A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp A JOGI NYELV NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSE VINNAI EDINA Ebben a tanulmányban arra vállalkozom, hogy bemutassam azt a nyelvészeti hátteret, ami a jog és a nyelv kapcsolatát vizsgáló nemzetközi kutatások alapját jelentette. A jog és a nyelv kapcsolatának vizsgálata meglehetősen régen és egymástól távol eső területeken kezdődött a két diszciplína önálló kutatásával, melyek aztán idővel találkoztak, és együtt járultak hozzá ahhoz, hogy manapság a jog és nyelv ( law and language ) kutatásokról, mint önálló tudományterületről beszélhetünk. A nyelvészet és a jogtudomány/jogelmélet mellett a filozófia a harmadik olyan tudomány, mely mindkét terület fejlődéséhez jelentősen hozzájárult, és a nyelvfilozófia valamint a jogfilozófia keretein belül újfajta megközelítést hozott a jog és a nyelv kapcsolatának vizsgálatában. Ebben az írásban azonban elsősorban nem jogelméleti, jogfilozófiai kérdésként közelítek a jog és a nyelv kapcsolatához, hanem a nyelvészet felől. A felsorolt területek mindegyike könyvtárnyi irodalommal rendelkezik, így lehetetlenség is lenne valamennyit teljes alapossággal bemutatni. A következőkben tehát először elhatárolom egymástól a jog és a nyelv vizsgálatára irányuló különböző tudományterületeket, és felvázolom ezek kialakulásának történetét, bemutatva az adott irányzat legjelesebb képviselőit. 1 Itt röviden, csupán utalásszerűen ismertetem a nyelvfilozófia legmeghatározóbb elméleteit. Ezt követően részletesen ismertetem a nyelvészet fejlődését, és a nyelv illetve a beszéd különböző szintjeit vizsgáló irányzatokat, külön kitérve azokra a területekre, melyek a jog és a jogi nyelv szempontjából jelentősek. Ugyanakkor már most utalok arra, hogy a nyelvészet fejlődésének és a különböző irányzatoknak a bemutatása nem nyelvészként nem egyszerű feladat. A szakirodalomban többféle elhatárolás, osztályozás, jellemzés található az egyes területek ismertetésénél, melyek részletes bemutatására és tisztázására természetesen nem vállalkozhatom, csupán a legalapvetőbb irányokat jelzem. DR. VINNAI EDINA egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Jogelméleti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 A nyelvészeti, nyelvfilozófiai, jogelméleti és jogfilozófiai vizsgálódások elhatárolásakor és ismertetésekor Szabó Miklós következő összefoglaló írására támaszkodtam: Szabó M.: Szó szerint A jog és nyelv interferenciájáról. In: Szabó M. Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000., o.

2 146 Vinnai Edina I. A jog és a nyelv vizsgálatának lehetséges aspektusai Elsőre nem is gondolnánk, hogy a jog és a nyelv milyen sok szempontból mutat egymással hasonlóságot, és milyen mély kapcsolat szövődött köztük az elmúlt évszázadok során. A jogászok általában úgy tekintettek (és sokan még ma is úgy tekintenek) a nyelvre, hogy azt a különböző jogi céljaik elérésének eszközeként használják: a nyelv egy olyan eszköz, amin keresztül gondolataikat kifejezhetik, de a nyelv egyébként semmilyen hatást nem gyakorol magára a gondolatra és annak megfogalmazójára, az emberre. Ez a felfogás sokáig a nyelvészekre is jellemző volt, majd amikor megkezdődött valamiféle érdeklődés a jog felé, akkor az sokáig kimerült a jogi nyelv mint szaknyelv vizsgálatában, és a köznapi nyelvtől való idegensége kritizálásában. A szemléletmód radikális megváltozása Wittgenstein nevéhez köthető, és időben az 1930-as évek elejére tehető, amikor is a nyelvtudomány, a nyelvfilozófia és a jogtudomány egyaránt új nézőpontból kezdte vizsgálni a nyelvet, valamint a nyelv és a jog kapcsolatát. Ez az új nézőpont alapvetően egy filozófiai megközelítést jelentett, és úgy szólt, hogy a nyelv egyáltalán nem egy semleges közvetítő eszköz köztünk és a külvilág között, hanem a társadalomban való létünk egyik legfőbb módja. A jogtudományban, jogelméletben ez a szemléletváltás nem csupán a nyelvfilozófiai és nyelvtudományi megállapítások átvételét jelentette, hanem a nyelvhasználattal kapcsolatos jogtudományi hagyomány, a retorika, a topika és a hermeneutika felelevenítését is. Az azóta eltelt évtizedekben a jog és a nyelv vizsgálata számos ponton kapcsolódott össze, és mára elmondhatjuk, hogy a jog és nyelv egy önálló kutatási területté vált, melyre az összes eddig felsorolt tudományág (a nyelvészet, a nyelvfilozófia, a jogtudomány/jogelmélet, a jogfilozófia, és még számos más tudományterület) hatást gyakorolt. Az eddigi kutatások, vizsgálatok eredményeként a jog és a nyelv közötti hasonlóságokat a következőkben foglalhatjuk össze. Mind a jog, mind a nyelv egy komplex jelenség abban az értelemben, hogy véges számú összetevők (betűk és hangok, valamint a törvényi tényállások) kombinációjából végtelen számú kimeneti változat (mondatok, illetve történeti/ítéleti tényállások milliói) realizálódhatnak. Másrészt mindkettő egy ún. sztochasztikus rendszer, amelyeken belül és amelyekre vonatkozóan csupán valószínűségi és szituacionális kijelentések tehetőek. Ez azt jelenti, hogy sem a nyelvben, sem a jogban nem lehet olyan kijelentéseket megfogalmazni, melyek mindig, minden körülmények között megállják a helyüket. Hiába tűnik a köznapi használat számára úgy, hogy a nyelv és a jog területén megfogalmazott állítások nyilvánvalóak és egyértelműek, valójában egyik sem rendelkezik olyan fajta helyességgel, mint egy matematikai vagy fizikai törvényszerűség. A nyelvi

3 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 147 kifejezések és a jogi állítások egyaránt csak az adott beszédhelyzetben vagy egy konkrét esetre vonatkoztatva minősíthetőek igaznak vagy helyesnek. Ezen sajátosságaiknak köszönhetően a nyelvre és a jogra vonatkozó elméletek kezdetben alapvetően kétféleképpen közelítettek a két jelenséghez. Az egyik lehetőség az, amikor ezt a bizonytalanságot, esetlegességet megpróbálják kiküszöbölni, és egy olyan grammatikai, logikai rendszernek tekintik a nyelvet, illetve a jogot, melyet az egzakt természettudományokhoz hasonló módszerekkel lehet vizsgálni és elemezni. Ez a felfogás vezetett a nyelvtudományban a strukturalista nyelvészet, a jogtudományban pedig a pozitivista jogtudomány kialakulásához a XIX. század végén. A másik megközelítés ezzel szemben inkább a nyelv és a jog társadalmi funkcióját, értelmét vizsgálja, azt a szerepet, amit az emberek életében betölt. Ez a szemlélet kívülről, tágabb, társadalmi környezetében vizsgálja a két jelenséget, és azokat az emberi lét és cselekvés módjaként, az embernek a világhoz és önmagához való viszonyulásaként fogja fel. Ezzel a filozófiai megközelítéssel indult útjára a nyelvfilozófia és a jogfilozófia a nyelv és a jog társadalomban betöltött helyének és szerepének vizsgálatában. Fontos azonban megemlíteni, hogy különbséget lehet még tenni a nyelvészeti filozófia és a nyelvfilozófia között. A nyelvészeti filozófia ( linguistic philosophy ) elsősorban egy filozófia módszerre utal, ami arra tesz kísérletet, hogy a filozófiai problémákat a szavak jelentésének, valamint a szavak közötti logikai viszonyok elemzésével oldja meg. Ezzel vagy az a célja, hogy bizonyos hagyományos filozófiai problémákra találjon megoldást, vagy a fogalmakat csupán önmagukért vizsgálja. Ezzel szemben a nyelvfilozófia ( philosophy of language ) egy filozófiai tárgyra utal, a nyelv általános jegyeinek (mint például a jelentés, utalás, igazság, verifikálás, beszédaktus vagy logikai szükségszerűség) elemzésére irányul. 2 Ugyanakkor ez a megkülönböztetés csak nagy vonalakban állja meg a helyét, a huszadik századi analitikai filozófián belül ugyanis a nyelv kérdése összekapcsolja a tárgyra és a módszerre irányuló reflexiót. Az analitikai filozófia különféle irányzatai és képviselői a XIX. század végén és a XX. század elején még elsősorban a logikai rekonstrukcióra és egy tökéletes mesterséges nyelv kidolgozására törekedtek. A XX. század második harmadától azonban a formalizmus kiegészítéseként a természetes beszéd tökéletessége felé fordult az analitikai filozófia több képviselőjének a figyelme. A nyelvészethez hasonlóan tehát (mint majd később látni fogjuk a nyelvészet fejlődésének bemutatásakor) a nyelvfilozófia területén is megfigyelhető az a tendencia, hogy a nyelv logikai rekonstrukciójára való 2 J. R. Searle-t idézi: Szabó M.: Szó szerint..., 24. o.

4 148 Vinnai Edina törekvésből folyamatosan a normál beszéd sajátosságainak leírására helyeződött a hangsúly. A modern nyelvfilozófia megalapozójának Gottlob Frege 3 német matematikust tartjuk, aki a modern szimbolikus logika tanulmányozása során jutott el a logikai szemantika megalapozásához, és (mint majd látni fogjuk a szemantika bemutatásánál) az ő elméletére alapozva jelent meg az ún. szemantikai háromszög a jelentés problematikájának vizsgálatában. Elméletének lényege az volt, hogy szerinte meg kell különböztetni egymástól a jel és a jelölet viszonyát a jel és a jelentés viszonyától. A jelölet ugyanis az a tárgy, amire a jel utal, a jelentés viszont az a tartalom, amit a jel hordoz. Ezzel a különbségtevéssel megnyílt a lehetőség a naiv nyelvtükrözés elmélettől való eltávolodásra, és arra, hogy a jelentés önmagában, azaz a nyelvi rendszeren belül legyen értelmezhető. Frege ezen elképzelését tagadva fordult a nyelvfilozófia felé Bertrand Russell, 4 aki helytelennek vélte a jelölet (tárgy) és jelentés (tartalom) közti különbségtevést, két okból is: (1) szerinte ugyanis lehetnek olyan kifejezések, melyek jelentenek, de nem jelölnek, 5 másrészt (2) lehetnek azonos jelöletű, de különböző jelentésű kifejezések. 6 A probléma feloldására Russell azt javasolja, hogy meg kell különböztetni egymástól a mondatok nyelvtani és logikai formáját, és bevezeti a logikai tulajdonnevek kategóriáját: ezek olyan jelentés nélküli szavak, melyeknek semmi más funkciója nincs, mint hogy a világ dolgai helyett állnak. Russell elméletével jelentősen hozzájárult a nyelvi kifejezések logikai struktúrájának rekonstrukciójához, ugyanakkor Frege nyelvfilozófiájának a sajátjával való helyettesítését nem érte el, és az 1920-as évektől egyre inkább a nyelvfilozófia pszichológiai megalapozása felé fordult a figyelme. 3 Témánk szempontjából legjelentősebb műve: Jelentés és jelölet Magyarul megtalálható: In: Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Budapest, Gondolat Kiadó, Számos műve közül nyelvfilozófia vonatkozása miatt legjelentősebb: Russell, B.: On Denoting. [1905.] In: Marsh, R. C. (ed.): Logic and Knowledge. London: Allen & Unwin, Sokat hivatkozott példája A francia király kopasz kijelentés, melynek van ugyan jelentése, de nincs jelölete, hiszen jelenleg nem létezik francia király, így a kijelentés nem lehet sem igaz, sem hamis. 6 Ennek klasszikus, Fregétől vett példája az Alkonycsillag és a Hajnalcsillag kijelentések, melyeknek más a jelentése, de ugyanaz (ti. a Vénusz bolygó) a jelölete. Az elnevezés kettőssége abból adódik, hogy régen azt hitték, hogy a sötétedéskor elsőként megjelenő Alkonycsillag és a hajnalban utoljára eltűnő Hajnalcsillag két különböző csillag.

5 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 149 A nyelvfilozófia legmeghatározóbb elméletét Ludwig Wittgenstein dolgozta ki, aki nemcsak saját munkásságában, hanem az egész XX. századi filozófia fejlődésére kihatóan ért el egy rendkívül meghatározó szemléletváltást. Pályafutásának kezdetén Frege javaslatára Cambridge-ben Russell tanítványa lett, figyelme a filozófia felé fordult, és a nyelvre vonatkozó nézeteit 1921-ben tette közzé. 7 Ekkor még a kor szellemiségének megfelelően ő is úgy gondolta, hogy a nyelv a világ leképezése, úgy ábrázolja a nyelv a világot, mint egy kép (ez a jelentés képelmélete ). Néhány évvel később azonban szakít ezzel az ún. nyelvtükrözés elmélettel, és a nyelvi jelek használatára helyezve a hangsúlyt azt vallja, hogy a nyelvi kifejezések több funkció betöltésére is alkalmasak, nem csupán a valóság hű leírására. Ezzel a szemléletváltással következett be 1929-ben a nyelvfilozófiai fordulat ( linguistic turn ), ami a nyelvtudomány további fejlődését is alapjaiban meghatározta. Wittgenstein a nyelvet a játékhoz hasonlítja, melynek számos fajtája létezik, az egyetlen közös bennük maga a játék, a szórakozás. A nyelvjáték ugyanilyen többfunkciós jelenség: a nyelv által, annak segítségével imádkozhatunk, verset, mesét mondhatunk, vagy akár gyűlöletre uszíthatunk, az egyetlen közös vonás bennük a nyelv használata. Azt is hangsúlyozza, hogy a nyelvhasználat nem egyszerű szabálykövetés. Amikor az anyanyelvünket tanuljuk, nem az új szavakat és szabályokat sajátítjuk el ismétlés és utánzás révén, hanem a különböző szavak mikénti használatát különböző kontextusokban (nyelvjátékokban), az életformába ágyazottan. 8 A hagyományos (azaz a nyelvfilozófiai fordulatot megelőző) nyelvtudomány és a nyelvfilozófia nagy vonalakban a következők szerint határolható el egymástól: a nyelvtudomány azt vizsgálja, hogy hogyan működik a nyelv, míg a nyelvfilozófia azt a kérdést fogalmazza meg, hogy mire való a nyelv. A nyelvtudomány abból a feltevésből indul ki, hogy a nyelv megérthető a szabályainak összességéből (mint ahogy például a sakk is megérthető a szabályok alapján), és ezért a nyelvi jelek kezelését, és a jelentésképzés törvényszerűségeit vizsgálja (strukturalista szemlélet). Ehhez képest a nyelvfilozófia egy külső nézőpontból figyeli a nyelvet, és azt állítja, hogy a nyelvi szabályok nem adnak magyarázatot arra, miért kell úgy alkalmazni őket, ahogy alkalmazzuk. Funkcionalista szemlélete okán sokkal inkább a nyelvhasználatra fókuszál, mintsem a szabályok feltárására és leírására. Ez a szemlélet nem csak a szemantika megújulását jelentette, hanem egyúttal a pragmatika kialakulásának előzménye is volt, ugyanis a nyelvhasználat előtérbe kerülése és annak 7 Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés. Tractatus logico-philosophicus. Budapest, Akadémiai Kiadó, Wittgenstein, L.: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1992.

6 150 Vinnai Edina vizsgálata vezetett el többek között a következő felismerésekhez: (1) a nyelvhasználat nem csupán szabálykövetés, hanem az emberek cselekvésének egyik módja, azaz maga is cselekvés (lásd Austin beszédaktus-elméletét); (2) a nyelvhasználat a társadalmi különbségeket is lefedi (szociolingvisztika); (3) a nyelvhasználat egyik célja lehet a másik ember meggyőzése (retorika). A filozófiában és a nyelvfilozófiában megfigyelhető tendenciákkal szemben a jogfilozófia más utat járt be: a XIX. században élte virágkorát az analitikai jogelméletre jellemző formalizmus, amit a századfordulón (az angol analitikai iskolától és a Kelsen tiszta jogtanától eltekintve) felváltott a klasszikus német filozófiához és természetjoghoz való visszatérés, valamint a szociológia hatásának befogadása, ami a formalizmus végét jelentette. Ezt követően azonban a XX. század második felétől újra erőre kapott az analitikai irányzat, és vele együtt a formalizmus, miközben a nyelvfilozófia ekkor már messze járt ettől a szemléletmódtól. Ennek eredményeként a nyelvfilozófia és jogfilozófia között szinte semmilyen kapcsolat nem alakult ki ez idő tájt, hiába foglalkozott minkét terület a nyelv vizsgálatával, és a jogtudományban a mai napig jellemző az a felfogás, hogy a nyelvben csupán a gondolatok kifejezésének eszközét látja, ami egyáltalán nem befolyásolja magát a gondolatot. A nyelvfilozófiai fordulat a jogtudományban tehát a mai napig nem következett be, csupán annak felismerése, hogy a nyelvfilozófiában ez már megtörtént. 9 A felsorolt tudományterületek mindegyike jelentősen hozzájárult különkülön a jog és a nyelv, valamint a kettő kapcsolatának vizsgálatához, és így a jog és nyelv irányzat kialakulásához, fejlődéséhez. A következőkben azonban részben terjedelmi okokból ezek közül csupán a nyelvészeti megközelítéssel foglalkozok részletesen. II. Nyelvészeti irányzatok A mintegy kétezer évig uralkodó hagyományos nyelvészeti felfogás szerint a nyelv a valóság leírására, a valóság visszatükrözésére és információátadásra szolgál. Ez a szemlélet az ún. konstatívokkal foglalkozott (lásd később Austin beszédaktus-elméletét), azokkal a nyelvi kifejezésekkel, melyek állítást fogalmaznak meg a valóságról, és amelyek a logikai propozíciókhoz hasonlóan igaz/hamis értékekkel bírnak. Ennek a szemléletmódnak a nyelvésztbe való beemelése és egyben a modern nyelvtudománynak a megalapozása Ferdinand de Saussure svájci nyelvész nevéhez köthető és 1911 között a genfi egyetemen tartott előadássorozatának jegyzetei képezték az alapját az 1916-ban 9 Szabó M.: Szó szerint, 25. o.

7 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 151 megjelent művének, melyet tanítványai szerkesztettek egybe. 10 A nyelv tudományos tanulmányozása során Saussure három fogalmat különített el egymástól: (1) a langage a nyelvezet, a beszéd-megnyilvánulás pszichofiziológiai értelemben felfogott folyamatát jelöli; (2) a parole a beszélt nyelvet, nyelvhasználatot jelenti; míg (3) a langue a nyelvi rendszerre utal. Saussure szerint a tudományos nyelvészet ez utóbbival, a nyelvi rendszerként felfogott nyelvvel kell, hogy foglalkozzon. Ez a szemlélet azt jelentette, hogy a nyelvet a társadalmi környezetből kiszakítva kell vizsgálni, a nyelvi rendszer struktúrájára, szabályszerűségeire koncentrálva. Ez egyben a szinkronikus nyelvészet megalapozását is magával hozta, ami úgy vizsgálja a nyelvet, hogy annak egy adott állapotát kimerevíti, és azt egy statikus rendszerként fogja fel. (Hasonló volt a szemlélete a jogtudományban kialakuló pozitivista irányzatnak, mely a jogot próbálta hasonló módon, egy kimerevített állapotban, annak használatát zárójelbe téve vizsgálni.) A Saussure által kidolgozott strukturalista nyelvészet az egész XX. századi nyelvészetre hatással volt, még ha maga a strukturalista nézőpont jelentős csorbát is szenvedett az 1929-ben bekövetkező nyelvfilozófiai fordulat eredményeként. A nyelvészet XX. századi fejlődése szempontjából ki kell emelnünk Saussure elméletének azt a megállapítását, hogy a nyelvi rendszer nyelvi jelek rendszereként értelmezhető, mely nyelvi jelek a jelölő és a jelölet között teremtenek kapcsolatot (ez volt az ún. diadikus modell a szemantikán belül). A nyelvi jeleket két jellemzővel lehet leírni: egyrészt önkényesek, másrészt egyfajta kettősség jellemző rájuk. A nyelvi jelek önkényessége arra utal, hogy azok függetlenek magától a jelölt dologtól, ugyanakkor konvencionálisak annyiban, hogy az azokat használók megállapodásától függ, hogy a valóság mely darabjára használjuk őket. A nyelvi jelek egymáshoz való viszonya a jelrendszeren belül ugyanakkor valamennyire meghatározott. A nyelvi jelek kettőssége arra utal, hogy az értelmes szavak, a nyelv jelentéssel bíró egységei olyan hangokból, betűkből épülnek fel, melyeknek nincs jelentése. A hangok, betűk, majd a szavak és mondatok szintjén körvonalazódó vizsgálódások vezettek a nyelvészet különböző irányzatainak (grammatika, szemantika, pragmatika) kialakulásához. 11 Saussure munkásságát követően a nyelvtudomány fejlődésében (a jelenleg is élő) Noam Chomsky amerikai nyelvész elmélete volt meghatározó. Abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a gyerekek milyen gyorsan megtanulják helyesen használni anyanyelvüket, arra a következtetésre jutott, hogy a 10 Magyarul megjelent: Saussure, F.: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Gondolat Kiadó, Szabó M.: Szó szerint, 4-9. o.

8 152 Vinnai Edina gyerekekkel velük születik a nyelv alapvető szabályai elsajátításának képessége. Ezt nevezi Chomsky egyetemes nyelvtannak ( universal grammar ), ami azt is feltételezi, hogy az emberi nyelveknek van egy olyan közös mélystruktúrája, ami hasonló elvek mentén szervezi a különböző nyelvek szerkezetét. Ezen túl (a Saussure által elkülönített langue és parole fogalmakhoz hasonló jelleggel) megkülönbözteti egymástól a kompetencia ( competence ) és a performancia ( performance ) fogalmait. A kompetencia a nyelv genetikailag rögzített alapösszetevőinek a birtoklására utal (mint például a szókészlet, grammatikai és lexikai kategóriák), a performancia pedig ezeknek a nyelvi jeleknek az egyéni felhasználását, megvalósítását jelenti konkrét beszédhelyzetekben, és úgy gondolja, hogy ez utóbbi genetikailag és nem társadalmilag-kulturálisan meghatározott. Ebből az következik, hogy Chomsky a nyelvnek csak a gondolatalkotó, leíró, ábrázoló funkcióját tekinti lényegesnek, a kommunikációs funkciókat csak olyan másodlagos jegyeknek tekinti, melyek nem tartoznak a nyelv lényegéhez és csak a használatban rakódnak rá. Kritika is elsősorban amiatt éri az elméletét, hogy nem vesz tudomást a jelentésképzésről (szemantika) és a nyelv társadalmi funkciójáról, használatáról (pragmatika). 12 Wittgenstein nyelvfilozófiai fordulata után egy szűk évtizeddel, az as évek végén Charles Morris, az általános jeltudomány (szemiotika) egyik vezéregyénisége az emberi nyelv tanulmányozását három területre osztotta fel. 13 Az első a szintaxis (mondattan), mely a jelek egymáshoz való viszonyával foglalkozik, vagyis azzal, hogy milyen képzési és átalakítási szabályokkal lehet egy jelrendszer elemi jelkészletéből bonyolultabb jelkombinációkat (mondatokat) létrehozni. A szemantika (jelentéstan) a jelek jelentését vizsgálja, tehát azt a viszonyt, amely a jeleket és a jelkombinációkat az általuk jelölt objektumokhoz és tényállásokhoz (a valósághoz) fűzi. A pragmatika (nyelvhasználat-tan) pedig a jeleknek és a jelek használóinak viszonyát állítja a középpontba: azt kutatja, hogy a szintaktikai és szemantikai szabályokon túl milyen egyéb (biológiai, pszichológiai, szociológiai) tényezők és szabályszerűségek játszanak szerepet a jelek használatában. 14 A Morris által 12 Szabó M.: Szó szerint, o. 13 Morris, C. W.: Foundations of the Theory of Signs. Chicago: Chicago University Press, A nyelvészeten belül kialakult irányzatokat elméleti és alkalmazott nyelvészetként is szokás csoportosítani. Az előbbibe sorolható a fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika és a pragmatika, míg az alkalmazott nyelvészet legfontosabb területei a stilisztika, szociolingvisztika, etnolingvisztika, történeti nyelvészet, kognitív nyelvészet, pszicholingvisztika, neurolingvisztika és a számítógépes nyelvészet, de ide sorolható a jog szempontjából jelentős ún. igazságügyi nyelvészet is, amikor (jellemzően az Egyesült Államokban) nyelvész szakembereket szakértőként vonnak be bírósági

