A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI Ujlaky Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI 1900-1914 Ujlaky Zoltán"

Átírás

1 A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI Ujlaky Zoltán A XIX. század végén és a XX. század elején a monopolkapitalizmus Magyarországon is kialakult. A századfordulón a gazdasági életben uralkodó szerepük lett a monopolszervezeteknek, melyek nemcsak az ipari termelést irányították, hanem a piaci kapcsolatokat, a kereskedelmi tevékenységet is megszabták. A XX. század elején a világgazdasági tendenciákkal összefüggésben túltermelési válság is kibontakozott az országban, s az éles verseny még fokozta a kartellek, monopóliumok kialakulását és megerősödését. A kartellek termelés- és piacszabályozó szerepet töltöttek be, s az árviszonyokat is megállapították. A modem infrastruktúra, az utak, vasutak kiépítése is elősegítette az egységes nemzeti piac létrejöttét, a korábban elszigetelt területek bekapcsolódását a kereskedelembe. Az egységes piac a XX. század elejére kialakult, a belkereskedelmi tevékenység megélénkült, az üzlethálózat bővült, s jelent ősen növekedett a keresked ők száma. A vásárok és piacok elvesztették korábbi országos jelentőségüket, bár a helyi árucsere jelentős része még itt bonyolódott le. A külkereskedelem is jelent ős szerepet játszott az ország gazdasági életében, melyet az is jelzett, hogy a kivitel és behozatal összértéke az első világháború előtti években a nemzeti termék 45~-át tette ki.' A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara érdekképviseleti jogkörében hét vármegye kereskedelmi életét kísérte figyelemmel. Az első világháború előtti másfél évtized jelentős fejlődési szakasz volt nemcsak az ország, hanem a kamarai kerület életében is. Sok probléma vetődött fel, melyben a kamarának állást kellett foglalnia. Kereskedelempolitikai tevékenységének fő kérdéseit vettem vizsgálat alá ezúttal, hogy megismerjük az ország keleti részének kereskedelmi törekvéseit. A kamarai jelentések szerint a válságos gazdasági helyzet ig tartott, csak akkor kezdett némí javulás mutatkozni, majd 1909-ben indult meg az élénkebb üzleti forgalom. Tehát vidéken a válság még tovább tartott az országos átlagnál is, hiszen 1906-tól már megkezdődött a fellendülés. A kamarai kerületben 1912-től ismét gazdasági nehézségek mutatkoztak, az országos 1 Magyarország története Főszerkesztő Hanák Péter. Bp., , , 384., old. Berend T. Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp., , old. Vö. : Csató Tamás : A belkereskedelem fejl ődésének néhány főbb vonása a tőkés korszakban. Történelmi Szemle, sz old. 73

2 helyzettel egybehangzóan, majd az 1913-as évben megint kialakult a gazdasági válság.2 Az első kereskedelempolitikai témakör, mellyel a kamara foglalkozott a század elején, az elavult kereskedelmi törvény revíziója volt. Az első kereskedelmi törvényt még 1875-ben adták ki, s a századfordulóra már igen sok prob lémát okozott. A kamara június 26-i közgyűlési határozata szerint a kereskedelmi törvényt sürgősen kellene helyesbíteni, ezért inkább egy kiegészítő, novelláris módosítást javasolt. Egy teljesen új törvény megalkotása ugyanis hosszabb időt vett volna igénybe. A közgyűlési határozat felvetette, hogy a szövetkezetek ügyét alaposan meg kell reformálni, s ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedők kárára erősítsék meg. Javasolta a határozat azt is, hogy német mintára nálunk is be kellene vezetni a csendes társaságot" és a korlátolt felelősségű társaságot". Rendezni kellett a kereskedői fizetésképtelenség és a csődeljárás szabályait is. Meg kellett oldani a keresked őtanoncok képzésének a szabályozását is. A kamara a beérkezett helyi javaslatok alapján elegendőnek tartotta, ha az elemi iskola VI. osztályát végzik el a tanoncok előképzettségként, s