HATÁROZAT. elutasítja.

Átírás

1 Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: MN/ /2014. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) személyes adat által képviselt ECHO Hungária Televízió Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u. 78., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ECHO TV állandó megnevezésű csatornáján szeptember 15-én sugárzott Analízis című műsorszám 20:58:56-kor kezdődött szegmensével kapcsolatos, szeptember 19-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján szeptember 20-án indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. II. A Hivatal a Médiaszolgáltató MN/ /2014. számú beadványában foglalt kérelmét - melyben a Médiaszolgáltató oldalán a kiegyensúlyozottsági eljárás során felmerült egyéb eljárási költség, azaz Személyes adat Kérelmező általi megfizetésére kötelezését kérte - elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u ) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező szeptember 19-én érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató ECHO TV elnevezésű médiaszolgáltatásában szeptember 15-én, 20 óra 30 perces kezdettel sugárzott Analízis című műsorszámnak a Drucker György energiapiaci szakértő és Boross Norbert, az ELMÜ-ÉMÁSZ kommunikáció igazgatója közreműködésével készült, az enhome bevezetésével és az oroszukrán konfliktus hatásaival kapcsolatos szegmensét (a műsorszám 21 órakor kezdődött 2. részét) kifogásolta. A Kérelmező álláspontja szerint a stúdióbeszélgetés nem volt kiegyensúlyozott, ugyanis abban nem jelent meg a Reális Zöldek Klubnak az MR1 adón szeptember 14-én 15 órakor már ismertetett álláspontja, amely szerint a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítások felpörgetik a magyar gazdaságot és a multik eredményként nem szivattyúzzák ki hazánkból. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 166. értelmében a Hatóság a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv ) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv a értelmében a Hatóság hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. 1

2 I. A beadvány - bár megjelölése Panaszbejelentés - tartalma szerint az Mttv ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. (1) bekezdésében foglaltak amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel, továbbá a Ket. 20. (1) bekezdés alapján amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. Az Mttv (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és e törvény 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók (a továbbiakban: JBE médiaszolgáltatók) és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a JBE médiaszolgáltatók körébe. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv (1) bekezdése szerint szeptember 20-án hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek - a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott - kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Kérelmező beadványához mellékelte a Médiaszolgáltató analizis@echotv.hu címére, Személyes adat részére szeptember 15-én 22 óra 23 perckor és 22 óra 44 perckor küldött levele, valamint szeptember 16-án 7 óra 31 perckor küldött kifogása másolatát, továbbá úgy nyilatkozott, hogy a Médiaszolgáltató részére a kifogás postai úton is megküldésre került. A Kérelmező előadta, hogy leveleire, kifogására a Médiaszolgáltatótól választ nem kapott. A Hivatal a Kérelmező beadványa alapján megállapította, hogy a Kérelmező nem igazolta, hogy kifogását a törvényi határidőben megküldte-e a Médiaszolgáltató részére és az megérkezett-e a Médiaszolgáltatóhoz). Az előbbiek alapján, a tényállás tisztázása érdekében a Hivatal szeptember 23-án, MN/ /2014. ügyiratszámú végzésében a Ket. 37. (3) bekezdése szerint a Kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel. A Hivatal MN/ /2014. számú végzésére a Kérelmező október 1-jén érkezett, MN/ /2014. számon iktatott hiánypótlása keretében csatolta a kifogása szeptember 16-án történt megküldését és annak a Médiaszolgáltató általi szeptember 19-én való átvételét igazoló belföldi tértivevényt és a könyvelt küldemény feladóvevényét. 2

3 A Kérelmező által benyújtott iratok alapján megállapítást nyert, hogy a Kérelmező az Mttv.-ben meghatározott határidőn belül küldte meg kifogását a Médiaszolgáltató részére, továbbá terjesztette elő hatósági eljárás iránti kérelmét. A Hivatal a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. Ezt követően, október 6-án kelt, MN/ /2014. számú végzésében a Hivatal a Ket. 29. (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 29. (5) bekezdésében meghatározott tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint az Mttv (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjessze elő a végzés mellékleteként csatolt MN/ /2014. számon iktatott kérelemmel, valamint a pótlólag benyújtott MN/ /2014. számú beadvánnyal kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. Az előbbieken túl - tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján a Kérelmező által elektronikus, illetve postai úton egyaránt megküldött kifogásra a Médiaszolgáltató nem válaszolt a Hivatal a tényállás teljes körű tisztázása érdekében kötelezte a Médiaszolgáltatót, hogy