BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet. Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Dr. Sárközy Tamás VÁLLALATI JOG oktatási segédanyag Budapest, 2013

2 2 Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban (Társasági jog egyesületi/alapítványi jog a Ptk. 3. könyve alapján) TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ - ÁLTALÁNOS TANOK KÖZÖS SZABÁLYOK I. fejezet Jogtani történeti alapok Jogképesség jogalanyiság személy(ség) Szervezeti jogalanyiság a jogi személy Természetes személy jogi személy. Azonosságok és különbségek Szervezeti jogalanyiság a jogi személységen kívül A jogi személyek komplex jogalanyisága A jogi személyek elméleti alaptípusai A jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése magyar jogfejlődés menete Az új Ptk. jogi személy könyve II. fejezet A jogi személyek közös szabályai az új Ptk.-ban Általános jellemzők típuskényszer A törvénytől való eltérés általános lehetősége A jogi személyek nyilvántartásba vétele A létesítő okirat tartalma A jogi személy szervei Jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata Státusváltozások A jogi személy jogutód nélküli megszűnése Az állam mint jogi személy II. RÉSZ - A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. fejezet A társaság jellemzői, fajai A társaság kritériumai Non-profit, illetve gazdasági társaságok Nemzetközi társasági modellek A társasági jog alapelvei A társasági jog kapcsolódó jogterületei IV. fejezet A magyar társasági jog történeti fejlődése Az 1945 előtti múlt A szocialista időszak A Gt.-k a rendszerváltozással és az után V. fejezet A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban Általános rendelkezések A társaság létszakaszai A gazdasági társaság szervei VI. fejezet - Személyegyesítő társaságok közkereseti, betéti társaság és a vegyes jellegű korlátolt felelősségű társaság Alapjellemzők A közkereseti társaság (kkt.) A betéti társaság (bt.) A korlátolt felelősségű társaság (kft.) VII. fejezet A részvénytársaság Alapvonások Részvényosztályozások

3 3. Az rt. alapszabálya Részvényesi jogok és kötelezettségek Az rt. belső szervezete A nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó külön szabályok VIII. fejezet Konszernjog A konszernjog fogalma Befolyásszerzés A jog által elismert, illetve tényleges vállalatcsoport IX. fejezet Európai társasági jog X. fejezet Szövetkezet Út az új Ptk.-ig A szövetkezet fogalma A szövetkezet létrehozatala, létszakaszai A szövetkezet tagsági jogviszony A szövetkezet szervei III. RÉSZ - NON-PROFIT JOGI SZEMÉLYEK XI. fejezet Egyesület Az egyesületi jog történeti fejlődésmenete Magyarországon Az egyesület, mint alapvető non-profit személyegyesülés Az egyesület létrehozása Az egyesületi tagok jogállása Az egyesület szervei Az egyesület megszűnése XII. fejezet Egyesülés XIII. fejezet Alapítvány Az alapítványi jog története Az alapítvány, mint jogi személy célvagyon Az alapítványrendelés korlátai Többes alapítás, csatlakozás, kedvezményezetti jogállás Az alapítványi vagyon Az alapítvány létesítése végintézkedéssel Az alapító okirat és módosítása Az alapítói jogok gyakorlása Az alapítvány szervei Az alapítvány megszűnése XIV. fejezet Költségvetési szervek XV. fejezet Közjogi jogi személyek

4 4 Rövidítésjegyzék Áht. az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény Cstv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi IL. törvény Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény Kt évi XXXVII. törvénycikk (Kereskedelmi Törvénykönyv) Ptk. (régi) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Ptk. (új) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény Pp. a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény

5 5 ELŐSZÓ Az új Polgári Törvénykönyv, a évi V. törvény alapvető változásokat hozott a szervezetek, jogi műszót használva a jogi személyek jogi szabályozása tekintetében. Bekerült a Polgári Törvénykönyvbe a jelenleg hatályos 2006-os társasági törvényhez képest nem jelentéktelen módosításokkal a gazdasági társaságok és a szövetkezetek joga, alapvető változtatásokra került sor az egyesületi és az alapítványi jogban is. A Polgári Törvénykönyv csak március 15-én lép hatályba. Addig számos kiegészítő törvényre van szükség, így pl. a társasági jog vonatkozásában egy új cégeljárási törvényre. Ugyanakkor a szervezetek jogának átalakítására már most érdemes felkészülni. A következőkben három részben dolgozom fel a Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó harmadik könyvét. Az első rész az alapvető elméleti tudnivalókat és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó ún. általános részét, azaz a jogi személyek Ptk.-ban foglalt közös szabályait dolgozza fel. Ez azért is lényeges mert a Ptk. a korábbi magyar, de az általános külföldi szabályozáshoz képest is jóval bővebb általános résszel készült. A második rész a tág értelemben vett társasági joggal, elsősorban a gazdasági társaságokkal foglalkozik. Az elvi alapok és a társaságok közös szabályai után feldolgozom az új Ptk.-ban jogi személlyé vált közkereseti és betéti társaság, valamint a kft. és az rt. új jogi szabályozását. Mivel az új Ptk.-ban a szövetkezet elég közel áll a gazdasági társaságokhoz, ebbe a részbe került a szövetkezet, valamint a vállalatcsoportosulások joga is. A harmadik, záró rész a non-profit szervezetekkel foglalkozik. Ide került az új Ptk.-ban végre teljes körű szabályozásban részesült egyesület, és talán a jogi személyek között az új Ptk.-ban legjobban átalakított alapítvány, amely utóbbi szabályozásában végre a magyar jogban is megjelent a magán- (családi) alapítvány. Ebben a részben foglalkoztam az ugyancsak non-profit egyesüléssel, valamint a Ptk.-ból kimaradt költségvetési szervekkel, illetve polgári jogi jogi személységgel is rendelkező közjogi jogalanyokkal. A munka gazdasági jogi felfogásban készült, ezért nem követi teljes mértékben a Ptk. felépítését és eltér a hagyományos polgári jogi tankönyvek megszokott sorrendjétől is. A könyv elsősorban a közgazdász és mérnök mester képzés, illetve a vezetőképzés igényeit kívánja kielégíteni, de úgy gondolom, hogy átmenetileg amíg a részletes tankönyvek nem készülnek el az egyetemek jogi karain is kielégítheti az írott tananyag iránti igényeket. Emellett a tágabb jogászi közönség, illetve jog iránt érdeklődők számára is hasznos lehet ez a dolgozat, nevezetesen azok számára, akik nem paragrafus szerinti kommentárban kívánnak megismerkedni az új Ptk. szervezetekre vonatkozó szabályaival. A szerző reméli, hogy a jövő nyári kiadásban még kiegészítheti e kötetet a Ptk.-t hatályba léptető törvény jogi személyeket érintő rendelkezéseinek, valamint a Ptk.-t kiegészítő közjogi törvények feldolgozásával. Budapest, április 10. Sárközy Tamás

