Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás

Átírás

1 EGYÉB HULLADÉKOK Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás augusztus 13-a fontos dátum Magyarország és az EU hulladékgazdálkodásának történetében: ettől a naptól kezdve működniük kell az elektromos és elektronikai berendezések (EEB) hulladékainak begyűjtését végző rendszereknek, vagyis biztosítani kell a lakosság részére a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerének működését. Ebből az alkalomból érdekes röviden áttekinteni a hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések visszavételére és újrahasznosítására vonatkozó magyarországi jogszabályok fontosabb rendelkezéseit. Alábbi összeállításunk Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) vezető főtanácsosának előadása alapján készült. Tárgyszavak: elektromos; elektronikus; hulladékkezelés; jogszabály; Magyarország. Az e+e hulladékok kezelésére vonatkozó magyarországi és uniós jogszabályok Az elektromos és elektronikus (e+e) hulladékok visszavételére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás az alábbi jogszabályokból áll: 264/2004.(IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések visszavételéről; 15/2004.(X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.); 16/2004.(X.8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (VAK).

2 A területre vonatkozó harmonizálandó EU-jogszabályok pedig a következők: 2002/95/EK: Az Európai Parlament és a Tanács január 27-i 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus készülékekben való alkalmazásának korlátozásáról; 2002/96/EK: Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) a hulladék elektromos és elektronikus berendezésekről (HEEB); 2003/108/EK: Az Európai Parlament és a Tanács 2003/108/EK irányelve (2003. december 8.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról; 2004/249/EK: A Bizottság határozata (2004. március 11.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv tagállamok által történő végrehajtásával kapcsolatos kérdőív tartalmáról; 2004/312/EK: A Tanács határozata (2004. március 30.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv (HEEB) egyes előírásai alól való mentesség biztosításáról többek között Magyarország számára Az EU-jogszabályokhoz kapcsolódó határidők a következők: : Az irányelv hatályba lépése : A nemzeti szabályozások hatályba léptetése (eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit) : A begyűjtő rendszereknek működniük kell (biztosítani kell az e+e hulladékok visszavételét a lakosságtól). A kezelési és a financiális kötelezettségek hatályba lépnek : A begyűjtési és a hasznosítási célokat teljesíteni kell. Az EU-tagországnak (néhány kivétellel) eddig a határidőig el kell érniük az előírt begyűjtendő mennyiséget, amely évente lakosonként átlagosan 4 kg. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van kötelezettség: biztosítani kell kategóriánként a különböző mértékű újrahasznosítási arányt. Magyarország néhány más újonnan csatlakozott tagországgal együtt a fenti feladatok teljesítésére 24 hónapos haladékot kapott.

3 A 264/2004.(IX. 23.) számú kormányrendelet rövid áttekintése A kormányrendelet felépítése a következő: Hatály. Értelmező rendelkezések. A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége. A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása. A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele. A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége. A kereskedő kötelezettségei. A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek. Biztosítékadási kötelezettség. Jogkövetkezmények. Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé. Záró rendelkezések. Mellékletek. A kormányrendelet hatálya az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre, az azokból képződő hulladékokra és a hulladékok begyűjtésével, visszavételével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki: 1. nagyméretű háztartási eszközök, 2. kisméretű háztartási eszközök, 3. információs és telekommunikációs berendezések, 4. szórakoztatóelektronikai eszközök, 5. világítási eszközök, 6. elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, 7. játékok, szabadidő- és sportfelszerelések, 8. gyógyászati eszközök, 9. megfigyelő, ellenőrző, vezérlő eszközök, 10. adagoló berendezések. Nem terjed ki a kormányrendelet hatálya a következő kategóriákra: normálizzók, halogénizzók, háztartási lámpatestek, olyan elektromos és elektronikai berendezések, amelyek e rendelet hatálya alá nem tartozó dolgok részei vagy tartozékai, honvédelmi, nemzetbiztonsági célú készülékek.

4 A kormányrendelet értelmező rendelkezései az alábbi fogalmakra terjednek ki: elektromos és elektronikai berendezés (EEB), háztartási EEB-k, történelmi hulladék, import, export, gyártó, kereskedő, részben történő újrahasználat. Elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés. Történelmi hulladék: a augusztus 13-át megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék. Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója, valamint az elektromos berendezést forgalomba hozó, ideértve a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkanév alatt továbbforgalmazót is, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó neve feltüntetésre kerül. A gyártói hierarchia ez alapján a következőképpen néz ki (1. ábra). hazai előállító a termék importálója (EU-n kívülről) a terméket forgalombahozó (+ ha más gyártotta, de saját márkanevet használ, - eredeti gyártó rajta van, és az már gyártó ) [forgalmazás (Hgt.): termék értékesítése viszonteladónak, fogyasztónak] 1. ábra A gyártói hierarchia

5 A kormányrendelet a gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeivel kapcsolatban rögzíti a visszavételi kötelezettséget 3. (1)); a begyűjtési kötelezettséget, berendezéskategóriánként a 2. sz. melléklet A. része szerint(3. (3))., illetve azt, hogy a gyártó a begyűjtendő hulladék mennyiségét maga állapítja meg (3. (6)), és a visszavételért kereskedőtől, fogyasztótól díjat nem kérhet. A begyűjtési kötelezettség közelebbről azt jelenti, hogy a gyártó köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezés kategóriánként legalább a rendelet 2. számú mellékletének A. táblázatában (1. táblázat) meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni. 1. táblázat A kormányrendelet által előírt begyűjtési arányok (IT= információtechnológia) Berendezésfajta Nagyméretű háztartási eszközök, % Kisméretű háztartási eszközök, % IT- és telekommunikációs eszközök, % Szórakoztatóelektronikai eszközök, % Világítási eszközök + gázkisüléses lámpák, % 1/0 2/0 4/1 5/1 6. Elektromos szerszámok, % Játékok, sporteszközök, % A begyűjtési kötelezettség megállapítására berendezéskategóriánként a következő képletet kell alkalmazni: B = F K, ahol: B: a tárgyévben begyűjtendő hulladékká vált háztartási berendezés mennyisége, tonnában; F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyisége, tonnában; K: az A) táblázatban az adott kategóriához és tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértéke, százalékban. A 2. ábra a Magyarországon keletkező elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét, azok sorsát és a begyűjtendő hányadokat mutatja (tény és előrejelzés).

6 háztartási berendezésből keletkező hulladékmennyiség (tonna) begyűjtendő hasznosított újrafeldolgozott energia-visszanyeréssel égetett 2. ábra A Magyarországon keletkező és kezelendő hulladékmennyiségek A gyártó említett kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések között találhatók az alábbi pontok is: az újrafeldolgozásba beszámít a részben történő újrahasználat is, gyűjtőhelyet, tárolóhelyet engedélyeztetni kell. exportálni lehet (beszámít), a visszavett, de nem hasznosított részt ártalmatlanítani kell, A kormányrendelet engedélyezi, hogy a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését a rendeletben meghatározott feltételekkel átvevőre vagy kizárólag erre a célra létrehozott koordináló szervezetre ruházza át. Az átvevőre és a koordináló szervezetre vonatkozó előírások, kikötések a következők: Átvevő: bárki lehet átvevő, aki rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel és szakképzettséggel, és nincs 3 éven belül bírósági elmarasztalás vele szemben,

7 szerződéses kapcsolat a gyártókkal; a szerződés létrejöttét, megszűnését jelenteni kell a környezetvédelmi hatóságnak; megállapodást köthet önkormányzatokkal. Koordináló szervezet: csak gyártók hozhatják létre, minimum 75 M forint alaptőkével; a koordináló szervezet további gyártókkal is köthet szerződést; megállapodást köthet önkormányzatokkal; az átruházó gyártónak nem kell biztosítékot adnia (16. (7). A rendelet rögzíti a gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vételének szabályait is (10., 11. ): a gyártót, valamint a koordináló szervezetet a Főfelügyelőség nyilvántartásba veszi (nyilvántartási szám); a gyártónak a rendelet 5. számú mellékletében foglalt adattartalommal nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtania, a rendelet leírja a koordináló szervezettel szembeni formai követelményeket, ezeknek a szervezeteknek a megalakulást követő 8 napon belül kell kérniük a nyilvántartásba vételt; a már piacon lévő gyártók bejelentkezésének határideje: (19.. (3). A hulladékgyűjtést végző koordináló szervezetek felépítését és kapcsolatrendszerét mutatja a 3. ábra. A gyártónak tájékoztatási kötelezettsége is van (13. ), amely előírja, hogy köteles a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni. A gyártó köteles a augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen vagy annak csomagolásán jól láthatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni a rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát (4. ábra), a gyártó azonosítására alkalmas megjelölését, továbbá az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést augusztus 13. napjától gyártották. A gyártó köteles magyarul tájékoztatni a fogyasztót a termék esetleges környezeti hatásairól, begyűjtésének és ártalmatlanításának lehetőségeiről is. A kormányrendelet a következőképpen rendelkezik a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségekről:

8 alapító tag kuratórium alapító tag alapító tag közhasznú társaság ügyvezető igazgató területek: jog, feldolgozás, logisztika, pénzügy, pályázatírás, informatika környezetvédelmi hatóság szerződő partnerek feldolgozó cégek logisztikai szolgáltatók 3. A koordináló szervezet felépítése és kapcsolatrendszere 4. ábra a szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése

9 A gyártó viseli: az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék, az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék költségeit. Egyébként a nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa viseli a költségeket. Jogkövetkezmények: Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség bírságot állapít meg, ha a gyártó, illetve az átvevő vagy koordináló szervezet a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, a gyártó nem teljesíti bejelentési kötelezettségét. A rendelet a következő mellékleteket tartalmazza: 1. sz. Az elektromos és elektronikai berendezés kategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása: A. EEB kategóriák. B. Háztartási EEB-k vámtarifaszám alapján történő meghatározása. 2. sz. A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke: A begyűjtési arány mértéke. A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke. 3. sz. A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése. 4. sz. Biztosítékadási kötelezettség: A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához. A biztosíték mértéke, számításának módja. 5. sz. Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettségéhez. Miniszteri rendelet az elektromos és elektronikus hulladékok kezeléséről (15/2004. (X. 8.)) A rendelet felépítése a következő: Hatály. A hulladékká vált elektromos berendezés kezelésére vonatkozó szabályok. A szakképesítésre vonatkozó előírások.

10 A gyártó adatszolgáltatási kötelezettsége. Záró rendelkezések. Mellékletek. A rendelet hatálya megegyezik az előzőekben ismertetett kormányrendeletével. A hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok főbb pontjai vagy előírásai a következők: tárolóhely kialakítása, az anyagáramok mérésének kötelezettsége, az elektromos berendezések hulladékainak kezelése során el kell távolítani az 1. sz. mellékletben felsorolt anyagokat, a kiszerelt alkatrészekre a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabály előírásai vonatkoznak (98/2001. Kormányrendelet), Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelése során eltávolítandó anyagok jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ezekből néhány pl.: PCB kondenzátorok, higanyt tartalmazó komponensek, nyomtatott áramkörök (10 cm 2 -nél nagyobb), brómtartalmú műanyagok stb. katódsugárcsőből a fluoreszkáló réteg, ózonréteget károsító gázok (15 GWP felett) stb. A szakképesítésre vonatkozó előírások a következők: hulladékgyűjtő szervezet esetében: 1 fő, települési hulladékgyűjtő, FEOR: 5359, hulladékkezelő szervezet esetében: 1 fő környezetvédelmi mérnök; FEOR: 2127, és 1 fő környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodási leágazás); FEOR A gyártó adatszolgáltatási kötelezettségei az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) felé a következők: Tárgyév január 31-ig: előző és a tárgyévben forgalomba hozott berendezések tömege, darabszáma kategóriánként;

11 a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásának módjáról, adatszolgáltatás rendje: veszélyes hulladék rendelet k. Tárgyév február 20-ig: előző évben begyűjtött hasznosított hulladék tömege kategóriánként, hasznosítóként, ártalmatlanítóként; tárgyévi biztosíték összege, típusa; adatlapok: 3. sz. melléklet, 18 db adatlap. Az átvevő adatszolgáltatási kötelezettségei a következők: Tárgyév január 31-ig: előző évben szerződés alapján visszavett hulladék tömege; adatszolgáltatás rendje: veszélyes hulladék rendelet 4. (3 4); adatlapok: veszélyes hulladék rendelet 4. sz. melléklet, 3 db adatlap. Tárgyév február 20-ig: Mely gyártókkal, milyen mennyiségre kötött visszavételre, hasznosításra, ártalmatlanításra megállapodást. A miniszteri rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1. sz.: Az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelése során eltávolítandó anyagok jegyzéke; 2. sz.: Az elektromos berendezésből származó hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek folytatásához szükséges szakképzettségek; 3. sz.: Adatlapok a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez; 4. sz.: Adatlapok az átvevő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez. Miniszteri rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (VAK, 16/2004.(X.8.), KvVM) A VAK miniszteri rendelet tárgyi hatálya a következő: Nem vonatkozik: a kormányrendelet 8. és 9. kategóriájára (a többire igen),

12 olyan elektromos és elektronikai berendezésre, amely más dolog része, honvédelmi, nemzetbiztonsági célú elektromos és elektronikai berendezésekre, előtt az EU bármely tagállamában már forgalomba hozott termékekre és az azokhoz gyártott alkotórészekre, a rendelet mellékletében felsorolt kivételekre. Kiterjed viszont: a normálizzókra, halogénizzókra, háztartási lámpatestekre. Korlátozás: az elektromos és elektronikai berendezések július 1-jétől nem tartalmazhatnak: ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott-bifenilt, polibrómozottdifenil-étert, kadmiumot. Ez a tilalom nem vonatkozik az alábbi alkalmazásokra: Veszélyes anyag Berendezés (példák) Legnagyobb mennyiség Higany halofoszfát fénycsövek 10 mg Ólom katódsugárcső üvege nincs határérték Kadmium bevonatok nincs határérték Króm (6) hűtőgépek acél korrózióvédelme védelme nincs határérték Anyag A várható általános határértékek a következők: Ólom, higany, hat-vegyértékű króm, poli-brómozott-bifenilek (PBB) és polibrómozott-difenil-éterek (PBDE) Maximális koncentráció, homogén anyagban, %(m/m) 0,1 Kadmium 0,01 Kelemen József vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) előadása nyomán