Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány A VISSZUTAS LOGISZTIKA JELENTŐSÉGE ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HULLADÉK ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEKRE ÉS A HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEKRE Készítette: Titz Tímea Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 I. Alapfogalmak... 7 II. A hulladékgazdálkodás magyarországi helyzete A hulladékgazdálkodásról általánosságban A hulladékgazdálkodási hierarchia A hulladékgazdálkodás alapelvei Hulladékgazdálkodás Magyarországon III. Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések A hulladékok kezelésének szabályozása Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó szabályozásai /95/EK irányelv /96/EK irányelv Magyarországi szabályozás évi hulladékgazdálkodási törvény /2004. Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről /2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól /2004 KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról Finanszírozás Logisztikai megoldások a HEEB-k visszagyűjtésére Logisztikai szempontok a HEEB-k visszagyűjtésénél Mit tehetünk a feleslegessé vált elektromos berendezésekkel? A gyűjtést és újrahasznosítást koordináló szervezetek Magyarországon Az újrahasznosítás módszereinek elmélete és gyakorlata

3 6. Gyakorlati megvalósítás külföldön Javaslatok a hazai megoldásra IV. Hulladékká vált gépjárművek Az autóipar hazai helyzete Gépjárműállomány hazai helyzete A gépjárművek anyagösszetétele Az autóipart érintő szabályozás Az Európai Unió szabályozása Hazai szabályozás Finanszírozás Mi történik az életútjuk végére ért járművekkel? A személyautók körforgása Az ártalmatlanítási folyamat Az újrahasznosítást koordináló Car-Rec Kht ERECO Rt. tevékenységének bemutatása Környezetvédelmi intézkedések az autógyárakban Az Audi Hungária Motor Kft. környezetvédelmi politikája A Toyota gyakorlata Külföldi példák A használt autógumik sorsa Problémák Összefoglalás Ábrák és táblázatok jegyzéke Irodalomjegyzék Melléklet

4 Bevezetés Nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag... A környezetszennyezés a világon mindenhol, így hazánkban is jelentős. Vizsgálatok mutattak rá arra, hogy a népesség növekedésénél nagyobb gondot jelent a fogyasztás növekedése, s ennek következtében fennáll a nyersanyagforrások kimerülésének és a környezet szennyeződésének veszélye. Ennek a veszélynek az elkerüléséhez a fenntartható fejlődés elveit szem előtt kell tartani. Herman Daly megfogalmazása szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. 1 Szakdolgozatom témaválasztását magyarázza az, hogy a környezetvédelem napjaink egyik sűrűn emlegetett témája, s a környezettudatos gondolkodásmód is egyre szélesebb körben terjed el. A téma aktuális az Európai Uniós szabályozások következtében is. Az inverz, reverz logisztika jelentősége egyre inkább növekszik, az emberek felismerik, hogy a környezet védelme fontos, az erőforrások kimerülőben vannak. A dolgozatommal célom volt megvizsgálni az inverz logisztikát (visszutas logisztikát) az ipari termékeket tekintve, annak is két kiemelkedő fontosságú és a szabályozások következtében aktuális területét, a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseket és a hulladékká vált autóroncsokat. A HEEB rövidítést a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezésekre használom. Bemutatom a hulladékgazdálkodás hazai és külföldi helyzetét, a hulladékkezelés, ártalmatlanítás módszereit. Vizsgálom az Európai Unió szabályozásait, direktíváit, s azok hatását a magyar cégekre. Megvizsgálom, hogy Magyarországon hogyan sikerül az Európai Unió előírásait, direktíváit teljesíteni. 1 Fenntartható Fejlődés Bizottság honlapja: 6

5 Hogyan valósítják meg az újrahasznosítást az Európai Unió egyéb tagországaiban? Erre a kérdésre keresem a választ a külföldi példát bemutató fejezetben. Megvizsgálom a magyarországi gyártók és cégek helyzetét, hogyan valósítják meg az újrahasznosítást, s milyen lehetőségek vannak a lakossági fogyasztók számára hulladékaik elhelyezésére. További kérdések, melyeket vizsgálok: Hogy alakul az újrahasznosítás finanszírozása, és milyen költségekkel jár a feldolgozás? Milyen hulladékkezelési eljárások vannak? Mi lesz a hulladék sorsa? Milyen problémák merülnek fel? Felmérve, s megvizsgálva a szakirodalmat, elmondhatom, hogy a téma aktuális ugyan, de éppen ez hátrányt is jelent az adatokat illetően. Az első jelentéseket az Európai Uniónak ugyanis csak most fogjuk küldeni, s eddig az egyes cégek, gyártók sem úgy rögzítették az adatokat, mint ahogy ezután kötelező lesz 7

6 I. Alapfogalmak Hulladék vagy szemét? 2 Gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig különbség van köztük. Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált, általában vegyesen tárolt anyagokat, holmikat, amelyeknek már lemondtak további felhasználásáról, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás jelenti a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását. A hulladékok osztályozása 3 Halmazállapot szerint a hulladék lehet szilárd, folyékony és gáz. A keletkezés helye szerint termelési és települési hulladékokat különböztetünk meg, míg a veszélyességük szerint veszélyes és nem veszélyes hulladékot. A dolgozatomban vizsgált hulladék elektromos és elektronikai berendezések valamint a hulladékká vált gépjárművek a szilárd települési hulladék körébe tartoznak. Mit is jelent az inverz logisztika? Ezzel a fogalommal manapság egyre többet találkozhatunk. Bár maga a fogalom nem új, előtérbe kerülése főként az Európai Unió szabályozásainak, direktíváinak köszönhető, amelyek különböző kötelezettségeket írnak elő az országok számára a környezet védelme érdekében. 2 Hulladék-suli Oktatócsomag internetes honlapja: 3 Hulladék-suli Oktatócsomag internetes honlapja: 8

7 Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék előállítók szolgáltatásainak bővítéséért és a környezetvédelmi előírások betartásáért. 4 (Forrás: Déri András) A hulladékok kezelésének módszerei 5 A hulladékhasznosítás módjai közül az újrafeldolgozást kell előnyben részesíteni, amely a hulladék anyagának ismételt felhasználását jelenti (reuse), amennyiben pedig erre nincs lehetőség, akkor a visszanyerés, vagyis a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggát tétele történhet. A végső lehetőség az energetikai hasznosítás, vagyis a hulladék energiatartalmának kinyerése. Hosszú távú megoldás azonban csak az újrafelhasználás és a visszanyerés jelent. Hulladékhasznosítás, visszanyerés (recovery): Ebben a folyamatban a hulladék bármilyen egyéb, nem az anyagában történő hasznosítása történik. A hulladékhasznosításban a legnagyobb problémát a műanyagok okozzák. Összetételük nagyon különböző, ezért az egységes hasznosításuk nem megoldható, szükséges őket válogatni, s a készülékeket különféle alkotóelemeikre bontani. Ez rendkívül időigényes - és költséges - feladat, így csupán energetikai hasznosításban gondolkodnak, ami által viszont csak az égetéssel felszabaduló energiát lehet hasznosítani. Hazánkban nem jellemző az energetikai hasznosítás. Egyedül a cementgyáraknak (Beremend, Lábatlan, Vác) van kapacitásuk az ilyen jellegű termikus ártalmatlanításra. Az ehhez szükséges technológiai átalakításokat csak részben hajtották végre, és az engedélyezés is folyamatban van. A műanyagok égetéséhez a felületkezelésre használt égésgátlók miatt megfelelő füstgáztisztító berendezésre van szükség. Így a 4 Déri András 5 Fővárosi Közterület-fenntartó RT. honlapja: 9

8 hulladékfelvásárló telepeken elénk táruló műanyaghegyek még a probléma megoldására várnak. Újraalkalmazás, újrahasználat (reuse): Az újraalkalmazás során a termék megőrzi eredeti formáját, funkcióját. Ilyen termék például a mobiltelefon és a számítógép. Ezek a termékek akár többször is gazdát cserélnek. Mobiltelefonok esetében is számos viszonteladó és kiskereskedés foglalkozik a régi készülékek vásárlásával és továbbértékesítésével. Az egyik szolgáltató által begyűjtött és leadott telefonok például egy hulladékkereskedő vállalkozáson keresztül olyan fejlődő országok (Ukrajna, Szerbia, Románia) piacaira érkeznek, ahol még nem elég fejlett a mobiltechnológia. A már végleg eladhatatlan készülékek a belőlük kinyerhető alkatrészek miatt jelentenek értéket a feldolgozók számára. Végső soron azonban a mobiltelefonokból kinyerhető értékes anyag csupán az össztömeg néhány százaléka. A maradék jelenleg a hulladéklerakókba kerül. A gép vagy alkatrészének újra használata tehát addig tart, ameddig végleg hulladékká nem válik. Ettől kezdve a sorsa már követhetetlen. Még a környezetvédelmi minisztériumnak sincsenek adatai arról, hogy mit csinálnak a végleg leselejtezett készülékekkel, hány százalékuk kerül a kommunális hulladékba. Újrahasznosítás (recycling): Ez a folyamat a hulladékhasznosítás teljes menetét magába foglalja - vagyis a begyűjtést, az előkészítést, az alapanyag-előállítást és a feldolgozást. Ebben a folyamatban a hulladékot vagy saját anyagában hasznosítják, vagy nyersanyagként dolgozzák fel újra, s végül az eredeti funkcióval megegyező vagy más termék előállítására használják fel. A feldolgozott hulladékból visszanyerhető alapanyagának akár 95%-a és tömegének 65%-a is. Magas értékű másodlagos nyersanyagként újra felhasználható, végül a hulladékmaradék csupán 5%-ának kell megoldani további sorsát. Magyarországon az e-hulladékhasznosítás teljes menetéből több elem is hiányzik, illetve csupán egyes részfolyamatait végzik. Így csak begyűjtést és részleges előkészítést végeznek a következő hulladékhasznosító vállalkozások: Inter-Metál 10

9 Recycling, VH-Metall, Palota Kft., Szinva Net, Zellner-Recycling. A többi e- hulladékhasznosító vállalkozás kizárólag begyűjtéssel foglalkozik. A feldolgozás kézi és napjainkban sok cégnél már gépi erővel történő szétszerelést is jelent. Ezáltal egyrészt megszabadítják a készülékeket a káros anyagoktól, másrészt kinyerik belőlük az értékesíthető anyagokat. A kézi szétszerelés lehetővé teszi a használható elemek érékének megőrzését, viszont nagyon idő- és munkaigényes folyamat. A bontási mélység növekedésével a szétszerelés költsége lényegesen emelkedik. Az elektronikai hulladék legkönnyebben kinyerhető, legjobban értékesíthető és legösszetettebb részei azok a nyomatatott áramköri lapok, amelyek különböző fémeket tartalmazó szerelvényekből és nem recirkulálható műanyag és kerámia alkatrészekből állnak. Az összegyűjtött áramköri lapkák frakcionálására, illetve a fémtartalom kinyerésére Magyarországon nem található megfelelő berendezés, ezért a nyomtatott áramköri lapokat nyugat-európai kohókba szállítják feldolgozásra. Elektromos és elektronikai berendezések Elektromos és elektronikai berendezésen azokat a berendezéseket értjük, amelynek megfelelő működéséhez elektromos áram vagy elektromágneses mező szükséges, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv I. A. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolt, az elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgáló berendezések, amelyeket váltóáram mellett legfeljebb 1000 V, egyenáram mellett pedig legfeljebb 1500 V feszültségre tervezték. 6 Az elektromos és elektronikai berendezés kategóriák 5 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 6 264/2004. (IX.23) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Forrás: ww.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/kormanyrendeletek.htm 11

10 5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 10. Adagoló automaták Gyakran láthatunk olyan elnevezést, mely a háztartási nagygépeket, mint fehér áru, a szórakoztató elektronikai cikkeket, mint barna áru említik, mely elnevezés a veszélyesanyag-tartalmából ered. A fehér áruk, mint a tűzhely, hűtő-, mosógép, vasaló magas fém- és alacsony veszélyesanyag-tartalommal rendelkeznek. A barna árukban pedig sok a veszélyes anyag. A fehér áruk ezért a begyűjtés után közvetlenül a feldolgozóüzembe kerülhetnek, míg a barna áruknál a szelektív gyűjtést követően a veszélyes anyagokat el kell távolítani, s utána kerülhet sor a feldolgozásra. A televízió, videó, rádió, CD-lejátszó, s más szórakoztató elektronikai cikkeken kívül a barna árukhoz tartozik még a mikrohullámú sütő, a varrógép, a porszívó, s egyéb háztartási kisgépek is. A visszagyűjtés logisztikája 7 A hagyományos logisztikát tekintve az ellátási lánc végén az értékesítés, a vevő igényeinek kielégítése áll. A fokozódó környezetvédelmi problémák azonban szükségessé teszik egy újabb logisztikai feladat ellátását. A vevői felhasználás, elhasználódás során különféle hulladékok, elsősorban csomagolási hulladékok, autóroncsok, használhatatlan elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) keletkeznek. Ezek visszagyűjtése, hasznosítása és ártalmatlanítása a saját érdekünk is, hiszen a nyersanyagok egyre kisebb mennyiségben állnak rendelkezésre, s beszerzésük is egyre drágább. Ezért fontos a hulladékok termelési folyamatba történő visszaforgatása. 7 Halászné Sipos Erzsébet- Logisztika-szolgáltatások, versenyképesség 88.old 12

11 Ellátási és visszaforgatási logisztika 8 Ellátási áram termelői (visszaforgatási áram felhasználói) 1. sz. ábra Ellátási folyamat felhasználói (visszaforgatás termelői) Alapanyag termelő Feldolgozó Ellátó nagy- és kiskereskedelem Háztartások, intézmények Egyéb feldolgozók Visszaforgatás Közvetítők Újrahasznosítók Maradvány= Végső hulladék Új piacok Visszaforgatási folyamat Ellátási folyamat 8 Az ábrát a 2003-as Logisztikai Évkönyv 134. oldala alapján készítettem. 13

12 II. A hulladékgazdálkodás magyarországi helyzete 1. A hulladékgazdálkodásról általánosságban A hulladékgazdálkodás fő feladat az anyagok kezelése, a környezet számára lehető legkisebb terhelés mellett. Fontos, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását. Törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására. A keletkezett hulladékot hasznosítani kell. S a hasznosítás elősegítése érdekében pedig szelektíven kell gyűjteni. 2. A hulladékgazdálkodási hierarchia 9 megelőzés minimalizálás újrahasználat újrafeldolgozás energiavisszanyerés lerakás 2. sz. ábra 9 Az ábra a 2. oldal-a alapján készült. 14

13 A hierarchia jól mutatja, hogy a legfontosabb, s ezért a piramis csúcsán található a hulladékgazdálkodásban a megelőzés. A megelőzés történhet például tisztább gyártási technológiák alkalmazásával, illetve környezettudatossággal a fogyasztók is tehetnek azért, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. 3. A hulladékgazdálkodás alapelvei 10 Megelőzés, integrált szennyezésmegelőzés elve: - a legkisebb mértékűre szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét Elővigyázatosság elve: - a veszély ill. a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének Gyártói felelősség elve: - a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért - felhasznált alapanyagok megválasztása - termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképessége - termék élettartama, újrahasználhatósága - hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezése - hulladékkezelés költségeihez való hozzájárulás Megosztott felelősség elve: - a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük A szennyező fizet elve: - a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani Az elvárható felelős gondosság elve: - a hulladék birtokosa köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a lehető legkisebb mértékű legyen évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Forrás: 15

14 Az elérhető legjobb eljárás elve: - törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra (anyag- és energiatakarékos technológiák, környezetkímélő hulladékkezelő technológiák stb.) 4. Hulladékgazdálkodás Magyarországon Nyugat-Európában már megoldott az újrahasznosítás, de Magyarország az európai uniós csatlakozásig még kevéssé foglalkozott ezzel a témával. A csatlakozás után azonban már ránk is kötelezőek a direktívák. Bár már régóta léteznek környezetvédelmi programok, azok alkalmazása, s támogatása csak a csatlakozás után indult meg számottevően. A hulladékgazdálkodás magyar szabályozása csaknem teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásainak. A évi XLIII. számú törvény keretjogszabályként nagyrészt átvette az 1975-ben elindult közösségi hulladékgazdálkodási szabályozás rendszerét. Azóta - mind a hulladékok hasznosítására, mind a különböző hulladékfajták kezelésére - rendkívül sok közösségi jogforrás született, amelyet a magyar jogalkotás is követett. Ennek megfelelően megszülettek nálunk is a különböző hulladékkezelési módokról, például az égetéssel való ártalmatlanításról, vagy a hulladéklerakókról, illetve a hulladékolajok, elemek, akkumulátorok, speciális hulladékok (titán-dioxid) kezeléséről szóló szabályok. A magyarországi hulladékgazdálkodásról meglehetősen nehéz adatokat találni, köszönhetően annak, hogy a regisztráció hosszú éveken keresztül nem volt kötelező, s így nem volt jellemző. A különféle forrásokból származó adatok között éppen ezért lehetnek eltérések. Egyes becslések szerint Magyarországon az évente keletkező hulladék mennyisége millió tonna. A legnagyobb részt ezen belül az ipari és mezőgazdasági hulladékok teszik ki, míg a lakossági hulladék csak egy nagyon kis hányadot. A 90-es években még 106 millió tonna hulladék keletkezett, 2000-ben már csak 68,7 millió tonna. A csökkenés főként az ipari termelés visszaesésével magyarázható. 16

15 Amint az a két táblázatból jól kiolvasható, a képződő hulladék közel 4,5%-a veszélyes hulladék, 95,5%-a pedig nem veszélyes. A nem-veszélyes hulladéknak közel 30%-át hasznosították 2000-ben, míg a veszélyesnek 20%-át. A képződő hulladék mennyisége (millió tonna) sz. táblázat Hulladék típusa Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem-veszélyes 13,0 4,0 5,0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 34,6 27,1 21,5 Települési szilárd 4,9 4,5 4,6 Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) 11,7 9,6 5,5 Településiszennyvíz-iszap 0,3 0,4 0,7 Veszélyes 4,5 3,4 3,4 Összesen 69,0 49,0 40,7 Biomassza 37,0 41,0 28,0 Mindösszesen 106,0 90,0 68,7 A képződő hulladék kezelése év (%) sz. táblázat Hulladék típusa Hasznosítás Lerakás Égetés, egyéb ártalmatlanítás Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes Települési szilárd Települési folyékony* (szennyvíziszap nélkül) Szennyvíziszap Veszélyes Összesen Biomassza** Mindösszesen *Begyűjtött mennyiség **A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülnek a mező- és erdőgazdasági maradványok 11 Országos Hulladékgazdálkodási Terv

16 A 2. sz. táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy a 2000-ben keletkezett hulladékok felét lerakással kezelték, a települési szilárd hulladékok esetében pedig 83%-ot is elér a lerakás, szemben a 3%-os hasznosítással. Ezek az adatok minden bizonnyal 2005-re valamelyest módosultak, remélhetőleg a hasznosítás aránya növekedett. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően pedig szükséges elősegíteni ennek az aránynak a növelését. A hulladékoknak nem elhanyagolható mennyisége keletkezik az elhasználódott vagy a tulajdonosa által hulladéknak minősített termékekből. Visszavételi, kezelési és cserekötelezettséggel, esetleg betétdíjak bevezetésével ezeknek a hulladékoknak a keletkezése és kezelése nyomon követhető és rendezetté tehető. Ez a rendszer első lépésben a csomagolóeszközökre, a gumiabroncsokra, az akkumulátorokra terjed ki, mivel ezek mennyisége, esetleg veszélyessége a legjelentősebb. A különféle csomagolóanyagok, használt gumiabroncsok és akkumulátorok, autóroncsok, elektronikai hulladékok begyűjtését és hasznosítását koordináló szervezetek, általában közhasznú társaságok, vállalták fel. A hulladék akkumulátorok mintegy 95%-a kerül hasznosításra (egyelőre külföldön), míg a hulladék olajok tekintetében 40% körüli ez az arány. 18

17 III. Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések "Magyarországon évente ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10%-át hasznosítják újra" 12 - mondta István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője. Vannak azonban olyan források, melyek ezer tonnát becsülnek. Ez a mennyiség évente 8%-kal növekszik. A keletkező HEEB közel 2/3-a a lakosságnál keletkezik, 1/3-a pedig a közületi szektorból. 1. A hulladékok kezelésének szabályozása 1.1. Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó szabályozásai Az Európai Unió legfontosabb hulladékgazdálkodási alapelvei a következők: a szennyező fizet elv a gyártói felelősség elve a közelség elve a forrásnál történő fellépés elve erőforrás-gazdálkodás a hulladékkezelés prioritási sorrendje A legfontosabb, a szakdolgozatom témáját is érintő alapelv talán a sorban az utolsó, a hulladékkezelés prioritási sorrendjét szabályozó alapelv. Ez a sorrend azt mutatja, hogy melyek a környezetvédelmi szempontból előnyös hulladékgazdálkodási módok. Az olyan speciális hulladékokról szóló jogszabályok, mint például az elektromos és elektronikai berendezések és a hulladékká vált gépjárművek, jó példák arra, melyekben ezen sorrend figyelembevétele megfogalmazódik. A sorrend a következő: 12 István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője nyilatkozata a EU-ellenlépések az újrahasznosítást elhanyagolóknak című cikkben 19

18 a) megelőzés b) újrahasználat c) újrahasznosítás d) hulladékégetés energianyeréssel e) hulladékártalmatlanítás Ebből a sorrendből kiolvasható, hogy a legfontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése, amivel elkerülhető az újrahasználat, s a sor többi eleme is. Sajnos az Európai Unióban nem sok rendelkezés született, amely a hulladék-megelőzés fontosságát hirdetné. Megvalósítható lenne a megelőzés, például a veszélyes anyagok alkalmazásának felhagyásával, megfelelő tájékoztatással arról, hogy milyen anyagokkal lehet helyettesíteni a veszélyes anyagokat, illetve csökkenteni mennyiségüket az egyes termékekben. Az újrahasználat után található az újrahasznosítás, mely a sorrendből is látható, az égetés előtt szerepel. Fontos tehát, hogy a hulladékok ne az égetőkbe kerüljenek energianyerés céljából, hanem kerüljön sor a hulladékok hasznosítására, még ha az költségesebb és időigényesebb megoldás is. A hulladékégetőkkel szemben általában a lakosság is tiltakozik. A hulladéklerakóban történő elhelyezés számos ok miatt kerülendő. Egyrészt a legtöbb ilyen lerakó nem rendelkezik környezetvédelmi és biztonsági szempontból megfelelő berendezéssel, másrészt, ha megoldható a hulladék újrahasznosítása vagy égetése, akkor inkább ezekkel a módokkal kellene megoldani a hulladékok visszakerülését a gazdaságba február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről (2002/96/EK), a másik (2002/95/EK), a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseit 2009-re kell a tagországoknak teljesen magvalósítaniuk. 13 Az első határidő augusztus 13. volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe. 13 Inter-Metál Recycling Kft. honlapjai: és 20

19 Ettől az időponttól számított további egy év (2005. augusztus 13.) állt a hatóságok rendelkezésére, hogy az elektromos és elektronikus készülékek hulladékairól rendelkező törvénynek megfelelően biztosítsák a lakosság részére a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. A gyártók egyénileg felelősek az általuk augusztus 13-a után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk. A törvényi szabályozás előtti időkből hátramaradt eszközök hulladékainak kezelési költségét a gyártók beépíthetik az újonnan gyártott eszközök árába, mely költség a számlán külön feltűntethető. Erre azonban csak egy átmeneti 8 illetve nagyobb méretű háztartási eszközök esetében 10 éves időszakban lesz lehetőség /95/EK irányelv 14 Ezen irányelv célja a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítése, és az emberi egészség védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához történő hozzájárulás /96/EK irányelv 15 Az irányelv előírja, hogy a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot, az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (visszavételi kötelezettség). Abban az esetben tagadhatja meg a visszavételt a gyártó, ha a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelent. Fontos határidő december 31-e. Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kell érnie a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg háztartási elektronikai hulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van 14 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve Forrás: 15 Az Európai Parlament és Tanács 2002/96/EK irányelve Forrás: 21

20 kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék újrahasznosítási rátát. Magyarország - néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt -a fenti feladatok teljesítésére 24 hónap haladékot kapott. (2003/108/EK irányelv módosítás) A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról (RoHS- Reduction of Hazardous Waste) rendelkező másik direktíva rendelkezései szerint július 1. után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték. Ezek közül főleg az ólom kiiktatása lesz a nehézkes, hiszen ez az anyag szinte minden legyártott chipben fontos szerepet tölt be. Ugyan a japánok már kifejlesztettek egy ólommentes eljárást, de ennek elterjedése még biztosan várat magára február 13-án a Bizottság áttekintette a szabályozás hatásait és az addig elért technikai és tudományos eredményeket figyelembe véve javaslatokat tett a törvény szövegében esetleges változtatásra. Magyarország számára a legfontosabb további határidő december 31., amikorra hazánknak is el kell érnie tonna évente begyűjtendő háztartási e-hulladék mennyiséget. Ez év végén az EU áttekinti a direktíva eredményeit, s lehetőség nyílik majd az eszközök újrahasználatát figyelembe vevő új kvóták meghatározására is. Az irányelv lényege tehát, hogy a gyártók kötelesek térítésmentesen átvenni a lakosságtól a hulladékot, s gondoskodni annak hasznosításáról, a nem hasznosítható hulladékot pedig ártalmatlanítani Magyarországi szabályozás évi hulladékgazdálkodási törvény ben az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, valamint az Európai Unióval fennálló kötelezettségekre való tekintettel megalkotta a XLIII. törvényt a hulladékgazdálkodásról. A törvény létrehozását az tette indokolttá, hogy eddig hiányzott évi hulladékgazdálkodási törvény 22

21 egy olyan átfogó jogszabály, amely minden hulladékfajtára és tevékenységi körre kiterjed. A törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. További cél a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztástermelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A törvényben megfogalmazásra kerülnek az alapfogalmak, és a hulladékgazdálkodási alapelvek, célok, melyek segítséget nyújtanak a törvény értelmezésében. Az Országgyűlés az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogadott el októberében. 17 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljai: 18 Legfontosabb, elsődleges cél a hulladékképződés megelőzése. Legyen a lehető legkisebb azon termékek használata, amelyek a környezetre veszélyesek és amelyeket nehéz hulladékként kezelni. A termelő felelősségét ki kell terjeszteni. A gazdasági ösztönzőket egyre növekvő mértékben kell használni. 17 Országos Hulladékgazdálkodási Terv Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar környezeti szakértők képzése,

22 A hulladék hasznosításáról és ártalmatlanításáról szóló szabályozást törvénybe kell iktatni. A hulladékos statisztikát és monitoringot egységesíteni és harmonizálni kell. A hulladékanyagokra nemzetközi minőségi szabványokat kell meghatározni. A termékek címkézését javítani és kiterjeszteni szükséges. A kibocsátások nemzetközi monitoringját és az önkéntes környezetirányítási rendszereket fejleszteni kell. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre (OHT) épülve területi hulladékgazdálkodási terveket kellett létrehozni. Ezekben a tervekben azonban sok helyen hiányosságok mutatkoznak az adatokat illetően. A legalacsonyabb keletkező mennyiség három megyénkben mindössze csak a 9 grammot éri el fejenként és évente. Jól látható, hogy ez az adat nem valóságos. Ugyanakkor a régiók közül a legnagyobb mennyiség is csak 8,75 kg/fő/év, ami még mindig nem éri el a valóságos adatot. Ez a terv már tartalmazza a szükségességét egy olyan rendeletnek, amely szabályozza az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelését. Ez a rendelet meg is született 2004-ben /2004. Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 19 Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96 EK irányelvvel való összhang megteremtése céljából a Kormány új rendeletet fogadott el az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (264/2004. (IX.23.) Korm.rendelet). A rendelet 3.. (1) bekezdése értelmében a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot (történelmi hulladék: a augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék) és az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (begyűjtési kötelezettség). Abban az esetben tagadhatja meg a visszavételt a gyártó, ha a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos /2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Forrás: 24

23 veszélyt jelent. A kormányrendelet egyúttal meghatározza a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtésének és hasznosításának kötelezően teljesítendő arányát is. (3. és 4. sz. táblázat) Ezen arány mértékénél legfeljebb 2 százalékponttal kevesebbet is teljesíthet. A gyártó a visszavételért a fogyasztótól vagy a kereskedőtől díjat nem kérhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Minden valószínűség szerint a gyártókat és a forgalmazókat a számukra előírt kötelező visszafogadási és hasznosítási arány ösztönzi majd arra, hogy ne csak saját termékeiket, hanem más gyártókéit is visszafogadják. A szabályozás különböző akciók formájában piaci versenyt generálhat a hulladékká vált berendezések visszavételéért. - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A gyártó a visszavett hulladék tekintetében a rendeletben rögzített mértékben köteles a hasznosításról, újrafeldolgozásról gondoskodni (hasznosítási kötelezettség). Mindezen kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek a gyártót terhelik, amelyekre köteles biztosítékot képezni. Köteles továbbá a visszavett és begyűjtött, de nem hasznosított hulladéknak az ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség). A gyártó köteles továbbá mindezen kötelezettségéről a fogyasztót és a kereskedőt tájékoztatni. A gyártó az ismertetett visszavételi, begyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettséget a jogszabály keretei között, ún. koordináló szervezetre ruházhatja. Különbség van azonban a könnyen és nehezen begyűjthető berendezések között. Könnyen begyűjthető az a berendezés, amely nagy tömegű (pl. hűtő-, mosógép, tűzhely, stb.). A magyar szabályozás az Európai Unió direktívájától eltér abban, hogy az egyes berendezéskategóriákra határozza meg a begyűjtési arányt, s azt, hogy ennek hány százalékát kell hasznosítani és újrafeldolgozni. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a teljesítendő tonnát ne csak a könnyen begyűjthető tegye ki. A táblázatokból jól leolvasható, hogy a %-ban kifejezett arányok évről-évre növekvő tendenciát mutatnak, s 2008-ra így elérhető az Európai Unió által előírt éves háztartási elektronikai hulladék begyűjtési mennyiség. Kategóriától függően a berendezések 50-80%-át kell majd újrafeldolgozni. 25

24 A begyűjtési arány mértéke 3. sz. táblázat Elektromos és elektronikai berendezéskategória évben évben évben évben 1. Háztartási nagygépek 9% 18% 28% 36% 2. Háztartási kisgépek 5% 10% 15% 19% 3. Információs (IT) és távközlési 9% 17% 26% 35% berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 9% 17% 25% 33% 5. Világítótestek 1% 2% 4% 5% 5. Gázkisüléses elven működő lámpák 0% 0% 1% 1% 6. Elektromos és elektronikus 1% 2% 4% 5% barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidős és 0% 0% 1% 1% sportfelszerelések A begyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: B = F x K ahol: B: a tárgyévben begyűjtendő hulladékká vált háztartási berendezés mennyisége, tonna F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyisége, tonna K: az A) táblázatban az adott kategóriához, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértéke, százalék A következő ábra jól mutatja, hogy évről-évre hogyan kell növekednie a begyűjtési aránynak. Ez a diagram a háztartási nagygépekre vonatkozó adatokat tartalmazza, mert itt a legnagyobb a növekedési arányváltozása egyik évről a másikra. A növekedés a többi berendezéskategóriára is jellemző, csak kisebb mértékben. 26

25 3. sz ábra A háztartási nagygépek begyűjtési arányának alakulása 2005 és 2008 között 28% 36% 9% 18% A visszagyűjtendő HEEB mennyiséget tonnában kifejezve 2005-ben , 2006-ban , 2007-ben , s 2008-ban pedig tonna. A növekedési arányt évről-évre jól mutatja a diagram sz. ábra Visszagyűjtendő HEEB mennyiség (tonna) Kelemen József (KhVM) előadásának adatai alapján 27

26 Elektromos és elektronikai berendezéskategória 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke évben hasznos ítási arány (R) újrafeld olgozás i arány (A) évben hasznos ítási arány (R) újrafeld olgozás i arány (A) évben hasznos ítási arány (R) újrafeld olgozás i arány (A) 4. sz. táblázat évben hasznos ítási arány (R) újrafeld olgozás i arány (A) 20% 19% 40% 38% 60% 56% 80% 75% 18% 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% 19% 16% 38% 33% 56% 49% 75% 65% 19% 16% 38% 33% 56% 49% 75% 65% 5. Világítótestek 18% 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% 5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák 20% 20% 40% 40% 60% 60% 80% 80% 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések 9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 10. Adagoló automaták 18% 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% 18% 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% % 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% 20% 19% 40% 38% 60% 56% 80% 75% A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: H = T x R 28

27 ahol: H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna R: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: U = T x A ahol: U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna A: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék Szintén a háztartási nagygépeket vizsgálva a hasznosítási arányt mutatja a következő diagram. 5. sz. ábra A háztartási nagygépek hasznosítási arányának alakulása 2005 és 2008 között 80% 60% 40% 20%

28 A gyártó köteles a augusztus 13. után gyártott elektromos berendezésen jól láthatóan elhelyezni a következő ábrát: 6. sz. ábra A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése /2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól október 23-án hatályba lépett továbbá az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet is, amely részletesen tartalmazza a gyártó elektromos berendezések kezelésére, adatszolgáltatási kötelezettségére és a szakképesítésekre vonatkozó szabályokat /2004 KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 22 A rendelet tiltja az ólom, higany, hat vegyértékű króm, polibrómozott-bifenil (PBB), polibrómozott-difenil-éter (PBDE) vagy kadmium tartalmú berendezések forgalomba hozatalát július 1-től /2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól /2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 30

29 2. Finanszírozás 23 Mindenkiben felmerül, hogy ki finanszírozza az újrahasznosítást. A válasz a termékdíj törvényben található. Az 1995-ben életbe lépett termékdíj-törvény a fogyasztási szférában hulladékká váló egyes termékekre, a csomagolóanyagokra, akkumulátorokra, gumiabroncsra, hűtőberendezésekre termékdíjat állapított meg, amellyel pénzügyi forrásokat teremtett a fenti termékek környezetet veszélyeztető hulladékainak kezelésére illetve a károk csökkentésére. A törvény számos módosításon esett át január 1-étől termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik az alábbi termékekre: gumiabroncsok, hűtőberendezések és hűtőközegek, kőolajtermékek, akkumulátorok, csomagolások, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai termékek, valamint egyes italcsomagolások, és a műanyagtáskák. A díjfizetés mértéke a termékdíj-köteles termék tömege (kg) szerint kerül meghatározásra (kivéve hűtőberendezések, kereskedelmi csomagolás, ahol darab alapú díjtételek vannak). A díjfizetésre kötelezett: - a felsorolt termékdíj-köteles termékek hazai gyártója (csomagolás esetén a csomagolást végző), ha a termékdíjköteles terméket első belföldi forgalomba hozza (reklámhordozó papírok, valamint kenőanyagok esetén az első belföldi forgalomba hozó hazai gyártó első vevője), vagy saját célra felhasználja, közösségi behozója, ha a termékdíj-köteles terméket első belföldi forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, importálója. A továbbiakban gyártók néven a kötelezettek teljes körét kell érteni. 23 Ökomat Kht. honlapján található 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról 31

30 A hazai piac elemzése után megállapíthatom, hogy a törvény által kötelezettek között a hazai piacon inkább az importőrök vannak jelen nagy számban, míg a gyártók viszonylag kis száma található meg. A rendelet melléklete tartalmaz egy listát, amelyben a termékdíj-köteles termékek vámtarifaszám szerint fel vannak sorolva, s amennyiben egy termék vagy annak összetevője szerepel a listán, akkor az után termékdíjat kell fizetni. A termékdíj mértéke az elektromos és elektronikus berendezésekre kilogram alapú, Ft/kg közötti összeg (a rádiótelefonoknál kivételesen 1000 Ft/kg). A díjfizetés által érintett vállalkozások alapvetően két lehetőség között választhatnak. Vagy kifizetik a termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön - önálló szervezésben, vagy egy erre szakosodott koordinálószervezet megbízásával - megoldják az általuk forgalomba hozott termékek jogszabályokban meghatározott arányú újrahasznosítását. Mentességet lehet kérni, amennyiben kis cégnek minősülnek (végső fogyasztó számára éves szinten bizonyos tömegnél kevesebb csomagolást végzők), ha valaki egyénileg vagy koordináló szervezeten keresztül teljesíti hulladékhasznosítási kötelezettségét. Minden termékdíj-köteles termékre külön hulladékhasznosítási arányok vonatkoznak, és ennek megfelelő teljesítése esetén teljes vagy részleges mentesség szerezhető. A leggyakrabban választott megoldás a koordináló szervezethez való csatlakozás, melynek előnye, hogy így a gyártók a termékdíjnál alacsonyabb ú.n. kezelési díjat fizetnek, s a koordináló szervezet ezért átvállalja az újrahasznosítási kötelezettséget. 3. Logisztikai megoldások a HEEB-k visszagyűjtésére 3.1. Logisztikai szempontok a HEEB-k visszagyűjtésénél 24 A logisztikai folyamat fontos része az anyag- és információ nyilvántartás. A visszagyűjtés logisztikai megoldását többirányú anyagáramlás jellemzi. Egyrészt a 24 Déri András 32

31 kereskedőnek meg kell szerveznie a HEEB visszavételét, a berendezések házhozszállítása esetén a régit el kell szállítania, gondoskodnia kell annak átmeneti tárolásáról, majd a hulladék visszajuttatásáról a termelőhöz. Az anyagáramlás mellett információáramlás is történik, rögzíteni kell a visszavett termék adatait, jellemzőit, tömegét és vámtarifaszámát. Az elektromos és elektronikai termékek kezelési rendszerének egyik legkritikusabb eleme az elhasznált termékek begyűjtése. A begyűjtés történhet a lakosságtól (háztartásokból), vállalatoktól, hulladékgyűjtő cégektől és szervizektől. A vállalatoknál elsősorban az elavult, elhasználódott berendezések cseréjénél jelentkezik az elektrohulladék. Az elszállítás történhet a kommunális hulladékkal együtt, ez esetben a hulladékot a telephelyen szelektálni, válogatni kell. Lehetőség van szelektált, speciális járművel történő begyűjtésre is. A gyűjtőjáratot igénybe lehet venni gépjárműroncsok (amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak) valamint hulladékká vált berendezések (ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, pl. hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó készülékek stb.) elszállítására is. Előfordulhat, bár ritka, hogy egyedileg szállítják be a hulladékot a speciális gyűjtőhelyekre. A lakosságtól történő begyűjtés jellemzője, hogy szórt felvételi pontok, kisebb mennyiségek begyűjtésére alkalmasak és a berendezések változó összetételűek. Általában kereskedelmi akciók során történik a begyűjtés. Az anyagmozgatás szempontjából fontos, hogy erre megfelelő és alkalmas eszközöket használjanak. A lakosságtól történő elszállítás során arra kell figyelni, hogy a berendezések sérülésmentes állapotukat megtartsák, hiszen, ha megsérül, akkor a veszélyes anyagok miatt már szigorúbb előírások vonatkoznak a szállítására, s ez jelentős többletköltségeket eredményez. A raktározás, tárolás során fontos a különleges előírások betartása, s környezetvédelmi szempontból ennek megfelelő létesítmények megléte. A bontást és újrahasznosítást megkönnyíti, ha a berendezések egyes alkatrészei jól azonosíthatók. 33

32 A fentiek alapján a logisztikai rendszer meghatározandó paraméterei a következők: 25 a gyűjtési rendszer tervezése, eszközök kiválasztása rakodó helyek kialakítása a fogyasztónál tároló helyek kialakítása, a tárolási mód kiválasztása szállító eszközök kiválasztása a gyűjtő, helyi lerakó helyek kialakítása a gyűjtés marketing háttere média eszközökön keresztüli információ áramoltatás gazdasági ösztönző rendszer a begyűjtés elősegítésére lakosság és gazdasági szereplők tudatformálása 3.2. Mit tehetünk a feleslegessé vált elektromos berendezésekkel? Az elektromos és elektronikai berendezések életgörbéje viszonylag magas (átlagban 5-15 év), s a 15 évvel ezelőtt eladott háztartási készülékek most válnak használhatatlanná, elavulttá és most cseréli a lakosság új típusokra. Ez az életgörbe azonban évről-évre csökken. Vannak olyan berendezések, mint például a számítógépek és a mobiltelefonok, ahol ez az életgörbe még rövidebb. Egy számítógép átlagos használati ideje 1997-ben 6 év volt, 2005-ben azonban már csak 2 év. A mobiltelefonok élettartama a fejlett országokban kevesebb, mint 2 év. A technika fejlődésével már a legegyszerűbb konyhai, háztartási, barkács és egyéb műveleteket is elektromos berendezésekkel végezzük, s ezek előbb vagy utóbb biztosan használhatatlanná válnak, s amennyiben nem kezelik megfelelően, súlyos károkat okoznak a környezetben. Persze ma már az sem meglepő, ha a különféle berendezések nem szolgálnak minket hosszú éveken keresztül, hiszen a technika fejlődésével, az új modellek gyors megjelenésével, a divatirányzatok térhódításával gyakrabban cseréljük például a mobiltelefont és egyéb szórakoztatóipari termékeket, mint szükséges lenne. S ez az ütem évről- évre csak növekedni fog. A feleslegessé vált berendezéseink elhelyezésének legjobb módja, ha elajándékozzuk valakinek, aki még hasznát veszi. Ha az ismerőseink körében nincs 25 Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány honlapja: 34

33 olyan, akinek szüksége lenne rá, akkor lehetőségünk van karitatív szervezeteknek adományozni. Persze ez csak a még használható berendezésekre érvényes, a HEEB-k elhelyezése pedig a környezet védelmének szem előtt tartásával kell, hogy megtörténjen. A hulladék újrahasznosítását megkönnyíti, illetve megkönnyítené, ha előtte azt szelektíven gyűjtik, így elkerülhető a hulladékok összekeveredése, amely jelentősen megnehezíti és megdrágítja az újrahasznosítást. Európa többi nagyvárosával ellentétben, Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés szinte csak az utóbbi 2-5 évben kezd elterjedni. Vannak olyan városok, települések, ahol már megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, van, ahol megfogalmazódott a tervezet. Budapesten két évvel ezelőtt kezdődött a szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, melynek eredményeként ma már senkinek nem kell túl messzire elfáradnia. S a fejlődést mutatja, hogy a évi 3%-hoz képest mára a települési szilárd hulladék 13%-át gyűjtik szelektíven az országban 650 településen. A HEEB-k lakosságtól való begyűjtésének leginkább alkalmazott módja a hulladékudvarokban való gyűjtés. Azonban az emberek csak igen kis hányada él ezzel a lehetőséggel, feltehetően a távolság miatt. A hulladékudvarok csak a lakosság által vehetők igénybe, leadhatják a veszélyes hulladékokat, építési- és bontási hulladékokat, másodnyersanyagokat (papír, üveg, fém-, fahulladék, zöld hulladék, stb.), valamint darabos hulladékaikat is (pl.: elektronikai berendezések, gumiabroncs, háztartási berendezések, gépkocsironcsok, stb.). A gyűjtőszigeten történő szelektív gyűjtés előnyös a lakosság számára, mert így csökken az elszállított kommunális hulladék után fizetendő szemétdíjuk. További lehetőség a begyűjtésre, ha a tulajdonos viszi vissza a kereskedőhöz vagy a gyártóhoz, akiknek 2005-től kötelező a berendezéseket ingyen visszavenni. Véleményem szerint, növelni kellene a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, hogy az egyes háztartásokhoz minél közelebb helyezkedjen el, s ne kelljen nagy távolságra elvinni az újrahasznosítható hulladékot. Jó megoldás lenne, ha külföldi mintára, itthon is felszerelnék a háztartásokat szelektív hulladékgyűjtő tárolókkal. 35

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Elektronikai hulladékok kezelése XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2007. április 24-25-26. Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Háztartási gépek mennyisége a háztartásokban

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás

Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás EGYÉB HULLADÉKOK Az elektromos és elektronikus hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó magyarországi szabályozás 2005. augusztus 13-a fontos dátum Magyarország és az EU hulladékgazdálkodásának történetében:

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. február 23. Hulladékgazdálkodási törvénnyel

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL. leírás

MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL. leírás MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL leírás Mik azok az e-hulladékok? Olyan elektromos árammal működő készülékek, valamint azok alkatrészei és tartozékai, amelyek már nem használhatók.

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék?

1. Mit takar a használt elektromos és elektronikus berendezés és az ebből keletkező e- hulladék? Kedves Vásárlóink! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés (ehulladék) a kommunális hulladéktól elkülönítetten gyűjtendő, települési hulladékként nem ártalmatlanítható!

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

Tervezet június

Tervezet június KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/978/2007. Tervezet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának

Részletesebben

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány

Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti

Részletesebben

RoHS direktíva. 2011/65/EU irányelv. 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet. Zsákai Zoltán osztályvezető. MEEI Kft. member of TÜV Rheinland Group

RoHS direktíva. 2011/65/EU irányelv. 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet. Zsákai Zoltán osztályvezető. MEEI Kft. member of TÜV Rheinland Group RoHS direktíva 2011/65/EU irányelv 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet Zsákai Zoltán osztályvezető 1 Jelentése:RoHS (Reduce of Hazardous Substances) 2011/65/EU irányelv - Magyar rendelet: 374/2012. (XII.

Részletesebben

Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll.

Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Figyelmeztetés! Ezen előadásanyag a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Tekintettel arra, hogy az előadásanyag bizonyos részei más szerzők által létrehozott

Részletesebben

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági

Részletesebben

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013 Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Termékdíj-történetek Tájékozódás a lovagok és lókötők szigetén Hogyan kerüljük le a farkasembereket?

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11705. számú törvényjavaslat a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról Előadó: a környezetvédelmi

Részletesebben

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség Ú díjtétel Okos ember betétben tartja a pénzét! Általában a termékdíj szabályozásról A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget a környezetvédelmi

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Kritikus nyersanyagokra vonatkozó hazai adatbázis létrehozása szekunder forrásokra alapozva

Kritikus nyersanyagokra vonatkozó hazai adatbázis létrehozása szekunder forrásokra alapozva Kritikus nyersanyagokra vonatkozó hazai adatbázis létrehozása szekunder forrásokra alapozva G-modul Adatbázis kialakítása 1.fázis Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay-Logi Részéletes kutatási

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája

Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Előadó: Nagy Ágnes Hasznosítási iroda Miskolc, 2017. április 27. Az NHKV Zrt., mint Koordináló Szerv feladatai. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

A Csomagolási hulladékokról

A Csomagolási hulladékokról A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı

Részletesebben

A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere

A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere A használt elektronikai készülékekből származó hulladék kezelési rendszere Németországban Az elektronikai hulladékok hasznosítása szakmai konferencia ÖKOTECH 2012, Budapest 2012. május 16. Előadó: Björn

Részletesebben

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN 1 Készítette: Bocskói Diána környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Munkácsy Béla BEVEZETÉS Az iparilag fejlett országok

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012

Környezetvédelmi termékdíj 2012 Környezetvédelmi termékdíj 2012 Sztruhár Imre, tanácsadó sztruhar.imre@green-tax.hu Green Tax Consulting Kft. Áttekintés A környezetvédelmi termékdíj 2012. január 1-jétől hatályos rendszere A változó rendelkezések

Részletesebben

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai

A körforgásos gazdaság hazai kihívásai A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos

Részletesebben

Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből

Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből Koordináló szervezetek bejegyzésének és működésének helyzete az OKTVF szemszögéből Varga Béla osztályvezető Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Hulladék-nyilvántartási

Részletesebben

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hulladékká vált gépjárművek Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hazai szabályozás alapja A hulladékká vált gépjárművekről 267/2004. (IX.27) Korm. rendelete 286/2006 (XII.23.)Korm. rendelet

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) A 2018. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 18) Budapest, 2018. december 6. Változat: 02/2018 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette.

Részletesebben

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója.

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója. 12. A hulladékgazdálkodás alapjai, alapfogalmak A törvény célja: Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, hulladékok minimalizálása,

Részletesebben

A körforgásos gazdaság felé

A körforgásos gazdaság felé A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,

Részletesebben

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017.

NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG KEHOP-1.1.0-15-2016-00004 KLÍMAGÁZ ADATBÁZIS KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN-ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS 2017. Hulladék management Mit kezdjünk az elhasznált hűtőközegekkel?

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelete az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdés

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

ULT Magyarország Zrt.

ULT Magyarország Zrt. ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelő! Magyarországon jelenleg közel 300 környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabály van érvényben Ezek közül az Alkotmány után a törvények (és azok végrehajtási utasításai)

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés

Újrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok könnyebb értelmezhetősége, áttekinthetősége érdekében Felügyelőségünk ebben a tájékoztatóban foglalta össze Tisztelt

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30 JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok)

A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) A hulladékkezelés szabályozása (építési-bontási hulladékok) G Á L ISTVÁN O S Z T Á L Y V E Z E T Ő P E S T M E G Y E I K O R M Á N Y HIVATAL É R D I JÁRÁSI H I V A T A L A K Ö R N Y E Z E T V É D E L M

Részletesebben

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés

Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Urbánné Lazák Emese Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.

Részletesebben

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Hulladékok kezelése Mi a hulladék? A 2000. évi XLIII. törvény (Hgtv.) meghatározása, miszerint: A hulladék bármely, a Hgtv. 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,

Részletesebben

TISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ!

TISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ! TISZTE LT KÖZÖ S KÉPV ISELŐ Kérjük,e! Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Pécs város területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre (KEHOP-3.2.1-15-2017-00021)

Részletesebben

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

1., 2014. augusztus 1-től a gyártó tájékoztatási kötelezettsége kibővült az alábbiakkal:

1., 2014. augusztus 1-től a gyártó tájékoztatási kötelezettsége kibővült az alábbiakkal: Electro-Coord tájékoztató A Kormány 197/2014. (VIII.1) Korm. rendelete az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről elnevezésű új jogszabályról Fenti

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19) A 2019. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 19) Budapest, 2019. január 21. Változat: 02/2019 1/12 Impresszum Jelen dokumentumot az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette.

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17) A 2017. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 17) Budapest, 2017. április 18. Változat: 02/2017 1/10 Impresszum Jelen dokumentumot az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom

Részletesebben

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont MEGOLDÁSOK Összesen 55 + 7 pont A javítás során több megoldást is elfogadtunk. Ebben a MEGOLDÁSOK összesítésben a főbb szempontokat és iránymutatásokat gyűjtöttük össze. Az elérhető részpontszámok a feladatoknál

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság CSOMAGOLÁS TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉGI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI - csomagolás - kereskedelmi

Részletesebben

Civilek és a Nulla Hulladék. Graczka Sylvia. Nulla Hulladék Konferencia, november 2.

Civilek és a Nulla Hulladék. Graczka Sylvia. Nulla Hulladék Konferencia, november 2. Civilek és a Nulla Hulladék Graczka Sylvia Nulla Hulladék Konferencia, 2015. november 2. Hányadán állunk a hulladékkal? Attitűdvizsgálat Gorcső alatt a gondolataink A magyar lakosság 96%-a számára személy

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! A változásokról 2013. január 30-án küldtünk tájékoztatót Önöknek e-mail-ben.

Tisztelt Partnerünk! A változásokról 2013. január 30-án küldtünk tájékoztatót Önöknek e-mail-ben. Tisztelt Partnerünk! 2012. december 29-én életbe lépett a 443/2012. (XII. 29.) számú Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről. A változásokról

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Fenntarthatóság - elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó szabályozás és hatásai. Dr. Nemes Csaba főosztályvezető november 6.

Fenntarthatóság - elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó szabályozás és hatásai. Dr. Nemes Csaba főosztályvezető november 6. Fenntarthatóság - elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó szabályozás és hatásai Dr. Nemes Csaba főosztályvezető 2018. november 6. Jogszabályi és támogatási környezetének a kialakítása, a környezeti

Részletesebben

NuHu Bagoly Klub 1. Hulladékhierarchia. Urbán Csilla

NuHu Bagoly Klub 1. Hulladékhierarchia. Urbán Csilla NuHu Bagoly Klub 1. Hulladékhierarchia Urbán Csilla 2018. 02. 14. NuHu Bagoly Klub» Földművelésügyi Minisztérium (www.szelektalok.hu) támogatása» 6 alkalom» Oktatócsomag (március)» Foglalkoztató füzet

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) A 2016. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) Budapest, 2016. május 10. Változat: 02/2016 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE/31-05 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban

Újrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉGI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI - elektromos és elektronikai berendezés;

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre

A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre Dr. Szentesi Szilvia A Magyar Vegyipari Szövetség XXV. Környezetvédelmi és

Részletesebben

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete. az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelete az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés b), e) és g)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.18. C(2012) 2384 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.4.18.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 9. (4) bekezdése szerinti ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a(z) Ramiris Europe Kft Székhely:

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben