az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) J. L., a Reális Zöldek Klub elnökének (a továbbiakban: Panaszos) a Magyar Rádió Zrt. (a továbbiakban: Műsorszolgáltató; 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.) ellen benyújtott panasza alapján indult panaszügyben a Panaszbizottság által hozott /2010. számú állásfoglalással szembeni jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot. A Testület hatályon kívül helyezi a Panaszbizottság /2010. számú állásfoglalását, és megszünteti az eljárást. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás J. L., a Reális Zöldek Klub elnöke (a továbbiakban: Panaszos) január 12-én, elektronikus úton panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához. A panasz a Műsorszolgáltató mr1 Kossuth Rádió adóján január 12-én 06:00 órai kezdettel sugárzott 180 perc című műsorszám villamosenergia-törvény módosításával foglalkozó részére vonatkozott, amely a műsorszámon belül 06:41 órai kezdettel került sugárzásra. A Panaszos e műsorrésszel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a villamosenergiatörvény KÁT-rendszerrel kapcsolatos módosítása nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megfelelően került feldolgozásra, tekintettel arra, hogy nem kapott szót olyan energetikus, aki támogatja a törvénymódosítást, illetve, hogy egyáltalán nem szólaltattak meg energetikust. A Panaszos szerint a műsorvezető valótlanságot állított akkor, amikor kijelentette, hogy a szakma nem támogatja a szóban forgó törvénymódosítást. Ezzel a Panaszos álláspontja szerint a műsorszám azt a valótlan látszatot keltette, hogy a törvénymódosítás esetében az energetikus szakma szemben áll a törvényhozó akaratával. A Panaszos véleménye szerint a Műsorszolgáltatónak a téma kapcsán kötelessége lett volna megszólaltatnia a Magyar Energia Hivatalt, esetleg az MTA Energetikai Bizottságát is, akár egy következő alkalommal. A Panaszos ezt követően a szerkesztőség felkészületlenségét firtatta.

2 A Panaszos az ügyben érintettségét azzal kívánta igazolni, hogy okleveles energetikus szakmérnök, azonban ezt bizonyító dokumentumot nem bocsátott rendelkezésre; illetve a panaszbizottsági tárgyalás időpontjáról szóló értesítésre adott elektronikus válaszában közölte azokat a honlapcímeket, amelyeken a Reális Zöldek és maga a törvénymódosítást üdvözölték. A Panaszos a műsorszám kapcsán az Rttv. 4. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését is kifogásolta, mert szerinte a műsorszám szerkesztése annak a politikai mozgalomnak a szolgálatában állt, amelynek célja az országgyűlési képviselők lejáratása. Ennek megállapítása érdekében a Panaszos vizsgálat lefolytatását kérte. Az ORTT Panaszbizottságának soros elnöke az Rttv. 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés vonatkozásában tárgyalandónak ítélte a panaszt, az Rttv. 4. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés tekintetében azonban áttette az ügyet a Testülethez. Az áttett rész tekintetében a Testület a 253/2010. (II. 10.) számú ORTT határozatban döntött. A tárgyalásról szóló értesítésre reagálva a Műsorszolgáltató fax útján január 20-án írásban nyilatkozatot juttatott el a Panaszbizottsághoz, amelyben a panasz elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint az egyrészt nem felel meg az eljárási követelményeknek, hiszen a Panaszos a Műsorszolgáltató szerint nem tekinthető érintettnek; másrészt érdemben sem helytálló, mert a témával kapcsolatos összeállításban a törvénymódosítás melletti és elleni érvek egyaránt megjelenítésre kerültek. A panaszügyben a Panaszbizottság eljáró tanácsa január 27-én hozott döntést: érdemi vizsgálatot követően állásfoglalásában elutasította a panaszt, az alábbi indokolással: Az eljáró tanács a kifogásolt műsorszámot meghallgatta, áttanulmányozta a műsorszolgáltató írásban megküldött állásfoglalását és ezek ismeretében alakította ki álláspontját. Az eljáró tanács a műsorszolgáltató álláspontjával szemben, a panaszost egyértelműen érintettnek tekintette. Az eljáró tanács álláspontja szerint a műsor azonban nem volt kiegyensúlyozatlan, mivel az adott kérdésben a jogszabály módosítást támogatók és ellenzők is részletesen kifejthették véleményüket. E döntés a kézbesítési igazolások tanúsága szerint február 3-án került közlésre a Panaszossal. A Panaszbizottság állásfoglalása ellen a Panaszos február 5-én érkezett levelében jogorvoslati kérelemmel fordult a Testülethez. A jogorvoslati kérelemben a Panaszos kérte a Testülettől a panaszbizottsági döntés megváltoztatását, illetve, hogy kötelezze a Műsorszolgáltatót: adjon megszólalási lehetőséget energetikusnak a törvénymódosítás kérdéskörében. A Testület megvizsgálta a /2010. számú panaszügy iratait, s ennek alapján az alábbi álláspontot alakította ki. Az Rttv aiban foglalt rendelkezések értelmében: 2

3 49. (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. (2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem élt. (3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani. 50. (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően benyújtott panaszt elutasítja. A panaszügy fentiekre figyelemmel történt alaki vizsgálata során a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a Panaszbizottság helytelenül járt el, mert érintettség hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a panaszt. A Testület megállapítása szerint a panaszbeadvány nem felel meg az Rttv. 49. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, hiszen a Panaszos nem tekinthető sem a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének, sem sérelmet szenvedettnek, azaz összefoglaló néven személyesen érintettnek. Az Rttv. 49. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés meghatározza, hogy az Rttv. 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése vonatkozásában ki lehet kifogást tevő (ld. a fent idézett törvényi rendelkezés félkövér betűszedéssel jelzett részeit). A kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (összefoglalóan: érintett) kifejezésekkel kapcsolatban a jogalkotó szándéka a Testület véleménye szerint arra irányult, hogy ha egy, a lakosságot foglalkoztató társadalmi kérdésben a műsorszolgáltató egyoldalúan tájékoztat, akkor az adott tájékoztatás vonatkozásában konkrét sérelmet szenvedett, illetve az adott téma vonatkozásában kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhasson. 3

4 A kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének kategóriáját a jogalkotó szándékával összhangban, megszorítóan kell értelmezni. Ezt támasztja alá a bírói gyakorlat is, amelynek keretében a bíróságok az alábbiakat mondták ki: Kialakult és egységes a bírói gyakorlat mind a releváns véleményt képviselő személy kifogástételével kapcsolatosan, mind pedig a >>sérelmet szenvedett fél<< értelmezése tekintetében. Ez utóbbi esetében a bírói gyakorlat szerint az Rttv. 49. (1) bekezdése második fordulata nem teremtett bárki által érvényesíthető kifogásolási lehetőséget. Minimális feltétel a panaszosi minőség megteremtésénél az, hogy az elszenvedett sérelem a közreadottakhoz kapcsolódjon, és kellően konkrétan megfogalmazható legyen. (a Főváros Bíróság 24.K.31080/2004/9. számú ítélete) Az Rttv. 49. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. E szabályozás szerint kifogás előterjesztésére a sérelmet szenvedett, illetve a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője jogosult. a bíróság külön kiemeli, hogy jogi meggyőződése szerint az Rttv. 49. (1) bekezdése nem teremt bárki által érvényesíthető kifogásolási lehetőséget. Ehhez ugyanis legalább a közreadottakhoz kapcsolódó és konkrétan megfogalmazható érintettség szükséges. Ellenkező értelmezés a bíróság jogi megítélése szerint azt eredményezné, hogy az Rttv. 49. (1) bekezdéséből le nem vezethető törekvés nélkül a sérelmet szenvedett, esetleg tudatosan >>hallgató<< érdekeivel ellentétben, illetve szándéka ellenére kerülne sor a közreadottak újabb nyilvánosságra hozatalára. (a Fővárosi Bíróság 2.K.32661/2002/7. számú ítélete) A kifogást tevői státusz nem állapítható meg akkor, ha az érintett személy és az alapelvi sérelem között nem mutatható ki a közvetlen oksági összefüggés. A műsorszolgáltató információs tévedései csak akkor alapozhatják meg az Rttv. 4. -a (1) bekezdése szerinti tényszerűségnek vagy tárgyilagosságnak a sérelmét, amennyiben olyan személy terjeszt elő panaszt, akinek helyzetére a tévedés (téves tájékoztatás) közvetlen ráhatással van. (a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf /2005/3. számú ítélete) A fentiekben idézett bírósági gyakorlat alapulvételével a Testület álláspontja szerint a Panaszos nem minősül érintettnek, hiszen a panaszolt műsorszámban felvetett téma (a villamosenergia-törvény KÁT-rendszert érintő módosítása), mint a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdés, illetve vitatott kérdés vonatkozásában azok tekinthetők érintettnek, akiknek/amelyeknek tevékenységi köre energetikai területre terjed ki. Ugyanakkor a Panaszos által képviselt szervezet alapszabálya szerint a tevékenységi körükbe műszaki-fejlesztési szolgáltatások, műszaki-gazdasági szolgáltatások, képzés, továbbképzés, propaganda- és reklámtevékenység, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kutatásfejlesztés, valamint természet- és társadalomtudományi kutatás-fejlesztés tartozik. Ezek közül a Testület szerint egyikbe sem tartozik az energetika. Ebben a tekintetben a Testület véleménye szerint irreleváns, hogy a Panaszos energetikai végzettséggel rendelkezik, hiszen az alapszabálya szerint energetikai kérdésekkel nem foglalkozó szervezetet képvisel, másrészt a fentiek alapján a személyes érintettség szűken értelmezendő, és nem áll fenn közvetlen 4

5 oksági összefüggés a Panaszos személye, illetve annak helyzete és a kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatás esetleges sérelme között. A személyes érintettség ellentétes irányú tág értelmezése parttalanná tenné a fogalmat és a kifogást tevők körét. A fentieken túl a Testület szerint a Panaszos a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének sem tekinthető, hiszen a törvénymódosítással kapcsolatos jellemző álláspont (támogatás és ellenzés) képviselői megszólaltak és kifejthették véleményüket a műsorszámban (támogatók részéről: Podolák György, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, a törvénymódosítás egyik kezdeményezője; Fónagy János, a törvénymódosítás másik kezdeményezője; ellenzők: a Magyar Energia Hivatal hivatalos álláspontja és volt szakállamtitkárának véleménye Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője és Ámon Ada, az Energiaklub ügyvezetője). A Testület fentieken alapuló megállapítása szerint a Panaszos nem minősül érintettnek, ezért a Panaszbizottság eljáró tanácsának érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a panaszt. A Testület a fentiekre tekintettel, figyelembe véve az Ügyrendje 20. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Testület Ügyrendje 20. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: 20. (4) a Testület a Panaszbizottság állásfoglalását hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha a panaszbizottsági eljárás során a panasz érdemi döntés nélküli elutasításának lett volna helye. Az eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, február 24. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Szalai Annamária ülést vezető soros elnök 5