6 6 I. Rész - Általános tanok közös szabályok I. fejezet Jogtani történeti alapok 1. Jogképesség jogalanyiság személy(ség) A jog emberi magatartásokra modellezett. Olyan társadalmi játékszabályokat állapít meg, olyan általános magatartásszabályokat, amelyek betartását a társadalmi együttélés rendje érdekében (és ebben különbözik a jog más társadalmi értékelő rendszerektől) végső soron az egyetlen legitimált közhatalom, az állam közhatalmi kényszerítő eszközökkel is garantálja. A jog természetes alanya ezért az ember innen ered a törvényi elnevezés: az ember természetes személy. Mintegy a természetjogból kifolyóan az ember automatikusan jogalany, a jog emberi magatartásokat kíván szabályozni. A rabszolgatartó, illetve feudális államok megszűnése után a francia Code Civil mondta ki először az 1800-as évek elején a polgári társadalom létrejöttekor, hogy minden ember születésétől haláláig jogképes (sőt a jog ezt a jogképességet a méhmagzatnak is megelőlegezi ). A jogképesség elvileg minden jogra és kötelezettségre kiterjedő absztrakt képesség ettől függetlenül persze külön törvények bevezethetnek szerzőképességi korlátozásokat, de ezek mindig konkrét és kivételes esetek. A jogképesség nemcsak a jogokra, hanem a kötelezettségekre is vonatkozik, de mivel e jogi fogalom az emberi autonómiát hangsúlyozó civiljogban alakult ki, az egyszavas jogképesség fogalmában a kötelezettségvállalási képesség elbújik ugyan, de azért benne van. A polgári társadalomban és ezt törvényi szinten ugyancsak a Code Civil mondta ki először az emberi jogképesség egyenlő, nemre, fajra, felekezetre, nemzetiségre tekintet nélkül. Természetesen ez a jogképességi egyenlőség törvény előtti egyenlőséget jelent és semmiképp társadalmi gazdasági egyenlőséget. (Az szociális esélyegyenlőségre törekvés már a 20. század második felének gondolata.) A polgári jogban tehát a személy jogalany, akinek absztrakt jogképessége van. A természetes személy (az ember) emellett bizonyos korhatár felett (kiskorúság) és akkor, ha van beszámítási képessége cselekvőképes és vétőképes is. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember bár általában jogosult képviselő, azaz helyette cselekvő igénybevételére saját cselekményével szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A vétőképesség pedig azt jelenti, hogy cselekményeiért pl. a károkozásért saját maga köteles helytállni. 2. Szervezeti jogalanyiság a jogi személy Az ember ugyan individuális lény, de a társadalmi-gazdasági életben nem elszigetelten létezik. Az emberek egymással együttműködnek, versenyeznek, csoportokat képeznek, egymással közösségeket, intézményeket hoznak létre. A polgári társadalomban természetesen előzmények Rómában és a középkorban is voltak szükségképp megjelentek a különböző szervezetek, így a kereskedelmi társaságok, egyesületek stb. Az emberre összpontosító jog nagyon nehezen fogadta el jogalanyként a szervezeteket, vagy ahogy ezt a jogdogmatika nevezi, a jogi személyeket. Az elnevezés önmagában jelzi, hogy míg az ember természetes személy, addig a szervezeti jogalanyiság az állam által. a jog által teremtett személység. Az első jogi személy elméletek még a fikciós irányzaton alapultak: a szervezeti jogalanyiság voltaképp fikció. Később a realitáselméletek az ember hasonmásaként fogják fel a jogi személy szervezeteket, mások jogszabályok beszámítási pontjaként. A szervezetszociológia fejlődése nyomán került elfogadásra a 20. század közepétől, hogy a szervezet önálló, embertől eltérő alakzat, amelyet a jog jogképességgel ruházhat fel.

