. R.: The role of speech in the regulation of normal and abnormal behavior. New York, 1968 [233] Safir Erika Czigler István: Vizuális ábrák verbális kódolhatóságának hatása a diszkriminkációs teljesítményre kisgyermekkorban. M. Pszich. Szle, 1978, 35, A belsõ beszéd [234] Lurija, A. R.: Utam a lélekhez. Budapest, 1987 [235] Szokolov, A. N.: Vnutrennaja recs i mislenyije. Moszkva, 1968 Az írásbeliség szerepe a gondolkodásban [236] Klix, F.: Az ébredõ gondolkodás. Budapest, 1975 [237] Nyíri Kristóf: A hagyomány filozófiája. Budapest, 1994 Tér és nyelv Pléh [186]

29 FEJEZETENKÉNT AJÁNLOTT MÛVEK ÉS FELHASZNÁLT FORRÁSOK 413 Ábrák forrásai ábra [238] Vanderplas, J. M. Garvin, E. A.: The association value of random shapes. J. Exper, Psych., 1959, Az itt felhasznált ábrákért Czigler Istvánnak tartozunk köszönettel ábra [239] Shepard, R. N. Metzler, J.: Mental rotation of three-dimensional objects. Science, 1971, 171, Nyelv és megismerés A: Neumer [217] [240] Eco, U.: A tökéletes nyelv keresése. Budapest, 1998 [241] Farkas Katalin Kelemen János: Nyelvfilozófia. Budapest, 2002 [242] Kelemen János: A tudat és a megismerés. Budapest, 1978 [243] Kelemen János: A nyelvfilozófia rövid története. Budapest, 2000 [244] Lotman, J. M.: Szöveg, modell, típus. Budapest, 1973 B: Frege [90] Searle [58] [245] Davidson, D.: Inquiries into Truth and Interpretation. Oxford, 1984 [246] Fodor, J.: The Language of Thought, Cambridge, Mass., 1975 [247] Putnam, H.: Mind, Language and Reality. Cambridge, 1975 [248] Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés. Budapest, 1963 [249] Wittgenstein, L.: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, 1998

30 TÁRGYMUTATÓ (A nyelvek nevét dôlt betûvel jelöljük.) ábécé 232, , 247 ábrázoló funkció 26, 28, 31, 43, 56 afázia 53, 97, , 335, 341, 343 Broca-afázia , , , 331, 336 vezetéses (kondukciós) afázia 322 Wernicke-afázia , , afroázsiai lásd sémi nyelvek agglutináló nyelvek lásd ragozó nyelvek agrammatizmus 326 akciókérés akrosztikus elv 235 alaktan lásd morfológia alapnyelv 198, , albán 213, 220, 246 algonkin (nyelvek) 113, , 220 állatok közötti érintkezés allofón allomorf , , 244 alsó nyelvállású (= nyílt) magánhangzó 92, 96 amhara 240 analfabéta és funkcionális analfabéta analógiás újítás (változás) 198, 204 angol 50, 57, 74, 94, 98 99, 109, 117, , 179, 198, 200, , , 224, , 271, 287, 294, , 301, 304, , 356, 379 anyanyelv 52, 80, 178, arab 110, 113, 175, , 232, , 239, 247 átlagos mondathossz 292, 300 ausztronéz (nyelvek) 217, 220 autochton írásrendszer 236 autonóm (nyelv) 337, 343 bantu (nyelvek) 113 baszk 220 beás belsô beszéd 349, 362, beszéd lásd belsô beszéd, írás és beszéd, nyelv és beszéd beszédaktus (beszédcselekvés) 151, 293 beszédfelismerés 267, 270 beszédszintézis 267

31 416 TÁRGYMUTATÓ betûejtés 250 betûírás , 242, 245 bilingvizmus lásd kétnyelvûség bolgár 53, 214, 220, 221 bosnyák 175 Broca-terület (-mezô) , 322, 331, 336 lásd még afázia burmai 95 96, 221 cerkófmajom cigányság cselekvés 24, 33, 115, 144, 151, , 294, , , 330, 342, 354, 356, , , 383, dán 175, 212 denotatív (jelentéselmélet) lásd jelentésemléletek dialektus lásd nyelvjárás diglosszia 180 diszlexia egyediség elve 295 egyeztetés (horizontális és vertikális) , 188, 304 egyértelmûsítés 263, 265 egyetemes kifejezhetôség elve 384 egyszavas közlés 293, 300 együttmûködés 32, 36, 38, 154, 289, 315, 385 elektronikus palatábla elme 315, 317 lásd még mentális, tudat elméleti kultúra elöl képzett (= magas) magánhangzó 91, 194, 196, 215 elôszavak (protoszavak) 291 elszigetelô (= izoláló) nyelvek 221 elválasztó program emberi nyelv keletkezése emberszabásúak nyelvtanítása 31 32, 87 emlékezet 28, 35 36, 288, 306, 315, 325, 328, 339, 353, 357, 362, 364, 369 empirizmus 374, 377 epizodikus kultúra érintkezés 11, 17 19, 47, 49, 53 54, 176, 182, 221, 359, 368 evolúció exaptáció 39 explicit tanítás 304, 309, explicit tanulás expresszív zsargon 288 felsô nyelvállású (= zárt) magánhangzó fidzsi 113 finn , 245, 262, 270, , 338 finnugor (nyelvek) 196, , , 236 flektáló nyelvek lásd hajlító nyelvek fogak fogmeder 90 91, 93 fókusz folyékony mássalhangzó 92 fonéma 94 98, , , 137, 195, 235, , 329 fonémaosztály 97

32 TÁRGYMUTATÓ 417 fonetika (= beszédhangtan), fonetikus 101, 167, 193, , 237, 245, 268, 293, 323, 342, 354 fonetikus (fonémikus) írás 243, fonológia (= nyelvi hangtan) 97, 101, 268, 288 formalizált nyelv fox 118, 217 fônév 77, 109, , 117, , , 217, 220, 223, , , 328, 351, 358 lásd még fônévi csoport fônévi csoport 129, , fônéviség elve 294 francia 91, 98, 112, , 187, 199, 203, 205, , 214, 243, 287, 301, 304 funkció 19, 25 27, 37 38, 95 96, , , 192, , 332, lásd még ábrázoló funkció, funkcióelemek funkcióelemek 294, 299 genetika (és genetikai kutatás) 27, 31, 34, 38 39, , gépi beszéd-elôállítás 268 gépi beszédértés lásd még beszédfelismerés izolált szavas rendszer 269 beszélôfüggetlen rendszer 269 gépi fordítás 258, 266, , gépi morfológia , 270 germán (nyelvek) , 221, 229, 242 gesztus és mimika 53 gondolkodás 29, 36, 38, 53, 300, 315, 317, , 355, , , 369, , , gondolkodás nyelve görög (és ógörög) , 187, 202, 213, , , , 338, 378 graféma 236 grammatika 39, 76 81, , 301, 309, 378 grúz 74, 97 98, 240 guaraní 179, 182 gyermek lásd gyermeknyelv, nyelvelsajátítás gyermeknyelv 75, 285, 302, gyorsfordító program 277, haiti kreol hajlító (= flektáló) nyelvek , 224 Halotti Beszéd 190, , 196, , 205 hang hangcsatorna 88, hangképzô szervek 38, hanglejtés 59, , 220, , , 319, 322, 354 hangrendszer 96, 101, 114, 173, 194, 212, 216, 286, 310

33 418 TÁRGYMUTATÓ hangsúly 98 99, , 198, 245, 268, 288, , 354 hangszalagok hangtan lásd fonetika, fonológia hangváltozás hanti lásd osztják hasonulás 97, hátul képzett (= mély) magánhangzó 91, 194, 196, 204, 212, 215 héber 210, 232, 236, 242, 247, 301 helyesírás 196, 205, , 249, 258, hindi 175, 214, 231, 239, 338 hiperkorrekt lásd túlhelyes forma hívószó 306 holland 175, 212, 304, 338 horizontális egyeztetés 167, 188 horvát 175, 214, 231 idegélettan (neurológia) , 305, 317, 343 ideogram 234 idiolektus 182 igazságfeltétel , 375, 384 igbo 100 ige , , , , , , 198, , 298, 302, 337, 342, , 356 igei csoport 129 ikes ragozás , 204 illeszkedés 97, 108, 177 illokúció 151, 293, 387 implikációs univerzálé 353 indoeurópai (nyelvek) 181, 198, , 217, 220, 223, , 270 információ 10, 12, 43, 44 47, 49 50, 55, 132, 133, 198, 261, , 274, 280, , 322, 330, 336, 353, 383 információforrás 11, 17 információkeresés (tematikus és valódi) 265, 274, informatika 257, 259, 373 ingerek kódolhatósága 357 intencionalitás 36, 290, 386 intonáció lásd hanglejtés ínycsap (uvula) ír 213, , 238 írás 28, 35, 37, 54, 62, 71, 175, 180, 205, , 259, 271 lásd még írás és beszéd, írásmód, helyesírás írás és beszéd 54, 71, 205, 230, 232 írásmód 230, lásd még szóelemzô írásmód izoláló nyelvek lásd elszigetelô nyelvek japán 58, 95, 97 98, 237, 241, 287 jel 11, 13, 17 19, 21 22, 26, 29, 31 32, 37, 43 62, 78, 126, , 280, 301, 339, lásd még szimptóma elemi és szerkesztett konvención alapuló (konvencionális) 45 48, 51, nyelvileg rögzített (másodlagos) természetes összefüggésen alapuló 45, 47

34 TÁRGYMUTATÓ 419 jelentés 55 60, 79, 107, 119, 142, 154 társadalmi 167, 189 jelentéselméletek fogalmon alapuló (konceptualista) 144, használaton alapuló 376 igazságfeltételeken alapuló 151 képzeten alapuló tulajdonnéven alapuló (denotatív) , 374 jelentésháló 305 jelentéstan lásd szemantika jelentésváltozás 192, jelnyelv (siketek jelnyelve) 31 32, jelölt dolog 56 57, 149 jeltest 46, 49 51, 55 56, 58 59, 61 jiddis 232 jövevényszó 196, kamassz 210 kárpáti cigány 181 kelderás 181 képelmélet kétértelmûség 126, 148, 380 kétnyelvûség (= bilingvizmus) , 182, 368 keresôrendszerek 258, , 279 kéttagú mondat kettôs tagoltság (= kettôs szerkezet) 12, 30, 33, 37, 43, 59, 62 khmer 221 kínai 100, 109, 117, 175, 210, , , 233, kisgyermek lásd gyermeknyelv, nyelvelsajátítás kiváltott agypotenciál-mérés 333 kód 11, 34, , , , 234, 258, , 268, 288, 358 formális , 178 nem formális 172, 188 kódválasztás, kódváltás , , , 188 kognitív (szerep, funkció, ~ tudomány;) 36, 39, , 378, lásd még megismerés, gondolkodás kognitív relativizmus 351, 354 kognitív univerzalizmus , 354, 367 kommunikáció 10 13, 17 39, 43 44, 45, 52 54, 87, , 166, 168, 171, 178, 187, , 266, 280, , 293, 307, 362, 368, , 378, 387 lásd még beszédaktus, jel, nem verbális kommunikáció, szándék kommunikációs csatorna 11, 19 20, 29 kommunikatív kompetencia 310 kompetencia , , 310 kompozicionalitás 379 konceptualista (jelentéselmélet) lásd jelentéselméletek konstitutív lásd szabály kontextus 152, 386 lásd még szövegkörnyezet

35 420 TÁRGYMUTATÓ konvenció 46 48, 50 51, 53, 55, 57 60, 67, 79, 203, 234, 235 lásd még jel kopt 239 koreai 241 korpusznyelvészet 261 közbeszéd 173 közepes általánosság elve 295 középsô nyelvállású magánhangzó 92 közlés 10, 12 13, 18 19, 25 27, 30, 32, 36 39, 47 49, 51 54, 55, 71, 87, 107, 137, 260, 286, 289, , 293, , , 310 lásd még kommunikáció köznyelv 108, , 182, 187, 189, 249, 288, 302 kulturális evolúció 26 latin 187, 199, , , , , , , 247, 254, 378 leíró (= szinkrón) nyelvtan 72, 76, 79 lemmatizálás lásd szótövesítés lengyel 58, 98, 214, 263, 270, 338 lexéma 116, 118 lokúciós szint lovári luó 296 magánhangzó 62, 91 92, 96 97, 99, 101, 108, 111, , 203, 212, 215, , , 249, 329 magas magánhangzó lásd elöl képzett magánhangzó magyar (és ómagyar) 57 62, 70 73, 91 99, , , 169, , , , , , , 308, , , manysi lásd vogul másodlagos nyelv mássalhangzó 91 93, 95, 98, 101, , 111, 204, 212, , 244 megismerés 300, 306, 317, , , 354, , 362, , megkülönböztetô jegy 92 93, 96 97, 101, 195 megszólítás , 203 méhek kommunikációs rendszere 21 22, 26 melléknévi csoport 129 mély magánhangzó lásd hátul képzett magánhangzó memória 36, 80, 337 deklaratív és procedurális memória 339 fordítómemória , 280 mentális (elmével kapcsolatos) 14, 267, 338, 374, 376, 379 mentális szótár 306 mesterséges nyelv 380, 384 mimetikus kultúra 35 36, 38 mitikus kultúra modell (a grammatika mint modell) 75 79, 81, , , , 275, , 343,