Klinikai farmakológiai szakvizsga felkészülési útmutató A KF szakvizsga kimeneteli követelményei és vizsgatételei

Átírás

1 S E M M E L W E I S E G Y E T E M Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Igazgató: Dr. Ferdinandy Péter egyetemi tanár 1089 Budapest Nagyvárad tér 4. Tel.: , Fax.: ferdinandy.peter@med.semmelweis-univ.hu pharmacology@med.semmelweis-univ.hu Klinikai farmakológiai szakvizsga felkészülési útmutató A KF szakvizsga kimeneteli követelményei és vizsgatételei A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) vezetőségének állásfoglalása az Oktatási Bizottság javaslata alapján: A tervezetet készítette a MFT vezetőségi ülésének határozata alapján: MFT Oktatási Bizottságának Vezetője Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Vizsgatételeket összeállították: Dr. Kerpel-Fronius Sándor és Dr. Borvendég János, egyetemi tanár, a KFEB alelnöke Tartalomjegyzék: Javaslat célja: 1 A szakvizsga felkészítés kimeneteli követelményei 2 Szakvizsga felkészülés tananyaga 2 Szakvizsga tételek 3 KF szakvizsga felkészülésre vonatkozó jelenleg érvényben lévő hazai rendeletek 5 Ráépített szakképzésre történő jelentkezés 7 Javaslat célja: A hazai gyakorlatban a KF szakorvos kiemelt, nevesített feladata a klinikai gyógyszerfejlesztés. Az érvényben lévő rendeletek szerint fázis I humán gyógyszervizsgálatokat kizárólag klinikai farmakológai szakvizsgával rendelkező orvos végezhet. A tananyag tételeinek összeállítása elsősorban e feladatok elvégzéséhez szükséges ismereteket veszi számításba. Ezen ismeretek azonban alapot szolgáltatnak a gyógyszeralkalmazással kapcsolatos egyéb szakértői tevékenységek ellátására is. Az összeállítás témákat sorol fel, melyek ismerete alapvetően szükséges a szakorvosok számára. Ezért javasoljuk ezek vizsgatételként történő országosan egységes felhasználását a szakvizsgáztatás során. Számos téma elsajátítható a rendelkezésre álló előírások áttanulmányozása alapján. A szakvizsga felkészítő tanfolyamok programját az egyetemek saját belátásuk szerint állítják össze. 1

2 A szakvizsga felkészítés kimeneteli követelményei A klinikai farmakológiai szakorvosnak a felkészülés eredményeként ismernie kell az innovatív kémiai és biológiai gyógyszerek nem-klinikai és klinikai fejlesztésének elveit, illetve általános stratégiáját ismernie kell a követő generikus, illetve biohasonló gyógyszerek nem-klinikai és klinikai fejlesztésének elveit, illetve általános stratégiáját képesnek kell lennie arra, hogy részt vegyen humán fázis I, II és III gyógyszervizsgálati terv és ahhoz csatlakozó adatlap megtervezésében, továbbá, hogy elvégezze a vizsgálati eredmények összefoglaló szakmai elemzését és azokat a vizsgálati jelentésben összefoglalja. képesnek kell lennie humán fázis I, II és III gyógyszer vizsgálatok lebonyolítását a vizsgálóhelyen megszervezni és elvégezni ismernie és tudnia kell alkalmazni a humán gyógyszer vizsgálatokra vonatkozó nemzetközi szabályokat, illetve az ezeknek megfelelő hazai rendeleteket ismernie és tudnia kell alkalmazni a GCP etikai elveit és előírásait ismernie kell a gyógyszer mellékhatások osztályozásának és értékelésének szakmai tudományos elveit, továbbá a farmakovigilancia szervezetének és működésének elveit. Tudnia kell alkalmazni nem-kívánatos események jelentésére vonatkozó szabályokat. Szakvizsga felkészülés tananyaga A vizsgatételekkel kapcsolatos szakmai ismeretek elsősorban az EMA honlapján közölt speciális útmutatók, irányelvek, regulációk elolvasása alapján sajátíthatók el. Ezek magyarul is megtalálhatók az interneten. Az útmutatók a sikeres gyógyszer engedélyezéshez javasolt szakmai, tudományos javaslatokat írják le. Ezek elvi megértése a lényeg, az eljárások részletes megjegyzése nem célja a KF szakvizsga felkészítésnek. Az EMA szakmai ajánlásait egészítik ki az idevonatkozó hazai rendeletek. További információk találhatók a felsorolt hazai tankönyvekben. A felkészítő tanfolyam célja a szakvizsga tananyagának közös megvitatása. A GCP tanfolyam fontos kiegészítő része a szakvizsga felkészülésnek. A szakvizsgára készülők számára a KF szakvizsga felkészítő előadások és a GCP tanfolyam jelszóval védett ábráit jelentkezés alapján hozzáférhetővé tesszük a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet honlapján. EMA honlapja: Áttekintő összefoglalást nyújt az európai gyógyszerfejlesztéssel és alkalmazással kapcsolatos ismeretekről. Javasolt elsőként ennek a dokumentumnak az elsajátítása: DIRECTIVE 2001/83/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL OF 6 NOVEMBER 2001 ON THE COMMUNITY CODE RELATING TO MEDICINAL PRODUCTS FOR HUMAN USE Official Journal L 311, 28/11/2004, p as amanded. Letölthető: 009/10/WC pdf 2

3 Vizsga felkészüléshez javasolt hazai tankönyvek: Farmakológia és Farmakoterápia II. Válogatott betegségek bizonyítékon alapuló kezelésének klinikai farmakológiai elvei. Szerkesztő: Kerpel-Fronius Sándor, Társszerkesztők: Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, ISBN: A farmakológia alapjai. Szerkesztő: Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna, Társszerkesztők: Barthó Lortánd, Kerpel-Fronius Sándor, Szilvási Zoltán, Varró András. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, ISBN: Aktuális kiadás Klinikai vizsgálatok kézikönyve. Szerkesztő: Lakner Géza, Renczes Gábor, Antal János, SpringMed Kiadó, ISBN: Biometria az Orvosi Gyakorlatban, Dinya Elek. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2009.ISBN: Idegen nyelvű tankönyvek, például: Goodman&Gilman's The PharmacologicalBasis of Therapeutics, 12edition. Editors: Laurence L. Brunton, Bruce A. Chabner, Björn C. Knollmann. 2011, ISBN: Basic and clinicalpharmacology, 12th edition. Editors: Katzung GB, Masters SB, Trevor AJ. New York: McGraw-Hill, LANGE, International Edition. Medical ISBN: Aktuális kiadás. Szakvizsga tételek Nem-klinikai és klinikai gyógyszerfejlesztés stratégiája Kémiai és biológiai gyógyszerek, fejlett terápiás készítmények Gyógyszer kutatás és fejlesztés általános elvei és stratégiája Transzlációs medicina elvei és jelentősége a gyógyszerfejlesztés folyamatában In vitro és in vivo farmakológiai vizsgálatok általános elvei és jelentőségük a gyógyszer kutatás és fejlesztés során Biomarkerek és jelentőségük a gyógyszerkutatás, fejlesztés és alkalmazás során Farmakodinámiás mérések elve, értékelésük és jelentőségük a gyógyszerkutatás, fejlesztés és alkalmazás során Farmamkokinetikai alapismeretek és jelentőségük a gyógyszerkutatás, fejlesztés és alkalmazás során (ADME, AUC, Cmax, tmax, t1/2, elimináció útja, ismételt adagolás, kumuláció, steadystate plazmaszint, stb) Biofarmáciai alapismeretek, jelentőségük a gyógyszerkutatásban, fejlesztésben és a klinikai alkalmazásban Toxikológiai vizsgálatok elvei és felépítése, biztonsági toxikológiai vizsgálatok. A toxicitási adatok összefoglaló értékelése és extrapolálása a humán gyógyszervizsgálatok és alkalmazás számára Mutagenitási, genotoxicitási, embriotoxicitási vizsgálatok és jelentőségük Fázis 0 és fázis I humán tolerancia vizsgálatok elvei, felépítésük. A kezdő dózis megállapítása normál és nagy kockázatú vegyületek esetén. Fázis II humán vizsgálatok elve, felépítése. és jelentősége a gyógyszerfejlesztés folyamatában. Proof of Concept kritériumai, vagyis a gyógyszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelés bizonyításának vagy elvetésének lehetséges időpontja és jelentősége a gyógyszer fejlesztés során Fázis III humán vizsgálatok elve, felépítése. és jelentősége a gyógyszerfejlesztés folyamatában. A gyógyszer hatékonyságának és biztonságának összehasonlító vizsgálata. Különböző vizsgálati elrendezések. Követő gyógyszerek fejlesztése. EMA irányelvei. Generikus gyógyszerek fejlesztése, bioekvivalencia vizsgálat elvei és gyakorlata. Biopharmaceutical Classification System (BCS) jelentősége a generikus gyógyszerek engedélyezésben. 3

4 Követő gyógyszerek fejlesztése. EMA irányelvei. Biohasonló gyógyszerek fejlesztésének elvei és gyakorlata. Immunogenitási vizsgálatok és jelentőségük a klinikai gyakorlatba. Fejlett terápiás készítmények fejlesztésének elvei Gyógyszer és orvostechnikai eszközök közös fejlesztésének elvei Klinikai gyógyszervizsgálatok szervezése és lebonyolítása Investigators Brochure tartalma, felépítése és jelentősége a klinikai gyógyszervizsgáló számára. Vizsgálati terv (protocoll) tartalma, felépítése és jelentősége a klinikai gyógyszervizsgáló számára. Az adatlap felépítése és szerkesztésének elvei és jelentősége a klinikai gyógyszervizsgáló számára. A vizsgálattal kapcsolatos legfontosabb adminisztratív teendők. Vizsgálóhelyi szabvány műveleti előírások (SOP) készítése. A Master File tartalma. A source dokumentáció fogalma. Elszámolás a felhasznált vizsgálati gyógyszerekkel. Kapcsolattarás rendszerének kiépítése az etikai bizottsággal, a szponzorral és a monitorral a vizsgálat során. Felkészülés monitoring vizitre, auditra, illetve a hatósági inspekcióra. A vizsgálat lezárása. Javasolt gyógyszertani témakörök. Ezek a gyógyszerek olyan betegségek kezelésére vonatkoznak, melyek bármely klinikai szakmában gyakori társ betegségként lépnek fel és kiegészítő kezelést igényelnek. A klinikai farmakológiai szakvizsgázóknak elsősorban e szereknek az EMA által javasolt klinikai fejlesztési elveket kell ismernie az EMA irányelvek alapján. Cardio-vasculáris rendszerre ható gyógyszerek Antidiabetikumok EMA által javasolt klinikai fejlesztési elvei Fájdalomcsillapítók és krónikus gyulladásra ható szerek EMA által javasolt klinikai fejlesztési elvei Onkológiai gyógyszerek EMA által javasolt klinikai fejlesztési elvei Antibiotikumok és antivirális gyógyszerek EMA által javasolt klinikai fejlesztési elvei Gyógyszer biztonság Gyógyszer okozta mellékhatások észlelése, osztályozása, elsődleges értékelése és jelentése a gyógyszer vizsgálatok során Gyógyszer okozta mellékhatások észlelése, osztályozása, elsődleges értékelése és jelentése a gyógyszer vizsgálatok során A klinikai alkalmazás során észlelt nem-kívánatos gyógyszer hatások spontán jelentése. Gyógyszerek együttes adagolásának általános klinikai farmakológiai elvei, nem-kívánt hatásai A farmakovigilancia fogalma, jelentősége, módszerei, nemzetközi szervezete A gyógyszer dokumentációt kiegészítő, EMA által elrendelt vizsgálatok indokai és jelentősége a gyógyszeralkalmazás számára: PASS=Post Authorisation Safety Study; PAES=Post Authorisation Efficacy Study 4

5 A klinikai gyógyszervizsgálatok szabályozása és etikai elvei. A harmonizált Good Clinical Practice (ICH-GCP) felépítése és jelentősége A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésének általános elvei az EU-ban:centrális és nemzeti forgalomba hozatali engedélyezés, nemzeti hatóságok együttműködése, nemzeti álláspontok egyeztetése A klinikai vizsgálatok etikai elvei. A Helsinki Nyilatkozat A GCP elvei, felépítése és útmutatásai Etikai bizottságok szervezete, feladatai és működésük Vizsgálati alanyok toborzásának etikai elvei A beteg tájékoztatása. A Beleegyező Nyilatkozat tartalma, érvényes adásának etikai feltételei. Mikor szükséges a Beleegyező Nyilatkozat módosítása és egy új nyilatkozat aláírása? Tájékoztatás és Beleegyező Nyilatkozat kérése genetikai vizsgálatok esetén A vizsgált alanyok személyiségének etikai védelme a gyógyszer vizsgálatok folyamán Vulnerábilis, korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen betegek bevonása klinikai vizsgálatokba. Beszűkült szellemi funkciójú, de cselekvőképességükben nem korlátozott öregek bevonása klinikai vizsgálatokba Gyermekeken végzett klinikai gyógyszervizsgálatok etikai és módszertani problémái A vizsgálatokban résztvevők anyagi kompenzációjának feltételei. Klinikai gyógyszervizsgálatok alanyainak biztosítása KF szakvizsga felkészülésre vonatkozó jelenleg érvényben lévő hazai rendeletek 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről (csak a megfelelő pontok kerültek idézésre) , módosítva melléklet a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelethez Szakorvosi ráépített szakképesítések 29. pont Klinikai farmakológia bármely alap szakképesítés (36-72) +25 hó 3. melléklet a 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelethez Szakorvosi ráépített szakképzési programok 20. pont KLINIKAI FARMAKOLÓGIA 1. Képzés belépési feltétele: szakvizsga bármely alap szakképesítésből 2. Képzési idő: hó: hó alapképzés + 25 hó ráépített képzés 3. Képzési program: a) 1 hó gyakorlat klinikai fázis I. gyógyszervizsgálatok végzésére kijelölt, klinikai farmakológiai ellátó helyen b) 23 hó gyakorlat klinikán, kórházban működő vizsgálóhelyen (humán fázis II., III. és IV. vizsgálatok) c) egyetemi akkreditált GCP tanfolyam elvégzése d) 4x4 napos elméleti képzés a négy orvosegyetem által közösen rendezett, az egyetemek által akkreditált és az OFTEX honlapon közösen meghirdetett tanfolyamon (szemeszterenként egy 4 napos ciklus). 4.) Szakvizsgára bocsátás egyéb feltételei 5

6 KF szakgyakorlati képzés 122/2009. (VI. 12.) Korm. Rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről megfelelő szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatót jelöl meg a szakképzés helyének. Fázis I: A Minisztérium képviselőivel 2013 decemberében történt egyeztetés alapján a fázis I vizsgálatokra az OGYÉI által akkreditált vizsgálóhelyek szakképző hellyé való nyilvánítását kérni kell a regionálisan illetékes egyetemektől. 23 hó gyakorlatot klinikán, kórházban működő vizsgálóhelyen (humán fázis II., III. és IV.) kell eltölteni. A fenti egyeztetés alapján a 16/2010. (IV. 15.) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló EüM rendelet az alábbiak szerint módosult: 7/A. 20 (1) A klinikai farmakológia ráépített szakorvosi szakképzés tekintetében a klinikai vizsgálatok lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt klinikai gyógyszervizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató a 7. -ban foglalt minősítési eljárás lefolytatása nélkül is akkreditált szakképző helynek minősül. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az általa a klinikai gyógyszervizsgálatok lefolytatására kijelölt egészségügyi szolgáltatókról a kijelöléstől számított 8 napon belül értesíti az EEKH-t. A klinikai farmakológiai gyakorlat kívánalma a vizsgálatokban való részvétel és a vizsgálatokkal kapcsolatos szakmai konzultáció, melyek pontos menetét és tematikáját a gyakorlati oktatást nyújtó intézet vezetője személyes egyeztetés alapján határoz meg. A gyakorlati munka elvégzésének igazolása szükséges. A gyakorlati program tételes elvégzését azoknak az intézeteknek a vezetője igazolja, ahol a gyakorlatot a jelölt végezte. A fázis I-IV klinikai gyakorlati munka igazolása vizsgálatonként történik, elsősorban a GCP vizsgálati jegyzőkönyvben felvett vizsgáló névsor alapján. Ennek hiányában elfogadható a hazai vagy intézeti vizsgálatvezető orvosának igazolása. A vizsgálatokat egyenként fel kell sorolni, cím, vizsgálati részvétel kezdeti és befejezési időpontjai, valamint az intézeti név megjelölésével. Amennyiben a választott vizsgálóhelyen az adott időpontban nem folyik vizsgálat, akkor a vizsgálóhelyen eltöltött idő sem számítható be. Ilyen esetben újabb vizsgálóhely választása, vagy a gyakorlati idő megszakítása javasolt a vizsgálat megkezdéséig. A vizsgálóhely megválasztását, illetve módosítását rugalmasan szükséges kezelni a vizsgálatok ütemezésével összhangban. KF elméleti képzés A gyakorlati és elméleti képzés célja olyan klinikai farmakológusok képzése, akik szakmailag kezelni képesek a preklinikai és klinikai farmakológiai vizsgálatok közötti átmenetet, gyakorlati jártassággal rendelkeznek a klinikai vizsgálatok elvégzésében és ismerik a humán gyógyszer vizsgálatokkal kapcsolatos jogi és etikai kérdéseket. Végeredményben a cél az, hogy a klinikai farmakológus szakvizsgával rendelkező kollégák megfeleljenek a nemzetközileg elfogadott klinikai farmakológiai szakmai követelményeknek. (Clinical Pharmacology in Health Care, Teaching and Research. WHO, IUPHAR, CIOMS, 2012;For WHO, L Rago; for CIOMS, G Sjolin-Forsberg; for IUPHAR, M Orme, F Sjöqvist and D Birkett) A 22/2012 rendelet alapján a szakképesítés kötelező része a 4x4 napos elméleti képzés. A MFT Vezetőségének döntése alapján elfogadható az elméleti képzés minimálisan 4 oktatási napra történő szűkítése. A kontakt-oktatási napok leszűkítése lehetségessé válik az otthon elsajátítható tananyag mennyiségének párhuzamosan emelésével (pl. az EMA előírások előadáson történő ismertetése elhagyható, azok otthoni egyedi felkészülés során elsajátíthatók.) 6

7 Az oktató egyetemek saját döntésük alapján szabályozzák a kontakt-oktatási napok számát és határozzák meg az otthon elsajátítandó anyag kijelölését. Az oktatási program összeállításakor szükséges biztosítani a közösen elfogadott vizsgakérdésekre történő kielégítő felkészülést. Hasonlóképen saját hatáskörben szabályozzák az oktató egyetemek a GCP kurzus elvégzésének kötelezettségét a szakvizsga letételéhez. (A GCP elveinek oktatása történhet a szakvizsgai oktatási program keretében. Eben az esetben a KF szakvizsga elfogadható a GCP tanfolyami vizsga kötelezettség teljesítéseként. A SE szakvizsga felkészítési terve a GCP tanfolyam különálló elvégzését írja elő a szakvizsgázók számára.) Ráépített szakképzésre történő jelentkezés A szakképzésre jelentkezni a kiválasztott egyetem megfelelő továbbképzési részlegénél lehetséges. Semmelweis Egyetem ÁOK/Szakorvosképzés: Jelentkezési lapok (letölthető doc fájlok): Munkatervek a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet alapján szakképzésben résztvevők számára KF szakvizsgára történő jelentkezés A szakvizsgára vonatkozó hatályos rendelkezéseket a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet tartalmazza. A jelölt szakvizsgára a Nemzeti Vizsgabizottságnál (Hivatal) jelentkezik. A Hivatal minden beérkezett jelentkezést nyilvántartásba vesz és a regisztrációról postai úton ad értesítést. A jelentkezési lapokat postán, vagy ügyfélfogadási időben személyesen lehet eljuttatni. Cím: Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központba (ENKK) Főigazgatóság Budapest, Horánszky utca 15. Benyújtandó dokumentumok Jelentkezési lap (2 példány) A vizsgadíj befizetéséről szóló igazolás A személyi igazolvány fénymásolata A diploma fénymásolata Az előző szakvizsga bizonyítvány(ok) fénymásolata(i) A képzési program teljesítéséről szóló igazolás A szakképzést végző egyetem dékáni hivatala által kiállított vizsgára bocsátó határozat vagy abszolutórium, amelyet legkésőbb egy hónappal a kiírt vizsgaidőpont elıtt kell benyújtani. Jogszabályi háttér 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet: a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről; 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet: az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről; 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet: az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól; 23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet: a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről; 41/2005. (IX. 22.) EüM rendelet a klinikai biokémikus, klinikai mikrobiológus, valamint a molekuláris biológiai diagnosztikus egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről; 19/2007. (IV. 17.) EüM rendelet a klinikai sugárfizikus egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről. 7

8 Egyéb tudnivalók A Nemzeti Vizsgabizottság rendszeresen felülvizsgált Szakvizsga tájékoztatót és vizsganaptárt ad ki minden év február 15-éig és augusztus 15-éig, amelyet az Egészségügyi Közlönyben és az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központba (ENKK) honlapján tesz közzé: A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll. Az elméleti vizsga előtt teljesítendő gyakorlati vizsga időtartama minden szakra vonatkozóan 2 5 munkanap. A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát követően bocsátható elméleti vizsgára. A szakvizsga pontos helyéről és időpontjáról a Nemzeti Vizsgabizottság (Hivatal) gondoskodik, amelyről a jelöltet a kitőzött vizsga időpontját megelőzően legalább 15 nappal értesíti. A sikeres szakvizsgát követően a Nemzeti Vizsgabizottság (Hivatal) gondoskodik a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról. 8