9 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 153 felállított osztályozást követően a szintaktika és a szemantika rohamos fejlődésnek indult, a pragmatika azonban egészen a hetvenes évekig háttérbe szorult, és a nyelvtudomány hulladék-kosara volt, ugyanis minden olyan problémás területet, melyet nem tudtak a szintaktika és szemantika szintjén kezelni, a pragmatikához soroltak. 15 Említsük meg ugyanakkor, hogy a Morris által elsőként megjelölt szintaktikai szintet megelőzően beszélhetünk még a fonológia (fonetika) és a morfológia területéről is, és a szintaxissal együtt ez a három terület alkotja az ún. hagyományos grammatikát. Ezek közül elsőként a fonetika (beszédhangtan) alakult ki a XIX. század végén, ami a hangokat (fonémákat) mint fizikai jelenségeket vizsgálta, valamint a beszédhangok előállításának módját és fizikai sajátosságait. Ezt a szemléletet egészítette ki a két világháború közötti időszakban a fonológia (amit funkcionalista nézőpontja miatt funkcionális fonetikának vagy nyelvi hangtannak is neveznek), melynek kidolgozói a genfi iskola és a Prágai Nyelvészeti Kör tagjai voltak. 16 A fonológia arra keresi a választ, hogy mire és miként használja fel a nyelv a fonetika által leírt hangzásbeli jegyeket. 17 A fonémákból szótagokat, a szótagokból pedig szavakat (morfémákat) 18 képezhetünk, melyek a jelentést hordozó legkisebb egységei a nyelvnek. A morfológia (alaktan) feladata azon szabályok feltárása, amelyek alapján a szavak, mint nyelvi szerkezetek felépülnek. Végezetül a szintaxis foglalkozik a mondatok felépülésére és a szavak összekapcsolására vonatkozó szabályokkal, azzal, hogy milyen szabályok szerint kapcsolódnak össze a szavak eljárásokba (például egy névtelen levél szerzőjének vagy egy hangfelvételen szereplő személy azonosításához). 15 Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó, o. 16 Legismertebb képviselőjük az orosz származású Roman Jakobson. Lásd: Jakobson, R.: Fonológia és fonetika. In: Uő: Hang jel vers. Budapest, Gondolat Kiadó, o. 17 Egy szemléletes hasonlat szerint a fonetika és a fonológia között olyan a viszony, mint a pénzérméket leíró éremtan (numizmatika) és a pénz gazdasági funkcióját elemző közgazdaságtan között. Siptár Péter hasonlatát idézi: Szabó M.: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Prudentia Iuris 14. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 18 A két fogalom jelentése nem teljesen azonos: a morféma a beszéd jelentéssel bíró alkotórésze, míg a szó a tagolt beszéd egységeire, az írott formában szóközökkel elválasztott részeire utal (a szótő ragokkal, jelekkel, képzőkkel ellátott változata). Ez utóbbinak több jelentése is lehetséges: létezik morfológiai, fonológiai, szintaktikai és lexikai szó. Erről bővebben lásd: Szabó M.: uo., o., továbbá Telegdi Zs.: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Tankönyvkiadó, és É. Kiss K. Kiefer F. Siptár P.: Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris Kiadó, műveket.

10 154 Vinnai Edina kifejezésekké és mondatokká. A szintaxis ún. formális szemlélete (miszerint a nyelv formális ismérveivel és törvényszerűségeivel foglalkozik, azaz elvonatkoztat a szavak jelentésétől és csak a nyelvi jelek egymáshoz való viszonyát vizsgálja) egészen az 1960-es évekig az egész nyelvtudomány szemléletmódját meghatározta. A nyelv vizsgálatának következő szintje, a szemantika (jelentéstan) 19 az 1960-as évektől kezdett kibontakozni, amikor olyan problémákkal szembesültek a nyelv elemzése során, amelyeket már nem tudtak a szintaxis szintjén megoldani. A szemantika a jel és a jelölt dolog viszonyát vizsgálja, és a nyelvi jelek jelentésével foglalkozik. A jelentés problematikája, vizsgálata több tudományterület, mint a filozófia, logika és szemiotika kiemelkedő témája, ezek mindegyikét azonban most nincs alkalmam részletesen bemutatni. A filozófiai és nyelvészeti szemantika több ponton is összekapcsolódik és átfedi egymást, de abban különbséget mutatnak, hogy a filozófiai szemantika a jelentés kérdését a nyelv (szavak) és a valóság viszonyaként vizsgálja, míg a nyelvészeti szemantika a nyelvi kifejezés és a beszélő környezete közti viszonyként. A nyelvészeti szemantikán belül számos elmélet alakult ki, de két jellemző irányzat elkülöníthető egymástól: a diadikus és a triadikus modell. Az előbbi Saussure nevéhez kötődik, aki a jelentést a jelölő és a jelölet viszonyaként, a nyelvi rendszeren belül határozza meg, és azt vallja, hogy a jel a valósághoz képest önkényes, attól független. A triadikus modell Frege nyelvfilozófiája és Peirce elmélete alapján felállítja a szemantikai háromszöget, mely a jelentést a jeljelentés-jelölet hármasában határozza meg. Abból az előfeltevésből kiindulva, hogy a jelentésnek van valami köze a tárgyi valósághoz, megkülönbözteti egymástól a jelet és azt a mentális képet (ideát), amit a jel hordoz, valamint azt a dolgot vagy tárgyat a külvilágban, amit a jel reprezentál. Ugyanakkor a jelentés csak egy tágabb dimenzióban, a kommunikációs rendszeren belül ragadható meg megfelelően. 20 Ezen a ponton lép be a nyelv vizsgálatának következő szintje, ami már nem egy belső szemléletet alkalmazva (a nyelv társadalomban betöltött szerepét figyelmen kívül hagyva) vizsgálja a nyelvi jelek rendszerének (a saussure-i langue) struktúráját, hanem a nyelv külső szemléletét kínálja, és elemzésének tárgya a beszéd (a saussure-i parole). A korábbi vizsgálatok ugyanis rámutattak arra, hogy a nyelvhasználat sokszor módosítja, felülírja vagy akár figyelmen 19 Ma már nem szerencsés a jelentéstan fogalommal helyettesíteni a szemantikát, mert ez két dologra is vonatkozhat: a szemantikai és a pragmatikai jelentésre, holott a szemantika és a pragmatika két önálló, lényegesen különböző diszciplína. Lásd erről részletesen: Kiefer F.: Jelentéselmélet. Corvina, Budapest, o. 20 Szabó M.: Trivium, o.

11 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 155 kívül hagyja a szintaktikai és szemantikai szabályokat. Ennek a felismerésnek köszönhetően fordult a figyelem a pragmatika felé, ami addig csak a hulladékkosár szerepét töltötte be. Így alakult ki a hetvenes években a nyelvészet harmadik ága, a pragmatika, 21 amely a jel és a jel használója (a beszélő) közti viszonyra, valamint a beszélők egymás közötti viszonyaira reflektál. A pragmatika számára a nyelvhasználat jelenti a vizsgálat tárgyát, és azt vallja, hogy az nem egyszerű szabálykövetés vagy szabályalkalmazás, hanem az emberi gyakorlat egyik legjelentősebb megnyilvánulása, és hogy a nyelvi közlés nem csupán információ-áramlás, hanem emberi cselekvés, tevékenység, aktusok sorozata. Azt vizsgálja tehát, hogy a nyelvi kifejezéseket hogyan használják az emberek cselekvésre, hogyan alakítják segítségükkel a valóságot. Ahogyan korábban, a szemantika kibontakozásakor kiderült, hogy a nyelvi megnyilatkozások helyessége nem ítélhető meg a jelentés figyelmen kívül hagyásával, úgy a pragmatika megjelenésekor azt is be kellett látni, hogy a grammatikailag és szemantikailag egyaránt helyes megnyilatkozások is lehetnek helytelenek a pragmatika szempontjából. A nyelv tehát nem választható el attól, amire igazán való, azaz az emberek közötti kommunikációban, interakcióban való használattól. 22 A pragmatikának, annak ellenére, hogy a nyelvészet legfiatalabb ága, a hetvenes évek óta több, jól körülhatárolható irányzata alakult ki. A pragmatika különféle irányzatait módszertanuk eltérősége okán, illetve a vizsgálat tárgyától és céljától függően két csoportba szokás sorolni: a mikropragmatikai kutatások a nyelvhasználat szűkebb kontextusára, azaz a mondatra és annak környezetére összpontosítanak, és ún. zárt beszédhelyzetekben vizsgálják a nyelvhasználatot. Ide sorolhatóak például a beszédaktusokat vizsgáló elemzések. A jogi nyelvhasználat pragmatikai kutatása is jellemzően a mikropragmatika területéhez tartozik, hiszen annak vizsgálata jellemzően rendőrségi kihallgatásokon, bírósági tárgyalótermekben zajló diskurzusok elemzésével történik. Ugyanakkor a jogi nyelvhasználat pragmatikai vizsgálata a makropragmatikai kutatási területeket is magában foglalja, melyek a beszélők interakciójára koncentrálnak, és alapvetően nagyobb teret engednek a nyelven kívüli (például jogi vagy jogszociológiai) tényezőknek, továbbá fokozott hangsúlyt fektet a nyelvhasználat átfogó társadalmi meghatározottságára. A makropragmatika alá sorolható kutatási terület a társalgáselemzés, az udvariasság elvének kutatása, a hatalom és nyelv összefüggéseinek kérdései, a 21 A pragmatika kialakulásában meghatározó szerepe volt Charles S. Peirce amerikai filozófus-matematikusnak, és a fogalmat is ő használta először. A filozófia részeként azonban már az ókorban is sokan foglalkoztak e tudománnyal, többek közt Arisztotelész. 22 Szabó M.: Trivium, 76. o.

