Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1454/2013. (IX.25.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2013. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1454/2013. (IX.25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat ; a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) RTL Klub megnevezésű médiaszolgáltatásában augusztus 13-án 18 óra 30 perctől sugárzott Híradó című műsorszámával kapcsolatban, augusztus 23-án benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelme alapján augusztus 24-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A bíróság a keresetlevelet harminc napon belül tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. I n d o k o l á s A Kérelmező a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) augusztus 23-án érkezett beadványában a Médiaszolgáltató RTL Klub csatornája által augusztus 13-án 18 óra 30 perctől sugárzott Híradó című műsorszámnak az Ezerötszáz ember bocsát el a Dunaferr című összeállításával kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és e törvény 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. Fenti rendelkezést alapul véve, a jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv (1) bekezdése és 182. u) pontja alapján a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiatanács az 1327/2011. (X.5.) számú határozatával a Médiaszolgáltatót JBE médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek -

2 a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott - kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Kérelmező a Médiaszolgáltató augusztus 13-i műsorszámára vonatkozó kifogásával az általa csatolt, a fax elküldését igazoló adási nyugta tanúsága szerint augusztus 14-én 11:09-kor, azaz a 72 órás határidőn belül fax útján fordult a Médiaszolgáltatóhoz. A Kérelmező kérelmét szintén a törvényben előírt határidőben, a kifogásolt műsorszám közzétételétől számított 10 napon belül, augusztus 23-án fax útján nyújtotta be a Médiatanácshoz. A Médiatanács a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiatanács nevében, dr. Auer János koordinátor tag, a Médiatanács tagja augusztus 27-én kelt, MN/ /2013. számú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámában vagy azt követően sugárzott egyéb tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. Mindezeken túl felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató szeptember 16-án érkezett beadványában élt nyilatkozattételi jogával. A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 12. (2) bekezdésében, valamint az Smtv ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeit, amikor a kifogásolt hírblokkban nem közölte a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját. Az üggyel kapcsolatban Bertha Szilvia országgyűlési képviselő közleményt adott ki. Előadta továbbá, hogy a Médiaszolgáltató a kifogására nem válaszolt, az abban foglaltakat nem teljesítette. A Kérelmező hivatkozott az Smtv ában foglalt rendelkezésre is. A Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását kérte, vagy azt, hogy a Médiatanács kötelezze a Médiaszolgáltatót arra, hogy ismertesse a Jobbik álláspontját. A Kérelmező álláspontjának alátámasztására a Médiaszolgáltatónak küldött kifogásához csatolt egy MTI tudósítást is, melynek tartalma a következő: Budapest, augusztus 13., kedd (MTI) Az ISD Dunaferrnél bejelentett ezerötszáz fős leépítéssel a Jobbik szerint a Fidesz-KDNP sokadjára bizonyította, hogy nem tudja kezelni a válságot, az előző szocialista kormányok pedig a Dunaferr rablóprivatizációjáért és tönkretételéért felelősek. 2

3 Az ISD Dunaferr vezetése hétfőn közölte, hogy tartós veszteségesség miatt ezerötszáz fős létszámleépítést hajt végre. Keddi közleményében Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője emlékeztetett: a Dunaferr csoport külföldi tulajdonosai a gazdasági helyzet változása miatt már hónapok óta kilátásba helyezték a dolgozói állomány radikális csökkentését, a dolgozók azonban a Kormánytól semmilyen hatékony segítséget nem kaptak. Így nem történt meg például a privatizációs szerződés, és az abban foglalt feltételek teljesülésének Jobbik által szorgalmazott felülvizsgálata sem. Bertha Szilvia felidézte, hogy a Kormány tavasszal ígéretet tett arra, hogy különböző eszközökkel segíteni fogja az acélgyártásra szakosodott dolgozók egyoldalú ismereteinek bővítését, átképzésüket és munkához jutásukat. A térségben azonban tavasz óta nem változott érdemben az üres álláshelyek száma, így a most bejelentett ezerötszáz fős leépítésben érintettek átképzésük esetén is csak az ország egyéb területein, családjuktól elszakadva tudnak megélhetést találni, vagy külföldre mennek közölte. A Jobbik szerint az eredménytelen munkahelyteremtő programokra, szociális alapú átképzésekre értelmetlenül elszórt tíz és százmilliárd forintokat valódi termelő és gazdaságélénkítő beruházásokra, vállalkozásfejlesztésekre, valamint a külpiacok keresésére kellene fordítani. A Médiaszolgáltató szeptember 16-án érkezett beadványában a kiegyensúlyozottsági kérelem elutasítását és a hatósági eljárás megszüntetését kérte. Elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbik tendenciózus eljárást folytat a média szinte valamennyi szereplőjével szemben. A kifogások többsége azt nehezményezi, hogy valamely jelentőséggel bíró, vitatott kérdésről nem számolt be a Médiaszolgáltató. A parlamenti demokrácia sajátja, hogy a parlamentbe bekerült pártok az országgyűlésben felmerülő valamennyi kérdésről értesülnek, azokról véleménnyel rendelkeznek, és ezekről rendszeresen tartanak sajtótájékoztatót. A Médiaszolgáltató egyetért a Médiatanács 810/2010. (XII.15.) számú határozatában megfogalmazottakkal, miszerint a sajtószabadság alkotmányos jogát sértené, ha egy párt maga dönthetné el, hogy nyilvános rendezvényén elhangzottakból mely mondatok, milyen sorrendben, milyen felvételek kíséretében kerülhetnek be egy híranyagba. Mindezeken túl a napi több tucat sajtótájékoztatóról esetenként nem is értesül, és egyébként is az azokon való részvétel fizikai korlátba ütközik, hiszen nem rendelkezik olyan technikai és személyi feltételekkel, hogy valamennyi sajtótájékoztatón részt tudjon venni. A Médiaszolgáltató megjegyezte továbbá, hogy az ellenzéki párt sorozatos beadványaiban legtöbb esetben csupán a dátumot, valamint a téma megjelölését cserélgeti. Rögzítette továbbá, hogy a Kérelmező azt sérelmezi, hogy a kifogásolt hírblokkban nem közölte a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a hír kapcsán megszólaltatott egy dolgozót, a Dunaferr szóvivőjét és egy szakszervezeti vezetőt. Tehát a bejátszásban nem került ismertetésre egyetlen politikai szereplő, ekként egyetlen parlamenti párt véleménye vagy álláspontja sem. A Médiaszolgáltató rögzítette, hogy egy közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) számú határozatára. Előadta, hogy a kifogásolt riportban az ukrán-orosz tulajdonú gyárban várható leépítésekről volt szó. Az összeállítás nem érintette sem a kormányzati oldal, sem az ellenzék mindezzel kapcsolatos álláspontját, esetleges javaslatait, ugyanígy nem volt szó a társaság történeti áttekintéséről, és korábbi privatizációjáról sem. Rögzítette továbbá, hogy a szerkesztői szabadság körében szabadon válogathat az egyes események között, és felelőssége pusztán arra terjed ki, hogy a kiválasztott témákat a törvényben foglalt követelményeknek megfelelően mutassa be. Ennek kapcsán ismét hivatkozott a Médiatanács 810/2010. (XII.15.) számú határozatára, illetve az ügyben született bírósági ítéletekre. A Médiaszolgáltató utalt továbbá arra, hogy az Smtv. és az Mttv. vitájában a Hatóság és a Kormány is gyakran használta azt az argumentációt, hogy a kiegyensúlyozottság tétele a korábbi törvényben is szerepelt, és számos határozat és bírósági ítélet irányadó annak értelmezését illetően, vagyis az új jogszabályok életbe lépésével ennek a kérdésnek a megítélése érdemben és a médiaszolgáltatók hátrányára nem változik. Meggyőződése szerint ezért továbbra is követendő 3

4 a bíróság által is megerősített korábbi elv, mely szerint a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről szóló tudósításnak kell kiegyensúlyozottnak lennie, és egyetlen médiaszolgáltatónak sem kötelessége minden, a potenciális érintettek által fontosnak ítélt eseményről, véleményről beszámolni. A Médiaszolgáltató utalt a Médiatanács 1653/2011. (XI.16.) számú határozatára is, mely szerint az Mttv. 3. -ában alapelvi szinten rögzített szerkesztői szabadság alapján a médiaszolgáltató szabadon határozza meg a műsorszámban közzétett hírek körét, azonban felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. A kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. A médiaszolgáltatókat nem terheli tájékoztatási kötelezettség, azaz a szerkesztői szabadságra tekintettel saját belátásuk szerint dönthetik el, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről számolnak be, kiket szólaltatnak meg. Senkinek sincsen alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban való szereplését, illetve véleménye abban való közlését. A Médiaszolgáltató szerint, ha egy sajtótájékoztató vagy egy országgyűlési, illetve EP képviselő bármely közleménye alanyi jogot keletkeztet a tájékoztató, híreket szolgáltató műsorban való szereplésre, azt eredményezheti, hogy bármely politikai erő tematizálhatná a műsorszámokat. Hivatkozott a Médiatanács 794/2013. (V.8.) és 1048/2013. (VI.19.) számú határozataira, amelyekben a Jobbik hasonló kifogásait utasították el, különös tekintettel arra, hogy a Kérelmező kifogása alaptalan, az nem tartalmaz az elhangzottakhoz képest eltérő, releváns álláspontot. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a híradó naponta több alkalommal jelentkező hírműsorszám, tehát annak jellege miatt a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozata vizsgálandó ebben a körben. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a Médiaszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol. Az egyes műsorszámok kiegyensúlyozottságára vonatkozó előírás arra késztetné a médiaszolgáltatókat, hogy kevesebb tájékoztató jellegű műsort készítsenek, és hogy egy-egy vitatottabb közügyet érintő kérdésről egyáltalán ne ejtsenek szót, a Hatóság eljárását elkerülendő. Ez pedig a médiaszolgáltatók öncenzúráját jelentené, amely nem a sokszínű tájékoztatás elérését segítené, hanem ellenkezőleg, a műsorok elszíntelenedéséhez vezetne, és a közügyek megvitatása ellen hatna. A Médiaszolgáltató utalt saját szakmai, etikai és jogi kódexére is, mely hírműsorai készítésének általános alapelveit meghatározza. Kifejtette továbbá, hogy az RTL Klub hírműsoraiban több alkalommal beszámolt a pártok, így többek között a Jobbik programjáról, rendezvényeiről, elnökének megszólalásáról, így egy-egy konkrét kérdésről alkotott véleményéről. A Médiaszolgáltató leszögezte, hogy a Jobbik véleményének és álláspontjának kifejtésére a hírműsoraiban több alkalommal is lehetőséget kapott. A Médiaszolgáltató hivatkozott továbbá a Hatóság decemberében kiadott, A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban című kimutatására, mely szerint a Jobbik megjelenése az RTL Klubon a vizsgált médiumokhoz viszonyítva átlagon felüli. Rögzítette, hogy a hírszerkesztés általános szabálya, hogy a tájékoztatás érdekében kiemel. Önmagában az, hogy egy párt tart sajtótájékoztatót vagy kiad egy közleményt, még nem szükséges és elégséges feltétel ahhoz, hogy az részben vagy egészben adásba kerüljön. Vannak témák, amelyek egy-egy médium számára fontosak, de vannak olyanok, amelyeket a szerkesztő nem ítél annak. Ez nem számon kérhető, hiszen az a sajtó irányítása, végső soron a cenzúra irányába vinné a törvényt és a joggyakorlatot. A Médiaszolgáltató szerint a Jobbik sorozatos panaszai alaptalanok, azok esetleges teljesítése alkotmányellenes gyakorlatot szülne, és szembe menne mind az Smtv., mind az Mttv. alapelveivel és szabályaival, és sértené a szerkesztői szabadságot. Mindezeken túl a sorozatos kifogások, az ezek alapján induló hatósági eljárások, az azokba befektetett munkaórák száma, az írásba foglalt végzések és határozatok irodaköltsége mind-mind indokolatlan többlet terhet generál a Hatóság számára is. Az előadottakra figyelemmel, álláspontja szerint eleget tett az Smtv. 13. és az Mttv. 12. (2) bekezdésében foglaltaknak. 4

5 A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok - a kifogásolt műsorszám tartalma, a kérelem és a Médiaszolgáltató nyilatkozata - alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató RTL Klub csatornája által augusztus 13-án 18 óra 30 perctől sugárzott Híradó című műsorszám 18:39:45-kor kezdődött, a Kérelmező által kifogásolt Ezerötszáz ember bocsát el a Dunaferr című összeállítása a következőket tartalmazta: Hírolvasó: Van, aki aznap tudta meg, hogy elveszítheti munkáját, amikor megszületett a gyereke. Ezerötszáz embert küld el a Dunaferr. A cég két év alatt ötvenmilliárdos veszteséget könyvelt el, ezért döntöttek a leépítés mellett. Azt viszont még senki sem tudja, kinek kell mennie. A vezetés azt ígéri, minden szabályt betartanak, és az elbocsátás után a cégnél maradó csaknem hatezer ember állása biztosabb lesz. Narrátor: Húsz tonna acél száguld a hengersoron. Pokoli zaj, hőség és por. Szokásos kedd délelőtti műszak a Dunaferrben. Három műszakban, napi huszonnégy órában megy a kohó, csúcsra jár a termelés az ukrán-orosz tulajdonú gyárban, hiába. Csapolják az acélt a Dunaferr dunaújvárosi kohójában. Megrendelés, munka van bőven. A cég mégis húszmilliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet, ezért kell ezerötszáz munkavállalót elküldeni. Dolgozó: Négy napja született meg a kisfiam. Úgy hívják, hogy Gergő, Czuczor Gergő Zsolt. Narrátor: Épp aznap született a kisfia, amikor bejelentették az elbocsátást. Most még munkába mehet az apa, de attól tart, nem lesz miből eltartania a családját. Dolgozó: Ezerötszáz embert rázúdítani erre a városra, és erre a városkörnyékre, tragédiákat szülhet. Ez lehet a második Ózd. Narrátor: A cég szerint az elbocsátással hatékonyabban működhet az üzem, és így átvészelhetik az acélipar válságát, és megmaradhat hatezer munkahely. Mezőközy András (szóvivő, Dunaferr): Elsősorban az adminisztrációs területekről, és ez ütemezetten fog zajlani, mindenfajta hivatalos előírást, jogszabályt be fogunk tartani, mindenkivel le fogunk ülni beszélgetni, és ez egy több hónapos folyamat lesz, ami egyeztetéseket igényel. Narrátor: Azt viszont még senki nem tudja pontosan, hogy kinek kell majd mennie. A szakszervezetek szerint az embereken akarnak spórolni. Mucsi Zoltán (elnök, Dunaferr Vasas Szakszervezet): A tulajdonos megítélése szerint a mi jövedelmünk sokkal jobb, mint annak lenni kellene, olyan juttatásokat kapunk, ami ő szerintük nem illik a mai acélipari filozófiába. Narrátor: Akit elküldenek, annak nem lesz hova mennie. Magyarországon ugyanis ez az utolsó működő kohászati üzem. A Dunaferr vezetése viszont azt mondja, a tulajdonos semmiképpen nem akarja bezárni a gyárat, és a kohó vagy a hengersor mellett dolgozók állása biztos. 2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. 5

6 Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv a és az Mttv. 12. (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A közönségnek a sajtó sokszínűségéhez és a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében indokolt olyan speciális szabály előírása, amelynek célja az, hogy a nyilvánosság tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata alkotmányosnak ismerte el ezen a korábbi médiaszabályozásban szereplő, de a hatályos szabályozáshoz nagyban hasonló szabályokat [1/2007. (I. 18.) AB határozat]. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közönség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemények tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a közzétett tájékoztatás vonatkozásában hiányolt vélemény a fenti konjunktív szempontok bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése megállapításának nincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell-e megvalósulnia a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. 3. A vélemény releváns volta A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a médiaszolgáltatókkal szemben, hogy azok minden egyes álláspontot minden műsorszámban a megjelenítsenek, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában is. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő tájékoztatások vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak 6

7 lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont illetve annak egyes tartalmi elemei a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősülnek-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Médiatanács a híradásban elhangzottak és a kérelemben foglalt közlemény tartalmi vizsgálata alapján az alábbi megállapításokat tette. A Kérelmező által kifogásolt összeállítás ahogy a címe is mutatta: Ezerötszáz embert bocsát el a Dunaferr arról tudósított, hogy a dunaújvárosi Dunaferrnél létszámleépítést terveznek, ezerötszáz embert akarnak elbocsátani. Az elbocsátásról, illetve annak okairól a hírolvasó, majd a bejátszásban a narrátor számolt be, megszólaltak továbbá a témában érintettek, így a munkavállalók oldaláról a cég egyik alkalmazottja, valamint a Dunaferr Vasas Szakszervezet elnöke, a munkaadó oldaláról pedig a Dunaferr szóvivője. A hírolvasó a bevezetőben összefoglalta a bejátszásban kifejtetteket. Eszerint a Dunaferr ezerötszáz embert küld el, melynek oka, hogy a cég két év alatt ötvenmilliárdos veszteséget könyvelt el. Azt viszont még senki sem tudja, kinek kell mennie. A vezetés azt ígéri, minden szabályt betartanak, és az elbocsátás után a cégnél maradó csaknem hatezer ember állása biztosabb lesz. Elhangzott az is, hogy van, aki aznap tudta meg, hogy elveszítheti munkáját, amikor megszületett a gyermeke. A bejátszásban a narrátor is kifejtette az előbbiekben leírtakat, továbbá elmondta, hogy a cég szerint az elbocsátással hatékonyabban működhet az üzem, és így átvészelhetik az acélipar válságát, továbbá közölte, hogy a szakszervezetek szerint az embereken akarnak spórolni. A narrátor az összeállítást végül azzal zárta, hogy akit elküldenek, annak nem lesz hova mennie. Magyarországon ugyanis ez az utolsó működő kohászati üzem. A Dunaferr vezetése viszont azt mondta, a tulajdonos semmiképpen nem akarja bezárni a gyárat, és a kohó vagy a hengersor mellett dolgozók állása biztos. A hír kapcsán megszólalt a Dunaferr egyik dolgozója, akinek aznap született meg a gyermeke, mikor kiderült, hogy a Dunaferr ezerötszáz embert tervez elbocsátani. Az alkalmazott szerint ennyi embert rázúdítani erre a városra és a városkörnyékre, tragédiákat szülhet. Elmondása szerint ez lehet a második Ózd. Ezt követően Mezőközy András, a Dunaferr szóvivője kapott szót, elmondta, hogy elsősorban az adminisztrációs területekről fognak elküldeni embereket, ütemezetten fog zajlani, mindenfajta előírást be fognak tartani, mindenkivel le fognak ülni beszélgetni, és ez egy több hónapos folyamat lesz, ami egyeztetéseket igényel. Végül ismét a dolgozók oldaláról Mucsi Zoltán, a Dunaferr Vasas Szakszervezet elnöke nyilatkozott, aki elmondta, hogy a tulajdonos megítélése szerint a jövedelmük sokkal jobb, mint annak lenni kellene, olyan juttatásokat kapnak, ami ő szerintük nem illik a mai acélipari filozófiába. A leírtakon túl egyéb álláspont nem került bemutatásra. A Kérelmező által becsatolt, a Jobbik közleményének főcíme szerint a Dunaferrnél bejelentett ezerötszáz fős leépítéssel a Fidesz-KDNP sokadjára bizonyította, hogy nem tudja kezelni a 7

8 válságot, az előző szocialista kormányok pedig a Dunaferr rablóprivatizációjáért és tönkretételéért felelősek. Bertha Szilvia kifejtette, hogy a Dunaferr csoport tulajdonosai a gazdasági helyzet változása miatt már hónapok óta kilátásba helyezték a dolgozói állomány radikális csökkentését, a dolgozók a Kormánytól azonban semmilyen hatékony segítséget nem kaptak, pedig a Kormány tavasszal ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja az acélgyártásra szakosodott dolgozók egyoldalú ismereteinek bővítését, átképzésüket és munkához jutásukat. A Jobbik szerint az eredménytelen munkahelyteremtő programokra, szociális alapú átképzésekre értelmetlenül elszórt tíz- és százmilliárd forintokat valódi termelő és gazdaságélénkítő beruházásokra, vállalkozásfejlesztésre, valamint a külpiacok keresésére kellene fordítani. A Médiatanács rögzíti, hogy a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy az adott üggyel kapcsolatos minden egyes, nyilvánosságra hozott és valamilyen módon közölt álláspontot, azok képviselőivel együtt megjelenítsen, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az adott hír tájékoztatásához közvetlenül kapcsolódó releváns, szembenálló nézeteket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen nézetek. A híradás a Dunaferrnél tervezett létszámleépítésről tudósított, a hírolvasó és a narrátor összefoglalta a tervezett lépéseket, továbbá ismertetésre került a témához kapcsolódóan az érintett felek, így a munkavállalói és a munkaadói oldal álláspontja. A műsorban elhangzott tájékoztatás kizárólag az elbocsátás körülményeiről, tervezett folyamatáról, a dolgozók várható jövőbeli sorsáról számolt be, a kilátásba helyezett döntés által leginkább érintett személyek, a munkavállalók megszólaltatásával. Ezzel szemben a Jobbik közleménye a privatizációs szerződések felülvizsgálatára vonatkozó véleménye mellett az acélgyártásban dolgozók képzésről kialakított álláspontját ismertette, továbbá a kormányzati gazdaságpolitikát érintő, általános kritikákat fogalmazott meg. A Médiaszolgáltatónak a Jobbik által megjeleníteni kívánt, a Kérelmező által csatolt közleményben szereplő véleményt nem kellett ismertetnie, a tájékoztatás e nélkül nem vált kiegyensúlyozatlanná. Az összeállítás ugyanis még érintőlegesen sem foglalkozott a Jobbik közleményében szereplő témával, vagyis megállapítható, hogy a Kérelmező által hiányolt álláspont nem kapcsolódott közvetlenül a tájékoztatás tárgyához, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét előíró törvényi rendelkezés szempontjából relevanciával nem bírt. A híradásnak ugyanis nem volt célja az üggyel, annak esetleges előzményeivel, kialakulásának okait jelentő korábbi intézkedésekkel kapcsolatos politikai álláspontok felvonultatása, a Dunaferrnél tervezett létszámleépítés ezen aspektusa nem került bemutatásra. A hírben egyetlen politikai szereplő sem szólalt meg, sem a kormányzati, sem az ellenzéki oldal véleménye nem került megjelenítésre. A Jobbik közleménye - melyben a Fidesz-KDNP és a korábbi szocialista kormányok tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmazott meg, a létszámleépítés vonatkozásában politikai észrevételeit közölte - a híradásban elhangzottakhoz tehát közvetlenül nem kapcsolódott. A Médiatanács a kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kérelmező közleményében szereplő vélemények a közzétett tájékoztatás vonatkozásában relevanciával nem bírtak, így az abban foglaltak közzétételének elmaradása nem eredményezhette a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A hiányolt álláspont releváns voltának hiányára tekintettel a jogsértés megállapítása fogalmilag kizárt, ezért a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéshez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Médiatanács a fent kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással illetett összeállítás sugárzásával nem sértette meg az Smtv ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Jobbik álláspontját az Ezerötszáz ember bocsát el a Dunaferr című összeállítással kapcsolatban, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Médiatanács ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. 8

9 A Kérelmező hivatkozott az Smtv ában rögzítettekre is, mely a közönséget megillető tájékoztatási, tájékozódási jogot rögzíti, másrészt a médiarendszer egészének tájékoztatási kötelezettségéről, mint általános médiajogi alapelvről rendelkezik. A hivatkozott rendelkezésben rögzített hiteles, gyors, pontos tájékoztatás tehát nem az egyes médiaszolgáltatókra vonatkozó feladatot határoz meg, hanem a médiarendszer egészéhez kapcsolódó alapelvi követelményt fogalmaz meg. Tekintettel arra, hogy az Smtv át az Mttv. a hatóság feladat- és hatásköreit meghatározó ai nem nevesítik, ezen alapelvi rendelkezés megsértését a Médiatanács közigazgatási hatósági eljárásai során hatáskör hiányában nem vizsgálhatja és állapíthatja meg, e rendelkezéseket a hatóság eljárásai során kisegítő szabályként, az Mttv aiban rögzített hatásköreiben eljárva alkalmazhatja, értelmezheti. A Médiatanács utal továbbá az Mttv (1) bekezdésében foglaltakra is, mely rögzíti, hogy a Hatóság kérelemre vagy hivatalból feladat- és hatáskörének keretében jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését. A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv u) pontjában és a 181. (1) bekezdésében foglalt hatósági hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. Az eljárás során a Ket ában foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése da) alpontjában és az Mttv (7) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. Az eljárás iiieték-mentességét az Mttv (6) bekezdésében foglalt rendelkezés határozza meg. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 338. (2) bekezdése tartalmazza. Budapest, szeptember 25. a Médiatanács nevében dr. Karas Monika elnök dr. Vass Ágnes hitelesítő tag Kapják: 1. Személyes adat 9