terjessze elő nyilatkozatát és szolgáltasson adatot arról is az esetlegesen ezt alátámasztó dokumentumok csatolásával együtt, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett, szeptember 15-én 20 óra 30 perctől sugárzott Analízis című műsorszám érintett részében - vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott műsorszámában - biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Médiaszolgáltató a Hivatal MN/ /2014. számú végzésében foglaltaknak október 10-én érkezett, a meghatalmazott jogi képviselő által telefax útján megküldött, MN/ /2014. számon iktatott nyilatkozatával tett eleget (melyet postai úton október 14-én érkezett, MN/ /2014. számon iktatott azonos tartalmú beadványa keretében ismételten előterjesztett), és amelyben az eljárás megszüntetését, valamint üzleti titok költség megfizetésére kötelezését kérte a Ket (2) bekezdése alapján. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a sérelmezett műsorszám által érintett fő témáktól (orosz-ukrán konfliktus, a paksi atomerőmű bővítése, valamint a megújuló energiákkal kapcsolatos új piaci lehetőségek megnyitása az energiaszolgáltató iparágban) eltérően a Kérelmező kifogásában nem véleményt hiányolt, hanem bizonyítékokkal alá nem támasztott olyan valótlan, illetve a valós tényeket hamis színben feltüntető állításokat tett, amelyek Médiaszolgáltató általi megjelenítése a Médiaszolgáltatóval szembeni sajtóhelyreigazítási, illetve személyiségi jogi per megindítására is alapot adhatnak. A Médiaszolgáltató rögzítette, hogy a kifogás egyéb részeiben a Kérelmező olyan indulati megnyilvánulásai kerültek feltüntetésre, amelyek a műsorszám említett témáihoz nem kapcsolódnak, és amelyekkel ellentétes kijelentések a műsorszámban nem is hangzottak el. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató az ECHO TV elnevezésű médiaszolgáltatásában szeptember 15-én sugárzott Analízis elnevezésű műsorszám 20:58:56-kor kezdődött szegmense a következőket tartalmazta: Műsorvezető: Újból köszöntöm Önöket. Makrogazdasági műsorunk második részét látják. Energiablokkot nyitunk a műsor ezen részében tekintettel arra, hogy egyfelől a legnagyobb energiaszolgáltató Magyarországon az ELMÜ-ÉMÁSZ új területre evez be, új piaci szegmensbe, másfelől pedig az orosz-ukrán konfliktus indokolja az alábbi beszélgetést. Szakértő vendégeink Drucker György energiapiaci szakértő Drucker György: Jó estét kívánok! Műsorvezető: és Boross Norbert, az ELMÜ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója. Boross Norbert: Jó estét kívánok én is! 3

4 Műsorvezető: Köszönjük, hogy itt vannak. Múlt héten jelentette be az ELMÜ-ÉMÁSZ cégcsoport, hogy új decentralizált energiaellátás területén kíván specifikumot beindítani a rendszerben. Ezzel a témával indítunk, ehhez azonban van egy rövid összeállításunk is. Riporter: Új piacra lép be az ELMÜ-ÉMÁSZ csoport: a vállalat enhome néven komplex és kulcsrakész energiaellátási rendszereket fog kínálni a hazai háztartások és társaságok számára. Az enhome célkitűzése, hogy meghatározó szerepet töltsön be abban a szemléletváltásban, hogy az egyszerű fogyasztókból termelő fogyasztók legyenek. Az egyes háztartások így saját maguk is részt vehetnek az energiatermelésben. Theres Thiell elnök, ELMÜ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Igazgatóság (németül, alámondással): Ez a komplex termékpaletta a tanácsadással kezdődik. Az ügyfelek igényeit felmérve megnézzük, hogy mire van szükségük, majd ezt követően történik az egész tervezése, a pénzügyi konstrukció ajánlása, akár napelemes, akár napkollektoros elemek telepítése, majd ezt követően garancia, illetve a karbantartás elvégzése. Riporter: A palettán minden elképzelhető energiahatékonysági megoldás szerepel: a tervezési, a kivitelezési és a karbantartási feladatokat pedig a fogyasztó helyett az enhome végzi. Papp András üzletágvezető, enhome: Szerepel a gépészeti korszerűsítés, annak minden termékével, beleértve az új, korszerű kondenzációs kazánokat, de beleértve akár a legmodernebb hőszivattyúkat, amik villamos energia segítségével és a föld hőjét hasznosítva adnak hatékony megoldást. De szerepel benne a napkollektorok, de szerepelnek benne a napkollektorok és hőszivattyúk is. És mint ahogy mondtam, ezt kompletten, az ügyfelek komolyabb utánajárása nélkül egy partnertől tudják megrendelni. Riporter: Igény esetén a beruházásokhoz az egyik osztrák bank nyújt hitelt, jelzálog fedezettel 6 % alatti THM-mel, jelzálogfedezet nélkül pedig %-os THM mellett lehet hozzájutni a zöldhitelhez. Műsorvezető: Igazgató úr! Mennyire hazai konstrukció ez? Esetleg más uniós tagállamokban is alkalmazzáke tekintettel arra, hogy Önök egy német cég tulajdonában vannak? Boross Norbert: Pontosabban német és magyar tulajdonban van az ELMÜ-ÉMÁSZ csoport, de azt hiszem, hogy aki az osztrák határt valaha átlépte, vagy pláne Németország felé eljutott, meglepődéssel láthatta, hogy minden háztetőn szinte napelem, de ha napelem nem is, legalábbis meleg vizet melegítő napkollektor van. Ez egy olyan jelentős piaci szegmens, amiről azt gondoljuk, hogy perspektívákat nyújt, hiszen Magyarországnak egyrészt nyilvánvalóan érdeke, hogy az ügyfél maga még olcsóbban termelhesse a villamos energiát, illetve az is, hogy teljesüljenek az úgynevezett klíma célok, amelyet az ország vállalt, nevezetesen, hogy 2020-ra %-ban megújuló energiaforrásból tudjuk önmagunkat ellátni. És ennek talán a legegyszerűbb módja, hogy ha háztartási méretekben, önkormányzati kiserőművek méretekben gondolkodunk. Ezek gyorsan telepíthető kis naperőművek, egyrészről teljesülnek tehát a klíma célok, másrészről pedig tulajdonképpen egy olyan befektetést lehet ilyen módon végrehajtani, ami pénzt termel. Egy ideig nyilván törlesztenünk kell a berendezés árát, de úgy körülbelül a tizedik évtől ez már egy tisztán pénzt hozó beruházás. Műsorvezető: Eközben azonban át kell térnünk az orosz-ukrán konfliktusra is tekintettel arra, hogy egyre több a riadalom, miszerint lesz-e energiahordozó, mármint kőolaj, olaj, pontosabban, és gáz tekintetében, amennyiben kritikusabbra fordul a helyzet. Drucker úr, kell-e aggódnunk a következő hónapok miatt? Drucker György: Hát kénytelen vagyok úgy fogalmazni, hogy hogy nem alaptalan az aggodalom. Teljesen nyilvánvalóvá vált úgy gondolom mindenki számára az, hogy hogy abban a geopolitikai kontextusban, amelyben elindult, és bontakozik ki az orosz-ukrán feszültség, ebben a szituációban gyakorlatilag nagyon nehéz megjósolni, hogy mik lesznek a következő lépések, mik lesznek a fejlemények. És hát nagyon kevés olyan dolog van, amire ma azt lehetne mondani, hogy ki van zárva. Tehát annak ellenére, hogy papírforma szerint vagy a gazdasági racionalitás felfogásából kiindulva, egyetlen egy szereplőnek sem érdeke az, hogy a mind Oroszország, mind Európa számára meghatározó fontosságú szénhidrogén szállítások megszakadjanak, zárójelben jelzem, hogy a kőolajról mindeddig nem esett szó, de a földgáz az eléggé az érdeklődés és az összeütközések előterében áll. Hogy tehát ennek ellenére egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a szállítások zavartalansága és az ellátás biztonsága az megnyugtató volna. Műsorvezető: Európának az egyik legfontosabb partnere Oroszország, de ezzel együtt el kell játszani a legrosszabb forgatókönyvvel is: amennyiben az oroszok elzárják a gázcsapot, be vagyunk-e eléggé tározva, meg lehet-e oldani más alternatív forrásból a gázigényünket esetleg? Drucker György: Azért nehéz válaszolni erre, mert hát különböző szcenáriókat lehet elképzelni, amelyek különbözőképpen érintik a szállítást. Ha csak abban gondolkodunk, hogy az ukrán tranzit esik ki, tehát valamilyen időszakra megismétlődnek mondjuk így a 2009-es események, akkor az még egy inkább 4

5 kezelhető helyzet, hiszen akkor európai kontextusban, mondjuk így, az orosz szállítások 10 %-a az, amit ami kiesik, mert hogy nem lehet átterelni a meglévő más útvonalakra, Északi Áramlat, satöbbi. És ebben az esetben jó esély van arra, hogy még esetleg a nyugati betáplálási irányból is jutunk földgázhoz. Tehát Műsorvezető: Ez, ami Ausztriában van, arra tetszik gondolni? Drucker György: így van, így van, tehát ezzel kiegészítve a hazai termelés és a hazai föld alatti gáztárolókban levő mennyiség, az hát lehet, hogy egy fél évre is elegendő biztonsági puffert jelent. Abban az esetben, hogy ha ne adj isten ez a kölcsönös kereskedelmi háború és blokád odáig terjedne, hogy Oroszország azt mondja, hogy megszünteti a földgáz exportját, akkor... hát erre különböző számítások készültek. Az én érzésem az, hogy hogy ebben az esetben Magyarország három-négy hónapnál tovább, most három-négy téli hónapot, tehát a közvetlenül előttünk levő időszakról beszélünk, akkor hát nem tudnánk komoly nehézségek nélkül az ellátást biztosítani. Műsorvezető: Ugyanakkor áram import tekintetében jóval békésebb a helyzet, egészen más a diverzifikáció. Igazgató úr, mit lehet a következő hónapokra jósolni? Itt teljesen a régiek mentén haladhatunk-e, amennyiben az áram importról van szó? Közismert, hogy Magyarország is rászorul áram vásárlásra. Boross Norbert: Magyarország tulajdonképpen nem feltétlenül a rászorultság okán importál villamos energiát, inkább ár okok miatt, hiszen egész egyszerűen ma a cseh, a lengyel, talán a környezetvédelmi szempontokra kevésbé ügyelő erőművekből olcsóbban lehet villamos energiához jutni, az árelőny miatt. Van ez a bizonyos jelentős import mennyiség, úgy gondolom, ez fennmarad, persze a gázválság, a gázpiaci válság azért ezt is felboríthatja. Hiszen hogy ha a gáz kiesik, hasonlóan, mit például a különböző mezőgazdasági termékek esetén, ha egy piac kiesik, akkor mások benyomulnak, nyilvánvaló, hogy ha nem lesz gáz, akkor minden ország a maga számára próbálja a villamos energiát is fenntartani fűtés, illetve hát egyéb célokra. A gázválság ilyen módon tulajdonképpen tehát ki tud hatni a villamos energia piacra is, nyilván azért kisebb mértékben. Műsorvezető: Ami biztos, legalábbis az derült ki a heti, múlt heti nyilatkozatokból, hogy a paksi atomerőmű bővítését nem érintik a szankciók, meg az ellenszankciók, ezzel együtt, hogy áll a hazai gigaberuházás momentán? Drucker György: A tudomásom szerint a korábban elhatározott menetrendhez képest nincsen változás, tehát az Oroszországgal szemben eddig alkalmazott szankciók, azok úgy tűnik, hogy nem érintik a projektnek a finanszírozhatóságát, amelyet az orosz fél vállalt. Hát, idővel mondjuk ez is megváltozhat. De egyelőre ennek nincs jele Műsorvezető: de azért voltak ilyen félelmek is, ismerjük el, igaz? Korábban felmerültek ilyen szirénhangok is. Drucker György: Egyesek felvetettek ezzel kapcsolatos aggályokat. Én ezeket egy kicsit túlzottnak tartottam, másfelől pedig nincsen arról szó, hogy a pénzügyi szankciókon túl, tudniillik hát arról a tilalomról, hogy a bizonyos orosz vállalatokat vagy vállalati köröket nyugati pénzintézetek vagy magánszemélyek finanszírozzanak. Tehát ezen a jelenleg érvényben levő tilalmon túl nem úgy tűnik, hogy bármely olyan berendezés vagy részegységnek a szállítása tilalom alá esne, ami érinti az atomerőműnek a tervezett kivitelezését. Műsorvezető: Akkor ugorjunk most előre egy pár évet: mi lesz akkor, hogy ha megvalósul a Paks II., mit jelent ez a hazai áramszolgáltatás szempontjából? Mekkora részt hasít majd ki a legalábbis az ismertté vált tervek alapján? Boross Norbert: A paksi bővítés témája sajnos nagyon politikai felhangokkal terhelt mostanában és a környezetvédelmi se, a finanszírozási kérdésekhez nem kívánnék, de nem is tudnék hozzászólni villamosmérnök lévén. Egyre azonban felhívnám a figyelmet, hogy Hollandiában, az Egyesült Államok egyes részeiből érkező gáz is játszik szerepet, de mind Angliában például, mind Hollandiában azzal számolnak, hogy a hazai készletek öt-tíz éven belül gázból kimerülnek. Mire gondolnak ők, mivel lehet helyettesíteni? Villamos fűtéssel. Azt gondolom tehát, hogy a paksi bővítésnek, az új erőművi kapacitások létesítésének az energetikai függetlenség szempontjából van nagy jelentősége. Lehet, hogy ez egy adott pillanatban, a mostani import árakhoz képest talán nem tűnik annyira kedvezőnek, de a kérdés öt-tíz év múlva nem az lesz, hogy mennyibe kerül a villamos energia vagy az energia, hanem hogy egyáltalán van-e, hiszen látjuk, pont a gázválság nyomán, hogy eléggé bizonytalan ma Európa ellátása. Egy újabb paksi atomerőmű belépése nagyon jelentős lépés lenne, igen jelentős villamos energia termelővé, akár exportőrré válhatna Magyarország. Nyilván ehhez 5

6 persze kiegészítő beruházásokra is szükség van, hiszen az energiát tárolni kell, de tény és való, hogy a magyar erőmű park öreg, egyre inkább avult, tulajdonképpen már csak kettő-három igazán korszerűnek mondható erőmű van, ezeket minimálisan pótolni, szerencsés esetben bővíteni feltétlenül szükséges. Műsorvezető: Maradunk továbbra is egyébként a szakmai vonalon, amit a Boross úr mondott egyébiránt, hogy akár exportálhatunk is majd áramot, ez reális forgatókönyv lehet, amennyiben tényleg megvalósul ez a gigafejlesztés? Drucker György: Nagyon nehéz megmondani. Boross úrral maradéktalanul egyetértek abban, hogy ha ne adj isten forrásszűkösség alakulna ki a következő években, akkor ugye azzal a helyzettel állunk szemben, hogy hogy ami nincs, az se negyven forintért, se száz forintért nincs. Na most ebben a pillanatban azért még nem egy ilyen szituációt vetítünk előre, tehát én azt tudom ismételni, amit hosszabb ideje hangoztattam egy lehetséges kritikaként a gigaberuházással szemben, hogy egyrészt a magyar villamos energia rendszer szempontjából, másrészt hát akár a közép-kelet-európai térség kontextusában két( ) megawatt az egy kicsit túlméretezettnek tűnik. Tehát én magam sokkal szívesebben venném, hogy ha az energiaszektor abba az irányba indulna el, amiről a bevezető is szólt, tehát az elosztott termelés, a decentralizált termelés, a kiserőművek hálózatba illesztése, tehát ez egy lehetséges alternatíva, ugye, ami kiválóan kezeli a magánberuházásból történő megújuló energia-féleségeknek a támogatását is, és alternatívája lehet egy alföldnyi méretű szivattyús tározónak is, hogy ha ezt egy intelligens hálózat keretében menedzselik és szabályozzák a rendszert. Hát sem a nagy, gigaberuházások, sem pedig a rezsicsökkentés politikája nem ezt az irányt erősíti Magyarországon. Műsorvezető: Hát meglátjuk, viszont maradunk a gáz és az áram piacán. Seszták Miklós fejlesztési miniszter úr úgy nyilatkozott még a nyár elején, hogy az ősszel kerül a Parlament elé a közműszolgáltatásról szóló törvény, ebben a Kormány lerendezi a közműszolgáltató cégeket, mármint egy holdingot alakít. Ugyanakkor viszonylag új elem és még továbbra is hatályában van, hatályban van, hogy profitorientált marad továbbra is a gáz, valamint az áram. Gondolom, ennek az ELMÜ is örül, nem? Boross Norbert: Mi is a sajtóhírekből tájékozódunk, és ezek között sajnos sok ellentmondó hírrel is meg kell küzdeni. Nagyon nehéz látni, hogy melyek az igazi és végleges kormányzati szándékok, nyilván ez egy érlelődési folyamat, nagyon bonyolult és összetett problémáról van szó Műsorvezető: A korábbiakhoz képest, amikor teljesen nonprofitról volt szó, ahhoz képest a profitorientáció továbbra is érvényben van. Boross Norbert: Erről pro is és kontra is hallottunk megjegyzéseket, egy azonban biztos, hát akkor már két dolog is biztos, hogy ahhoz, hogy egy hálózati rendszer, tehát egész egyszerűen vezetékek épüljenek, ahhoz a cégnek eredményre van szüksége. Lehet, hogy ezt nem osztalék formájában kell elkölteni, lehet, hogy ezt a hálózatokba kell