11. Vállalkozások (Csapi Vivien) A vállalkozás pénzügyi döntési területei: befektetési, finanszírozási és osztalékdöntések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "11. Vállalkozások (Csapi Vivien) A vállalkozás pénzügyi döntési területei: befektetési, finanszírozási és osztalékdöntések"

Átírás

1 11. Vállalkozások (Csapi Vivien) A vállalkozás pénzügyi döntési területei: befektetési, finanszírozási és osztalékdöntések Tegyük fel, hogy Ön egy bútorgyártó vállalkozás létrehozását határozza el. A világos üzleti stratégia, a vállalkozás létrehozásával elérni kívánt célok megfogalmazása, és megalkotása után következhet az előállított termékkel megcélzott piac(ok) azonosítása, a versenytársak elemzése, majd a vállalkozási forma kiválasztása. Az üzleti stratégia kivitelezése, a vállalkozás beindításához szükséges döntések meghozatala alapos üzleti megfontolásokat, és számos kérdés megválaszolását követeli meg. Milyen nyersanyagokra, berendezésekre, járművekre; hány alkalmazottra és egyéb eszközre van szükség a termelés megkezdéséhez? Milyen összegre van szükség a fenti eszközök beszerzéséhez, a vállalkozás beindításához? Rendelkezésre áll-e a kellő mennyiségű saját tőke? Más források után kell néznie a vállalatnak? Amennyiben sikerült a fenti kérdések megválaszolása, akkor beindíthatja vállalkozását: be kell szereznie a szükséges nyersanyagokat; fel kell vennie a gyártás megkezdéséhez, az előállított termékek értékesítéséhez szükséges alkalmazottakat. A vállalati pénzügyek nyelvén a fentiekkel Ön nem tesz mást, mint készlet-, tárgyi eszköz-, ingatlan-, valamint humán tőke-beruházást hajt végre. E beruházások végrehajtásához, a működés megkezdéséhez a vállalkozásnak pénzügyi forrásokat kell szereznie, hogy az eszközök beszerzési értékét kiegyenlítse. (Az eszközökbe fektetett pénzösszegnek meg kell egyeznie a finanszírozáshoz igénybe vett pénznagysággal.) Amikor megkezdődik az előállított termékek értékesítése, a vállalkozás elkezd pénzt generálni, vagyis létrejön az értékteremtés alapja. A vállalkozás célja: értékteremtés az Ön, tehát a vállalkozás tulajdonosa számára. Egy jól működő vállalkozásban minden funkció, minden részleg e vállalati cél eléréséhez szükséges maximális hozzájárulás érdekében kell, hogy végezze tevékenységét. A vállalkozások pénzügye, a tágan értelmezett pénzügy ama területét jelenti, amely a vállalatok pénzügyi döntéshozatalát, s e döntések eszközeit és elemzési módszereit foglalja magában. A vállalkozások pénzügyi vezetése, illetve a vállalkozás pénzügy szempontú menedzselése elsősorban a befektetési és finanszírozási döntésekkel, illetve a két döntési terület közötti interakciókkal foglalkozik. E két, viszonylag tág területre tekinthetünk mint a pénzügyi menedzsment elméletének és gyakorlatának középpontjára. A diszciplína felosztható hosszú és rövid távú döntések és elemzési eljárások között; ezek elsődleges célja a vállalati érték növelése, biztosítva, hogy a tőkearányos megtérülés meghaladja a tőkeköltséget, pótlólagos pénzügyi kockázat vállalása nélkül. A befektetési vagy beruházási döntés, melyre sok helyütt tőke-költségvetési döntésként utalnak a vállalkozás eszközbeszerzéséről hozott döntéseket fedi le. A vállalat e döntések eredményeként beszerzett eszközeinek a többsége a fogyasztói kereslet kielégítése érdekében előállított termék, illetve nyújtott szolgáltatás során felhasznált, alkalmazott, működtetett reál eszközöket testesít meg. A reáleszközöket csoportosíthatjuk tárgyiasultságuk szerint materiális (ingatlan, gépek, berendezések, járművek stb.) és immateriális (know-how, márkanév, szabadalmi jog stb.) javakra; míg lejárat, illetve használati idő szerint befektetett és forgóeszközökre. A tartósan lekötött reáleszközökbe történő befektetés vizsgálata kiemelt területe a befektetési döntéseknek, ezeket nevezzük beruházási döntéseknek. Befektetett vagy hosszú lejáratú eszközöknek tekintjük azon eszközöket, amelyek több (termelési) perióduson keresztül szolgálják a vállalat működését, tevékenységét (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök); míg a forgóeszközök a rövid lejáratú eszközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök). A befektetés tehát vonatkozhat ezen reáleszközökre, illetve a vállalkozások dönthetnek pénzeszközeik rövid vagy hosszú lejáratú értékpapírokba, letétbe helyezése mellett, mely befektetéseket összefoglalóan pénzügyi eszközöknek, az ez irányú befektetéseket pedig pénzügyi befektetéseknek fogjuk nevezni. A két befektetési terület eltérő vizsgálati módszereket igényel, közös jellemzőjük, hogy mindkét befektetésnél arra kell a vállalkozásnak törekednie - a vállalati érték maximalizálásnak megfelelően-, hogy az eszközök beszerzésére, üzembe-helyezésére fordított kiadásokat meghaladják az eszközök által generált pénzjövedelmek.

2 2 időtáv/pénzügyi döntési terület Hosszú távú (stratégiai) döntések Rövid távú (going on) döntések Befektetési döntések A vállalkozás tevékenységét hosszú távon (>1év) szolgáló eszközök (Befektetett eszközök) Tőkeköltségvetési döntések A vállalkozás tevékenységét rövid távon (<1év) szolgáló eszközök (Forgóeszközök) Finanszírozási döntések Tőkestruktúra döntések (Hosszú lejáratú kötelezettség és saját tőke) Rövid lejáratú kötelezettség Osztalékpolitikai döntések Forgótőke menedzsment 1. számú táblázat: A vállalati pénzügyek döntési területei A vállalkozások folyamatosan szembesülnek a befektetések kapcsán az alábbi kérdésekkel/problémákkal: Milyen összeget fektessenek be? Milyen eszközökbe irányuljon a befektetés (materiális, immateriális, reál, pénzügyi)? Ha a vállalat a jelenlegi és tervezett működés fenntartása érdekében új befektetést/beruházást határoz el, akkor döntést kell hozni arra vonatkozóan is, hogy milyen pénzügyi forrásból finanszírozza azt. Ezeket a döntéseket nevezzük finanszírozási döntéseknek. A finanszírozási döntések a működés folyamatos finanszírozását és egyedi, egyszeri pénzügyi döntések meghozatalát jelentik. Hasonlóan ahhoz, hogy a vállalkozás birtokolhat pénzügyi eszközöket (pl.: befektethet már vállalkozások értékpapírjaiba, kölcsönözhet a hitelintézet számára stb.), áruba bocsáthat saját reáleszközeire vonatkozó követeléseket részvény kibocsátással, kölcsönadással stb. A részvényhez, vagy kötvényhez hasonló, kibocsátott pénzügyi eszköz - a tulajdonosa számára - jogot teremt az értékpapírt kibocsátó vállalat profitja, osztaléka vagy esedékes kamatfizetése iránt. A pénzügyi eszközöknek pontosan e tulajdonsága teszi egymástól elválaszthatatlan, és szorosan együtt kezelendő pénzügyi döntési területté a befektetési és finanszírozási döntéseket. A finanszírozási döntések ezen kívül arra is választ keresnek, hogy milyen finanszírozási forrásösszetétel kedvező a vállalat számára. A vállalkozás vezetésének, a tőkeműködtetőknek azonosítaniuk kell az optimális finanszírozási kombinációt, s a vállalati érték maximalizálására alkalmas tőkestruktúrát (tőkestruktúra döntések). Eredeti értelemben a finanszírozás forrásán a kölcsöntőke (hitelezői tőke) és részvénytőke (saját tőke) valamilyen kombinációját értjük. Egy befektetés kölcsöntőkével történő finanszírozása szolgálattal járó adósságot hív életre, s emiatt pénzáram implikációi (kamat, törlesztés: állandó költség) a befektetési projekt sikerességétől függetlenül felmerülnek. A részvénytőke-finanszírozás kevésbé kockázatos finanszírozási forrás, ugyanakkor a tulajdon osztódásához és a részvényegységre jutó profit hígulásához vezet. A részvénytőke költsége általában magasabb a kölcsöntőke költségénél, így a részvénytőke finanszírozás a megtérülési küszöbérték emelkedését eredményezheti, ami ellensúlyozhatja a pénzáram-kockázat bármely csökkenését. A tőkeműködtetőknek meg kell kísérelni az illesztést a finanszírozott eszköz kombinációjában mind a lejáratot, mind a pénzáramlásokat illetően, amilyen szorosan csak lehet. A tőkeműködtetők el kell, hogy határozzák: forrásaikat befektetik-e további projektekbe, újra befektetik-e meglevő tevékenységükbe, vagy visszajuttatják-e szabad forrásaikat osztalékként a részvénytulajdonosokhoz. Az osztalék fizetését annak alapján döntik el, hogy a vállalatnak van-e fel nem használt profitja, s hogy milyenek a közvetlen jövő üzleti kilátásai. Amennyiben nincsenek pozitív nettó jelenértékű lehetőségek, ahol tehát a beszerzett eszközök által a működés, használat során generált várható pénzjövedelmek jelenértéke meghaladja az eszközök beszerzésére, üzembehelyezésére fordított kiadásokat, akkor a tőkeműködtetők vissza kell hogy juttassák ezt a többletet a befektetőknek; ez a szabad pénzáram azt a pénzt jelöli, amely visszamarad az összes üzleti kiadás fedezése után. A menedzserek el kell, hogy döntsék a forrás-visszajuttatás formáját, hogy tudni illik pénzben fizetnek osztalékot, vagy részvényeket visszavásárolnak. Különböző megfontolások érvényesülhetnek: ha a részvényeseknek adót kell fizetni az osztalék után, akkor a vállalat választhatja a profit

3 3 visszatartását, vagy a részvény-visszavásárlás lebonyolítását, mindkét esetben növelve a kintlevő részvények értékét; néhány vállalat részvények juttatásával fizet osztalékot, készpénzes osztalékjuttatás helyett. A fent bemutatott befektetési és finanszírozási döntéseket elsősorban a vállalat működését hosszú távon meghatározó, stratégiai kérdésnek tekintjük. Ezzel szemben megkülönböztetjük a vállalkozások pénzügyi tevékenységének rövid távú, a forgótőkéhez és a rövid lejáratú finanszírozáshoz kapcsolódó döntéseit, vagyis a forgótőke-menedzsmentet. E forgótőke-gazdálkodás magában foglalja a vállalat rövid lejáratú eszközei és ugyanilyen kötelezettségei közötti kapcsolat menedzselését. Míg a befektetési és finanszírozási döntések elsődleges célja a vállalati és ezen keresztül a tulajdonosi érték növelése, a forgótőke gazdálkodás célja, hogy biztosítható legyen a vállalati működés folytatása, s hogy legyen elegendő pénzeszköz-állomány az esedékes rövid lejáratú adósságok fedezésére, valamint a várható működési költségekre. A vállalati pénzáramok eredete, felhasználása és tervezése A vállalkozások pénzügyeinek középpontjában a pénzáramok generálása és azok menedzselése áll. A pénz a vállalat életadó vére, életereje, mely átfolyik a vállalkozás minden létfontosságú területén. Egy vállalkozás (működési) pénzáram-generáló képessége a vállalkozás túlélésének és növekedési lehetőségeinek kritikus tényezője. Abban az esetben, ha zavar áll be a pénzáramok normális be- és kiáramlásában, vérrög keletkezik a rendszerben, mely károsítja a vállalkozás szervezetét, és amennyiben nem megfelelően kezelik e problémát, a vállalkozás fennállása kerülhet veszélybe; hiszen pénz nélkül nem lehet a szállítóknak és a munkavállalóknak fizetni, nem lehet a kölcsöntartozásokat törleszteni, vagyis pénz nélkül a vállalkozások nem működhetnek. Vállalati pénzáramok Amennyiben a pénzáramot a vállalkozások ereiben csordogáló vérrel azonosítottuk a fentiekben, akkor a számvitelre talán leginkább a vállalkozás szervezetének hangjaként, a kommunikáció egy formájaként tekinthetünk. A számvitelt az egész világon arra használják, hogy segítségével rögzítsék, rendszerezzék és egységes formában nyilvánosságra hozzák a szervezetek különböző típusait érintő összevont pénzügyi tranzakciókat. A Magyarországon jelenleg érvényben lévő szabályozás (többször módosított évi C. törvény) az ezen információkat tartalmazó végtermékre, a beszámolóra helyezi a hangsúlyt, és annak elkészítésében alapvető fontossággal bírnak a törvényben meghatározott számviteli alapelvek és a könyvvezetéssel szembeni követelmények, kötelezettségek. A beszámoló alapvetően a külső informálást szolgálja, de magának a vállalkozásnak is szüksége van a pontos információkra tevékenységei tervezéséhez, a stratégiai és operatív döntések meghozatalához. A vállalati beszámoló fő részei általában a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. A mérleg egy adott időpontban rögzíti a vállalat vagyoni helyzetét. A mérleg forrás oldala megmutatja, hogy honnan származik a vállalkozás tőkéje (tulajdonosok, hitelezők) és feltárja annak szerkezetét. A mérleg eszköz oldala azt tükrözi, hogy mire fordította a cég a rendelkezésére bocsátott forrásokat. A mérleg forrás és eszköz oldala értelemszerűen azonos nagyságú. Az eredmény-kimutatás egy adott időszak (egy gazdálkodási év) gazdálkodási folyamatait, annak eredményét mutatja be, azt hogy mekkora eredményt, milyen ráfordításokkal, költségekkel ért el a vállalat. Amikor a számviteli eredménykimutatást tanulmányozzuk, akkor a hangsúly a vállalati profiton van, a finanszírozásban azonban a nettó pénzáramlás a fontos. A vállalat nettó profitja fontos mutató, a pénzáram azonban még fontosabb, mivel az osztalék fizetése pénzben kell, hogy történjék, s ugyancsak pénzre van szükség a működés folytatását biztosító eszközök megvásárlásához. Egy eszköz (vagy az egész vállalat) értékét az általa generált pénzáramok határozzák meg, így a részvényárak maximalizálásához a befektetők rendelkezésére álló, hosszú távon nem a nettó profit, hanem a nettó pénzáram maximalizálására van szükség; vagyis a pénzügyi menedzsmentnek a pénzáramlásra is jelentős figyelmet kell fordítania. A vállalat nettó cash flow-ja (pénzárama) különbözik a számviteli nettó (adózott) profittól, mert az eredménykimutatásban feltüntetett bevételek és kiadások nem mindegyike jár pénzmozgással. Az eredménykimutatás az árbevételt és a ráfordításokat attól függetlenül tartalmazza, hogy azok tényleges pénzmozgással jártak-e vagy sem. A bevételek csak akkor állnak rendelkezésre, amikor ténylegesen

4 4 megkaptuk azokat (pénz beáramlás inflow) és a költségek akkor válnak igazi pénz kiáramlásokká (outflow), amikor ténylegesen kifizetésre kerültek. A vállalkozás vezetői/tulajdonosai számára fontos, hogy értesüljenek a vállalaton belüli pénzáramlásokról és főleg arról, hogy tevékenységeikből milyen nagyságú pénzáram képződik. Számviteli beszámolási rendszerünk információtartalmának jelentős gazdagítását jelenti tehát a pénzáram-kimutatás (cash flow-kimutatás), mely szintén a(z éves) beszámoló részét képezi. Rövid távon a pénz be- és kiáramlásoknak kiegyensúlyozottaknak kell lenniük olyannyira, hogy a rendelkezésre álló pénzmennyiség eleget tegyen a hitelezők igényeinek. Hosszú távon, a megbízható fizetőképességi pozíció döntő jelentőségű bármely vállalkozás túlélése szempontjából. Egy profitorientált cég célja pénzügyi helyzetének maximálásaként is megfogalmazható. Ez a pénzáramlások hatékony menedzselésének, vagy más szóval, a tevékenységhez kapcsolódó pénz beés kiáramlások közötti különbség nettó jelenértéke maximálásának felel meg. Egy vállalkozás lényegében a pénzáramlások dinamikus halmazaként is ábrázolható (1. számú ábra). Saját tőke (részvénytőke): jegyzett tőke Hitelezői tőke (Kölcsöntőke): hitel/kölcsön/ kötvény Állam/Kormány: támogatások, adó Fogyasztók/ügyfelek: Árbevétel pénzbeáramlás Pénz Részvényesek/tulajdonosok: osztalék/részesedés, értékpapír-beszerzés, visszavásárlás Szállítók: Beszerzések pénzkiáramlás Alkalmazottak: bérek Kölcsönző/hitelező: törlesztés/kamat Állam/kormány: adók 1. számú ábra: A vállalkozások pénzáramlása Forrás: (Pike-Neale, 2006) és (Soenen-Tarnóczi, 1991) alapján saját szerkesztés Ahogyan az az 1. számú ábráról is leolvasható, lényegében három alapvető pénzáramlás létezik, amit a vállalkozás pénzügyi vezetőjének irányítania kell: befelé áramlás, kifelé áramlás és a vállalaton belüli áramlás (intrafirm flow). A pénz beáramlás elsődlegesen a fogyasztóktól jön, de jöhet kamat bevételekből, adó-visszatérítésekből, lejárt vagy értékesített értékpapírokból, rövid távú kölcsönökből, hosszú lejáratú hitelekből és részvény kibocsátásokból is. A pénz kiáramlás a szállítókhoz, az alkalmazottakhoz, az adóhivatalhoz, a hitelt nyújtókhoz, a részvényesekhez stb. irányul. A belső pénzáramlások alapvetően a vállalkozások különböző részlegei és a bankja között történnek. A pénzáram-kimutatás A pénzáram kimutatás funkciója egyrészt a pénzeszközökben bekövetkezett állományváltozás mértékének a bemutatása, másrészt az állományváltozásra ható legfontosabb tényezők bemutatásán keresztül a vállalkozás pénzügyi stabilitására vonatkozó következtetések levonása.

5 5 A Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) szerint a cash-flow kimutatás a pénzügyi beszámolás részét képezi (A pénzáram-kimutatás szabályozásával a 7. számú standard foglalkozik). A nemzetközi számviteli standard kétféle módszer szerinti pénzáram-kimutatás (direkt vagy indirekt módszer) készítése közüli választást javasol. A közvetlen (direkt) módszer a vállalkozás vásárlóitól származó pénzáramlások összegyűjtésével indul, majd ebből levonásra kerülnek a különböző pénzkiáramlások, amelyek a vállalkozás normális működése kapcsán történnek, mint például számlák kifizetése a szállítóknak vagy munkabérfizetés az alkalmazottaknak. Ez nehezebben alkalmazható módszer, mivel az eredménykimutatás minden a számviteli könyvelésből származó tételét a készpénz-forgalom ismeretében módosítani kell. Számítása saját vállalkozásnál általában nem okoz különösebb problémát, de esetenként nagyobb adatgyűjtési munkával járhat. A közvetett (indirekt) módszer sokkal népszerűbb, bár más vállalkozásra vonatkozó számításnál okozhat nehézségeket az adatok korlátozott rendelkezésre állása (például kiegészítő-melléklet, forgalmi költséges eljárással készített eredménykimutatás esetén az értékcsökkenési leírás stb.). Jól látszik tehát, hogy a két módszer alapvetően a kiindulási pontban különbözik egymástól. A közvetlen módszer az eredménykimutatás tetejéről, a bevételektől indul, míg a közvetett módszer az aljáról, vagyis a mérleg szerinti eredménytől. Végeredményben az indirekt módszer is ugyanazt az értéket adja, mint az előző, csak más formában jelennek meg a belső változások. Ennél a módszernél a kiindulási alap az adózott eredmény, amelyet korrigálunk, az eszköz- és forrásszámlák állományában adott időszak alatt bekövetkező változásának figyelembevételével jut el a pénzeszközök állományváltozásának meghatározásáig. Az eszközökbe történő befektetés a pénzeszközök lekötését, felhasználását jelenti, míg a vállalat működéséhez igénybevett összegek állományának növekedése forrást jelent a későbbi pénzkiáramlások, vagyis pénzáram-felhasználások számára. Az eszközoldalon bekövetkező állományváltozás irányával ellentétes változás tapasztalható a pénzállomány változásában, hiszen a pénzeszközök a mérleg eszközoldalán helyezkednek el, így a mérleg-egyezőségből következik, hogy ha pl. nő a befektetett eszközök állománya az egyben pénzállomány csökkenést eredményez. Ugyanakkor bármilyen forrás oldalon történő állományváltozás a pénzeszközök állományában azonos irányú változást indukál, mert a pénzeszközök a mérleg bal, míg a források a mérleg jobb oldalán találhatók, így a mérlegegyezőségből következően pl. ha nő a társaság jegyzett tőkéje az egyben pénzállomány növekedésként mutatkozik. A pénzáram-kimutatás nem pusztán a múltra vonatkozó értékelés eszköze. Alapvető alkalmazási területe a tervezés. A közvetlen pénzáram módszerre épülő likviditási terv a rövid távú vállalati forrástervezés egyik legfontosabb eszköze. A likviditási terv segít átgondolni a vállalkozás várható pénzbevételeit és pénzkiadásait, fontos információkat szolgáltat a készpénz folyamatok kézbentartásához, a relatív pénzfelesleg és az átmeneti pénzhiány kezeléséhez. A likviditási terv mellett nem feledkezhetünk el a pénzáramok vagyon- és vállalatértékelésben játszott szerepéről sem. Ahogyan azt korábban kifejtettük, a pénzügyi és reáleszközök értékelésének alapja, az eszközök működéséből, tartásából várható jövőbeni pénzáramok meghatározása. A vállalat értéke ennek értelmében a vállalat működéséből származó jövőbeni pénzáram jelenértékeként határozható meg, mely vagyonértékelési módszert a szakirodalom diszkontált pénzáram módszernek nevez. Végül, de nem utolsó sorban a pénzáram-kimutatások szintén jellemző felhasználási területe a beruházási döntések pénzügyi megalapozása. A beruházások kivitelezése és üzemeltetési ideje alatt felmerülő pénzáramok követésére szolgáló tőke-költségvetés, a projekt pénzáramlását összegző kimutatás direkt, ill. indirekt módszerrel is összeállítható. A vállalati pénzáramlás előrejelzése Amikor egy már lezárt időszak pénzáramlását mutatjuk ki, akkor a beruházási döntések alapját képező pénzáramlások felírásához a vállalat számviteli adataiból és kimutatásaiból indulunk ki. A már lezárt év nyitó- és záró mérlegéből, valamint eredmény-kimutatásából meghatározható a cashflow-kimutatás. Ebben az esetben egyszerű a helyzetünk, hiszen ex post, a már realizált adatok segítségével dolgozhatunk.

6 6 Gyökeresen más a helyzetünk a beruházások megvalósíthatóságának vagy a vállalatok jelenértékalapú elemzésénél. Ezesetben nem a már realizált, hanem a jövőben, az előrejelzések alapján várható adatokra lesz szükségünk. Az összefüggés a különböző nyilvántartások (mérlegek + eredménykimutatás cashflow-kimutatás) várható értéke között is fennáll, és ez a kapcsolat hasonló, mint ahogy azt a múltbeli kimutatások esetére fennáll. Vizsgálatainknál az alábbi alapértelmezéseket tesszük: Vállalatunk elhatárolás-elven könyvel (alapértelmezésként egy részvénytársaságról van szó). A finanszírozási döntések másodlagosak (adottak, vagy később meghatározandók). A pénzáramlások lényegének érzékeltetéséhez a (elhatároláselvű) számviteli és a pénzügyi számbavételi koncepció eltéréseit kell megvizsgálnunk. A számviteli koncepció eredményben, a pénzügyes pénzáramlásban gondolkozik. A legjelentősebb eltérések négy területen jelentkeznek: a költségek és bevételek elszámolásánál, a beruházások kezelésénél, a forgóeszközök elszámolásánál, az adók figyelembevételénél. Az eltérések alapja, hogy a kettős könyvvitelben a számviteli és az adójogszabályok szerinti elszámolhatóság alapján vesszük figyelembe az esedékes költségeket és bevételeket. Ezek segítségével jutunk el fő célunkhoz, a mérleghez és a megfelelő számviteli eredmény-kategóriához (a leglényegesebbek közülük az adózás előtti, adózás utáni és mérleg szerinti eredmények). A pénzáramlás szempontjából pedig a tényleges felmerülés a lényeges: mikor, mekkora nagyságú pénz ki- vagy beáramlást fog jelentkezni. A pénzügyi értelmezések, a jelenérték-számítás alapján a vállalat pénzáramlása, pénzáramlás-sorozata, a pénzáramlások egyenlege a vállalat eredménye. A költségeket és bevételeket a számvitel (kettős könyvvitel) azok esedékességekor veszi számba. Akkor is, ha a tényleges pénzbeni teljesítés részben előbb történt, vagy ha lényegesen késett a fizikai teljesítés. A pénzáramlás viszont kizárólag a ténylegesen beérkezett és kifizetett pénzmozgásokat tartalmazza. Vagyis a pénzáramlás szempontjából a pénzmozgások tényleges időpontja a releváns. A beruházásoknál a számvitel a beruházás időpontjában költséget nem számol el, csak az eszközök szerkezetét változtatja meg: pénzeszközök helyett befektetett tárgyi eszközök kerülnek a mérlegbe. Ebben az időpontban a számviteli eredménybe a beruházás összege nem kerül bele. Az üzemeltetés során azonban az eszköz fizikai-erkölcsi kopását amortizációs (értékcsökkenési) leírással költségként elszámolja. A beruházás összege tehát nem a beruházás időpontjában, hanem később, több éven keresztül, a használat során kerül költségként az eredmény-elszámolásba. A pénzáramlás szempontjából azonban ismét csak a tényleges pénzmozgások az érdekesek. Vagyis a pénzáramlás kiszámításához a beruházás időpontjában a beruházás összegét, mint negatív előjelű pénzáramlást kell figyelembe venni. A későbbi időpontokban azonban további pénzáramlások nincsenek. Az amortizáció mint költségtényező az eredmény-kimutatást és az adófizetést módosítja, de közvetlen pénzáramlást nem jelent. (Az értékcsökkenési leírás az adóalap és ebből adódóan a fizetendő adó értékének megváltoztatásával közvetett módon befolyásolja azonban a pénzáramlás nagyságát). A forgóeszközök a számvitel szempontjából nem jelentenek költségtényezőt, mert a forgótőke csak a felhasználásakor, elhasználódásakor kerül az eredménykimutatásba, ezért addig csupán az eszközök átcsoportosítását jelenti. A pénzügyes számára azonban az eszközök átcsoportosítása is jelentőséggel bír. Ha ugyanis a szabad pénzek terhére kell a vállalat működéséhez a forgóeszközöket biztosítani, ez pénzkiadással, vagyis a pénzáramlás csökkenésével jár. Az adófizetés szempontjából háromfajta adócsoportot kell megkülönböztetnünk. A forgalommal kapcsolatos adók (leginkább ÁFA) esetében azt tételezzük fel, hogy evvel a tétellel a vállalat hosszútávon egyenlegbe kerül. Ha többet fizet ki beszerzéseinél, mint eladásainál, akkor visszaigényli, ha kevesebbet, befizeti. (Rövidtávon, likviditási tervnél persze az éppen aktuális ÁFA-egyenlegnek van hatásuk.)

7 7 A különböző erőforrásokkal, termelési tényezőkkel kapcsolatos adók és adójellegű tételek (gépjárműadó, iparűzési adó, kommunális adók, egyéb helyi adók, munkáltatói járulék stb.) a ráfordítások között szerepelni fognak. Az eredményt sújtó adó (társasági adó és ha van, különadók) esetére szentelünk most külön figyelmet. A vállalat adófizetés előtti eredménye számviteli szempontból fontos eredménykategória. Ha levonjuk a fizetendő nyereségadót, megkapjuk az adófizetés utáni eredményt ez az eredménykategóriák közül a legfontosabb a pénzügyes szempontjából. A pénzáramlás szempontjából az adózás utáni pénzeknek van kitüntetett szerepe: az adó is éppolyan pénzáramlás, mint mondjuk a munkabér kifizetése vagy az alapanyag vásárlása. Az adók esetében is lényeges ezek nagyságának és esedékességének tervezése. Úgy fogjuk fel, hogy mint a többi kiadásnál is, a vállalat törvényes lehetőségein belül ezek jelenértékének minimalizálására törekszik. A pénzáramlások értékelésénél az is lényeges problémakör, hogy nominális vagy reálértéken vegyük-e számba azokat. A gyakorlat az, hogy az előrejelzési horizontot két időszakaszra osztják: egy középtávú (jellemzően 4-10 éves), belátható hosszúságú, ún. explicit szakaszra, amelyben minden egyes évre külön összeállítják a pénzáramlás előrejelző sémáját, és az azutáni, hosszútávú (akár a végtelenig tartó), ún. implicit szakaszra, ahol nem tervezik meg évente a pénzáramlás nagyságát, hanem csak egy idősorral (jellemzően valamilyen örökjáradékkal) becslik meg az értékét. A kétféle időszakaszban másképpen kezelik a várható infláció nagyságát. Az explicit szakaszban alapértelmezésként nominális pénzáramlásokkal dolgozunk, mert az adók kiszámításához a tényleges, nominális pénzáramlások adják az egyértelmű kiszámítási alapot. Az implicit szakaszban általában csak a reál-pénzáramlásokat becsülik. Ilyen esetekben nem írják fel a végtelenig minden év pénzáramlását, hanem az utolsó részletesen kiszámolt év pénzáramlásából kiindulva egy növekvő tagú örökjáradékkal közelítik az egyes évek pénzáramlásait, ahol a növekedési ütem az egyszerűbb becsülhetőség miatt inkább reálütem (természetesen ilyenkor az elvárt hozam is reálhozam kell legyen.) Mi ebben a fejezetben csak az explicit szakasz pénzáramlásainak előrejelzési technikájával foglalkozunk. A pénzáramlást felírhatjuk a tényleges pénzáramlás-elemekből ez a pénzügyes logikának inkább megfelelő módszer, amelyet direkt módszernek neveznek, és az eredményből és a mérlegekből kiindulva. Ez a számviteli sémákat közvetlenebbül felhasználó módszer az indirekt módszer. Eredményül természetesen ugyanazt kell kapnunk. Néhány, speciálisabb területet (például veszteség-elhatárolás, tartalékképzés, költségek vagy bevételek elhatárolása, a nyereségadókon kívüli adók hatása, adóalap-korrekciós tételek hatása stb.) nem fogunk elemezni. Mindezek miatt csak vázlatos az a pénzáramlás-tábla, amelyhez a következőkben eljutunk. Az előrejelzés néhány tétel kezelésekor más technikát igényel, mint a múltbeli kimutatások összeállítása. A forgóeszközök között a pénzeszközök tervezett nagyságát kétfelé szokás bontani. A működéshez szükséges pénzeszközök állománya (például áruházban a pénztárakban minimális szükséges készpénzmennyiség), amit terveznünk szükséges. Az efölötti, a működéshez nem szükséges pénzmennyiség szabad pénzeszköznek számít, amely kivehető a vállalatból vagy szabadon felhasználható a tulajdonosok döntése alapján. A forgóeszközökön belül likvid pénzügyi befektetésekkel (likvid értékpapírok, rövidtávú bankbetétek) külön nem számolunk. Úgy tekintjük, hogy ezek középtávon már likvid, fizetésre alkalmas tételek, és

8 8 ezeket a tulajdonosok ugyanúgy tudják használni, mintha készpénzük lenne. Vagyis a pénzeszközök állományába értjük ezek esetleges nagyságát. Az előrejelzésekben nem szerepel a fenti két korrekcióval számolt szabad pénzeszközök nagysága, hiszen ez a tervezett végeredmény mennyivel változik az egyes időszakokban a pénzeszközök állománya. A direkt cashflow-összeállítás Kezdjük a direkt módszerrel: 1. Árbevétel 2. Folyó költségek (-) 3. Értékcsökkenési leírás (-) 4. Pénzügyi tevékenység eredménye 5. Egyéb tevékenység bevétele 6. Egyéb tevékenység ráfordítása (-) 7. Adózás előtti eredmény ( ) 8. Fizetendő adó 1. Árbevétel 2. Folyó költségek (-) 4. Pénzügyi tevékenység eredménye 8. Fizetendő adó (-) 9. Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) 10. Befektetett tárgyi eszközök értékesítése 11. Forgóeszközök állományváltozása (-) 12. Forgóeszközök értékesítése 13. Saját tőke egyéb változása 14. Idegen tőke változása 15. Cashflow ( ) Segítő sorokként érdemes nyilvántartani az alábbi állományokat: 16. Forgóeszközök állománya 17. Befektetett tárgyi eszközök állománya 18. Idegen tőke állománya 2. számú táblázat A direkt casflow-előrejelzés sémája A cashflow előrejelzés elkészítésekor két feladatot kell megoldanunk. Először az eredmény-kimutatást kell elkészítenünk, amelynek célja a fizetendő adó nagyságának meghatározása. Mint látható, a fizetendő adó sorig olyan tételek szerepelnek, amelyek az adófizetés előtti nyereség nagyságát befolyásolják, azaz eredményképző tételek. A második táblázatban, magában a pénzáramlásokat tartalmazó részben a fizetendő adó sor után, pedig olyan tételek kerülnek fel, amelyek pénzmozgással járnak, de az eredmény képzésében nincs további szerepük. Több sor is kiegészítő információt igényel. Az egyéb tevékenység bevételébe általában mind a befektetett tárgyi eszközök, mind a forgóeszközök értékesítésével realizált eredményt is beleértjük. o A befektetett tárgyi eszközöknél minden bizonnyal helyesen jártunk el, hiszen nem tartozhat a vállalat alaptevékenységei közé, hogy túladjon gépein és berendezésein. o A forgóeszközök esetében azonban elképzelhető, hogy az eszköz realizálása a szokásos üzleti tevékenysége keretei között marad. Például ha a vevőállományát behajtja, vagy késztermék készleteit értékesíti, akkor ez a normális üzleti tevékenységének részét képezi. Viszont, ha nem késztermék készletet, hanem például

9 9 alapanyagokat értékesít, ez már nem a szokásos tevékenysége. Ugyancsak az egyéb eredmény nagyságát befolyásolja, ha egy vevő tartozását már reménytelen egészében behajtani, és ezért annak egészét vagy egy részét veszteségként le kell írni ez rendkívüli veszteséget jelent. Azt látjuk, hogy a forgóeszközök realizálása többféle eredmény-kategóriába tartozhat, amit a részletes információk birtokában nyilván a megfelelő sorba be is tudunk sorolni. A részletes adatok hiányában a forgóeszközök realizálásával kapcsolatos összes eredményt az egyéb tevékenység eredményébe számítunk. A fizetendő nyereségadóról feltesszük, hogy fizetése azonnal esedékes. (Ez nincs is távol a magyar gyakorlatról, hisz a kettős könyvvitelt végző vállalkozásoknak december végéig fizetendő nyereségadójukat 95%-os mértékig teljesíteniük kell.) A saját tőke értékét sematikusan három nagy részre bonthatjuk: o a tárgyévi eredményre, o a jegyzett tőkére és o a különböző tartalékok összességére. Ha a saját tőke értéke bármilyen okból nő, ez növeli a pénzáramlás értékét. A tárgyévi adózás utáni eredmény nagyságát az eredmény-kimutatás összeállításával már meghatároztuk. Emlékeztetünk rá, hogy a fizetendő nyereségadóval kalkulálunk, de az osztalékfizetés problémáját későbbre hagyjuk tehát nem az adózás előtti, de nem is a mérleg szerinti eredmény, hanem az adózás utáni, nettó eredmény számításunk kiindulópontja. A jegyzett tőke értéke tőkeemeléskor vagy tőkeleszállításkor változik. A tartalékok rendkívül különböző okok miatt változhatnak meg. Például ha a vállalat a névérték 300%-án bocsát ki részvényeket, akkor a névértéknek megfelelő összeg a jegyzett tőke értékét, az afölötti 200% a tőketartalékot gyarapítja. A tartalékok változásába egyetlen tételt nem számítunk bele: az előző évi mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba való átvezetését. Ezt a pénzösszeget már az előző év adózott eredményébe beépítettük, a rákövetkező évben már másodszor számolnánk ugyanezt a nagyságot. Lássunk mindezek illusztrálására egy példát! 1.a) példa: A Vaskarika művek új telephelyet vásárol, ahol termelését átmenetileg fel kívánja futtatni. A beruházás értéke a tervek szerint 200 MFt, melyet évi 5%-os kulccsal lehet értékcsökkenteni. A tervek szerint a vállalat a következő évben már 50 MFt-os árbevételt érhet el, 30 MFt-os folyó ráfordításokkal. A 2. évben a tervek szerint az árbevétel 100 MFt-ra emelkedik, a folyó ráfordítások értéke pedig 50 MFt-ra. A 3. év elején a vállalat a telephelyet értékesíteni fogja, a tervek szerint 220 MFt-ot fog érni az ingatlan. Alapanyagra a vállalatnak már az induláshoz szüksége van, 20 MFt értékben. Az alapanyag szükséglet a működés során nem változik. Ugyanakkor a vevők 50%-a egy év átfutási idővel fizet. A harmadik évben a vállalat vevőállományát maradéktalanul behajtja, alapanyag-készleteit 80%-os áron értékesíti. A vállalat eredményét 20%-os társasági adó terheli. Írja fel a vállalat pénzáramlásának előrejelzését a direkt előrejelzés módszerével! Vegye figyelembe szokásos feltételezéseinket, a pénzáramlásokat az egyes évek végéhez rendelje.

10 10 Megoldás: Eredménykimutatás ( MFt) Évek 0. év 1. év 2. év 3. év 1. Árbevétel Folyó költségek (-) Értékcsökkenési leírás (-) -10 (b) -10 (c) 4. Pénzügyi tevékenység eredménye 5. Egyéb tevékenység bevétele (d, e)) 6. Egyéb tevékenység ráfordítása (-) -(180+20) (d, e) 7. Adózás előtti eredmény ( ) Fizetendő adó ,2 Pénzáramláskimutatás 1. Árbevétel Folyó költségek (-) Pénzügyi tevékenység eredménye 8. Fizetendő adó (-) ,2 9. Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) -200 (a) 10. Befektetett tárgyi eszközök értékesítése 220 (d) 11. Forgóeszközök állományváltozása (-) -20 (a) -25 (f) -25 (f) +50 (g) 12. Forgóeszközök értékesítése +16 (e) 13. Saját tőke egyéb változása 14. Idegen tőke változása 15.Cashflow ( ) , Forgóeszközök állomány az év végén Befektetett tárgyi eszközök nyilvántartási (nettó) értéke az év végén 3. számú táblázat Az 1. példa megoldása direkt módszerrel Megjegyzések: a) Alapértelmezés, hogy a szükséges befektetett tárgyi eszköz- és forgóeszköz-állományt a nulladik év végén, azaz a jelenben biztosítani kell, hogy a vállalat a működése első évét biztonságosan meg tudja kezdeni. b) Ugyancsak alapértelmezés, hogy az értékcsökkenési leírást lineárisan számoljuk. Ez azt jelenti, hogy a leírás teljes időtartama alatt minden évben a beszerzési árnak ugyanakkora arányát számoljuk el költségként. c) Az értékesítés évében időarányos amortizációt számolunk el. Ha az év elején történt a befektetett tárgyi eszközök értékesítése (vagy erre következtethetünk abból, hogy a vállalat az értékesítés évében már nem termelt), akkor a befektetett tárgyi eszközök utolsó évére már nem számolunk el leírást. Ha az utolsó évben szokásos tevékenység folyt a tárgyi eszközökkel, akkor az a feltevésünk, hogy az év végén történt az értékesítés, és erre az évre is a szokásos értékcsökkenéssel kalkulálunk. d) A befektetett tárgyi eszközök értékesítési ára 220 MFt. A 3. évben nyilvántartási értékük a 200 MFt-os beszerzési ár, csökkentve a két évi értékcsökkenéssel (2 10 MFt), azaz 180 MFt. A befektetett tárgyi eszközök értékesítése +40 MFt-os egyéb eredményt jelent. Azaz: Egyéb bevétel: 220 MFt (értékesítési ár) Egyéb ráfordítás: 180 MFt (200 MFt-os eredeti érték 20 MFt amortizáció) Egyéb eredmény: +40 MFt (eredményt növeli) 4. számú táblázat Az 1. példában a befektetett tárgyi eszközök értékesítésének hatása a vállalat egyéb eredményére.

11 11 e) A készletek beszerzési ára 20 MFt. Értékük időközben nem változott. A 3. évben nyilvántartási értékük 80%-án, azaz 16 MFt-ért értékesítjük. A készletek értékesítése 4 MFtos egyéb eredményt jelent. Azaz: Egyéb bevétel: 16 MFt (értékesítési ár) Egyéb ráfordítás: 20 MFt (nyilvántartási érték) Egyéb eredmény: +-4 MFt (eredményt csökkenti) 5. számú táblázat Az 1. példában a készletek értékesítésének hatása a vállalat egyéb eredményére. f) A vevőállomány az adott év végén a tárgyévi árbevétel 50%-a lesz (hiszen a vevők 50%-a még nem fizetett). Az első év végén az 50 MFt-os árbevétel fele, azaz 25 MFt lesz a vevőállomány. A második év végén a 100 MFt-os árbevétel felét, azaz 50 MFt-ot fog a vevőállomány kitenni, ami további 25 MFt-os vevőállomány-növekedést tesz ki. Hangsúlyozni kell, hogy a pénzáramlásba a vevőktől befolyt készpénz nagysága közvetlenül nem kerül be. Két úton számoljuk el ezt a tételt: az árbevétel, illetve a vevőállomány változása segítségével. Lássuk például a 2. év pénzáramlásának ezt a részét: Eredeti módszer szerint Részletesen kifejtve Árbevétel +100 Nyitó vevőállomány +25 Nyitó vevőállomány +25 Előző évi árbevételből beérkezik a % Záró vevőállomány +50 Tárgyévi árbevételből készpénzben +50 beérkezik 50% Vevőállomány változásának -25 Záró vevőállomány +50 hatása a pénzáramlásra Pénzáramlásra gyakorolt +75 Pénzáramlásra gyakorolt hatás +75 hatás 6. számú táblázat Az 1. példában a vevők hatása a vállalat pénzáramlására. (A balra rendezett számok segédadatok, a középre rendezett számokból számoltuk a pénzáramlásra gyakorolt hatást.) g) A 3. évben a vállalat a vevőállományt maradéktalanul behajtja, azaz az 50 MFt-os követelésállomány hiánytalanul beérkezik. A végeredményünk a pénzáramlás sor. A pénzáramlások azok az összegek, - amelyeket, ha a pénzáramlás pozitív, a tulajdonosok kivehetnének a cégből (például osztalék kifizetésével), - illetve amelyeket, ha a pénzáramlás negatív, a finanszírozáshoz valamilyen formában elő kell még teremteni (mint most például az 1. évben). Az indirekt cashflow-előrejelzés A másik megoldás az úgynevezett indirekt cashflow összeállítási módszer, ami a vállalat mérleg- és eredményadataiból építi fel a kimutatást. Miután a magyar számviteli sztenderdeknek ez a megoldás felel meg, vagyis ebben a formában szokás legalábbis az ex post kimutatásokban összeállítani, bemutatjuk ennek a vázlatos elrendezését is. A módszer alapfilozófiájának ismertetéséhez szükség van egy vállalat adott évének sematikus nyitóés zárómérlegére:

12 12 Nyitó pénzeszközök Záró pénzeszközök Eszközök Források Nyitómérleg Eszközök Zárómérleg Források 2. ábra Nyitó- és zárómérleg A vállalat tárgyévi pénzáramlását a pénzeszközök állományának tárgyévi változásából tudjuk meghatározni: CF = C záró C nyitó A probléma azonban az, hogy a pénzállomány túl rugalmasan képes változni, ezért állományának (és ennek változásának) előrejelzése lehetetlen feladat. A koncepció az, hogy mind az eszköz- mind a forrásoldalon az összes többi tétel változását kívánjuk megbecsülni, és ezek egyenlege kiadja a pénzeszközök várható állomány-változását. Lépésenként végigvesszük az eszköz- és forrásoldal egyes tételeinek lehetséges megváltozásait. A saját tőke értéke, mint a direkt módszernél már láttuk, o a tárgyévi eredmény, o a jegyzett tőke, o illetve a tartalékok változása folytán módosulhat. A tárgyévi (adózás utáni) eredmény összeállítása az indirekt módszer kiindulópontja. Az összes többi tétel a mérlegtételek egyéb okokból való megváltozását mutatja. Ezek a nettó eredményt módosító, úgynevezett cashflow-korrekciós tételek. Ez azt jelenti, hogy a nettó eredmény előrejelzésén túl a az idegen források, a forgóeszközök, a befektetett tárgyi eszközök saját tőke egyéb okokból történő (könyv szerinti értéken vett) állományváltozását kell még megbecsüljük. A befektetett tárgyi eszközök értéksorai o a beruházás, o az értékcsökkenési leírás, o illetve a maradványértéken való kivezetés eseményeit foglalja magába.

13 13 A forgóeszközök állományváltozásait is könyvszerinti értéken könyveljük, hiszen ha a könyv szerinti értékektől eltérő áron értékesítettük őket, akkor ennek az eredményre gyakorolt hatását már a nettó eredmény kiszámításánál figyelembevettük. A többi tétel esetében a direkt módszernél tett megállapításaink itt is érvényesek. Az indirekt cashflow-kimutatás vázlatos sémája: 1. Árbevétel 2. Folyó költségek (-) 3. Értékcsökkenési leírás (-) 4. Pénzügyi tevékenység eredménye 5. Egyéb tevékenység bevétele 6. Egyéb tevékenység ráfordítása 7. Adózás előtti eredmény ( ) 8. Fizetendő adó (-) 9. Adózás utáni eredmény (7+8) 9. Adózás utáni eredmény 3. Értékcsökkenési leírás 10. Működési cashflow (9 + 3) 11. Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) 12. Befektetett tárgyi eszközök értékesítése könyv szerinti értéken 13. Forgóeszközök állományváltozása, könyv szerinti értéken (-) 14. Saját tőke egyéb változása 15. Idegen tőke változása 16. Cashflow ( ) Segítő sorokként ismét csak a következő állományokat érdemes nyilvántartani: 17. Forgóeszközök állománya 18. Befektetett tárgyi eszközök állománya 19. Idegen tőke állománya 7. számú táblázat Az indirekt pénzáramlás-előrejelzés sémája 1.b) példa: Megismételjük a Vaskarika művek beruházásnak adatait. A Vaskarika művek új telephelyet vásárol, ahol termelését átmenetileg fel kívánja futtatni. A beruházás értéke a tervek szerint 200 MFt, melyet évi 5%-os kulccsal lehet érték-csökkenteni. A tervek szerint a vállalat a következő évben már 50 MFt-os árbevételt érhet el, 30 MFt-os folyó ráfordításokkal. A 2. évben a tervek szerint az árbevétel 100 MFt-ra emelkedik, a folyó ráfordítások értéke pedig 50 MFt-ra. A 3. év elején a vállalat a telephelyet értékesíteni fogja, a tervek szerint 220 MFt-ot fog érni az ingatlan. Alapanyagra a vállalatnak már az induláshoz szüksége van, 20 MFt értékben. Az alapanyag-szükséglet a működés során nem változik. Ugyanakkor a vevők 50%-a egy év átfutási idővel fizet. A harmadik évben a vállalat vevőállományát maradéktalanul behajtja, alapanyag-készleteit 80%-os áron értékesíti. A vállalat eredményét 20%-os nyereségadó terheli. Írja fel a vállalat pénzáramlásának előrejelzését az indirekt módszer segítségével! Vegye figyelembe szokásos feltételezéseinket, a pénzáramlásokat az egyes évek végéhez rendelje.

14 14 Megoldás: Pénzáramlás, MFt Évek 0. év 1. év 2. év 3. év 1. Árbevétel Folyó költségek (-) Értékcsökkenési leírás (-) -10 (b) -10 (c) 4. Pénzügyi tevékenység eredménye 5. Egyéb tevékenység bevétele (d, e) 6. Egyéb tevékenység ráfordítása (d, e) 7. Adózás előtti eredmény ( ) Fizetendő adó (-) ,2 9. Adózás utáni eredmény (7+8) ,8 3. Értékcsökkenési leírás Működési cashflow (9 + 3) ,8 11. Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) -200 (a) 12. Befektetett tárgyi eszközök értékesítése könyv 180 (d) szerinti értéken 13. Forgóeszközök állományváltozása, könyv szerinti értéken (-) -20 (a) -25 (f) -25 (f) (e, g) 14. Saját tőke egyéb változása 15. Idegen tőke változása 16. Cashflow ( ) ,8 17. Forgóeszközök állománya az adott év végén Befektetett tárgyi eszközök állománya könyv szerinti értéken az adott év végén 8. számú táblázat Az 1. pédla megoldása indirekt előrejelzési módszerrel Megjegyzések: Megjegyzéseink megegyeznek a direkt módszernél kifejtettekkel. Kiegészítést csak a d), e) és g) pontokhoz fűzünk: d) A harmadik évben, a 180 MFt-os nyilvántartási értékű befektetett tárgyi eszközöket 220 MFtért értékesítjük. Ebből a 220 MFt-ból 220M 180M = 40 MFt kerül az egyéb eredménybe, ami így adóalap-növelő hatású. A maradék 180 MFt, azaz a befektetett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke, vagy más szóval kivezetési értéke, adómentes pénz, és a cashflowkorrekciós tényezők között szerepel. e) A készletek nyilvántartási értéke 20 MFt, értékesítésükkel 16 MFt-os bevételt realizáltunk. Ez azt jelenti, hogy az egyéb eredményhez ez a művelet 4 MFt veszteséggel járult hozzá. Az egyéb eredményben tehát 4 MFt szerepel, a nyilvántartási érték változása, a +20 MFt pedig cashflow-korrekciós tétel. A két érték összege, -4M + 20M = 16 MFt, amennyi bevételt realizáltunk. g) Az 50 MFt-os vevőállomány a 3. évben maradéktalanul beérkezett. Ez azt jelenti, hogy az eredményre gyakorolt hatása 0 Ft a beérkezett 50 MFt mind adómentes. Az 50 MFt, mint a vevőállomány változása, szintén a cashflow-korrekciós tételek között szerepel. Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy a cashflow-korrekciós tételeket könyv szerinti értéken vesszük figyelembe. Mint látjuk, a kétfajta pénzáramlás-előrejelzési modell ugyanazt a végeredményt adta.

15 15 Az előrejelzések során a likviditási, rövidtávú terveknél a direkt módszer, a középtávú tervezésnél az indirekt módszer használata terjedt el. 1.c) példa: A Vaskarika Művek a beruházás indításához 100 MFt értéken hitelt vesz fel, melynek kamatlába 10%. A hitelt két részletben, a következő két évben kell törleszteni, kamatot évente kell fizetni. Írja fel a beruházás pénzáramlását az indirekt módszerrel! Megoldás: Évek 0. év 1. év 2. év 3. év 1. Árbevétel Folyó költségek (-) Értékcsökkenési leírás (-) Pénzügyi tevékenység eredménye -10 (c) -5 (c) 5. Rendkívüli tevékenység bevétele Rendkívüli tevékenység ráfordítása Adózás előtti eredmény ( ) Fizetendő adó (-) 0-6,3-6,48 9. Adózás utáni eredmény (7+8) 0 28,7 29,52 3. Értékcsökkenési leírás Működési cashflow (9 + 3) 10 38,7 11. Befektetett tárgyi eszközök vétele (-) Befektetett tárgyi eszközök értékesítése könyv 180 szerinti értéken 13. Forgóeszközök állományváltozása, könyv szerinti értéken (-) 14. Saját tőke egyéb változása 15. Idegen tőke változása +100 (a) -50 (b) -50 (b) 16. Cashflow ( ) ,3 279, Forgóeszközök állománya az adott év végén Befektetett tárgyi eszközök állománya könyv szerinti értéken az adott év végén 19. Idegen tőke állomány az adott év végén számú táblázat Az 1. példa megoldása indirekt előrejelzéssel hitel felvétele esetén Megjegyzések: a) A 0. évben vesszük fel a 100 MFt hitelt. b) Az 1. év végén, az 50 MFt-os hiteltörlesztés után a hitelállomány nagysága 50 MFt. A második évi hiteltörlesztés után a hitelállomány értéke nullára csökken. c) A kamatfizetés mindig a tárgyévi hitelállomány 10%-a. Az 1. évben a hitelállomány értéke 100 MFt, a fizetett kamat 10 MFt, a 2. évben a hitelállomány értéke 50 MFt, a fizetett kamat 5 MFt. Működési-, befektetési- és finanszírozási pénzáram A pénzáram kimutatás tehát a gazdasági egységbe beáramló és onnan kiáramló pénzeszközeinek, a pénzeszközök állományára gyakorolt hatását mutatja be, hármas bontásban: működési-, befektetési- és finanszírozási pénzáram tagolásban (3. számú ábra).

16 16 Működési pénzáram Befektetési pénzáram Alkalmazottak Bérek vásárlás értékesítés Befektetett eszközök Termelési folyamat Nyersanyagok Rezsi Szállítói tartozás értékesítés vásárlás Üzleti érdekeltségek Késztermékek Működési és kamatkiadások écs Pénz Hitel/kölcsöntőke igénybevétele Törlesztés Kölcsön tőke (hosszú és rövid lejáratú) Adók Árbevétel Követelések készpénzes értékesítés követelések behajtása Részvény értékesítés Részvény visszavásárlás Osztalék/részesedés Részvénytőke Finanszírozási pénzáram 3. számú ábra A vállalati pénzáramok hármas tagolása Forrás: (Gitman, 2005) A három terület egymással szorosan összefügg: A vállalat a kötvények, a részvények kibocsátása (finanszírozási pénzáramok); a termelési folyamat végtermékeként létrejövő késztermékek, a nyújtott szolgáltatások készpénzért vagy hitelben (kereskedelmi hitel) történő értékesítése során keletkező árbevétel (működési pénzáramok) lévén előteremtett tőkét, vagyis a rendelkezésre álló pénzáramokat eszközökbe fekteti (befektetési pénzáramok). Megfelelő források rendelkezésre állása esetén a menedzsment úgy is dönthet, hogy - a reáleszközök beszerzése mellett -visszavásárolja a kibocsátott részvényeit, a többlet pénzáramot befekteti rövid távú értékpapírokba, vagy felszámol valamilyen tevékenységet, esetleg a felszereléseket értékesíti (befektetési pénzáramok). Természetesen a többlet pénzáram mellett előfordulhat, hogy a pénzeszközök alacsony mennyisége áll a vállalkozás rendelkezésére. Ebben az esetben a vállalkozás időlegesen pénz kölcsönvételére kényszerül (finanszírozási pénzáramok) az aktuális fizetések - a szállítók, a munkaerő és a pénzügyi erőforrások kielégítése érdekében (működési pénzáramok). Hiszen ezek - a munkabér, az anyag, az energia (rezsi) stb. -költségek a vállalkozás fő tevékenységének végrehajtása során állandó jelleggel felmerülnek. Amennyiben a beszámolási időszak - egy év - folyamán az értékesítési bevételek és a termékek termelésére és értékesítésére fordított költségek között pozitív különbség realizálódik, a vállalkozás adót fog fizetni a generált nyereség után (működési pénzáramok). Esetenként a vállalkozás különböző támogatásokat vagy adóvisszatérítést is kaphat. A három pénzáram-típus legfontosabb tulajdonságait a 3. számú táblázat foglalja össze.

17 17 Pénzáram-típus Jellemző Működési pénzáram Magában foglalja az adózott profitot, az amortizációt, a pénzmozgással nem járó forgóeszközben és rövid lejáratú kötelezettségben bekövetkező változásokat; Befektetési pénzáram A reál- és pénzügyi eszközök vásárlása és eladása során generált pénzáramok; Finanszírozási pénzáram Magában foglalja a rövid és hosszú lejáratú kötvények, részvények kibocsátásával bevont pénzáramokat, az osztalékfizetést, a kibocsátott kötvények és részvények visszavásárlását. 3. számú táblázat: Működési-, befektetési- és finanszírozási pénzáramok Forrás: Saját szerkesztés Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi információk talán legfontosabb tétele, amit ki tudunk gyűjteni a pénzügyi kimutatásokból a pénzáramlás. Leegyszerűsítve a pénzáramlás a beérkezett és kiáramlott forint mennyiség közötti különbséget jelenti. A működési befektetési finanszírozási pénzáramlásra való felbontás haszna, hogy a különböző vállalati tevékenységeknek eltérő lehet a kockázata, és így eltérő hozammal lehet például az alaptevékenység és a finanszírozási műveletek hatását értékelni. A vállalkozás pénzáramai az életciklus különböző szakaszaiban A pénzáram-kimutatás további elemzésével értékes információkat nyerhetünk a vállalkozások múltbeli működéséről, jövőbeni növekedési lehetőségeiről, vagyis a bejárt és várható életútjáról. Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a vállalkozások növekedése, fejlődése jellegzetes szakaszokból áll. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek vajon a vállalkozás pénzáramaira vonatkozóan is képesek vagyunk-e ehhez hasonló minták azonosítására? E kérdés megválaszolásához a timmons-i tipológiából indulunk ki, mely a következő öt fejlődési fázist különbözteti meg (Timmons, 1990): 1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel); 2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve); 3. a korai növekedés fázisa (a 4. évtől a 10. évig); 4. az érettség fázisa (a 11. és a 15. év között); 5. a stabilizási fázis (a 15. év után). A különböző életciklus szakaszokban más-más működési körülménnyel, következésképpen más-más pénzáram lefutással szembesülnek a vállalkozások. Az előző fejezetrészben bemutattuk a pénzáramok három típusát, a működési-, a befektetési és finanszírozási pénzáramokat. Megállapíthatjuk, hogy a finanszírozási pénz-kiáramlások (hitelek visszafizetése, osztalékfizetés stb.), valamint a befektetési pénz-kiáramlások (befektetett eszközök cseréje, pótlása stb.) fedezése érdekében a vállalkozásnak elegendő működési pénz-beáramlást kell generálnia elsődleges tevékenységéből. Amennyiben erre nem képes új kölcsönök, hitelek felvételével, új részvények kibocsátásával juthat tőkéhez, vagyis finanszírozási pénz-beáramlás történik. A működési pénzáram tartós negatív értéke (működési pénzkiáramlás meghaladja a működési pénz-beáramlást) a befektetők, finanszírozók bizalmának csökkenését, végső esetben annak elvesztését eredményezheti. A vállalati szakemberek véleménye szerint a jól működő vállalkozás pozitív működési pénzárammal, valamint negatív befektetési és finanszírozási pénzárammal rendelkezik, vagyis elegendő pénzáramot generál a beruházások finanszírozásához, valamint a kölcsöntőkéjének törlesztéséhez. Óvatosan kell kezelni azonban a fenti pénzáram-mintát, hiszen míg normális körülmények között a vállalkozás negatív befektetési pénzárammal rendelkezik, vagyis befektetett eszközeit lecseréli és új növekedési lehetőségeket használ ki, a pozitív befektetési pénzáram arra utalhat, hogy a vállalkozás napi működésének fedezése érdekében hosszú lejáratú eszközeinek értékesítésébe kezdett, következésképpen működési erőforrásait kezdte felélni. Ezzel szemben a pozitív befektetési pénzáram elfogadható is lehet abban az esetben, ha a pénzáram többlet átszervezés, például egy részleg, telephely értékesítésének eredményeként adódik. Hasonlóan a fentiekhez, a pozitív finanszírozási

18 18 pénzáram aggodalomra adhat okot a működési pénzáram negatív értéke mellett, arra utalva, hogy a vállalkozás a napi működést mindössze hosszú lejáratú forrásokkal képes finanszírozni. Ugyanakkor a pozitív finanszírozási pénzáram jelentheti a vállalkozás biztosítékként, fedezetként igénybevett külső finanszírozottságát a működési pénzáram szintén pozitív értéke mellett. Az életciklus-elmélet segítséget nyújt ahhoz, hogy megértsük, és a vállalkozások különböző életpályáihoz társítsuk ezeket a pénzáram-mintákat. A 4. számú ábra bemutatja egy tipikus vállalkozás életciklusainak szakaszait az alapítás, az elindulás szakaszától kezdődően a növekedés és érettség szakaszán keresztül egészen a hanyatlásig, feltüntetve a várható adózott eredmény és működési pénzáram adatokat. K+F; K+F; indulás Növekedés Érettség Hanyatlás Adózott eredmény Működési pénzáram 4. számú ábra Adózott eredmény és működési pénzáram az életciklus függvényében Forrás: Saját szerkesztés Az alapítás, indulás szakaszában a vállalkozás minden bizonnyal nem képes profitot termelni, hiszen az alapítás, az üzembe helyezés költségei meghaladják bevételei. Ezt felerősíti az indulás növekvő forgótőke szükséglete, melynek eredménye a működési pénzáram jelentősen negatív értékű lesz. Ebben az esetben a vállalkozás új kölcsöntőke igénybevételét, új részvények kibocsátását hívhatja segítségül a működési pénzáram elégtelenségének, valamint a beruházások fedezésének érdekében. Ez a szakasz mindaddig tart, amíg a vállalkozás képes nem lesz profit generálására, mely ponton megkezdődhet a növekedés szakasz a működési pénzáram folytatólagos negatív értéke mellett. A növekedési szakaszban a vállalkozás beszámolója pozitív adózott eredményt mutat, de a működési pénzáram továbbra is lehet negatív. Mindezt eredményezhetik az árbevétel túl magas növekedési rátája következtében eszközölt forgótőke-beruházások, amennyiben azok az árbevételből a vállalkozásnál maradó nyereséget meghaladják. Az érettség szakaszában a vállalkozás profitábilis és elegendő pénzáramot képes előállítani működéséből a későbbi periódusok pénzkiáramlásainak fedezésére. Amint lassul az árbevétel növekedésének üteme, a nettó profit növekedése is lassulni kezd. Csökken a készletek szintje, a vállalkozás behajtja követeléseit, nettó pénzbeáramlás történik, vagyis a vállalkozás működési pénzárama meghaladja az adózott eredményét. Ebben a szakaszban a tartós eszközökbe irányuló befektetések célja jellemzően a pótlás, a csere, mintsem a bővítés. Az érett vállalkozás a generálódó többlet pénzáramokat osztalék- és részesedés-fizetésre, a kölcsöntőke rendezésre fordítja. A hanyatlás szakaszában az adózott eredmény visszaesik, de még pozitív; mivel a vállalkozás követeléseit folyamatosan behajtja, a működési pénzáram csökkenése kisebb mértékű lesz. Amennyiben egy vállalkozás mind az adózott eredményt, mind a működési pénzáramot tekintve negatív értékeket mutat, a felszámolás veszélye jelentősnek mondható, bár sok esetben találkozhatunk az új termékvonal bevezetése, új technológia alkalmazása, vagy átszervezés eredményeként

19 19 megvalósuló vállalati megújulással. Ebben a szakaszban a vállalkozások általában a forrásszerzés érdekében értékesítik tartós eszközeiknek egy részét, hiszen a megrendült fizetőképesség következtében külső forráshoz jutásuk vált bizonytalanná. A működési pénzáramra vonatkozó információkat kiegészítendő jegyezzük meg, hogy a finanszírozási pénzáram jellemzően a K+F, az indulás és növekedési szakaszokban mutatkozik pozitívnak, míg az érettség és hanyatlás szakaszaiban jellemzően negatív értékű. A befektetési pénzáram a hanyatlás szakaszát kivéve általában negatív értékű, hiszen a magas árbevétel növekedés és beruházások ezen szakaszok jellemzői, amikor is az alacsony osztalékfizetés következtében elegendő forrás áll rendelkezésre a bővítés, a növekedés finanszírozásához. A fentieket, és a lehetséges pénzárammintákat a 10. számú táblázat foglalja össze. Minta M* B* F* Jellemző Életciklus Rendkívüli pénzáram lefutás; csak időlegesen na. fenntartható Jól működő vállalkozás, mely elegendő működési pénzáramot generál a vállalat napi működéséhez; érett, enyhén növekedési szakasz a növekedés érdekében némi beruházási tevékenységet végez; hiteleit törleszti A vállalkozás képes pozitív működési hanyatlás szakasza pénzáramot generálni, de elkezdte értékesíteni befektetett eszközeit (valószínűleg a kölcsöntőke törlesztése, vagy a részvényeinek visszavásárlása érdekében) A működés során pozitív pénzáram keletkezik, késői növekedés de nem elegendő a beruházások eszközléséhez A vállalkozás nem képes pozitív működési pénzáramot generálni, a hiány fedezésére eszközöket értékesít, kölcsöntőkét vesz igénybe, új részvényeket bocsát ki, tőkét emel A vállalkozás nem képes a napi működés fenntartásához szükséges pénzáramok előteremtésére, ezért a jelenlegi és jövőbeni (tervezett) tőkeberuházások érdekében kölcsöntőkét vesz igénybe, új részvényeket bocsát ki A negatív működési pénzáram, valamint a kölcsöntőke visszafizetésének fedezése érdekében a vállalkozás befektetett eszközöket értékesít A vállalkozás fizetőképességének veszélyét jelző, na. azonnal kezelendő minta *M=működési pénzáram; B=befektetési pénzáram; F=Finanszírozási pénzáram 10. számú táblázat A vállalkozás pénzáramai az egyes életciklus-szakaszokban Forrás: (Bruwer-Hamman, 2008) A vállalkozások növekedési lehetőségei szakasza életciklus vége induló szakasz, korai növekedés szakasza meredek növekedés szakasza A vállalati életciklus rövid áttekintése után vizsgáljuk meg az életpálya legmeghatározóbb fázisát, a növekedési szakaszt. Egy vállalat értékét az általa birtokolt eszközök határozzák meg, hiszen az érték nem más, mint az ezen, valamint a jövőben beszerzendő eszközök működtetése által generált pénzáramok jelenértéke. Éppen ebből kifolyólag, a vállalkozások befektetési politikája a vállalati pénzügyek kiemelt döntési területe. A döntés megalapozásához szükséges pénzügyi információk becslését, és az alternatívák közüli választást lehetővé tevő módszereket a tőke-költségvetési eljárás bemutatásakor ismertetjük. A vállalat a befektetéseihez kapcsolódóan megválaszthatja a finanszírozási emelőerő fokát. Ez a vállalati reáltőke beruházásokat finanszírozó kölcsöntőke mennyiségének és

20 20 arányának megválasztását jelenti. Ezt nevezzük a vállalat finanszírozási döntésének, mely áll a finanszírozási taktikára, és a választott finanszírozási politikára, azaz tőkestruktúrára kiterjedő döntésekből. A tőkeszerzés alkalmazott módja jórészt a vállalat méretének függvénye, ám ugyanígy függ az életpályán elfoglalt helytől és növekedési kilátásoktól. A növekedésben a finanszírozási és beruházási politika céljai szerencsésen összegződnek. A részvény piaci értékének növekedése általában kedvező hatással lehet a vállalat értékének növekedésére. A vállalati növekedésnek számos formája van: beruházási és fejlesztési tevékenység, domináns szerep a termékpiacon, új piacok meghódítása, forgalom- és forgótőke növekedés, vállalati felvásárlások és fúziók, stb. Az üzleti növekedés ennek ellenére nem lehet közvetlen cél a vállalkozás pénzügyi vezetői számára. Számukra a fő cél továbbra is a vállalat értékének növelése kell, hogy legyen. A növekedés azonban a jó döntéshozatal kívánatos következménye. Mi a továbbiakban vállalati növekedés alatt az árbevétel emelkedését értjük és magát a jelenséget a tőkeszükséglet tervezésén keresztül közelítjük meg. A vállalati tőkeszükséglet tervezése A tőkeszükséglet tervezése útmutatást ad a vállalati változásokhoz. Ez magában foglalja a vállalati finanszírozási célok azonosítását; a vállalat e céljai, és jelenlegi helyzete közötti különbség vizsgálatát; valamint azon üzleti akciók leírását, amelyek szükségesek a kitűzött célok eléréséhez. A tőkeszükséglet tervezésének eredményeként létrejövő finanszírozási terv tehát a finanszírozási célok elérésének útját jelöli ki. A tőkeszükséglet tervezés az alábbi feltételeknek kell, hogy megfeleljen: - A tőkeszükségleti terv explicitté kell, hogy tegye a vállalati működéshez kapcsolódó beruházási javaslatok, és a vállalatok rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségek kapcsolatát. - A növekedés tervezett ütemének összhangban kell lenni a kidolgozott finanszírozási programmal. - A döntési folyamatban fontosak a választási lehetőségek. A tőkeszükségleti terv lehetőséget kell, hogy adjon a vállalatnak különböző beruházási és finanszírozási változatok kidolgozására, majd ezekből az optimális finanszírozási megoldás kiválasztására. - Ugyancsak mérlegelni lehet üzemrészek bezárását vagy új termékek piacra vitelét. - A tőkeszükséglet tervezése során azonosítani kell valamely esemény bekövetkezésekor várható kimeneteket. - A különböző terveknek feltétlenül illeszkedni kell a részvényesek gazdagságának maximalizálásához mint átfogó vállalati célhoz. A finanszírozási terv Ahogy a vállalatok különböznek profiljukat és méretüket tekintve, úgy a finanszírozási tervek is eltérőek; vannak azonban közös vonásaik is: Árbevétel előrejelzés: Minden tőkeszükségleti terv igényel előrejelzést. Egészen pontos előretekintés azért nem lehetséges, mert az árbevétel függ a makrogazdaságban bekövetkező, bizonytalan jövőbeli eseményektől. A döntéshozók rendszerint támaszkodhatnak kész makro-ökonómiai és ágazati előrejelzésekre. Tervezett üzleti kimutatások: A finanszírozási tervezés kiterjed a számviteli mérleg, az eredménykimutatás és a cash-flow-kimutatás tervezett változatának elkészítésére. Eszköz-szükséglet: A finanszírozási terv összegzi a tervezett eszközcélú tőkekiadásokat, továbbá vizsgálja a nettó forgótőke tervezett felhasználását és bővítési szükségletét. Finanszírozási igények: A finanszírozási tervnek van egy olyan része, amely a szükséges finanszírozási megoldásokat tartalmazza. Ennek ki kell térnie az osztalékpolitika és a hitelfelvételi politika vizsgálatára is. A vállalat időnként új részvények kibocsátásával gyarapíthatja részvénytőkéjét. Ebben az esetben a tervben jelezni kell az eladandó értékpapírok változatait és a kibocsátás legalkalmasabb módját. Szükségletek és lehetőségek illesztése: Amint a vállalat előrejelezte az árbevételt, s meghatározta az eszközökre költendő összegeket, akkor kiderül a finanszírozási igény. A visszatartott profitból és a

Pénzáramlás előrejelzése

Pénzáramlás előrejelzése Pénzáramlás előrejelzése egyfajta esszenciája annak, hogy miért tanultunk eddig azt,amit... Pénzügyi kimutatások váll. pü. kimutatások: -,mérleg, eredménykimutatás, CF kimutatás a múltat rögzítik, de ugyanígy

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

Befektetések üzleti gazdaságtan

Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetések üzleti gazdaságtan Befektetés Fogalma Olyan pénzügyi műveletek, amelyek révén jelenbéli pénzt jövőbélire váltunk a nagyobb jövedelem (hozam) reményében. A vállalkozás időlegesen lemond a pénzéről,

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

2013.10.08. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance. 1. Pénzgazdálkodás ágai. 2. Pénzügyi eredmény elemei. 3. Önfinanszírozás

2013.10.08. 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance. 1. Pénzgazdálkodás ágai. 2. Pénzügyi eredmény elemei. 3. Önfinanszírozás 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése

A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése A számviteli tv. szerinti Cash flow-kimutatás összeállítása és ellenőrzése 1.3. Cash flow-kimutatás /1. dia A cash flow fogalma Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadást jelentő ráfordítások

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Melléklet a 2014. negyedéves Időközi Vezetőségi Beszámolóhoz Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások

Melléklet a 2014. negyedéves Időközi Vezetőségi Beszámolóhoz Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások Melléklet a 2014. negyedéves Időközi Vezetőségi Beszámolóhoz Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról és konszolidálásba bevont vállalkozásairól

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult II. A számviteli politikája alapján III. Mérleget érintő kiegészítések 1. oldal Cég neve: Időszak: Az Immateriális javak és a Tárgyi Eszközök alakulása IV. Eredményt

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999.

54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. 54. Feladat (kidolgozott) ESETTANULMÁNY AZ EREDMÉNYSZÁMÍTÁS ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉMAKÖRÉHEZ Valamely korlátolt felelősségű társaság 1999. december 31-én 3 000 eft jegyzett tőkével alakult, amely összeget

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban

Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok adatok e Ft-ban 1. feladat Állítsa össze a vállalkozás cash flow-kimutatását és értékelje a kapott adatokat! Tájékoztató adatok A tétel megnevezése Tárgy év Terven felüli értékcsökkenés 25 139 Egyéb ráfordítás sorból

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök

Eszközök és források összetételének változásai. Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök l.sz.táblázat Eszközök és források összetételének változásai Megnevezés 2008.XII.31. 2009.XII.31. Változás Változás % Eszközök A. Befektetett eszközök 684 605 673 899-10 706 98,4 I. Immateriális javak

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Likviditási mérleg. cash flow-kimutatás 2012.02.14. Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei. Dr. Musinszki Zoltán. Viszonyszámok, mutatók

Likviditási mérleg. cash flow-kimutatás 2012.02.14. Pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei. Dr. Musinszki Zoltán. Viszonyszámok, mutatók MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Likviditási mérleg, cash flow-kimutatás Dr. Musinszki Zoltán Pénzügyi helyzet vizsgálatának

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé!

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! 1. Üzemépületek Befektetett eszköz 2. Alapanyagok 3. 12 hónap futamidejű

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Szombathely-Olad Plató Viziközmü Társulat 2010. január 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete. Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék 12 PK 60.540/2006/ 01/03/60540 Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2013

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: 18458776-2-06 Szentesi Vízilabda Klub 6600 Szentes, Csallány Gábor part 4. Telefon: 63/400-146 Kiegészítő melléklet 2013. január 1. 2013. december 31. Dátum: Szentes, 2014. május 29. 2 I. Általános

Részletesebben

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül

Pénzügyi terv. EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül Pénzügyi terv EMVA támogatáshoz kapcsolódó gyakorlati példán keresztül PÉNZÜGYI TERV Az egyik legfontosabb része az üzleti tervnek Legyen összhangban a szöveges üzleti tervvel - termelt termék menny. értékesített

Részletesebben

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból BEADANDÓ FELADAT Beadási határidő: Az első zárthelyi megírásakor hozza magával, ott kell beadnia. A zárthelyi megírásának (a félév elfogadásának) előfeltétele a beadandó feladat leadása. SZÁMVITELI ALAPJAI

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések

Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23998814-2-15 SZ.SZ.B.M. CÉGBÍRÓSÁG 15-09-079577 RID FULL KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG 4531 Nyírpazony, VASVÁRI PÁL út 16. 2013 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Graphisoft Park SE Telefon 437 3040 1031 Budapest, Záhony u. 7. Információ technológia 2006. augusztus 21. - 2006. szeptember 30.

Graphisoft Park SE Telefon 437 3040 1031 Budapest, Záhony u. 7. Információ technológia 2006. augusztus 21. - 2006. szeptember 30. Társaság neve: Társaság címe: Ágazati besorolás Beszámolási időszak Graphisoft Park SE Telefon 437 3040 1031 Budapest, Záhony u. 7. Információ technológia 2006. augusztus 21. - 2006. szeptember 30. Telefax

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft)

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft) PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E 1998. dec. 31.( E A. Befektetett eszközök 777.056 606.959-22 % I. Immateriális javak 1.596 887-44 % II. Tárgyi eszközök 9.455 9.967

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Kiegészítő melléklet a 2013. évi beszámolóhoz Wágner Zita ügyvezető igazgató 1 Általános adatok: A Cég neve: Komló-Habilitas Kft Cégjegyzék száma: 02-09-074143

Részletesebben

Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása

Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása Vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése: Vagyoni helyzet és tőkestruktúra alakulása A kötelezettségek csökkenését egyrészt a 2012.december havi munkabérek tárgyévi kifizetése, másrészt a szállítói kötelezettségek

Részletesebben

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 9. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDSZEREI 3 GYAKORLÁS 2 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ ÉVES MŰKDÉS HATÓTÉNYEZŐIT RÉSZLETEZI 3 PÉNZÜGYI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az EU-MENTOR Nonprofit Kft 2012. december 31-i beszámolójához A.) ÁLTALÁNOS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK 1.) Általános információk A társaság 2002-ben alakult, létrehozásának célja, hogy a

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Társaság, székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy

Részletesebben

2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó

2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó Statisztikai számjel: 23314115-3600-113-17 Cégjegyzék száma.17-09-008567 2014. ÉVI B E S Z Á M O L Ó Keltezés: A vállalkozás vezetője 1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. december 31. Készült: Szekszárdon, 2015.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Előkészítőn kiadott feladatlap megoldó kulcsa

Előkészítőn kiadott feladatlap megoldó kulcsa Előkészítőn kiadott feladatlap megoldó kulcsa I. Feleletválasztás 1. Egy vállalkozás forrásain belül az idegen források aránya. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 b c d b c b b b c b c

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ 1 Pesthy Ügyvédi Iroda Szekszárd Széchenyi u. 34. 7100 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2014. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ 2 1.) Általános jelentés A Pesthy Ügyvédi Iroda alapításának időpontja 1997.március 01. Az ügyvédi iroda

Részletesebben