Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerészei Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 berendezések műszerészei Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: HOLCZER SZABOLCS A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ne vágd ketté, amit kioldhatsz. /Joseph Joubert, francia moralista és esszéíró/ A kommunikációs, információs technológiák dinamikus változásai az egész világot átalakították. A rendelkezésünkre álló technikai eszközök, az új típusú kommunikáció, az elképesztő információáramlás megváltoztatja szokásainkat, az információ megszerzésének módját, felhasználását, és végeredményben az egész társadalmat. A telekommunikációs ágazat bevétele a becslések szerint a világ GDP-jének közel 3 százaléka volt 2006-ban. A gazdaság olyan fontos részévé vált ez az iparág, hogy október 26-án az Európai Parlament létrehozta a BEREC nevű szervezetet, amely nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságok együttműködését segíti elő az EU-ban. A távközlés, más néven telekommunikáció a kommunikáció kiterjesztése nagyobb távolságokra anélkül, hogy az információ eredeti hordozóját helyeznék át (ahogy például a levelek esetében). Jellemzően elektronikai eszközökkel (távíró, telefon, számítógépek stb.), hálózaton történik, amelyekkel kommunikációt, adatátvitelt (jelek, jelzések, írás, képek, hang, illetve egyéb információk átvitelét) lehet megvalósítani vezetéken, rádión, vagy optikai úton. Egy telekommunikációs rendszer három alapvető összetevőből áll: adó jellé alakítja az információt, adatátviteli közeg továbbviszi a jelet, vevő fogadja a jelet és dekódolja az információt. A hatékonyságot meghatározó paraméterek: adattömeg (az átvitelre szánt adat mennyisége), átviteli sebesség (az adat terjedésének sebessége), hatótávolság (az adó és a vevő legnagyobb lehetséges távolsága). A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A telekommunikáció lehet egyirányú (televíziós vagy rádiós rendszereken továbbított jel) vagy kétirányú (telefonos vagy számítógép-hálózaton továbbított jel). A telekommunikációs rendszer lehet pont-pont jellegű, többesküldő (multicast) vagy műsorszóró (broadcast). A mérnökök feladata az átviteli közeg fizikai tulajdonságainak, illetve a küldött üzenetek statikus tulajdonságainak vizsgálata annak érdekében, hogy az alkalmazásnak leginkább megfelelő kódolási-tömörítési algoritmusokat válasszák ki. A rendszerek tervezésekor figyelembe kell venni az emberi érzékelés fiziológiai, pszichológiai jellemzőit, mérsékelni kell a továbbított jel torzulását, hogy a látvány, illetve a hallási élmény ne szenvedjen nagy kárt. A számítógépek első nemzedéke körülbelül 1946 és 1954 között született meg. Amikor bejelentették a 30 tonna tömegű ENIAC, az egyik első általános célú, elektronikus digitális számítógép üzembiztos működését, büszkén közölték, hogy már akadt olyan 12 órás műszak, amelyben a gép több órán keresztül hibamentesen üzemelt. Ekkor még leggyakrabban az elektroncsövek meghibásodása okozta a leállásokat. Sokan tartják az első generáció kezdetének az összesen 48 példányban gyártott UNIVAC megjelenését. Az UNIVAC az első olyan számítógép, amely számok mellett szöveges információt is tudott kezelni. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban is kapható univerzális számítógép. Sok technikai újítás vezetett a már általunk is ismert, negyedik generációs gépek megjelenéséig. Az ötödik nemzedék gépei már komplex problémákat képesek alkotó módon megoldani. A fejlesztés végső célja az igazi mesterséges intelligencia létrehozása. Ma már nehezen tudnánk elképzelni a világot számítógépek nélkül, a fejlett technológia az élet minden területén elterjedt. /Forrás: A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Az informatikai és távközlési, vagyis telekommunikációs műszerészek informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységet folytatnak. Ők telepítik, javítják és tartják karban az eszközöket és a hozzájuk tartozó hálózati eszközöket. Az általunk megkérdezett szakember, N. Pál elektrotechnikus végzettséget szerzett, az iskola után televízió-műszerészként dolgozott. Egy átképzést követően ma már informatikával foglalkozik. Az informatikai műszerészek telepítik, tartják karban, tesztelik a számítógépek hardverét, perifériáit, valamint az adatátviteli hálózat eszközeit, berendezéseit. Összeszerelik és beállítják a hardveregységeket. Miután megtervezik a munkaműveleteket (ezekről szükség esetén vázlatos rajzot is készítenek), kiválasztják az adott munkafolyamathoz szükséges eszközöket. Ha szükséges, megmunkálják (vágják, fúrják, fűrészelik, forgácsolják, hajlítják, reszelik, csiszolják) a munkadarabokat, amelyek készülhetnek fémből és műanyagból is. Meghibásodás esetén a műszerészek feladata a szerelés, hibajavítás. Ma már azonban általánosan elterjedtek az előre összeállított, könnyen beszerelhető egységek, amelyek nem igényelnek beavatkozást. Mi is összeállíthatunk asztali számítógépeket. Az alaplap, processzor, videokártya, hangkártya, hálózati kártya (ezeket ma már integrálják a rendszerbe),a winchester, az optikai meghajtó összeállítása működő számítógéppé lehet a műszerész feladata is, amennyiben nem gyártósorról lekerülő gépre van szükség. Az alaplapon cserélhetünk például kondenzátort, ellenállást, vagy CMOS-t. Ez a BIOS (a személyi számítógépek szoftverei és hardverei közötti interfész megvalósítására szolgáló) beállításait is tárolja. A hardverek összerakása mellett a perifériák közül leginkább a nyomtatók és a A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szkennerek javítása a feladatunk. Előfordul, hogy a toner finom festékporát a cserénél beleöntik a nyomtatóba, vagy a nyomtatónál elromlik a Sep Pad. Ez a lapokat elválasztó alkatrész azért felel, hogy egyszerre csak egy papírlapot vegyen fel a gép nyomtatáskor. Ezért a gép nem veszi fel a papírt, vagy meg kell tisztítani a szkenner üveglapját, esetleg cserélni az olvasófejet vezető sínt. Ezek egyszerűbb mechanikai javítások, amelyekhez mindet hívnak. Ma már a monitorok nem igényelnek javítást. Hiszen kicsit sarkítottan azt mondhatjuk, hogy egy panelből és vezérlő elektronikából állnak, amelyeken nem lehet javítani. Ha elromlik a készülék, ki kell dobni. Talán a TFT-ket, azaz aktív mátrixos LCD-kijelzőket érdemes szervizelni. A billentyűzetek és az egerek közül is csak a drágább darabokat éri meg javíttatni. A legtöbb felhasználónak, például az irodákban dolgozóknak a munkához megfelelő az olcsóbb, egyszerűbb eszköz is. Azok annyira olcsók, hogy a javításra fordított munkaidő többe kerül az új darab áránál. Egy drágább nyomtatót vagy multifunkciós eszközt, munkacsoportos berendezést viszont megéri szereltetni. A telepítéseknél természetesen minden eszközt beállítunk, és a tesztek révén optimalizáljuk a működésüket mondja N. Pál. Feladatuk még a telekommunikációs hálózat és eszközeinek ellenőrzése, technikai segítségnyújtás, a műszaki tanácsadás és a tájékoztatás. A telekommunikációs műszerészek mikrohullámú, telemetriai (nagytávolságú) és multiplex rendszereket, műholdas, rádiós, illetve más, az elektromágneses hullámterjedés elvén működő kommunikációs rendszereket telepítenek és tartanak karban. Megkeresik a hibákat, illetve elhárítják azokat. Tehát rádió-, televízió-, telefonés számítógépes adatátvitelre alkalmas kábelezést telepítenek, tartanak karban. Ennek során csatlakoztatják a távközlési- és adatkábeleket, valamint a szigetelőburkolatokat. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az ő feladatuk továbbá az antennák és kapcsolódó eszközeik telepítése, karbantartása és javítása, a beltéri egységek kábelezése. Elektronikus és mechanikai kötésekkel bekapcsolják az új előfizetőket a hálózatba, illetve lekapcsolnak, ha az előfizetés megszűnik. Ellenőrzik az összetett távközlési hálózatok és berendezések teljesítményét. A két terület a technika fejlődésével nem válik élesen el egymástól. Hiszen átfedést jelent a telefonközpontoknál, vagy az egyre elterjedtebb IP-telefonoknál használt VoIP-rendszer is, és például az informatikusok által felügyelt wifihálózatok is elektromágneses rendszerek. Ezek telepítésében az informatikai műszerészek is közreműködhetnek. További kapcsolódási pont, hogy a korábban elektronikai műszerész végzettséget szerzett szakemberek már elsajátították a más területeken alkalmazott ismereteket, mielőtt különböző területekre szakosodtak. Így tudásukat sokrétűen használhatják. Sokan ma ezzel az alapozó képzettséggel, szélesebb látókörrel érvényesülnek a speciális területeken. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Munkaeszközeik elsősorban a számítógépek, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák (pl. nyomtató, lapolvasó). Az alapműveleteknél kisgépeket és kéziszerszámokat (csavarhúzó, csípőfogó, csipesz, forrasztópáka stb.) használnak. Gyakran használjuk a multimétert, vagyis a feszültségmérőt, például annak megállapításához, hogy a CMOS elemmel van a gond, vagy az alaplappal. De a multiméterrel nézzük meg azt is, van-e egyáltalán áram, van-e feszültség a tápegységben. Előfordul, hogy a megoldás roppant egyszerű. Az érintkezők oxidálódnak. Ha valami nem működik, esetleg csak az érintkezők kell megtörölgetni. Az évek során összeszedi ezeket a tapasztalatokat az ember mondja N. Pál. A vezetékek lehetnek réz- és optikai kábelek is, hiszen az adatforgalmat ezeken bonyolítják. A tisztításhoz speciális tisztítófolyadékok, illetve sűrítettlevegő- A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK spray áll rendelkezésükre. Használnak még telefont, különböző szoftvereket, felhasználói alkalmazásokat. A dokumentáláshoz (munkalap, szerviznapló) hagyományos irodai eszközökre (pl. íróeszköz, tűzőgép, írólap, boríték stb.) van szükségük. Hol végzi a munkáját? A telekommunikációs, informatikai műszerész munkáját zárt térben végzi. Vagy belső munkahelyen, irodában, műhelyben, vagy hibaelhárításnál, karbantartásnál külső munkahelyen. E kiszállásokon csak kisebb javítási munkákat lehet elvégezni. A legszerencsésebb, ha saját műhelyében szerel, ahol minden szükséges eszköz a rendelkezésére áll. N. Pál szerint nincs nagyon szükség a készenlétre. Az apróbb kiigazításokat hamarabb elvégzik az ügyfelek, mint odaérnék. Egy munkahelyen több is van egy adott berendezésből. Ritka, hogy azért kellenék azonnal, mert csak egy nyomtató van, és mindenki azt használja a cégnél. Munkaideje alkalmazotti státuszától függően általában napi 8 óra. Előfordulhat, hogy készenlétet is vállal, ez azonban igen ritka. Az irodában munkaruha viselése nem, viszont műhelyben vagy terepen munkaés védőruha is kötelező lehet. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? A telekommunikációs, informatikai műszerész elsősorban a közvetlen kollégáival kerül kapcsolatba, tehát a technikusokkal, mérnökökkel, illetve az ügyfelekkel. Ha vállalkozóként dolgozik, ez a kör sokkal szűkebb, hiszen a munkájához kapcsolódóan elsősorban az ügyfelekkel, illetve azokkal találkozik, akikkel az alkatrészek beszerzésekor kerül kapcsolatba. Rajtuk kívül, ha nagyobb cégnél dolgozik, a vállalat más területeinek (beruházási, nyilvántartási, üzemeltetői) képviselőivel, és a diszpécserrel áll rendszeresen összeköttetésben. A-6