visszaforgatni, de hogyha nincs pénz, akkor hálózat sincs. A másik kérdés az úgynevezett egyetemes szolgáltatás, tehát végül is az energia kereskedelem lakosság felé irányuló energia kereskedelem kérdése. Itt valóban célszerűnek tűnik egy állami holding, egy állami szerepvállalás, hiszen ez egy rendkívül veszteséges tevékenység. Nyilván egy magánbefektető ezt hosszú távon nem tudja fenntartani, nem tudnának így megmaradni a rezsicsökkentés eredményei. Azonban ha ezt az állam veszi a kezébe, az állami eszközök lehetőséget nyújthatnak az ár kipótlására vagy egész egyszerűen a hatékonyság növelésre az összevonásból adódó, a hatékonyság növelésből adódó költségcsökkentésre. Műsorvezető: Piaci szempontból vagy piaci megközelítésből egyébként mi az, ami várható? Tudom, hogy még picikét a sötétben tapogatózunk, mert ezek nyáron elhangzott, és tulajdonképpen azóta sem megerősített vagy meg nem cáfolt elvek, de azért a szakma is örül neki, hogy profitorientált marad a gáz és az áram területe. Nem? Drucker György: Hát, kénytelen vagyok csatlakozni Boross úrhoz abban a tekintetben, hogy néhány elszórt sajtóértesülésre, vagy ha szabad így mondani, politikai indikációra vagyunk kárhoztatva, és hát kinek-kinek a fantáziájára van bízva, hogy mit gondol bele a dolgokba. Tehát én egy kicsit zavarban vagyok, mert annak egyféle logikáját el tudtam képzelni, hogy szemben egy magánbefektető által elvárt hozammal, ha az állam lemond a profitról, akkor akkor ez egy bizonyos forrása lehet az eddigi rezsicsökkentő intézkedések fenntartásának. Most önmagában a vállalati konszolidáció, vagy vagy hát a vállalati szinergiák kihasználásában én nem látok komoly nagyságrendben potenciált. Műsorvezető: Na hát, ha már ennyire szóba került a rezsicsökkentés, az is terv ugye, hogy jön az ipari rezsicsökkentés. A fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg ennek a részleteit ősszel 6

7 munkálják ki és effektíve majd januárban vagy következő év valamelyik részében lép hatályba. Mi a piaci várakozás? Drucker György: A piac kíváncsian várakozik, ha szabad így mondani. Tehát az ezzel kapcsolatos kommunikációt sem könnyű értelmezni, mert rendre összekapcsolódik a kkv-k helyzetének a javítása és a versenyképesség kérdése. Na most gyorsan előre bocsátom, hogy a nem háztartási fogyasztás teljes szegmensére ráférne, ha szabad így mondani, versenyképesebb és olcsóbb árak megjelenése vagy alkalmazása, hiszen addig, amíg a háztartási szférában, a lakossági körben most már gyakorlatilag az uniós átlag alatt vagyunk szignifikánsan, addig a nem háztartási körben 5 uszkve 35 %-os a hátrány az Európai Unió átlagához képest. Tehát ennyivel többet fizetnek úgy földgázban, mint villamos energiában az ipari felhasználók Műsorvezető: De hát itt ugye ok-okozat van, hiszen valószínűleg azért, mert oda terhelték a korábbi forrásszűkét, nem? Drucker György: Ezt nem lehet kizárni, ha szabad így mondanom, hogy más tényezők mellett van egy közvetlen ok-okozati összefüggés is, hálózathasználati díjak, egyebeknek az aszimmetriáiban. Most a lényeg az az, hogy ha a kkv-król beszélünk, ami valóban egy nagy terjedelmű szegmens, akkor akkor ott valóban számos pozitív hatása volna, hogy ha sikerülne lejjebb faragni az energia beszerzés költségeit. Mindennek azonban az égvilágon semmi köze semmilyen versenyképességhez. Tehát ami versenyképességi probléma és egyébként hát európai szinten is megjelenik, mondjuk Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben, az pontosan a nagy, alapvetően exportra termelő vállalatok energia beszerzési költségeinek a kérdése. Műsorvezető: Javaslom, hogy a műsor utolsó perceit is zárjuk jó hírekkel tekintettel arra, hogy az első perceket azzal kezdtük, hogy milyen fejlesztési elképzelései vannak az ELMÜ-ÉMÁSZ cégcsoportnak. Ezek szerint akkor az önök beruházás bővítő tevékenységéből nem nagyon vett vissza a rezsicsökkentés? Vagy nem úgy, ahogy a piacon jósolták? Boross Norbert: Nyilván a kevesebb pénzből kevesebb műszaki beruházásra is jut, és ha kevesebb a műszaki beruházás, akkor nyilván hosszú távon egy vállalatnak legalábbis új irányokba kell elindulnia. Ezért talán az a kísérlet, amiről a bejátszásban is hallhattunk, úgy gondoljuk, hogy mivel a lakossági szolgáltatás piaca valójában rendkívül veszteséges, talán mégis csak van egy olyan lehetőség, amivel a fogyasztó is jól jár és a szolgáltató is meg tud belőle élni. Ezek a megújuló energiák, a már említett különböző hőszigetelési, hatékonyság növelő, illetve otthoni villamos energiatermelő megoldások. Nyilván ez hosszabb távon tudja kiváltani ezt az egészen nagy súlyú iparágat, reméljük, hogy erre lesz valójában kereslet. A német példa, az osztrák példa lebeg a szemünk előtt, ahol tényleg, gyakorlatilag minden háztartás helyén, vagy tetején már ott a villamos energiát termelő napelem, sőt ahogy Drucker úr is említette, Németországban valóban vannak olyan napok, amikor már gyakorlatilag a gázfelhasználás nulla, a háztetőkön levő napelemek energiáját használják föl teljes egészében. Műsorvezető: Akkor, amikor egyébként szóba került az elsőkörös rezsicsökkentés, majd a második, majd hogy lenne lesz ennek is folytatása, sokan úgy vélekedtek, azt tartották a piaci elemzők közül racionálisnak, néhány energiaszolgáltató cég elhagyja Magyarországot, kivonul. Kell-e még ezzel az eshetőséggel számolnunk, vagy picikét már azért, hogy is fogalmazzak, pacifikáltabb lett a piaci szereplők köre is? Drucker György: Hát, én azt gondolom, hogy hogy akiknek eddig sikerült kilépni a piacról, azok nem igazán jártak rosszul, és hát más oldalról ugyanezt a kérdést feszegetik azok, akik megkérdezik, hogy miért kellett több száz milliárd forintot áldozni földgáz üzletág vételére, satöbbi, satöbbi. Nem gondolom azt, hogy hogy a piaci szereplők a lázadás szélén állnak, de azt sem gondolom, hogy hogy szilárdan ragaszkodnának a magyarországi pozíciójukhoz. Műsorvezető: És esetleg befolyásolhatja majd az ipari rezsicsökkentés a következő időszakban mondjuk az itt lévő, nyugati tulajdonban lévő cégeknek az elképzeléseit, koncepcióit, vagy már ez nem lesz akkora hatással, mint a lakossági rezsicsökkentés volt? Drucker György: Nagyon nehéz megmondani, a mértékére már csak azért is nehéz utalni, mert a dolognak az egész mechanizmusa tisztázatlan, tehát ez nemhogy több kérdőjelt vet fel, mint állítást tartalmaz, hanem igazándiból még evvel kapcsolatban nem nem láttunk koncepciót. Műsorvezető: Akkor egy végszót: az ELMÜ-ÉMÁSZ mit jósol a következő időszakban? Vagy mit vár a rezsicsökkentéstől, mármint az ipari területen? 7

8 Boross Norbert: Valóban nagyon nehéz látni, hogy mi következik, hiszen most is van állami szereplő, méghozzá talán a legjelentősebb szereplő állami szereplő az ipari fogyasztók piacán. Elvileg ott is lehetne már akár most is árcsökkentés, bármilyen más kereskedőnél is. Ennek a háttere nem teljesen világos, hiszen azért nagyjából az import árak, illetve a hazai termelési árak meghatározzák a villamos energia árát. Nem sokat tudunk minderről, úgy gondoljuk azonban, hogy valóban, a verseny e téren hozott eredményeket, ha egy állami kereskedő vagy akár egy magánkereskedő még olcsóbban tudna villamos energiát eladni, akkor sikeresebb lehetne, bár erre, már ma is lenne lehetőség. Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy bejöttek hozzánk, megtiszteltek minket! A nézőinket pedig arra kérem, hogy a jövő héten is tartsanak velünk! Ne feledjék, a legfontosabb gazdasági és pénzügyi eseményeket analizáljuk. Viszontlátásra! 2. A kérelmező által hiányolt álláspont A Kérelmező beadványában előadta, hogy a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú stúdióbeszélgetés azért nem volt kiegyensúlyozott, mert abban nem jelent meg a Reális Zöldek Klubnak az MR1 (Kossuth) adón szeptember 14-én 15 órakor már ismertetett álláspontja, amely szerint a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítások felpörgetik a magyar gazdaságot és a multik eredményként nem szivattyúzzák ki hazánkból. A kérelemhez csatolt, a Médiaszolgáltató központi címére, valamint az Analízis című műsorszám felelős szerkesztője és műsorvezetője részére megküldött kifogás szerint a sérelmezett műsorszegmensből nem derült ki, hogy - az áramszolgáltatók a hálózati veszteségek ügyét nem úgy oldották meg, mint ezt szakmailag, nemzeti érdekből elvárható lett volna ( ), - az elmúlt években volt olyan multi, amely az eredményének 20 %-át kivitte az országból, az engedélyezett 8 % helyett (az ELMÜ is!)., - a multik (az ELMÜ is) mérlegeikben eldugták a nyereséget, gondolva a számukra rosszabb időkre., - a magyar gazdaság felpörgetése céljából a lakosság jövedelem növelése meghatározó. - a megtakarítások a lakosságtól ÁFA formájában, vagy személyi adó formájában visszakerül az állam kasszájába, és nem a multik viszik ki., - Németországban a megújulók következtében az elmúlt időszakban 35 %-kal növekedett a lakossági villany ára. 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv a és az Mttv. 12. (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. alapján A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Mttv. 12. (2) bekezdés szerint A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv pontja határozza meg: "időtartamának legalább kilencven 8

9 százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.". A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban a törvényi előírás célját is szem előtt tartva a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat". Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán - kiindulópontként áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt műsorszegmens az "Analízis" című műsorszám része volt, amely a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal az ELMÜ-ÉMÁSZ csoport enhome elnevezésű energiaellátási rendszerének bevezetésével kapcsolatos stúdióbeszélgetés keretében az orosz-ukrán válság és a paksi bővítés lehetséges hatásaival, továbbá az ipari közműszolgáltatók létrehozása és a tervezett ipari rezsicsökkentés kérdéseivel foglalkozott. Az érintett műsorszámon belül, annak első 20 óra 30 perctől sugárzott -, a kifogásolt beszélgetést megelőző szegmensében a műsorvezető Dr. Becsey Zsolt Lászlóval, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárával, valamint Tóth Gergellyel, a Buda-Cash Brókerház elemzőjével beszélgetett az aláírt stratégiai megállapodásból eredő uniós források hazai beruházásokra gyakorolt hatásairól. Az "Analízis" az ECHO TV stúdióbeszélgetés formájában, hetente megjelenő politikai-gazdasági háttérműsora. A műsorszámot a Médiaszolgáltató honlapján így jellemezi: Kíváncsi arra, mi történhet ezen a héten? Meg a jövő héten? Azaz minden hétfő este időt szánna rá, hogy kicsit elmélyüljön a hét várható gazdasági-politikai eseményeiben? Vagy csak egy-egy ügy következményeit szeretné tisztán látni? Mégpedig gazdasági és politikai megközelítésből? Akkor ez az Ön műsora. Az Analízis című műsor ugyanis azoknak szól, akik nem a múlton akarnak rágódni, hanem előretekintenek. Akik gondolkodnak, s ezt várják a szakértőktől is. Meg azt, hogy kertelés nélkül beszéljenek a szakértők a legkínosabb témákról is. A műsorok többsége a múltat elemzi. Ez viszont előretekint. A már megtörtént, vagy várható eseményeknek a következményeit, lehetséges kimeneteleit jósolják meg a jelenlévő szakértők. Mégpedig politikai és gazdasági megközelítésből. Merthogy a 9

10 kettőnek sok köze van egymáshoz. Magyarországon néha túlságosan is sok. Tehát: műsorra fel! Tartsanak velünk minden hétfőn este 20:30-tól, s kutassuk együtt, milyen meglepetéseket tartogat számunkra a hét! Egyet kérünk: ha melléfogunk - ez ugye megeshet a legjobb specialistákkal is - legyenek megértőek. Könnyebb ugyanis azt megmondani, mi lesz egy év múlva, mint azt, hogy mi történhet az adott héten. De ettől izgalmas a történet. Tehát: velünk tartanak hétfő esténként? Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens bár beszélgetős műsorszám keretében belül került sugárzásra - olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban a törvényi előírás célját is szem előtt tartva a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a demokratikus közvélemény biztosítása érdekében írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III /2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen politikai vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens az ELMÜ-ÉMÁSZ csoport enhome elnevezéssel bevezetni kívánt energiaellátási rendszeréről, az orosz-ukrán válság és a paksi bővítés lehetséges hatásairól, továbbá az ipari közműszolgáltatók létrehozásáról és a tervezett ipari rezsicsökkentésről szólt. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés 10

11 megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont illetve annak egyes tartalmi elemei a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Kérelmező a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú műsorszegmensre vonatkozó, a Médiaszolgáltató részére küldött kifogása keretében az áramszolgáltatók álláspontja szerint vitatható pénzügyi intézkedései és a lakossági rezsicsökkentésnek a gazdasági környezetre gyakorolt kedvező hatása ismertetésének elmaradását sérelmezte ( a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítások felpörgetik a magyar gazdaságot és a multik eredményként nem szivattyúzzák ki hazánkból ). A Hivatal vizsgálata a sérelmezett műsorszám szegmens tekintetében tehát arra irányult, hogy a műsorszegmens tárgyával összefüggött-e, és ha igen, relevánsnak minősült-e a Kérelmező előbbiekben ismertetett véleménye, amely szerint a Médiaszolgáltatónak tájékoztatást kellett volna nyújtania az áramszolgáltatók álláspontja szerint vitatható pénzügyi intézkedéseiről és a lakossági rezsicsökkentésnek a gazdasági környezetre gyakorolt kedvező hatásáról is. A korábbian részletesen bemutatottak szerint megállapítható, hogy az érintett műsorszegmens az ELMÜ- ÉMÁSZ által enhome elnevezéssel bevezetni kívánt energiaellátási rendszerrel, az orosz-ukrán válság és a paksi bővítés lehetséges hatásaival, továbbá az ipari közműszolgáltatók létrehozásával és a tervezett ipari rezsicsökkentéssel kapcsolatos témákkal foglalkozott. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező által hiányolt álláspontok a műsorszegmens során elhangzott egyik témához sem kapcsolódtak szervesen (így a stúdióbeszélgetés keretében elhangzott témák szempontjából relevánsnak sem minősülhetnek), hiszen a műsorszegmens a téma által érintett szolgáltató (ELMŰ-ÉMÁSZ) pénzügyi intézkedéseivel, azok jog-, illetve szakszerűségével, hatásaival nem foglalkozott, a lakossági rezsicsökkentés kérdéskörét pedig ugyancsak nem érintette. A Kérelmező azon érvelésével kapcsolatban, amely szerint a Reális Zöldek Klub álláspontja ( a rezsicsökkentés révén elért lakossági megtakarítások felpörgetik a magyar gazdaságot és a multik eredményként nem szivattyúzzák ki hazánkból ) már egy másik médiaszolgáltatásban elhangzott, azonban a Médiaszolgáltató azt, illetve a hasonló véleményeket következetesen mellőzi műsorszámaiban, a Hivatal hangsúlyozza, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását: azt ugyanis, hogy mely események, témák tartanak számot a közérdeklődésre (azaz, hogy miről készül beszámoló az egyes műsorszámokban), kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató 11

12 döntheti el, tehát egyes eseményekről, témákról való beszámolási kötelezettség nem létezik, a kiegyensúlyozott tájékoztatás pedig csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A Hivatal a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú műsorszegmens, a Kérelmező beadványai, továbbá a Médiaszolgáltatónak az eljárás során kifejtett álláspontja alapján megállapította, hogy a Kérelmező véleménye ismertetésének elmaradása nem eredményezte a kifogásolt műsorszegmensben közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megsértését. A Médiaszolgáltató feladata, jogszabályi kötelezettsége jelen esetben ugyanis az volt, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns információkat bemutassa, amely a fentiekben ismertetett módon meg is valósult, így a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el. Az előbbiekben kifejtett indokokra tekintettel a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte, továbbá az Mttv. 12. (2) bekezdéséhez kapcsolódóan mely a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszámokon belül, illetve a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában írja elő a Hivatal megállapította, hogy jelen esetben a Médiaszolgáltató a műsorszámon belül eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ezért a műsorszámok sorozatában megvalósuló kiegyensúlyozott tájékoztatást nem tette vizsgálata tárgyává. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező rész I. pontjában foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. II. A Médiaszolgáltató MN/ /2014. számon iktatott (valamint azzal azonos tartalmú, MN/ /2014. számon iktatott) beadványában kérte a Kérelmezőnek a Médiaszolgáltató oldaláról felmerült Személyes adat költség megfizetésére kötelezését a Ket (2) bekezdése alapján. A Ket pontja szerint Eljárási költségek ( ) az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége ( ). A Ket (1) bekezdése rögzíti, hogy A pontjában felsorolt költségek (a továbbiakban: egyéb eljárási költség) vonatkozásában a) a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, b) az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevői kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűség figyelembevételével teljesíteni., míg (2) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével okozott költséget az azt okozó hatóság, ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője viseli. A Médiaszolgáltatónak az egyéb eljárási költség viselésére vonatkozó fenti kérelmével összefüggésben a Hivatal elsődlegesen hangsúlyozza, hogy a jelen határozat I. pontjában már részletesen kifejtettek szerint a kiegyensúlyozottsági eljárás célja a demokratikus közvélemény biztosítása, a tájékozódás jogának minél teljesebb körű érvényesítése. A jogintézmény közérdekű céljának elérését a jogalkotó speciális (tehát a Hatóság általános hatósági felügyeleti eljárásaihoz képest eltérő) eljárási szabályok útján biztosítja: ennek keretében az Mttv (1) bekezdése - a korábbi szabályozással szemben a kifogás lehetőségét nem kizárólag az érintettek ( a közzétenni elmulasztott álláspont képviselői) számára tartja fenn, hanem széles körben biztosítja a fellépés, az eljárás megindításának lehetőségét valamennyi tájékozódni kívánó személy számára, emellett - a kiegyensúlyozottsági eljárás minél szélesebb körben történő igénybevételének elősegítése érdekében - az Mttv. a hatósági eljárás illeték- és igazgatási szolgáltatási díj mentességéről is rendelkezik. A jelen kiegyensúlyozottsági eljárás tárgya tehát annak eldöntése volt, hogy a Médiaszolgáltató az érintett műsorszámában eleget tett-e a demokratikus közvélemény biztosításához, a valamennyi néző tájékozódási jogának érvényesítéséhez kapcsolódó kötelezettségének, tehát a kérelem nem kizárólag a Kérelmező jogának, jogos érdekének előmozdását szolgálta. 12

13 A Hivatal a Médiaszolgáltató oldalán felmerült egyéb eljárási költség viselésére vonatkozó részdöntése meghozatala során figyelembe vette továbbá, hogy a hatósági eljárás során a Médiaszolgáltatót a rendelkezésére álló (tehát kizárólag az általa rendelkezésre bocsátható) ténykérdésekkel kapcsolatos nyilatkozattételre kötelezte, amelyek jogi szempontú vizsgálata, érdemi megítélése a Hatóság feladatát képezi. Az előbbiek alapján, a Hivatal álláspontja szerint nem merült fel az eljárás során olyan kérdés, amely a Médiaszolgáltató részéről jogi értékelést kívánt volna, jogi képviselő igénybevételét elengedhetetlenné tette volna, így az ezzel kapcsolatban felmerült, Médiaszolgáltató által előzetesen kalkulálható költségeknek a közérdekű cél előmozdítása érdekében fellépő Kérelmező általi viselésére való kötelezésének a Hivatal álláspontja szerint jelen eljárásban nincs helye. A fentiek alapján, valamint figyelemmel arra, hogy a hatósági eljárás során nem merült olyan költség, amely a Médiaszolgáltató által hivatkozott Ket (1) bekezdésében foglalt elvek megsértése folytán keletkezett, a Hivatal a Médiaszolgáltató költségviseléssel kapcsolatos kérelme tekintetében a rendelkező rész II. pontjában foglaltak szerint határozott. Az Mttv (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és a 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv (6) bekezdése rendelkezik. A Hivatal hatásköre az Mttv (1) bekezdésén és a 184. (1) bekezdés e) pontján alapul. Budapest, október 29. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából dr. Pap Szilvia főosztályvezető Kapják: 1. Személyes adat 13