Struktúraváltás a hazai egészségügyi rendszerben: Félúton vagy tévúton

Átírás

1 Struktúraváltás a hazai egészségügyi rendszerben: Félúton vagy tévúton Dr. Dózsa Csaba, egyetemi docens Miskolci Egyetem; ügyvezető, Med-Econ Kft. szerkesztőbizottsági tag, IME; jelölt elnök, META XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, szeptember

2 Az előadás tartalma A. A struktúraváltás elméleti alapjai és a mérés fő indikátorai B. A struktúraváltás megvalósulásának elemzése szintenként: Makro, mezo és mikro szintű változások C. Összefoglalás és következtetések

3 A. A struktúraváltás elméleti alapjai és fő indikátorai

4 A struktúraváltás szintjei Meg kellene már végre kezdeni a struktúra átalakítását! VAGY Mi a struktúraváltás? Ha változik a struktúra! De minek a struktúrája?!? Makro szint: országos szint Mezo szint: térségi szint (pld. megye, régió, térség) Mikro szint: egy-egy intézmény szintje 4

5 A külső környezet elemzése: Nem ülhetünk tétlenül! A környezet változásainak száma nagy (18-20 körüli) és gyors volt az elmúlt évtizedben: Turbulens környezet

6 Kórházak környezetének elemzése: PESTEL Jogi Legal Környezeti Environmental Politikai Political H kórházak környezete Technológiai Technological Gazdasági Economic Társadalmi Social 6

7 Elméleti háttér: Redefining Health Care Creating Value-based competition on Results (Michael E. Porter, Elizabeth Olmsted Teisberg, 2006) Ügyfélközpontú megközelítés Új kihívás az egészségügyi szolgáltatók számára A pénzügyi orientáltságú kiadáskorlátozó és árcsökkentő mechanizmusokról a pozitív összegű Value Chain Approach értékalapú szolgáltatásnyújtásra és vásárlásra terelődik a hangsúly Prevenció Egészségmegőrzés Diagnosztika Hatékony terápia és kezelés Lábadozás Rehabilitáció Follow-up Folyamatos monitorozás és visszacsatolás szükséges az eredményesség (outcome) javítása érdekében!

8 Mi a struktúraváltás? Szint Dimenziók Intézményen belül Mikroszint Területi szinten Mezoszint Ágazat szintjén Makroszint Kapacitások - struktúra Aktív ellátás szűkülése Járóbeteg ellátás, rehabilitáció, krónikus kap. bővülése Járóbeteg ellátás, otthoni ellátások kapacitásának bővülése Prevenció Rehabilitáció Fejlesztése Betegforgalom és tevékenység Kisebb hospitalizáció, több ambuláns ellátás, több otthoni ellátás Alapellátás kapuőri szerepe Finanszírozás Humánerőforrás Összességében Egynapos ellátások, járóbeteg -ellátások növekvő finanszírozása Kevesebb kórházi dolgozó Aktív ell. Szűkülése és koncentrációja járób., rehabilitációs ellátások erősödése (+mátrix struktúrák) Prevenció egészségfejlesztés, Alapellátás, járóbeteg ellátás, otthoni ápolás bővülő finanszírozása Több alapellátási dolgozó, prevencióban és rehabilitációban dolgozó szakember Profilváltások intézmények közötti munkamegosztás (+Holdingok fúziók) Elmozdulás a prevenció irányába (Totális népegészségügyi pr.) 8

9 Az egészségügyi rendszer főbb elemei: szemléletváltás és strukturális átrendeződés A kiindulási helyzet ( ) Dohányzás ellenes törvények TÁMOP EFI-k létrehozása Védőoltások és szűrések körének Népegészségügyialapú Megelőzés, bővítése gondozás, szűrés prevenció praxisközösségipilot program A kívánt helyzet (20??) Gyógyító ellátások, aktív ellátás kuráció Szakápolási mintaprogram EFOP szakápolási eszközök beszerzése ROP rehab Krónikus ellátás, fejlesztések ápolás, hospice 18,5md Ft rehabilitáció Új hospice osztályok

10 Struktúraváltás a magyar egészségügyben - trendek: koncentrálódó -zsugorodó fekvőbeteg szakellátás erősödő diagnosztikai ellátás és járóbetegszakellátás gyengülő (?) alapellátás Fekvőbeteg szakellátás Járóbetegszakellátás + egyéb ambuláns jellegű ellátások: sürgősségi ellátás, egynapos sebészet, kúraszerű ellátás, nappali kórház) Alapellátás (háziorvosi ellátás, védőnői ellátás, fogászat, otthonápolás ) 10

11 Az egészségügyi rendszer átalakítása a Nemzeti szakmai programokon keresztül Sürgősségi ellátás fejlesztése Nemzeti Népegészségügyi Program, ST, EFI-k Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Nemzeti Diabétesz program Egészségügy reformja Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja Nemzeti Veseprogram Nemzeti Rákellenes Program Az Egészségügy Humánerőforrás Stratégiája

12 Nemzeti szakmai programok: holisztikus szemlélet és szűkkeresztmetszetek feloldása 12

13 C. A struktúraváltás megvalósulásának elemzése szintenként

14 A kórházszektor átalakulása között: az aktív - krónikus ágykapacitás aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% aktív ágyszám 10ezer lakosra krónikus ágyszám 10ezer lakosra 80 Működő kórházi ágyak átlagos száma - aktív ellátás Működő kórházi ágyak átlagos száma - krónikus ellátás

15 A gyógyító-megelőző szakellátás belső szerkezetének változása között 100% Egyéb 90% összevont szakell. - egyéb krónikus fekvőbeteg-szakellátás 80% 70% 60% speciális finanszírozású fekvőbetegszakellátás extrafinanszírozás aktív fekvőbeteg-szakellátás CT, MRI járóbeteg-szakellátás d) Összevont szakellátás d) a járóbeteg szakellátás 2015-ben tartalmazza a CT, MRI adatait is. 50% 40% Laboratóriumi ellátás Mentés Otthoni szakápolás 2016-ban az összevont szakellátás nem került megbontásra. 30% 20% 10% 0% előir terv Művesekezelés Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás Gondozóintézeti gondozás a) Fogászati ellátás Védőnői szolgálat, anya-, gyermekés ifjúságvédelem Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás a) 2011 novemberétől a gondozóintézetek finanszírozási keretösszegét a járóbeteg-szakellátás finanszírozási kerete tartalmazza.

16 A szakmai struktúra változásai kiemelve: SBO, PIC, rehab PIC Rehabilitáció SBO ágy egység ágy egység ágy egység ágy egység ágy egység ágy egység

17 A legfontosabb ellátások igénybevételének alakulása 2005, Nincs átrendeződés a betegforgalomban aszakellátás alapellátás között! Háziorvosi ellátás össesen (Ezer eset) Járóbeteg-szakellátás összesen (Ezer eset) Fekvőbeteg-szakellátás összesen (Ezer eset) 0 Forrás: KSH Évkönyv, 2013, OEP Évkönyv, 2013

18 Egynapos sebészet: időszak egynapos ESET súlyszám és volumen növekedése időszak egynapos ESET elszámolás összes egynapos SÚLYSZÁM teljesítmény összes országos egynapos ESET Egynaposként összesen jelenthetett volna ESETSZÁM Egynaposként összesen jelenthetett volna SÚLYSZÁM

19 Korszerű ellátási formák terjedésének vizsgálata: Igénybevételi elemzés (kúraszerű ellátás, nappali kh.) A kúraszerű ellátások arányának vizsgálata as időszakban az onkológiában, neurológiában, hematológiában, belgyógyászatban Folyamatos növekedés a 11 év alatt!!! Esetszám: 2003-as 88,8 ezer esetről (35,7 %) 2013-ra 196,3 ezer eset (91,3 %) Betegszám: 2003-as 42,9 ezer betegről (24,5 %) 2013-as 72,8 ezer betegre (49,1%) DE!!! A nappali kórházi esetek aránya stagnált, majd csökkent Nappali kórházi ellátás alakulása ( ) Nappali Abból Nappali eset/krónikus eset Eset Beteg Beteg % 2003: ,56% ,74% ,72% ,80% ,35% ,24% ,54% ,56% ,47% ,41% 2013: ,33%

20 Az aktív fekvőbeteg szakellátás kiváltása? Otthoni ellátások: a kórház kinyújtott karja? 5000,0 4500,0 4000,0 3500,0 3000,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0,0 0,62% 0,61% 0,67% 0,68% 0,62% 0,68% 2235,8 2737,2 3086,1 3102,8 3320,4 3648,2 3817,7 4138,1 3979,0 4337, ,8 0,36% 3519,7 0,21% 173,0 25,0 490,0 988,7 1119,6 1274,4 1462,8 1587,1 0,00% 0,00% 0,02% - kórházak ágyfenntartási ( működési és amortizációs) költségeinek csökkentése. - a járóbeteg-szakellátás igénybevételének tehermentesítése. betegségekidejének / gyógyulási idő és a kórházi tartózkodás lerövidítése? A beteg mihamarabb hagyja el a kórházat, illetve maradjon otthon amíg csak lehetséges! A betegágy a beteg otthonában van! Stagnálás: 0,82% 0,87% 0,86% 0,99% 1,03% 1,17% 1,03% 1,19% 1,13% 1,25% 1,25% előir. Házi szakápolás Aktív fekvőbeteg szakellátás %-ában mesterségesen nyomott kapacitás és kompetencia szinten! Költség Egy szakápolási eset átlag ápolási költsége (Ft) Egy kórházi ápolási eset átlagos finanszírozása (Ft) Átlag ápolási nap szakápolásban Krónikus ápolás átlagos ápolási nap 2014 előir. 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% Nap

21 Somogy Megyei KaposiMór Oktató Kórház -Kaposvár Csillagpont Kórház B.A.Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház -Miskolc Mezoés mikroszint: Technikai hatékonyság és méretgazdaságosság javulása a magyar egészségügyben

22 TIOP kórházi fejlesztések megoszlása (jóváhagyott beruházási összegek alapján)

23 Kórházak részesedése a TIOP forrásokból Mutatószámok kórházi klaszterek alapján Klaszter 1 (4 kh) egyetemi Klaszter 2 (15 kh) Regionálismegyei Klaszter 3 (44 kh) városi TIOP részesedés 66,4 md Ft 144,8 md Ft 80,7 md Ft %-a 22,7 % 49,6 % 27,6 % Aktív ágyszám %-a 20,3% 45,5 % 34,2 % Éves esetszám 317,7 ezer 619,1 ezer 452,7 ezer %-a 22,9 % 44,6 % 32,5 % Éves OEP kifizetés 77,9 md Ft 134,5 md Ft 93,5 md Ft %-a 25,5 % 43,9% 30,6 %

24 Az ágazat humánerőforrás összetétele - szakvizsgaszerzések száma- A szakképesítést szerzett orvosok száma szakképesítés szerint TOP 10 A legnépszerűbb orvosi szakképesítés 2010,2013- ban a háziorvostan, belgyógyászat, aneszteziológia és csecsemő- és gyermekgyógyászat. A ráépített szakképesítések tekintetében az egészségbiztosítás 2005 óta népszerű. Forrás: HMR beszámoló, 2013 ( A fogorvosi szakképesítések tekintetében a konzerváló fogászat továbbra is népszerű, de már megjelenik a fogszabályozás is, mint kedvelt szakterület. 24

25 C. Összefoglalás és következtetések A struktúraváltás már bekövetkezett: -Makro szinten: a krónikus /aktív ellátási kapacitások arányában - Egynapos seb, kúraszerű ellátás -Kormányzati kommunikációban, a prevenció, népeü programok -Mezoszinten: térségi profilváltásokban (megyei aktívkapacitások koncentrációja, kórházak integrációja) -Mikro szinten: kórházak tömbösítése, új szakmák (pld SBO-k) létesítése Struktúraváltásra még nem került sor: -A prevenciós szemlélet általánossá válásában - A tipikus betegutakban -Az alapellátás / szakellátás arányában, (+ rehabilitáció, járób., otthoni ellátás, ICT elégtelensége) -Az egészségügyi alapellátás átszervezésében (praxisközösségek és teamek felé) -Az ágazati humánerőforrás és kompetenciák átrendezésében

26 Konklúzió: struktúraváltás felemásan De nem tudjuk mi a célrendszer (indikátor értékek)! Mikorra és meddig akarunk eljutni? A járóbetegszakellátásban alapvetően elmaradt a tudatos fejlesztés, átalakítás, TVK, kapacitás korrekciók és az alapdíj infláció követése, laborkassza rendezése. Érthetetlen módon lemaradtunk az otthoni ellátások és ICT fejlesztésében. Az alapellátás gyökeres átalakítására már vannak pilot programok, de az alapstruktúra a régi kisebb díjtétel emelés következett be 2012-től. Az ösztönzési rendszer, a TVK és kapacitás-lekötések jelentős gátjai a teljes mértékű struktúraváltásnak. Tudatos egészségpolitikai programalkotásra van szükség, szemléletváltásra, az ellátórendszer hatékonyság és minőségi alapú átalakítására, fenntarthatóság biztosítására!

27 Köszönöm a figyelmet! csaba.dozsa@med-econ.hu