12 156 Vinnai Edina szocializáció, a manipuláció, a nyelvi diszkrimináció, a beszélő biológiai nemével összefüggő nyelvhasználatbeli sajátosságok vizsgálata, a társadalmi privilégiumok problematikája, illetve az intézményi és intézményesült nyelvhasználat (politika, jog, média) sajátosságainak feltárása. A mikro- és makropragmatikai kutatási területek között nem lehet éles határvonalat húzni, a két terület egymással szorosan összefügg, feltételezik, kiegészítik egymást. 23 Ahogy a bevezetőben utaltam rá, a nyelvészet különböző ágainak elhatárolásában vannak egymással párhuzamos, egymást kiegészítő elméletek. Ilyen például a pragmatika felosztása szemantikai és pragmatikai pragmatikára. Ez a kissé különös elnevezés azt hangsúlyozza, hogy a szemantikai pragmatika a mondatok szintjén vizsgálja azokat a jelentést is befolyásoló tényezőket, melyek használatukból adódnak. Ilyen lehet például a mondatok kimondásának ideje, helye, a beszélő és a címzett személye, melyekből egyértelműen megállapítható annak jelentése. Az olyan kifejezéseket, melyeknek referenciáját nem lehet a használat kontextusának ismerete nélkül megtudni, indexikus kifejezéseknek nevezik. A szemantikai pragmatika épp ezek tanulmányozására vállalkozik. Ezzel szemben a pragmatikai pragmatika a racionális emberi cselekvések általános jellegzetességeiből indul ki, és ezek hatását vizsgálja a kommunikációs nyelvhasználatra. E csoportosítás szerint ide tartozik a beszédaktus-elmélet is, mely más ide sorolható elméletekkel abban közös, hogy a nyelvet az emberek közötti koordinációs probléma megoldásának eszközeként látják és vizsgálják. Az ebben az értelemben felfogott pragmatika nem csupán a szintaxis és a szemantika folytatásának tekinthető, hanem az emberi cselekvések, tevékenységek sajátosságait, elveit, szabályszerűségeit egybefogó általános pragmatika-elmélet része, mely nem csupán a nyelvhasználati aktusok leírására törekszik, hanem arra is választ keres, hogy a nyelv segítségével hogyan érhetjük el interakciós céljainkat, vagy hogy a verbális kommunikáció hogyan illeszkedik az emberi tevékenységek rendszerébe. 24 A következőkben a pragmatika azon irányzataival foglalkozok részletesen, melyek a jogi nyelvhasználat vizsgálatához a legmeghatározóbban járultak hozzá. 23 Dobos Cs.: Jogi pragmatika. A tárgyalótermi kommunikáció pragmatikai szempontú vizsgálata. In: Szabó M. (szerk.): Nyelvében a jog. Megjelenés alatt. 24 Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): i. m., o.

13 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése Beszédaktus-elmélet Mint láthattuk, a nyelvészetben és a nyelvfilozófiában bekövetkező radikális szemléletváltás Wittgenstein nevéhez köthető, aki saját korábbi megállapításait is felülvizsgálva és módosítva generálta azt a nyelvfilozófiai fordulatot, ami a mai napig meghatározza a nyelvnek az emberek és a társadalom életében betöltött szerepére és funkciójára vonatkozó szemléletmódot. Ez az újfajta nézőpont kellett ahhoz, hogy néhány évtizeddel később megszülessen a pragmatika első és egyik legjelentősebb ága, a beszédaktus-elmélet. Az elmélet megalapozása és kidolgozása John L. Austin nevéhez köthető, majd követőiből alakult ki a köznapi nyelv filozófiája ( ordinary language philosophy ) nevű irányzat, mely az elméletet továbbfejlesztette. Austin és követői szakítottak azzal a korábbi nyelvészeti felfogással, mely szerint a nyelv számos okból (mert tökéletlen, bizonytalan fogalmakkal operál) alkalmatlan az igazság megfogalmazására oly módon, mint azt például a matematika vagy a logika teszi. Ők ennek épp az ellenkezőjét állítják: a köznapi nyelvvel nincs semmi baj, hiszen alkalmas arra, hogy általa éljük az életünket, és bármit képesek vagyunk kifejezni és megtenni a segítségével. A köznapi nyelv tehát alkalmas filozófiai vizsgálódásokra, sőt, éppen ezt kell tanulmányoznia a filozófiának, ha még mélyebben meg akarja érteni az emberi életet. A beszédaktusok elmélete tehát a nyelvhasználatot az emberi szociális cselekvés egyik fajtájaként értelmezi, azaz nem egyszerűen a cselekvés irányítójaként fogja fel a beszédet, hanem mint cselekvést. 25 Ahogy később Hymes megfogalmazta: A nyelv nemcsak arra szolgáló eszköz, hogy segítségével megnevezzünk, leírjunk és szabatosan érveljünk. A nyelv eszköze a kifejezésnek és a felhívásnak, a meggyőzésnek és a parancsnak, a tiszteletadásnak és a sértésnek, a pletykának és a megrovásnak. 26 Austin beszédaktusokra vonatkozó elméletét a Tetten ért szavak ( How to do things with words? ) című munkájából ismerhetjük meg, ami valójában az 1952 és 1954 között Oxfordban, majd 1955-ben a Harvard Egyetemen elhangzott előadásainak összefoglalása, és szerkesztett formában 1962-ben (két évvel halála után) jelent meg először. 27 Oxfordi előadásait Szavak és tettek címen tartotta, mely utalás arra a problémára, melyre reflektálva kifejtette a beszédaktusokra vonatkozó elméletét. A szavak és a tettek egymástól való éles elhatárolása egy általánosan elfogadott paradigma volt abban az időben, ami a 25 Pléh Cs. Terestyéni T.: Jelentés és használat: A kommunikáció kutatása a szemantika és pragmatika határán. In: Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): i.m., 7. o. 26 Hymes, D.: A nyelv a társadalomban. In: Szépe Gy. (szerk.): A nyelvtudomány ma. Budapest, Gondolat Kiadó, 1973., 491. o. 27 Magyarul megjelent: Austin, J. L.: Tetten ért szavak. (ford.: Pléh Cs.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990.

14 158 Vinnai Edina lélek és a test elválasztásához hasonlóan a szellem és az anyag dichotómiájának megnyilvánulása volt. Austin a nyelvi elemzés eszközével épp arra törekedett előadásaiban, hogy ennek a szembeállításnak, kettősségnek az indokolatlanságát, értelmetlenségét bebizonyítsa. Végül azonban a beszédaktus-elmélet kidolgozásával jóval túllépett ezen az eredeti célján, és egy olyan új diszciplínát fogalmazott meg, amely a nyelvészet különböző területein és azon kívül is más tudományterületek számára adott egy új értelmezési keretet, és inspirált empirikus kutatásokat (például a (nyelv)filozófia, pragmatika, társalgáselemzés, szociolingvisztika, etnográfia, pszicholingvisztika és a gyermeknyelv-kutatás területén). A beszédaktus-elmélet legjelentősebb hatása azonban az volt, hogy a nyelvészeten belül elvezetett a nyelv cselekvésközpontú felfogásához, és rávilágított arra, hogy a szavak és tettek szembeállítása helyett azt kell felismernünk, hogy valójában a szavak minden használata tetté válik. Nyelvi elemzését azzal a kérdésfelvetéssel kezdi Austin, hogy hogyan válhatnak az emberi megnyilatkozások sem nem igazzá, sem nem hamissá. Két klasszikus válasz létezik erre a kérdésre: (1) a nem létező dolgokról tett megnyilatkozásokat nem lehet sem igaznak, sem hamisnak minősíteni (a Bertrand Russelltől vett példával élve, A jelenlegi francia király kopasz. mondat sem nem igaz, sem nem hamis, hiszen jelenleg nem létezik francia király). (2) Hasonló módon nem lehet az igaz/hamis kategóriákkal leírni a kell ( Sollen ) világába tartozó etikai kijelentéseket (például azt a mondatot, hogy Tisztelni kell az időseket. ). Austin azonban a megnyilatkozások egy új típusát nevesíti: az ún. performatív kijelentéseket, melyekkel nem tényeket állapítunk meg igaz vagy hamis módon, hanem egy bizonyos cselekvést hajtunk végre velük: amikor azt mondjuk, Ígérem, Gratulálok, akkor az ígérés és gratulálás aktusát hajtjuk végre, melyeket lehetetlen igaznak vagy hamisnak minősíteni. 28 Megvilágítandó a korábbi hagyományos nyelvészeti felfogás és a saját elmélete közötti különbségeket, Austin az emberi megnyilatkozásokat két csoportba sorolja: 1. a konstatív kijelentések valamilyen tényt állapítanak meg (konstatálnak), a valóságról mondanak valamit, és az igaz/hamis fogalompárral lehet ezeket a kijelentéseket minősíteni: ha a ténymegállapítás megfelel a valóságnak, akkor igaznak, ellenkező esetben hamisnak minősítjük a kijelentést; 2. a performatív kijelentések ezzel szemben nem a valóság leírására törekednek, hanem maguk is emberi cselekvések, általuk alakítjuk és nem leírjuk a valóságot. Ha például megígérünk, megtiltunk valamit, vagy bocsánatot kérünk, azzal nem állapítunk meg semmiféle tényt, nem leírunk egy helyzetet 28 Pléh Cs.: A szaván fogott szó. (Előszó J. L. Austin: Tetten ért szavak című munkájának magyar nyelvű kiadásához.) 9. o.

15 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 159 vagy jelenséget, hanem a saját vagy egy másik ember cselekvését befolyásoljuk: a megígérés, megtiltás, bocsánatkérés aktusát hajtjuk végre (performáljuk). Ezekkel a kijelentésekkel szemben tehát nem is vethető fel az igazság/hamiság kérdése. Számos olyan performatív ige létezik, melyeknek kijelentő mód egyes szám első személyű kimondása performatív megnyilatkozást eredményez: gratulálok, megparancsolom, kérem, engedélyezem, megtiltom, javaslom, felszólítom, vállalom, kijelentem, megbízom, utasítom stb. Jogi kontextusban elhangzó performatív ige például a vádolom, felmentem, pénzbüntetés megfizetésére ítélem stb. 29 Ugyanakkor egy kijelentés akkor is lehet performatív, ha nem tartalmaz ilyen igét: a holnap meglátogatlak kijelentés akkor is ígéretnek minősül, ha nem szerepel előtte a megígérem (hogy) performatív ige. A korábbi nyelvészeti felfogás tehát az emberi megnyilatkozásokat csak és kizárólag konstatívoknak tekintette, míg Austin elmélete éppen arra világít rá, hogy a beszédaktusok által valamilyen cselekvést valósítunk meg. Ugyanakkor Austin halála után követői továbbfejlesztették az elméletét, és a konstatív kifejezéseket is a beszédaktusokhoz sorolták. Ennek az az oka, hogy tulajdonképpen nincs is olyan emberi megnyilatkozás, melynek kimondása ne valamiféle cselekvés végrehajtásával lenne egyenlő, ugyanis a konstatív megnyilatkozásokat sem szoktuk úgy használni, hogy kimondásukban ne cselekednénk valamit. Azaz minden megnyilatkozásunknak van valamilyen cselekvési ereje (ún. illokúciós ereje), és a performatív kijelentések tulajdonképpen csak annyiban különböznek a konstatívoktól, hogy azokban explicitté van téve ez a cselekvési erő. Austin egyébként elméletében nem is elsősorban erre a konstatív/performatív distinkcióra fókuszál, hanem egy ennél tágabb, általánosabb megkülönböztetést vezet be, amikor elválasztja egymástól a valami mondásának aktusát ( act of saying something ) és azt az aktust, amit valaminek a kimondásában hajtunk végre ( act in saying something ). Az előbbi arra utal, hogy a kijelentések, mint grammatikai egységek használatuktól függetlenül meghatározott jelentéssel bírnak, míg az utóbbi esetében egy adott hangsorral valamilyen cselekvést hajtunk végre, például az ígérés, kérés, felszólítás, fenyegetés, figyelmeztetés, engedélyezés, tiltás aktusát. Austin felismeri azt, hogy a közléseknek, kijelentéseknek egyszerre több funkciója, dimenziója is létezik, melyeket az angol locution (beszéd) szó alapján lokúciós, illokúciós és perlokúciós aspektusoknak nevez el. Egy beszédmegnyilvánulás rendszerint ezek közül többet vagy akár mindet egyszerre valósítja meg, de elméleti szinten jól elkülöníthetőek egymástól. A lokúciós aktus pusztán tényközlésre irányul egy nyelvtanilag értelmezhető hangsor 29 Pléh Cs. Terestyéni T.: i. m., 8. o.

16 160 Vinnai Edina kimondása által. Az illokúció ennek a hangsornak valamilyen cselekvési erővel történő kimondására vonatkozik (ezt hívjuk illokúciós erőnek), vagyis egy illokúciós aktussal valamilyen cselekvést hajtunk végre (tájékoztatunk, utasítunk, figyelmeztetünk). A perlokúciós aktussal pedig valamilyen következményt érünk el (például meggyőzünk vagy félrevezetünk valakit), vagy valamilyen hatást váltunk ki a beszédpartnerből (ijedtség, félelem, öröm). Ezek közül az illokúció az a dimenziója egy megnyilatkozásnak, ami a performatív aktusoknak leginkább a sajátja. Később egy további kategóriával is kiegészítették Austin elméletét, az ún. interlokúciós aktussal, ami a beszélő és a hallgató személyközi kapcsolatára reflektál. 30 Austin még egy dologra felhívja a figyelmet. Ahhoz, hogy a performatív aktusok valóban cselekvésként funkcionáljanak, több feltételnek is meg kell felelniük. Szintaktikai természetű feltétel, hogy a kifejezésnek nyelvileg helyesnek kell lennie, mert a szavaknak szintaktikailag rosszul megformált láncolatával semmilyen beszédaktust nem lehet végrehajtani. Egy másik, szemantikai típusú feltétel, hogy a kijelentés tartalma, tárgya olyan dologra vonatkozzon, aminek értelme van (nem ígérhetünk például olyasmit, ami a múltban történt, vagy nem fenyegethetünk meg valakit olyasvalamivel, ami számára kedvező). Végezetül van egy pragmatikai feltétele is annak, hogy egy beszédaktus érvényes és sikeres legyen: meg kell felelnie a beszélgetés kontextuális tényezőinek, mint például a beszélők szándékának, hiedelmeinek, a beszélők közti társadalmi kapcsolatoknak, hierarchiának (a hierarchiában alacsonyabban álló például nem adhat parancsot a felette állónak). A beszédaktus-elmélet másik jelentős képviselője John R. Searle volt. Ő a beszédaktusokat két nagy csoportra bontotta. A (1) direkt beszédaktusok esetében a nyelvi megformálás modalitása összhangban van a tartalommal. Ha például azt mondjuk valakinek, hogy Ne gyere ide!, akkor egyértelműen, direkt módon, felszólító módban fejezzük ki a mondattal kívánságunkat. (2) Ugyanakkor ha azt mondjuk, hogy Nem tudnál a helyeden maradni?, azzal a modalitás és a tartalom elválik egymástól, hiszen egy felszólítás kérdés formájában jelenik meg. Ez tehát egy indirekt (közvetett) beszédaktus. Ha azonban egy ilyen indirekt beszédaktus valamilyen okból kifolyólag nem lesz sikeres, azaz a címzettje nem érzékeli annak valódi tartalmát, akkor a beszélő kénytelen lesz direkt módon megfogalmazni mondandóját. 31 Searle fogalmazta meg azt is, hogy a nyelvhasználatnak, kommunikációnak valójában nem a 30 Uo., 12. o. 31 Searle, J. R.: Közvetett beszédaktusok. (ford.: Síklaki I.) In: Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): i. m., o.

17 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 161 morfémák, szavak, mondatok, hanem a mondatok kimondásában végrehajtott beszédcselekvések, beszédaktusok az egységei. Searle az Austin által nevesített illokúciós aktusokat is tipizálta, a következőképpen: asszertívumok/reprezentatívumok: világról tett kijelentések, megállapítások, melyek reprezentálják a valóságot, valamilyen állítást fogalmaznak meg igazságigénnyel. (Ez tulajdonképpen megegyezik az Austin által nevesített konstatívokkal.); 2. direktívumok: a beszélő valamilyen cselekedet elvégzésére szeretné rávenni a hallgatót, a címzett befolyásolása a célja (kérés, parancs, felszólítás); 3. komisszívumok: a beszélő saját viselkedésére vonatkozóan tesz egy kijelentést, amellyel elkötelezi magát egy adott cselekvés végrehajtására (megígér valamit, megesküszik valamire) 4. expresszívumok: a beszélő érzelmeit, a valósághoz való viszonyát fejezi ki (megköszön, sajnál valamit, örül valaminek); 5. deklaratívák/deklarációk: ezek a megnyilatkozások egy tárgy vagy szituáció körülményeinek, helyzetének megváltozását eredményezik, közvetlenül cselekvést, tevékenységet valósítanak meg (az igen elhangzása a házasságkötő teremben, vagy amikor a bíró elítél valakit a tárgyaláson). 2. Narratológia A narrativitás-elmélet vagy narratológia a hetvenes-nyolcvanas években vált egyre ismertebbé, mint a pragmatika egyik leágazása, és alapvetően azt az igényt fogalmazta meg, hogy a nyelvészeti elemzés terjedjen ki a történetre, a narrációra, mert a történetszerkesztésnek is megvannak a maga szabályszerűségei. Az irányzat előzményének Vladimir J. Propp 1928-ban megjelent művét tekinthetjük, aki etnográfusként az orosz tündérmeséket elemezte. 33 Ennek során felfigyelt arra, hogy bár a tündérmesék világában elvileg bármi megtörténhet, mégsem történik meg bármi, hanem a mesék hasonló sémák köré szerveződnek, melyekre aztán számtalan különféle fordulat felfűzhető. Ezeket a visszatérő, korlátozott számú elemeket, mint például a szereplő- vagy cselekménytípusokat funkció -nak nevezte el, és azt mondja, hogy minden mesének van egy mélystruktúrája ( fabula ), ami a történet 32 Searle, J. R.: Speech Acts. An Essay in the philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press, (Magyarul megjelent a mű 3. fejezete: Az illokúciós aktusok szerkezete. (ford.: Haberman G.) In: Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): i. m., o. 33 Propp, V. J.: A mese morfológiája. Budapest, Osiris-Századvég Kiadó, 1995.

