amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén"

Átírás

1 HTML_lev l (1).html Tisztelt Elnök úr! Nem lehet azonosulni a jogtanácsos úr véleményével. A jogtanácsos úr következetesen mellőzi azt a tényt, hogy Ő az új PTK hatályba lépése előtt beadott változás bejegyzési kérelmet visszavonta és emiatt a következő rendelkezés szerint kell eljárni, amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén, ahogyan arról az eddigiekben az ezt szorgalmazók nyilatkoztak, illetve ez volt kikövetkeztethető a jogtanácsos úr azon eljárásából, hogy a szakszövetségként való bejegyzés kérelmét én benyújtotta. (A Ptk. 3:1 3:62. -ához) 9. (1) Azon jogi személynek ( pl. szakszövetség), amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. (2) Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. Tehát az új alapszabály elfogadásával egyidőben a közgyűlésnek ki kell mondani, hogy a továbbiakban az új PTK szerint tevékenykedik és ezt a határozatot kötelező benyújtani a bírósághoz. ( ha szakszövetséget hoz létre a közgyűlésen) Vagyis az alapszabály elfogadása után a tisztségviselőket már csak az új PTK szerint lehet megválasztani 75%-os szavazati aránnyal, abban az esetben, ha a Szövetség kitart amellett, hogy egy alapszabály változás elfogadása után, a Szövetség a változás bejegyzését megelőzően megkezdheti az új alapszabály szerinti működését. Továbbá a hozzám egyéb úton eljutott alapszabály tervezet, amit a jogtanácsos úr beterjesztett legutóbb én több okból is alkalmatlan a bejegyzésre. Itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy én tavaly is a közgyűlésen szóvá tettem, hogy az ott elfogadásra váró alapszabály alkalmatlan a bejegyzésre. Most ismételten szavam emelem emiatt. Ebből az alapszabály tervezetből kiderült, hogy a közgyűlésen a Szövetség mégsem kíván szakszövetséggé "változni" és ez merőben új helyzetet teremtett a mai napon. Ez a változás azt jelenti, hogy a közgyűlésen a évi CLXXVII. törvénynek nem a jogi személyekről szóló át kell alkalmazni, hanem az egyesületekre vonatkozó 11. rendelkezéseit. Azaz a Szövetség ha egyesület marad, nem kell döntenie az új PTK szerinti továbbműködéséről és nem hogy nem kell alkalmaznia az új PTK szerinti 75%-ot, de ha alkalmazza is, az alkalmazásával hozott határozatok szerint csak a nyilvántartásba bejegyzés után működhet!! Hogyan, miből következik ez az állítás? Előre bocsátom, hogy az erről szóló vita akademikus, mivel a kiküldött szavazó lapok alkalmatlanok eleve a tisztségviselők megválasztására, mivel az elnök személye csak jogi személy tag lehet, ha a közgyűlés az új PTK szerinti alapszabályt megszavazza. Ide idézem Dr. Sárközy Tamás véleményét erről, akit én személy szerint jelentősebb szaktekintélynek D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 1/3

2 HTML_lev l (1).html tartok a jogtanácsos úrnál: "Az egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de a 3:62. (3) bekezdése módot ad arra, hogy az alapszabály lehetővé tegye a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmadának külsők (nem tagok) közül való választását. Az egyszemélyes ügyvezető azonban csak tag lehet értelmezésem szerint ( azért, hogy szükség esetén ne egy magánszemély vagyona legyen az esetleges felelősség vállalás fedezete)" illetve "egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át ( például szakszövetséggé), csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás)." A vélemény a következő linken elérhető: Csak remélni tudom, hogy a jogtanácsos úr fejet hajt egy olyan szaktekintély előtt, aki közvetlenül vett részt az új PTK kodifikálásában. A jogtanácsos úrnak legfeljebb akkor lehet igaza, ha elismeri azt, hogy az általa leírt módon elfogadott alapszabály csak a bejegyzésétől fogva lesz hatályos. Ebben az esetben valóban igaz az, hogy 2/3-al megszavaztathatóak a tisztségviselők, azonben ezek a személyek csak az új alapszabály bejegyzését követően léphetnek tisztségükbe ezen szemlélet alapján. Amennyiben a jogtanácsos úr kitart amellett, hogy az új PTK szerinti új alapszabály a közgyűlés általi elfogadásától hatályos illetve alkalmazható, akkor sajnos a tisztségviselők csak 75%-al választhatóak meg. A két szemlélet nem keverhető. Miért? A jogtanácsos úr tökéletesen mellőzte a évi CLXXVII. törvény 11. (5) egyesületere vonatkozó pontját az okfejtéséből. "A (3) bekezdés szerinti időpontig ( az új PTK hatályba lépését követően benyújtott alapszabálya bejegyzéséig, de legkésőbb ig) az alapítvány, illetve az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell." Ez a rendelkezés egyértelműen kimondja hogy az új PTK szerinti alapszabályt, az egyesület működése során annak bejegyzéséig nem alkalmazhatja ( mert a régi PTK szerint csak egy régi PTK-nak megfelelő alapszabállyal lehet működni) és ez kogens szabály, nem pedig diszpozitív. Viszont az új alapszabály elfogadása során eljárhat az új PTK rendelkezései szerint ( pl 75%) és válaszhat aszerint tisztségviselőket, de ezt jelezni kell a bíróságnak, hogy a bíróság tudja miért van például nem tag magánszemély törvényes képviselőként bejegyzésre benyújtva, holott az új PTK szerinti alapszabály is benyújtásra került, ami ezt már nem engedi meg. Ezen a ponton vizsgálni kell, hogy a régi PTK szerinti, a működést megalapozó alapszabály egyáltalán lehet-e a 2014-es alapszabály. Ehhez hívjuk segítségül először azt az esetet, amikor egy olyan egyesületről beszélünk, amelynek nem volt bejegyzés alatt álló alapszabálya az új PTK hatályba lépésekor. Nyilvánvalóan számos ilyen egyesület létezik, amelyeket szintén a évi CLXXVII. törvény vezet át az új PTK hatálya alá. Ebből a szemszögből vizsgálva tökéletesen érthető az (5)-ös pont, hiszen egyértelműen kiolvasható, hogy a régi alapszabálya rendelkezéseit alkalmazva, azaz a régi PTK szerint kell működnie, amig az új D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 2/3

3 HTML_lev l (1).html alapszabályát bejegyzik, vagy legkésőbb ig, amikor át kell térnie az új PTK szerinti működésre, akár bejegyezték az új alapszabályát, akár nem. Ez a napnál világosabb. A 2014-es alapszabály egyszerűen nem létezik és már nem is fog létezni, hiszen a i közgyűlésen elfogadott szövegezésével már nem kerülhet bejegyzésre. A 2015-ös alapszabály pedig ebben a pillanatban még nem létezik, még nincsen elfogadva. A 2014-es alapszabály bejegyzésési kérelmét pedig a jogtanácsos úr visszavonta, így az nem létezik. Az újbóli beadása csak akkor hozhatná létre, ha nem jött volna közbe az új PTK. Miben téved a jogtanácsos úr? Ebben: nem a 2014-es alapszabály van bejegyzés alatt jelenleg, hanem az új PTK szerinti, de eddig rossz szövegezésű, hiszen ezért is adta vissza a bíróság hiánypótlásra. Tehát csakis a 2012-es alapszabály alapján működhet a Szövetség az új PTK szerinti alapszabálya bejegyzéséig. Teljesen esetleges, hogy az egyes bíróságok gyakorlata hogyan fog alakulni az átvezető szabályok alkalmazása során. A Szövetség biztonságosan akkor működik, amikor a lehető legkisebb kockázattal működik. A legkisebb kockázat pedig abban van, ha a közgyűlés maga dönt a 2012-es alapszabályhoz való visszatérésről és így beállítja az átmeneti szabályozás szerinti triviális esetet. A triviális eset garancia arra, hogy bíróság az új alapszabályt csakis az új PTK-nak való megfelelősége szempontjából fogja vizsgálni és erre van most szüksége a Szövetségnek. Tehát az elkövethető legsúlyosabb hiba az lenne, ha a Szövetség a soha el nem fogadott alapszabálya szerint eljárva készítené elő és folytatná le a közgyűlését, azon az új PTK szerinti alapszabályát és tisztségviselőit a soha el nem fogadott alapszabálya szerint választaná meg, hiszen ilyen esetről nem rendelkezik az átmeneti szabályozás. Ez kiszámíthatatlan kockázatot jelent az egész eljárás bírósági elfogadása, kikezdhetetlensége szempontjából. A józan belátásra hivatkozva kérem az Elnökséget, a Sporttanács tagjait, bízzanak a tagságban, bízzanak abban hogy akár a 2012-es alapszabály alapján, akár az új PTK-nak megfeleltetett alapszabály alapján zajlik le a tisztségviselők választása, felnőtt emberek ugyanazokat a személyeket fogják pozícióba juttatni. Kérem Önöket azt a megoldást válasszák, amelyik kiszámítható következményekkel jár. A zöld színnel történt kiemelések tőlem származnak. Tisztelettel Butkai Cs. Zoltán D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 3/3

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően Ennek a kiegészítésnek az a célja, hogy összefüggően bemutassa: a Polgári Törvénykönyv megváltozásával milyen más, megváltozott

Részletesebben

CÉGJOGI TUDNIVALÓK az Új PTK. alapján

CÉGJOGI TUDNIVALÓK az Új PTK. alapján CÉGJOGI TUDNIVALÓK az Új PTK. alapján Az új Ptk 2013. évi V. törvény kapcsán fontos az egyes társasági formák esetében a létesítő okiratok (alapszabályok és társasági szerződések) ismerete, illetve újragondolása.

Részletesebben

2014. március 19. Hatályba lépett az új Ptk. - Mikor kell az új jogszabályt alkalmazni? Jogi hírlevél

2014. március 19. Hatályba lépett az új Ptk. - Mikor kell az új jogszabályt alkalmazni? Jogi hírlevél 2014. március 19. Hatályba lépett az új Ptk. - Mikor kell az új jogszabályt alkalmazni? Jogi hírlevél Hatályba lépett az új Ptk. Mikor kell az új jogszabályt alkalmazni? A havonta tájékoztatja ügyfeleit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell?

TÁJÉKOZTATÓ. Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? TÁJÉKOZTATÓ Melyek a leglényegesebb változások, melyekről minden alapítványnak, társadalmi szervezetnek tudnia kell? Hatályon kívül helyeztek számos olyan jogszabályt, melyek korábban az alapítványok,

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Készült: EMMI Civil Kapcsolatok Főosztályán 2014. április

Részletesebben

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( új Ptk.) Az új Ptk. civil szervezetekre alkalmazandó jogszabályhelyei: jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 3:1. - 3:38. egyesületekre vonatkozó

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG oktatási segédanyag Budapest, 2013 2 Szervezetek státusjoga

Részletesebben

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.)

Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Kérdések és válaszok az új Polgári Törvénykönyv Első és Második Könyvének rendelkezéseivel kapcsolatban (2010. január 21.) Előzetes megjegyzések: 1. A Kérdések és válaszok közzétételének célja, hogy közérthető,

Részletesebben

H A T Á R O Z A T I J AVA S L A T. Tisztelt Közgyűlés!

H A T Á R O Z A T I J AVA S L A T. Tisztelt Közgyűlés! H A T Á R O Z A T I J AVA S L A T Tisztelt Közgyűlés! Alulírott Vasszi Zoltán, mint a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület Elnöke az alábbi előterjesztést tárom a Tisztelt Közgyűlés elé,

Részletesebben

Útmutató az önkéntes törvényhez. amit a fogadó szervezeteknek tudniuk érdemes A közérdekû önkéntes tevékenységrôl szóló törvényrôl

Útmutató az önkéntes törvényhez. amit a fogadó szervezeteknek tudniuk érdemes A közérdekû önkéntes tevékenységrôl szóló törvényrôl Útmutató az önkéntes törvényhez amit a fogadó szervezeteknek tudniuk érdemes A közérdekû önkéntes tevékenységrôl szóló törvényrôl Fejezetcím Tartalomjegyzék Szerzôk: dr. Bíró Endre dr. Bullain Nilda dr.

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Néhány gondolat az új Munka törvénykönyvéről... 4 ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 I. Bevezető rendelkezések... 6 A törvény célja... 6 A törvény hatálya...

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében

A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében A zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása az anyagi és az eljárásjog tükrében - Dr. Görömbei Sándor bírósági titkár- Berettyóújfalui Járásbíróság 2013. I. Bevezető A publikáció, mint fogalom jelentése

Részletesebben

II. Fejezet A regisztráció. 1. Hogyan kell bejelentkeznünk a nyilvántartásba?

II. Fejezet A regisztráció. 1. Hogyan kell bejelentkeznünk a nyilvántartásba? Köt. 3., 11-13. Azok a szervezetek és intézmények, amelyek úgy döntenek, hogy a Köt. által létrehozott közérdekû önkéntes jogviszony keretein belül kívánnak önkénteseket foglalkoztatni, kötelesek bejelentkezni

Részletesebben

BOTAFOGO Szabadidő-, Sport és Kulturális Szolgáltató Egyesület. ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetben

BOTAFOGO Szabadidő-, Sport és Kulturális Szolgáltató Egyesület. ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetben BOTAFOGO Szabadidő-, Sport és Kulturális Szolgáltató Egyesület ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetben Elfogadva a 2015. március 27-i Közgyűlésen. (A 2010-es Alapszabályhoz képest a változtatások dőlt betűvel

Részletesebben

A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG JELENTŐSÉGE AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN

A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG JELENTŐSÉGE AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG JELENTŐSÉGE AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN I. Bevezetés Az adóellenőrzések elsődleges feladata a jogszabályokban előírt adózói kötelezettségek

Részletesebben

Új építésű társasház alapítása és a külön tulajdonba kerülő ingatlanok adásvétele

Új építésű társasház alapítása és a külön tulajdonba kerülő ingatlanok adásvétele INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Földesi Csaba Új építésű társasház alapítása és a külön tulajdonba kerülő ingatlanok adásvétele Az ingatlanügyi hatóság ügyintézése során a társasházak alapításának bejegyzésekor

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az öregségi nyugdíjra jogot adó szolgálati idők és jövedelmek egyeztetési eljárásának új rendjéről

T Á J É K O Z T A T Ó. az öregségi nyugdíjra jogot adó szolgálati idők és jövedelmek egyeztetési eljárásának új rendjéről T Á J É K O Z T A T Ó az öregségi nyugdíjra jogot adó szolgálati idők és jövedelmek egyeztetési eljárásának új rendjéről A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat Dr. Horváth István AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat

Részletesebben

2015. évi... törvény. a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvénye k módosításáról

2015. évi... törvény. a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvénye k módosításáról 2015. évi... törvény a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvénye k módosításáról 1. (1) A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerz ődéseire vonatkozó

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap

Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Együttműködési Alap Képzési segédlet 2012. A megújult civil támogatási rendszer a Nemzeti Együttműködési Alap bemutatása Képzési segédlet Készült az ÁROP 2.2.10-10-2010-0001 program keretében Budapest,

Részletesebben

A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM)

A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM) A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM) A Magyar Pszichológiai Társaság (a továbbiakban: MPT)

Részletesebben

A [ ] nevében több kérdésben kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalását.

A [ ] nevében több kérdésben kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalását. Ügyszám: NAIH-377-2/2014/V Ügyintéző: [ ] [ ] [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A [ ] nevében több kérdésben kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) állásfoglalását.

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben

A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai. az új Polgári Törvénykönyvben A köteles rész jogintézményének megváltozott szabályai az új Polgári Törvénykönyvben Szerző: dr. Tóth Annamária 2014. június 30. A 2014. március 15. napján hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló

Részletesebben