különös tekintettel a BT-re és a KFT-re

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "különös tekintettel a BT-re és a KFT-re"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdasági társaságok, különös tekintettel a BT-re és a KFT-re Készítette: Tell Zita Budapest, 2003.

2 3 TARTALOMJEGYZÉK I. Témaválasztás indoka, a dolgozat célja... 1 II. Társaságok, társasági jog rövid története, magyar társasági jog kialakulása Kialakulás kezdete Az 1875 évi XXXVII. Törvényczikk. (Kereskedelmi Törvény) A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló évi V. törvénycikk A társasági jog helyzete 1945 után évi VI. törvény III.A társaságok fajtái Közkereseti társaság Betéti társaság Közös vállalat Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Egyesülés Közhasznú társaság Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepéről és a kereskedelmi képviselet IV. Joggal élni és visszaélni V. Vállalkozó, kényszervállalkozó VI. Betéti társaság A betéti társaság fogalma A betéti társaság alapítása A bt. székhelye, telephelye, fióktelepe Betéti társaság tagjai A gazdasági társaság tevékenységi köre A társaság (tagok) vagyoni hozzájárulása, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje A cégjegyzés módja A betéti társaság üzletvezetése és képviselete... 36

3 4 9. Gazdasági társaság működésének időtartama A betéti társaság legfőbb szerve, döntéshozatal Személyes közreműködés A betéti társaság külső viszonyai A tagsági viszony megszűnése Egyszerűsített végelszámolás VII.Korlátolt felelősségű társaság Fogalma, tartalma Törzstőke és törzsbetét, befizetésük, beszolgáltatásuk Mellészolgáltatás, pótbefizetés Üzletrész A törzstőke védelme A taggyűlés Az ügyvezetők A felügyelő bizottság A könyvvizsgáló Társasági szerződés módosítása, törzstőke felemelése, leszállítása A társaság megszűnése Egyszemélyes kft VIII. A Gt. várható módosításai, EU harmonizációja EU harmonizációról általában A jogharmonizációt biztosító törvénytervezet néhány rendelkezése Utószó Felhasznált irodalom

4 5 I. Témaválasztás indoka, a dolgozat célja. Napjainkban a /kül/kereskedelemben különböző cégekkel naponta találkozunk Nem kizárólag egy jogász számára nélkülözhetetlen annak ismerete, hogy ezek a cégek hogyan jönnek létre és működnek. Szélsőséges esetekben rendkívül fontos lehet számunkra az, hogy létező céggel állunk-e szemben, a cég nevében az arra illetékes személy írt-e alá és még sorolhatnám azokat a szempontokat amelyek fontossá teszik az emberek többségének ezen a területen való jártasságot. Természetesen a fontosság okából még más témát is választhattam volna. Egyedi választásomat az is motiválta, hogy már második diplomám anyagi hátterét egy ügyvédi iroda biztosítja, ahol munkaidőm jelentős részében éppen társaságokkal foglalkozom. Nem egy-két naggyal, hanem sok-sok közepessel és kicsivel. Ezek között talán a többségben hazaiak vannak, - de jelentős számban részben, vagy egészben külföldi érdekeltségűek is. És még a külföldi társaságok is különbözőek. Sok közöttük az Európai Unióhoz tartozó országbeli (osztrák, német, olasz, holland, angol), de előfordulnak keletiek (ukrán, orosz, azeri), sőt még távol-keletiek is. Mióta a vietnami budapesti kolónia jelentős személyisége megfordult az irodában, azóta jelentős számban fordultak meg irodánkban e távoli országból származó ügyfelek. Bár hivatalosan külföldiként tekintik őket, én mégis úgy vélem, hogy külön kategóriaként kell tekinteni, erdélyi, kárpát-aljai, délvidéki nemzettársainkat akik szintén gyakran megfordulnak az irodában. Az ismeretszerzés gazdag tárházára azért hivatkoztam, hogy nem csupán tíz szakkönyvet kívántam e dolgozat megírása céljából összeollózni, hanem bőven merítek e társaságok kezelése során szerzett tapasztalatokból. Ezek a konkrét ügyek ugyanakkor konkrét hivatkozásként nem jelenhetnek meg. Az ügyvédi titoktartás nemcsak az ügyvédekre, hanem az iroda minden dolgozójára vonatkozik. Ez a pontos hivatkozásnál és forrásmegjelölésnél is fontosabb. Ettől függetlenül nem érdekességeket, egyedi kuriózumokat próbálok leírni. Inkább azokra a jelenségekre hivatkozom amelyek általánosak, vagy tipikusak. A dolgozat nem jogi egyetemi diploma szerzéséhez készült. Így nem kívánok a társasági jog elméleti kérdéseivel foglalkozni, s nem áll szándékomban kézikönyv-szerűen az

5 6 összes vonatkozó jogszabályt, állásfoglalást összedolgozni. Szeretném inkább a társaságok alapításának és működésének gazdasági, társadalmi, szociológiai hátterét is feltárni, a szokásos ügyeskedésekkel és kiskapu keresésekkel is foglalkozni. A témára tekintettel a jogi kérdéseket sem kerülöm meg és törekszem ebből a szempontból pontos lenni. Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok ösztönöztek arra, hogy a gazdasági társaságok közül részletesebben a betéti társasággal és a korlátolt felelősségű társasággal foglalkozzam. Jelenleg Magyarországon ezek a legelterjedtebb társasági formák.

6 7 II. Társaságok, társasági jog rövid története magyar társasági jog kialakulása 1. Kialakulás kezdete. A XIII. században zajlott le a feudális Európában az első technikai forradalom. A kereskedelem és ipar egyre bonyolultabb szervezést és nagyobb befektetést igényelt. A szükséges tőkét sokszor csak társulás útján lehetett biztosítani. Először csak alkalmi egyesüléseket hoztak létre, majd kialakultak az első társaságok. A kettős könyvvitel bevezetése a társasági vagyonnak a magánvagyontól független nyilvántartását tette lehetővé. Bevezették a cégjegyzéket is. A közkereseti társaság a legrégibb és leggyakrabban előforduló társasági forma, amelyben a tagok korlátlanul, s egyetemlegesen feleltek. A tagoknak jól kellett ismerni egymást ahhoz, hogy a másikban megbízzanak, tehát elsősorban családi, baráti kötelék fűzte össze őket. Az egyetemleges felelősség pedig a hitelezőket biztosította arra az esetre is, ha a társaság vagyona nem volt különösen magas. A tagok nemcsak vagyonukkal, hanem általában személyükkel is részt vettek a társaság életében. Természetesen nem egyenlő mértékben. Kialakult egy vezető, aki a többiek nevében is jogosult volt eljárni. Ezt az évi Colbert által patronált Ordonannce de Commerce kötelezővé is tette. A betéti társaságnak az itáliai commenda volt az első megjelenési formája. A kültag bankár csak árut, pénzt, hajót adott a vállalkozónak, hogy azt eredményesen gyümölcsöztesse. Természetesen magas nyereséget kötött ki magának, de felelőssége csak a rendelkezésre bocsátott vagyon erejéig terjedt, s neve általában rejtve maradt. Első modern szabályozása szintén a Ordonannce de Commerce-ben történt meg. Ez a szabályozás annyiban különbözik a későbbiektől, hogy a kültagokat is felelőssé tette a hitelezőkkel szemben. A társasági jogban a magyar szabályozásnál mintának tekintett német szabályozás a commenda két fajtáját ismerte. Az egyik megegyezett a már ismertetett francia mintával. A másik az un. csendes társaság volt, ahol a tőkéstárs megőrizte inkognitóját és külső harmadik személyekkel szemben semmiféle jogi kapcsolatba nem lépett.

7 8 Magyarországon a társasági jogot először szabályozó évi 18. tc. középutat választotta. Csak olyan betéti társaságot ismert el, ahol a kültagok valóságban megjelentek. A kültag felelős volt betétje erejéig, de nem volt kötelezve a cégjegyzékbe való bejegyeztetésre. E jogszabály nem ismerte külön a csendes társaságot. Az első nagyméretű társaságok a tengerentúli kereskedelem lebonyolításának céljából alakultak. Az első két társaság mely az 1600-as években beírta nevét még a világtörténelembe is, az 1602-ben alapított Holland- Kelet-Indiai és az 1613-ban alapított Angol-Kelet-Indiai Társaság voltak. A római jogi elvektől eltérően a tagoktól különálló szervezettel és jogi személyiséggel rendelkeztek, vagyonuk szintén elkülönült a tagokétól. Alapszabályukat állami jóváhagyással hozták meg, de az állam ugyanakkor mégsem igyekezett államosítani őket. Így a legnagyobb tőkét mozgató és a legbonyolultabb szabályokat alkalmazó részvénytársasági forma is már korán kialakult. Mivel az első részvénytársaságok működését nemcsak nagy sikerek, hanem nagy bukások is kisérték, biztonsági intézkedésként vezettek be. Ilyenek voltak pl., hogy a társaság tevékenységéről mérleget kell készíteni és a nyereség szétosztása csak ennek alapján volt lehetséges. Születtek viszont olyan szigorú intézkedések, amelyek már nem elősegítették, hanem akadályozták a részvénytársaság szervezését és működését. Így pl. az 1720-ban Angliában hozott Bubble Act csak a névre szóló részvényeket engedélyezte és a részvényesek korlátlan, s egyetemleges felelősségét írta elő. A mai modern részvénytársaságot a Code de Commerce (1808) szabályozta először, mely ugyan a részvénytársaság alapítását állami engedélyhez kötötte, de a részvénytársaság legfőbb irányító szervének a közgyűlést tekintette, ahol mindenki vagyoni részesedésének (részvényeinek) arányában szavazhatott. Lehetővé tette bemutatóra szóló részvények kibocsátását és garantálta a részvények erejéig terjedő korlátolt felelősséget. Magyarországon a közismert tőkeszegénységre tekintettel - különösen fontos volt a részvénytársasági forma. Az első részvénytársaság a hazai történelembe is bevonult Lánchíd Részvénytársaság volt (1826). Az első modern nagytőkéjű ipari részvénytársaság a Pesti Hengermalom Részvénytársaság (1839) lett. Ezt követően az 1840 évi 18. tc. már jogszabályi szinten is szabályozta a részvénytársaság alapítását és működését. E témát elsőként rendező jogszabály szerint az alapszabályt a Helytartótanácsnak kellett bemutatni, névre szóló részvény volt csak a megengedett és tíznél több szavazattal senki sem rendelkezhetett.

8 9 2. Az 1875 évi XXXVII. Törvényczikk. (Kereskedelmi Törvény) A kiegyezést követően a rohamos ipari és kereskedelmi fejlődés szükségessé tette egy modern és egységes kereskedelmi törvény megalkotását. A minta a Németországban 1862-ben elfogadott kereskedelmi törvény volt. Tekintettel arra, hogy ezt a törvényt Ausztria ekkor még a Deutscher Bund tagja 18+3-ban átvette, mindenképpen modellül szolgált a magyar szabályozáshoz. A kereskedelmi miniszter 1872-ben Apáthy Istvánt bízta meg a magyar kereskedelmi törvény elkészítésével. A részben németről való fordítást tartalmazó törvény január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály elősegítette azt a nagymértékű ipari fejlődést, melynek eredményeképpen az ipar részesedése a nemzeti termelésben az 1850-es 8%-os mértékről 1913-ra közel 25%-ra emelkedett. A Kereskedelmi törvény 64. -a közkereseti társaság fogalmát úgy határozta meg, hogy Közkereseti társaság keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat Már a Kereskedelmi törvény is a betéti társaságot a közkereseti társaság egyik alakzatának tekintette és csak az eltéréseket szabályozta. A Kereskedelmi Törvény a szerint Betéti társaság keletkezik, ha közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél a társak közül egy, vagy több (kül)tag csak kikötött vagyonbetétével felelős, míg ellenben egy, vagy több (bel)tagot korlátlan és egyetemleges felelősség terhel. A szabályozás szerint, mind a beltag, mind a kültag betétjét csak a többiek beleegyezésével ruházhatta át. A beltagok jogai öröklés útján átszállhattak, míg a kültagoké nem. A jogszabály legrészletesebben a részvénytársaságot szabályozta. ( ). E jogszabály a szerint Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, amely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű ( egész, vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. A jogszabály szabályozta az alapszabály kötelező tartalmát, a cégjegyzékbe való bejegyzési és a közzétételi kötelezettséget, a részvényesek jogait és kötelezettségeit, az évente legalább egyszer összehívásra kerülő közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket, az igazgatóság és a felügyelő bizottság jogait és kötelezettségeit, felelősségét, a részvénytársaság felosztásának módját.

9 10 Külföldi részvénytársaság címszó alatt foglalkozott azokkal a külföldön alapított részvénytársaságokkal, amelyek Magyarországon képviseletet, vagy fióktelepet működtettek. Ezen jogszabály szabályozta a szövetkezeteket is. 3. A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló évi V. törvénycikk. E klasszikus társasági forma alakult ki legutoljára, nem spontán, hanem a jogtudomány által megalkotottan. Dán találmánynak számított, de Németországban terjedt el legkorábban. Bevezetését elősegítette, hogy az évi részvénytársasági novella részvénytársaság létrehozását csak tőkeerős cégek számára tette lehetővé. Az 1892-ben meghozott törvény nem a társaság, hanem a társaság tagjainak korlátolt felelősségét biztosította a részvénytársasághoz hasonlóan. Ugyanakkor a személyegyesülésnél fennálló bizalomra építve a részvénytársaságnál egyszerűbb szabályokat alkotott meg. Németországban rövid időn belül ez lett a legnépszerűbb társasági forma. A jogszabály létrejöttét követően rövid időn belül ötször annyi korlátolt felelősségű társaságot alapítottak mint részvénytársaságot es adat szerint Németországban százszorosa volt a kft-k száma, mint a részvénytársaságoké, igaz hogy össztőkéjük összege közel azonos volt. Magyarországra az osztrák törvényen keresztül az 1920-as évekre jutott el e társasági forma. Az osztrák törvény indokolása szerint a kft. részvénytársaság részvény nélkül és betéti társaság beltag nélkül. A hazai törvény megszületését elősegítette, hogy a 7.000/1925. sz. PM rendelet a helyi jellegű részvénytársaságnál pengőben, a többi részvénytársaságnál pengőben határozta meg az alaptőke legalacsonyabb összegét. A Kuncz Ödön által készített és a Parlament által elfogadott törvényjavaslat lett az évi V. törvénycikk. E szerint a jogszabály korlátolt felelősségű társaság fogalmát - visszautalva a kereskedelmi törvényre olyan kereskedelmi társaságként határozta meg, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, s amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított esetleges egyéb vagyoni hozzájárulásokra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel. A törzstőke minimális összege

10 11 pengőben, míg az egyes tagok minimális törzsbetéte pengőben került meghatározásra. A részvénytársaságénál lényegesen alacsonyabb összegek folytán korlátozták a kft működési lehetőségét. Így biztosítással, bank és pénzváltóügyekkel iparszerűen nem foglalkozhatott, takarékbetétet nem fogadhatott el, záloglevelet, vagy értékpapír jellegű kötvényt nem bocsáthatott ki. A tagok közötti bizalmi jelleg biztosításának érdekében tiltotta a tagoknak hirdetés útján való gyűjtését. A társasági szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formához kötötte. Előírta a szerződés minimális tartalmát. A társaság érvényes létrejöttét bejegyzéshez kötötte. A törvény azon rendelkezéséből, hogy a tagok száma kettőnél kevesebb nem lehet egyértelműen kitűnik, hogy az egyszemélyes társaságot nem ismerte. Az üzletrész szabad átruházását csak a társaság tagjai között tette lehetővé, míg kívülállóval szemben a társaság által kijelölt harmadik személy javára elővételi jogot biztosított. A társaságnak ilyen joga nem volt. A jogszabály a taggyűlésnek főfelügyeleti és utasítási jogot biztosított, s meghatározta a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket. Kizárta a tagot a szavazásból, ha az ügy tárgyára tekintettel ellenérdekű volt, kivéve az ügyvezető és a felügyelő választását. Ügyvezető elnevezéssel jelöli a társaság ügyeit intézőket és képviseletét ellátókat. Több ügyvezető esetén az együttes intézkedési jogot tekintette főszabálynak A társasági szerződés, vagy a taggyűlés engedélyének függvényében lehetővé teszi cégvezető, illetve kereskedelmi meghatalmazott kirendelését. A jogszabály pengőt meghaladó törzstőke, illetve huszonötöt meghaladó taglétszám esetén kötelezővé tette felügyelő bizottság létesítését. A felügyelő bizottságnak legalább negyedévenként vizsgálni kellett a társaság teljes anyagi helyzetét. A felügyelő bizottság tagjai (felügyelők) kötelesek voltak minden taggyűlésen megjelenni. Jogosultak voltak egyes szakkérdésekben a társaság költségére szakértőt és szakértőket kirendelni. A jogszabály szabályozta a felügyelő bizottság mellett vagy helyett működő egy vagy több hites könyvvizsgáló intézményét, de feltétlen alkalmazását nem írta elő. A kereskedelmi törvényhez hasonlóan szintén szabályozta a külföldi kft-knek (külföldi korlátolt felelősségű társaságoknak) a Magyarországon létesített fióktelepét és képviseletét. A jogszabály - először és utoljára - szabályozta a csendes társaságot. Azt nevezte csendes társaságnak, ha valaki, a csendestárs úgy vett részt más vállalatában, hogy

11 12 ennek üzleti eredményében - legalábbis a nyereségben részesedett, kifelé azonban nyilvános tagként nem jelentkezett, a vállalat kötelmei pedig egyedül a vállalat tulajdonosát jogosították vagy kötelezték. A csendes társaságot a korábbi szakirodalom minősített kölcsönszerződésnek tekintette és szabályozását nem tartotta szükségesnek. Miután kiderült, hogy szabályozatlanságának ellenére létezett, ezért már a törvényalkotó is szükségesnek tartotta szabályozását. Az évi V. törvénycikkellyel a magyar társasági jog akkori teljes kodifikációja megtörtént. 4. A társasági jog helyzete 1945 után. Az 1945-öt követő néhány évtized elsősorban a nagy állami vállalatok és az állam által minden oldalról felügyelt szövetkezetek korszaka volt. A társaságokon kívül még jogi személyiséggel bírtak a társadalmi szervezetek is. A gazdasági tevékenység elsősorban állami vállalatokon keresztül bonyolódott le. Az állami vállalat nem különült el a központi gazdaságirányítástól. Lényegében az államapparátus legalsóbb szerveként működött. Feladata a tervben előírt termelés, ill. szolgáltatás volt. Mint speciális állami szerv kezelte az állam által rendelkezésére bocsátott eszközöket, amelyek felett operatív igazgatási jogok illették meg, de csak a tervben meghatározott keretek között használhatta fel őket. Az irányító szerv a vállalatot bármikor és bármire kötelezhette, függetlenül annak anyagi következményeitől. A vállalat eredményessége nem a nyereségtől, hanem a terv teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függött. A vállalat igazgatóját felülről nevezték ki illetve váltották le, fizetését, jutalmazását is felülről végezték. Nem rendelkezett a nyereség, illetve többlettermék felett sem. A többszörös államosítási hullámot követően gazdasági társaság csak elvétve maradt. Néhány külföldi érdekeltségű korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság élte át a rendszerváltást. Vita volt még arról is, hogy a közkereseti társaság még létezőnek tekinthető gazdasági társasági forma-e. Első időben a jogi szabályozásukkal sem nagyon foglalkoztak. A. Ptk megalkotása (1959) és hatályba léptetése (Ptk.é, 1960) vetette fel azt a problémát, hogy tulajdonképpen mit is kezdjenek a meglévő társasági joggal. A Ptk.é lényegében a részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság szabályozását tartotta némi módosítással fenn, de alacsonyabb fokú szabályozási módszerrel még

12 13 ezek tevékenységét is kordába szorította. A társaságot nem tekintette alapvető gazdálkodási formának. A gazdaságirányítás évi reformjának, vagy közismert nevén az új gazdasági mechanizmus korszakának kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy legalább a gazdálkodó szervezetek horizontális társulási joga elismerést nyerjen. Az első komolyabb lépés a gazdasági társulásokról szóló évi 19. sz. tvr. volt. A 28/1972 ((X.26) PM rendelet a közkereseti társaságot, a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot elsősorban a külföldiek részvételével működő társulásnak tekintette. Az év volt jelentős a kodifikáció szempontjából. A Ptk-ba foglalt alapvető szabályozás alapján a gazdasági társulásokról kiadott évi 4. sz. tvr. próbált rendszert teremteni.. Ennek 49. -a a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot a gazdasági társulások speciális külföldiek részvételével működő - formájaként kezelte. A kereskedelmi társasági formák kivételes belföldi használatára a 303/1978. (IV.5) IM IV/2 közlemény adott tájékoztatót. A Ptk-nak az évi IV.tvr-rel megállapított 58. -a három jogi személyként működő gazdasági társulást ismert el: a betéti társulást, a közös vállalatot és az egyesülést. A Ptk. 58. (2) bekezdése szerint a betéti társaság meghatározott vagyoni betétekből álló induló vagyonnal alakult meg és ha jogszabály másként nem rendelkezett a tagok betétjük erejéig feleltek. Az évi. 4. tvr 32. -a a betéti társulást olyan korlátolt felelősségű társulásnak tekinti, amely a működéséhez szükséges meghatározott vagyoni betétekből álló vagyonnal alakul. A pénzügyminiszter az ágazati miniszterrel együtt határozta meg a betét legkisebb összegét. Pótbefizetés vállalható volt. Később a pótbefizetés előírása általánossá vált. A közös vállalat működéséhez szükséges vagyont a Ptk 58. (3) bekezdése szerint a tagok biztosítják, a vállalat kötelezettségeiért a tagok kezeként felelnek. A végrehajtást biztosító PM rendelet szerint a társulási szerződésben a közös vagyont úgy kellett megállapítani, hogy az legalább egy évig zökkenőmentes működést biztosítson. Kötelező volt a nyereségből tartalékalapot létrehozni, s veszteség esetén a kezesi felelősség érvényesítését megelőzően ezt használták fel először. A Ptk /4/ bekezdése szerint az egyesülés a tagok érdekeinek előmozdítására és erre irányuló együttes tevékenységük összehangolására szolgált. Önálló vagyonnal rendelkezett és kötelezettségeiért a tagok kezesként feleltek. Az évi. 4. tvr a

13 14 szűk határok között lehetővé tette számára kiegészítő jellegű gazdasági tevékenység végzését. Az 1982-ben indult legújabb mechanizmus hozott a GMK-k VGMK-k bevezetésével változást a társasági jog -ban. Az 1981 évi 15. tvr.1. -a felhatalmazása alapján kiadott 28/1981 MT rendelet a magánszemélyek társas vállalkozását tette lehetővé egyelőre még szűkre szabott keretek között. Magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő tevékenység végzésére, valamint ezek szervezésére és elősegítésére hozhattak létre társasági szerződéssel jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösséget. GMK-t kereskedelmi tevékenység szervezésére és elősegítésére is létre lehetett hozni, de kereskedelmi tevékenység végzésére már nem. Magánszemélyek társaságot csak ezen jogszabály keretében létesíthettek. A kisiparos is részt vehetett a GMK-ban a külön kisiparának megtartása mellett. (Folytathatott tehát egyszerre két korlátlan felelősséggel járó tevékenységet.) Ugyanakkor ugyanazon magánszemély egyszerre két munkaközösségben nem vehetett részt. A jogalkotó háttérjogszabálynak a Ptk polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit határozta meg. Egy munkaközösségnek 2-30 személy lehetett tagja. A belépést lehetővé tette munkaviszony /szövetkezeti tagsági viszony/ mellett, de valaki főállású GMK tag is lehetett. Munkaviszony mellett végzett tevékenységnél természetesen a Munka Törvénykönyvében előírt engedélyt meg kellett szerezni, illetve a bejelentési kötelezettséget teljesíteni kellett. A munkaközösség létesítéséhez a tanács szakigazgatási szervének jóváhagyása szükséges volt. Ugyanakkor az államigazgatási szerv csak akkor tagadhatta meg a jóváhagyást, ha a szerződés jogszabályba ütközött. A munkaközösséget a cégjegyzékbe is be kellett vezettetni. A regisztrálásnál ismeri el csak, hogy a GMK. tulajdonképpen kkt. A bejegyzésnél a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A jogszabály tartalmazott különböző szokványos társasági jogi előírásokat névre, képviseletre, székhelyre vonatkozóan. Ugyanakkor vigyázott arra is, nehogy a magánvállalkozás túlságosan terjedelmesre sikerüljön, vagy kizsákmányoló jellegű legyen. Előírta minden tagnak a személyes munkavégzési kötelezettséget. Még a legnagyobb létszámú munkaközösség is csak legfeljebb 10 alkalmazottat ill. bedolgozót foglalkoztathatott, de ha kisiparos is tagja volt az ő alkalmazottai figyelembevételével sem haladhatta meg az alkalmazotti létszám a 30 főt. Szakmunkástanulókat a munkaközösség ugyan foglalkoztathatott, de a szakmunkástanulók létszáma nem

14 15 haladhatta meg az egyes szakmákban az azonos szakképzettségű tagok, alkalmazottak és segítő tagok létszámának háromszorosát. A segítő családtagok számát ugyan nem korlátozta, de előírta azt a közeli hozzátartozói kört, akik ennek tekinthetők voltak. A szakigazgatási szerv a megalakításhoz való hozzájárulási előíráson túlmenően működés feletti ellenőrzési jogot, és megszüntetési jogot is kapott. A jogszabály kapcsolatot tett lehetővé e magántársaságok és a szocialista gazdálkodó szervezetek között. E szervezetek a dolgozóik és nyugdíjasaik részvételével alakult munkaközösséget eszközök átengedésével, helyiség átengedésével és más módon támogathatták a vállalat és a munkaközösség közötti kapcsolat módját, a támogatást valamint annak feltételeit külön szerződésben meghatározva. A rendelet az olyan munkaközösséget, amely kizárólag ugyanannak a vállalatnak a dolgozóiból és nyugdíjasaiból állt, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosította és amelynek tevékenységéért a vállalat felelősséget vállalt vállalati gazdasági munkaközösségnek nevezett el. VGMK esetén a társasági szerződés jóváhagyásához a vállalat vezetőjének a hozzájárulása volt szükséges, ez feltételhez köthető volt és a hozzájárulás visszavonása esetén a szakigazgatási szerv köteles volt a VGMK-t feloszlatni. A munkaközösség nevében utalni kellett a vállalatra, székhelyének egyeznie kellett a vállalat székhelyével, telephelyével, segítő családtagot, alkalmazottat, bedolgozót és szakmunkástanulót nem foglalkoztathatott. A VGMK tagjai a munkaközösség kötelezettségeiért csak az általuk teljesített vagyoni hozzájárulással és a munkaközösségben szerzett jövedelmükkel feleltek, ezt meghaladóan a felelősség a vállalatot terhelte. A VGMK sok visszaélés forrása lett. (A vállalati munkavégzést a bérkorlátokra tekintettel erre számolták el, a munkavállaló főmunkaidőben VGMK munkát végzett, vállalati forrásokat megfelelő térítés nélkül hasznosítottak, a főnököket illett bevonni és díjazni a megfelelő teljesítmény nélkül is) Ugyanakkor nem szabad elhallgatni azok tisztességét sem, akik tényleg munkaidőn kívül és a vállalat munkaeszközeiért megfelelő ellenértéket fizetve végezték tevékenységüket, s nem kellett mellékfoglalkozást, vagy fekete munkát vállalniuk a jobb megélhetéshez szükséges többletjövedelemért. A VGMK-k általában nem élték túl az anyavállalatot. Ugyanakkor számos jelenlegi társas-vállalkozás GMK-ként indult és nőtte ki magát.

15 16 A nyolcvanas évek második felében a szocialista szektorban is megindult a társaságok alakításának folyamata. Ebben jelentős szerepe volt a külföldi tőkének is, amit első időben jelentős bürokráciával és korlátokkal, de azért egyre nagyobb mértékben engedtek bejönni. Előkerültek a soha hatályon kívül nem helyezett, csak Csipkerózsika álmukat alvó jogszabályok a Kft-re és Rt-re vonatkozóan. Leporolták a hajdanvolt legfelsőbb bíróságnak, a Kúriának a döntéseit, határozatait, mert ezeket kellett alkalmazni, ha a régimódi jogszabály és annak különböző jogalkotói szinten hozott aktualizálásai sem nyújtottak megfelelő támpontot. A Fővárosi Bíróságon két bíró is foglalkozott ezen társaságok ügyeivel, akik közül rövidesen az egyik a Fővárosi, a másik a Pest Megyei Cégbíróságnak az elnöke lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy régi-új szemléletű, új jogszabályra van szükség. A rendszerváltás nem köthető egyetlen eseményhez, időponthoz, mert az egymás utáni események sorozatából állt. A gazdasági társaságokról szóló, január 1-jén életbe lépett évi VI. törvény a gazdasági rendszerváltás egyik jelentős jogszabályának tekinthető, de ugyanakkor még tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a közelmúlt szemléletét tükrözték, melyek a rendszerváltás kiteljesedésével rövid időn belül meghaladottakká váltak. E jogszabály első módosításait nemcsak az alkalmazása során szerzett tapasztalatok indukálták, hanem a gazdasági rendszerváltás befejező fázisai is megfigyelhetők bennük évi VI. törvény. A szakirodalomban régi Gt.-nek rövidített törvény hat társasági formát ismert el: - közkereseti társaság ( alfajként szabályozva a gazdasági munkaközösséget és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget) - betéti társaság - egyesülés - közös vállalat - korlátolt felelősségű társaság - részvénytársaság.

16 17 A régi Gt. 2. -a már előírta a típuskényszert, azaz gazdasági társaság csak e jogszabályban előírt módon és formában volt létesíthető. Megkülönböztetett jogi személyiségű és nem jogi személyiségű társaságokat. A szövetkezeteket nem sorolta a gazdasági társaságok közé. Egyértelműen kimondta háttérszabályként a Ptk.-t. A társasági szerződés tartalmának megállapításánál a jelenleginél nagyobb szabadságot engedélyezett a régi Gt., amikor annak a 20. -a lehetővé tette a tagoknak, hogy e törvénynek a társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseitől eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. A régi Gt. szerint csak az Rt-nél volt kivétel, ahol az eltérést a jogszabályi megengedéshez kötötték. A jogszabály lehetővé tette ugyan, hogy minden külföldi és belföldi társaságot alapítson, de fenntartott még bizonyos megkülönböztetéseket a külföldiekkel és a magánszemélyekkel szemben. Így pl. a részvénytársaság kivételével csak országában cégként bejegyzett külföldi vehetett részt társaság alapításában. Többségi külföldi tulajdonban lévő cég alapításához pedig a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium együttes engedélyére volt szükség, ami három hónapig is eltarthatott. Korábbi jogi rendelkezésekkel szemben lehetővé tette a kft és az rt. vonatkozásában az egyszemélyes társaság alapítását (működtetését). Megfordult a helyzet a külföldi tőke vonatkozásában. Amíg korábban tiltották, később szűk körben lehetővé tették, majd hosszabb, rövidebb engedélyezési eljárás alá vonták a külföldi tőke részvételének lehetőségét, addig már adózás szempontjából kifejezetten előnyben részesítették a külföldi tőkét. Így történt meg gyakran, hogy az 1.M.Ft tőkével rendelkező Kft-nél befizették a külföldi rokont, ismerőst 20%, azaz 200e. Ft erejéig. A többletadminisztráció az adókedvezménynél kifizetődött, 200e. Ft értékű valutához pedig ha nem fehéren, akkor feketén hozzá lehetett jutni. A régi Gt 22. -a is előírta, hogy nem pénzbeli betét csak forgalomképes dolog lehet, ezt a rendelkezést mégis pontosítani kellett a sok visszaélésre tekintettel. A régi Gt a szerint a társaság ugyan a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, de a társasági szerződés megkötésének, részvénytársaságnál az alapszabály elfogadásának napjára visszamenőleges hatállyal jött létre. Ugyanez vonatkozott kifejezett ellenkező szabályozás hiányában a módosításra is. Utólag nehéz megállapítani, hogy a jogszabályalkotó érezte-e meg azt, hogy (különösen Budapesten) 2-3 évig is el fog tartani egy cég /módosítás/ bejegyzése, vagy pedig azért tartott ilyen hosszú ideig, mert enélkül is tudott működni a cég.

17 18 A régi Gt. eredeti szövege a közkereseti társaságnál külön nevesítette a gazdasági munkaközösséget és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget. Ez részben a még le nem zárult rendszerváltozás miatt a magánszektor még mindig meglévő megkülönböztetését jelentette, részben figyelemmel volt a már működő gmk-ra és VGMK-k-ra is. A korlátot már az 500 munkavállaló alkalmazhatósága jelentette. A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség terminológia a vállalati gazdasági munkaközösség elnevezés helyébe lépett. A szabályozásnak volt egy jelentős rendelkezése, ami lehetővé tette a VGMKnak GMK-vá alakulását. Az anyacégek ugyanis felelősségvállaló nyilatkozatukat egyre gyakrabban vonták vissza és az önállóan is működni képes társaságnak biztosítani kellett az egyszerűbb átmenetet a megszűnés és újraalakulás bonyolult mechanizmusával szemben. A régi Gt az egyesülést még önálló társulási formának tekintette. Csak jogi személyek lehettek a tagjai. A régi Gt. a közös vállalatnál hangsúlyozza, hogy a tagok csak jogi személyek lehetnek. A régi Gt. a Kft alapításánál a törzstőke minimális összegét Ft-ban határozta meg. Ebből a pénzbetét összege nem lehetett kevesebb Ft-nál. Az közötti inflációt figyelembe véve ez nem volt alacsony összeg. Az Ft pénzbetétet és a nem pénzbeli betétet az alapításkor be kellett fizetni ill. szolgáltatni. A baj inkább a rendelkezések kijátszhatóságából és ellenőrizhetetlenségéből eredt. A pénzbetét banki befizetésekor sajnos általánossá vált a kölcsönkérem, befizetem, cégbírósági beadást igazolom, pénzt kiveszem, a kölcsönt visszafizetem eljárás. Az apporttal sem volt jobb a helyzet. Sokszor apportáltak értéktelen, vagy forgalomképtelen dolgokat. Ez utóbbira jellemző volt a tag nevének imázsa, vagy a kialakult kapcsolatrendszer. A rendszerváltás előtt rendkívül drágán lehetett egyes nyugati import termékekhez /pl. számítástechnikai eszközök/ hozzájutni. Tekintettel a 3-5 éves várakozásokra a 3 éves használt /keleti/ autó sokszor többe került, mint az új. Amikor ezeket pár évvel később apportálták a számla szerinti értéket esetleg inflációval felszorozva vették figyelembe, de már töredékét érte csak annak. Nem volt más a helyzet a feleslegessé vált termelési eszközökkel, gyártássorokkal kapcsolatban. Ezek

18 19 sokszor már elidegenítésük, újra felszerelésük idején is reménytelenül elavultak voltak, szakszerű működtetésük esetén is legfeljebb szocialista hazai, vagy KGST minőséget lehetett velük elérni. Ehhez járult hozzá a szükséges felújítás elmaradása, szakszerűtlen javítás, üzembe helyezés stb. Ha megkíséreltek termelni ezekkel, ez inkább veszteséget, mint nyereséget eredményezett. Ingónál, ingatlannál nem tisztázták, hogy tulajdonjogról, vagy haszonélvezeti, használati jogról van szó. Tulajdonjogot anélkül apportáltak, hogy azt tényleges megszerezték, ha megszerezték átruházták volna. Pótbefizetést ritkán vállaltak Így alakultak ki a tőke nélküli korlátolt felelősségű társaságok.. Ez sokszor a tulajdonosaikat felelőtlenségre sarkallta. Tartozásaikat nem fizették, hanem hagyták inkább a céget felszámolni és egy másikkal folytatni a tevékenységet. A hitelező nem jutott kielégítéshez, vagy egyességgel követelése töredékét kapta meg. Sok visszaélést eredményezett a kizárás régi Gt. szerinti szabályozása, amely nem csupán a kizárás kezdeményezését, hanem magát a kizárást is a taggyűlés hatáskörébe utalta. Mivel érdekeltségére tekintettel - az akár 90%-os többségben lévő kizárást elszenvedő tag a kérdésben nem szavazhatott egyedül a másik akár 10%-os üzletrésszel rendelkező tag - döntött ebben a kérdésben. Ha a felek között a viták odáig fajultak, hogy mindkét tag ki akarta zárni a másikat, az döntött, hogy melyik tag lépett először. A kizárt tag hiába vétette 2. pontként napirendbe a másik kizárását, ha már az 1. napirendi pont alapján kizárták. Fennállt ugyan a bírói út lehetősége a kizárt tag előtt, de, ha a bíróság a kizárást fel nem függesztette, a kizárt tag addig sem gyakorolhatta jogait. Az ezen ügyekben is rendkívül lassú bírósági eljárás alatt pedig a másik félnek volt lehetősége arra, hogy nehezen bizonyítható trükkökkel, jelentős vagyont kivegyen a cégből, tönkretéve azt. Ügyes trükkel pedig még azt is el lehetett érni, -például ha a másik tag a kizárást kezdeményező tag által tudottan - nem a Cégbíróságnál bejelentett helyen lakott, hogy sem a taggyűlésről, sem a kizárásról, sem üzletrészének bagatell áron való eladásáról nem szerzett időben tudomást. Sajnálatos módon előfordult, hogy a jeles jogászokból álló választott bíróság törvényesnek ítélt egy ilyen eljárást. Minden testületnél előfordulhat szavazat egyenlőség, tehát a kérdés szabályozása elkerülhetetlen. A régi Gt. a társasági szerződésre bízta a döntés módját. Az ebben az időszakban kötött társasági szerződések többségénél azt a megoldást választották, hogy a taggyűlés elnökét tették meg döntőbíróvá. Természetesen törvényes volt, a

19 20 legnagyobb, a legkisebb üzletrésszel rendelkező tulajdonosnak a döntés jogát átengedni, de még a sorshúzás is dönthetett. A bírói gyakorlat csak azt tartotta törvénysértőnek, ha a döntést a társaság tagjain kívül álló szervezet, vagy személy hozta. A régi Gt. a részvénytársaságok szabályozásánál nem vette kellő módon figyelembe, hogy a nagy tőkeerős, tőzsdére vitt részvénytársaságok mellett nagyszámban léteznek Kft. méretű részvénytársaságok is. A régi Gt. ismerte ugyan a zártkörű alapítású részvénytársaságot, de a zártkörűen működőt már nem. Még a kétszemélyes apa-fia alkotta részvénytársaságnál is a közgyűlést az ülést megelőző 30 nappal, hirdetményi úton is össze kellett hívni. Kötelező volt az igazgatóság és e helyett nem lehetett egyszemélyes vezetést előírni. A régi Gt. főbb módosításai: Az 1990 évi V. tv.-re várt a feladat, hogy a rendszerváltást megelőző szemléletet kiiktassa a régi Gt.-ből (külföldi csak cég lehetett, 500 fő munkavállaló alkalmazhatóságának korlátja, míg a többségben külföldi kézben lévő társaságok engedélyezésének kötelezettségét az évi XCVIII.tv. törölte el. ) Két év gyakorlatát is figyelembe véve elsősorban a meglévő törvényszöveget pontosította az évi LXV. törvény a cégbírósági eljárási szabályokra is kiterjedően. Az apportálás szabályait szigorította. A Kft-nél egyértelművé tette, hogy csak Ft első részlet befizetésével lehet társaságot indítani. A régi Gt. volt tehát az a jogszabály, mely visszanyúlt még a II. világháború előtti társasági jogunkhoz, s azt modernizálva próbálta társasági jogunkat átfogóan szabályozni. A régi Gt. még nem történelmi kategória. Az új Gt.-t hatályba léptető 299. több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek szerint a meglévő társaságok nem azonnal kerültek az új Gt hatálya alá. A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése szerint E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek társasági szerződésüket (alapító okiratukat, alapszabályukat) a (3)-(8) bekezdésekben foglalt kivételekkel - e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani. Ezt a rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság később úgy értelmezte, hogy ha módosítást kötelezően előíró kényszerhelyzetek egyike sem következett be és a cég önként sem

20 21 módosította társasági szerződését az új Gt szabályainak megfelelően, akkor még jelenleg is a régi Gt. hatálya alatt áll. Ez azt jelenti, hogy ugyan egyre kisebb számban - még jelenleg is vannak cégek amelyek a régi Gt. szabályai szerint működnek. III. A társaságok fajtái A jelenleg hatályos és a továbbiakban tárgyalt évi CXLIV. tv. /rövidítve: Gt./ öt társasági formát ismer. - közkereseti társaság - betéti társaság - közös vállalat - korlátolt felelősségű társaság - részvénytársaság. A társaságot létrehozó felek csak abban a kérdésben dönthetnek, hogy melyik társasági formát választják, de ha ez a választás egyszer megtörtént akkor már irányadóak a számukra a választott társasági formára vonatkozó szabályok. Azt sem tehetik meg külön felhatalmazás hiányában, hogy a jogszabályon belül vegyesen alkalmazzák az egyes társaságokra vonatkozó szabályokat. Az új társasági törvényben tovább szigorították az eltérés lehetőségét. Míg a régi Gt. szerint a részvénytársaság kivételével tiltás hiányában - el lehetett térni a szabálytól, addig a jelenlegi szabályozás szerint az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha ezt a Gt. kifejezetten megengedi. 1. Közkereseti társaság A Gt. 81. szerint a közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A rendszerváltást követő tőkeszegény világban természetes lett volna, hogy ezt az egyszerű társasági formát részesítik előnyben. Nem ez történt. Véleményem szerint nem lehet a kialakult helyzetet kizárólag azzal magyarázni, hogy egyrészt a betéti társaságnál csupán elég egy személy korlátlan felelőssége, másrészt a kft-nél a tőke egy kis ügyeskedéssel előteremthető és itt senki nem köteles a saját

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági rendszereit alkotják, amelyeknek a piaci környezetben önálló céljaik

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

III. Az egyes társasági formák

III. Az egyes társasági formák III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság (220.000)

Részletesebben

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés

9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK. Tartalom: Bevezetés Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK Tartalom: 9. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ISMERETEK...9-1 9.1. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale

Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale Havasi Ügyvédi lroda lawyer o ce recbtaamvaltkanzlei stwdio legale Győri Fejlesztési Pólus Szolgáltató Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT 2006. január... Készítette és ellenjegyezte: f1--9022 Gy ár. Xia J. u. 7/.i (36

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika)

Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) Vállalkozásgazdaságtan Katona Ferenc franzkatona@gmail.com Katona.ferenc@kgk.bmf.hu Katonaferenc.tar.hu Turul.banki.hu (tematika) A vállalat fogalma A vállalatok személyi és anyagi eszközök mikrogazdasági

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

2/4 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006

2/4 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006 S.Cont. Vagyonkezelő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 5. I. em. 2.) Adószám: 11275006 Cégkivonat 2011.10.27. -i hatállyal 1 Általános adatok Cégjegyzékszám:

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fíóktelepe(i)

A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fíóktelepe(i) A ZUGLÓI ESZKÖZKEZELŐ KORLATOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, IDŐTARTAMA

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, IDŐTARTAMA TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉMOK Észak-magyarországi Oktatási és Közlekedésfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról, amelyet a jelen szerződés 5. pontjában megjelölt felek a gazdasági társaságokról

Részletesebben

Társasági formák és azok jellemzői

Társasági formák és azok jellemzői Társasági formák és azok jellemzői Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás a természetes személy által rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A társaság elnvezése, székhelye

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A társaság elnvezése, székhelye ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezet) Az Egységes Szerkezetben átvezetésre kerültek a korlátolt felelősségű társaságnak az alapítástól az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáig

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről

JEGYZŐKÖNYV. a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről JEGYZŐKÖNYV a TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatóságának üléséről A TWD Investments Tanácsadó és Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Cg.

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket.

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 175., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2005./III. 8./ számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság közgyűlési határozatai A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Ecseri út 14-16.)

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Vállalkozási alapismeretek 1. III. Előadás Onyestyák Nikoletta Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság (kft.) jogi személyiséggel

Részletesebben

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL

A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszá m: 64521/2008. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A SOPRONI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ ÉS REHABILITÁCIÓS KHT NONPROFIT TÁRSASÁGGÁ ALAKÍTÁSÁRÓL Előterjeszt

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Módosító javaslat önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntések napirendi ponthoz

Módosító javaslat önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntések napirendi ponthoz Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE www.tuv.com ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid

Részletesebben

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS

EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS A(z) /2011. (VI. 30.) Kgy. határozat 1. melléklete EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött a 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján a SOPRON HOLDING Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cg.: 08-10-001790

Részletesebben

HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól HÉT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (IV.1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon

I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Az önkormányzati vagyon Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2008.(X.18.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT. módosítása

SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT. módosítása SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT módosítása Preambulumába az eddigiek helyébe az alábbi kerül beiktatásra: Az 1997. évi CXLIV. tv. alapján, egyszemélyes korlátolt felelősségű

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007.(XI.12.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Hatályos: 2015. március 1-jétől Készítés időpontja: 2015.01.28. Amit magával kell hoznia Előfizetői Szerződés megkötéséhez

Hatályos: 2015. március 1-jétől Készítés időpontja: 2015.01.28. Amit magával kell hoznia Előfizetői Szerződés megkötéséhez 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ Hatályos: 2015. március 1-jétől Készítés időpontja: 2015.01.28 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK Amit magával

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben