Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1045/2011. (VII. 19.) számú HATÁROZATA. elutasítja.

Átírás

1 Ügyiratszám: MF/ /2011. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1045/2011. (VII. 19.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke (1026 Budapest, Endrődi S. u. 26., a továbbiakban: Kérelmező) által a Magyar Rádió Zrt. (1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) médiaszolgáltatása (MR1 Kossuth Rádió) kapcsán június 9-én benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelem alapján indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálata a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától a Médiatanács ellen indított keresettel kérhető. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetlevelet harminc napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Indokolás A Kérelmező a Médiaszolgáltató az MR1 Kossuth Rádió adón június 8-án 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott Határok nélkül című műsorszámával (a továbbiakban: műsorszám) kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt június 9-én hatósági eljárást kezdeményezett a Médiatanácsnál. A Médiatanács mindenekelőtt megvizsgálta, hogy az eljárás alapjául szolgáló kérelem az eljárási szabályoknak megfelel-e. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és e törvény 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel. Fenti rendelkezést alapul véve a jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Médiatanács az Mttv u) pontja szerinti hatósági hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte.

2 A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Kérelmező a június 8. napján sugárzott Határok nélkül című műsorszámot érintő kifogásával június 8-án elektronikus levél útján fordult a Médiaszolgáltatóhoz, aki a kifogásra nem reagált. A Kérelmező a Médiaszolgáltató döntésének elmaradása miatt, a kifogásolt műsorszám közzétételtől számított tíz napon belül, június 9-én eljárást kezdeményezett a Médiatanácsnál. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiatanács június 15. napján kelt levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, és egyben felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi jog illeti meg, amely jogával a Médiaszolgáltató a június 28-án érkezett beadványában élt. A Kérelmező a kifogásolt műsorszám kapcsán sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség követelményeit. A Kérelmező a kifogásolt műsorszámban a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányát kifejezetten az alábbiakban látta: a Reális Zöldek Klub bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos eltérő álláspontja a műsorszámban nem jelent meg; a műsorszám úgy értelmezte a Hágai Nemzetközi Bíróság a bős-nagymarosi vízlépcsőper kapcsán született ítéletét, mintha Szlovákiát és Magyarországot egyenlő mértékben marasztalta volna el; a műsorszám azt sugallta, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső Trianonhoz hasonló sorstragédiához vezetett volna, ha felépül. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában kérte a kiegyensúlyozottsági kérelem elutasítását. Állítása szerint a műsorrész témája nem a vízlépcsőper volt, hanem Kövér László házelnök cseh lapnak adott interjújának szlovák visszhangja, különös tekintettel a házelnök reagálására. Álláspontja szerint a műsor csupán érintette a vízlépcsőpert, de nem ez volt a műsor témája. Nyilatkozatában idézte továbbá a tudósításban elhangzott szöveg egy részét. Meglátása szerint a tudósítás tárgyilagos volt, nem keltett semmiféle hamis látszatot, és nem bocsátkozott bele abba a kérdésbe, hogy ki milyen arányban nyerte meg a pert. 2

3 A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a január 1. napja után sugárzott műsorszámok esetében az Smtv ában foglalt rendelkezés határozza meg, amely szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A vizsgált műsorszám kifogásolt szegmense annak kapcsán készült, hogy Kövér László, az országgyűlés elnöke korábban interjút adott az egyik cseh napilapnak, amelyben többek között azt is elmondta, hogy szerinte Magyarország megérti, hogy Szlovákia nem mondhat le azokról a területekről, melyeket a trianoni szerződés következtében kapott, és amelyeken Szlovákia létrejött. Kijelentette továbbá azt is, hogy a bős-nagymaros vízlépcső építésekor Szlovákia brutálisan megváltoztatta a határokat, Magyarország ellenben nem nyúlt katonai eszközökhöz, pedig megtehette volna. A tudósításban elhangzott, hogy szlovák kormánypárti és ellenzéki politikusok támadják Kövér Lászlót a kifejtett gondolatai miatt. Solic szlovák házelnök a szlovákok lebecsüléseként minősítette a nyilatkozatot, hazugságnak nevezte Kövér gondolatait és kijelentette, hogy Szlovákiát nem a trianoni szerződés hozta létre, és Kövér igaztalanul vádolja az országot a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban is. A szlovák politikus azzal érvelt, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság Pozsonynak adott igazat, amikor érvényesnek ismerte el a vízlépcsőszerződést. A tudósító megjegyezte, hogy Solic nem tette azonban hozzá, hogy Hága azt is kimondta, Szlovákiának nem volt joga elterelni a Dunát, amely határfolyó. Solic azt is hangoztatta, hogy a két ország szövetséges, az esetleges katonai konfliktus felemlegetése elképzelhetetlen két baráti ország között. Solic szerint Kövér el akarta terelni a figyelmet Magyarország nemzetközi elszigeteltségéről, amely az elmúlt időszak nagy magyar politikájának az eredménye. A tudósításban továbbá közölték, hogy hasonlóan nyilatkozott a szlovák vezető ellenzéki párt alelnöke és fő ideológusa, a volt kulturális miniszter is, aki cselekvésre szólította fel a kormányt. Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és az alapszerződés felmondását követelte. A tudósítás zárásaként Kövér László reakciói helyett a botrányt kavart interjút, illetve annak nyers fordítását olvasták fel, mivel az országgyűlés elnöke a műsor készítésekor Horvátországban tartózkodott. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a vizsgált műsorszám sugárzásával nem sértette meg az Smtv ában meghatározott sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvi követelményét, valamint az Mttv ában meghatározott, a kiegyensúlyozott tájékoztatással összefüggő kötelezettséget, a Kérelmező kérelme nem alapos, a következők miatt: Az Mttv. 3. -a alapelvi szinten rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik az Mttv.-ben foglaltak betartásáért. Ezen szerkesztői szabadság alapján a Médiaszolgáltató szabadon határozza meg a műsorszámban közzétett hírek körét. 3

4 Azt, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el. Az Smtv. 4. -ához fűzött indokolás egyértelműen rögzíti, hogy senkinek sincsen alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban való szereplését, illetve véleménye abban való közzétételét. A műsorszám kifogásolt szegmense valóban a magyar-szlovák viszony alakulásáról számolt be, amelynek aktualitását Kövér László egy cseh napilapnak adott riportját követő felháborodás adta. A műsorszám kifogásolt szegmense logikusan felépítve, az interjúra adott reakciókat tárta fel, majd végezetül összehasonlításként ismertette a méltatlankodást keltett interjú nyers fordítását. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének teljesülését a műsorszám témáját alapul véve kell megvizsgálni. A kiegyensúlyozott tájékoztatás lényege többek között az is, hogy a megtörtént eseményt a Médiaszolgáltató a valóságnak megfelelően közvetítse a közvélemény felé. A Médiaszolgáltató feladata, hogy a rendelkezésre álló időhatárokon belül úgy alakítsa ki a műsorszám, tudósítás arányait különös tekintettel az egyes összefüggésekre, hogy a levonható konklúziók a közönség számára egyértelműek legyenek. A Kérelmező eltérő álláspontjának megjelenítése a műsorszám kifogásolt szegmensének témáját tekintve nem rendelkezik relevanciával. A műsorszám és a tudósítás középpontjában nem a bős-nagymarosi vízlépcső építésének előnyei és hátrányai álltak, amelynek kapcsán a Kérelmező álláspontját kívánta kifejteni. A kérelem ezen pontját érintően nem állapítható meg a műsorszám vonatkozásában a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelme. A tudósítás témája nem a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének értékelését ölelte fel. Az interjú és az arra tett reakció vonatkozásában elhangzott egy tudósítói mondat, amely kiemelte, hogy Szlovákia jogosulatlanul terelte el a Dunát, amely határfolyó. A szlovák házelnök nemzetközi bírósági ítéletre hivatkozása amely nem egyenlő az ítélet értékelésével szerves részét képezte a tudósításnak, így a tudósító kiemelt mondata, amely továbbfűzte a gondolatmenetet, nem tartalmazott szubjektív, értékítéletet tartalmazó kommentárt, csupán tényt közölt, így a nézőt érzelmileg, illetve a döntéseinek meghozatalában nem befolyásolhatta. A tudósításban a Trianoni szerződésre utalás is csupán olyan vonatkozásban jelent meg, amely a felháborodást keltett interjúban elhangzott, és amelyre a szlovák házelnök reagált. A tudósítás nem keltette azt a benyomást, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső Trianonhoz hasonló sorstragédiához vezetett volna, ha felépül. A trianoni szerződés és bős-nagymarosi vízlépcső felépítése úgy került kapcsolatba a tudósítás során, hogy a magyar és a szlovák házelnök is említést tett róla, így azt a tudósítás tényként közölte, az objektivitást szem előtt tartva. A tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás szükségessége azért is indokolt, mivel a média által közvetített információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz és a valósághoz, ezért fontos az objektivitásra való törekvés. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató a vizsgált műsorszámban közreadott, kifogásolt tudósításban a konkrét, releváns tényeket foglalta össze, azaz a levonható következtetések a nézők számára egyértelműek voltak, a híradás sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott volt. A Médiaszolgáltató a kifogással illetett műsorszám sugárzásával, az annak fentiek szerint ismertetett tartalma révén eleget tett az Smtv. általános médiajogi alapelvet 4

5 rögzítő 13. -ában foglalt sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének és az Mttv ának. A Médiatanács a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. A Médiatanácsnak a kérelem elbírálásával kapcsolatos hatósági hatáskörét az Mttv u) pontja alapozza meg, az eljárásra vonatkozó szabályokat az Mttv a tartalmazza. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, a jogorvoslat előterjesztésének helyére és határidejére vonatkozó tájékoztatás az Mttv (6) bekezdésén, a halasztó hatály az Mttv (3) bekezdésén, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 338. (2) bekezdésén alapul. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, július 19. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök Dr. Auer János hitelesítő tag Kapják: 1. Személyes adat 5