Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/7231-5/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT

Átírás

1 Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/7231-5/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor utca 31., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ATV elnevezésű médiaszolgáltatásában március 13-án 18:45 órai kezdettel sugárzott Híradó című műsorszámmal kapcsolatban, március 18-án benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján március 19-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u ) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező március 18-án érkezett, MN/7231-1/2015. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató ATV elnevezésű csatornáján március 13-én 18:45 órai kezdettel sugárzott Híradó című műsorszámmal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a paksi üzemanyag-beszerzések vitatott ügyében nem hangzott el, hogy a probléma nem újkeletű, s az ezzel kapcsolatos háttérinformációkról is hallgatott a Médiaszolgáltató. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és e törvény 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve, valamint az Mttv (1) bekezdésének e) pontja értelmében jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. Az Mttv értelmében a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv ) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. 1

2 A beadvány tartalma szerint az Mttv ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. (1) bekezdésében foglaltak amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel, továbbá a Ket. 20. (1) bekezdés alapján amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv (1) bekezdése szerint március 19-én hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. A március 13-án sugárzott műsorszámmal kapcsolatban a Kérelmező a kifogását még aznap (2015. március 13-án 19:40 órakor) eljuttatta a Médiaszolgáltató részére elektronikus úton, amelyet a Médiaszolgáltató ügyfélszolgálata vissza is igazolt (2015. március 13-án 19:40 órakor). Ezt követően a Kérelmező a Hatósághoz fordult kérelmével, amely március 18-án érkezett meg. A Hivatal március 23-án kelt, MN/7231-2/2015. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ket. 29. (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Végzésre a Médiaszolgáltató március 31-én fax útján és április 2-án postai úton érkezett, MN/7231-3/2015. és MN/7231-4/2015. ügyiratszámon iktatott beadványaiban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kifogásolt híradás megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a sérelmezett műsorban közzétett riportokban részletesen ismertetésre került a Kormány, az Európai Unió, az ellenzéki pártok, valamint a civil szervezeteknek a paksi bővítéssel, illetve a paksi bővítéshez kapcsolódó fűtőanyag szállítással kapcsolatos álláspontja. Ennek keretében részletesen bemutatásra került, hogy az Európai Unió illetékes szerve pontosan mely részét kifogásolja a paksi bővítéssel kapcsolatos megállapodásnak, illetve megjelent a Kormány bővítéssel, fűtőanyag-szállítással kapcsolatos álláspontja, valamint ismertetésre kerültek az ellenzéki pártok, civil szervezetek, illetve az ezeken túlmenően közérdeklődésre számot tartó releváns álláspontok is, legalább utalás szintjén az összefoglalóban. 2