11 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

12 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A műszerész zárt térben végezhető, túlnyomórészt ülő, részben fizikai, részben szellemi tevékenységet folytat. Bár munkaidejében többnyire ül, gyakran kell helyet változtatnia a különböző számítógépek, irodahelyiségek, vagy akár épületek között. A könnyű fizikai munka esetében azt jelenti, hogy feladatait részben álló és hajlott testhelyzetben, görnyedve, guggolva végzi. Fizikai igénybevétel elsősorban a szemeket, az ülőmunka miatt a háttartó izmokat, az ízületeket, valamint a keringést éri, ami viszonylag nagy terhelést jelent. Munkája nagyfokú kézügyességet igényel. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A műszerész munkája a kiszállások, a külső helyszíni szerelések miatt sok utazással is jár. Fokozottabban balesetveszélyes munkát végez, előfordulhat az áramütés okozta sérülés, és a szerszámok használata sem teljesen veszélytelen. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetnie a biztonsági előírások betartására. A természetes fény hiánya egyes irodákban az egész közérzetre hathat. A testtartásból következő megterhelés miatt nyak-, fej- és hátfájás, ízületi fájdalmak léphetnek fel. Különös figyelmet kell szentelni a pihenőidőkre, hogy mérsékelje a káros hatásokat. Mivel elektromos berendezésekkel dolgozik, az ezekből származó elektroszmog egészségügyi hatásait tanácsos fejlett készülékek használatával megelőzni. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlását korlátozó tényezők: tartós ülőmunkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet B-1

13 KÖVETELMÉNYEK fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet jó egyensúlyérzést igénylő munkát nem végezhet Az érzékszervi funkciók közül nélkülözhetetlen a látás és színlátás, a hallás (pl. a vevőberendezések tökéletes beállításához). A térlátás fontos is az elektronikus és elektromechanikus egységek bonyolult rendszereinek kiismeréséhez, a műszaki leírásokban foglaltak beazonosításához. Az ellenőrzésben és hibajavításban az elektronikus és elektromechanikus részek apró mérete megköveteli a kéz és kar megfelelő, precíz működését. Kizárja a foglalkozás gyakorlását, ha valaki fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet. A vállalkozóként dolgozó műszerésznek az autóvezetés is mindennapi tevékenysége, ezért az ehhez szükséges egészségügyi feltételeknek is meg kell felelnie. A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényező lehet a foglalkozás gyakorlásánál. Szellemi fogyatékkal élők és mozgásukban erősen korlátozottak nem dolgozhatnak ezeken a szakterületeken. A kéz és a kar mozgásképessége sem lehet korlátozott. A vizuális megfigyelésekhez jó látásélesség, jó színlátás, pontos részletek megfigyelése szükséges. Ezért látássérültek csak megfelelő látáskorrekció esetén dolgozhatnak ezeken a munkaterületeken (pl. szemüveg megengedett). Hallássérült jellemzően csak kommunikációra képes hallókészülékkel végezheti e tevékenységeket. A verbális kommunikációt mindez nem zavarhatja. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A műszeres mérések gondosságot, precizitást kívánnak meg. A munka az elektromos készülékekkel jó összpontosító készséget, körültekintést, elővigyázatosságot követel. Roppant fontos az együttműködési készség, hiszen emberekkel, sokszor csapatban dolgozik. Mindehhez jó kommunikációs és konfliktuskezelési készség B-2

14 KÖVETELMÉNYEK szükséges. Nélkülözhetetlen a precizitás és a türelem. A műszerész a különböző javítások elvégzésekor gyakran kerül váratlan helyzetbe, ezért kiemelkedően fontos a problémamegoldó készség is. Elengedhetetlen az önképzés, valamint az aktív tájékozódás szakmai ügyekben. Nyitottnak kell lennie az új technikai és műszaki újdonságokra. Akár vállalkozó, akár egy cég alkalmazottja, fontos az önálló munkavégzés képessége. Ha egy csapat tagja, el kell fogadnia, hogy feladatait utasítások alapján látja el. Személyes képességek: kézügyesség mozgáskoordináció mennyiségérzék önfejlesztés felelősségtudat Társas készségek: közérthetőség együttműködés konfliktusmegoldó készség kommunikációs rugalmasság udvariasság kapcsolatteremtő készség kompromisszumkészség segítőkészség meggyőzőkészség B-3

15 KÖVETELMÉNYEK Módszerkompetenciák: logikus gondolkodás áttekintő képesség rendszerező képesség matematikai készség módszeres munkavégzés rendszerben gondolkodás gyakorlatiasság körültekintés figyelem-összpontosítás figyelemmegosztás nyitottság az új technikai megoldásokra Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? A reáltárgyakban elért jó eredmények roppant előnyösek az informatikai szakmát választóknak. Fontos a jó eredmény matematika, fizika, informatika, illetve az elektronikai alapismeretek tantárgyakból. Ezek mellett az angol nyelv ismerete is fontos, hiszen a szakirodalom egy része és a programok is angol nyelvűek. Milyen érkelődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Elengedhetetlen a műszaki érdeklődés, a nyitottság a technikai újdonságokra. A műszerész pálya a kézügyességet kívánó szerelési munkák iránt érdeklődőknek eszményi. Jó választás ez a szakma az önállóságot kedvelőknek, és azoknak is, akik szeretnek csapatban dolgozni. A műszerész munkájának fontos eleme az együttműködési készség, így a szakma azoknak ajánlható, akik nem zárkóznak el a személyes kapcsolatok kialakításától. B-4

16 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

17 SZAKKÉPZÉS Alapadatok: A foglalkozás gyakorlásához leginkább hasznosítható szakképesítések pontos megnevezése: Informatikai műszerész Távközlési műszerész Számítógép-szerelő, -karbantartó Mit kell tanulni a szakképzés során? 1. Az informatikai műszerészképzés az informatikai rendszergazda elnevezésű képzésen belül, úgynevezett elágazásként tanulható. Az elágazás azt jelenti, hogy a képzés egy adott pontján a tanuló választhat, melyik szakirányban szeretné folytatni a tanulmányait. Addig azonos tárgyakat tanul, bármelyik szakirányba is akar később továbbmenni. A további elágazások: informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető; IT-biztonságtechnikus; számítógéprendszer-karbantartó; szórakoztatótechnikai műszerész; IT-kereskedő; webmester. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma az adott elágazástól függően változik. A következő felsorolás azon tanegységeket tartalmazza, amelyek az informatikai műszerészképzés elágazásban szerepelnek: Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés ( ); Projektmenedzsment ( ); C-1

18 SZAKKÉPZÉS Hardveres, szoftveres feladatok ( ); Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése ( ), Audio/video ismeretek ( ). A szakmai vizsga interaktív, gyakorlati, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres szakmai záróvizsga. Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (IV 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) 2. A távközlési műszerész középszintű szakképesítéssel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A tanulmányok során 5 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatók el a szükséges ismeretek. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma röviden: Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése ( ); Távközlési alaptevékenység végzése ( ); Távközlési szaktevékenységek ( ); Antenna szerelése ( ); Távközlési üzemi tevékenység ( ). A szakmai vizsga interaktív, gyakorlati, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres szakmai záróvizsga. Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (IV 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) C-2

19 SZAKKÉPZÉS 3. A számítógépszerelő, -karbantartó középszintű szakképesítéssel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A tanulmányok során 3 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatók el a szükséges ismeretek. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma röviden: Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés ( ), Számítógép összeszerelése ( ), Számítógép javítása, karbantartása ( ). A szakmai vizsga interaktív, gyakorlati, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres szakmai záróvizsga. Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) Hol történik a szakképzés? Mindhárom szakma egyaránt tanulható iskolarendszerben és felnőttképzésben. Utóbbit úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között tartják az erre alkalmas képző intézmények. Ezek az ország szinte minden nagyvárosában megtalálhatóak. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Az első két szakképesítés megszerzésének előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga. A számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítéshez a szükséges iskolai végzettség a 10. (az 1998/99-es tanév előtt végzetteknek 8.) évfolyam elvégzése. C-3

20 SZAKKÉPZÉS Szakmai előképzettség: Szakmai előképzettség a képzéshez nem szükséges. A tanulmányok iskolarendszerben történő megkezdéséhez és elvégzéséhez ugyanakkor előnyt jelenthet a szakmacsoportos érettségi vizsga. Mennyi ideig tart a szakképzés? A szakképzés iskolarendszerű nappali és esti képzésben 2 év, míg tanfolyami keretekben a képző intézménytől függően változik. (Kb. 2-4 félév, legfeljebb 2000 óra.) Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A képzés első szakképzés esetében ingyenes. Költségtérítéses formában átlagosan Ft. Fontos tudni, hogy a képzések árai eltérhetnek, ezért érdemes több helyet érdeklődni. Mivel a képzés piaci alapokon történik, alanyi jogalapú támogatás nincs. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Nincs államilag meghatározott keretszám. Általában az egy tanfolyamon résztvevők száma fő között mozog. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-4

21 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? A telekommunikációs műszerészként alkalmazottak havi átlagkeresete Ft körül alakult 2008-ban. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozás jövedelmi viszonyai az országos átlagfizetéstől kis mértékben elmaradnak. A szakmában dolgozók jövedelme nagymértékben összefügg a munkahely nagyságával és az alkalmazott pozíciójával berendezések műszerésze átlagkereset Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? A szakma utánpótlását legfőképpen az informatikai műszerész és a távközlési műszerész végzettséget szerzők jelentik. A két képzési szakon összesen 31 fő végzett. Hányan dolgoznak ebben a szakmában? 2008-ban 896 főt alkalmaztak telekommunikációs műszerészként. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: változatos Az informatikai és a telekommunikációs műszerészek száma 2000 óta kiszámíthatatlan módon ingadozik. A technikusi munkaterület sokaknak rendkívül vonzó, mivel a képzésből kikerülő specialisták száma lényegesen elmarad a bejelentett álláshelyek számától. Bár a nagy telekommunikációs hálózatok kialakítása befejeződött, a technika fejlődése mégis újabb és újabb kommunikációs rendszerek bevezetését teszik szükségessé. Az iparág világgazdasági jelentőségét miatt a szakma foglalkoztatási ereje valószínűleg rövid- és középtávon is növekszik. Bejelentett berendezések műszerész álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: D-2

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: csökkenés A szakma népszerűségét jól mutatja, hogy a telekommunikációs technikusi álláshelyek iránt óriási az érdeklődés. Mind a pályakezdők, mind a műszaki végzettséggel állást keresők jelentős számban szeretnének elhelyezkedni ebben a szakmában. A munkanélküliek száma 2007-ben jelentősen változott, hiszen az állástalanok addig fős létszáma harmadára csökkent. A változás okai jórészt a pályakezdők számának csökkenésében kereshetők, valamint a szakma sokirányú elágazásában. Munkanélküli berendezések műszerészek száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: D-3

25 KERESETI LEHETŐSÉGEK További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? Adástechnikai technikus Automatizálási technikus Híradástechnikai technikus Közlekedésépítő informatikai technikus Orvos elektronikai technikus Távközlési technikus Gyengeáramú villamos ipari technikus Elektronikai technikus Irodagép technikus Műszer- és irányítástechnikai technikus Rádiótechnikus Szabályozástechnikai technikus D-4

26 Egyéb információs források - Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: az adott képzésbe való belépés követelményei, megszerzett készségek és kompetenciák, az adott ország osztályzási skálája, továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, készségek és kompetenciák leírása, a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, az eredeti bizonyítvány sorozatjele, sorszáma, a bizonyítvány kiállításának dátuma, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1

28 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, rendezvények, dokumentumok az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel E-2