E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány

Átírás

1 E-learning és szabványosítás, a SCORM szabvány Kristóf Zsolt kristofzs@de-efk.hu Bodnár Károly bcharles@de-efk.hu Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 4400, Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. XV. MultiMédia az oktatásban konferencia Debreceni Egyetem, Debrecen, június

2 1, Bevezetés Az információs társadalom egyik alapvető tétele az élethosszig tartó tanulás. A tanulás életformává válik és munka mellett végezve, jelentős időráfordítást igényel. Új, alternatív oktatási módszerek váltak szükségessé, mint például a távoktatás és az elektronikus oktatás. Az elektronikus oktatás egyik formája, az e-learning. Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással. A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem volt lehetséges. A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált. 2

3 2, Hagyományos oktatási formák A hagyományos oktatási formák közül a legismertebb a klasszikus iskolai oktatási forma, oktatási rendszer. Ezzel az oktatási formával mindenki találkozik élete folyamán, a hazai közoktatásban az általános, közép, és felsőfokú tanulmányok során. Ezek általában valamilyen speciális tudás megszerzésére, fejlesztésére irányultak. 3

4 3, Hagyományos távoktatás A távoktatás jelentős múltra tekint vissza. Ez az oktatási forma kezdetben kevés technikai támogatással bírt, elsősorban a tankönyvek, jegyzetek, távoli (otthoni) feldolgozását jelentette. A technikai fejlődéssel, a telefon és a rádió elterjedésével a kommunikáció formái bővültek, ezzel megteremtve a nagy távolságok áthidalásának lehetőségét. Jellemzői: Tanulás - oktatás időbeni és térbeni elkülönülése Önállóság alapkövetelménye Kreativitás A kommunikációs eszközök jelentőségének növekedése Ellenőrzés, visszacsatolás Speciális tananyag és oktatócsomag 4

5 4, Számítógéppel támogatott oktatás A 80-es évektől megjelent új oktatási forma a számítógéppel támogatott távoktatás (Computer Based Training). A tananyag feldolgozását egyre több audiovizuális majd interaktív számítógépes program támogatta. Az interaktivitás kihasználásával lehetőség nyílt a vizsgákra való felkészülés hatékony támogatására. Előnyei: Időpont, hely független Egyénre szabott tanulási forma Gazdag multimédiaalkalmazások könnyítik a tanulást Hátrányai: Tanár diák kapcsolat hiánya Önoktató, nincs kollaboráció Költséges tartalomfejlesztés 5

6 5, Az E-learning és tulajdonságai I. Az e-learning kialakulását a fokozódó távoktatási igények, a hálózatba kötött számítógépek és a számítógépek által megjelenített multimédiás lehetőségek együttese tették lehetővé. Az e-learning megszületése az Internet elterjedésével, a 90-es évek végén vált lehetővé. Egyre több oktatási intézmény és szoftvergyártó vállalat fedezte föl az új oktatási formában rejlő lehetőségeket. Az e-learning szerkezete: pedagógiai, technológiai, interfészterv, értékelés, menedzsment, forrástámogatás, erkölcsi, intézményes részekből épül fel. 6

7 5, Az E-learning és tulajdonságai II. Innovatív Együttműködő alkotóközösségek lehetősége Gyorsan változtatható tananyag lehetősége Mérhető és testre szabható Mivel teljesen digitális, jól mérhető, ellenőrizhető Egyénenként testre szabható tananyag biztosítható Hatékony képzési erőforrás-elosztás Folyamatos rendelkezésre állás Nagy létszámú hallgató egyidejű képzése Egységes gyors számonkérés Bármikor bárhonnan elérhető tananyag 7

8 6, Szabványok A 90-es évek első felében kezdett elterjedni az e-learning tananyagfejlesztés. Ugyanazon témájú tananyagot több helyen is kifejlesztették, de ezek nem voltak kompatibilisek egymással. A tananyagok nem voltak újrafelhasználhatók, megosztásuk nem volt lehetséges. A szabványosítás a fentiek miatt elkerülhetetlenné vált. Néhány példa szabványokra: SCORM (Sharable Content Object Reference Model Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) AICC (Aviation Industry CBT Commitee Repülési Ipar Számítógép Alapú Képzési Szervezete) IMS (Instruction Management System - Oktatói felügyeleti rendszer) 8

9 7, A szabványok gyakorlati jelentősége A tananyagok újrafelhasználhatóak és környezet-függetlenek. Alkalmazhatóak egységes minőségi értékelési szempontok. Általánosan használható keretrendszerek és tananyagszerkesztők. Fejlesztési és bevezetési költségek könnyen és pontosan meghatározhatók. 9

10 8, A SCORM szabvány I. A SCORM (Sharable Content Object Reference Model - Megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) informatikai szabványok összessége, méghozzá olyanoké, amelyek tartalmak manipulációját teszik lehetővé elektronikus tanulási környezeteken belül. A tanulási tartalom manipulálásán többek között a következők értendőek: a tartalom előkeresése a tartalom átvétele a tartalom megosztása a tartalom újbóli felhasználása a tartalom átadása 1997-ben az ADL (Advanced Distributed Learning) számos szervezettel kezdte meg az együttműködést, hogy a kialakuló új technológiai környezetben megtalálja azt a vázat, melyre a Web-alapú oktatás szabványa illeszkedhetne. A partner szervezetekkel történő rendszeres találkozások során alakultak ki azok a specifikációk, melyek közösen alkotják az ADL SCORM modelljét. 10

11 8, A SCORM szabvány II. A SCORM 1.0 verzióját az ADL január 31-én bocsátotta nyilvánosságra, majd ezt követte január 16-án az 1.1-es verzió októberében adták ki a SCORM 1.2-es változatot, amely referenciamodell igen gyorsan elterjedt első hónapjában jelent meg a SCORM 2004 első verziója. A legutóbbi változat SCORM th Edition néven március 31.-én került a nyilvánosság elé. A SCORM azon tananyagfejlesztőknek készült, akik tanulási környezeteket és ezekhez eszközöket építenek, ill. fejlesztenek. A SCORM alapgondolata a következő: a tanulási környezetek a tanulási tartalmakat oly módon kezelik, hogy mindig tudják, egy-egy tanuló hol tart az elsajátítás folyamatában. Ennek alapján a környezet azzal is tisztában van, hogy a tanulóknak adott ponton milyen irányban kell továbbhaladni ahhoz, hogy a tanulási célt (a legrövidebb úton, a leghatékonyabban stb.) elérje. A hagyományos weboldalak által biztosított navigálási lehetőségek az ismeretszerzés ilyen fokú 11 vezérlésére nem képesek.

12 8, A SCORM szabvány III. A SCORM alapegysége a megosztható tartalmi objektum vagy SCO. A tartalmi terjedelmét illetően a SCO lehet tetszőleges (egy weboldal vagy akár ennek a sokszorosa). Egyetlen követelménynek kell megfelelnie: újrafelhasználható legyen. Ennek a követelménynek formai szempontból úgy tud eleget tenni, hogy nem tartalmaz utalásokat más SCO-kra. A SCORM az elsajátítás optimalizálásában és irányításában jut szerephez. Ezt úgy éri el, hogy a befogadás bonyolult folyamatához a tartalom leírását előkereshető, átvehető, megosztható, újból felhasználható és átadható formában teszi lehetővé. 12

13 9, A SCORM felépítése I. A SCORM öt fő részből (könyvből) áll: Áttekintés (Overview) Tartalomegyesítő modell (Content Aggregation Model - CAM) Futásidejű környezet (Run Time Environment - RTE) Besorolás és navigálás (Sequencing and Navigation - SN) Tesztelési követelmények vagy Megfeleltetési követelmények (Testing Requirements vagy Compliance Requirements, - TR vagy CR) 13

14 9, A SCORM felépítése II. Az első könyv célja, hogy általános tájékoztatást adjon az ADL szerepéről, küldetéséről, kitűzött céljairól. Röviden bemutatásra kerül az ADL koncepciója a SCORM bevezetésével kapcsolatban. A CAM három specifikációból áll. Tanulási tartalom leírására szolgáló elemek jegyzéke. A fenti elemek (metaadatok) XML (Extensible Markup Language) jelölőnyelvben való leírását előíró specifikáció. A tartalom becsomagolásának mikéntjét előíró specifikáció. Az RTE a SCORM azon összetevője, amely a tartalommal összefüggő információkat közvetíti a tanuló és a tanulási környezet között. Az SN feladata az egymástól független egységek tanulási célnak megfelelő összerendezése és a közöttük való navigálásnak, azaz az ismeret elsajátítási útvonalainak a meghatározása. 14

15 10, A SCORM-mal szemben elvárt magas szintű követelmények A SCORM dokumentáció sokszor hivatkozik az ADL által definiált magas szintű követelményekre. A következőkben megemlítésre kerülő fogalmak leírják ezeket a követelményeket, melyeket a szabvány végső fokon megkövetel: Accessiblity - Hozzáférhetőség - A különböző oktatási komponensek kereshetőek, hozzáférhetőek, kiválaszthatóak legyenek, és igény szerint álljanak rendelkezésre mind a tanulók, mind a tartalom fejlesztők számára. Interoperability - Együttműködési képesség - A különböző komponenseket úgy fejlesszék, hogy egy adott hardveren, egy konkrét platformon, adott eszközbeállításokkal létrehozott dokumentum, egy másik helyen ettől különböző platformon és eszközbeállítások mellett is működőképes legyen. Durability - Tartósság - Ne legyen szükség lényeges módosításokra, áttervezésre, újrakonfigurálásra, amikor egyes technológiák új változatai megjelennek. Reusability - Újrafelhasználhatóság - Lehessen felhasználni a komponenseket a legkülönbözőbb összetett alkalmazásokban és környezetekben. 15

16 11, A SCORM verziója I. Az ADL összegyűjtve és elemezve a legfrissebb igényeket és eredményeket március 31.-én kiadta a SCORM változatát. Ez a 4. változat egy olyan karbantartási kiadás, amely a korábbi SCORM 2004 verziók egyes hiányosságaira mutat rá, illetve bizonyos pontokon fejleszti, egyes képességekben megerősíti azokat. A SCORM verziójában meglévő kisebb hibák kijavításán túl főleg az LMSek közötti együttműködési képesség továbbfejlesztésére koncentrál a 4. kiadás. 16

17 11, A SCORM verziója II. Az újdonságok között találhatóak például a következők: Általános futásidejű adatok megosztása SCO-k között: Az ugyanazon tevékenységfához tartozó SCO-k egy új, futásidejű adatmodell elemet használhatnak, amelynek segítségével tárolhatják és megoszthatják egymás között az egyes tanulókövetési információkat. Több objektív adat érhető el globálisan: SCO-k által futásidőben létrehozott objektív információk oszthatóak meg SCO-k között, még akkor is, ha ezek a SCO-k különböző tevékenységfákhoz tartoznak. 17

18 11, A SCORM verziója III. Ugrás navigációs kérés: A legtöbb szekvenciális folyamat esetében pozitívum lehet, ha a SCO-k képesek másképpen navigálni, mint ahogy egy felhasználó megteheti. Korábban a SCO-k által igényelhető navigációs kérések azonosak voltak a tanulók által kérhetőkkel. Az új ugrás navigációs kérés kibővíti a tartalomfejlesztők lehetőségeit a sorrendiség kérdéskörében és szétválasztja a SCO-k valamint a tanulók navigációs jellemzőit. Súlyozott adatok használata: A SCORM 2004-ben már korábban is használatban volt egy előrehaladás-mérő adatmodell elem, amely arról adott információt, hogy az egyes hallgatók egy adott SCO-val mennyire vannak készen. A 4. verziótól viszont bevezetésre kerülhet, hogy a különböző egységek teljesítése különböző súllyal kerüljön számításba. Ennek a megfelelő használata pontosabb képet adhat arról, hogy ténylegesen hol is tart egy tanuló a teljesítési folyamatban. 18

19 12, Összegzés Napjainkra az e-learning alapú tanulás-oktatás egyre inkább előtérbe kerül. Leszögezhető, hogy az egyes, kellően elterjedt szabványok ezt a térhódítást elősegítették. A SCORM szabványrendszer jó példája a sikeres szabványosítási kísérleteknek. A 4. verzió pedig bár karbantartási kiadás további érdekes lehetőségeket nyit meg. 19

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 20