A művelődésügyi miniszter 859-8/1957. MM sz. utasítása a német nemzetiségi nyelvoktató iskolák részére a német nyelv oktatásáról

Átírás

1 A művelődésügyi miniszter 859-8/1957. MM sz. utasítása a német nemzetiségi nyelvoktató iskolák részére a német nyelv oktatásáról Az évi január hó 5-én megjelent Kormánynyilatkozat alapján a Művelődésügyi Minisztérium /1957. V. számú rendeletével szabályozta az általános és középiskolai idegen nyelvek oktatását az iskolai év hátralevő részére. A rendelet 1. pontja kimondja, hogy Az tanévben a következő idegen nyelvek taníthatók az általános iskolákban: orosz, angol, francia, német". Ennek a rendeletnek a végrehajtása sajátos helyzetet teremtett azokban az általános iskolákban, amelyekben a német nyelvet, mint nemzetiségi nyelvet már a rendelet kiadása előtt is tanították. Iskolalátogatásaink során, valamint az egyes megyék jelentéseiből úgy látjuk, hogy a felmerült problémákat a legkülönbözőbb módon próbálják megoldani. Az eddig megismert általános jellegű kérdések egyöntetűbb megoldása érdekében az alábbi tájékoztatót adjuk. 1. A német nyelv oktatása a német anyanyelvű általános- és középiskolákban, a nyelvoktató általános iskolák alsó tagozatában. A német anyanyelvű általános és középiskolákban, a nyelvoktató iskolák alsó tagozatában semmilyen változást nem kell eszközölni. Az oktatást a tanév elején összeállított, illetve a kényszerszünet miatt módosított tanmenet szerint kell folytatni. 2. A német nyelv oktatása olyan iskolákban, ahol a tanulók többsége német nemzetiséghez tartozik. Azokban az általános iskolákban, illetve általános iskolai osztályokban, amelyekben minden tanuló, vagy a tanulók döntő többsége német nemzetiségű és nagy részük már eddig is részt vett a nemzetiségi nyelvoktatásban és a most megjelent rendelet alapján az eddig távol maradottak is bekapcsolódtak a német nyelv tanulásába, két csoportot - egy kezdőt és egy haladót - kell szervezni és mindkettőt a német tanulók részére kiadott tankönyvekből kell tanítani. (Német beszélgetési anyag az általános iskolák I-II. o. számára. Raktári száma 3412.; Német nyelvkönyv az általános iskolák III-IV. o. számára. Raktári száma 3401.; Német nyelvkönyv az általános iskolák V- VIII. o. számára. Raktári száma 3402.; Német olvasókönyv az általános iskolák V- VIII. osztálya számára. Raktári száma 3431.) A tankönyveket értelemszerűen az egyes kezdő és haladó csoportok tudásának megfelelően kell felhasználni. 3. Német és magyar nemzetiségű tanulók közös csoportban történő oktatása. Rendkívül bonyolult a helyzet azokban az általános iskolákban, amelyekben vegyes magyar és német (esetleg német és más nemzetiségű) tanulók tanulnak együtt. Baranya megye több iskolájában (Somberek, Mágócs, Gyód, Himesháza, Boly, Bezedek, Máriakéménd, Palotabozsók, Vókány, Mecseknádasd, Kaposszekcső, Villány, Magyarboly) összevonták a német anyanyelvű oktatást, a német mint idegen

2 2 nyelv oktatásával. Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy helyes-e egységes német nyelvoktatást szervezni a német és a magyar tanulók részére. Nem helyes. Sőt a német nemzetiségű tanulók szempontjából hátrányos. Didaktikai szempontból is helytelen a két csoport együttes oktatása. Helytelen, mert azok a német nemzetiségű tanulók, akik már családi életükből megfelelő szókinccsel, beszédkészséggel rendelkeznek és sok esetben már évek óta anyanyelvként tanulják a német nyelvet, rengeteg időt pazarolnak olyan órák meghallgatására, amelyek semmivel sem gyarapítják fejlettebb nyelvtudásukat. Éppen ezért érdektelenné, unalmassá és így eredménytelenné válik részükre a német nyelv közös tanulása. Ezt pedig nem engedhetjük meg, mert ez a nemzetiségi jog, az anyanyelvi oktatás erős korlátozását, megsértését jelentené. Csak abban a községben, abban az iskolában vagy osztályban kerülhet sor a német nyelv összevont csoportokban történő közös oktatására, ahol átmeneti nehézségek miatt (tanterem-, tanerőhiány) semmiképp sem tudják másképp megoldani. Ott járnak el helyesen, ahol külön, önálló csoportban tanítják továbbra is a német nemzetiségi tanulókat, részükre kiadott tankönyvekből, a folyó tanévre szóló tanmenet szerint és ugyancsak külön, önálló csoportban tanítják a magyar tanulókat a részükre összeállított tankönyvpótló nyelvleckék szerint. Egészen kivételesen, ott, ahol elkerülhetetlen és átmeneti intézkedésként, egységes csoportban végzik a kétféle német nyelvoktatást, az összevont tanulócsoportokban szokásos módszert kell alkalmazni. Mindkét tanulócsoport részére külön az előírt anyagot kell oktatni. Csak így érhető el az, hogy ne érje károsodás a német nemzetiségű tanulókat és a magyar tanulók is helyes ütemben sajátíthassák el a német nyelv alapismereteit. 4. Mi történjék a csatlakozó órákkal? Közismert, hogy sok német nyelvoktató iskolában a tantárgyként tanított német nyelvet a többi órák előtt vagy után úgynevezett csatlakozó órákban tanítják. Az anyanyelv ilyen oktatása kényszermegoldás és igen megnehezíti mind a pedagógusok, mind a tanulók munkáját. Érthető okokból maguk a szülők is gyakran zúgolódnak emiatt. Azokban az iskolákban, amelyekben a tanulók döntő többsége német nemzetiségű és ahol valamilyen okból (részben osztottság, kis létszámú iskola vagy orosz tanerőhiány) a felső tagozatos tanulók az es tanévre egységesen a német nyelvet választották és a tanulók egy része már eddig is részt vett a német nyelvoktatásban, arra kell törekedni, hogy a csatlakozó órák szűnjenek meg. A német nemzetiségű tanulókat rendes órarenden belül kell anyanyelvű oktatásban részesíteni. A csatlakozó órák megszűnése értékesebbé és kedveltebbé teszi a német nyelv oktatását tanulók, szülők és pedagógusok előtt egyaránt. Az ilyen iskolákban, amelyekben az idegen nyelvek oktatását szabályozó rendelet alapján megnőtt a német nemzetiségű tanulók érdeklődése anyanyelvük, a német nyelv tanulása iránt, arra kell törekedni, hogy ott, ahol a lehetőség megvan rá, a vegyes nyelvoktatást, ill. az abban részt vevő iskolákat, osztályokat fokozatosan fejlesszék tovább német anyanyelvű iskolákká, német anyanyelvű osztályokká.

3 3 5. Német szaktanítók, szaktanárok további működése és bevonása a német nyelvoktatásba. Azokban az általános iskolákban, amelyekben már folyik a német nemzetiségi tanulók anyanyelvű oktatása és a nyelvoktató munkaideje, óraszáma lehetővé teszi, arra kell törekedni, hogy a magyar tanulók oktatását is ő lássa el. Ez az intézkedés amellett, hogy lehetővé teszi, arra kell törekedni, hogy a magyar tanulók oktatását is ő lássa el. Azokban a német nyelvoktató iskolákban, amelyekben a Minisztérium engedélyével a folyó tanév elején vagy már az előző években megindult és eredményesen folyik a német nyelv oktatása, esetenként és rendkívül gondos mérlegelés alapján kell eldönteni azt, hogy mi történjék a képesítéssel esetleg nem rendelkező nevelőkkel. Az idegen nyelvek oktatására kiadott rendelet 2. és 4. pontjainak merev alkalmazása ugyanis hátrányosan befolyásolná a német nemzetiség anyanyelvű oktatását. Márpedig a kiadott rendeletnek nem ez volt a célja. A rendelet ugyanis a magyar anyanyelvű iskolákban újonnan induló idegen nyelvű oktatást szabályozta. Az eddig felmerült kérdések arra engednek következtetni, hogy a német nemzetiségű tanulók oktatásában még újabb és újabb kérdések merülnek fel. A német nyelvoktató iskolák igazgatói, nevelői, a német oktatást ellenőrző szakfelügyelők, valamint az érintett oktatási osztályok előadói a területükön felmerülő problémákra, az eddigi helyes szokásnak megfelelően keressék maguk is a jó és helyileg legalkalmasabb megoldásokat. Nehezebb és általános rendelkezést kívánó kérdéseikkel pedig forduljanak közvetlenül a Minisztérium Nemzetiségi osztályához. Kovács Péter s. k. osztályvezető Quelle: Művelődésügyi Közlöny Nr , Übersetzung: Weisung Nr /1957 des Kultusministers betreffend den Unterricht der deutschen Sprache in den Sprachschulen der deutschen Nationalität. Kommentar: Die Weisung wurde am 21. März 1957 erlassen. Anhang: Zahl der Schulen mit Nationalitätensprachunterricht: Schuljahr Zahl

4 4 Weisung Nr /1957 des Kultusministers betreffend den Unterricht der deutschen Sprache in den Sprachschulen der deutschen Nationalität Aufgrund der am 5. Januar 1957 veröffentlichten Regierungserklärung hat das Kultusministerium mit seiner Verordnung Nr /1957 V den Unterricht von Fremdsprachen an der Grund- und Mittelschule für den verbliebenen Teil des Schuljahrs 1956/57 geregelt. Der erste Punkt der Verordnung besagt, daß im Schuljahr 1956/57 die folgenden Fremdsprachen an den Grundschulen gelehrt werden dürfen: russisch, englisch, französisch und deutsch. Die Durchführung dieser Verordnung hat in jenen Grundschulen eine eigentümliche Situation hervorgerufen, in denen die deutsche Sprache als Nationalitätensprache bereits vor dem Erlaß der Verordnung unterrichtet wurde. Im Zuge unserer Schulinspektionen sowie aufgrund der Berichte einzelner Komitate sehen wir, daß versucht wird, die entstandenen Probleme auf die verschiedensten Weisen zu lösen. Im Interesse einer einheitlicheren Lösung der bislang bekannt gewordenen allgemeinen Fragen geben wir folgende Instruktionen: 1. Der Unterricht der deutschen Sprache in Grund- und Mittelschulen mit deutscher Muttersprache und in den unteren Sektionen der Sprachgrundschulen. In den Grund- und Mittelschulen mit deutscher Muttersprache und in den unteren Sektionen der Sprachgrundschulen müssen keine Veränderungen durchgeführt werden. Der Unterricht ist gemäß dem Lehrplan, der zu Beginn des Schuljahres zusammengestellt bzw. aufgrund der Zwangspause geändert wurde, fortzusetzen. 2. Der Unterricht der deutschen Sprache in Schulen, in denen die Mehrheit der Schüler zur deutschen Nationalität gehört. In den Grundschulen beziehungsweise Grundschulklassen, in denen alle Schüler oder die entscheidende Mehrheit der Schüler deutscher Nationalität ist, ihr Großteil auch bislang am Sprachunterricht für die Nationalitäten teilgenommen hat und auch die bislang Ferngebliebenen aufgrund der gerade veröffentlichten Verordnung nun am Unterricht der deutschen Sprache teilnehmen, sind zwei Gruppen eine für Anfänger und eine für Fortgeschrittene zu bilden. Beide sind anhand der für Deutschschüler herausgegebenen Schulbücher zu unterrichten. (Deutsches Konversationsmaterial für die Kl. I-II der Grundschule, Signatur 3412; Deutsches Konversationsmaterial für die Kl. III-IV der Grundschule, Signatur 3401; Deutsches Konversationsmaterial für die Kl. V-VIII der Grundschule, Signatur 3402; Deutsches Lesebuch für die Kl. V-VIII der Grundschule, Signatur, Signatur 3431). Die Lehrbücher sollen in sinnvoller Weise, gemäß dem Wissen der einzelnen Anfänger- und Fortgeschrittenengruppen verwendet werden. 3. Unterricht, der in gemeinsamen Gruppen von Schülern deutscher und ungarischer Nationalität erfolgt.

5 5 In Grundschulen, in denen ungarische und deutsche Schüler (vielleicht auch deutsche und Schüler andere Nationalitäten) zusammen lernen, ist die Situation äußerst kompliziert. In mehreren Schulen des Komitats Baranya (Somberek, Mágócs, Gyód, Himesháza, Bóly, Bezedek, Máriakéménd, Palotabozsók, Vókány, Mecseknádasd, Kaposszekcső, Villány und Magyarboly) wurde der deutsche muttersprachliche Unterricht mit dem Unterricht des Deutschen als Fremdsprache zusammengelegt. Es wird zu Recht die Frage gestellt, ob es richtig ist, für deutsche und ungarische Schüler einen einheitlichen deutschen Sprachunterricht zu organisieren. Dies ist nicht richtig, sondern aus dem Blickwinkel der Schüler deutscher Nationalität nachteilig. Auch aus didaktischen Gesichtspunkten ist der gemeinsame Unterricht der beiden Gruppen nicht richtig. Er ist unangemessen, weil die Schüler deutscher Nationalität, die bereits entsprechend ihres familiären Hintergrunds über Wortschatz und Sprachfertigkeit verfügen und in vielen Fällen bereits seit Jahren die deutsche Sprache als Muttersprache lernen, ungeheuere Zeit beim Besuch solcher Stunden verschwenden, die ihre besser entwickelten Sprachkenntnisse in keiner Weise fördern. Gerade deswegen ist für sie das gemeinsame Lernen der deutschen Sprache uninteressant, langweilig und so ergebnislos. Das können wir uns allerdings nicht erlauben, weil das eine starke Beschränkung und Verletzung des Nationalitätenrechts und des Unterrichts der Muttersprache bedeuten würde. Der gemeinsame Unterricht der deutschen Sprache in zusammengezogenen Gruppen darf nur in solchen Gemeinden, Schulen oder Klassen erfolgen, wo aufgrund von übergangsweise Schwierigkeiten (Klassenzimmer- oder Lehrermangel) das Unterrichtsproblem auf keinen Fall anders gelöst werden kann. Dort wird richtig verfahren, wo die Schüler deutscher Nationalität auch weiterhin in gesonderten, selbständigen Gruppen aus den für sie herausgegebenen Schulbüchern und gemäß dem für das laufende Jahr geltenden Lehrplan unterrichtet werden, und wo die ungarischen Schüler in ebenso getrennten und selbständigen Gruppen gemäß den für sie zusammengestellten Sprachlektionen, die das Lehrbuch ersetzen, unterrichtet werden. In besonderen Ausnahmefällen ist dort, wo die zwei Arten des Unterrichts der deutschen Sprache unvermeidbarer Weise und als Übergangsmaßnahme in einer einheitlichen Gruppe erfolgen, die für zusammengezogene Schülergruppen übliche Methode anzuwenden. Beiden Schülergruppen ist der vorgeschriebene Stoff zu unterrichten. Nur so kann erreicht werden, daß die Schüler deutscher Nationalität keinen Schaden nehmen und sich auch die ungarischen Schüler in angemessenem Tempo Grundkenntnisse der deutschen Sprache aneignen. 4. Was soll mit den Anschlußstunden passieren? Es ist allgemein bekannt, daß in vielen, die deutsche Sprache unterrichtenden Schulen die deutsche Sprache als Lehrfach vor oder nach den übrigen Stunden in sogenannten Anschlußstunden unterrichtet wird. Der derartige Unterricht der Muttersprache ist eine Zwangslösung und erschwert sowohl die Arbeit der Pädagogen als auch der Schüler in besonderem Maße. Aus verständlichen Gründen murren deswegen oft auch die Eltern. In Schulen, in denen die entscheidende Mehrheit deutscher Nationalität ist, die Schüler der Oberstufe aus irgendeinem Grund

6 6 (teils wegen der Einteilung, der geringen zahlenmäßigen Größe der Schule oder wegen des Mangels von Lehrkräften für das Russische) für das Schuljahr 1956/57 einheitlich die deutsche Sprache gewählt haben und ein Teil der Schüler auch bislang am Deutschunterricht teilgenommen hat, ist danach zu streben, daß die Anschlußstunden beendet werden. Den Schülern deutscher Nationalität ist im Rahmen des ordentlichen Stundenplans Deutschunterricht zu erteilen. Die Beendigung der Anschlußstunden macht den Deutschunterricht für Schüler, Eltern und Pädagogen gleichermaßen interessanter und beliebter. In Schulen, in denen das Interesse der Schüler deutscher Nationalität an ihrer Muttersprache, am Erlernen der deutschen Sprache, aufgrund der den Fremdsprachenunterricht regelnden Verordnung gewachsen ist, soll man sich darum bemühen, wo dazu die Möglichkeit besteht, den gemischten Unterricht bzw. die daran teilnehmenden Schulen und Klassen schrittweise zu Schulen und Klassen mit deutscher Muttersprache weiterzuentwickeln. 5. Die weitere Tätigkeit der Fachlehrer für Deutsch und ihre Einbeziehung in den Deutschunterricht. In Grundschulen, in denen die Schüler deutscher Nationalität bereits muttersprachlichen Unterricht erhalten und in denen es die Arbeitszeit und Stundenzahl der Sprachlehrer ermöglicht, soll neben dieser Maßnahme danach gestrebt werden, daß auch der Unterricht der ungarischen Schüler von ihnen versehen wird. In den Schulen, die die deutsche Sprache unterrichten und in denen mit Genehmigung des Ministeriums zu Beginn des laufenden Schuljahrs oder bereits in den vorangegangenen Jahren der Unterricht der deutschen Sprache begonnen hat und erfolgreich verläuft, muß fallweise und aufgrund außergewöhnlich sorgsamer Erwägung entschieden werden, was mit denjenigen Erziehern, die nicht über die [notwendigen] Befähigungen verfügen, geschehen soll. Die starre Anwendung der Punkte 2 und 4 der Verordnung, die hinsichtlich des Fremdsprachenunterrichts herausgegeben wurde, würde nämlich den muttersprachlichen Unterricht der deutschen Nationalität nachteilig beeinflussen, obwohl dies nicht das Ziel der erlassenen Verordnung war. Die Verordnung hat nämlich den von neuem beginnenden Fremdsprachenunterricht in Schulen mit ungarische Muttersprache geregelt. Die bislang hervorgetretenen Fragen lassen den Schluß zu, daß sich beim Unterricht der Schüler deutscher Nationalität immer mehr Fragen aufwerfen. Die Direktoren, die Erzieher, die den deutschen Unterricht beaufsichtigenden Fachinspektoren sowie die Lehrer der betroffenen Unterrichtsklassen suchen auf die sich in ihrem Gebiet aufwerfenden Probleme gemäß der bisherigen, richtigen Gewohnheit auch selbst gute und örtlich angemessene Lösungen. In schwierigeren, eine allgemeine Regelung erfordernden Fragen sollen sie sich hingegen unmittelbar an die Nationalitätenabteilung des [Kultus-] Ministeriums wenden. Péter Kovács Abteilungsleiter