Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA

Átírás

1 Hogyan hatott a járóbetegszakellátásra az aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitás csökkentése? (7 szakma adatainak elemzése) Adatvagyon hasznosítás: OEP finanszírozási adatok elemzése Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1 Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA szeptember 11.

2 Az előadás vázlata A. Makro adatok: hazai kórházszektor nemzetközi összehasonlításban (Sok-e vagy kevés a kórházi ágyszám Magyarországon? Igaz-e még a kórházszektor kiszorító hatása?) B. Fekvőbeteg és járóbetegszakellátási adatok együttes elemzése: kutatási koncepció, adatbázis, elemzési módszer C. Vizsgált szakmák igénybevételének és kapacitásának elemzése: fekvőbeteg szakellátásból a járóbeteg szakellátás felé D. Konklúziók egészségpolitikai kitekintés

3 Magyar kórházszektor nemzetközi összehasonlításban: makro adatok (1) Az aktív kórházak hatékonyságát jellemző indikátorok értékeinek változása ( ) % ápolási idő (nap) - ágszám (db) ezer főre jutó ágyszám (db) Ágykihasználtsági ráta (%) Átlagos ápolási idő (nap) Év Forrás: saját szerkesztés az OEP Statisztikai Évkönyv (2012 ) adatai alapján

4 Magyar kórházszektor nemzetközi összehasonlításban: makro ábra (2) Trend, majd hirtelen váltás: középmezőnybe kerülés! 700, ezer főre jutó aktív kórházi ágyszám alakulása (1995, 2000, 2005, 2011) főre jutó aktív kórházi ágyszám (db) 650,00 600,00 550,00 500,00 450,00 400,00 350,00 300,00 250,00 Austria Germany Czech Republic Hungary Poland Slovakia* Spain Netherlands EU EU15 EU12 200, Év

5 Magyar kórházszektor nemzetközi összehasonlításban: makro ábra (3) Magyarország beleilleszkedik a trendekbe!

6 Magyar kórházszektor nemzetközi összehasonlításban: makro ábra (4) Mi a trend? Csökkenő ALOS és növekvő esetszám (a válságig)!!! Átlagos ápolási idő (ALOS) és aktív fekvőbeteg esetszám alakulása (1995, 2000, 2005, 2011) GER,1995 Austria Átlagos ápolási idő (nap) NED, 1995 CZE,1995 AUS, HUN,1995 ESP, POL, ,00 10,00 12,00 14,00 16,00 18,00 20,00 22,00 24,00 26,00 28, főre jutó aktív fekvőbeteg esetszám Germany Czech Hungary Poland Spain Netherlands

7 Szakmák elemzése

8 Obszervatórium helyett: Nélkülözhetetlen a makro szintű adatok rendszeres elemzése!!! A járóbetegés fekvőbeteg szakellátás betegforgalmának együttes elemzése: Intézkedés előtt (2006)????? Intézkedés után (2011) Fekvőbeteg szakellátás igénybevétele Marad fekvőbeteg szakellátásban Átkerül a járóbeteg ellátásba, egynapos sebészetbe A beteg eltűnik a szakellátás rendszeréből Otthon marad, alapellátásban kerül kezelgetésre, vagy magánellátásban veszi igénybe az ellátást

9 Alkalmazott elemezési módszerek Nyers finanszírozási (OEP) adatok elemzése Leíró statisztika Országos összesen adatok feldolgozása Idősoros adatok elemzése Orvosi szakmák kapacitásának és igénybevételének elemzése (1) Technológiai és terápiás trendek vizsgálata (2): Esetszámok, beavatkozás számok elemzése, területek (pld vidék főváros, megyék), intézménytípusok, időszakok összehasonlítása Az elemzések a GYEMSZI közreműködésével készültek

10 Szakmák ágyszáma, amelyekben a legnagyobb és legkisebb ágyszám csökkentés történt Szakmanév Fül- orrgégészet július július december % % % % 32 3% % Szemészet % % % Bőrgyógyászat % % % Reumatológia % % % Neurológia és stroke Legkisebb változás! % % % Ortopédia % 38 4% % Onkológia % -15-1% -86-4%

11 Fekvőbeteg esetszámok változása Szakmák % Bőrgyógyászat % Fül-orr-gége % Reumatológia % Szemészet % Szemészet (egynapossal együtt) % Onkológia % Neurológia + Stroke % Ortopédia %

12 Szakorvosi óraszámok alakulása a között legnagyobb arányban csökkenő ágyszámú szakmák esetében A járóbeteg-szakellátási kapacitások növekedése csak részben követte a fekvőbeteg ágyszámok csökkentését 3,61% ,45% Reumatológiában javult a hozzáférés az új kistérségi szakrendelők belépésével Váradi et al. elemzése alapján! -9,52% -0,07% Bőrgyógyászat Fül-, orr-, gégészet Szemészet Reumatológia

13 Szakorvosi óraszámok alakulása a között 20%-nál kisebb arányban csökkenő ágyszámú szakmák esetében ,21% ,38% ,06% Onkológia Neurológia Ortopédia

14 Járóbetegszakellátás Egy esetre jutó beavatkozás Szakorvosi óraszám Esetszám

15 Reumatológia Egy esetre jutó beavatkozás Szakorvosi óraszám Esetszám

16 Egy esetre jutó beavatkozás Onkológia Szakorvosi óraszám Esetszám

17 Nagy ágyszám csökkentésű szakmák járóbeteg esetszámainak alakulása Se fekvőbeteg, se ambuláns ellátás! Hova lettek a betegek? -25,34% -17,25% -25,08% -25,32% Bőrgyógyászat Fül-, orr-, gégészet Szemészet Reumatológia

18 Kis ágyszám csökkentésű szakmák járóbetegesetszámainak alakulása ,72% -8,09% ,04% Onkológia Neurológia Ortopédia

19 Háziorvosi esetszámok [ezer eset] Háziorvosi rendelésen megjelentek összesen Felnőtt háziorvosi rendelésen megjelentek összesen Forrás: KSH

20 Eredmények -összegzés

21 Eredmények összefoglalása (1) 1. Az összes járóbetegesetszám 2006-ról 2007-re közel 10 milliós (17 %-os) csökkenése a mai napig nem állt vissza a 2006-os szintre hoz viszonyítva 7%, 2006-hoz viszonyítva 15 %-kal kevesebb az esetszám a járóbetegellátásban. 2. Az országos szakorvosi óraszám között 1 %-kal, között kb. 7 %-kal nőtt. 3. A vizsgált szakmákban az aktív ágyszám változást a járóbeteg ellátásban hektikusan követte az óraszám változása. 4. A nagy ágyszám csökkentésű szakmákban % körüli esetszám csökkenés volt a járóbetegellátásban is. Kis fekvőbeteg kapacitás csökkentést a járóbetegellátásban 8% körüli esetszám csökkenés követett az onkológia kivételével.

22 Eredmények összefoglalása (2) 6. Egészségpolitikai intézkedések hatására: az onkológia területén a kapacitás változás sem a fekvőbeteg - sem a járóbeteg szakellátásban nem jelentős (4 ill. 6 % csökkenés), az esetszám a fekvőbeteg szakellátásban jelentősen (60%), a járóban alig (1,5%)nőtt. 7. Az egy esetre jutó beavatkozás csak a reumatológia és az ortopédia szakmákban nőtt. 8. A szemészeti egynapos ellátás aránya a fekvőbeteg szakellátásban 2007-ben 7%, 2013-ban 27%, az ortopédiában 2007-ben 4 %, 2013-ban 22%. 9. Az alapellátásban 2003 óta az esetszám 0,5%-ot nőtt között (vizitdíj időszaka)15 %-os esést 2007 óta 9 %-os növekedés követett.

23 Egynapos sebészet: időszak egynapos ESET súlyszám volumen növekedése (Mészáros János előadásanyagából) időszak egynapos ESET elszámolás összes egynapos SÚLYSZÁM teljesítmény összes országos egynapos ESET Egynaposként összesen jelenthetett volna ESETSZÁM Egynaposként összesen jelenthetett volna SÚLYSZÁM

24 180% 170% Egynapos sebészet. Megtört a lendület? (Mészáros János előadásanyagából) Lendület megtorpanása> előző évhez képest a változás %-a ÖSSZES ORSZÁGOS EGYNAPOS ESET 160% 150% 140% 130% > növekedés 133% > növekedés 120% 110% 120% > növekedés 100% 105% 90% 2011/ / /2012

25 Haladtunk-e az egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása felé? IGEN, mivel kevesebb ágyon gyógyítunk összességében kevesebb, de egyes szakmákban több beteget. De NEM eléggé: még mindig nem eléggé jelentős a járóbeteg szakellátásban ellátottak aránya.

26 Következtetések a) A fekvőbeteg szakellátás kapacitása nemzetközi szinten is jelentősen zsugorodott Magyarországon 2007 óta. b) A finanszírozás (gyógy-meg kassza) belső arányaiban ugyanakkor nem következett be jelentős elmozdulás a kórházon kívüli ellátási formák irányába. c) A fekvőbeteg aktív ágyak csökkenése ellenére nem terelődött át betegforgalom a közfinanszírozott járóbetegellátásba (A járó esetszám összességében és az általunk vizsgált szakmák esetében is csökkent) d) A fekvőbeteg ellátásban is csökkent az esetszám (és az ápolási idő) : az ágyszám csökkenés többnyire fölösleges ágyakat érintette e) A betegek egy része kikerült a látókörből: Hol vannak a betegek? A magán ellátásban keresik a gyógyulást itthon vagy külföldön? Nem kezeltetik magukat? Csökkenő lakosság? további kutatási kérdések!!! f) Modern technológiák és ellátási formák elterjedése: egynapos, kúraszerű ellátás térnyerése követhető, számottevő és a következő évtizedben is folyamatosnak tekinthető stabil trend! DE: szükség lenne tudatos egészségpolitikai irányításra, ösztönzőkre, szakmai fejlesztési programokra (pld otthoni ellátások körének és volumenének bővítése, egynapos ellátások, nappali kórházi ellátások további ösztönzésére.

27 Kutatási kérdések módszertani fejlesztések Az OEP nyers finanszírozási adatai is számos elemzésre felhasználhatók!!! Trendek, szakmák közötti hangsúlyok, allokációs változások kimutatására. Az idősoros OEP finanszírozási adatok nyers elemzését minden esetben ki kell egészíteni háttérinterjúzással: mi áll az adatok hátterében? Valódi trendek, profilváltás, új protokoll, vagy csak kódolási és elszámolási változások? A változások adminisztratív és finanszírozási eredetűek, vagy szakmai fejlődés, új terápiás megoldások miatt következnek be? Milyen egy-egy új technológia, terápia elterjedésének sebessége (ez mennyire arányos területi és intézménytípus megoszlásban)?

28 Tevékenységek vizsgálata (1) SZEMÉSZET Cataracta átvilágítás, entoptikai vizsgálat.. A szürkehályog gyakori, általános kórkép; ezzel a vizsgálattal lehet diagnosztizálni a műtéti érettséget KARDIOLÓGIA EKG Holter monitorizálása.. A szív elektromos tevékenységének legalább 24 óráig történő folyamatos rögzítése speciális felvevővel, majd a felvétel visszajátszásának lehetősége és értékelése. A cardiovasculáris betegségek a leggyakoribbak

29 Tevékenységek vizsgálata (2) ENDOCRINOLÓGIA Biopsia glandulae thyreoideae percutanea, UH vez UH vezérelt pajzsmirigy punkció Régi, változatlan kódok, melyek ugyanazt a tevékenységet jelentik GASTROENTEROLÓGIA Colonoscopia Polypectomia sigmae, sigmoidoscopos A vastagbél betegségek nagyon gyakoriak, ezek a vizsgálatok szűrésre és rákmegelőzésre is használatosak

30 Tevékenységek vizsgálata (3) Fül-orr-gégészet Paracentesis tympani Szakmailag túlhaladott kód (tervezzük vizsgálni a Myringotomia et grommet insertio kódot, ami a dobhártyába tubus behelyezést takarja a sima dobhártya megnyitás helyett) DIABETOLÓGIA Intenzív inzulinkezelés alatt álló diabeteses beteg anyagcsere állapotának időszakos elemzése Gyakori kórkép egyik kezelési módjával kezelt betegek ellenőrzése

31 Járóbetegszakellátás összes adatának és a colonoscopiaadatainak aránya összes járó összpontszám beav szám szakorvosi óra colonoscopia össz pontszám beav szám szakorvosi óra colonoscopia pontszámának aránya 0,0188 0,0211 0,0229 colonoscopia beav számának aránya 5,3690 4,4335 3,

32 Elemzési kérdések Volt-e változás az egyes szakmák és eljárások esetében? Ha igen folyamatos trend vagy cikk-cakk? A változás inkább vidéken vagy inkább a fővárosban történt vagy területileg arányosan? Az egyes beavatkozások más korábbi tradicionális beavatkozások, gyógyszeres terápiák nagy műtétek kiváltásával történt, vagy pluszban jelentett esteket és gerjesztett többlet OEP kifizetést? Ha igen, az adott tevékenység mit, milyen mértékben váltott ki és milyen mértékben okozott többlet volument és többlet kifizetést? A volumen (esetszám) változásoknak milyen volt a költségvetési hatása? A jelentős megfutások, volumen növekedések mögött egyszerű kódolás volt, finanszírozási elszámolási szabály változás vagy valódi szakmai profilváltás (új irányelv, protokollok életbe léptetése)?

33 Makro adatok - Magyar egészségügy nemzetközi összehasonlításban (3) Összes egészségügyi kiadás GDP %-ban és a születéskor várható élettartam (1995, 2000, 2005, 2011) Születéskor várható élettartam (év) POL, 1995 SVK, CZE, 1995 ESP, EU, NED, 1995 AUT, GER, 1995 HUN, Ezt el ne mondják senkinek!!! Főleg ne az NGM munkatársainak!! 2011 Austria Germany Czech Republic Hungary Poland Slovakia EU Netherlands Spain Összes egészségügyi kiadás GDP %-ban (%) Forrás: saját szerkesztés a HFA-DB adatbázis adatai alapján