18 162 Vinnai Edina alapvető mondanivalóját, tanulságát jelenti, míg a felszíni struktúra ( szüzsé ) a minden mesében változó, eltérő elemeket jelenti. Ezekre a megállapításokra támaszkodva azt hangsúlyozták a narratológia képviselői, hogy ez a szerkezet nem csupán a mesékre, hanem minden történetre, minden egyoldalú megnyilatkozásra igaz, és így kezdték vizsgálni a történetek struktúráját, a történetszerkesztés szabályszerűségeit. Ennek során arra a következtetésre jutottak, hogy minden nyelvnek megvannak a kulturálisan adott, kötött szabályai, melyeket gyermekkorban a mesehallgatás során elsajátítunk, majd ezeknek a struktúráknak az ismeretében döntjük el később minden történetről, hogy hitelesnek, igaznak érezzük-e. Ha megfelel ezeknek a szabályoknak, akkor hihetőnek tartjuk, ellenkező esetben nem. Ennek az elméletnek különösen érdekesek a következtetései a jogra nézve, hiszen a jogi eljárásokban a hatóságok tagjai megannyi történettel (a laikusok vallomásaival) találkoznak, melyek közül el kell dönteniük, melyiket tekintik igaznak, hitelesnek, mert azt fogadják el a történeti tényállás rekonstrukciójaként. 3. Diskurzus-elmélet A narratológia által vizsgált egyoldalú megnyilatkozások, történetmesélések helyett a diskurzus-elmélet a diskurzusra, a párbeszédre, két vagy több ember között zajló társalgásra helyezte a hangsúlyt, és az egymásra reflektáló megnyilatkozásokat elemezte. Az elméleten belül több irányzat is kialakult, melyek közül a három legjelentősebb (1) a formális nyelvészeti irányzat (textológia), (2) a társalgáselemzés és (3) a kritikai irányzat. (1) A formális nyelvészeti irányzat a diskurzusra mint szövegre tekint, és a strukturális nyelvészet módszereit alkalmazza az elemzésben. Bizonyos mondatok sorozatát akkor lehet egységes szövegnek tekinteni, ha megfelel bizonyos feltételeknek, azaz elhatárolható (a szövegben elmondott történetnek van eleje, közepe, vége, és így elhatárolható más történetektől), szerkesztett (a történeten belüli összefüggések, a történet belső szervezettsége logikus), helyesen megformált (a szöveg megfeleljen a grammatikai, szemantikai és pragmatikai szabályoknak) és van szövegösszefüggés (a történet egyazon szöveg képzetét kelti). A szöveg egységének és egységességének a szerveződés minden szintjén meg kell valósulnia, amit a grammatika szintjén konnexitásnak, a szemantika szintjén kohéziónak, míg a pragmatika szintjén koherenciának nevezünk. Ezeknek a szinteknek megfelelően létezik a szöveggrammatika, a szövegszemantika és a szövegpragmatika, ami már a lélektannal és a szociológiával határos. (2) A társalgáselemzés természetes beszédhelyzeteket vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a társalgásnak ugyanolyan erős szabályai vannak, mint

19 A jogi nyelv nyelvészeti megközelítése 163 a történetmesélésnek. Ezen terület és Austin, valamint Searle mellett általában a pragmatika kiemelkedő képviselője Paul Grice filozófus, aki a társalgás koherenciáját az együttműködési alapelvben látja megvalósulni. 34 Ez azt jelenti, hogy az interakcióban a szereplőknek úgy kell részt venniük, hogy részvételük az adott helyen és időben minden szempontból megfeleljen a beszélgetés céljának és irányának. Az együttműködési elv négy kategóriát foglal magába: a mennyiség (Csak annyit mondj, amennyi szükséges!), a minőség (Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis!), a viszony/relevancia (Légy releváns!) és a mód/modor (Kerüld a kétértelműséget, és a kifejezés homályosságát!) társalgási maximáit. (3) A diskurzus-elemzés kritikai irányzata a diskurzust (Michel Foucault után) a hatalom/tudás függvényeként definiálja és vizsgálja, 35 és azt vallja, hogy a nyelvhasználatot csak hatalmi viszonyként szabad és lehet elemezni. A kritikai elmélet szerint egy diskurzusban a megszólalás lehetősége, módja és a diskurzus irányításának lehetősége nem véletlenszerűen oszlik meg az emberek között, hanem a beszédhelyzettől független hatalmi dimenziók mentén. Aki pedig egy diskurzust irányít, az valódi hatalommal rendelkezik, és épp ennek a hatalomnak a megszerzéséért folyik a harc az emberek között. Könnyen tetten érhető ez a jelenség az olyan diskurzusokban, ami egymással alá-, fölérendeltségben lévő személyek (pl. tanár-diák, rendőr-állampolgár, főnök-beosztott) között zajlik, de tulajdonképpen árnyaltabb formában szinte minden hétköznapi kommunikációban jelen van. 4. Szociolingvisztika A nyelvhasználat és a társadalmi helyzet összefüggését a szociolingvisztika vizsgálja, és megállapítja, hogy a nyelv kiemelkedő szerepet játszik a társadalmi egyenlőtlenségek kifejezésében és újratermelésében. A szociolingvisztika megalapozása Basil Bernstein munkásságához köthető, aki a nyelvhasználat vizsgálata során feltárta, hogy az emberek saját nyelvhasználatát, azaz az ún. nyelvi kódok használatának mikéntjét nagyban meghatározza a társadalmi környezet és a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíció. 36 Megfigyelte, hogy az iskolába kerülő gyerekek nyelvi készségei között jelentős eltérések vannak, ami 34 Grice, H. P.: Logic and conversítion. Syntax and semantics. Vol. 3. Academic Press, New York, p. Magyarul megjelent: A társalgás logikája. (ford. Pléh Cs.) In: Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): i. m., o. 35 Foucault, M.: A diskurzus rendje. (ford. Török G.) Holmi 1991/ o. 36 Bernstein, B.: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. (ford.: Pap M.) In: Pap M. Szépe Gy. (szerk.): Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Budapest, Gondolat Kiadó, 1975.

20 164 Vinnai Edina attól függ, hogy korábbi éveikben milyen családi környezetben nőttek fel. Arra a következtetésre jut, hogy egy társadalomban kétféle kód létezik: a kidolgozott kód egy magasabb minőséget képvisel, melynek birtokában egészen bonyolult összefüggések, elvont fogalmak használatára is képesek vagyunk; a korlátozott kód ellenben csak a konyhanyelv szintű nyelvi ismereteket tartalmazza. Ez utóbbit szinte mindenki képes használni, aki megtanulja az anyanyelvét, és használjuk is például a családon belül vagy baráti társaságban, ahol nem kell feltétlen szabatosan fogalmaznunk. Azok a gyerekek azonban, akik családjuk alacsonyabb társadalmi helyzetéből fakadóan nem sajátítják el a kidolgozott kódot szüleiktől, az iskolában nehezebb helyzetbe kerülnek, lemaradnak és ez későbbi társadalmi helyzetüket is hátrányosan befolyásolja. Ezek voltak tehát azok a legjelentősebb nyelvészeti irányzatok, melyek a jogi nyelv vizsgálata során is szóba kerülhetnek (és kerültek is) az elmúlt évtizedekben, mint lehetséges értelmezési keret. A következőkben ezeket fogom ismertetni. III. A jogi nyelv és nyelvhasználat nyelvészeti szempontú vizsgálata Amikor a jogi nyelv és nyelvhasználat nyelvészeti vizsgálatára vállalkozunk, mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a jogi nyelv a szaknyelvek csoportjába tartozik, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ettől még a természetes, köznapi nyelv részét képezi. Karcsay Sándor definíciója szerint a szaknyelv az emberi munkamegosztás valamely területén a gazdasági-műszaki és kulturális fejlődés során kialakult fogalmak és rendszerek kifejezésére szolgáló nyelvi kommunikációs eszközök együttese. ( ) A szaknyelv célja, hogy egy behatárolható szakmai területen a kommunikációt, azaz a megértést pontosan és félreérthetetlenül biztosítsa. 37 Egy másik definíció pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a szaknyelveket nem lehet a köznapi nyelvtől elválasztva, külön kezelni: A szaknyelv anyanyelvünknek az a része, amely sajátos szókincse révén alkalmas tudományos, szakmai közlemények létrehozására. ( ) A szaknyelvek kifogásolható jelenségei egyszersmind az anyanyelv kifogásolható jelenségei. 38 A szaknyelvek kutatása kezdetben elsősorban a szaknyelvi szókincsre és terminológiára korlátozódott, majd a pragmatika térhódításával a szaknyelvek területén is a nyelvhasználat, kommunikáció felé fordult a figyelem. Így alakult ki a szaknyelvi pragmatika, mely a különböző szaknyelveket működésük közben (pl. üzleti tárgyaláson, az orvos-beteg kommunikációban és a jogi eljárásokban) 37 Karcsay S.: Jog és nyelv. 36 Jogtudományi Közlöny 1981/4, 329. o. 38 Seregy L.: Szaknyelvi divatok. Gondolat, Budapest, o.

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak

Az irodalomtudomány alapjai. Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Jel, nyelv, irodalom - irodalomtudomány tárgya: az irodalmi szöveg, az irodalom mint kulturális részrendszer - az irodalmi szövegek

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA. A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben

H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA. A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti és pragmatikai keretben Pandora Könyvek 36. kötet H. Tomesz Tímea A TARTALOMHOZ FORMA A tömegkommunikáció szövegfajtái történeti

Részletesebben

TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA

TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA PETHŐ JÓZSEF JELENTÉSTAN TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA PETHŐ JÓZSEF JELENTÉSTAN TANKÖNYV A BA-KÉPZÉS SZÁMÁRA Kiadta a Bölcsész Konzorcium A Konzorcium tagjai: Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)

A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében

Részletesebben

A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben

A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben áthé Dénes A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben rdélyi Tudományos Füzetek 252 Az rdélyi úzeum-gyesület Kiadása Kolozsvár, 2005 egjelent a Nemzeti

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére

4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére 90 Lukovics Miklós: Térségek versenyképességének mérése 4. Hazai kísérletek a lokális térségek versenyképességének elemzésére Magyarországon, szemben a nemzetközi szakirodalomban leírtakkal, még napjainkban

Részletesebben

dr. Vinnai Edina Nyelvhasználat a jogi eljárásban (PhD értekezés)

dr. Vinnai Edina Nyelvhasználat a jogi eljárásban (PhD értekezés) MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Vinnai Edina Nyelvhasználat a jogi eljárásban (PhD értekezés) (A kézirat lezárásának dátuma: 2011. november

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,

Részletesebben

Mintatanterv magyartanár -- német nyelv és kultúra tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz

Mintatanterv magyartanár -- német nyelv és kultúra tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz Érvényes: 201/2015 tanévtől (/V/SZ) Mintatanterv kód: M76+N7 201OOZN TÖRZSTÁRGYA - PEDAGÓGIA (13 REDIT) Tanári pályaszocializáció Tanári tapasztalatok, nézetek (tréning) Nevelésfilozófia A keresztyén nevelés

Részletesebben

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK A fels oktatásban legalapvet bb változás az elmúlt id szakban a hallgatói létszámok területén történt: az utóbbi néhány évben, évtizedben mintegy

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit

Részletesebben

NYELVHASZNÁLAT A JOGI ELJÁRÁSBAN

NYELVHASZNÁLAT A JOGI ELJÁRÁSBAN MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC DOKTORI ISKOLA NYELVHASZNÁLAT A JOGI ELJÁRÁSBAN Ph.D. értekezés - Munkahelyi vita anyaga - (A kézirat lezárásának dátuma: 2011. április 24.) Készítette:

Részletesebben

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:

Részletesebben

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat. Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben

Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben Logika nyelvészeknek, 11. óra A kvantifikáció kezelése a klasszikus és az általánosított kvantifikációelméletben I. A kvantifikáció a klasszikus Frege-féle kvantifikációelméletben A kvantifikáció klasszikus

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint

Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint Rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga Középszint 1. ÍRÁSBELI VIZSGA: Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája

Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája Meglehetősen elméletinek és száraznak Ígérkező fejtegetésemet egy élvezetes és rendkívül találó Kosztolányi novellarészlettel kezdem: "Meglátogatott

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása TANÍTÓI KÉZIKÖNYV Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása Ábécés olvasókönyv 1. (1. és 2. kötet) Olvasás munkafüzet 1. (1. és 2. kötet) Írás 1. munkafüzet Nagyalakú

Részletesebben

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE

AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

A héber nyelv története

A héber nyelv története A héber nyelv története BMA-HEBD-201 Biró Tamás 12. Modern héber, modern nyelvészet 2016. április 27. A nyelvújítás előtt Kohányi Sámuel: Első magyarnémet-héber hangoztató és olvasókönyv a magyarországi

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a

Részletesebben

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve

Wacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

A Jel és jelentés konferencia programja (A konferencia helyszíne: Budapest, VI. kerület, Lendvay u. 5.) 2007. október 29.

A Jel és jelentés konferencia programja (A konferencia helyszíne: Budapest, VI. kerület, Lendvay u. 5.) 2007. október 29. A Jel és jelentés konferencia programja 2007. október 29., hétfő délelőtt 9:00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK (MAJOROSI ANNA, GECSŐ TAMÁS) A NYELVELMÉLET - NYELVHASZNÁLAT CÍMŰ TANULMÁNYKÖTET BEMUTATÁSA (GECSŐ TAMÁS)

Részletesebben

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez

Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Értékelőlap a Kiváló magyar szótár versenyhez Az értékelt szótár címe és kiadója: A szótár szerzője: Dorogman György A szótár címe: Spanyol-magyar kéziszótár A szótár kiadója: Grimm Kiadó, 2007 I. Külső

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B

IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.) SPANYOL A szerzők

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgypedagógiai tartalmi megújításáért természettudományok

Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgypedagógiai tartalmi megújításáért természettudományok Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgypedagógiai tartalmi megújításáért természettudományok DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés

Részletesebben

Wittgenstein két fő műve

Wittgenstein két fő műve Szakdolgozat Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia szak Írta: Szecsődy Kristóf Témavezető: Faragó-Szabó István egyetemi docens 2010. Tartalom 1. Bevezetés 3. o. 2. Wittgenstein

Részletesebben

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA

Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

100 Szemle. Nyomárkay István

100 Szemle. Nyomárkay István 100 Szemle Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nyelvi hatás az említett idıponttal nem szőnt meg, csak átalakult. A XVIII. század végétıl folyó, majd a XIX. század harmadik harmadában létrejött standardizáció

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE TARTALOM 1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 3 2. A BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI.. 4 3. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása

Bevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLYOK A KUTATÁSBAN A KUTATÓI ETIKA 1

ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLYOK A KUTATÁSBAN A KUTATÓI ETIKA 1 ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLYOK A KUTATÁSBAN A KUTATÓI ETIKA 1 FÓRIS ÁGOTA 1. BEVEZETÉS A kutatás összetett kérdései a társadalmi gyakorlatban kialakult különböző kérdésekkel sok vonatkozásban érintkeznek.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Általános nyelvészet A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

Megjelent: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged, 2001

Megjelent: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged, 2001 Megjelent: Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei (CD), Szeged, 2001 A területi lehatárolások statisztikai következményei A területi lehatárolások statisztikai következményeinek megközelítése

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY?

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? FERNEZELYI BORI 1 MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? Gulácsi László (szerk.) (2012) Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés. Az egészség -gazdaságtani döntéstől a klinikai és finanszírozási döntéshozatalig. Budapest:

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap

SZEMLE. Szemle 89. Cambridge University Press, Cambridge, 2012. 297 lap Szemle 89 SZEMLE Kertész, András Rákosi, Csilla, Data and Evidence in Linguistics (A Plausible Argumentation Model) [Adatok és evidencia a nyelvészetben (Egy plauzibilis argumentációs modell)] Cambridge

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Az elefántcsonttorony átépítése *

Az elefántcsonttorony átépítése * Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:59 Page 219 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / nyelvfilozófia Gervain Judit Zemplén Gábor Az elefántcsonttorony átépítése * BEVEZETÉS Minden

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben