HATÁROZAT. elutasítja.

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) személyes adat által képviselt Hír Televízió Zrt. (1033 Budapest, Szentendrei út , a továbbiakban: Médiaszolgáltató) HÍR TV elnevezésű médiaszolgáltatásában augusztus 9-én 19 óra 30 perctől sugárzott Bruttó című műsorszámával kapcsolatban, augusztus 13-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján augusztus 14-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u ) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező augusztus 13-án érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató HÍR TV elnevezésű csatornáján augusztus 9-én 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott Bruttó című műsorszámnak a paksi bővítéssel kapcsolatos Láncreakció című összeállítását kifogásolta. A Kérelmező sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató említett műsorszámában a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, a bővítést támogató álláspontja ennek keretében az a véleménye, hogy a magyar-orosz államközi szerződés eredményével Magyarország növeli energiafüggetlenségét nem jelent meg, holott a Reális Zöldek Klub 2013 decemberétől kezdődően tizenöt alkalommal tette közzé a témával kapcsolatos álláspontját a Magyar Távirati Iroda útján, amelyet számos hírportál és Magyarország Kormánya is átvett. A Kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt műsorblokk nem csupán kiegyensúlyozatlan tájékoztatást nyújtott, hanem a paksi bővítést ellenző pártok szolgálatában szerkesztődött. A Kérelmező kifejtette, hogy bár az összeállításban politikusok nem szólaltak meg, azonban a nem azonos szakmai képzettséggel rendelkező megszólalók kiválasztása mégis e politikusok érdekeit szolgálta. Véleménye szerint a paksi bővítést támogatók közül csupán egy személy szólalt meg (Aszódi Attila), míg a bővítés ellenzői oldaláról több személy (Kaderják Péter, Vértes András, Balogh László) is lehetőséget kapott véleménye ismertetésére, ezáltal azt a valótlan képzetet keltette a nézőkben, hogy az igazság az tömegkategória kérdése lenne. A Kérelmező álláspontja szerint a témakör feldolgozása elmélyült vizsgálódást feltételez, a gyors és közkeletű feltételezések helyett a szakemberi kör közös nevezőre hozása helyett a nemzet egészét szolgáló műsorkészítés kellett volna célként megjelenjen. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és e törvény 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése 1

2 esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. Az Mttv értelmében a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv ) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A beadvány, - bár megjelölése Panaszbejelentés - tartalma szerint az Mttv ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. (1) bekezdésében foglaltak amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel, továbbá a Ket. 20. (1) bekezdés alapján amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv (1) bekezdése szerint augusztus 14-én hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek - a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott - kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hivatal a beadvány alapján megállapította, hogy a Kérelmező nem nyilatkozott arról és nem igazolta, hogy a Médiaszolgáltató részére kifogását mikor küldte meg, valamint, hogy e kifogását a Médiaszolgáltató mikor vette kézhez. Az előbbiek alapján, a tényállás tisztázása érdekében, a Ket. 37. (3) bekezdése és a 31. (2) bekezdése alapján augusztus 19-én, MN/ /2014. ügyiratszámú végzésében a Médiaszolgáltatóhoz fordulás tényét és körülményeit alátámasztó dokumentumok (telefax hívás jelentés, tértivevény, a Médiaszolgáltató visszaigazoló elektronikus levele másolata stb.) benyújtására hívta fel a Kérelmezőt. A Hivatal MN/ /2014. ügyiratszámú végzésére a Kérelmező augusztus 21-én érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványában reagált, melyhez mellékelte kifogásának a 2

3 Médiaszolgáltató felelős szerkesztője részére augusztus 11-én történt megküldését, illetve a kifogásnak a Médiaszolgáltató által augusztus 13-án való átvételét igazoló tértivevény másolatát. A Hivatal a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. Ezt követően a Hivatal augusztus 26-án kelt, MN/ /2014. iktatószámú végzésében a Ket. 29. (3) bekezdésében foglaltak szerint értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján a Kérelmező kifogására a Médiaszolgáltató nem válaszolt, az Mttv (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjessze elő a végzés mellékleteként csatolt MN/ /2014. számon iktatott kérelemmel, valamint a pótlólag benyújtott MN/ /2014. számú beadvánnyal (a Kérelmező kifogásával) kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. A Kérelmező augusztus 26-án érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványában, kérelme kiegészítéseként előadta, hogy véleménye szerint a Bruttó című műsorszám szerkesztősége a kifogásolt összeállítás címének ( Láncreakció ) megválasztásával befolyásolni kívánta a nézőket. Beadványában a Kérelmező kifejtette, hogy az általában emberi mulasztás vagy automatikus beavatkozás eredményeként fellépő robbanással összefüggésben a paksi blokkoknál láncreakció bekövetkezése kizárt, mert a vízzel hűtött és vízzel moderált reaktorok tartályai hőmérsékletének növekedésével a reaktorok is egyre biztonságosabb állapotba kerülnek, tehát negatív hőfoktényezővel rendelkeznek. A Kérelmező az előbbi nyilatkozatán túl beadványában ismertette a Reális Zöldek Klub témával kapcsolatos és különböző hírportálok által is átvett közleményét is. A Kérelmező által megjelöltek szerint június 24-én közzétett közlemény az alábbiakat rögzíti: A Kormány a jövő generációk érdekében tett! Nemzetünk egész jövője került jó útra a paksi hitelszerződés elfogadásával. Adománya az isteni gondviselésnek, hogy a második Orbán kormány felismerte a paksi villanytermelés megőrzésé, fejlesztése a magyar jövő záloga. Paks I által befizetett amortizációs költségekből az állam sok mindent adott már az országnak! A reális zöldek nagyra értékelik, hogy a Kormány gondoskodott az 1966-ban megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezményt követően keletkezett hazai nukleáris tudás megőrzéséről, az erőművi gépgyártás újra indításáról, a hitelszerződést a megkötötte és a Magyar Országgyűlés elfogadta. A Paks 1-4 blokkok az elmúlt 30 években termelték nekünk a legolcsóbb villanyt. A Kormány azt is felismerte, hogy Paks I által befizetett amortizációs költségekből az állam mi mindent adott már az országnak a jelen generációk jólétének biztosítása céljából. Paksi értékcsökkenési leírást, amennyiben az állam bankba rakta volna egység. Az állam nagyon helyesen a paksi értékcsökkentési leírást befektette, infrastruktúrába, egészségügybe, oktatásba, amelyek társadalmi haszna meghaladta, a banki kamatot. A Kormány akkor járna el a jövő generációk ellenében, ha Paks 1-4 blokkok 50 éves üzemideje során keletkező amortizációs költséget a jelen és nem a jövő generációk érdekében használná fel, nem Paks bővítésére fordítaná. A Kérelmező a Hivatalhoz szintén augusztus 26-án érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványához mellékelte a kifogása Médiaszolgáltató felelős szerkesztője részére történt megküldése, valamint a kifogás Médiaszolgáltató általi átvétele időpontját igazoló feladóvevény és tértivevény eredeti példányait. A Hivatal MN/ /2014. ügyiratszámú végzésére a Médiaszolgáltató megfelelően igazolt jogi képviselője útján szeptember 3-án érkezett, MN/ /2014. számon iktatott beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint a Bruttó című műsorszám Láncreakció elnevezésű műsorblokkjában közölt tájékoztatása kiegyensúlyozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt, abban a Kérelmező által hiányolt álláspont is megjelent. Az előbbiek indokolásaként a Médiaszolgáltató kifejtette, hogy a kifogásolt műsorblokkban a Reális Zöldek Klubhoz hasonlóan a Paksi Atomerőmű bővítését pártoló (Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mellett Juhász János, Paks város polgármestere) és ellenző (Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke) személyek számára is biztosította véleményük kifejtésének lehetőségét, továbbá szakértőket (pl. Balogh Lászlót, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökét) is megszólaltatott. A Médiaszolgáltató rögzítette, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a 3

4 szereplők, nyilatkozók megválasztása tekintetében szerkesztői szabadsága nem korlátozható, kötelezettsége a kiegyensúlyozott tájékoztatásra terjed ki, e körben azonban összhangban az Mttv (2) bekezdésében foglaltakkal nem kötelezhető arra, hogy bárki számára, aki egy adott, bemutatásra került téma kapcsán véleménnyel rendelkezik, műsoridőt és megjelenési lehetőséget biztosítson. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató HÍR TV csatornáján augusztus 9-én 19 óra 30 perctől sugárzott Bruttó című műsorszám 19:32:25-kor kezdődött Láncreakció elnevezésű műsorblokkja a következőket tartalmazta: Műsorvezető: Láncreakció. A paksi atomerőmű bővítés jegyében indult az év. Háromezer-milliárd forintnyi hitel harminc évre és újra orosz építők Pakson. Januári riportunkban annak jártunk utána, mit ér az országnak az atomerőmű és van-e más megoldás. Riporter: Messziről látszik a paksi atomerőmű négy reaktora. Ezek adják Magyarország áramellátásának negyven százalékát. Mellettük épülhet majd fel a két új reaktor, amelyekkel már Paks legalább tíz éven át az ország áramellátásának felét fedezné. Az energiára szükség is lesz, mert hogy sok áramot fogyasztunk. A Magyar Villamosművek szerint másfél százalékkal nő a felhasználás a következő években, és ugyanígy számolnak a Nukleáris Intézetben is. Aszódi Attila igazgató, Nukleáris Technikai Intézet: Az országnak az lenne a célja, hogy fejlődjön Ugye látjuk azt, hogy a GDP növekedésben például Szlovákia ma megelőzi Magyarországot, a csehek is jobban állnak. Mi azt reméljük, hogy ezen majd lehet fordítani és a villamos energia igény növekedésére lehet számítani mindenképpen a gazdasági fejlődésnek a fellendülésével. Riporter: Jelenleg Magyarországon évente 44 TWh-nyi áram fogy el. A most működő reaktorok ennek harmadát termelik meg. A két új reaktor további 18 TWh-t ad majd. Persze az atomerőmű mellett egyéb forrásokból is van energia: itt vannak a gáz és szénerőművek, de hét százalékot tesz ki a megújuló energia és huszonöt százalék, vagyis a fogyasztás negyede import. Szakemberek szerint ezért félő, hogy hirtelen annyi áramunk lesz, amennyit nem tudunk majd elhasználni. Kaderják Péter igazgató, Corvinus Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpont: Abban a mondjuk tervezett tíz évben, amikor az új blokkok és még a régi blokkok is együtt működnek, és ennek következtében Magyarországon lesz egy olyan 4400 megawattnyi atomerőmű kapacitás, működő kapacitás Magyarországon, akkor, hát akkor az az meg fogja haladni a hazai keresletet. Riporter: A GKI is így számol. Bár szerintük is kellenek az új reaktorok, de azokat elég lenne akkor felépíteni, ha a jelenleg működők leállnak, és akkor is csak egy kisebb teljesítményűre lenne szükség. Vértes András elnök, GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt.: Nem érthető, hogy miért kell re atomerőművet építeni, bőven ráérnénk öt, hat, hét évvel későbbre fölépíteni. És ez még adna időt arra is, hogy uram bocsá közben a technológiai feltételek azért változhatnak a világban. Riporter: Új energiaforrásokra azonban, előbb-utóbb biztosan szükség lesz. Ebben mindenki egyetért. A mostani reaktorok élettartama ugyanis véges. Az egyes blokk működését 2032-ig hosszabbították meg, a másik három a mostani állapot szerint azonban csak 2017-ig működhet. Bár várhatóan ott is meghosszabbítják az üzemidőt, érdemes előre gondolkodni. Aszódi Attila: Az új blokkok tekintetében azzal számolunk, hogy hosszú távon ki kell váltani majd a most működő és 2032 után leálló egyes négyes reaktorokat. Ennek az előkészítése időben el kell, hogy kezdődjön, hiszen egy atomerőmű építése hosszú folyamat. 4

5 Riporter: Mi lenne akkor, ha atomreaktorok helyett fosszilis vagy újrahasznosított energiával próbálkoznánk? Ha gázerőművel pótolnánk az atomerőművet, az hétmillió tonnával több szén-dioxidot termelne, a szénerőmű pedig még ennél is környezetszennyezőbb. Kaderják Péter: Természetesen jóval magasabb lenne, több millió tonnával magasabb lenne a széndioxid kibocsátása például egy nukleáris blokkokat nem tartalmazó hazai erőmű mixnek, mint egy olyannak, amiben van nukleáris kapacitás is, hiszen a nukleáris energiatermelés nem bocsát ki széndioxidot. Riporter: Akkor gondolkodjunk inkább alternatív energiaforrásban? Aszódi Attila: Villamos energia ellátásunk nem tud száz százalékban megújulókra alapozódni. Riporter: Az atomerőmű éves szinten 8400 órán át működik 95 százalékos kihasználtsággal. A napenergia ehhez képest csak 10 százalékos kihasználtságú, hiszen éjszaka nem süt a nap. Ugyanakkor a berendezések megépítése jóval drágább, mint az atomerőműnél. A szélerőmű esetében sem lenne jobb a helyzet: 1840 órás évi működésével ugyanis csupán 21 százalékos a kihasználtsága. Aszódi Attila: A szélerőmű ingadozva termel, és ha megnézzük egy évre integrálva, egy évre kiátlagolva, hogy valójában mennyit termel egy szélerőmű, akkor azt kapjuk, hogy a teljesítményéből a teljes kihasználtsággal előállítható villamos energiához képest annak mindössze ötödét adja egy év átlagában. Mert hiszen nagyon sok olyan időszak van, amikor egyáltalán nem fúj a szél. Riporter: Ha a két új paksi reaktort szélerőművel helyettesítenénk, ötezer darabot kellene építeni belőle. Most kevesebb, mint kétszáz van belőlük országszerte. Ráadásul a villamos energia tárolását is meg kellene oldani, hogy akkor se legyen áramkimaradás, ha nem fúj a szél. Aszódi Attila: Több héten keresztül kellene tudnunk annyi villamos energiát tárolni, hogy a rendszernek a működését hosszú távon fenn lehessen tartani. Ilyen technológia pedig sajnos jelenleg nem áll rendelkezésünkre. Riporter: Persze az sem lehetséges, hogy csak atomerőmű termelje az áramot, annak a szabályozása ugyanis sok időt vesz igénybe és drága is. Ezért azokban a napszakokban, amikor megugrik az áram igényünk ilyen a reggel és az este, az alternatív energiát kell használnunk. Balogh László, Magyar Megújuló Energia Szövetség: Mind az atomenergiának, mind a fosszilis energiahordozóknak, mind pedig a megújuló energiaforrások alkalmazásának helye van egy nemzetgazdaságban, azt pedig meg kell határozni, hogy ebben az energiatermelő portfólióban milyen mértékig vegyenek ezek a különböző energiaforrások részt. Riporter: Az áramszükségletet mi magunk is szabályozhatnánk. A Századvég Gazdaságkutató kimutatása szerint különösebb gond nélkül takaríthatnánk meg döbbenetes mennyiségű energiát, csak az izzók lecserélésével. Zarándy Tamás üzletágvezető, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Csak önmagában ezeknek az izzólámpáknak a cseréjével el lehet érni, hogy a téli villamos energia fogyasztás esetében egy erőművel kevesebbre van szükség. Riporter: Ehhez azonban az kell, hogy élni is tudjunk a lehetőséggel. Egy dunaújvárosi kísérlet épp az ellenkezőjét bizonyította. Hiába szerelték fel a házat szellőztető berendezéssel, szabályozható fűtésrendszerrel, az emberek mégsem takarékoskodtak. Aszódi Attila: Habár a szabályozási lehetőség a fogyasztó kezébe került, de aki húsz éven keresztül megszokta, hogy neki a magas emeleten huszonöt fok van, az habár lejjebb szabályozhatta volna most, 5

6 de nem szabályozhatta le a rendszert, nem csökkentette le a hőmérsékletet, mert ahhoz volt hozzászokva. Riporter: De térjünk vissza a paksi atomerőműhöz és az alternatív energiához. A tervek szerint körülbelül háromezer milliárd forintból épülne fel az ötös és a hatos reaktor, amelyek 2080-ig működnének. Kaderják Péter: Száz-száztíz euró környékén lévő megawatt óránkénti ár azért az kellene ahhoz, hogy a projekt ne legyen veszteséges, és csak az áram értékesítésből vissza tudja fizetni a hiteleket. Riporter: Ez azt jelentheti, hogy akkor a lakossági áramszámla is növekedhet? Kaderják Péter: Hát bizony igen. Riporter: Az Energia Klubnál is úgy számolnak, hogy a magasabb költségek miatt drágábban termel majd a két új reaktor a régiekhez képest. Perger András, energiapolitikai szakértő: Nagyon valószínű, hogy az új atomerőmű által termelt energia ár az a mostani a mostaninak körülbelül a kétszerese lesz legalább. Ebben benne van a hiteltörlesztés, a kamatoknak a költsége, ami nagyságrendileg olyan forintot is kitehet, és erre jön még rá az üzemeltetési költség, az üzemanyag költség, a radioaktív hulladékok kezelésének költsége, az egyéb, egy-két apróbb tétel. Így jön ki egy olyan forintos kilowatt óra ár szerintem, amivel már reálisan lehet számolni. Riporter: Összehasonlítottuk, hogy mennyibe kerülne az áram, ha alternatív energiával állítják elő. Miután Magyarországon szabott árak vannak, ezért német példát mutatott a szakértő. Perger András: Szárazföldre épített szélerőművek tekintetében a mostani német átvételi árak azok alacsonyabbak, alacsonyabbak lehetnek, mint egy új atomerőmű által termelt villamos energia ára. Paksra azt mondjuk, hogy olyan 30 forint körüli, akkor szélenergiával olyan forint közötti árral kalkulálhatunk. A napenergia ennél egy kicsivel drágább, nagyságrendileg azonban már összevethető a paksi adattal. Riporter: A Kormány szerint a felépülő két új reaktor is magyar tulajdonban lesz, amellyel ráadásul tízezer új munkahelyet teremthetnek. A beruházás 40 százalékát végezhetik majd. Hajdú János, Paks polgármestere: Pozitívan állunk a bővítéshez, hiszen primer érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Egy stabil foglakoztatást jelent a városnak, komoly iparűzési adó bevételt és a város hosszú távú fennmaradásához, a jelenlegi szinten való fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges. Riporter: Szóval érvek és ellenérvek is bőven vannak a paksi ötös és hatos reaktor ügyében. De sok részlet tisztázatlan még: nem tudni mi lesz azzal az áramfelesleggel, amelyet akkor termel Paks, amikor mind a hat blokk egyszerre működik majd. És kérdés még az áram ára is. Ami azonban tény: atomerőműre szükség van és lesz a jövőben is. 2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv a és az Mttv. 12. (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. 6

7 Az Smtv. 13. alapján A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Mttv. 12. (2) bekezdés szerint A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv pontja határozza meg: "időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.". A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban a törvényi előírás célját is szem előtt tartva a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat". Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán - kiindulópontként áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt Láncreakció című összeállítás a "Bruttó" című műsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal a paksi atomerőmű bővítése szükségességének 7

8 kérdéskörével foglalkozott; az érintett műsorszám második összeállítása pedig a szlovák-magyar gázvezeték energiafüggőséget és árat csökkentő hatásáról számolt be. A "Bruttó" a HÍR TV hetente megjelenő gazdasági magazinműsora, melyben a Médiaszolgáltató - honlapjának leírása szerint a gazdaságot érintő kérdésekre keresi a választ, kutatja az okokat, a törvényhozókat pedig szembesíti döntéseik következményeivel. Mottója: Bruttó amibe minden belefér, a kisemberek problémájától az ország helyzetéig. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens bár magazinműsor keretében belül került sugárzásra - olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban a törvényi előírás célját is szem előtt tartva a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a demokratikus közvélemény biztosítása érdekében írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III /2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen politikai vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a paksi atomerőmű bővítésének szükségességével, ennek körében az egyéb energiaforrásokkal való kiválhatósága és az energiatakarékosság kérdéskörével foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. 8

9 Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 3. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont illetve annak egyes tartalmi elemei a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett műsorszegmensben a paksi atomerőmű bővítése szükségességének kérdése került megjelenítésre. A Médiaszolgáltató a kérdéssel összefüggésben, a bővítést pártolók körében Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója és Hajdú János, Paks polgármestere álláspontját mutatta be, míg a bővítést ellenzők közül Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. elnöke szólalt meg. A műsorszegmens a témához kapcsolódó véleményeket is megjelenített: e körben Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója nyilatkozott a bővítés által elérhető várható kapacitásról és arról, hogy a nukleáris energiatermelés más módokhoz képest kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség részéről valamennyi energiatermelési mód szükségességéről nyilatkozott, Zarándy Tamás üzletágvezető az energiatakarékosság kérdéskörére hívta fel a dunaújvárosi példával összefüggésben a figyelmet, míg Perger András energiapolitikai szakértő számításokat mutatott be a paksi bővítés esetén az energia árához kapcsolódóan. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett műsorszegmens témája a paksi bővítés szükségessége volt, ennek keretében Magyarország energiaszükségletének és az energiatakarékosság kérdésével, valamint a nukleáris energiatermelés más energiatermelési módokkal való kiválthatóságával foglalkozott. A műsorszegmens megjelenítette a bővítést szükségesnek tartók ( pártolók ) és ellenzők álláspontját is, a fenti témával kapcsolatban pedig szakértők véleménye is megjelent. A Kérelmező beadványában a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, a bővítést támogató álláspontjának, e körben annak a véleményének a mellőzését kifogásolta, amely szerint a magyar-orosz államközi megállapodás eredményeként Magyarország energiafüggetlensége nőni fog. 9

10 A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező azon véleménye, amely a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, azt támogató álláspontjára vonatkozott, relevánsnak minősül, hiszen a műsorszegmensben elhangzott témához szervesen kapcsolódott. Ezen túlmenően a kérelemben megjelölt azon vélemény, amely a bővítés eredményeként az ország energiafüggetlenségének növekedésére vonatkozott, a műsorszegmens témája szempontjából nem minősült relevánsnak. A műsor keretei ugyanis nem adtak lehetőséget az atomerőmű-bővítés kapcsán felmerülő valamennyi kérdés tisztázására, ezért a Médiaszolgáltató kizárólag az energiafogyasztás, az energiatakarékosság, valamint az ország energiaszükségletének fedezése és az egyéb energiatermelési módokkal kapcsolatos kérdésekről számolt be, illetve szólaltatott meg szakértőket, e kérdésekhez pedig a Kérelmező hiányolt álláspontja nem kapcsolódott szervesen. 4. A hiányolt vélemény eltérő tartalma a közzétett véleményhez képest Tekintettel arra, hogy az előző pontban foglalt indokok alapján egyértelműen megállapító, hogy a Kérelmező által hiányolt vélemény fentiekben említett eleme releváns a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, a Hivatal azt a kérdést vizsgálta, hogy a hiányolt álláspont, vélemény az adott tájékoztatással kapcsolatban ismertetett nézetektől érdemben eltérő volt-e. Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány darab eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. A törvényi szabályozás a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények megfogalmazóit. A vonatkozó médiaigazgatási szabályozás alapján a médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen. A médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges a fentiek szerint az adott hír vonatkozásában releváns, és egymástól eltérő véleményeket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen, eltérő nézetek. Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja. A fentiekhez kapcsolódóan, a Kérelmező azon kifogásával kapcsolatban, amely a paksi bővítés témakörével foglalkozó műsorszegmensben megszólalók kiválasztására és szakmai alkalmasságára, hátterére vonatkozik, a Hivatal a Médiaszolgáltató MN/ /2014. számon iktatott beadványában rögzítettekkel egyezően megállapította, hogy az Mttv. 3. -ában rögzített szerkesztői szabadság keretei között, valamint az Mttv (2) bekezdésében foglaltak alapján a Médiaszolgáltató törvényi kötelezettségének eleget tett (tehát a Kérelmező kifogása szerint ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ugyanezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott.) A Hivatal megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltatónak a Kérelmező által megjeleníteni kívánt, a Reális Zöldek Klub véleményét nem kellett ismertetnie, a tájékoztatás e nélkül nem vált kiegyensúlyozatlanná. A vizsgált összeállítás a Reális Zöldek Klub álláspontjának bemutatása nélkül is megfelelt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, tekintettel arra, hogy véleménye a bővítést pártolók, így Aszódi Attila által képviselt és a műsorszegmensben megjelenített állásponttól lényegében nem különbözött. 10

11 A Reális Zöldek Klub mondanivalójának a műsorszegmensben megjelent tájékoztatáshoz kapcsolódó eleme érdemben megegyezett az Aszódi Attila által kifejtett álláspont lényegével, amely a paksi bővítés szükségességére vonatkozott. A Reális Zöldek Klub álláspontjának lényegi mondanivalója ugyanis hasonlóan Aszódi Attila előbbiekben említett véleményéhez szintén azt tartalmazta, hogy a paksi atomerőmű bővítése, működésének fenntartása szakmai szempontok alapján szükséges. A Hivatal a fentiekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a témához kapcsolódó releváns álláspontok lényegének kiemelése azért fontos, mivel a vélemények képviselői eltérő megfogalmazással, némileg más-más szemszögből fejtik ki nézeteiket, ugyanakkor azokat összevetve, lényegük ettől még nem feltétlenül különbözik. Mint ahogy a leírtak szerint ez utóbbi a jelen esetben is megállapítható. A Hivatal a kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kérelmező által hiányolt, a paksi bővítés szükségességével kapcsolatos álláspontja ugyan releváns volt a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, ugyanakkor a műsorszegmensben már megjelenített véleménytől nem tért el, azaz a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt, ezért a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Reális Zöldek Klub álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és a 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv (6) bekezdése rendelkezik. Az eljárás során a Ket a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, szeptember 5. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából dr. Pap Szilvia főosztályvezető Kapják: 1. Személyes adat 11