3 A Médiaszolgáltató megjegyezte azt is, hogy a kifogásban szereplő álláspont lényege a műsorban közzétételre került a megszólaltatottak, illetve a műsorvezető révén. A fentieken túl, miszerint a műsor egészét figyelembe véve a hiányolt álláspont utalás szintjén megjelent a műsorszámban, a Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy nem volt szoros kapcsolatban a műsorszám tartalmának lényegével, nem volt releváns, ezért megfelelt a médiaigazgatásra vonatkozó szabályoknak. Az előadottakra figyelemmel a Médiaszolgáltató kérte a kérelem elutasítását. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató ATV csatornáján március 13-án 18:45 órai kezdettel sugárzott Híradó című műsorszámban 18:47:46 órakor közzétett híradás a következőket tartalmazta: Hírolvasó: Vita Paksról. A Financial Times tegnap azt írta, hogy az blokkolja a paksi bővítést. Aztán később kiderült, hogy nincs szó az építkezés leállításáról, mert az Unió csak a fűtőelemek Oroszországból való beszerzését kifogásolja. A kormányszóvivő szerint a fűtőelemekről egy-két héten belül egyeztetnek, de ez nem akadályozza a beruházást. Narrátor: Tegnap este közölte a Financial Times, hogy az Európai Unió blokkolta a paksi beruházás végrehajtását. Ennek oka, hogy az EURATOM nem járult hozzá, hogy a fűtőelemeket kizárólag Oroszországból szerezze be Magyarország. Két óra sem telt el, Gíró-Szász András cáfolta, hogy az EU blokkolja a beruházást. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közölte, helyreigazítást kérnek a brit laptól. Aztán újabb fordulat, Navracsics Tibor, uniós biztos az Index-nek megerősítette a gazdasági lap értesülését. A magyar biztos is ott volt azon az ülésen, amikor az Európai Bizottság egyhangúan döntött a kérdésben. Reggel Lázár János az állami rádiónak azt mondta, hogy az Európai Uniónak nem érdeke, hogy blokkolja ezt a beruházást. A miniszter szerint intenzív tárgyalások zajlanak a kérdésben az Európai Bizottsággal, de ez nem azt jelenti, hogy a végén nem az oroszokkal állapodik meg a Kormány. Lázár János (Miniszterelnökséget vezető miniszter): Az EURATOM Ügynökséggel kollégáim tegnapelőtt is részletesen egyeztettek Luxemburgban. Jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódik, és az Európai Bizottság is elfogadhatóbb megoldást tesz, ami szolgálja a magyar érdekeket. Narrátor: Alig telt el újabb két óra, a kormányszóvivő sajtótájékoztatót hívott össze reggel kilencre. Kovács Zoltán (=KZ, kormányszóvivő): Talán a tőlem megszokottól ellentétesen én most fel fogok olvasni egy úgynevezett statement-et, kérdésekre ennek végeztével nem lesz mód. Narrátor: A kormányszóvivő ezután röviden összefoglalta, hogy mikor kötöttek szerződést az oroszokkal, és az hogyan járul hozzá az energiabiztonsághoz. Kovács Zoltán elmondta, a szerződéseket vizsgálták az illetékes uniós hatóságok, és nem kifogásolták azokat. Ez után írták alá a kivitelezési szerződéseket, az EURATOM azonban változtatást kért. Ez viszont nem blokkolja a beruházást. KZ: Várakozásaink szerint az intenzív tárgyalásokat követően az üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést az EURATOM észrevételeit figyelembe véve, heteken belül véglegesítjük. A fentiek egyértelművé teszik, hogy a Financial Times és forrásainak tegnapi híradása hamis és teljesen félrevezető. Narrátor: A kormányszóvivő többet nem mondhatott, mert azok az információk már titkosak. Kora délután aztán az Unió energiaügyi szóvivője közölte, hogy nem blokkolták a paksi építkezést, csak a fűtőelemek beszerzését vizsgálták. A szóvivő jelezte, hogy Magyarország hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához. 3

4 Ezután a kormányszóvivő interjút adott az ATV-nek. Azt mondta, nem véletlenül volt egy közleményszerű tájékoztató reggel, annyit mondhattak, amennyit a tárgyalások megengednek. A fűtőelemek szállításáról várhatóan egy-két héten belül megegyezhetnek, ez nem hiúsíthatja meg a beruházást. KZ: Spekulációkkal és híresztelésekkel nem tisztje a Kormánynak, illetve a beruházással foglalkozóknak foglalkozni, ez egy kellően átlátható, a lehetőségekhez képest nyitottan zajló projekt. Nem biciklitárolót építünk, ahogy szoktuk mondani, tehát azok az intézkedések, amelyeket az információ védelmében és az egyeztetések védelme érdekében bevezettünk, azok abszolút indokoltak. Narrátor: Mindeközben a Financial Times reagált Gíró-Szász Andrásra. A lap közölte: fenntartják állításaikat. Hírolvasó: Az ellenzék szerint a brüsszeli vétó azt jelenti, hogy azonnal le kell állítani a paksi projektet, és ki kell deríteni, hogy a Kormány miért titkolta egy hétig a döntést. A Fidesznél viszont azt mondják, a baloldal megint a nemzeti érdekek ellen harcol és kárörvendő. Narrátor: Teljes nyilvánosságot akarnak a szocialisták. Az MSZP szerint a Kormánynak azonnal be kell fejeznie a hazudozást és nyilvánosságra kell hoznia az uniós döntés részleteit Tóth Bertalan (frakcióvezető-helyettes, MSZP): A paksi bővítés uniós blokkolása bebizonyította, hogy nem lehet az Európai Unió és az emberek háta mögött piszkos paktumokat kötni az oroszokkal, pláne nem egy olyan miniszterelnöknek, akire az ügynökmúlt árnyéka vetül, és aki a szélsőséges Jobbik támogatásával verte át ezt a bővítést a magyar Országgyűlésen. Narrátor: A DK alelnöke azt mondta, hazudozás helyett meg kell nevezni a felelőst, aki egy hete tudnak a Bizottság döntéséről. Molnár Csaba (alelnök, Demokratikus Koalíció): Itt a lehetőség arra, hogy fel tudjuk mondani az oroszokkal kötött atomszerződést, illetve az oroszokkal kötött óriási, Magyarországot harminc-negyven évre eladósító hitelszerződést is. Narrátor: Az LMP szerint az Unió vétója a Kormány egyértelmű kudarca. Szél Bernadett (képviselő, LMP): Az események ugyanakkor a keleti nyitás politikai kudarcát is mutatják. Emellett nagyon fontos, hogy a Kormány most ne kezdjen el kufárkodni az atomprojekttel. Narrátor: Jávor Benedek uniós képviselő szerint most már az egész paksi beruházás az oroszokon múlhat. Jávor Benedek (uniós képviselő): Ha ettől elesnek, és előállhat egy olyan helyzet, hogy az új paksi blokkok üzemanyagát nem az orosz fél fogja szállítani, akkor kérdéses, hogy az orosz fél számára lesz-e még így értelme az egész projektnek. Narrátor: Az Együtt szerint le kell állítani a paksi bővítést. Szelényi Zsuzsa (képviselő, Együtt Magyarországért): Katasztrofális projekt a paksi, a Paks 2-ről szóló projekt, ami Magyarországon nyilvánvaló módon egy hosszú távú történelmi hibát alapoz meg. Narrátor: A JOBBIK most már érti, miért kellett titkosítani és Áder Jánosnak pedig gyorsan aláírni a törvényt. Ugyanakkor cégek lobbiját látják az uniós döntés mögött. Szilágyi György (=SzGy, képviselő, JOBBIK): Legfőképpen semmi másról nem szól az EU egész működése, mint hogy az Európai Unió a hatalmát és az erejét kihasználva lobbizzon, különböző kedvezményeket biztosítson nyugat-európai tőkeerős cégeknek. Fodor Gábor: A Fidesz-kormány körül most már folyamatosan naponta jelentős botrányok vannak. 4

5 Narrátor: A liberálisok szerint az ország óriási tehertől szabadulna meg a projekt leállításával. A Fidesz közleményben úgy reagált, a baloldal most is a nemzeti érdekek ellen harcol és kárörvend a magyar lakosság áramellátását hosszú évtizedekre garantáló nemzetstratégiailag kiemelt beruházás blokkolásáról szóló ahogy fogalmaznak, hamis hír miatt. Hírolvasó: A fűtőelemekről szóló titkos szerződés tartalmától függ, hogy megépülhet-e Paks 2. Ezt mondták a híradónk által megkérdezett szakemberek. Holoda Attila volt energetikai helyettes államtitkár szerint ugyanakkor a teljes szerződésnek mindössze 20%-át teszi ki a fűtőelemekről szóló rész. Mint mondta, nem ez a beruházás legaggályosabb eleme. Narrátor: januárjában Moszkvában állapodott meg a Paks 2 megépítéséről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. A fűtőelemekről szóló szerződést tavaly év végén írták alá. Eszerint az első húsz évben csak a Roszatomtól vehet fűtőelemet Magyarország. A nagy mennyiségre tekintettel pedig az oroszok árkedvezményt adnak. A megoldásnak ezt a részét kifogásolta az EURATOM. Az atomenergiával foglalkozó uniós ügynökségnek minden jelentős nukleáris beruházást jóvá kell hagynia. Paks 2 esetében azonban ezt nem tette meg. Az egyoldalú orosz függőséget tartották túlzónak. Szakértők szerint a történtek után nem marad sok lehetősége a Kormánynak, megtámadhatja a döntést Luxemburgban, ami évekig tartó huzavonát hozhat, vagy újratárgyalja a szerződést az oroszokkal. Ámon Ada szerint az EURATOM döntése akkor jelentheti Paks 2 végét, ha a szerződésben kizárólagos orosz fűtőanyag volt az építkezés feltétele, amelyből nem akar engedni Oroszország. Ámon Ada (igazgató, Energiaklub): Amennyiben nem tudnak kompromisszumot találni a felek, tehát az orosz és a magyar fél ebben a kérdésben, akkor ez lesz az a pont, hogy ha az oroszoknak nem éri meg úgy felépíteni itt ezt az atomerőművet, hogy utána nem ők szállítják magát a fűtőelemet is hozzá, akkor ez az a pont. Narrátor: Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár szerint a helyzet akkor sem sokkal könnyebb, ha a szerződés nem zár ki más beszállítókat, vagy az oroszok hajlandóak újratárgyalni az erre vonatkozó részt. Ebben az esetben ugyanis Magyarország bukná az árkedvezményt, de rosszul járna Oroszország is. Holoda Attila (volt energiaügyi helyettes államtitkár): Ez a kedvezményes kamatozású 4,5%-os hitel, amit felajánlottak, az most elég távol áll jelenleg a piacon jelenleg az orosz állami kötvényeknek a kamatárához képest, ami 16-18% között van. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy ez a lépés most gyakorlatilag a teljes szerződés és a szerződéshez kapcsolódó összes eddigi előkészítési munkának az újraindítását feltételezi. Narrátor: Az üzemanyag-beszállításon túl a beruházásnak még két olyan része van, amelyet Brüsszel aggályosnak talált. A versenyjogi biztos a tiltott állami támogatások gyanúját vizsgálja, ami azért állhat fen, mert állami hitelből épülne Paks 2. És versenyjogi vizsgálat folyik azért is, mert tender nélkül nyerték a beruházást az oroszok. 2. A Kérelmező által megfogalmazott kifogás A Kérelmező szerint sértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az, hogy a műsorszám kifogásolt híradásában nem jelent meg a Reális Zöldek Klub álláspontja, miszerint a paksi üzemanyag-beszerzések esetében a probléma nem mai keletű, ugyanis a Szovjetunió összeomlása után felmerült, hogy az atomerőművek folyamatos fűtőanyag-ellátásának biztosítása érdekében Finnország és Magyarország megegyeznek abban, hogy alternatív szállítótól is vásárolnak fűtőanyagot. A biztonsági előírások szerint ehhez szükség volt arra, hogy egy töltetet megvásároljanak, azt a hatóság bevizsgálja, engedélyezze, s amelynek egy ciklusban legalább 12 hónapig hibamentesen üzemelnie kell. Finnország az engedélyezést és a próbaüzemet elvégezte, de végül maradt az orosz fűtőanyagnál, míg Magyarország a tervezésig jutott, többszöri nekifutásra sem vásárolt alternatív fűtőanyagot. A Reális Zöldek Klub egyúttal úgy véli, hogy a tárolt üzemanyagmennyiség megnövelése, 15 hónapos fűtőanyag-cserére történő áttérés esetén ráér az alternatív fűtőanyag kipróbálására, amennyiben az orosz beszállítás akadályba ütközik. 5

6 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv a és az Mttv. 12. (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. alapján A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Mttv. 12. (2) bekezdés szerint A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv pontja határozza meg: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. Az Smtv ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán kiindulópontként áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt híradás a Híradó című műsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal a paksi bővítés európai uniós megítélésével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó információkról, a bővítésre adott uniós válasz hazai politikai fogadtatásáról számolt be. A Híradó az ATV rendszeresen jelentkező hírműsora, amelyben a Médiaszolgáltató a nap legfontosabb híreiről számol be. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban a törvényi előírás célját is szem előtt tartva a közönség 6

7 tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a demokratikus közvélemény biztosítása érdekében írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III /2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen politikai vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a paksi bővítésről szóló szerződés európai uniós megítélésével kapcsolatos híresztelésekkel, a bővítésre adott uniós válasz hazai politikai fogadtatásával foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 7

8 4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont illetve annak egyes tartalmi elemei a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Kérelmező álláspontja szerint az érintett műsorszegmens tekintetében a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát az eredményezte, hogy nem hangzott el, hogy a fűtőanyag-beszerzés problémaköre nem újkeletű, ugyanis: A Szovjetunió összeomlása után felmerült az üzemanyag-ellátás folyamatosságának kérdése és ekkor a finnek és a magyarok megegyeztek abban, hogy egy alternatív szállító üzemanyagát is használni fogják. A biztonsági előírások szerint ehhez szükség volt arra, hogy egy töltetet megvásároljanak, azt a hatóság bevizsgálja, engedélyezze, majd az legalább egy ciklusban 12 hónapig hibamentesen üzemeljen. A finnek ezt az engedélyezést és próbaüzemet el is végezték, de megmaradtak az orosz üzemanyagnál. Magyarország csak a tervekig jutott el, többszöri noszogatásra sem vásároltuk meg az alternatív üzemanyagot az angol érdekeltségű cégtől. A reális zöldek szerint, ha a tárolt üzemanyag mennyiségét megnöveljük, 15 hónapos fűtőanyag cserére térünk át, akkor ráérünk az alternatív üzemanyag kipróbálására, amennyiben az orosz beszállítás akadályba ütközik. A EURATOM valójában egy lejárt gumicsontot rág újra. A műsorszegmens vizsgálata alapján a Hivatal megállapította, hogy az érintett műsorszegmens fő témája a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás európai uniós fogadtatásával kapcsolatban megjelent külföldi újságcikk és annak Kormány általi megítélése, valamint az uniós fogadtatás hazai politikai megítélése, az e témával kapcsolatos álláspontok bemutatása volt. A jelen határozat indokolásának 1. pontjában részletesen ismertetett tartalmú összeállítás alapján megállapítható továbbá, hogy az Európai Unió a megállapodás fűtőanyag-beszerzésre vonatkozó részét találta aggályosnak, nem pedig a bővítést. A műsorszámban elhangzottak vélemények azzal kapcsolatban, hogy az uniós észrevételek hogyan befolyásolhatják a megállapodást, illetve a szerződő felek viszonyát, Magyarország mozgásterét az ügyben. Ugyanakkor a Kérelmező az említett témakörben azon véleménye megjelenésének elmulasztását sérelmezte, miszerint a fűtőanyag-beszerzés megoldása érdekében Magyarország a Szovjetunió széthullásakor milyen stratégiát dolgozott ki, s az mennyiben került megvalósításra az azóta eltelt időszakban. A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Vagyis annak eldöntése, hogy mely témákat érint egy-egy műsorszám, kizárólag a szerkesztő, illetve a mindenkori médiaszolgáltató kompetenciájába tartozik. Az eljárás tárgyát képező összeállításban a Médiaszolgáltató a paksi bővítéssel kapcsolatos európai uniós megítéléssel, az ezzel kapcsolatban megjelent külföldi újságcikkel, annak Kormány általi fogadtatásával, s az 8

9 ügy hazai politikai megítélésével foglalkozott, az ezzel kapcsolatos álláspontokat jelenítette meg. A Médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága körében úgy határozott, hogy az előbbiekkel kapcsolatos témákhoz szorosan nem kapcsolódó előzményekkel így a fűtőanyag-beszerzés Szovjetunió széthullása utáni megoldása érdekében kidolgozott hazai tervekkel, illetve azok sorsával nem kíván az adott műsorszámban foglalkozni. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közönség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Ehhez kapcsolódóan, a Kérelmező beadványában rögzített kifogással összefüggésben mely szerint ismertetni kellett volna a fűtőanyagbeszerzés folyamatossága érdekében a Szovjetunió széthullásakor kidolgozott hazai stratégia az azóta eltelt időben mennyiben valósult meg a Hivatal az összeállítás vizsgálatát követően úgy értékelte, hogy a Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges (tehát az adott téma szempontjából releváns, egymástól eltérő) vélemények bemutatására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő tájékoztatások vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. A Hivatal a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú műsorszegmens, a Kérelmező beadványa, továbbá a Médiaszolgáltatónak az eljárás során kifejtett álláspontja alapján megállapította, hogy a Kérelmező véleménye ismertetésének elmaradása nem eredményezte a kifogásolt műsorszegmensben közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megsértését, az ugyanis nem kapcsolódott szervesen a műsorban szereplő tájékoztatáshoz. A Médiaszolgáltató feladata, jogszabályi kötelezettsége jelen esetben ugyanis az volt, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns információkat bemutassa, amely a fentiekben ismertetett módon meg is valósult, így a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el. Az előbbiekben kifejtett indokokra tekintettel a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte, továbbá az Mttv. 12. (2) bekezdéséhez kapcsolódóan mely a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszámokon belül, illetve a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában írja elő a Hivatal megállapította, hogy jelen esetben a Médiaszolgáltató a műsorszámon belül eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ezért a műsorszámok sorozatában megvalósuló kiegyensúlyozott tájékoztatást nem tette vizsgálata tárgyává. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és a 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv (6) bekezdése rendelkezik. 9

10 Az eljárás során a Ket a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, április 10. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából dr. Pap Szilvia főosztályvezető Kapják: 1. Személyes adat 10