amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén

Átírás

1 HTML_lev l (1).html Tisztelt Elnök úr! Nem lehet azonosulni a jogtanácsos úr véleményével. A jogtanácsos úr következetesen mellőzi azt a tényt, hogy Ő az új PTK hatályba lépése előtt beadott változás bejegyzési kérelmet visszavonta és emiatt a következő rendelkezés szerint kell eljárni, amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén, ahogyan arról az eddigiekben az ezt szorgalmazók nyilatkoztak, illetve ez volt kikövetkeztethető a jogtanácsos úr azon eljárásából, hogy a szakszövetségként való bejegyzés kérelmét én benyújtotta. (A Ptk. 3:1 3:62. -ához) 9. (1) Azon jogi személynek ( pl. szakszövetség), amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a március 14-én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. (2) Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. Tehát az új alapszabály elfogadásával egyidőben a közgyűlésnek ki kell mondani, hogy a továbbiakban az új PTK szerint tevékenykedik és ezt a határozatot kötelező benyújtani a bírósághoz. ( ha szakszövetséget hoz létre a közgyűlésen) Vagyis az alapszabály elfogadása után a tisztségviselőket már csak az új PTK szerint lehet megválasztani 75%-os szavazati aránnyal, abban az esetben, ha a Szövetség kitart amellett, hogy egy alapszabály változás elfogadása után, a Szövetség a változás bejegyzését megelőzően megkezdheti az új alapszabály szerinti működését. Továbbá a hozzám egyéb úton eljutott alapszabály tervezet, amit a jogtanácsos úr beterjesztett legutóbb én több okból is alkalmatlan a bejegyzésre. Itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy én tavaly is a közgyűlésen szóvá tettem, hogy az ott elfogadásra váró alapszabály alkalmatlan a bejegyzésre. Most ismételten szavam emelem emiatt. Ebből az alapszabály tervezetből kiderült, hogy a közgyűlésen a Szövetség mégsem kíván szakszövetséggé "változni" és ez merőben új helyzetet teremtett a mai napon. Ez a változás azt jelenti, hogy a közgyűlésen a évi CLXXVII. törvénynek nem a jogi személyekről szóló át kell alkalmazni, hanem az egyesületekre vonatkozó 11. rendelkezéseit. Azaz a Szövetség ha egyesület marad, nem kell döntenie az új PTK szerinti továbbműködéséről és nem hogy nem kell alkalmaznia az új PTK szerinti 75%-ot, de ha alkalmazza is, az alkalmazásával hozott határozatok szerint csak a nyilvántartásba bejegyzés után működhet!! Hogyan, miből következik ez az állítás? Előre bocsátom, hogy az erről szóló vita akademikus, mivel a kiküldött szavazó lapok alkalmatlanok eleve a tisztségviselők megválasztására, mivel az elnök személye csak jogi személy tag lehet, ha a közgyűlés az új PTK szerinti alapszabályt megszavazza. Ide idézem Dr. Sárközy Tamás véleményét erről, akit én személy szerint jelentősebb szaktekintélynek D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 1/3

2 HTML_lev l (1).html tartok a jogtanácsos úrnál: "Az egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de a 3:62. (3) bekezdése módot ad arra, hogy az alapszabály lehetővé tegye a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmadának külsők (nem tagok) közül való választását. Az egyszemélyes ügyvezető azonban csak tag lehet értelmezésem szerint ( azért, hogy szükség esetén ne egy magánszemély vagyona legyen az esetleges felelősség vállalás fedezete)" illetve "egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át ( például szakszövetséggé), csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás)." A vélemény a következő linken elérhető: Csak remélni tudom, hogy a jogtanácsos úr fejet hajt egy olyan szaktekintély előtt, aki közvetlenül vett részt az új PTK kodifikálásában. A jogtanácsos úrnak legfeljebb akkor lehet igaza, ha elismeri azt, hogy az általa leírt módon elfogadott alapszabály csak a bejegyzésétől fogva lesz hatályos. Ebben az esetben valóban igaz az, hogy 2/3-al megszavaztathatóak a tisztségviselők, azonben ezek a személyek csak az új alapszabály bejegyzését követően léphetnek tisztségükbe ezen szemlélet alapján. Amennyiben a jogtanácsos úr kitart amellett, hogy az új PTK szerinti új alapszabály a közgyűlés általi elfogadásától hatályos illetve alkalmazható, akkor sajnos a tisztségviselők csak 75%-al választhatóak meg. A két szemlélet nem keverhető. Miért? A jogtanácsos úr tökéletesen mellőzte a évi CLXXVII. törvény 11. (5) egyesületere vonatkozó pontját az okfejtéséből. "A (3) bekezdés szerinti időpontig ( az új PTK hatályba lépését követően benyújtott alapszabálya bejegyzéséig, de legkésőbb ig) az alapítvány, illetve az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa létesítő okiratát, erre azonban a (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemben utalnia kell." Ez a rendelkezés egyértelműen kimondja hogy az új PTK szerinti alapszabályt, az egyesület működése során annak bejegyzéséig nem alkalmazhatja ( mert a régi PTK szerint csak egy régi PTK-nak megfelelő alapszabállyal lehet működni) és ez kogens szabály, nem pedig diszpozitív. Viszont az új alapszabály elfogadása során eljárhat az új PTK rendelkezései szerint ( pl 75%) és válaszhat aszerint tisztségviselőket, de ezt jelezni kell a bíróságnak, hogy a bíróság tudja miért van például nem tag magánszemély törvényes képviselőként bejegyzésre benyújtva, holott az új PTK szerinti alapszabály is benyújtásra került, ami ezt már nem engedi meg. Ezen a ponton vizsgálni kell, hogy a régi PTK szerinti, a működést megalapozó alapszabály egyáltalán lehet-e a 2014-es alapszabály. Ehhez hívjuk segítségül először azt az esetet, amikor egy olyan egyesületről beszélünk, amelynek nem volt bejegyzés alatt álló alapszabálya az új PTK hatályba lépésekor. Nyilvánvalóan számos ilyen egyesület létezik, amelyeket szintén a évi CLXXVII. törvény vezet át az új PTK hatálya alá. Ebből a szemszögből vizsgálva tökéletesen érthető az (5)-ös pont, hiszen egyértelműen kiolvasható, hogy a régi alapszabálya rendelkezéseit alkalmazva, azaz a régi PTK szerint kell működnie, amig az új D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 2/3

3 HTML_lev l (1).html alapszabályát bejegyzik, vagy legkésőbb ig, amikor át kell térnie az új PTK szerinti működésre, akár bejegyezték az új alapszabályát, akár nem. Ez a napnál világosabb. A 2014-es alapszabály egyszerűen nem létezik és már nem is fog létezni, hiszen a i közgyűlésen elfogadott szövegezésével már nem kerülhet bejegyzésre. A 2015-ös alapszabály pedig ebben a pillanatban még nem létezik, még nincsen elfogadva. A 2014-es alapszabály bejegyzésési kérelmét pedig a jogtanácsos úr visszavonta, így az nem létezik. Az újbóli beadása csak akkor hozhatná létre, ha nem jött volna közbe az új PTK. Miben téved a jogtanácsos úr? Ebben: nem a 2014-es alapszabály van bejegyzés alatt jelenleg, hanem az új PTK szerinti, de eddig rossz szövegezésű, hiszen ezért is adta vissza a bíróság hiánypótlásra. Tehát csakis a 2012-es alapszabály alapján működhet a Szövetség az új PTK szerinti alapszabálya bejegyzéséig. Teljesen esetleges, hogy az egyes bíróságok gyakorlata hogyan fog alakulni az átvezető szabályok alkalmazása során. A Szövetség biztonságosan akkor működik, amikor a lehető legkisebb kockázattal működik. A legkisebb kockázat pedig abban van, ha a közgyűlés maga dönt a 2012-es alapszabályhoz való visszatérésről és így beállítja az átmeneti szabályozás szerinti triviális esetet. A triviális eset garancia arra, hogy bíróság az új alapszabályt csakis az új PTK-nak való megfelelősége szempontjából fogja vizsgálni és erre van most szüksége a Szövetségnek. Tehát az elkövethető legsúlyosabb hiba az lenne, ha a Szövetség a soha el nem fogadott alapszabálya szerint eljárva készítené elő és folytatná le a közgyűlését, azon az új PTK szerinti alapszabályát és tisztségviselőit a soha el nem fogadott alapszabálya szerint választaná meg, hiszen ilyen esetről nem rendelkezik az átmeneti szabályozás. Ez kiszámíthatatlan kockázatot jelent az egész eljárás bírósági elfogadása, kikezdhetetlensége szempontjából. A józan belátásra hivatkozva kérem az Elnökséget, a Sporttanács tagjait, bízzanak a tagságban, bízzanak abban hogy akár a 2012-es alapszabály alapján, akár az új PTK-nak megfeleltetett alapszabály alapján zajlik le a tisztségviselők választása, felnőtt emberek ugyanazokat a személyeket fogják pozícióba juttatni. Kérem Önöket azt a megoldást válasszák, amelyik kiszámítható következményekkel jár. A zöld színnel történt kiemelések tőlem származnak. Tisztelettel Butkai Cs. Zoltán D:/Downloads/HTML_lev l (1).html 3/3