7 A jogi személy elmélet kifinomított kialakítása a német jogtudományhoz fűződik között. (A francia jog jóval pragmatikusabb volt, az angol amerikai jogban pedig a jogi személy elmélet egyáltalán nem kapott szerepet.) A német dogmatikához kapcsolódóan az 1945 előtti magyar jogtudományban is nagy szerepet kapott a jogi személy elmélet főleg Szászy- Schwarz Gusztáv, illetve Moór Gyula monográfiáit említeném. A jogi személy tehát bizonyos mértékben a jog alkotása: a törvényalkotó dönti el, hogy egy adott szervezetnek ad-e jogi személységet vagy sem. Ezért részben történetileg, részben az országok között számottevő különbségek vannak abban, hogy a jog milyen szervezeteket és hogyan nyilvánít jogi személynek. Mint ahogy a szervezetszociológia is különbséget tesz szervezetet nem képező ún. kiscsoport és minőségileg magasabb rendű intézményesült emberközösség, azaz a szervezet között, a tételesjog dönt abban, hogy egy adott szervezeti képződményt jogi személynek nyilvánít-e vagy sem. Pl. Magyarországon 1948 után a szocialista jog 1987-ig nem ismerte el az alapítvány jog személységét, azt mesterséges burzsoá jogi konstrukciónak minősítve. A különböző országok abban is különböznek egymástól, hogy a) alkalmaznak-e típuskényszert a jogi személyek körében vagy sem (tehát, hogy csak meghatározott típusban egyesület, alapítvány, rt. stb. jöhetnek-e létre jogi személyek vagy formátlanul), b) a konkrét jogi személy létrejöttéhez kell-e egyedi állami regisztráció (pl. bírósági nyilvántartásba vétel) vagy sem, és ha igen, a nyilvántartásba vétel konstitutív (jogkeletkeztető jellegű, azaz a nyilvántartásba vétellel jön létre a jogi személy) vagy csak deklaratív, illetve ha konstitutív, ez a jövőre szól vagy az alapítók akaratnyilatkozatára (pl. társasági szerződésre) visszamenő hatályú. Mint mondottuk, a jogi személy fogalma alapvetően a civil (polgári) jog alkotása, a polgári törvénykönyvek alapozzák meg a tételesjog oldaláról. A polgári jog tudománya pedig a jogi személy ún. kritériumainak kidolgozásával igyekszik segíteni az állami döntéshozót a jogi személység megadásában, illetve elutasításában. A jogi személy kritériumai a) a szervezet megkülönböztetéséhez szükséges név, b) ügyintéző és képviselő szervek léte, amelyek révén részt tud fenni a szervezet a kereskedelmi forgalomban, c) az alapítóktól, tagoktól viszonylag önálló elkülönült vagyon és erre alapozottan önálló vagyoni felelősség (e felelősségnek nem kell kizárólagosnak lennie, lehetséges másodlagos alapítói tagi felelősség is). Megjegyezzük, hogy a polgári jogon kívül késleltetetten a közjogban is kialakult a közjogi jogalanyiság, illetve közjogi jogi személység fogalma, elsősorban a német jogirodalomban. A közjog alapvető problémája az államszemély megjelenítése, valamint az állami szervek államon belüli jogképessége, illetve a különböző közjogi testületek jogalanyisága. Az államot a polgári jog, amennyiben kivételesen egészként vesz részt a vagyonjogi forgalomban, jogi személynek minősíti, de az állam lényege nem a polgári jogban van. Az állam szuverén, a legitimált közhatalom megtestesítője. Az állam különböző szerveit már célszerűségi okokból is relatívan el kell választani az államtól és önálló jogalanyisággal kell felruházni. Az állami szervek köztestületek közalapítványok jogállásának lényege viszont a kötelezettségalanyiság: a jogok e szerveket azért illetik meg, hogy közjogi feladatokat teljesíteni tudjanak. A közjogi szervezetek jelentős része a társadalmi gazdasági életben való részvétel szükségessége miatt egyben polgári jogi jogi személy is. A szocialista elsősorban a szovjet jogtudomány nagyon nehezen birkózott meg a jogi személységgel. A hatalmas államosítási hullám óriási állami tulajdont hozott létre, amelynek alanya egységesen és oszthatatlanul az állam. Az állami vállalatok jogi személységét a Szovjetunióban csak az 1950-es évekre ismerték el, Magyarországon ez a kérdés különösebb problémát nem okozott, az állami vállalatok kezdettől jogi személyek voltak. Az 1959-es magyar Polgári Törvénykönyv az állami vállalatot a jogi személyek alapvető típusaként szabályozta és jogi személyek voltak az állami költségvetési szervek is. A szabályozta szónál az idézőjel azért indokolt, 7

8 mert a Ptk. lényegében a jogi személyek típusainál csak definíciókat tartalmazott és a részletes szabályozás külön jogszabályokban volt található. 3. Természetes személy jogi személy. Azonosságok és különbségek A szervezet nem ember, de emberekből áll, emberek tevékenykednek benne. A jogi személy polgári jogi jogalanyiságának tartalma csak részlegesen lehet azonos a természetes személyek jogképességével. A legalapvetőbb különbség, hogy a jogi személy cselekvőképtelen (a kártérítési felelősség szempontjából viszont vétóképessége van). A jogi személy nevében törvényes szervezeti képviselője cselekszik (pl. a kft. ügyvezető). A jogi személyekre nézve eredetileg általános jelleggel jellemző volt a relatív jogképesség, az ún. ultra vires tan, amelynek lényege, hogy a jogi személy csak tevékenységi körén belül rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel a tevékenységi körön túllépő szerződések érvénytelenek. Az ultra vires ma is jellemző az ún. angol amerikai jogcsoportra és meglehetősen általános volt a szocialista jogokban is. A kontinentális polgári Európában azonban a 20. században általánossá vált a jogi személyek abszolút jogképessége, azaz, hogy a jogi személyt minden polgári alanyi jog és kötelezettség megilleti, ami jellegénél fogva nem az emberi mivolthoz fűződik. Az 1959-es magyar Ptk. még a jogi személyek relatív jogképessége elve alapján állt, 1977-ben azonban a Ptk. módosításával Magyarországon is kimondásra került a jogi személyek abszolút jogképessége. Az irodalomban egyre jobban felismerésre került, hogy a szervezet nem mesterségesen alanya a jognak, ugyanakkor sokkal nehezebben perszonifikálható, mint az ember, jogképessége más. Pl. az embernél számba sem jöhetnek olyan belső szervezeti jogalanyisági problémák, mint a jogi személyeknél, viszont a jogi személyeknek nincsenek, mondjuk családjogi jogviszonyai. Ugyanakkor a név, illetve jó hírnév avagy a titokvédelem a természetes és a jogi személyekre egyaránt jellemző. 4. Szervezeti jogalanyiság a jogi személységen kívül A 20. század a szervezetek századává vált. Tömegtársadalmak tömegtermelés tömegfogyasztás. Nagyvállalatosodás vállalatcsoportok, szervezeti hálózatok. A társadalmi gazdasági folyamatok eredményeként a szervezetek jog perszonifikációjának a német jogcsoportban a 19. században kialakult duális jogi megoldása tarthatatlanná vált. Ez a duális jogi személy elmélet ugyanis azt jelentette, hogy egy emberközösség, azaz egy szervezet vagy jogi személy és akkor jogképes, akkor jogalany, vagy nem az, és akkor nem rendelkezik jogalanyisággal, nem jogképes. Szaporodnak a határesetek, a kivételek, a jogképes és nem jogképes szervezetek közti elválasztó vonalak viszonylagossá válnak. A szervezetfejlődésre tekintettel a teljes jogképesség, illetve teljes jogképtelenség kettősségének tana egyre nehezebben tartható és megjelenik a jogi személy nélküli szervezeti jogalanyiság is. Nézzünk néhány ilyen esetet a magyar jogból. a) Jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név. Ennek két alapvető kettőse van az egyik az egyéni cég, a másik a legegyszerűbb személyegyesítő társaságok, nevezetesen a közkereseti, a betéti és a magyar jogban jelenleg nem szabályozott csendes társaság. a/1. A legtöbb nyugat-európai országban a kiskereskedőnek vagy kisiparosnak, ha vállalkozóként kíván megjelenni a piacon, egyéni céget kell alapítania, azaz cégként be kell jegyeztetnie magánt a kereskedelmi regiszterbe. Magyarországon az egyéni vállalkozás egyéni cégként való bejegyzés nélkül is folytatható, de fakultatívan választható az egyéni cég is. Az egyéni cég a cégeljárási törvény, a Ctv. szerint cégforma és bizonyos mértékben bár nem választja szét a magánvagyont és a cégvagyont, mert a vállalkozó teljes magánvagyonával felel az egyéni cég tartozásaiért szétválasztja a természetes személyt mint magánembert, és a kereskedelmi név (cégnév) alatt működő vállalkozót. A kereskedelmi név jogalanyságot eredményező voltát jelzi az, 8

9 hogy az egyéni vállalkozásról szóló évi CXV. törvény szerint az egyéni cég egyetemes jogutódlással átalakulhat egyszemélyes kft.-vé vagy egyszemélyes rt.-vé. Ebből levonható az a következtetés: ha az egyéni cégnek átszálló jogai és kötelezettségei voltak, akkor egyéni cégként is volt jogalanyisága. A későbbi jogfejlődés az egyéni vállalkozók számára létrehozott egy olyan jogi konstrukciót is, amelyben a magánvagyont el lehetett különíteni az üzleti vagyontól. Létrejött az egyszemélyes kft., illetve rt. Az egyszemélyes társaság persze áltársaság, hiszen nincs társ, de e szervezet tartozásaiért az alapító nem tartozik mögöttes felelősséggel. Az egyéni vállalkozók ugyanis közgazdasági szempontból racionálisan felvetették, ha kétszemélyes kft.-ben nem felelnek a tagok, úgy ez a kedvezmény miért nem illetheti meg az egyéni vállalkozót, miért kellene neki áltársat (strohman) fogadnia, hogy megszüntesse a mögöttes felelősségét. Így a 20. század második felében kialakult az egyszemélyes korlátozottan felelős társaság kategóriája, amelyet az 1988-as első Gt. a magyar társasági jogba is bevezetett. Az egyéni vállalkozó tehát választhat: egyéni céget hoz létre mögöttes felelősséggel, vagy egyszemélyes rt.-t, illetve kft.-t, ahol főszabályként (kivételek vannak, így az ún. felelősségátvitel, ld. II. fejezet 4. pont), illetve a konszernjogi szabályok (ld. VIII. fejezet), a társaság tartozásaiért nem felel, de köteles legalább minimum-törzstőkét (alaptőkét) biztosítani a társaság számára és a jóval kötöttebb társasági jogi szabályok szerint kell működnie. a/2. A német jogcsaládban a szerződéses alapú közkereseti és betéti társaság nem jogi személy szemben a francia jogcsaládhoz tartozó országokkal. A magyar jogban is a közkereseti és a betéti társaság (és az 1930-ban bevezetett, de a szocialista jog által hatályon kívül helyezett csendes társaság) eredetileg nem kapott jogi személységet Ugyanakkor az 1988-as első Gt. óta változatlanul a kkt. és a bt. cégneve alatt abszolút jogképességgel rendelkezett, azaz valamennyi olyan jognak és kötelezettségnek alanya lehet, amely a jogi személy kereskedelmi társaságokat megilleti. Ilyenformán e különbségnek túlzott értelme nem volt, és az az állítás, hogy a szerződés létrejövetel kizárja a jogi személységet, a kft.-nek a 19. század végén való létrejövetelével már régen megdőlt. E felismerés nyomán az új magyar Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot jogi személlyé nyilvánította (csendes társaság a magyar jogban változatlanul nincs). Német jogterületen erősen felmerült, hogy az egyszerű polgári jogi társaság (pl. egy építőközöség), főleg ha közös név alatt működik, jogalannyá válhat-e. Ez a probléma a magyar jogban is felmerült, különösen az 1970-es, 80-as évek fordulóján intézményesített kisvállalkozások kapcsán. Mivel azonban az új Ptk. nem ismer közös név alatt működő pjt.-t, a polgári jogi társaság önálló jogalanyiságának elismerése nálunk jelenleg nem aktuális. b) Részjogképesség Erre alapvető példa a magyar jogban a társasház. A lakásszövetkezettel szemben a társasház nem jogi személy, ugyanakkor a társasházi törvény (1977. évi LVII. törvény) kimondja, hogy az épület fenntartása, felújítása, valamint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során a társasház saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ezzel a társasházi törvény célhoz kötött korlátozott jogalanyiságot adott a társasházi tulajdonközösségnek. Ezt a szabályozást az új Ptk. 5:85. -a nem érintette. c) Ideiglenes jogalanyiságok A jogi személységnek nemcsak statikája, hanem dinamikája is van. A jogi személységnek létszakaszai vannak: keletkezik, módosul, átalakul, megszűnik. E folyamatban pedig vannak olyan jogi technikák, amelyek ideiglenes jogalanyságra vezetnek. c/1. Előtársaság A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírása és ellenjegyzése után egészen a jogerős bejegyzésig előtársaságként működhet a második, 1977-es Gt. által bevezetett jogi konstrukciót az új Ptk. is fenntartotta a társasági és a szövetkezeti jog körében. Az előtársaság a bejegyzett 9

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság Magánautonómia 3 pillér Magántulajdon

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA Ajánlás az egyéni cég jogalanyisága tárgyában I. Az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő jogalanyisággal nem rendelkezik. Az egyéni cég

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából Sándor István Előadásvázlatok a személyek jogából Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Írta: Dr. Sándor István Előadásvázlatok

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. I. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

Ptk. Legfontosabb változásai. Egyesületek, alapítványok

Ptk. Legfontosabb változásai. Egyesületek, alapítványok Ptk. Legfontosabb változásai Egyesületek, alapítványok 2014. március 15. napján hatályba lép az új Ptk., ezzel együtt módosul a civil szervezeteket érintő joganyag Merőben új jogi szemlélet rendszertanilag

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK GT II. 2006: IV: Általános szabályok I. A tv. szerkezete és általános rendelkezései II. A társaság létszakai III. A társaság szervei I. A tv. szerkezete

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban

Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban I. Az új szabályozás struktúrája Az új Ptk. egyik legjelentősebb változtatásaként nagymértékben

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita a

Részletesebben

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata JO GTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ALAPÍTVA 1866. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány SÁRKÖZY TAMÁS: Az új Ptk. jogi személy könyvérõl..................................................

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legmagasabb rendű jogszabály, amely 2012. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód megnevezés 1,2 Vállalkozás 1,2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű 1 Jogi személyiségű 11 Jogi személyiségű gazdasági 11 Gazdasági társaság társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszá m: 64521/2008. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Előterjeszt

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos cégeket érintő átmeneti szabályok

Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos cégeket érintő átmeneti szabályok Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos cégeket érintő átmeneti szabályok A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 2014. március 15. napjától hatályba lép, az ezt követően keletkező jogviszonyokra,

Részletesebben

A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA

A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA Elméletek a jogi személyekről A jogi személyek mibenlétére vonatkozó elméleteket hagyományosan három fő csoportba szokás sorolni. 1. Fikciós elméletek Elismerik a jogi személyek létét, de lényeges különbséget

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2014. június

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II. PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai II. 2014/2015. II. félév 1 Tantárgyi útmutató Tantárgy

Részletesebben

amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén

amennyiben a Szövetség valóban szakszövetséget kíván létrehozni a közgyűlésén 2015.01.15. HTML_lev l (1).html Tisztelt Elnök úr! Nem lehet azonosulni a jogtanácsos úr véleményével. A jogtanácsos úr következetesen mellőzi azt a tényt, hogy Ő az új PTK hatályba lépése előtt beadott

Részletesebben

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

C/10 A TÁRSASÁGOK ÉS A TÁRSASÁGI JOG RENDSZERE

C/10 A TÁRSASÁGOK ÉS A TÁRSASÁGI JOG RENDSZERE A társaságok (főszabály szerint) közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására létrehozott jogalanyok Közös legalább két tag szükséges (rt, kft kivétel) 3. (1) Gazdasági társaságot üzletszerű közös

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

LLALKOZÁS LLALKOZÓ? MILYEN TEVÉKENYS NEM vonatkozik a tv? KENYSÉG KI LEHET EVÁLLALKOZ. kenység: rendszeresen. mellett folytatva. grehajtói kenységre.

LLALKOZÁS LLALKOZÓ? MILYEN TEVÉKENYS NEM vonatkozik a tv? KENYSÉG KI LEHET EVÁLLALKOZ. kenység: rendszeresen. mellett folytatva. grehajtói kenységre. EGYÉNI VÁLLALKOZV LLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozv llalkozóról és s az egyéni cégrc gről 2009. évi CXV. törvt rvény 1 2 MILYEN TEVÉKENYS KENYSÉGRE NEM vonatkozik a tv?

Részletesebben

a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról

a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 310/2011. (06. 23.) számú határozata a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról 1. Pécs Megyei

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK Tartalom: 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK...9-1 9.1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően Ennek a kiegészítésnek az a célja, hogy összefüggően bemutassa: a Polgári Törvénykönyv megváltozásával milyen más, megváltozott

Részletesebben

Vállalkozások alapítása, vállalkozási formák jellemzői. Vállalkozási alapismeretek 1. II. Előadás Onyestyák Nikoletta

Vállalkozások alapítása, vállalkozási formák jellemzői. Vállalkozási alapismeretek 1. II. Előadás Onyestyák Nikoletta Vállalkozások alapítása, vállalkozási formák jellemzői Vállalkozási alapismeretek 1. II. Előadás Onyestyák Nikoletta gazdasági vállalkozás Jogi személyiség nélküli jogi személyiségű társas egyéni társaság

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

2007. évi XCIX. törvény. az európai területi együttműködési csoportosulásról

2007. évi XCIX. törvény. az európai területi együttműködési csoportosulásról 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról Az Országgyűlés a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. 2012. május 11.

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL. 2012. május 11. PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. május 11. A 2012.05.05-05.11 között megjelent pályázati kiírások: Cím: Andrássy Európa Ösztöndíj Kiíró: Wekerle Sándor Alapkezelő Határidő: 2012. 05. 18. Pályázhat: fiatal és tapasztalt

Részletesebben

Tisztelt Tagszervezetek!

Tisztelt Tagszervezetek! Tisztelt Tagszervezetek! "Amint azt bizonyára Ti is tudjátok, a 2014.02.21-i közgyűlésen, - a mai napig az egyik tagszervezetünk által jogilag megkérdőjelezett módon -, elfogadott alapszabályunkat, 2014.03.07-én

Részletesebben

Közgyûlési elõkészítõ anyag A Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Alapszabályának módosítása

Közgyûlési elõkészítõ anyag A Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Alapszabályának módosítása Közgyûlési elõkészítõ anyag A Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság Alapszabályának módosítása A TITÁSZ Rt. közgyûlése 2001. április hónap 25. napján fogadta el a Társaság egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái

A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok jogalkalmazási problémái Szerző: dr. Bori Beáta Pécs 2014. május I. Bevezetés A magyar fizetésképtelenségi és jogutód nélküli megszűnéssel

Részletesebben

Mérlegképes továbbképző tanfolyam. Segédlet

Mérlegképes továbbképző tanfolyam. Segédlet A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás 2014-től életbe lépő fontosabb változásai Mérlegképes továbbképző tanfolyam Segédlet I. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), pontos

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JEGYZET

JOGI ISMERETEK JEGYZET JOGI ISMERETEK JEGYZET ELÕSZÓ A jelen jegyzet témakörei a jogi ismereteket illetõen igen széles spektrumot ölelnek fel. E témakörök jogszabályi háttere jelentõs joganyag és tartalmuknál fogva nem tûrnek

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

az új Ptk. rendszerének tükrében

az új Ptk. rendszerének tükrében A vadásztársaságok, mint egyesületek szabályozása az új Ptk. rendszerének tükrében Dr. Kiss István Szabályozásának jogszabályi háttere Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai

JUHÁSZ LÁSZLÓ. A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai Miért kell a témával foglalkozni Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban, kb 10 éves múltra tekint vissza A gyakorló jogászok sem ismerik

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

llalkozás, 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Külön törvény vonatkozik Az egyéni vállalkozás megkezdésének feltételei

llalkozás, 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Külön törvény vonatkozik Az egyéni vállalkozás megkezdésének feltételei 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Egyéni vállalkozv llalkozás, egyéni cégc Ki lehet egyéni vállalkozó? a) a magyar állampolgár, b) sokan mások is: pl. EU tagállam polgára,

Részletesebben

C/16 A KFT ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

C/16 A KFT ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 111. (1) A korlátolt felelősségű társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul,

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

J a v a s l a t a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére

J a v a s l a t a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére J a v a s l a t a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítette: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( új Ptk.) Az új Ptk. civil szervezetekre alkalmazandó jogszabályhelyei: jogi személyekre vonatkozó általános szabályok 3:1. - 3:38. egyesületekre vonatkozó

Részletesebben

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról1

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról1 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erősödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben