Megyék a középkori Magyarországon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megyék a középkori Magyarországon"

Átírás

1 Vármegyék és szabad kerületek 15 Megyék a középkori Magyarországon Tringli István A fogalmak Minden intézménynek megvan a maga sajátos kronológiája. A magyar középkor hagyományos záró dátuma, a mohácsi csata a megyék történetében nem jelentett fordulópontot. Korszakváltásra néhány évtizeddel később, a 16. század közepén és második felében került sor. Éles határt húzni azonban ekkor sem lehet. Egyrészt az egyes megyékben különböző dátumokhoz köthető az új korszak végérvényes kezdete, másrészt a társadalmi változásokhoz hasonlóan az átalakulás nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem hosszú átmeneti időszak előzte meg. Az 1526 előtti évtizedekben már megfigyelhető a harmadik korszak felé mutató számos tényező. A középkor utolsó évtizedei e tekintetben is a korai újkor felé tartó átmenetnek tekinthetők. A középkori megye történetében tehát két korszakot különböztetünk meg, e két korszak neve már a 19. század második fele óta kialakult, azóta királyi és nemesi megyéről beszélünk. A megye történetének vizsgálatakor a korszakolás két problémát rejthet és rejtett is magában. Egyrészt feledteti azt, hogy itt ugyanazon intézmény két korszakáról és nem két intézményről van szó. Az intézmény alapja földrajzi határok között működő területi kormányzati egység ugyanis e két időszakban, de az elkövetkező öt évszázada során is, változatlan maradt. Másrészt úgy tűnhet, hogy diszkontinuus történelmi korszakokról van szó, ahol a folyamatosságnak alig van szerepe. Pedig a hagyományokon nyugvó, a polgári kormányzat előtti berendezkedés vizsgálatakor a kutatónak egyszerre kell a korábbi és a későbbi korszakokban kialakult jelenségeket figyelembe vennie. A korábbiakat azért, hogy megérthesse, hogy a vizsgált időszakban miért úgy működik a megye, mi volt a vizsgált jelenség eredeti funkciója és az hogyan alakult át, a későbbieket pedig azért, mert sokszor csak ebből az időből talál olyan kétségtelen adatokat,

2 16 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon amelyek választ adnak egy-egy korábbi korra vonatkozó kérdésre. E problémák semmiben sem különböznek a történelmi fogalomalkotás általános kérdéseitől. A 19. századig nem ismerték azokat a fogalmakat, hogy várispánság, királyi és nemesi megye, ezeket mind a történettudomány teremtette meg. A középkorban magyarul mindegyik esetben egyszerűen a szláv eredetű megye szót használták, latinul pedig a civitas, provincia, parochia, districtus, territorium, diocesis szavakat olvashatjuk a forrásokban, de a leggyakrabban a comitatust. A fogalmi tisztázást a megszülető korszerű magyar történettudomány egyik nagy vitája végezte el a múlt század végén. 1 Jellemző módon, az alapjaiban máig érvényesnek tekinthető vélemény egyik megfogalmazója, Pauler Gyula 1882-ben a várispánság szót még annyira művinek érezte, hogy idézőjelbe tette. A kezdetek A megye eredetével kapcsolatban, mint a korai történelem legtöbb eseményével kapcsolatban, sok a bizonytalanság. Majdnem bizonyos, hogy a megyerendszert Szent István hozta létre, habár ezt semmilyen forrás nem támogatja közvetlenül. Mivel a források e korból rendkívül kis számúak és esetlegesek, az semmit nem bizonyít, hogy a megye első említései Szent István uralkodása korából származnak. Az eredet koráról nem sokat mond az sem, hogy a várispánságok előkelő hadakozó rétege, a várjobbágyok, kivételezett jogállásukat a 13. század elejétől kezdve Szent Istvántól eredeztették, magukat a szent király jobbágyainak nevezték. 2 Sokkal inkább megfontolásra méltó a Gellért-legenda elbeszélése Csanád megye megalkotásáról, ami Ajtony frissen meghódoltatott 1 Az egyik oldalon Botka Tivadar és Pesty Frigyes álltak a kettős megye elméletével, a másikon Pauler Gyula, Tagányi Károly majd Hajnik Imre a királyi vármegye elméletének kidolgozásával. Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. Századok [= Sz.] Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. Bp Pauler Gyula: Megye? Várispánság? Sz uő: Találunk-e egyidőben külön»polgári«és»katonai«ispánt? Sz Tagányi Károly: Pesty munkája a várispánságokról. Budapesti Szemle Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád-és a vegyes-házi királyok alatt. Bp [= Hajnik: Perjog] 2 Zsoldos Attila: A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. Bp [=Zsoldos: Várjobbágyság] 27.

3 Vármegyék és szabad kerületek 17 uralmi területének megyévé szervezését mondja el. 3 A szent istváni eredeztetés logikailag is kézenfekvő, hiszen a királyi hatalom meghosszabbított karjaiként, helyi reprezentánsaiként funkcionáló vármegyék csak akkor jöhettek létre, amikor az ország egész területe már egyetlen uralkodónak és családtagjainak engedelmeskedett. 4 Nehezebb kérdés annak eldöntése, hogy mi lehetett az előképe a megyék megszervezésének. A középkori politika ugyanis nem úgy működött, mint a polgári állam, ami a törvényhozó egyszeri döntésétől függően elvileg akár a semmiből is teremthet addig ismeretlen, vagy alig ismert intézményeket. A középkorban még a legmerészebb újítások korában márpedig a királyság megalapítás ilyen kornak számított sem született egy intézmény a semmiből és nem tűnt el nyomtalanul. Sokszor csak a puszta név vagy egy szimbólum maradt meg utána, aminek értelmezése az új viszonyok között már alig lehetséges. A neveknél maradva: a megye és az azzal összefüggő tisztségek latin kifejezései (comes, comitatus, marchio) a korabeli birodalmi szóhasználat közvetítésével érkeztek Magyarországra. A magyar nyelv e tárgyban keletkezett szláv jövevényszavai, mint a megye és az ispán, akárcsak az udvar első tisztségviselőjének a nádorispánnak a neve az itt élő szláv lakosság nyelvi közvetítésének eredményei. Valójában sem a frank grófságokból, sem a pannonszlávok amúgy is ismeretlen berendezkedéséből nem vezethető le a magyar megyék eredete. 5 Ezeket a magyar politikai elit maga hozta létre, a kérdés csak az, hogy miből. Az elmúlt évtizedekben két markánsan eltérő elképzelés született erről. Az első szerint a megyék előzményeit a nemzetségi szállásterületek, illetve a várral rendelkező nemzetségfő uralmi területei jelentették. Az egykor egész megyényi nemzetségi birtokok a 13. századra kb. egyharmadukra zsugorodtak ugyan, de elhelyezkedésük még ekkor is kirajzolta a megyék előzményeit, pl. Doboka megye a Zsombor, Komárom a Katapán és Szemere-nem, az ország közepén kialakított Visegrád megye a Kartal-nem egykori birtokaiból alakult ki. 6 A 3 Szent Gellért püspök nagy legendája. ford. Szabó Flóris In Árpád-kori legendák és intelmek. Bp Györffy György: István király és műve. Bp A különböző eredeztetési elképzelések teljes felsorolása szétfeszítené a tanulmány kereteit. Felsorolásuk megtalálható Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp [= Kristó: Vármegyék] 6 Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Sz uő: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-

4 18 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon másik felfogás a megyék kialakításának előzményeként elsősorban a törzsi területeket vette számításba. 7 Közvetlen forrásunk e kérdésre nézve nincs és nem is lesz, csak többszörösen közvetett bizonyíték számba vehető adatokat lehet az egyik vagy másik, esetleg egy újabb teória mellett felsorakoztatni. A kérdés elfogulatlan megítéléséhez amúgy is precíz fogalmi tisztázás szükséges, pl. a 10. századi magyar törzs és a nemzetség fogalmának szabatos leírása, amelyeket azonban a források elégtelensége miatt újfent csak többszörösen közvetett adatokkal szokás pótolni. A későbbi történeti irodalomnak még sok lehetősége lesz arra, hogy újabb elképzeléseket vonultasson fel a megye kezdeteiről. A királyi megye A szent istváni megyékből kialakult ún. királyi megye kettős jellegű volt. Elsősorban egy alapvetően katonai feladatot ellátó intézményt jelentett az ún. királyi várszervezetet. Ide tartoztak a királyi várak és az azok eltartására rendelt várföldek, valamint a várföldeken élő hadakozó illetve a hadakozókat eltartó, elsősorban mezőgazdasági munkát végző népek. A várszervezet szűkebb értelemben vett népei közt a 13. század elejétől jól megfigyelhető hármas tagolódás alakult ki, ami azt jelenti, hogy ez a beosztás már a 12. században is létezett: várjobbágyok, kelt jobbágyfiúk és várnépek. A rendszer szigorúan hierarchizált volta rögtön elárulja eredeti funkcióját, a hadakozást. A gyorsan hadra fogható, hivatásos, a határokon túl is bevethető királyi katonaság egyik magját alkották az itt élő népek. 8 A szervezet központja a megyének nevet adó földvár volt. 9 A várak sok esetben egyegy Szent István-kori előkelő nevét viselték, akiről biztosan tudjuk vagy jó okkal feltételezhetjük, hogy a megye első ispánja volt és az ő neve ment át a várra majd az egész megyére, ilyen volt pl. az Ajtonyt leverő Csanád, a Géza fejedelem alatt beköltözött sváb Hont vagy Szolnok és talán Győr ispán. A vár, pontosabban a várhoz tartozó fegyveresek ellátását az ún. várföldek szolgálták, amelyek többnyire nem összefüggő tömbben helyezkedtek el a vár környékén. A vár kor végi székvárossá alakulásig. Bp [1973.] 71. uő: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Bp [=Györffy: ÁMTF] IV. Bp Kristó: Vármegyék Zsoldos: Várjobbágyok Bóna István: Az Árpádok korai várairól századi ispáni várak és határvárak. Debrecen, [=Bóna: Várak]

5 Vármegyék és szabad kerületek 19 ugyan részben katonai célú épület volt, azonban a legkevésbé sem jelentett kaszárnyát. A várnépek, a kelt jobbágyfiúk és a várjobbágyok vidéki házaikban éltek. E katonai célú szervezetet (népeket és birtokokat) hívjuk várispánságnak. Ha a várispánság és a vármegye viszonyát le akarjuk írni, akkor legegyszerűbben egy másik diszciplínából vett, régóta ismert memoritert hívhatunk segítségül: majdnem minden vármegye várispánság, de nem minden várispánság vármegye. Ahhoz, hogy a várispánságból vármegye legyen, ugyanis szükség volt egy másik összetevőre is, magára a megyére. A Dunántúlon máig él ennek eredeti jelentése, a határ. Határai a várispánság várföldjeinek is voltak, ezek azonban csak a várhoz tartozó birtokokat különítették el a szomszédos nemzetségi, egyházi stb. birtokoktól. A várak egy részéből azonban az ispán nemcsak a várföldeket és a várszervezethez tartozó népeket igazgatta, hanem a környéken élő más birtokosok oltalmazása is az ő feladata volt. A várnak a megyéje, azaz a határa kerítette körül e különböző birtokokból álló területet, ugyanúgy, ahogy pl. ma elválasztja egymástól Hajdúdorog és Újfehértó határa Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Akadtak olyan várispánságok is, a melyeknek voltak várföldjeik, saját várszervezetük, de megyéjük nem volt, ilyen volt pl. Galgóc, más néven Szolgagyőr és Karakó. A megyei szervezet magját a várispánság alkotta, innen kerültek ki az ún. királyi megye tisztségviselői, de már a szent istváni rendszerben az egész, pontosan körülhatárolt vidék felett joghatóságuk volt a megyésispánoknak. Ez a joghatóság azonban nem volt ugyanolyan, mint amilyen hatalommal az ispánok a várszervezet népei felett rendelkeztek. A hatalom a középkorban elsősorban a bírói hatalmat jelentette. Az ispánok a várszervezetben a várjobbágyoktól a várnépekig élet és halál urai voltak. A megyében azonban feküdt egy másik királyi birtoktípus is, az udvarnokföldek, a király magánbirtokai. Ezek fölött vajmi csekély hatalommal rendelkezhetett a megyésispán. Az udvarnokföldeket egy különálló szervezet igazgatta. Központjuk egy-egy királyi udvarház volt, ugyanúgy ahogy a várföldeknek a vár. Az udvarnokokat helybéli elöljáróik és udvarnokispánjaik irányították, ha ezek ítéletével nem voltak megelégedve, akkor végső esetben a királyi udvar elöljáró-

6 20 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon jához, a nádorhoz fellebbezhettek, aki amúgy is felelős volt e szervezetért. 10 Az egyházi birtokok, különösen a nagyobbak felett, még ennyi hatalommal sem rendelkezhettek a megyésispánok. Amikor lezárult a bevezetőben említett vita a vármegyék kezdeteiről, azonnal egy újabb problémával kellett szembenézni a történészeknek. Mennyiben tartoztak a királyi megye szervezetébe a szabad vidéki birtokosok, az úri nemzetségek nagyobb tisztséget nem viselő tagjai, a 13.század királyi szerviensei és elődeik, ahogy sokan fogalmaztak a nemzetségi vagy másik Magyarország képviselői? A társadalomnak e része, de még későbbi leszármazóik is, peres ügyeiket leggyakrabban egymás közt mai szóval választott, korabeli elnevezéssel fogott bírákkal intézték. A 11.században kizárólag a fogott bírák azonban már nem voltak elegendők az ügyek elintézésére. E szabad és birtokos rétegek szabadságához már ekkor hozzá tartozott, hogy csak a király (vagy a herceg) hatalma alatt álltak, azaz nagyobb ügyekben csak ő ítélhetett felettük. Ilyennek minősültek az élet elvesztésével büntetendő tettek, a jogtalan erőszak megítélése, ami elvileg az élet, de még gyakrabban a birtok elvesztését vonta maga után, egyáltalán mindenfajta birtokügyek. Ha a fogott bírák nem tudták elsimítani ezeket a pereket, akkor elvileg csak az uralkodó ítélhetett volna. Az uralkodó ugyan gyakran volt úton, ezek az utazások szinte állandó ítélkezéssel teltek, az egész ország ügyében a királyi udvarból mégsem lehetett igazságot tenni, még akkor sem, ha lassacskán a nádor, majd a 12. században királyi udvar bírája, a későbbi országbíró is ítélkezett ilyen ügyekben. Az ispánt ugyan a király nevezte ki saját belátása szerint, de ő nem a király, hanem csak a saját nevében ítélkezett. Ez egyszerűen lehetetlenné tette, hogy a birtokos szabadok felett akár a legcsekélyebb birtokügyben is ítéletet hozzon. A megoldás egyszerű volt és a biztonság kedvéért két intézmény is kialakult az ilyen ügyek elintézésére. Az egyik az állandó királybírák intézménye volt, akiket a 13. századi források billogosoknak neveztek. A billog szó a poroszlójuk nyakában függő idézőpecsétre, azaz ércbillogra utalt. A pecséttel történő idézés az egész középkorban szokásos volt, a billogosok azonban nem akármilyen pecséttel idézték meg a peres feleket. Az ő pecsétjükre a király képe volt vésve, az ő nevében hoztak ítéletet. Szent László 10 Draskóczy István: udvarnok In Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) főszerk. Kristó Gyula Bp [KMTL]

7 Vármegyék és szabad kerületek 21 és Könyves Kálmán törvényeiben többször is találkozunk velük. Saját, pontosan körülhatárolt bírói kerületük volt, csak ebben ítélkezhettek. Kerületük a megyéhez igazodott, ezért Kálmán első törvénykönyve megyei bíráknak nevezte őket, egy-egy megyében ketten működtek. Igazi vidéki, hangsúlyozottan világi bírák voltak; joghatóságuk az egyháziakra nem terjedt ki. Nem ítélhettek az ispánok ügyeiben, egyáltalán az előkelők ügyeiben sem. Az ő pereiket a király vagy a herceg, Kálmán korában a zsinati bíróság előtt tárgyalták. 11 Az előkelők bárhogy is hívták őket a középkorban nem tartoztak a vidéki bíróságok hatáskörébe. A billogosok rendes bíróként működtek, rendszeresen, de minden bizonnyal nem folyamatosan. A középkor viszonyai közt azonban szükség volt a rendkívüli, gyors, tömeges ítélkezésre is. Ha ezt minden megyebelire ki akarták terjeszteni, akkor a már említett ok miatt csak a király nevében tehették meg. A másik, király nevében eljáró vidéki fórum a közgyűlés volt. Talán valamivel később alakult ki, mint a billogosok intézménye, első biztos említéseivel mindenesetre csak a 13. század elején, a Váradi regisztrum lapjain találkozhatunk, ekkor azonban már jól kialakult eljárás szerint működtek. Feladatuk kettős volt: a gonosztevők kiirtása és más ügyekben való ítélkezés. Közgyűlés tartásához uralkodói (hercegi) parancsra volt szükség, ilyennel a király csak előkelőket, udvari tisztségviselőket, ispánokat bízott meg. Az ispán lehetett annak a megyének az ispánja is, ahol a közgyűlést tartották. A királyi parancs elengedhetetlen kelléke volt eme rendezvénynek. Az ispán saját törvényszékén olyan ügyekben, amelyeket elébe terjesztettek, csak a várszervezethez tartozókat ítélhette el, a királyi paranccsal azonban a megye minden világi lakosát. A gyűlésekre nem egyenként idézték meg a feleket, hanem az egész megyének össze kellett jönnie, mert csak így lehetett gyorsan ítéletet hozni az egyébként elhúzódó ügyekben. A bűnözők elítélésére sommásan történt. A kezdeti bűnössé kiáltásból egy sajátos eljárás fejlődött ki, a levelesítés Váczy Péter: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI-XII. században. Miskolc, uő: A királyi kúria bírósága és I. Endre törvénybe idéző ércbilloga. Sz Istványi Géza: A generalis congregatio I-II. Levéltári Közlemények [=LK] [=Istványi: Congregatio]1939. Tringli István: Két szokásjogi norma a közgyűlések működéséről. Történelmi Szemle [=Tringli: Szokásjogi norma]

8 22 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon A billogosok tevékenysége és a közgyűlések tartása nem a megyei igazgatás része volt, de a megyéhez kötődött. A billogosokban századi fénykorukban a királyi bíróság vidéken tevékenykedő tagjait, a közgyűlésekben pedig a királyi kúria helyszíni tárgyalásait kell látnunk. Ennek ellenére nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem jöttek létre egyik esetben sem a megyehatárokat keresztező bírói kerületek, mindkét intézmény földrajzilag a megyéhez kötődött. A billogosok nem azért tevékenykedtek, mert a 11. századi Magyarországon a jogérzék a bírói és a végrehajtói hatalom valamilyen sajátos szétválasztására törekedett volna, hanem mert a szokásjog szerint csak így volt lehetséges a szabadok feletti bíráskodás. A középkor logikája nagyon is szisztematikusan működött. Az ispánnak ahhoz volt joga ez persze valójában kötelesség volt hogy több száz fős csapatot gyűjtsön, egy királyi szerviens pár holdas terméketlen földjéről azonban nem ítélhetett. A bíráskodás ilyen rendszer szerint létrejött fórumaival Európa más országaiban is találkozhatunk. A királyi vármegye története kb. háromszáz évet foglalt magába. Ez alatt az idő alatt a rendszerben természetesen több kisebb-nagyobb változás is történt. Nem tudjuk, hogy Szent István hány megyét hozott létre. A szent istváni alapítású megyék egy része azonban hatalmas kiterjedésű volt. A ránk maradt forrásokban mindössze egyszer említett Visegrád megye feltehetőleg magában foglalta a későbbi Pest, Pilis megyét és Esztergom megyének a Duna jobb parti részét. Kolon megye Koppány egykori uralmi területe lehetett: a későbbi Zala és Somogy megyék. Csanád kezdetben Ajtony egész országát jelenthette: a későbbi Csanád, Arad, Keve, Krassó, Temes megyéket. Minden bizonnyal hasonló óriási megye volt a királyság első évtizedeiben az erdélyi Fehér és Újvár megye is. 13 A 11. század végére kialakuló megyerendszer azonban meglepően tartósnak bizonyult. Kivéve azokat a területeket, ahol az oszmán pusztítás a korábbi élet semmiféle folyamatosságát nem tette lehetővé, nagy vonalakban egészen 1918-ig rá lehetett ismerni az ekkor kialakult megyék határaira. Ezek általában különböző természetes határokhoz igazodtak. A megyehatárok rekonstrukcióját a különösen konzervatív egyházigazgatási püspökségi, esperesi kerületi határok is elősegítik. A megyével nem rendelkező várispánságok között is történtek változások, pl. az úrhidai váris- 13 Mindezekre összefoglalóan Zsoldos Attila: Szent István vármegyéi. História 2000/ 4.

9 Vármegyék és szabad kerületek 23 pánságról csak egyszer, 1009-ben a veszprémi püspökség területének megállapításakor hallunk, utána elenyészett. A 12. század végére tartósan kialakult a várispánságok rendszere, számukban a korabeli források mind megegyeznek, kb. 72-en voltak. 14 Röviden szólni kell az ún. határispánságokról is. A kifejezéssel, helyesebben annak latin megfelelőjével (marchia) a forrásokban csak egészen ritkán találkozunk, előfordulása egyébként is a legkorábbi időszakokra vonatkozik. A történészek ennél sokkal többször alkalmazták e fogalmat egy vidékre, csupán azért, mert a határ mentén feküdt. Ezek eredetileg olyan speciális várispánságok voltak, amelyek általában a déli és nyugati gyepűk mellett jöttek létre és népeik nem egyszerű hadakozók voltak, hanem állandó határőrző szerepet láttak el. 15 A királyság létrejötte és megszilárdulása után a nagy erdőségek mind az Árpádok birtokában voltak. Ez alól csupán két kivétel volt: a Vértes és a Mátra, azonban ezeket is az uralkodó dinasztiával rokon nemzetségek, az előbbit a Csákok, az utóbbit az Abák birtokolták. A nagy erdőségek egy részén a 12. század végén erdőispánságokat hoztak létre. Az erdőispánságok felépítése a korábbi udvarnokbirtokokon alapult. Élükre ispánokat állítottak, központjuk kezdetben egy-egy udvarház volt, a nagy telepítések megindulása előtt lakóik nagy része erdészeti, vadászati feladatokat végző szolga volt. Erdőispánságokat szerveztek a gyepűk mentén (Zólyom, Patak, Torna, Sáros), de az ország belsejében (Bakony, Pilis, Segesd) is. Az erdőispánságok létrehozásukkor egyetlen hatalmas királyi uradalmat jelentettek. 16 A társadalomtudomány leírására csak hasonlatképpen alkalmazhatók a természettudományos eljárások. A várispánságokról és vármegyékről szóló definicióban nem véletlenül szerepelt a majdnem szó. A rendszer működését ugyanis a helyi viszonyok nagyon különbözőképpen befolyásolták. Már a királyi megye korszakában feltűnő sajátosságokat mutattak pl. az ország közepének viszonyai. Pest megyének nem volt ispánja, az ispáni feladatokat a 13. század első felétől kezdve egészen a budai alnádori törvényszék fennállásáig, Károly király utolsó évéig az alnádor látta el. Nem volt azonban Pest 14 A forráshelyek nem teljes összeállítását lásd Pesty Frigyes: Eltűnt régi vármegyék. I. Bp (reprint 1988.) Zsoldos Attila: Confinium és marchia. Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről. Sz Magyar Eszter: erdőispánság In KMTL

10 24 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon vármegyének vára, sőt várszervezete sem. 17 Minden tekintetben az erdőispánságokhoz hasonló ispánságot hoztak létre a középkorban Nagy-szigetnek hívott Csepel-szigeten is, az erdő jelentősége azonban itt elenyésző volt a közeli pilisi ispánság rengetegéhez képest. Az ispánság legyen az vármegye, egyszerű várispánság, vagy erdőispánság élén az ispán állt. Az ispánt a király nevezte ki, addig maradt tisztében, amíg a király jónak látta. A kinevezésben a józan politikai érdeken kívül semmi nem kötötte meg az uralkodó kezét. Az ispánt megillette a várjövedelmek és a törvényszékén kirótt bírságok egyharmada. Ezen kívül a várnépek szállásadó címén kötelesek voltak eltartásáról gondoskodni. A megye igazgatására nagyon kis létszámú tisztségviselő is elegendő volt, őket mind az ispán választotta ki. A vármegyék tisztségviselői egyben a várispánság tisztségviselői is voltak, kivétel nélkül a várszervezethez tartozó népekből kerültek ki. Az ispán helyettese az udvarispán volt (comes curialis), a napi katonai feladatokat a hadnagy (maior exercitus) látta el. A többi tisztségviselővel a nem várszervezethez kapcsolódó népeknek nem sok dolguk akadt, ilyenek voltak a várnagyok (maior castri), a száznagyok és a tizedesek. Ezek túlnyomórészt várjobbágyok voltak, akárcsak a határmenti őrök elöljárói az őrnagyok. 18 Az ispáni tisztség országos tekintélyt biztosított viselőjének. Az ispánságok azonban nem voltak egyformák, így az ispánok közt is nagy különbségek voltak. A tatárjárás előtt a legtekintélyesebb ispánságok egy kivételével (Karakó) mind vármegyék voltak, közülük külön is kiemelkedett Bács, Bodrog, Bihar, Pozsony és Sopron megyék politikai súlya, ispánjaik a politikai elit legtekintélyesebb tagjai voltak. Az országos tisztségviselők általában megyésispánok is voltak, ráadásul a legtekintélyesebb megyék ispánjai. Már e korai időszakban megfigyelhető, hogy egy-egy országos tisztség hosszabb időre összeforrott egy bizonyos megye ispánságával. 19 A tatárjárás pusztítása a rendszer egészét nem tette tönkre. Számos várispánság elpusztult, vármegye azonban alig (Borsova). A királyi várszervezetet és a várszervezetre épülő vármegyéket egy évtized 17 Bóna: Várak 42., Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai. Történelmi Szemle [TSz] Zsoldos: Várjobbágyok Nógrády Árpád: Magistratus et comitatus tenentibus. II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez. Sz 1995.

11 Vármegyék és szabad kerületek 25 alatt sikerült helyreállítani. A 13. század társadalmi és politikai változásai azonban rövid idő alatt átalakították a megyét. A nemesi megye kialakulása Az új típusú megyerendszernek kettő, az előzőtől eltérő sajátossága figyelhető meg: a szolgabírák megjelenése az ispánok törvényszékén, a klasszikus értelemben vett megyei törvényszék, a sedria létrejötte az ispánt addig helyettesítő udvarispánt az ispánnal familiárisi viszonyban álló alispán váltotta fel Mindkét változás egyetlen folyamatra fűzhető fel: megszűnt a megye addigi alapjaként működő királyi várszervezet, a várszervezet ily módon nem tudott keretet adni a vármegyének. Az új kereteket, elsősorban az új tisztségviselőket a lassan egységes jogállású rendbe szerveződő nemesség adta. A folyamatot a történészek a 19. század végétől kezdődően hasonlóképpen írták le. A hangsúlyt ugyan különböző jelenségekre helyezték, alapvetően mégis egyetértésre jutottak. Eszerint a 13. századi társadalmi mozgalmak során (pl. Aranybulla) egységesedő és öntudatra jutó másik Magyarország kikényszerítette a régebbi, avítt rendszer feladását és fellépésük eredményeképpen kialakították önkormányzati szervüket és így beléptek a megye kereteibe. Ezért nevezzük mindmáig a korábbi rendszert királyi megyének, a most létrejövőt pedig 1848-ig nemesi megyének. 20 Időrendben haladva három kérdést kell tisztázni. A zalai szerviensek oly sokat emlegetett 1232-es oklevele nem a megyei önkormányzat első említése. Társadalomtörténetileg ugyan nagyon sokat elárul a korról, de szó sincs arról, hogy az ispánoktól független bírói testület, ősszolgabírák ültek volna Kehidán törvényt. Valójában királyi kiküldött bírák sikertelen tevékenységét örökítette meg az erről fennmaradt oklevél. Hasonló a helyzet a tatárjárás utáni évtizedekből származó, újabban gyakran idézett adatokkal. Ezek vagy egyszerű 20 Az 1. jegyzetben felsoroltakon kívül: Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XVIII/ 6.) Bp Török Pál: A nemesi vármegye megalakulása. Kolozsvár, Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs, , Hóman Bálint: Magyar történet. Bp I (reprint 1990), Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. Sz 1942., Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp

12 26 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon fogott bírói ítéleteket örökítenek meg, vagy a király által delegált bírákkal találkozunk, semmiképpen sem a spontán, alulról jövő kezdeményezés nyomán szervezkedő megyei nemesség saját bíráival, akik valamiféle ellensúlyt képviseltek volna az ispánokkal szemben. 21 Egyetlen forrásunk sem tudósít a tatárjárás utáni évtizedekből arról, hogy az ispánokkal szembeni zavargásokra került volna sor. Ez egyébként is elképzelhetetlen lett volna. Soha olyan erőt nem tudtak maguk mögött megyésispánok, mint épp ekkor, amikor oligarchikus hatalmukat kiépítették. Az, hogy az ő befolyásukat néhány megyebéli szerviens partizánakciójával csorbítsa, felért volna egy öngyilkossággal. A szolgabíró (iudex nobilium, a kora újkortól csak egyszerűen iudlium) név használata csak attól kezdve jogosult, hogy állandó bírótársként részt vettek a megyei törvényszéken. A szó etimológiája a szolgáló, azaz segítő bíró szóra megy vissza, azaz azt a személyt jelenti, aki az ispánnak szolgál a törvényszéken. A régebbi történeti irodalomban megtalálható iudex servientium, azaz szerviensek bírája eredeztetés hibás, e latin kifejezés a forrásokban alig található meg. 22 Szolgabíró léte elképzelhetetlen sedria nélkül, a sedriát pedig elvileg az ispán, a gyakorlatban az alispán tartotta. Nem véletlenül említettük a megyei változások közt első helyen a szolgabírói intézmény létrejöttét. Hagyományosan minden egyes megyében a szolgabírók első felbukkanásától számítjuk a megye nemesi korszakának kezdetét. 23 Az első fennmaradt szolgabíró említésünk egy későbbi néven alsószlavóniainak nevezett megyéből, valójában zsupániából, Orbászból származik 1273-ból, ezt követi Baranya egy 1270-es évek végi adattal, majd Bodrog 1280-nal. Bihar megyében 1299-ből maradt fenn a szolgabírák első említése Zsoldos Attila: Vármegyei ügyek. Buksz Kubinyi András: Szolgabíró. Magyar Nyelv Zsoldos Attila: A szolgabírói tisztségnév kialakulásának kérdéséhez. Levéltári Szemle [LSz] A szerviensek bírái (iudices servientium) kifejezés a magyar forrásanyagban csupán egyetlen, 1332-ből származó Zemplén megyei oklevélből ismert. Anjoukori okmánytár szerk. Nagy Imre Bp. II Erre az önmagában álló adatra épült az a feltételezés, hogy a szolgabíró név a szerviensek bírájából származik. Holub József: Szolgabíró. Magyar Nyelv ld. Györffy: ÁMTF köteteit 24 Zsoldos Attila: A megye intézménye a 14. sz. második felében. (térkép) In KMTL közt

13 Vármegyék és szabad kerületek 27 A szolgabírói tisztség a létrejöttét a billogosok bírák eljelentéktelenedése okozta. A billogosok a 13. század elején már a megyésispánok alárendeltjeivé váltak. Már önmagában ez is sértette a megyében élő szerviensek és más szabad rétegek ősi jogait, azt azonban egészen vérlázítónak érezték, hogy ügyeikben a gyakorlatban még csak nem is az ispánok, hanem az udvarbírák ítéltek. 25 Az Aranybulla ezúttal is, amennyire csak lehetett, az ősi jogszokást kívánta visszaállítani. Az 5. cikkelyben kimondták a régi jogelvet, hogy az ispán szerviensek birtokai fölött nem ítélhet. Itt fogalmazták meg először azt, hogy az ispánnak miféle bírói joghatósága van a másik Magyarország tagjai fölött: rajtuk csak pénz-és tizedügyekben ítélhettek. Nem új jogot teremtettek most sem, hanem a 11. század óta élő szokást foglalták írásba. Miért éppen e két területen volt joga az ispánnak ítélkezni? A pénzügyek ide kell érteni az adót, vámokat, pénzbeváltást az uralkodó személyes hatáskörébe tartoztak, legkézenfekvőbb volt ezt mindenütt az ispánokra bízni. A Kálmán-kori törvények egészen egyértelműen emlegetik az ispánok ilyen feladatát. 26 A tizedügyeket a király, mint az egyház legfőbb védelmezője bízta az ispánokra. Az Aranybulla nem tett engedményt az udvarispánoknak. Hiába elevenítették fel azonban volt az ősi elvet, hogy ők csak a várszervezet népei felett ítélhetnek, ez nem ment át a gyakorlatba. A billogosok 1222-ben már régóta csak az ispánok alárendeltségében ítélhettek, így az ő jogállásuk esetében szóba sem jöhetett a régi rend restaurációja. Ha a szerviens bűntettet követett el, tolvaj vagy rabló lett, eredetileg a királyt illette meg a vérhatalom, amit a billogosokra ruházott. E jogkörük továbbra is fennmaradt, azonban csak az ispán lábainál ítélkezhettek. A birtokügyek a királyi kúriára és a közgyűlésekre maradtak. A billogosok ideje meg volt számlálva, a tatárjárás évtizedében találkozunk velük utoljára. A szolgabíráknak az ispánok mellé rendelése nem alulról jövő kezdeményezés volt. Jól mutatja ezt az, hogy számuk országosan egységes. Van néhány korai adatunk arra is, hogy a szolgabírákat maga az uralkodó nevezte ki. 27 A szolgabírói tisztség létrehozása tehát minden bizonnyal a királyi akarat eredménye volt. 25 Bolla Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica I. Bp Kálmán I. 77, 78, Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológia törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. Sz 1969.

14 28 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon Abban bizonyára igaza van a korábbi történeti irodalomnak, hogy ehhez az ötletet a király által delegált megyebéli bírák adhatták, akik különböző birtokvizsgálatok során tűntek fel nagyobb számban a tatárjárás utáni évtizedekben. Az udvarispánok helyébe lépő alispánok legalább akkora változást hoztak, mint a szolgabírák, csak a váltás itt nem érhető azonnal tetten. Eddig az ispán helyetteseit a várszervezetből, a várjobbágyok közül emelte ki. Mostantól nem azért esett valakire a választása, mert a várhoz tartozott, hanem mert az ispánnak hűséget fogadott személy, familiáris volt az illető. Familiáris lehetett persze várjobbágy is, idővel azonban csak a nemesek közül kerültek ki az alispánok. 28 Hiába keressük az új megyei intézmények közt a megye nemesi közösségének fogalmát. Pedig a közösség, régiesebb szóval egyetem (universitas) intézménye a 13. században egész Európában nagy karriert futott be. Az egyházjog közvetítésével egész Európában közel azonos időben bukkant fel az az elképzelés, hogy bizonyos rendhez tartozók magukat mai fogalmaink szerint élve jogi személynek tartották. A megyei universitas kifejezéssel azonban a 13. században nem találkozunk. Pedig a megyei közösség-tudatra már a királyi megye korszakának virágzó évtizedeiben is találunk példákat. Alighogy az addig alig ismert vidéki társadalom tagjai gyakrabban felbukkantak a forrásokban - azaz a 13. század első felétől - többször találkozunk azzal az elnevezési módszerrel, hogy a különböző státusú népeket, akiknek csupán annyi közük volt egymáshoz, hogy birtokosok voltak és egy megyében éltek, megyebélieknek (conprovinciales) nevezték. Szinte ezzel egy időben tűntek fel a Zalán innen és túl lakó összes szerviens, a Zala megye összes nemesei fordulatok az oklevelek kiadóinak (intitulatio) és címzettjeinek (adresse) megnevezéskor. 29 Az összes nemes (universi nobiles) azonban nem azonos a nemesek közösségével (universitas nobilium)! A két kifejezés jelentése ugyan nagyon közel állt egymáshoz, a 13. században azonban még nem voltak egymással teljesen felcserélhetők. Az összes nemes szókapcsolat inkább az egyedekből álló sokaságot, míg az universitas az egységgé forrott közösséget jelentette. 28 Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez. LSz Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp A megyei fogalmakra 270. skk.

15 Vármegyék és szabad kerületek 29 Honnan származott a 13. század elején a nemességgé még nem is formálódott birtokosok csoport-szolidaritása? Hogy a várjobbágyok megyebélieknek tartották magukat, az természetes, de miféle közösség fűzte a megyéhez a Kehidán ítélkező szervienseket? Természetesen rögtön rávághatjuk, hogy mindnyájan Zala megye határai közt éltek, birtokaik azt csak néhányuk esetében lépte át. Csakhogy birtokaik ügyében nem Zala megye ispánja ítélt felettük, hogy magukat megyebélieknek vagy egy megye összes nemesének tartsák, ahhoz ennél sokkal erősebb kötődésre volt szükség. A közös hadakozás volt az a közösségi élmény, ami a közösségi tudatot létrehozta. A királyi megye ispánja ugyanis nemcsak a várszervezet népeinek parancsnoka volt, hanem a megye határain belül élő összes hadakozó szabadé. 30 Hadakozásuk némileg másként történt mint a hadra fogott várnépeké és a várjobbágyoké. Nekik elvileg csak a határokon belül kellett saját költségükön hadra kelniük, azon túl a király pénzén; hasonló szabály Európa szinte összes országában ismert volt. A valóságban ezt a szabályt az uralkodók rendszeresen megszegték; akárcsak Európa más országaiban. A fentiekből két dolog is következik. Nem indokolt sem másik sem nemzetségi Magyarországról beszélni, ennek képviselői a megyéhez tartoztak, magukat a megyéhez tartozónak vallották, csak a kapcsolatuk és ennek megfelelően tudatuk más volt, mint a várszervezet tagjaié. Az X megye összes nemesei kifejezés megjelenése aligha jelentette az universitas fogalom megyei alkalmazását, sokkal inkább a korábbi megyebéli fogalom továbbélését és tartalmilag némileg fejlettebb változatát. Az új típusú megye kialakulásának két útja volt. Az egyik ez volt a zökkenőmentesebb a meglevő vármegyékből vezetett át úgy, hogy a megye kettős jellege eltűnt. A várispánság megszűnt, a vármegye maradt. A vármegye nélküli várispánságok ebben a folyamatban nem játszottak szerepet, ezek néhány évtized alatt elenyésztek. A királyi várszervezet felbomlása az 1270-es években kezdődött el és az 1320-as években fejeződött be. A felbomlásban legfontosabb szerep a királyi adománypolitikának jutott. Az uralkodók mindig is adományoztak, ám a században elsősorban saját birtokaikból, az ud- 30 Zsoldos Attila: A királyi várszervezet és a tatárjárás. Hadtörténelmi Közlemények A kérdés irodalmát összefoglalja: Borosy András: A nemzetségi Magyarország a királyi és a várispánságok hadakozó népelemei. In Szabó István emlékkönyv szerk: Rácz István Debrecen, 1998.

16 30 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon varnokföldekből. Már II. András előtt elkezdődött a várföldek elidegenítése, ami ha megtorpanásokkal is, de tovább folytatódott. Vármegyét nem adományoztak el soha az Árpádok, ezt nem is tehették volna meg, hiszen a egyházak, nemesek birtokát nem adhatták másnak. Az Aranybulla ide vonatkozó 12. cikkelye, ami egész ispánságok adományozását tiltotta el, a várispánságokra vonatkozott. A vármegyeadományozások példájakor gyakran emlegetett Modrus, Bribir, Vinodol comitatusok valójában zsupániák voltak, Gora és Locsmánd pedig várispánságok. 31 A várszervezet további gyengülését jelentette a várjobbágyok nemesítése, a várszervezethez tartozók familiárissá válása. Az ispánsághoz tartozó vendég- azaz hospestelepülések kiváltságolása több esetben együtt járt azzal, hogy a települést kivették az ispán joghatósága alól, ez is közrejátszott a várszervezet felbomlásában. 32 A másik út rögösebb volt. Ennek során az erdőispánságok váltak vármegyévé. Az erdőispánságok egykori udvarház-központjai helyett várakat emeltek. Ettől azonban még az erdőispánságok megmaradtak volna egy várból irányított királyi uradalomnak. A folyamat azért volt lassúbb, mert a helyi nemesség kialakulása itt nehezen haladt. A legegyszerűbb módszer az adományozás volt. Mivel az erdőispánságok jelentős része a gyepűk mellett feküdt, a gyepűelve pedig alig lakott vidék volt, ezért itt, ezeken az üres területeken bőven volt eladományozni való föld. Az új adományosokból került ki aztán az erdőispánságból kialakuló vármegyék új nemessége. Máshol a helyi, sajátos jogállású hadakozó rétegek nemesítése, állapotuknak országos vagy helyi (partikuláris) nemességként való elismerése vezetett a megyebéli nemesség kialakulásához, mint pl. a liptói és turóci jobbágyfiúk, a szepesi tízlándzsás nemesek esetében. 33 Máramarosban, abban a megyében, ahol 1848 előtt országosan a nemesség arányszáma a legmagasabbak közé tartozott, a betelepülő román kenézeket nemesítették 31 Rákos István: IV. Béla birtokrestaurációs politikája. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica XLVII. Szeged, ; Kristó Gyula: A korai feudalizmus ( ) In Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. főszerk. Székely György Bp Zsoldos:Várjobbágyság Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp , Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp

17 Vármegyék és szabad kerületek 31 meg. 34 Nagy Lajos, aki a különféle ún. kondicionárius népek ez ekkor egyszerre jelentett várjobbágyokat, udvarnokok elöljáróit, különleges szolgáltatónépeket tömeges nemesítésével a középkori magyar nemesség kialakulásának zárófejezetét alkotta meg, pl. a bakonyi királyi vadászokat tette nemessé. 35 Ahhoz, hogy megye jöjjön létre e területeken, még önálló erdőispánságnak sem kellett feltétlenül lennie pl. Liptó a zólyomi erdőispánság egy lassan függetlenedő uradalma volt. Nem lett az összes erdőispánságból vármegye, erre különösen a határ mentén nyílt lehetőség, ott ahol a 13. században meginduló betelepítés az extenzív fejlődésnek nagy teret engedett. Az ország belsejében levő ispánságok pl. Segesd, Bakony elenyésztek, egyszerű uradalommá váltak és beolvadtak Somogy illetve Veszprém megyébe. 36 Pilis ugyan megye lett, de oly kicsi volt, hogy Nagy Lajos idején, több, eredetileg Pest megyéhez tartozó határos települést kellett hozzá csatolni. 37 A nemesi megye működése Míg a korábbi korszakban alig néhány adatunk van a megyékre, ebből az időből jó forrásadottságú megyékben több száz olyan oklevél is fennmaradt, amelyet egy-egy megye bocsátott ki. A századi megyék működésére a másik fő forrást a hiteleshelyek által kiadott oklevelek jelentik, főleg a kikiáltott közgyűlések ügyei, de egyszerű vizsgálatok esetében is találunk itt megyei vonatkozású adatokat. Az országos nagybíróságok oklevelei a megyei vizsgálatokról, fellebbezett ügyekről tudósíthatnak, a közgyűlésekről pedig azoknak a báróknak nevében kelt oklevelek, akik az illető megyében közgyűlést vezették. A legtöbb ránk maradt oklevél igazságszolgáltatási tevékenységről tudósít, a megyei írásbeliség nagy részét egészen bizonyosan ez tette ki, ráadásul ezeket az okleveleket volt érdemes elsősorban megőrizni. A bíráskodás volt az egyetlen terület, ahol a megye többékevésbé önállóan működött. Törvényt csaknem kizárólag a megye törvényszéken, a sedrián ültek. A szó a magyar jogi nyelv része lett, a sedes iudiciaria (törvényszék) rövidítésével képződött, idővel kizáró- 34 Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Bp Köblös József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei Pápa, Kristó Gyula, uő.-magyar Kálmán: Bakony, Segesd szócikkek In KMTL 37 Györffy: ÁMTF IV. 584.

18 32 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon lag a megye bíróságára alkalmazták. A sedria volt a késő-középkori megye egyetlen szerve, békeidőben a megye itt fejtette ki tevékenységének nagy részét. A megyei törvényszék jól mutatja a folyamatosságot a korábbi korszakkal. Részben az ispáni, udvarispáni, részben pedig a billogos bírák jogkörét folytatta. Ez ítélt a megye területén elfogott bűnözők felett. A német Blutbann fordítása után ezt úgy szoktuk mondani, hogy a 14. század első feléig csak a megyének volt vérhatalma. Bűnözők esetében a területi elv volt a döntő, tehát abban a megyében kerültek a törvény elé, ahol elfogták őket. Ez elsősorban a jobbágyokra és a 14. században még szép számmal létező más földesúri alávetettségben élő népekre vonatkozott. Nemesek bűnügyeiben elvileg a király helyesebben az udvari bíróságok valamelyike ítélt, Erdélyben a vajda, Szlavóniában a bán. Nemesek és más birtokosok esetében az volt a többször kimondott alapelv, hogy örökös birtokjogokra vonatkozó ügyekben a megye nem hozhat ítéletet. A hatalmaskodásokra ugyanez vonatkozott, ezek ugyanis birtokügyek voltak, ha máskor nem, hát pervesztés esetén birtokelkobzással jártak. A kiváltságokat a királyok adományozták, ezért ezek felett csak a királyi kúriában dönthettek. A 15. századtól az országos szokásjog része lett, hogy száz forint feletti értékű ügyben a megye nem ítélhet. 38 A jobbágyok és más nem saját jogon birtokos népek ügyeiben ún. kisebb ügyekben ezeket mindig kizárásosan sorolták fel, tolvajlás, rablás, emberölés stb. nem tartoztak ide a földesúrnak magának kellett törvényt ülnie, ez volt az úriszék. A középkorból fennmaradt, nem túl nagy számú úriszéki pereket többnyire a megyei oklevelek közt kell keresni. Az úriszéken a földesúr vagy leggyakrabban tiszttartója ítélt, a megye kiküldte általában egy szolgabíráját a meghallgatásra (ad audiendum). A jobbágyok ügyeiben azonban a megyére nemcsak a meghallgatás szerepe hárult, hanem az ítélethozatal is, az úriszékről ugyanis a sedria elé lehetett fellebbezni. Az igazságszolgáltatási iratok közül viszonylag kevés megyei oklevél maradt fenn a megyék önálló bírói tevékenységéről, a ránk maradt megyei oklevelek nagy része vizsgálatról szól. A vizsgálatokra felsőbb, általában kúriai bíróságok utasították a megyét. Ilyenkor a megyék ugyanazt a feladatot látták el mint a hiteleshelyek. A hiteleshelyek tevékenységét külső és belső munkára szokás tagolni. A 38 Hajnik: Perjog 82.

19 Vármegyék és szabad kerületek 33 belső munka nagy részét a bevallások (fassio) felvétele jelentette, ez kb. a mai közjegyzői tevékenységnek felelt meg. A külső tevékenység is a közhitelűséghez kapcsolódott. Ha valaki panaszt tett a kúriában, akkor az egy vizsgáló, idéző vagy a beperelt fél jogsértő tevékenységére utasító parancsot tartalmazó oklevelet állított ki. Ugyanez történt akkor is, ha a bíróság ítéletet hirdetett vagy pl. határjárást rendelt el. Az oklevelet maga a peres fél vagy megbízottja vitte el a területileg illetékes hiteleshelyhez. A parancs arra utasította a káptalant vagy a konventet, hogy egy embere szálljon ki hiteles tanúbizonyságul a helyszínre, ahol az idézést, vizsgálatot stb. végrehajtották. A hiteleshelyi ember az eljárás érdemi részében csupán passzív résztvevő volt. A parancsot adó bíróságtól függően királyi, nádori, vajdai vagy báni embernek nevezett személy végezte el a rábízott feladatot. Az ő nevüket már a parancslevél tartalmazta, a parancslevelet kérő peres fél nevezte meg az általa megbízhatónak tartott megyebéli embereket, közülük választották ki a legkönnyebben elérhetőt. A hiteleshelyi ember a helyszínen rövid, vázlatos feljegyzést készített, majd a királyi, nádori stb. emberrel visszatérve a hiteleshelyre, bevallást tettek az elvégzettekről, ahol a hiteleshely pecsétje alatt kiállították az erről készült oklevelet. A külső hiteleshelyi eljárás tehát alapvetően két funkciót ötvözött, ezeket különböző személyek végezték. Az egyik a bíróság embere volt, akire a bírói parancs elvégzése hárult, a másik a hiteleshely, ami a közhitelűséget biztosította, mégpedig kétféleképpen: egyszer a hiteleshelyi tanúbizonyság kiküldésekor a helyszínen, másodszor az eljárásról kiállított írásos dokumentum útján, amelynek pecsétje és a szabott formulák közt kiállított megfogalmazása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy higgyenek neki. 39 Ez volt a perekben szokásos vizsgálatok, közbenszóló és végítéletek végrehajtásá- 39 A hiteleshelyekre vonatkozó irodalom legfontosabbika: Eckhart Ferenc: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband IX A mindennapi működésre: Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent oklevéladó működése ig. Turul Borsa Iván: Ügyintézési törekvések a leleszi hiteleshelyen a XIV. és XV. század fordulóján. In Miscellanea fontium historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80.születésnapjára. szerk: Kalmár János Bp A közhitelűségnek csak egyik követelménye a hiteles pecsét. Legalább ennyire fontos volt, hogy az iratot szigorúan szabott keretek közt állítsák ki. A jogi írásbeliséget ez különböztette meg minden mástól. Latinul írni sokan tudhattak, de oklevelet csak az tudott írni, aki ismerte a jogi formulákat.

20 34 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon nak elterjedtebb módja. A másikat a megyén keresztül végeztették a bíróságok. A parancslevél szinte szó szerint ugyanúgy szólt, mint amikor valamelyik hiteleshelyhez címezték, itt azonban nem voltak királyi vagy nádori emberek. A kétféle funkciót egyetlen szerv látta el, a megye. Kiküldtek egy szolgabírót, aki a vizsgálatot elvégezve viszszatért a sedriára és ott elmondta annak eredményét, amit a megye foglalt írásba és pecsételt meg a szokásos módon. Az esetek többségében a normális hiteleshelyi eljárás volt szokásban. Néha egyszerre két szomszédos hiteleshelynek is küldtek felszólítást harmadikként pedig az illetékes vármegyének. A megye azonban nem lett hiteleshely. A külső hiteleshelyi munkák közül többnyire vizsgálatok elvégzésével bízták meg, határjárással, birtokba iktatással csak jelentéktelen esetekben. Ez utóbbiak ugyanis olyan örökös birtokjogokat igazoltak, amihez közhitelű (autentikus) pecsétre lett volna szükség. A középkori megyéknek azonban nem volt pecsétjük. A bírói parancsok nagyobbik része ún. egyszerű tudományvételre utasított. A bíróság előadta az ügyet, majd ezt írta: megparancsoljuk, hogy küldjetek ki egy vagy két közületek való személyt, akik mindenkitől, akit illet, az előadottakról az igaz valóságot tudják meg, amit nekünk híven írjatok meg. A megye erre többnyire egy szolgabírót küldött ki, aki kiszállt a megyébe, többektől tudakozódott, majd hozzánk visszatérve azt jelentette, hogy az előadottak igaznak bizonyultak. Ritkábban, csak meghatározott alkalmakkor került sor a bizonyítás egy másik fajtájára, a kikiáltott közgyűlésre (proclamata congregatio generalis). Nevén kívül ennek semmi köze nem volt a közgyűlésekhez. Az erre felszólító parancsban (mandatum) a bíróság előadta ügyet, majd kétféle utasítást adhatott ki. Vagy azt, hogy a sedriára hívják össze kikiáltott közgyűlés módjára a tanúkat és eskü alatt hallgassák ki őket, vagy azt, hogy a helyszínen történjék ugyanez. Akár így, akár úgy szólt a parancs, a megyék inkább a helyszínen végezték a kikiáltott közgyűlést. Erre az eljárásra már az Anjou-korból van néhány példánk, valójában azonban csak rövid ideig virágoztak. Zsigmond 1435-ös törvénykönyve rendelte el tartásukat, Mátyás 1486-os törvénykönyve szüntette meg őket. E bizonyítási formát csak a hatalmaskodások kivizsgálásakor rendelték el. 40 A megye katonai funkciói fennmaradtak. A megyei bandériumok a királyival és a zászlósúriakkal összehasonlítva nem tartoztak a 40 CJH 1435: 3.tc., 1486: 2.tc.

21 Vármegyék és szabad kerületek 35 középkori magyar hadsereg legütőképesebb alakulataihoz, de az ország nem nélkülözhette őket. Az 1430-as évekből fennmaradt egy datálatlan hadügyi tervezet, ami mai szóval mozgósítás esetén a magyar haderőt a számba jöhető ellenség irányába osztotta be. Ebben a felosztásban a megyei csapatoknak fontos szerep jutott. A kiállítandó sereg nagysága természetesen a megye nagyságától függött, azt pedig, hogy melyik irányba melyik bandériumot küldjék, a földrajzi közelség határozta meg. Ekkor már az évtizedek óta az oszmánok voltak a legnagyobb ellenség. A legtöbb mozgósítási egység ellenük és szövetségeseik ellen irányult. Bihar megye pl. hatszáz harcost volt köteles kiállítani, ekkora kontingenst csak a legnagyobb megyékre róttak ki, ennél több harcost egyetlen megyének sem kellett táborba küldenie. A feladat Erdély védelme volt. A hadügyi tervezet elképzelései csak részben valósultak meg, a bandériumok meghatározott irányú beosztására azonban valóban sor került. A bihari csapatok később is elsősorban a török erdélyi betörései ellen védekeztek. 41 A megyéket bízták meg a központi rendeletek kihirdetésével. Nemcsak a törvényeket, hanem a megye lakóit érintő kiváltságokat is ők hirdették ki. A megyére fontos szerep jutott az adóbehajtásban, a kamara haszna, a rendkívüli hadiadó behajtása mind hasonlóképpen történt. A királyi jövedelem bérlői, majd később a kamara kiküldöttjei (dicator) mellé a megye a szolgabíráit adta, akik részt vettek az adószedésben. A járások (reambulatio, processus) kezdetben csak megyén belüli adószedési egységek voltak, első említésük az 1427-es kamarahaszna-összeírásban maradt fenn. Ekkor és még sokáig mindig annak a szolgabírónak a nevét viselték, aki éppen meg volt bízva az adott járásban az adószedéssel. 42 A megye adott kereteket a köznemesség országos politikába való beleszólásának is. Az országgyűléseken általában megyénként választott követekkel jelentek meg a nemesek. Egy-egy megye általában négy követet küldött, a kisebbek csak kettőt. Ez a szokás szinte egyidős volt a magyar országgyűlések történetével. A megyék a 15. században néha közvetlenebbül is beleszól- 41 Franciscus Döry- Georgius Bónis- Vera Bácskai: Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp [=Gábor: Megyei intézmény], Solymosi László: Veszprém megye évi adólajstroma és az Ernuszt-féle adószámadások. In Tanulmányok Veszprém megye múltjából , Engel Pál: Kamarahaszna összeírások 1427-ből. (Új történelmi tár 2.) Bp

A 13. századra még nem volt kész az ország megyetérképe. Egyáltalán, nem volt kész állapot, a történelemben soha nincs is ilyen.

A 13. századra még nem volt kész az ország megyetérképe. Egyáltalán, nem volt kész állapot, a történelemben soha nincs is ilyen. 1 TRINGLI ISTVÁN A MAGYAR MEGYÉK A KÖZÉPKOR VÉGÉN (VÁZLAT) 1 A változások: A megyei intézmény mindig változásban volt. Elég a középkor korai évszázadaira gondolunk. A kezdeti hatalmas területű megyékből,

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:. 1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,

Részletesebben

Zsoldos Attila: Magyarok és szlávok az Árpád-kori Magyar Királyságban Megye, dukátus, erdőispánság

Zsoldos Attila: Magyarok és szlávok az Árpád-kori Magyar Királyságban Megye, dukátus, erdőispánság Zsoldos Attila: Magyarok és szlávok az Árpád-kori Magyar Királyságban Megye, dukátus, erdőispánság Az Árpád-kor, amely kifejezés alatt az alábbiakban sokkal inkább gyakorlati, semmint elvi szempontokat

Részletesebben

TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105)

TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105) TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105) 2014/15-ös tanév, I. félév Témakörök 1. A magyarság őstörténete 1. Győrffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE

A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE KIRÁLYI VÁRMEGYE VÁRISPÁNSÁG NEMESI VÁRMEGYE VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG A vármegye a magyar államiság legrégibb, Szent István korától folyamatosan fennálló intézménye. A megye

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN 1000 1686

HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN 1000 1686 HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN ÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN 1000 1686 Szerző BÁN PÉTER A királyi megye, a várispánság és nemesi megye a középkori Magyarországon. Heves vármegye kialakulása.

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY

ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között

Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918 között Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola Miskolci Egyetem JUDr. Erik Štenpien (Pavol Jozef Šafarik Egyetem Jogi Kara, Košice/Kassa) Abaúj és Torna vármegyék szervezetének átalakítása 1848 és 1918

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PRAEVENTIO BIZTOSÍTÁSI ALKUSZ KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta: Baksa Melinda ügyvezető Győr, 2011. február 15. 1. A panasz általános meghatározása Minden olyan negatív értékítéletet vagy kritikát

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Történeti Intézet 1.4 Szakterület Történelem

Részletesebben

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

A térképkészítő huszártiszt kiállítás 2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE B. Bucureºti, Bukarest Bónis Bónis György: Hûbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1941. Bp. Budapest Connert 1901 Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1301-1387 KÖZÖTT

SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1301-1387 KÖZÖTT N. FODOR JÁNOS SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 13011387 KÖZÖTT A XIIIXIV. század fordulójára olyan fontos társadalmi átalakulás zajlott le Magyarországon, amely a későbbi századokra is

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje 3. szint Január-február VIII. Henriknek a focira is jutott ideje Néhány felesége lefejeztetése(1), az angol haditengerészet kiépítése és a Rómával való szakítás közben VIII. Henriknek a jelek szerint a

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

XII. 1. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái

XII. 1. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. LAJSTROM XII. 1. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1544 Terjedelme: 348 darab (5 doboz) Helyrajzi jelzete:

Részletesebben

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről

Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület évi működéséről Beszámoló az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 205. évi működéséről I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje; a működési költségek fedezete. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület

Részletesebben

Zálogjog a feudális magyar jogban

Zálogjog a feudális magyar jogban bodzási balázs Zálogjog a feudális magyar jogban I. BEVEZETÉS: TULAJDONI VISZONYOK A 19. SZÁZAD ELEJÉN A 19. század elején a magyar társadalmat még a feudális tagoltság jellemezte. A feudális vonások tükröződtek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet.

III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet. III. Ispánságok és a nemesi megye. Az egyházi szervezet. Nem sokkal azután, hogy a magyarság első képviselői a Szamos partján megjelentek, Szent István kiterjesztette jogát az ország minden használatlan

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben