NYÁRI NAPKÖZI TÓTH ADRIENN ÖTTUSÁZÓ OLIMPIKONUNK AUGUSZTUS 30. KÖZÉRDEKŰ ÖNKORMÁNYZATI LAP XIII. ÉVFOLYAM, 14.

Átírás

1 Ára: 150 Ft AUGUSZTUS 30. KÖZÉRDEKŰ ÖNKORMÁNYZATI LAP XIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM AUGUSZTUS 20. ÜNNEPÉN BURZON LOVASVERSENY NYÁRI NAPKÖZI TÓTH ADRIENN ÖTTUSÁZÓ OLIMPIKONUNK

2 AUGUSZTUS 20. ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPE Augusztus 20-án államalapító Szent István királyunkra a római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén emlékeztünk. Kövesdy Zsolt atya szentbeszédében Szent Istvánt mint embert, mint keresztényt, mint édesapát és mint királyt állította figyelmünk középpontjába, példaként felmutatva jóságosságra, hitre, törvénytiszteletre, erkölcsös magatartásra, felelősségvállalásra irányt mutató egyéniségét. Felemlítve azt, hogy a Váradi Regestrum 800 éve említi településünket, szűkebb pátriánkra vonatkozóan a közelmúlt évfordulói alapján a kunszentmártoni jeles férfiúkról, a városalapító Radics István bíróról és a 200 éve Kunszentmártonban plébánosként szolgálatát megkezdő, későbbi nagyváradi püspök, szabadsághős báró Bémer Lászlóról is megemlékezett, méltatva számunkra máig meghatározó közösségteremtő, emberi nagyságukat. Dr. Czuczi Mihály polgármester ünnepi gondolataiban kiemelte, hogy a Szent Istváni országépítő példa ma is azt mutatja, hogy az ország és városunk valódi javát, felvirágzását, építését többen akarják és kívánják mint az ellenzői. Deák Ferencet idézve kifejezte: Magyarországot nem uszító gondolatokkal, nyugtalanítva, hanem hétköznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettekkel kell végre szeretni! A kenyéráldást követően ennek jegyében az atya és a polgármester együtt szegték meg az életet adó új kenyeret. A Láziné Ecsédi Magdolna köré tömörörülő Független Női Szövetség tagjai pedig mindenkinek kiosztották az ezúttal a Szaszkó Pékségtől kapott cipókat is. Vass Zoltán A Kunsági Bornapokról és a IX. Körösparti Sportnapról szóló képes beszámolók a következő lapszámunkban jelennek meg!

3 14. szám, augusztus 30. Kunszentmártoni Hír-Lap 3 Az országnak, ennek a térségnek van jövője - vallja Boldog István országgyűlési képviselő Az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvény értelmében 2014-től kisebb létszámú lesz a parlament, az eddigi 176 helyett 106 egyéni választókerület jön létre. Kunszentmárton a Jász-Nagykun-Szolnok 04. OEVK-hoz fog tartozni, melynek székhelye Törökszentmiklós, s összesen 23 települést foglal magában. Boldog István a jelenlegi 6. sz. választókerület egyéni országgyűlési képviselője, 18 éve Kétpó község polgármestere. Idén ő vehette át az év polgármesterének járó aranygyűrűt Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozóján. A FIDESZ választókerületi elnökeként ő a várományosa az új választókerület kormánypárti képviselő-jelöltségének. A rá jellemző optimizmussal teli tenni akarással, hatalmas lendülettel látott neki a választókerülethez tartozó települések megismerésének. Kunszentmártonba augusztus 1-jén látogatott el, s a városházán dr. Czuczi Mihály polgármesterrel megbeszélést folytattak a település helyzetéről, azokról a feladatokról, melyekben a képviselő az önkormányzat és az itt élők érdekében segítséget tud nyújtani az Országgyűlésben. Boldog István - amint már előző lapszámunkban megjelent felhívásában is szerepelt - készségesen áll a lakosság rendelkezésére. Ennek formája az úgynevezett mindennapos fogadóóra, mely azt jelenti, hogy a megadott számon lehet jelezni, hogy az állampolgár beszélni szeretne a képviselővel, nevet és elérhetőséget kell megadni, s a képviselő azonnal fel fogja hívni, s vagy személyesen ő vagy a titkára megoldást keres az ismertetett problémára. A kapcsolattartás másik formája a piacon megtartott közterületi fogadóóra lesz, amikor személyes beszélgetésre nyílik majd lehetőség. - Teljes lendülettel fogtam ehhez a munkához is, s amíg e feladattal meg vagyok bízva, így fogom végezni - fejtette ki Boldog István. Ezt követően lesz egy döntés arra vonatkozóan, hogy kapok-e megbízatást arra, hogy ezt a választók is értékelhetik. Én nem szeretem, mikor azt mondják valamire, hogy nincs kiút, hogy adjuk fel. Azt gondolom, hogy azok az emberek építik ezt az országot, akik látják a jövőt maguk előtt. Vallom, hogy ennek az országnak, benne ennek a térségnek van jövője. Most a munkahelyvédelmi program egy nagy lehetőség számunkra: nemcsak a munkahelyeket fogja megvédeni, hanem új munkahelyeket is fog generálni. Azoknál a rétegeknél, amelyeknél 50%-os járulékcsökkentéssel lehet foglalkoztatni, az elhelyezkedés jobb lesz, s bízom benne, hogy a vállalkozók is fogják ezt használni. Az eddigi körzetemben is nagyon sokan adtak be pályázatot munkahely-teremtésre és megtartásra, a mezőtúri térségben számtalan pályázat nyert, volt aki 80 milliót, volt aki 3 millió Ft-ot, attól függ, mit akart véghezvinni. Nagyon sok pénzt lehet nyerni, nagyon jó célokat lehet megvalósítani, nagyon sok embert lehet foglalkoztatni. Erre biztatom a kunszentmártoni vállalkozásokat is, hogy pályázzanak - hangsúlyozta Boldog István országgyűlési képviselő. Vass Zoltán Képünkön a városközpontban tett séta közben a képviselő és a polgármester. Tisztelt Kunszentmártoni Lakosok! Ha a jövőben segítségükre lehetek bármilyen ügyben, vagy találkozót szeretnének egyeztetni velem, kérem, személyesen jelezzék ezen igényüket a Polgármesteri Hivatalban munkaidőben vagy az (56) ös telefonszámon! Boldog István országgyűlési képviselő Fókuszban a járási rendszer kialakítása Az Országgyűlés elfogadta a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvényt. A törvény végrehajtását biztosító több kormányrendelet is megjelent júliusban. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal az államigazgatás rendszerét érintő jelentős változások zökkenőmentes előkészítése érdekében, fontosnak tartván az érintett települések polgármestereivel és jegyzőivel való folyamatos együttműködést, a járási hivatalok január 1-jével történő felállítása érdekében minden kialakítandó járásban szakmai egyeztető megbeszéléseket tartott. A kunszentmártoni székhelyű járásban ez az egyeztetés augusztus 9-én zajlott városházánkon. A tájékoztatót dr. Szakali Erzsébet, a megyei kormányhivatal főigazgatója (képünkön Wenner-Várkonyi Attila alpolgármester és dr. Hoffmann Zsolt jegyző között) és dr. Kollár István, a megyei kormányhivatal törvényességi, ellenőrzési és felügyeleti főosztályának vezetője (alpolgármesterünktől balra) tartotta. Elhangzott, hogy a jövő év elejétől felálló új közigazgatási rendszerrel kapcsolatban folyamatban van a hivatalok felmérése, az adatszolgáltatás a személyi állomány és a vagyon tekintetében. Október 31-ig kell megkötni az önkormányzatok és a kormányhivatal közötti megállapodást arra vonatkozóan, hogy mely feladatok és ehhez megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselők kerülnek át a járási hivatalhoz, illetve annak szakigazgatási szerveihez. A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek, mint pl. egyes szociális igazgatási, az okmányirodai és a gyermekvédelmi- és gyámügyek. A gyámhivatalokhoz hasonlóan a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd feladataikat. Ugyancsak a járások látják el szinte kizárólagosan majd a kommunális igazgatással, a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat. A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek fogják jelenteni a járási hivatalok számára, a tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A cél a még inkább ügyfélbarát, a technikai fejlettségét maximálisan kihasználó s egyben legköltséghatékonyabb közigazgatás kiépítése. Arról is szó esett, hogy a járások kialakításával párhuzamosan az oktatási rendszer is változik a nemzeti köznevelési törvény hatályba lépésével. Az állami fenntartást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ koordinálja majd, ide fog tartozni az általános iskolai, a gimnáziumi képzés és az alapfokú művészetoktatás. A központnak a járásokban tankerületei lesznek. Az államhoz tartozik a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkáltatói joga, a foglalkoztatásukkal kapcsolatos bérfinanszírozás, valamint a taneszköz-ellátás támogatása. Az önkormányzatok tulajdonosai maradnak a közneveléshez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyonnak, és finanszírozzák a vagyon működtetéséhez kötődő munkavállalók, alkalmazottak bérét, juttatásait. Sok szakmai kérdés felmerült a konzultáción jelen lévő térségbeli települések vezetői részéről (képünkön a résztvevők egy csoportja: Szokolai Lajos Cserkeszőlő polgármestere, Pánczél Ferenc Szelevény polgármestere, Hegyes Zoltán Cibakháza polgármestere, Dankó István Szelevény jegyzője, Molnár Bálint Öcsöd polgármestere, Hegedűs István Tiszaföldvár polgármestere, Hajós Attiláné Dr. Szlama Katalin Tiszaföldvár címzetes főjegyzője), melyeket a megyei kormányhivatal képviselői megválaszoltak, ill. a folyamatos további konzultáció szükségességét hangsúlyozták. Vass Zoltán

4 4 A korábbi Kunszenti7 TV-adásban, ill. lapszámunkban dr. Czuczi Mihály polgármesterrel megjelent félévösszegző interjút követően most az alpolgármesterrel és az önkormányzati képviselőkkel készített beszélgetések írott változatát ismerhetik meg az alábbiakban kedves olvasóink. A település pénzügyi helyzete, a munkanélküliség kezelése, a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének lehetősége többek között ezek a kérdések kerültek terítékre körkérdésünkben. Az önkormányzati képviselők véleményére voltunk kíváncsiak ezekben a témákban, akik közvetlen közelről kísérik figyelemmel a település életét. Természetesen valamennyi képviselőt megkerestük, azonban Gácsiné Bocsik Magdolna valamint Sárközi György elfoglaltságaik miatt nem tudtak rendelkezésünkre állni. Mintegy félév telt el azóta, hogy Kunszentmárton város képviselő-testülete elfogadta a 2012-es éves költségvetési rendeletét. Jelenleg milyennek látja a város anyagi, pénzügyi stabilitását ill. az intézmények helyzetét? Wenner-Várkonyi Attila: Önkormányzatunk az év elején elfogadott költségvetés mentén dolgozik, különösen odafigyelve a bevételi és a kiadási oldalra. A június 30-i adatokat tekintve elmondható, hogy az önkormányzat és intézményeinek működése biztosított, anélkül, hogy 30 napon túli lejárt tartozásuk lenne. A saját bevételek közül nagyon fontosak a helyi bevételek. Ez idén 258 millió 900 ezer Ft-ot tesznek ki. A június 30-i adatok alapján 42% folyt be a különböző adónemekből. Ez megfelel az elvárásoknak, ugyanis az iparűzési és a gépjárműadó 2. féléves részlete ősszel várható, ill. az iparűzési adó őszi részlete várhatóan 20 millió Ft-tal több lesz, mint 2011 őszén. Tehát reális esélynek látom, hogy a 258 millió Ft beérkezik az önkormányzat kasszájába év végéig. Önkormányzatunk továbbá 43 millió 916 ezer Ft-ot nyert ÖNHIKI pályázaton annak érekében, hogy a kötelező feladatellátásból eredő működési hiányunkat csökkentsük, ill. a különböző kötelezettségvállalásainkat is ebből az összegből fizessük. Összességében tehát az első félévet teljesítettük. Dezső Dóra: Az oktatási bizottság elnökeként elsősorban az oktatásügy helyzetébe látok bele. Már a költségvetés elkészítésekor is érzékelhető volt, hogy rendkívül szűkös év elé nézünk. A pedagógusoknak és intézményvezetőknek minden kreativitásukra és rafinériájukra szükségük volt, van és sajnos lesz is ahhoz, hogy azokat a feltételeket biztosítani tudják, amelyek egy oktatási intézmény működéséhez elengedhetetlenek. Jelenleg az intézmények működése stabil, de rendkívül szűkös keretek között történik. Véleményem szerint, ez jellemzi majd a következő tanévet is, hiszen a város költségvetése ugyanolyan szűkös, mint az előző időszakban. A személyi állomány és a dologi kiadásokat illetően egyszerűen már nem lehet racionalizálni. A szeptembertől induló tanév legfontosabb célja kell, hogy legyen, hogy decemberig kitartsanak az intézmények. A város stabilitását tekintve úgy gondolom, év végéig biztosítva vannak a település működésének feltételei. Ezt erősítette meg a pénzügyi bizottság elnöke is, aki szakemberként elemezte ezt a kérdést. Ebben a helyzetben mindenkinek szem előtt kell tartania a takarékos gazdálkodást. Emiatt tartózkodtam például, amikor új autó vásárlásáról kellett döntenünk. Ha ugyanis az intézményeknél nagyobb megszorításokról beszélünk, akkor a saját háztartásunkban is ugyanezt kell tennünk. Bízunk benne, hogy ez nem billenti ki mérlegéből a költésvetést, amelyet év végéig mindenképp rendkívül szorosra fogva kell követnünk. Jauernik István: Azt bizonyára mindenki érzékeli, hogy a város a megszokott szinten és minőségben működik. A költségvetési rendeletünkből kiindulva azt láthatjuk, hogy a kiadások és bevételek döntő többsége az előirányzottak szerint alakul. Van azonban két tétel, amelynél komoly gondok adódtak. Az egyik ezek közül az ingatlanértékesítés, ahol 45 millió Ft-tal számoltunk. Ebből azonban mindeddig 15 millió Ft ot tudott megvalósulni és rendkívül kicsi az esélye, hogy a fennmaradó rész befolyjon. Másrészt a helyi adók kérdésében is szükség volt némi korrekcióra, amelyet a képviselő-testület az előző ülésen hozott meg. Ez azt jelentette, hogy csökkentettük az előirányzott terveket. Ezek nagy tételek voltak, sok feszültséget generáltak. Az önkormányzatnak jelentős segítséget jelentett az ÖNHIKI-s pályázat kedvező elbírálása. Ebben közel 44 millió Ft-ot ítéltek meg Kunszentmárton önkormányzata számára. Igaz, ez címkézett pénz, vagyis a hiány csökkentésére kell fordítani. Éppen ezért én azt látom, hogy ilyen fegyelmezett gazdálkodást kell folytatnunk a következő fél évben is és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ingatlanértékesítés megvalósuljon. Dr. Fazekas Margit: A képviselő-testület az elmúlt időszakban keményen dolgozott azért, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil tudjon maradni. Ennek a célkitűzésnek meglátásom szerint eleget tudott tenni, amiben nagy szerepe volt a kormány támogatásának is. Tavaly decemberben kaptunk egy 50 millió támogatást, ebben az évben pedig mintegy 44 millió Ft-ot nyert el a település ÖNHIKI támogatásként. Ez utóbbi a tavalyi összegnek közel a duplája. Természetesen ez kötött pénzfelhasználást jelent, ezzel azonban az önkormányzat stabilizálni tudta a helyzetét. Kunszentmártoni Hír-Lap 14. szám, augusztus 30. Félidőben Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyű a helyzetünk. Az elkövetkező időszakban is be kell tartanunk a pénzügyi fegyelmet, de én úgy látom, a stabilitást a jövőben is tudjuk biztosítani. Likviditási nehézségeink sajnos továbbra is vannak, hiszen a számláinkat nem tudjuk pontosan fizetni, 60 napnál nagyobb tartozással azonban nem rendelkezünk. Ez pedig azt jelenti országos viszonylatban, hogy a kunszentmártoni önkormányzat egy viszonylag stabil pénzügyi bázissal rendelkezik. Veres István: Nincs rózsás helyzetben a város anyagi szempontból. Tudvalevő, hogy 900 millió Ft-ot helyeztünk kötvényekbe, amelynek a törlesztése csak 18 év múlva jár le. Ezt pontosan fizeti az önkormányzat. Ezen túlmenően Kunszentmárton a forráshiánnyal küzdő települések közé tartozik. Igaz, az elmúlt 1 évben a kormány kétszer nyújtott segítő kezet, amely valamelyest lokalizálta a problémát. Folyamatosan napirenden van a likviditás kérdése, amely ma országos szinten is előtérbe került. Úgy érzem, a település a bankok fogságában van. Ez jelenik meg például a szennyvízberuházásnál is. A 4. ütem ugyanis hamarosan indulna, azonban egészen addig nem kezdődhet el a beruházás, amíg a Víziközmű Társulat 134 millió Ft-os hitele nem biztosított. A Társulat azonban csak abban az esetben vehet fel hitelt, ha az önkormányzat kézfizető kezességet vállal. És ez önmagában még nem is elegendő, hanem a bankoknak is hozzá kell járulniuk a hitelfelvételhez. Az intézmények helyzete sem zavartalan, azonban a pedagógusok és intézményvezetők a fejkvótának köszönhetően el tudják látni a feladataikat. Imrei István: Az eddigi időszak és az ezt követő sem lesz könynyű. Szerencsének tartom, hogy azok a bevételek, amelyekre a település számított, az utolsó pillanatban megérkeztek, így az önkormányzat még időben tudta rendezni a kifizetetlen számláit. Sokan tartottak attól is, hogy elszámoló biztos érkezik hozzánk, ezt eddig is, és bízom benne, hogy ezután is el tudjuk kerülni. Problémát jelent a költségvetésben, hogy bizonyos adónemektől túl sokat vártunk, holott tudtunk, hogy a vállalkozások lefelé ívelő pályán mozognak. Meglátásom szerint ez a helyi vállalkozók 80%-át érinti. A mezőgazdaságban tevékenykedőket is sújtotta a kedvezőtlen időjárás, nemcsak nálunk, hanem Békés és Csongrád megyében is. Ebből kifolyólag a tervezett iparűzési adó fele, rosszabb esetben a negyede fog befolyni idén. Mindez nagyban érinti a város pénzügyi helyzetét is. Én azonban hiszem, hogy a település ezt a nehéz időszakot át fogja vészelni, nagy odafigyeléssel és gazdaságos szemlélettel a város költségvetése tartható lesz. A magam részéről hajlandó vagyok azt a döntést is meghozni, hogy szeptembertől lemondjak a képviselői tiszteletdíjamról, ezzel elősegítve a város pénzügyi stabilitását. Nemrégiben egy külön költségvetési munkabizottság vizsgálta a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének lehetőségét. Ön szerint milyen alternatívák vannak ezeken a területeken? Wenner-Várkonyi Attila: Vagyonértékesítésből származó bevétellel is számolt a költségvetés. Ez összesen 25 millió 254 ezer Ft, amelyből eddig semmi sem folyt be. Éppen ezért a képviselő-testület javaslatára egy költségvetéssel foglalkozó szakmai munkacsoport alakult, hogy a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének a lehetőségét vizsgálja. 4 nagyobb területet határoztak meg. Elsőként megnéztük azt intézmények működését. Jellemző, hogy valamennyi intézmény időarányosan teljesíti a kötelezettségeit, több bevételt azonban már nem tudnak produkálni. Kiadási oldalról némi túlteljesítést tapasztaltunk a kemény tél miatt, de ez év végéig kompenzálódni fog. További kiadásokra tehát e tekintetben nincs lehetőség, mert az intézmények biztonságos működése már nem lenne megoldott. A képviselő-testület javasolta, hogy az intézményi energiafogyasztást meg kell vizsgálni, mert elképzelhető, hogy bizonyos területeken nagyobb a kapacitás-lekötés a szükségesnél. A második terület az adózás volt, ahol a bizottság az 50 ezer Ft feletti adózókat vizsgálta. A képviselő-testület meghozta határozatát, amelyben támogatja, hogy azokban az esetekben élni kell a nyilvánosság lehetőségével, ahol az adózó nem hajlandó együttműködni az adóhatósággal. A harmadik terület a mezőgazdasági, ill. beépítetlen területeket vette górcső alá. Ezekkel eddig nem foglalkozott az önkormányzat, a továbbiakban azonban szeretné értékesíteni. Innen is számolunk többletbevétellel. A negyedik terület az ipari park földterületeinek értékesítése volt. Ez részben bevételi forrást, részben munkahelyteremtést is jelentene. Ha ezeken a területeken tudunk előrelépni, akkor az önkormányzat helyzete az év végéig biztosított lesz. Dezső Dóra: A személyi és dologi kiadásokat tekintve az intézmények a legalsó szinten működnek. A nemrégiben felállított költségvetési munkabizottság is ezt állapította meg. Éppen ezért a bevételek növelésének lehetőségére kell koncentrálnunk. Mindig szóba kerülnek ilyenkor az ingatlanok. Azt azonban mindenki tapasztalja, hogy az ingatlanpiac stagnál, rendkívül nehéz mind eladni, mind tőkét forgatni. Az ingatlaneladás kérdését illetően nekem egyébként is vannak fenntartásaim. A Kossuth utca 3. alatti ingatlan, a régi könyvtár épülete ugyanis pl. műemlék jellegű építmény. Felmerül tehát a kérdés, hogy lehet-e mindazt eladni, amit az őseink létrehoztak. A képviselő-testület gondolkodik több bevételi forrásokon is: az ipari park kedvezményes meghirdetésén vagy a parkolási díj bevezetésén. Ezek apróbb bevételi többletet jelentenének, nagyobb arányú bevételre azonban nem látok lehetőséget. Jauernik István: Ezen a területen már nem igazán akad érdemleges mozgástér. Az intézmények költségvetése rendkívül le van csupaszítva, több millió Ft-os tételt jelentő összegek már nincsenek a költségvetésben.

5 14. szám, augusztus 30. Úgy gondolom azonban, hogy mindig lehet és kell megtakarítani. Vagyis, amit nem kell kiadásra fordítani vagy kedvezőbb áron meg lehet vásárolni, azokkal a lehetőségekkel élni kell, de nagyobb összegek már nincsenek a rendszerben. Dr. Fazekas Margit: A bizottság munkájában én is részvettem. Elsősorban azt a kérdéskört vizsgáltuk, hogy az állami bevételeken túl milyen további bevételi forrásokra tehetne még szert az önkormányzat. Ez rendkívül nehéz feladat, ismerve a lakosság pénzügyi helyzetét és tűrőképességét. Újabb terheket és adókat a lakosságra egyszerűen már nem lehet kivetni. Olyan bevételekre kell koncentrálnunk, amely nem a lakosság terheit gyarapítaná. Ilyen volt például a meglévő ingatlanok értékesítése és a fizetős parkolók bevezetése. Ez utóbbihoz azonban hatástanulmányra van szükség és alaposan fel is kell készülni. Az ingatlanok értesítéséhez sem fűzök nagy reményeket a közeljövőben. Az ingatlanpiac ugyanis stagnál, így arra is rendkívül csekély az esély, hogy az önkormányzati ingatlanok eladásából bevételhez jusson a település. Valamelyest jobbak a kilátások az ipari park területén, ahová már eddig is érkeztek befektetők. Veres István: A bevételek növelése kapcsán gyakran elhangzik, hogy nem szabad a város lakosságát tovább terhelni. Így merült fel a lehetőség, hogy bevezessük a parkolási díjat. Ez azonban hosszadalmasabb feladat és a bürokrácia útvesztőjén vezet keresztül. Egy vállalatnak ugyanis ki kell dolgoznia a szakmai tervet, elkészíteni a terveket. A tervezés 200 ezer Ft-ba kerül. Az ebből befolyó összeg azonban évente mintegy 10 millió Ft-ot jelentene. A beérkező iparűzési adó is folyamatosan csökken, ami további bevételkiesést jelent. Egyetlen lehetőségként a meglévő önkormányzati ingatlanok értékesítését látom. Ha ez megtörténne, valamelyest fellélegezhetne a település. Imrei István: Ez rendkívül nehéz feladat. Ha ugyanis személyi kérdésekről van szó, az mindig emberi sorsokat, családokat érint. Én mégis azt látom mivel a városnak nincs nagyobb adóbevétele csökkenteni kellene a kiadásokat. Véleményem szerint van lehetőség létszámleépítésre. Nem az iskola, óvoda területén, hanem elsősorban a hivatalokban. Bevételnövelésre nem látok lehetőséget, sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy a helyzet súlyosbodni fog. Már ma tapasztaljuk vállalkozóként, hogy naponta többen keresnek fel bennünket, segítséget kérve. Az állam a közmunka programmal igyekszik enyhíteni a munkanélküliségen. Az ebben megkereshető összeg azonban rendkívül alacsony, a családok megélhetéséhez nem elegendő. Az év második és talán eseménydúsabb fele még hátra van. Ön milyen feladatokat, kéréseket lát, amelyek még 2012-ben megoldásra várnak? Wenner-Várkonyi Attila: Rendkívül fontos a pénzügyi helyzet stabilizálása. Ebből a szempontból optimista vagyok, hiszen vannak lehetőségeink. Másrészt január elsejével a járások kialakításra kerülnek, felállnak a járási hivatalok. Az alapfokú, középfokú és művészeti oktatási intézmények állami fenntartás alá kerülnek. Igaz, a középiskola esetében van némi bizonytalanság, hiszen a szakképzési törvény nem fogalmaz egyértelműen a gimnáziumot illetően. Ráadásul a törvények, törvénymódosítások már megjelentek, de a végrehajtási rendeletek még nem. Ezek több mint 90%-ban kormányrendeletek, amelyek a konkrét feladatokat és döntési jogköröket tartalmazza. Mi igyekszünk előrelátóak lenni, ezért készül egy tájékoztató a képviselő-testület számára. Ez tartalmazza, hogy várhatóan milyen részterületeken kell döntéseket hoznunk az ősz során. A járások kialakítását és az oktatás átszervezését nekünk mindenképpen komplexen kell kezelnünk, hiszen valamennyi érinti a települést és az itt élő lakosságot. Dezső Dóra: 2013-tól nagyarányú átszervezések várhatók. Állami kézbe kerül az oktatás egy része, ezzel együtt a későbbiekben megoszlanak az intézményfenntartói feladatok is az állam és az önkormányzat között. Rendkívül sok feladat vár a testületre már szeptembertől, hiszen december 31-ig nagyon fontos lépéseket kell megtenni. Újabb intézményi átszervezések, az intézményi struktúra átalakítás várható, ami azt is jelentheti, hogy heti rendszerességgel kell üléseznünk. A legfontosabb, hogy meg kellett találnunk a közös alapot, amelynek mentén dolgozhatunk. Ehhez pedig a lakosság véleményét is meg kell hallgatnunk. Bízom benne, hogy kialakul az a konszenzus, amely majd az elkövetkező 4 hónap munkáját meghatározza. Januernik István: Végig kell vinnünk ezt az évet, amely egy rendkívül különleges év. Folyik ugyanis az önkormányzati rendszer átalakítása, vagyis az év második felében nagyon fontos döntéseket kell meghoznunk. Januárban felállnak a járási hivatalok. Mint ismeretes, Kunszentmárton lesz a járásközpont, és itt kezdi meg működését a járási hivatal is. Sok feladat az önkormányzattól átkerül a járási hivatal hatáskörébe, ezért a hivatalon belül is jelentős változásokkal kell számolnunk. Az oktatás átszervezésétől kezdve a saját hivatali rendszerünk átalakításáig számos döntést kell meghoznunk. Nehezíti a munkát, hogy számos jogszabály nem jelent meg vagy késve jelent meg és értelmezni kell. Ez pedig zsúfolttá teszi a következő félévet. Én úgy vélem, az év fennmaradó része túlnyomórészt ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalásával fog eltelni. Az látható, hogy jóval kevesebb ügy fog eldőlni az önkormányzatoknál és több a kormányhivatalokban. Majd kiderül, mindez hova vezet. A másik nagy feladat a folyamatban lévő egészségügyi központ befejezése. Ez mindenképp meg kell valósítanunk. Sajnálatos módon csúszik a beruházás, ami a lakosságnak és az egészségügyi dolgozóknak is többletterhet jelent. Úgy gondolom, hogy célravezető lenne megvizsgálni, hogy hol, milyen döntések nem születtek meg. A képviselő-testület meglátásom szerint mindig meghozta a szükséges döntéseket, így a felelősséget nem lehet rá hárítani. Tény azonban, hogy a munka nem halad. Remélem, hogy ezen túl a minőség nem szenved csorbát és sikeres beruházás esetén kifogástalan lesz az intézmény minőségi állapota. Ezzel azonban véleményem szerint legkorábban év végén számolhatunk. Dr. Fazekas Margit: Az elkövetkező időszakról nehéz bármit is kijelenteni, hiszen nagy átalakítások előtt áll a közigazgatás és az oktatásügy is. Egyelőre nem látjuk, hogyan és miként fog alakulni az önkormányzat pénzügyi helyzete. A rendeletekből pl. már kiolvasható, hogy a gépjárműadó 100%-ból a jövőben csak 40% fog az önkormányzatoknál maradni. Nem tudjuk, hogyan alakul a pénzügyi helyzetünk és addig tervezni sem tudunk. Veres István: Hatalmas feladat, hogy Kunszentmárton város járóbeteg-szakellátásának rekonstrukciója befejezésre kerüljön. Ez a rendkívül nehéz vállalkozás, amely sok-sok nehézséggel jár együtt. Én rendkívül aggódom, mert a projekt nagyon lassan halad. Kunszentmártoni Hír-Lap 5 Tény, hogy az intézmény alatt egy pincerendszerre bukkantak. A szakemberek pedig addig nem folytathatják a munkát, amíg az erre vonatkozó engedély meg nem érkezik. Úgy érzem, egyfajta időhúzásról van szó, amelynek sajnos az lesz az eredménye, hogy az ígért szeptember 30-i határidőre a fejlesztés nem fog elkészülni. Én igyekszem optimista maradni, és bízom benne, hogy az engedélyek megérkezése után a folyamat fel fog gyorsulni. Ez pedig azt jelentheti, hogy becsléseim szerint novemberre elkészül a felújított egészségügyi központ. Ha azonban a beruházás ebben az ütemben halad, nem látom esélyét, hogy ebben az évben átadásra kerüljön az intézmény. Imrei István: Az elkövetkező néhány hónapot is át kell vészelnie a településnek, aminek az érdekében mindent megteszünk. Emellett meg kell kezdeni a közigazgatás átszervezését, ami sok munkát és sok feladatot jelent. Számos kérdést fog ez a folyamat felvetni, amelyben a testületnek konszenzusra kell jutni. De továbbra is ügyelnünk kell a pénzügyi stabilitásra is, amely nagy odafigyelést igényel. A nehéz gazdasági, anyagi helyzet a lakosság hangulatára is rányomhatja a bélyegét. Éppen ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk az érem másik oldalát sem. Ön szerint mik azok a pozitívumok, eredmények vagy akár apróbb örömök, amelyek jellemezték az elmúlt 6 hónapot? Wenner-Várkonyi Attila: Én úgy gondolom, mindenképp pozitív az, hogy az önkormányzat és intézményei működni tudnak. Nem kellett tömeges létszámleépítésről szóló döntést hoznunk, mint tettük ezt sajnos a tavalyi évben. Igaz, itt a hivatalnál 3 embertől meg kellett válnunk, de ők sem maradnak ellátatlanok. A civil-és sportszervezeteinknek is valamelyest nagyobb támogatást tudtunk adni, amelyek jelentősen hozzájárulnak a város kulturálisés sportéletéhez. Számos városi rendezvény áll már a hátunk mögött. Gondolok itt a Tiszazugi Zenei Fesztiválra vagy arra a nagyszabású sporteseményre, amelynek keretében a város a magyar kézilabda válogatottat fogadhatta. Ezen túl megrendezésre került az első kunsági bornapok is, hamarosan pedig a városnapnak ad helyet a település. Szeptember 15-én számos színvonalas programon vehetnek részt a település lakói: halászléfőző verseny, erőfesztivál, gyermekprogramok, előadások várják az érdeklődőket, a nap végén pedig a sztárvendégként Rúzsa Magdi érkezik. Dezső Dóra: Az, hogy még létezünk, alapvetően nagy öröm. Mindegyik intézmény próbálja a lehetőségeihez mérten kihozni a maximumot, legyen szó az oktatási, szociális szféráról, a sportról vagy a városgondnokságról. Fejlesztések is folynak, mégha nem is olyan mértékben, mint korábban. Zajlik az egészségügyi központ felújítása. Bízunk benne, hogy hamarosan felgyorsul a beruházás és minél előbb befejezésre kerül. Jauernik István: A település gazdasági helyzete valóban rányomja az emberek hangulatára a bélyegét, de mindez ember-és személyiségfüggő. Sokan ugyanis a legnehezebb helyzetben is tudnak minden nap örülni valaminek, másokból pedig akkor is csak a panasz árad, amikor nincs okuk a panaszra. Az biztos, hogy ebben az évben sem megy az országnak olyan jól, ahogy mehetne vagy kellene, hogy menjen. Nagyon sok olyan gond érzékelhető az országban, amelynek nem törvényszerűen kellene léteznie. Így van ez Kunszentmártonban is. Én már azt is eredménynek tartom, hogy a település nem adósságrendezési elszámolás alatt van, az intézmények működnek, nem kellett komoly létszámleépítést végrehajtanunk az évben és a közmunkaprogram idén több mint 100 családnak jelentett segítséget. Azt gondolom, hogy ezekben az években nemcsak Magyarországon, de Európában is ezeknek az apró sikereknek kell örülnünk. Dr. Fazekas Margit: Ez az a helyzet, amikor sikerként azt könyvelhetjük el, hogy az önkormányzat talpon tudott maradni. Tudomásul kellett venni azt is, hogy a fennálló gazdasági helyzetben újabb beruházásokat nem tudunk kezdeményezni. Fő célunk az, hogy a meglévő fejlesztéseknek a végére jussunk, ami jelen esetben az egészségügyi központot jelenti. Bízom benne, hogy a nehézségek és a csúszások ellenére is hamarosan pont került a projekt végére. Ugyanígy küzdünk a csatornahálózat fejlesztésével, ahol a pályázat és a támogatási szerződés már aláírásra került, jelenleg az önerő megteremtésén munkálkodunk. Veres István: Véleményem szerint nem lehetünk büszkék az elmúlt fél évre. Úgy gondolom, hogy nem történt olyan előrelépés, amely örömre adhatna okot. Én nem vagyok híve az eufémizmusnak, ami akár pesszimizmusnak is tekinthető, mégis azt vallom, nem volt olyan esemény az elmúlt 6 hónapban, amely sikerként értékelhető. Imrei István: Én már annak is tudok örülni, hogy eddig fenn tudott maradni a település. Ezt sem volt könnyű megvalósítani. Sok embernél szükség lenne szemléletváltásra is, mert nagyon nehéz tudomásul venni a szűkösséget, a nincstelenséget. Előrelépést sajnos én nem tapasztaltam. A lakosság részéről a leginkább sürgetett és leggyakrabban feltett kérdés a munkahelyteremtés, a munkanélküliség csökkentése. Milyen lehetőségeket lát közel-és hosszútávon? Wenner-Várkonyi Attila: Rövidtávon közvetett módon tudjuk támogatni a munkahelyteremtést. A Start-közmunkaprogramnak köszönhetően jelen pillanatban 135 fő dolgozik ennek keretében. Árkokat tisztítanak, mezőgazdasági utakat tesznek rendbe, közutakat javítanak és illegális szeméttelepeket számolnak fel. A programok nagy része egészen év végéig elhúzódik. Idén a munkaügyi központ által meghirdetett hosszú távú közfoglalkoztatás is újraindult. Több mint 30 embert tudunk ezen keresztül alkalmazni különböző szférákban. Ez is jelent némi segítséget a családok számára. Továbbá a tavalyi évben egy német cég vásárolt földterületet az Ipari Park területén. A csarnokot a cég még 2012-ben felépíti, így a munka a következő évben megkezdődhet. A cég elsősorban fémmegmunkálási folyamatokat végez, így elsősorban ilyen irányú végzettséggel rendelkező szakembereket keresnek majd. Előreláthatólag fő alkalmazását tervezik. Dezső Dóra: Állami segítség nélkül nem lehet ma munkahelyet teremteni. Nagyon komoly anyagi bázissal kell rendelkeznie egy önkormányzatnak ahhoz, hogy fejleszteni tudjon. Ezen túl ipari park értékesítése rejthet magában apróbb lehetőségeket, de azt is be kell látni, hogy az önkormányzat minden erőfeszítése ellenére is ez a feladat napjainkban rendkívül nehéz. Jauernik István: Ha hosszabbtávon gondolkodunk, akkor mindenképp a gazdaság fellendülése hozhat komolyabb változást. Sajnos most a második negyedéves eredmények is arról tanúskodnak, hogy az ország GDP-je nem növekedett, hanem csökkent.