Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Átírás

1 2011 VIII. évfolyam 1. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association A Szabadság híd díszkivilágítása a nemzetközi Auroralia-díj első helyezettje Fotó: Dr. Domanovszky A TARTALOMBÓL: A válságból való kilábalás első jelei az acéliparban Öszvérszerkezetű hidak tervezési tapasztalatai Győr, Jedlik Ányos közúti híd építése a Mosoni-Duna felett A pozsonyi O. Nepela Téli Stadion rekonstrukciója Hidásztalálkozó 2010 végén EUROSTEEL 2011 Nemzetközi Konferencia előzetes Húsz esztendeje helyezték forgalomba az M0 autópályagyűrű déli szakaszának Duna-hídjait

2 STABILAN A KÉSZ Csoport a megalapítása óta eltelt 27 évben számtalanszor bizonyította profizmusát itthon és külföldön egyaránt. A cég speciális berendezésekkel felszerelt, mintegy négyzetméter alapterületű kecskeméti gyártóbázisa Magyarország és Európa egyik legmodernebb acélszerkezet gyártó központja, kapacitása meghaladja az évi tonnát. Megvalósult projektjeink és speciális technológiai szerkezeteink stabil minőséget biztosítanak partnereink számára a világ bármely pontján. Megbízható szerkezet stabil kapcsolat KÉSZ Ipari Gyártó Kft Kecskemét, Izsáki út 6. tel.: 76/ , fax: 76/ steel.sales@kesz.hu

3 I. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége december 8-án az MVAE, Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés hivatalos helyiségében tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: 1. A ÉVI MUNKATERV ELŐKÉSZÍTÉSE Az előző elnökségi ülésen megvitatott és elfogadott szempontok alap ján a évi MUNKATERV tervezete elkészült. Az elnökség a munkatervtervezetet az alábbi kiegészítéssel javasolja a következő elnökségi ülésre: A közösen rendezendő konferenciák időpontjait a munkaterv vég legesítése előtt egyeztetni kell a társszervezetekkel. Közgyűlés Április ben tisztségviselők választására nem kerül sor, ezért csak az évi rendes közgyűlést hívjuk össze. Szakmai konferenciák, rendezvények 2011-ben JAVASLATOK: Május XI. ACÉL FELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSI KONFERENCIA A konfencia korábbi elnökségi dön tés értelmében két éven ként kerül meg ren dezésre. A kon fe rencia soro zat következő rendezvényét a Duna újvárosi Főiskolán rendezzük. Az előző ülésünkön (szeptember 22.) elhangzott néhány javaslat az előadásokra. A program kialakítása folyamatban van. További programok, rendezvények áttekintése, meg vitatá sa: Munkaterv szerint. Társszer vezeteinkkel a közös konfe renciákat az idén is megrendezzük. 2. EGYÉB TÉMÁK MEGTÁRGYALÁSA Pénzügyi tájékoztatás Az ECCS részére átutaltuk a év tagsági díját (3000 euro = Ft). Az elnökség részletesen áttekintette a pénzügyi mellékletben fel tüntetett követeléslistát és állásfoglalása a következő: a felszólító levelek kiküldése a továbbiakban sem nélkülözhető. Szövetségek együttműködése november 23-án Sólyom Ferenc úr jelezte, hogy a MAGÉSZ-t társult tag -nak a MAGEOSZ felvette. Kérte, hogy a korábbi tárgyalások alapján a MAGÉSZ is tegyen hasonló lépéseket. Az elnökség egyhangúlag úgy ha tározott, hogy a MAGEOSZ-t (Ma gyar Gépipari és Energetikai Orszá gos Szövetség, székhelye: 1012 Budapest, Kuny Domokos u ) társult tagnak, a MAGÉSZ tagjai sorába felveszi. Megbízza az elnököt az együttműködési megállapodás aláírásával (lásd 2. oldal). A II. félévi rendezvények áttekintése Október SZ. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA (Göd) Egyedi, különleges fémszerkezetek (MAGÉSZ Magyar Könnyűszer keze tes Egyesület (MKE) ALUTA rendezésé ben) Előadók MAGÉSZ részéről: Markó Péter: Csővázas szerkezetek gyártása Gidófalvy Kitti: Szabadformájú héj szerkezet Nagy Anna: CET tervezése November 24. XXVIII. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT (BME) Öszvérszerkezetek (MAGÉSZ KTE BME rendezésében) A rendkívül sikeres konferencia előadásait kiadványunkban közzéteszszük. A pályázati felhívásokat (Nívódíj, Diplomadíj) folyóiratunkban megjelentettük, hon lapunkra feltettük. Szövetségi hírek Association News Hírek News A válságból való kilábalás első jelei az acéliparban First signs of recovery from the crisis in the steel industry Öszvérszerkezetű hidak tervezési tapasztalatai Design Experiences of Composit Bridges Győr, Jedlik Ányos közúti híd építése a Mosoni-Duna felett Győr, consruction of the Jedlik Ányos bridge over the Mosoni Danube A pozsonyi O. Nepela Téli Stadion rekonstrukciója Reconstruction of the O. Nepela Winter Stadium in Bratislava Rangos építészeti elismerés a Sky Court-nak Hidásztalálkozó 2010 végén Húsz esztendeje helyezték forgalomba az M0 autópályagyűrű déli szakaszának Duna-hídjait A Budapest körüli M0 gyűrű és a megvalósítás rövid története Újra Háros és Soroksár. Az M0 autóút déli szektorának fejlesztése Diffúzióképes hidrogéntartalom mérése és különböző meghatározási módszerei Methods for measure of diffusible hydrogen content and results A magyar tűzihorganyzás 130 éve Van új a nap alatt: hegeszteni olyan gyorsan, olyan tisztán, olyan egyszerűen, mint még soha! Világszabadalom a LORCH-tól: SpeedPuls MIG/MAG hegesztés! Válság ellen fejlesztéssel Adalékok a száloptikás lézerekhez Alumíniumötvözetek hegesztése (1. rész) Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Acélszerkezetek 2011/1. szám 1

4 Magyar Duna-hidak naptár MAGÉSZ kiadása Dr. Domanovszky Sándor szerkesztésében és fotói felhasználásával 1860 példányban adtuk ki a naptárt. A reprezentatív kiadványról nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az Északi vasúti Duna-híd átépítése, című könyv kiadása A MAGÉSZ kiadásában megjelenő könyvet azok a neves hídmérnökök írják, akik a rendkívül rövid idő alatt elkészült, bonyolult átépítés tervezésében, gyártásában, kivitelezésében részt vettek. A könyvet dr. Domanovszky Sándor Széchenyidíjas hídépítő mérnök szerkeszti. Várható megjelenés: II. negyedév. Statisztika Az elmúlt évek sikertelen adatbegyűjtése arra ösztönöz bennünket, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az elnökség döntése: tervezőktől ne kérjünk adatokat, gyártóktól mennyiséget (t) és árbevételt kérjünk, építés-szerelésről: mennyiséget (t) és árbevételt kérjünk, export a gyártásból, mennyiséget (t) és árbevételt kérjünk. Fontosnak tartja az elnökség, hogy tagjaink a kért adatokat amelyeket összesítésben hozunk nyilvánosságra szövetségünk rendelkezésére bocsássák. Ez mindnyájunk közös érdeke. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS II. ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNY A MAGÉSZ december 8-án rendezte meg a hagyományos évzáró rendezvényét, melyen tagjaink jelentős számban vettek részt. Markó Péter Markó Péter elnök üdvözölte a megjelenteket, és meg tar totta üdvözlőbeszédét Tájékoz tató az acélszerkezet építés helyzetéről címmel.. (Lásd a 3 4. oldalon.) A MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség (székhelye: 1161 Budapest, Béla u. 84., nyilvántartási száma: Fővárosi Bíróság 8429, adószám: ), melyet Markó Péter elnök és a MAGEOSZ Magyar Gépipari és Energetika Országos Szövetség (székhelye: 1012 Budapest, Kuny Domokos u , nyilvántartási szá ma: Fővárosi Bíróság 5555, adószám: ), melyet Deák László elnök képvisel, a két szervezet eddigi jó kapcsolatai alapján a mai napon Együttműködési Megállapodást köt. A jelen Együttműködési Megállapodás keretében a két szervezet, mint társult tagok az alábbi célok megvalósítása érdekében működik együtt: Közös pályázati tevékenység a szervezetek tagjainak jobb kiszolgálására; A vállalatok, vállalkozások és több esetben a munkavállalók érdekeinek hatékonyabb képviselete; Nemzetközi, elsősorban európai uniós szervezetekkel való együttműködés; Közös tanácsadói tevékenység kialakítása; A két szervezet közös rendezvényeket szervez. A két szervezet kölcsönösen Ft, azaz ötvenezer forint/év tagdíj fizetési kötelezettséget fogad el. A jelen Együttműködési Megállapodást a felek bármikor felmondhatják, a másik félnek erre vonatkozó értesítését tartalmazó ajánlott levél kézhezvételi dátumától számított 30 napos hatállyal, vagy erre vonatkozó közös írásos megállapodással. Budapest, december 09. Markó Péter elnök MAGYAR ACÉLSZERKEZETI SZÖVETSÉG Deák László elnök MAGYAR GÉPIPARI ÉS ENERGETIKAI ORSZÁGOS SZÖVETSÉG Asz man Ferenc Ezt követően Asz man Ferenc tartott nagy sikerű elő adást a Várható energetikai fejlesztések -ről. Marczis Gá bor né Dr. Felkért hozzá szó ló ként Marczis Gábor né Dr. az acél alapanyagárak várha tó alakulását is mer tette, melyet a résztvevők rendkívü li érdeklődése kísért. (A téma bő vebb kifejtését lásd a oldalon.) A rendezvényen került sor az Acélszerkezetek 2010/4 számának és a MAGÉSZ naptárának (Magyar Dunahidak) átadására a résztvevőknek. 2 Acélszerkezetek 2011/1. szám

5 MARKÓ PÉTER ELNÖK MEGNYITÓBESZÉDE Tisztelt Tagtársaink, kedves Meghívottak, Hölgyeim és Uraim! Ismételten eltelt egy év, az immár ti zenkettedik ciklusát eredményes mun ká val töltő Szövetségünk életéből. Visszatekintve az évre, határozottan állíthatjuk, hogy igen nehéz évet hagyunk magunk mögött, és bár ne lenne igazam, sajnos ez a tendencia jövőre tovább fog folytatódni. Tagvállalatainknak, az előző év keserű tapasztalatai alapján, 2010-ben fel kellett készülniük a magyar és kelet-európai beruházási piac további agonizálására és a nyugat-európai energetikai piac folyamatos, enyhe bő vü lésére. Tagvállalataink zömét súlyosan érin tette a magyar nemzetgazdasági politika beruházási piacokat korlátozó intézkedéscsomagja. A helyzet súlyosságát szemléltetendő engedjétek meg, hogy néhány gondolatot idézzek a Statisztikai Hivatal gyorsjelentéseiből: Az építőipari termelés volumene 2010 szeptemberében 9,2%-kal csökkent a szeptemberihez képest, de a harmadik negyedév is csak 94,4%-a volt a 2009-esnek első kilenc hónapjában a termelés 10,5%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelői árai 2010 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyanakkor 1,4%-kal emelkedtek. Az építőipari termelés hosszabb ideje tartó csökkenése szeptemberben is folytatódott. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult. Az épületek építésének volumene 5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál ez az adat tartalmazza az épületek szerkezetépítése mellett az azokon végzett szak- és szerelőipari munkákat is. A növekedésben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek ebben az évben megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől: szeptemberben 22%-kal kisebb volt a szeptemberi bázisnál. Elsősorban az út-, hídépítéssel foglal kozó szervezetek termelése esett je lentősen vissza, míg a közmű építéssel foglalkozó szervezetek termelése az egy évvel korábbi szinten maradt. Az egyéb építmények építésének előző évi bővülését okozó, költ ségvetésből finanszírozott nagy projektek több sége befejeződött. Augusz tushoz viszonyítva az épületek építése 5,7%-kal, az egyéb építményeké 1%-kal csökkent. Az év első kilenc hónapjában az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké 16,1%-kal esett vissza! Szeptemberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerke zetépítését tartalmazza 1,5%-kal alacsonyabb volt 2009 azonos idő szakánál. Az egyéb építmények termelése az előző évi növekedés után 30,6%- kal csökkent; a speciális szak építés ágazaté melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják 4,3%-kal emelkedett. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene 2,4%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten. Ezen belül az épü letek építésére vonatkozó szerződé sek állománya 11,7%-kal kisebb, az egyéb építményeké 4,3%-kal magasabb volt a szeptember véginél. A szeptemberben kötött új szerződések volumene 11,1%-kal kisebb volt az előző évinél. Ezen belül az épü le tek építésére 1,7%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére egy ötödével alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek. A jelentős visszaesés a 2009 szeptemberében vasút- és közműépítésekre kötött nagy értékű szerződések miatti, viszonylag magas bázis következménye. Az építőipari vállalkozások január szeptemberben kötött új szerződéseinek volumene 7%-kal ki sebb volt, mint január szeptemberében. Az építőipar termelői árai 2010 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4%-kal emel kedtek. Az épületek építése ágazat ban az árak 0,7%-kal nőttek, az egyéb építmények építése ágazatban 1,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb nö ve kedés (1,8%) a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban mutatkozott. Az egyes építményalcso portokban az áremelkedés 1,2 és 3,0% között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,6%-kal voltak magasabbak. Az ipari termelői árindex 2010 októberéig 103,8%-os, míg az export ár index 101,1%-os volt, melynek negyed éves indexei: 92,1%; 99,5% és 108,0 %-ra adódtak. Ez az acél alapanyagárak év eleji növekedése, évközi stagnálása, a második félévben enyhe, az utolsó hónapban határozott emelkedésbe csapott át, és 2011 év elejére 30~40 /t acélár-emelkedéssel számolhatunk. Ezen szomorú számok előre bocsátása után, saját házunk tájával fog lal kozva megállapíthatjuk, hogy Szövetségünk a nehezedő gazda sági környezetben is eredménye sen gazdálkodva működött. Gazdálko dásunk kiegyensúlyozott volt, dacára annak, hogy a tavalyi évben sem emelkedett tagdíjunk összege. Taglétszámunk gyakorlatilag nem változott. Szakmai kiadványunk, az Acél szerkezetek, tartva az elmúlt évek ben elért színvonalát, Közép-Európa legnívósabb szakfolyóira tai közé tartozik. Különösen sokat jelentett, hogy egyetemeink kollektívái felis- Acélszerkezetek 2011/1. szám 3

6 merték az opponált cikkek megjelentetésében rejlő le hetőségeket, és egyre több, tudomá nyosan is magas szintet megütő írást jelentetnek meg. Kivitele pedig, nyugodtan állíthatom, továbbra is felveszi a versenyt a legnívósabb európai szaklapokkal is. Fiatalabb kollégáink között egyre sikeresebb honlapunk, és ami ezen a téren nem túl gyakori, frissítése is naprakész. Ebben a munkában elévülhetetlen érdemei vannak továbbra is titkárunknak, dr. Csapó Ferencnek, és házi fotóművészünknek, dr. Doma novszky Sándornak, akiknek munkájukért az elnökség nevében ismételten köszönetet mondok. Rendezvényeinket az elfogadott mun ka terv szerint tartottuk. Így, a hagyományoknak megfelelően, el nök ségi üléseinket negyed évente egy- egy tagvállalatunk munká jának megismerésével egybekapcsolva, kihelyezetten tartottuk ben elnökségi ülés volt: a BIS Hungary Kft.-nél Kazincbarcikán, ill. Ti szaújvárosban, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén Buda pes ten; Nyíregyházán az MCE Kft.-nél és a Fémszerkezet Építő és Szerelő Kft.-nél, va la mint az évzárót, most már ha gyomá nyosan, itt az MVAEnél tartjuk. Tagvállalataink aktivitásának köszönhetően igen színvonalas volt a Magyar Könnyűszerkezetes Egye süléssel, és az ALUTÁ-val ősszel, közösen tartott, 14. sz. Fémszerkezeti Kon ferencia is, az Egyedi, kü lönle ges fémszerkezetek alkal mazá sáról. Őszi szakmai programjaink zárásaként a KTE-vel és a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékével kö zö - sen rendeztük meg a XXVIII. Acélszerkezeti Ankétunkat az ösz vérszerkezetek alkalmazhatósá gá ról. Tisztelt Hallgatóság! Elnökségünk kiemelt fontosságot tulajdonít a magyar acélszerketi piacon jelen lévő vállalatok együttműködési lehetőségeinek segítésére és támogatására. Kérlek Benneteket, használjátok ki ezt az év végén megrendezett szakmai fórum teremtette lehetőséget, fórumot egy kis beszélgetésre, egymás gondjainak megismerésére, és nem utolsó sorban lehetőségetek szerint egymás megsegítésére. Kellemes ünnepeket, sikeres, és boldog új esztendőt kívánok minden szak mabelinek. F E L H Í V Á S XI. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSZETI KONFERENCIA Dunaújváros, május Az évről évre sikeresebb konferenciánkat idén tizenegyedik alkalommal rendezzük meg. A konferencia nyitott minden érdeklődő részére. Tagjaink részvételére számítunk, és reméljük, hogy tagvállalataink valamint pártoló és társult tagjaink biztosítani tudják műszaki szakembereiknek a rendezvényi részvételt. Szeretnénk, ha egyéni tagjaink is nagy számban részt vennének és tiszteletbeli tagjaink megtisztelnének jelenlétükkel. Partnereink a korábbi konferenciánkon is jelentős létszámmal jelentek meg, és bízunk benne, hogy ez az idén is úgy lesz. Az ismeretek állandó frissítése, bővítése mindnyájunk közös ügye. A mérnököket kreatív, racionális és etikus gondolkodásmódjuk hitelessé teszi mind a politika, mind a társadalom előtt, ami tiszteletre méltó rangot jelent. A mérnökök etikai és morális követelményekkel társult tudásukkal, tapasztalatukkal és találékonyságukkal sikeresen járulnak hozzá a közjó és életminőség javításához, a természet és a környezet védelméhez. (Részlet: Az európai mérnökök budapesti nyilatkozatából.) Az elvárás és elismertség csak úgy őrizhető meg, ha tanulunk egymástól és kicseréljük gondolatainkat, tudásunkat. Nem elhanyagolhatóak azok a baráti beszélgetések, személyes ismeretségek, melyek ilyen rendezvényeken a jelenlévők között létrejönnek. Az üzleti életet mindenképpen segíti. Ezért rendezzük a szakmai konferenciát. Az idei konferenciánkat a Dunaújvárosi Főiskola korszerű konferenciatermében tartjuk. A Magyar Mérnöki Kamaránál az akkreditálást elindítjuk. Bővebb információt április elejétől honlapunkon közlünk: www. magesz.hu További felvilágosítás: Dr. Csapó Ferenc titkár (MAGÉSZ) tel./fax: 1/ ; 30/ ; magesz@t-online.hu 4 Acélszerkezetek 2011/1. szám

7 HÍREK Palotás László-díj A múlt év végén 10. alkalommal adták át ünnepélyes keretek között a fib Magyar Tagozata által alapított Palotás László-díjat. A évi elismerést Mátyássy László okleveles mér nök, vezér igazgató (Pont-TERV Zrt.) kap ta. Mátyássy László okl. mérnök, vezérigazgató A Szabadság híd díszkivilágítása rangos nemzetközi díjat nyert A Szabadság (1946-ig Ferencz József) híd a Duna magyarországi szakaszának második (első a szintén Feketeházy János tervezte komáromi közúti Duna-híd, 1892), Budapest első magyar tervezésű és építésű, máig is az eredeti formájában álló hídja, mely január 16. és augusztus 20. közötti (az újjáépítés miatti kényszer) megszakítással október 4., tehát 114 év óta van szolgálatban. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy napjainkig is joggal tartjuk a világ legszebb Gerber-csuklós (konzolos) rácsos hídjának. Nemzeti öröm tehát, hogy a között végrehajtott re konstrukció során visszanyerte eredeti szépségét, sőt díszkivilágítással gazdagodott. Hab a tortán, hogy ezt a HÍR 24 portálon án megjelent az alábbiakban, eredetiben közölt hír szerint 16 jelentkező közül nyertesként nemzetközi díjjal jutalmazták. (Folyó iratunk , , , számaiban többször tudósítottunk gyönyörű hidunk megújulásának folyamatáról.) A kitüntetett a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1972-ben az UVATERV Hídirodáján kezdte mér nöki pályafutását, ahol fiatal mérnökként bekapcsolódha tott a hazai és a jugoszláv exportra készülő, nagy, acélszerke zetű, folyami hidak tervezésébe. A Pont-TERV Zrt. egyik alapítójaként számos jelentős, ha zai, acél- és vasbeton szerkezetű műtárgy tervezését vé gezte és irányította. Ezek közül is kiemelkedik az esztergomi Mária Valéria Duna-híd; a tiszaugi Tisza-híd; az M7 autópálya Kőröshegyi völgyhíd acélszerkezetű változata és a megvalósult feszített beton szerkezet (Hídépítő Zrt.-vel társtervezőként); az M43 autópálya szegedi Tisza-hídja, amely extradosed rendszerű, ferde kábeles, feszített vasbeton híd ként újdonság a magyar hídépítés történetében. A szakmai közélet aktív tagjaként számos publikációja jelent meg, és nagyszámú előadást tartott mind a tervezői munkájához kapcsolódó, mind a magyar hídépítés történetét átfogó kérdésekről. Az ifjúság szakmai képzésében egyetemi előadásokkal, diplomatervi konzultációkkal valamint az államvizsga-bizottság tagjaként vállal részt. A Magyar Mérnöki Kamara Hidász Szakosztályának 1998 és 2008 között elnöke, között a Tartó szerkezeti Tagozat elnökségi tagja volt. Szakmai tevékenysége elismeréseképpen Feketeházy János-díjat (2007.) és Arany Mérföldkő Díjat (2008.) kapott. További munkájához sok szép feladatot kívánunk. Acélszerkezetek 2011/1. szám 5

8 Marczis Gáborné Dr. igazgató, a műszaki tudomány kandidátusa Zámbó József kereskedelmi igazgatóhelyettes MAGYAR VAS- ÉS ACÉLIPARI EGYESÜLÉS A VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁS ELSŐ JELEI AZ ACÉLIPARBAN FIRST SIGNS OF RECOVERY FROM THE CRISIS IN THE STEEL INDUSTRY A 2008-ban kirobbant, majd a évben tovább folytatódó pénzügyi, gazdasági válságot követően az acélipar számára még a 2010-es gazdasági év is rend kívül nehéznek bizonyult. A válságból való kilábalás első jelei azonban már az év folyamán láthatókká váltak. A világ acéltermelése elérte a válság előtti szintet. Magyarország acéltermelése viszont a jelentős növekedés ellenére sem érte el 2010-ben még a válság előtti mennyiséget. Acélfelhasználás tekintetében az előrejelzések szerint az EU a szerény növekedés ellenére elmarad még 2011-ben is a válság előtti időszakhoz képest ben az acélszerkezeti exportban csökkenés, az importban viszont növekedés tapasztalható. A világgazdaságban 2008 második felében olyan rendkívül súlyos pénzügyi, gazdasági válságfolyamatok indultak el, amelyek már a évi eredményeket is igen jelentős mértékben rontották ben az egész évre elhúzódó válság után jelentősebb gazdasági növekedés még 2010-ben sem következett be minden országban. A politikusok és gazdasági szakértők folyamatosan elemezték a helyzetet, az egyes országok saját eszközeikkel igyekeztek csökkenteni a kedvezőtlen hatásokat országaikon belül, és a globális megoldásokra is születtek elképzelések. Az azonban bizonyos, hogy 2009 után még a év is rendkívül nehéz év volt mind a gazdaság, mind az acélipar számára, de a évi eredmények alapján már remény van a válságból való kilábalásra. 1. ACÉLTERMELÉS The financial, economic crisis burst out in 2008 and continued in 2009, and for the steel industry even the financial year of 2010 was extremely difficult. However, the first signs of recovery from the crisis could be seen during The steel production of the world reached the level before the crisis, though the steel production of Hungary did not reach the volume before the crisis despite the significant growth in According to the forecast, the steel utilization in the EU will not reach the level before the crisis in 2011 despite the modest growth. In 2010 the steel structure export decreased, but the import increased. A világ összes acéltermelése hosszabb távon növekvő tendenciát mutat, bár a válságok idején mindig volt bizonyos fokú acéltermelés-visszaesés. A növekedés üteme években a korábbi időszakokhoz képest sokkal intenzívebb volt; majd 2008-ban következett be a legutóbbi válság; de 2010-ben már ismét elérte a világ acéltermelése a válság előtti szintet (1. ábra). Magyarország acéltermelése viszont csak az 1980-as évek végéig alakult a világ acéltermeléséhez hasonlóan. A 90- es évek elején ugyanis kevesebb mint a felére csökkent, és 1994-től kisebb hullámzással, 1,8 2,0 millió t/év körüli szin ten volt 2005-ig, majd a évi növekedés után a 2008-ban már jelentkező válsággal együtt 2009-ben az acélterme lésünk az évi szintre esett vissza ben a jelentős növekedés ellenére sem érte el a termelés a válság előtti szintet (1. ábra). A világ acéltermelésének és acélfelhasználásának régiónkénti megoszlása látható a 2. ábrán 1999-ben és ben. Ebből egyértelműen látszik Kína előretörése úgy a termelés, mint a felhasználás tekintetében. Az acéltermelésben Európa, a CIS és a NAFTA országok, valamint Japán részaránya jelentősen csökkent, miközben Kínáé 15,7%- ról 46,4%-ra nőtt. Ehhez hasonló változás történt az acélfelhasználásban is. Az egyes régiók önmagukhoz mért részarányának változását szemlélteti a 3. ábra. A válság jelentkezésének és lefolyásának alaposabb szemléltetésére a termelés havonkénti alakulását is érdemes megvizsgálni. A 4. ábrán néhány régió havonkénti acéltermelése látható ben. Ebből látszik, hogy ban Kínában is volt némi hullámzás, de a visszaesés csak néhány hónapig tartott, és elején már el is érték a termelési csúcsnak számító júniusi mennyiséget, és azóta szinte minden hónapban ennél többet termelnek. Ezzel szemben az EU acéltermelése 2008 végén jelentősen visszaesett, és 9 hónapig ezen az alacsony szinten maradt. Ezután kicsit magasabb szinten hullámzott, de még 2010 végén sem érte el a válság előtti szintet. Az egyes európai országokat tekintve persze nem azonos a kép. Az 5. ábrán pl. az látható, hogy Ausztria és Szlovákia havonkénti acéltermelése 2010-ben már visszatért a válság előtti szintre, ugyanakkor Csehország és Magyarország termelése még meg sem közelítette azt. A 6. ábra azt szemlél teti, hogy Németország és Olaszország havonkénti acéltermelése 2010-ben már a válság előtti szint közelében van, de az EU 27 országára együttesen ez még nem mondható el. 2. ACÉLÁRAK A évi havonkénti átlagárak viszonylag nyugodtnak mondható alakulása után első félévében, elsősorban az alapanyag- és a kokszárak drasztikus megemelése miatt, egy minden eddiginél gyorsabb és nagyobb mértékű acéláremelkedés következett be. Ez a magas árszint azonban nem tudott tartós lenni. Amilyen gyorsan emelkedtek az árak, ugyanolyan gyorsan le is csökkentek, és 2009-ben szinte egész évben a évi árszint alatt maradtak ben az év közepéig emelkedtek az árak és többnyi re elérték a 6 Acélszerkezetek 2011/1. szám

9 2007. évi szintet, de az év második felében már ismét enyhe árcsökkenés volt tapasztalható. Ez utóbbi megállapítások elsősorban az EU belföldi piaci árak alakulására igazak, ugyanis a CIS fekete-tengeri kikötői árak 2009 közepe után emelkedtek és hamar elérték, sőt meg is haladták a évi árszintet, de a II. félévbeni enyhe visszaesés ezeknél is jelentkezett, amelyet a 7. és 8. ábra szemléltet. 3. NYERSANYAGELLÁTÁS ÉS ÁRAK ALAKULÁSA A vasérc és a kokszolható szén ára mostanáig általában éves megállapodások alapján változott (9. ábra). Az ábrán jól látható a évi jelentős, majd a év elején még ennél is jelentősebb áremelés. A 10. ábra a évi bázishoz viszonyítottan szemlélteti a vasérc, a kokszolható szén és az acél árának százalékos változását. Ebből jól látszódik, hogy az acélárak kisebb mértékben emelkedtek, mint a vasérc és a szén ára. A nyersanyagellátás az EU-ban stratégiai kérdéssé vált; és az EU gazdasági, politikai és kereskedelempolitikai lépéseket tett az ellátás biztonságosabbá tételére. 4. VÁRHATÓ HAZAI ACÉLFELHASZNÁLÁS, ELŐREJELZÉSEK A 11. és 15. ábrán a magyarországi összes acélfelhasználás évenkénti alakulása látható. A 2007-ig tartó, viszonylag egyenletes növekedés, majd a évi megtorpanás után 2009-ben a felhasználás jelentősen, kb. az évi szint re esett vissza. Jelenlegi előzetes ismereteink szerint a évi felhasználás várhatóan 10 12%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget ben a gazdasági előrejelzések alapján további 5 8% növekedésre számítunk, és így ben érjük el azt a mennyiséget, amelyet 1 évvel korábban 2010-re prognosztizáltunk, és ez is még csak a ben elért felhasználás szintjét jelenti. A 15. ábrán az is jól látszik, hogy az import aránya az összes acélfelhasználásunkban 1998 óta folyamatosan és rendkívüli mértékben megnőtt, és már eléri a 80%-ot. A belföldi acélgyártók belföldi értékesítése között lényegesen nem változott, majd 2005 óta folyamatosan csökkent és 2009-ben már az évi, eddigi legalacsonyabb szint alá esett le. 5. AZ EU (EUROFER) ELŐREJELZÉSEI Az EU 27 ipari termelésének évi bázishoz viszonyított alakulását mutatja a 12. ábra. Ebből látható, hogy a válság milyen komoly visszaesést jelentett. Az EU-n belül Németország ipara tért magához a leghamarabb. A többi ország ipara még mindig komoly válságban van. A 13. ábra az EU 27 acélfelhasználásának alakulását mutatja be ban, 2009-ben és 2010-ben negyedévenként és a évi negyedévenkénti előrejelzést havonkénti átlag mennyiségben és %-osan. Ebből az is látható, hogy a szerény növekedés ellenére az EU-ban 2011-ben még messze elmarad a válság előtti időszakhoz képest az acélfelhasználás. 6. LÁTSZÓLAGOS ACÉLFELHASZNÁLÁS- ELŐREJELZÉS A WORLDSTEEL SZERINT Az 1. táblázat a világ, illetve az egyes régiók évekbeni acélfelhasználásának mennyiségét és a változás Worldsteel által készített előrejelzését tartalmazza. Ebből megállapítható, hogy a NAFTA és a CIS országokban a válság után gyorsabb az acélfelhasználás növekedése, mint a világ többi részén. Néhány európai országot kiemelve (2. táblázat) látható, hogy a válság hatására bekövetkezett évi acélfelhasználás-visszaesés mértéke is nagyon különböző volt, és a évi növekedés szintén jelentős különbséget mutat az egyes országok között. 7. ACÉLSZERKEZET KERESKEDELEM (EXPORT, IMPORT) A 3. táblázat az acélszerkezet export, a 4. táblázat az import adatokat tartalmazza évekre. Megálla pítható, hogy az export a évekbeni növekedését követő évi visszaesés után várhatóan még 2010-ben is tovább csökkent. Ugyanakkor az egyébként hullámzó import a évi visszaesést követően 2010-ben már jelentősen növekedett és elérte a válság előtti évek átlagát. Mindezt szemléletesen mutatja a 14. ábra. ÖSSZEFOGLALÁS 2008 második felében az USA-ban elindult, majd az egész világra kiterjedő, 2009-ben is folytatódó válságot köve tő en 2010-ben az acéliparban már láthatók a kilábalás el ső jelei. A világ acéltermelése már elérte a válság előtti szintet. Ebben jelentős szerepe van Kínának, ahol mind az acéltermelésben, mind pedig az acélfelhasználásban nagymér vű előretörés tapasztalható. Ugyanakkor Európa, a CIS és a NAFTA országok részaránya a világ acéltermelésében jelentősen csökkent. Az egyes európai or szá gok ban is nagyon eltérő volt a válság előtti időszak ter meléséhez való visszatérés. Az acélárakat tekintve 2010 I. félévében növekedés, a II. félévében enyhe visszaesés látszik. A nyersanyagárak a késztermék áránál jobban emelkedtek. A nyersanyagellátás az EU-ban stratégiai kérdéssé vált. Magyarországon az acélfelhasználás 2010-ben 10 12%-kal haladja meg az előző évi szintet, 2011-ben további 5 8% növekedés várható. Az acélszerkezet-kereskedelem exportban csökkenést, importban növekedést mutatott. Forrásjegyzék Worldsteel Association: Steel Industry Statistics Worldsteel Association: Steel Market Forecast Worldsteel Association: Short Range Outlook Worldsteel Association: Oxford Economics Worldsteel Association: Raw Material Statistics Eurofer: Economic and Steel Market Outlook Marczis Gáborné Dr.: A válságból való kilábalás első jelei az acéliparban. MAGÉSZ Évzáró ülés, XII. 08. Lukács Péter PhD.: A válságból való kilábalás első jelei az acéliparban. MVAE Taggyűlés, XII. 16. Marczis Gáborné Dr.: Beszámoló az MVAE Központi Szervezetének évi munkájáról. MVAE Taggyűlés, XII Acélszerkezetek 2011/1. szám 7

10 Magyarországarors és a világ nyersacéltermelése [Mt] [Mt] Mag gya aro ország 9 900? VILÁ ÁG v ábra Nyersacél termelés régiónkénti megoszlása 1999-ben és 2009-ben Egyebek Egyebek 8,5% 6,4% Egyéb Egyéb Ázsia Egyéb EU 27 Európa EU 27 Egyéb Európa Ázsia 11,3% 24% 2,4% 11,5% 23,1% 2,0% 11,7% CIS 80% 8,0% Japán Japán VILÁG 72% 7,2% 11,9% CIS NAFTA 10,9% 1999: 789 Mio to 67% 6,7% Kína NAFTA 2009: Mio to 15,7% Kína 16,3% 46,4% Kész acéltermékfelhasználás régiónkénti megoszlása 1999-ben és 2009-ben Egyebek 90% 9,0% Egyéb Egyebek Európa Egyéb é Ázsia 9,4% EU 27 1,9% 15,8% EU 27 Egyéb 21,9% Egyéb Ázsia 10,7% Európa 14,3% CIS 2,1% 3,1% Japán 98% 9,8% Kína 17 3% CIS 35% 3,5% Japán 4,8% NAFTA 72% 7,2% Kína NAFTA VILÁG 20,6% 48,6% 1999: 705 Mio to 17,3% 1999: 705 Mio to 2009: Mio to 2. ábra 8 Acélszerkezetek 2011/1. szám

11 80% 60% 40% Nyersacél termelés és késztermék felhasználás változásának aránya évi bázison régiónként 20% 12,2% 2% 78,2% 77,6% 46,3% 37,1% 36,6% 6% 39,8% 35,7% 30,5% 29,0% 30,5% 14,4% 4% 0% -20% -28,7% -40% ,8% -6,5% 65% -28,4% -60% -80% -56,8% -79,9% EU (27) Egyéb CIS NAFTA Kína Japán Egyéb Egyebek Világ Európa Ázsia Termelés Flh Felhasználás 3. ábra Acéltermelés alakulása néhány régióban k t EU 27 Kína CIS C.I.S. É-Amerika É.-Amerika Ázsia I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. 4. ábra Acélszerkezetek 2011/1. szám 9

12 Néhány európai ország nyersacél termelése havonta kt I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII. IX. X. Német o. és Olasz o. külön Ausztria Cseh o. Magyarország Szlovákia 5. ábra Vezet európai acélgyártó országok és az EU(27) nyersacéltermelése havonta kt I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. Német o. Olasz o. EU ábra 10 Acélszerkezetek 2011/1. szám

13 900 EU belföldi havi átlagárak /t / I. II. III. IV. V. VI.VII.VIIIIX. X. XI.XII. I. II. III. IV. V. VI.VII.VIIIIX. X. XI.XII. I. II. III. IV. V. VI.VII.VIIIIX. X. XI.XII. I. II. III. IV. V. VI.VII.VIIIIX. X. XI.XII. Betonacél Henger-huzal Mh. durva lemez Mh. lemeztekercs Hh. lemeztekercs Galvanizált lemeztekercs 7. ábra 1300 CIS FEKETE-TENGERITENGERI KIKÖT I ÁRAK US S$/t I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. I. III. V. VII. IX. XI. Bt Betonacél Henger-huzal Mh. durva lemez Mh. lemeztekercs Hh. lemeztekercs 8. ábra Acélszerkezetek 2011/1. szám 11

14 A vasérc és a kokszolható szén árának alakulása Vasérc Kokszolható szén (US$/Fe-tartalom) (US$/tonna) 9. ábra A nyersanyagok y és acéltermékek árának alakulása Árin nde ex 0) 100 =1 00 = ( ábra 12 Acélszerkezetek 2011/1. szám

15 Várható felhasználás 2010-ben és 2011-re el rejelzés Összes felhasználás (acélszerkezet import nélkül) a évvégié ismeretek alapján készült becslések [k kt] v. e. v. e. 11. ábra 12. ábra Acélszerkezetek 2011/1. szám 13

16 13. ábra Látszólagos acélszükséglet é alakulása régiónként é Régió Változás % Mt 2010/ /2010 Világ 1125,3 1272, ,7 13, ,3 CIS C.I.S. 35,8 45,3 50,3 26,5 11,11 NAFTA N.A.F.T.A 82,7 108,5 118,0 31, ,7 Kína 542,4 578,7 599,0 6,7 3,5 B.R.I.C 641,0 696,0 730,1 8,6 4,9 Európai Unió (27) 117,2 139,4 147,4 18,9 5,7 Forrás: worldsteel október 1. táblázat 14 Acélszerkezetek 2011/1. szám

17 2. táblázat Látszólagos acélszükséglet alakulása néhány kiemelt országban Éves változás á (%) Csehország -31,1 1 20,7 10,5 Franciaország -29,1 11,8 5,6 Németország -34,0 25,2 4,8 Olaszország -45,0 17,6 93 9,3 Lengyelország -28,9 15,2 10,2 Románia -42,6 9,1 8,0 Szlovákia -30,8 85 8,5 73 7,3 Magyarország -43,7 12,3 6,2 Forrás: worldsteel október Acélszerkezeti export Megnevezés v híd; hídrész rács-szerkezet ajtó-ablak alk bányatám; zsalu *egyéb n.a össz. Összesen táblázat Aél Acélszerkezet import Megnevezés v híd; hídrész rács-szerkezet ajtó-ablak alk bányatám; zsalu *egyéb Összesen táblázat Acélszerkezetek 2011/1. szám 15

18 Acélszerkezetek kereskedelme Export to onn na Import v. 14. ábra Összes acélfelhasználás (az acélszerkezet et importtal) t lh. % Imp p/fel belföldi ért. össz. import imp/felh. % v. 15. ábra 16 Acélszerkezetek 2011/1. szám

19 Pál Gábor igazgató Speciálterv Kft. ÖSZVÉRSZERKEZETŰ HIDAK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI DESIGN EXPERIENCES OF COMPOSIT BRIDGES A vasbeton pályalemezzel együttdolgozó acéltartós, ún. öszvérszerkezetű hidak tervezése és építése hazánkban az 1950-es évek óta elterjedt. Jelenleg nemzetközi szinten is reneszánszát éli e gazdaságos szer ke zet típus. Saját tervezési tapasztalatainkon keresztül összefoglaljuk az öszvérhidak alkalmazásának főbb szempontjait, illetve a velük kialakítható lehetséges kereszt metszeti és statikai rendszereket. Tervezett és megépült hidak során prezentáljuk az egyes kialakítási típusokat, és javaslatot teszünk autópálya felszerkezet típus alkalmazására. A cikk a november 24-i XVIII. Acélszerkezeti Ankéton elhangzott előadás részben kiegészített, írott vál tozata. ÖSZVÉRSZERKEZETEK A HÍDÉPÍTÉSBEN Vasbeton pályalemezzel együtt dolgozó acéltartós, ún. ösz vérszerkezetű hidak tervezése és építése hazánkban a második világháborús újjáépítés óta zajlik. A világégés utáni sürgős hely re állítások és a szűkös lehetőségek könnyen, gyorsan és gazdaságosan épít het ő szerkezettípus alkal mazását igé nyelték. Az közötti épült öszvérhidak túlnyomó többsége m közötti nyílástartományban épült. A kezdeti tapasztalatok alapján az 1960-as évekre már lehetővé vált nagyobb nyílások áthidalása, miután az elméleti kutatások és az azok alapján kialakított szabványi szabályozás is mind több segítséget nyújtottak a ter vezőknek az együtt dolgozó kap cso latok, támasz feletti nyomaté kok felvételének és a beton lassú alakváltozásából származó igénybevétel és feszültség-átrendeződéseknek a figye lembe vételében. A teljesség igénye nélkül néhány példa a megépült öszvérhidak és maximális támaszközök adatairól: 1948 Hosszúrévi Sajó-híd: legnagyobb támaszköz: 21,24 m 1962 Letenyei Mura-híd: legnagyobb támaszköz: 47,00 m 1969 Barcsi Dráva-híd: legnagyobb támaszköz: 70,60 m 1974 Algyői Tisza-híd: legnagyobb támaszköz: 102,40 m 1990 M0 Hárosi Duna-híd: legnagyobb támaszköz: 108,50 m 2001 M3 Oszlári Tisza-híd: legnagyobb támaszköz: 112,00 m (Adatok: 50. Hídmérnöki Konferencia előadás 2009, Dr. Szatmári István: Öszvér hídépítés Magyarországon ) A maximális áthidalható nyílások nö ve kedésével párhuzamosan meg figyel hető a vasbeton hidak térnyerése a kisebb (10 30 m-es) nyílástartományban, ahol az 1970-es évektől Design and construction of steel-concrete composite bridges has spread since the 1950s in Hungary. Nowadays, international revival of this highly economical structure flourishes. Based on our own design experience we are about to summarize the major considerations of the application of composite bridges as well as of the structural systems, which can be realized by applying them. Through examples of designed and constructed bridges we are about to present several lay-out types and to propose application of new type motorway bridge superstructures. This article is the written but partly supplemented form of the lecture presented on the XVIII. Steel Structure Meet-up held on the 24th of November, kezdődő en gyakorlatilag kiszorították az acél szerke zetű együtt dolgozó tartókat. Öszvér hidak kizárólag a jelentősebb áthidalások estében készültek. A 2000-es években már csak speciális építési helyszíneken készültek öszvértartók a m-es nyílású tartományokban. A hazai típus autópályahídjaink elő feszített, előre gyártott főtartós vagy mono lit vasbeton szerkezetek annak ellenére, hogy külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy az öszvérhidak gazda ságos alternatívát jelentenek a m-es nyílástartományban is. Kedvező tulajdonságaik miatt e tartományban várható újbóli elterjedésük. SZERKEZETI TAPASZTALATOK Napjainkban az információ áramlása korábban soha sem látott módon felgyorsult. Elsősorban az internet adta lehe tő sé geknek köszönhetően könnyen le het híreket, adatokat szerezni a vi lág bármely táján épülő újszerű szerke ze tekről, módszerekről. A hozzáférhető információk halmaza folyamatosan bővül, és egyre több valóban hasznos anyag (tanulmányok, konferencia anyagok, szakkönyvek, disszertációk) is elérhetővé válik. Az információ önmagában azonban még nem tapasztalat. Tapasztalatról akkor beszélhetünk, ha a tanult és látott in formációkat a gyakorlatban is kipróbáltuk, és az azok alkal mazása során nyert többletinformációkkal kiegészítjük, korrigáljuk az eredetei teóriát. Ez különösen a megszokottól eltérő egyedi vagy újszerű szerkezetek tervezése esetén rendkívül fontos. A leszűrt tapasztalatok alapján válnak korrigálhatóvá a korábbi szokások, így nyílik lehetővé új, a korábbiaknál optimálisabb típusszerkezetek tervezésére. ÖSZVÉRSZERKEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK SZEMPONTJAI Minden hídnak, így a vasbeton pálya lemezzel együtt dolgozó acél szerke ze tű hidaknak is meg kell felelniük az alapvető geometriai és statikai köve tel ményeknek. A geometriai követelményeknek való megfelelést elsősorban a Acélszerkezetek 2011/1. szám 17

20 helyszínrajzi kialakításhoz és az át hidalt akadályoknak és űr szelvényi kö töttségeknek megfelelő támasz ki osz tás és keresztmetszeti kialakítás jelenti. Az öszvérszerkezetek alkalmazása a vasbeton hidakkal szem ben rugalmasabb támaszelrendezést, nagyobb támaszközöket és igény esetén erősen íves alaprajzú hidak kialakításának a lehetőségét eredményezi. Az öszvér felszerkezetek önsúlya azo nos támaszközök esetén 30 60%-kal kisebbre adódik, mint a vasbeton alternatíváé, így e felszerkezettípus alkalmazása esetén nem csak a fel szer kezet, de az alépítményi elemek is kisebb geometriai méretekkel, keve sebb anyag felhasználásával épít hető ek. A kisebb önsúly különösen kedvezőtlen altalaj, vagy korlátozott teherbírású, meglévő alépítményen végrehajtott felszerkezetcsere esetén lehet kiemelten fontos. A helyszíni építési, szerelési adottságok figyelembevéte lével lehetséges az optimális építési módot (beemelés, tolás, szabad szerelés stb.) megválasztani. A szerelésnél komoly előnyt jelent az acélszerkezet vasbetonhoz képest csekély önsúlya. Optimálisan kiválasztott építési mód szer akár fajlagosan gazdaságtalannak tűnő szerkezetet is versenyképes alternatívává tehet, vagyis a külső kö rülményekből kiragadva mindössze a t/m 2, mint mérőszám sokszor nem ad valós összehasonlítási alapot. STATIKAI RENDSZEREK Kéttámaszú kialakítás: A vasbeton pályalemezzel együtt dolgozó szerkezeti rendszert eredetileg kéttámaszú tartók optimalizálására tervezték, a nyomást a vasbeton pályalemezre, míg a húzást az acél főtartóra hárítva és a két anyagot megfelelő együtt dol goztató elemekkel összekapcsolva. A kezdeti öszvérhidak több nyílás esetén is kéttámaszú tartók sorozatából ki alakítva hidalták át a szélesebb akadályokat. Többtámaszú szerkezetek: Többtámaszú kialakítás esetén támaszmozgatással vagy/ és feszítéssel pró bálták a támaszok feletti negatív nyo matékokat csökkenteni, a beton pá lya lemezt lehetőség szerint repedés mentes állapotban tartani. Napjainkra elterjedtek a támasz fe letti beton pályalemez berepedését meg engedő, a negatív nyomatékokat betonacéllal felvenni képes kialakítások és az e kialakításokhoz tartozó számítási módszerek. A támasz feletti berepedést meg en gedve elsősorban a vas beton pályalemez inerciacsökkenése jelenti a fő bizony talanságot. További bizonytalan ság a beton lassú alakváltozásának ha tá sa, melynek gyakorlattal összhang ban lévő számítási módszerei több év tizeden keresztül fejlődtek. A bi zony talanságoknak csak egy része származik a számítási módszerek és az empíria egyezéséből, ezek kísérletekkel és kutatásokkal pontosíthatóak, és az elmúlt időszakban sokat pontosodtak is. A bi zonytalanságok jelentős része azonban a helyszíni (időjárás, páratartalom, bedolgozás se bessége, utókezelés so rán előálló, kevésbé standardizálható) körülményekből adódik. A nyílások és szerkezeti rendszer helyes megválasztásával, az építési mód, betonozási szakaszok és sorrend, támaszmozgatások lehetőségének, illetve az esetleges utólagos alakszabá lyozásnak a mérlegelésével lehet az alaki bizony talanságokat elfogadható mértékűre csökkenteni. Befogott gerendák (kerethidak): Egy nyílás áthidalása esetén a támaszköz növelhető, illet ve a nyílásban a szerkezeti magasság csökkenthető alépítménybe befogott acéltartók al kal mazásával. Ekkor a teljes hídszer kezet keretszerűen viselkedik, és az alépítményre hárul a főtartók befogá si nyo matéka. Az igénybevételek felvétele érdekében általában merev befogással alakítják ki az alépítmény acél főtartó kapcsolatát, és ennek meg felelően méretezett, jelentős vízszintes igénybe vételek felvétel ére is alkal mas alapozást választanak. Ilyen kialakítással épült meg az esztergomi Árok utcai Kis-Duna-híd, az M6 autó pálya befogott öszvérszerkezetű vadátjárói (tervező: Pont-TERV Zrt.), illetve e rendszer szerint terveződtek a 110. út és a 21. út be fogott öszvér közúti hídjai (tervező: Speciálterv Kft.) (2. kép). 1. kép: Többtámaszú gerendahíd kiékelt acél főtartóval (Ipoly-híd tanulmányterv) 2. kép: Befogott acélfőtartókkal kialakított gerendahíd merev befogással: kétsoros, nagy átmérőjű cölöpalapozással (tervezett B116 j. híd 110. út kmsz.) 18 Acélszerkezetek 2011/1. szám

21 Nyugat-Európában és az USA-ban el terjedt módszer a befogott acél fő tartós hidak egysoros cölöpalapozással történő megtámasztása is, mely az alépítmény rugalmas befogása lévén gazdaságosabb kialakítást, azonban na gyobb elmozdulásokat eredményez. A németországi Marseburgi hidat 54,4 m-es támaszközzel alakították ki ilyen szerkezeti kialakítással. Az egysoros cölöpalapokkal kialakított kerethidak erőjátéka és elmozdulásai jelentősen függnek a hídfő és a cölöpök körüli talaj rugalmas befogásától. A bizonytalanságok mérlegelésére és az egyes szerkezeti rendszerek közötti különb ségek érzékeltetésére az alábbi közelítő számítást hajtottuk végre. Példaként egy 50 m-es nyílású tartót (fiktív fél hidat) vizsgáltunk, az összehasonlíthatóság érdekében mindössze egyetlen egyenletesen megoszló terhet jelentő terhelési eset re. A kontrolltartó egyszerű kéttámaszú gerenda volt, melynek maximális közbenső ke resztmetszeti nyomatékát és lehajlását vettük alapul a különböző alépítményi kialakítások vizsgálatához. Az altalajt lineárisan rugalmasan modelleztük, nem a szerkezet pontos erőjátékának vizsgálata, mindössze a bizonytalansá gok nagyságrendjének a mérlegelése volt a célunk, melynek érdekében meghatároztuk a talajrugók küszöbértékeit. E küszöbértékeknek a szakirodalmi ajánlásokban és a statikai számítási gyakorlatunkban felvett várható rugóállandók 0,2-szereseit és 5-szöröseit vettük fel, vagyis ezáltal (az alsó szélsőértékek 25-szörösét lefedő sáv vizsgálatával) képeztünk a realitás határát súroló eseteket. Eltekintettünk a talaj valós (nem lineáris és időben is vál - tozó) feszültség-elmozdulás modellezésétől, a szerkezet berepedésének, lassú alakváltozásainak figyelembevételétől, azonban a felvett geometriai méretek egy 50 m-es híd valós geometriájának feleltek meg, a felvett megoszló teher is ennek megfelelő önsúly jellegű terhelés volt. Az alábbi statikai eseteket vizsgáltuk: síkalapozású, egysoros (hajlított) és két soros (merev befogást biztosító) cölöpökkel kialakított alapozások, illetve az összehasonlítási alapot adó két kontrollszerkezet a csuklós és a mereven befogott kéttámaszú tartó, mint statikai alapesetek (3., 4., 5. ábrák). Az ábrákon láthatóak a tapasztalatok: síkalapozás esetén a legnagyobb a bizonytalanság, itt a legfontosabb az altalaj minőségéről meggyőződni, illetve javasolt jó minőségű (erősen kötött, esetleg szikla) vagy megbízhatóan stabilizált talajra tervezni síkalapozású kerethidat. Számításaink azt mutatták, hogy a cölöpökkel kialakított keretek elmozdulásai és igénybevételei is sokkal közelebb találhatóak a merev kialakításhoz, és a bizonytalanságok is kezelhető nagyságrendűek. A kétsoros cölöpalapozás természetesen merevebb, mint az egysoros, azonban csak 10 20%-kal. Tekintettel arra, hogy vizsgálatunk nem talajmechanikai módszerekkel, hanem csak 2D-s statikai rúdmodellel készült, így a jelentős vízszintes terheléssel igénybe vett cölöpök körüli talaj időben történő feszültség-átrendeződésének a vizsgálatára sem volt alkalmas. Tekintettel arra, hogy a terhelés alatti talaj vízszintes elmozdulása (vízszintes konszolidációja) a keret erőjátékára és az alakjára is erősen kihathat, így egysoros cölöpalapozásnál ez mindenképpen vizsgálandó jelenség. Tudomásunk szerint Németországban jelenleg szüneteltetik a 35 m feletti nyílások egysoros cölöpalapozással történő tervezését, és a meglévő ilyen jellegű hidakat vizsgálják. Természetesen kisebb nyílások esetén a bizonytalanságok is exponenciálisan csökkennek, így semmiképpen sem elvetendő e szerkezeti kialakítás. 3. ábra: Rugalmasan befogott keretek nyomatéki igénybevételei különböző merevségű megtámasztási viszonyok esetén Deformáció [mm] 309 Nyomaték [knm] Lágy talaj 253 Lágy talaj Normál talaj Normál talaj Merev talaj Merev talaj Szerkezet típus 4. ábra: Rugalmasan befogott keretek elmozdulásai különböző merevségű megtámasztási viszonyok esetén 5. ábra: Rugalmasan befogott keretek elmozdulásainak és nyomatéki igénybevételeinek összehasonlításai különböző merevségű megtámasztási viszonyok esetén Acélszerkezetek 2011/1. szám 19