felszabadításuk a tanonciskola III. osztályának elvégzésétől függjön. A kereskedelmi törvény módosításához kapcsolódva az november 13-i közgyűlési határozat hangsúlyozta, hogy a keresked ők kötelező társulásának híve, de ezt a kérdést más kérdésekkel összefüggésben kell vizsgálni, tehát a törvényrevízióval együtt.3 A keresked őtársadalmat és a kamarát is erősen foglalkoztatta a század elején a fogyasztási szövetkezetek problémája. A kamara tagjai és a kerület kereskedelmi testületei sötét képet festettek a fogyasztási szövetkezetek által terem tett helyzetr ől. A Szolnoki Kereskedelmi Társulat szerint e szövetkezetek a részükre biztosított óriási előnyöknél fogva egyenl őtlen és jogosulatlan versenyt támasztottak a kereskedőknek, s magukhoz vonták a szövetkezeteken kívülálló fogyasztók egy részét is. Hátrányosnak minősítették a kereskedelemre azt, hogy a szövetkezetek üzletkörét nem korlátozták, nemcsak élelmiszereket árusítottak, hanem takarmányt, építési anyagokat, ruhaneműket is, tehát a kereskedelem minden ágazatának versenyt okoztak. A Debreceni Keresked ő Társulat szerint a fogyasztási szövetkezeteknek nemcsak létjogosultságuk nincs, de nemzeti szempontból is károsak és veszélyesek, mert alkalmasak arra, hogy a népet felekezeti, nemzetiségi vagy politikai különbségek szerint egymástól elválasszák, mivel ilyen szempontok szerint alakultak meg a fogyasztási szövetkezetek. Az előzetes felmérés szerint a kamarai kerületben 38 fogyasztási szövetkezet volt 1902-ben, a gyári szövetkezeteken kívül, mely vármegyék szerint a következ őképpen oszlott meg : 2 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése kerülete közgazdasági viszonyairól. Db., 190(? évekbő l t ől évkönyvet és évi jelentést adott ki a kamara. 3 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közgyű lési jegyzőkönyvei. Db., /1902., 81/1902., 141/1902. sz. (a továbbiakban : DKI jegyzőkönyv). 74 Hajdú vármegye 2 Jásznagykun-Szolnok vármegye 8 Szabolcs vármegye 3 Szatmár vármegye 6 Bereg vármegye 15 Ugocsa vármegye 2 Máramaros vármegye 2

3 A szövetkezetek közül 1898-ban alakult 3, 1899-ben 7, 1900-ban 19, 1901-ben 7. Tagjainak számát tekintve 100-nál kevesebb tagja van 11-nek, tagja van 17-nek, taggal 4, 300-~00 tagja 1-nek, tagja 1-nek, 500-on felül 4 szövetkezetnek. A szövetkezetek közt 3-nak a címében volt a keresztény jelző, 15-nek az alapítója, vagy vezetője lelkész, s ez aggasztotta a kereskedő társulatot. Hajdú vármegyében Tégláson és Püspökladányban működött fogyasztási és értékesítő szövetkezet, mely 1901-ben és ban alakult. A kamarai előterjesztés is rámutatott arra, hogy a szövetkezetek címükben viselték a felekezetiség bontó jegyeit", nemcsak fogyasztási cikkeket árusítottak, hanem nyílt boltokban teljes vegyeskereskedést folytattak, nemcsak tagjaiknak, hanem rendszerint bárkinek árusítottak, fióküzleteket létesítettek, megszegték tehát az XXIII. tc. rendelkezéseit, s a tőkéjét kockáztató keresked ő osztállyal törvénytelen versenyt folytattak. Mivel a kamarai kerület egész területéről a kereskedők nyilatkozatait bekérték, a kamara az egész keresked ő osztály egyértelmű meggyőződését fejezte ki, amint ezt a jegyzőkönyvben rögzítették. (Az osztály fogalmát természetesen akkori, polgári szemlélet szerint értelmezték, s ez nem azonos mai nézeteinkkel.) Az június 26-án kelt közgyűlési határozat megállapította : A fogyasztási szövetkezetek állami protezsálását, irányzatos elszaporítását, a felekezeti és közhatósági érdekeltségnek a vezetésbe való beszüremlését, a szövetkezetek üzleti túlkapásait és visszaéléseit a kamara a közvetítő kereskedelemre nézve veszedelmesnek tartja s szükségesnek vélte, hogy a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedelmi és iparkamara véleménye- alapján alapíthassák meg ; címükből a felekezeti jelszavakat törölni kell, s hatósági közegek, lelkészek és tanítók a vezetéstől távol tartandók ; csak élelmezési és fogyasztási cikkeket, szatócs anyagokat árusíthassanak, de nyílt boltot nem tarthatnak ; italmérési engedélyt és dohányárusítási jogot nem kaphattak ; csak tagjaiknak árusíthatnak és fióktelepet nem létesíthetnek.4 A máramarosi kereskedők 1903 decemberében panaszkodtak a fogyasztási szövetkezetek ellen. Említették, hogy a vármegyében felállítandó fogyasztási áruraktárakban eleinte csak 5-6 cikket terveztek árusítani. Ezek a szegény nép elsődleges életszükségletét képező termény, só, bocskor, gubaszövet lett volna. Egy ilyen áruraktárnak falun lett volna értelme, bár a helyi kiskereskedelem ezekkel is ellátta a népet a beadvány szerint. E tervtől a kormány később eltért, s az áruraktárak mindazokat a cikkeket árusították, amelyeket egy jól berendezett fűszerüzletben kapni lehetett. A Máramarosszigeten felállított szövetkezeti áruraktár luxuscikkeket tartott, s nem a szegény nép segélyezését célozta, hanem kizárólag a konkurrens keresked ők tönkretételére irányult. Az állami támogatás a keresked ők versenyét lehetetlenné tette. Az ottani keresked ők az erős konkurrencia miatt a minimális haszonnal is megelégedtek, s ha az alacsony árakat mesterségesen még lejjebb nyomják, s ha épp az állam nyomja le azokat, akkor nincs egyéb hátra, csak a bukás. A legnagyobb sérelmük az, hogy az áruraktárak mint nyilvános, utcai boltok, minden vevő számára árusítottak. Ez a törvény megsértése, mivel a szövetkezetek kedvezményeit csak a tagok vehetik igénybe, ezt azonban a boltok kijátszották.a keresked ők szerint követelni kellene a törvény szigorú végrehajtását, s meg kellene akadályozni, hogy a fogyasz- 4 DKI jegyzőkönyv, 84/1902. sz. 75

4 tási áruraktárak mindenki részére árusító utcai boltok legyenek. Az üzletkört is korlátozni kellene, kihagyni a luxuscikkeket, emellett a raktárakat udvari, vagy emeleti helyiségbe kell elhelyezni, ahol nem utcai boltok lesznek. Az italés dohányárusítás is sérelmes, ezt meg kell szüntetni. Arra kérték a kamarát, hogy akadályozza meg az utcai nyilvános áruraktárak felállítását Máramaros megyében. A kamarai közgyűlés december 17-én elhatározta, hogy a máramarosi kereskedők kérelmét a kereskedelmi és a földművelésügyi miniszterhez pártolva felterjeszti.s A szövetkezetek jogállásának rendezése a XX. sz. elején egyre sürget őbbé vált, s a kamara többször foglalkozott a szövetkezeti törvénytervezet véleményezésével. A kereskedelemügyi miniszter 1904-ben küldte meg a tervezetet, mely az ipari és kereskedelmi szövetkezetek jogviszonyait tárgyalta. (Megemlítjük, hogy a fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatos évi állásfoglalás is hasonló témában keletkezett.) Az szeptember 15-i közgyűlési határozatban a kamara helyeselte a törvénytervezet azon törekvését, mely a szövetkezetek megbízhatóságát igyekezett fokozni és megszilárdítani. E ckl elérése szempontjából azonban a szükségesnél több szigor és korlátozás alkalmazását feleslegesnek tartotta, mert ez a kifogástalanul működő szövetkezetek munkáját megzavarná. A kamara véleménye szerint a tervezetben a fogyasztási szövetkezetek jogviszonyait is meg kell állapítani. Ezek nyílt üzletet nem tarthatnak, csakis tagjaiknak az általánosan használt gazdasági és háztartási cikkeket árusíthatják, felekezeti vagy politikai jelszavaktól, a vallási, politikai vagy hatásági színezettől tartózkodniok kell. Ekkor hasznos gazdasági szerepet töltenek be, igazi szövetkezetek maradnak.ó A kamara bírálatát tehát elsősorban a fogyasztási szövetkezetek ellen irányította, mert ezek voltak a keresked ők versenytársai ben az igazságügyminiszter új szövetkezeti törvénytervezetet küldött a kamarának javaslattétel végett. A kamara az évi általános állásfoglalását figyelembe véve alakította ki véleményét december 12-i közgyűlésében. A fogyasztási szövetkezetek kérdését ismét kiemelten kezelték. Határozottan kérték, hogy tiltsák el a fogyasztási szövetkezeteket fióktelepek létesítésétől, kivéve a központi szövetkezeteket. Ez érdekes jelenségre utalt a kereskedelem fejlődésében, mivel a század elején a fiókhálózati vállalatok kezdtek kialakulni, s épp a fogyasztási szövetkezetek úttörők voltak e szervezet kiépítésében. A fióktelepek létesítésével növekedett a szövetkezet gazdasági ereje, s ettől tartottak a keresked ők. A kamara bírálta azt az elgondolást is, hogy az iparhatóság engedélyezhesse a szövetkezetek árusítását nem tagok számára : Azt kérték, hogy ne legyen ilyen kivétéles jogkörük az iparhatóságoknak, mert ebből viszályok származnak. A dohányárusítás és italmérési jog elvonását javasolták a fogyasztási szövetkezetektől, mert ezekkel a cikkekkel együtt más árukat is eladtak a nem szövetkezeti tagoknak is. A kamara azt is kívánta, hogy a szabálytalan árusítás miatt a cégbíróság feloszlathassa a szövetkezetet.' A későbbi években a szövetkezeti törvény módosítása lekerült a napirendről : A kamara többször foglalkozott a vásározás kérdésével. A vásárok típusai szerint több részre oszlott ez a kérdéscsoport. Először is a hetivásárok problémáját nézzük meg. A mezőtúri ipartestület beadványa alapján a kamara elvi 5 DKI jegyzőkönyv, 307/1903. sz. 6 DKIjegyzőkönyv, 252/1904. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 1370/1907. sz. 7 DKI jegyzőkönyv, 123/1907. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 1370/1907. sz., Csatö Tamírs : i. m old. 76

5 jelent őségű határozatban mondta ki február 5-én azt a javaslatát, hogy a nyílt üzlettel rendelkező kereskéd ők a hetivásárokon ne vegyenek részt. Ez a felfogás az ipartörvény magyarázatával is ütközött, mivel a kereskedés is ipar volt jogi szempontból, tehát, mint helyi iparos, a kereskedő is árusíthatott a hetivásáron. A kamara nézete szerint azonban a kereskedők sok esetben nem is magyar árucikkeikkel versenyt okoztak a kézműiparosoknak, akiknek nem volt üzletük, s egyetlen értékesítési lehetőségük a hetivásári árusítás. A kereskedő üzletébe szoktatja a vevőközönségét, s visszaélésnek minősíthet ő, hogy ezenkívül a kézműiparosok alkalmi elárusításával versenyezzenek a hetivásárokon. 8 E határozatot a többi kamarának is megküldték tudomásulvétel végett. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara nem tartotta helyesnek ezt a határozatot, s arról értesítette a debreceni kamarát, hogy a határozat mellőzését kérte~k, mivel az a forgalmi szabadságot nagymértékben korlátozná. A vásározó kisiparnak nem az a versenye, hogy a vásáron a kereskedő is megjelent, hanem az a baja, hogy sok a felesleges vásár, melyeket a kisiparosok is túl nagy számban keresnek fel, s egymásnak okoznak óriási versenyt. De ellenezték a határozatot azért is, mert éle a legszegényebb kiskereskedők ellen irányult, akiknek sorsa nem jobb a kisiparosénál, vásárra ugyanis csakis ezek a kiskereskedők jártak. Egyébként az iparosok jelentős részének is volt üzlete, ezeket is el kellett volna tiltani a vásározástól, annál is inkább, mert az iparosok is árusítottak gyári terméket és más iparos cikkeit is összevásárolták és árusították. Tehát ők is inkább keresked ők, mint iparosok sok esetben. Emellett a kiskereskedők rendszerint olyan áruval jelentek meg a vásáron, amit a kisiparos nem termelt, az igazi versenyt a gyár okozta, melyet azonban a debreceni kamara javaslatával nem lehetett meggátolni.9 A debreceni kamara február 11-én kelt határozatában is leszögezte, hogy nem tartja helyesnek, ha a vegyeskereskedők a helybeli kézműiparosok termékeit árusítják. Emellett ismét kijelentette a közgyűlés, hogy nem helyesli, ha nyílt üzlettel bíró kereskedők a hetivásárokon a kézműiparnak versenyt támasztanak. E tárgyban a kamara 38/1903. kgy. sz. határozatával mozgalmat is kezdeményezett, felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és támogatására a kamarákat is felkérte. E fellépésnek azonban csak az ipartörvény módosítása útján lett volna sikere, mert az érvényes ipartörvény szerint a kereskedő az iparos fogalma alá tartozott s mindazon jogokkal bírt, mint az iparos, így a hetivásár látogatási joggal is.' Az országos vásárok ügyében április 6-án foglalt állást a debreceni kamara. Megállapította, hogy az ország gazdasági viszonyai átalakultak, s azok a körülmények, melyek a vásározást valaha nélkülözhetetlenné tették, az út és vasúthálózat fejlődése folytán jórészt megszűntek. Az új körülmények között a vásározás, az idő- és költségveszteségek miatt több kárral, mint haszonnal járt. A kamara a vásárok szaporítását igyekezett meggátolni, ezt elvi álláspontjává tette. Azonban azt méltánytalannak tartotta, hogy meglev ő vásárjogokat, mint szerzett jogokat visszavonjanak amiatt, hogy elvesztették jelent őségüket egyes vásárok. A jogbirtokló község szempontjából nem lehetne a jelent őség hiányát kimondani.a kamarának az a véleménye, hogy az új vásárengedélyek minél kisebb számban való kiadása vezet a kérdés megoldásához. A jelent ősé- 8 DKI jegyzőkönyv, 38/1903. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 106/ sz. 426/ HBmL. IX. 201/ b. I. 106/ sz. 840/ DKI jegyzőkönyv, 29/1904. sz. 77

6 güket elvesztett vásárok a forgalmukat is el fogják veszteni és résztvevők hiányában nem tarthatók meg. Ez lesz az egyetlen tárgyi ismertetőjele annak, hogy egy vásár a jelent őségét elvesztette." Hajdúdorog vásárengede~lye ügyében is kifejtette a kamara, hogy az országos vásárok mind jobban értelmüket vesztik, sőt az ipari és kereskedelmi forgalomra inkább károsan hatnak, mivel anyagi veszteséget okoznak. Különösen céltalanok és semmiféle feladat betöltésére nem alkalmasak a kamara szerint a forgalmilag fejlett Hajdú vármegyében és környékén, ezért nem javasolta az új vásár engedélyezését.' 2 Az állatvásárok ellen nem tett észrevételt a kamara, mivel az állatok könynyű felhajtása miatt el lehet kerülni az olcsó áron való eladást, ezenkívül a lakosság élelmezése szempontjából az állatvásárok előnyösek.' 3 Rá kell mutatni arra, hogy a vásározás kérdésében a kamara álláspontja nem teljesen volt helytálló. A vásárok szerepe még sokáig igen jelentős maradt, sőt némileg változott funkcióval napjainkig is megvannak. Különösen a kisebb településeken a falu és a város termékcseréje a vásárokon bonyolódott le.'4 A monopolkapitalizmus idején az üzleti életben új módszerek kezdtek elterjedni. Egyre nagyobb szerepe lett a vásárlók érdekl ődését felkeltő akcióknak és a reklámnak.a kedvezményes árú eladási akcidkat, korabeli kifejezéssel végeladásokat hatósági engedéllyel lehetett rendezni, elsősorban akkor, ha a kereskedő anyagilag nehéz helyzetbe jutott, vagy csőd előtt állt. A XX. század elején azonban egyre inkább az üzleti forgalom növelésére használták fel a módszert, hogy tömeges vásárlási alkalmakba ingereljék" a lakosságot. A kamara ellenezte a kedvezményes árusítás elterjedését és szigorúbb engedélyezési feltételeket javasolt a miniszternek.'s A reklámtevékenységet a kamarák egyöntetűen a tisztességtelen verseny fogalmába sorolták a század elején. Egy túrkevei keresked ő 1908-ban pl. reklámcédulákat osztogatott, amelyeken üzletáthelyezés miatt mélyen leszállított áron való árusítást hirdetett. Az iparhatóság kihágásért megbüntette, mert nem kért előzetes engedélyt. Debrecenben is a kereskedelem minden ágában nagyon elszaporodtak azok a kétes alkalmi vállalkozások, melyek az ipartörvény hézagait és a hatóságok elnézését keresve, törvényesnek látszó külső máz alatt durva és rikító reklámjaival, s a tömeges eladásra ingerlő módok változatos igénybevételével az állandó jelleg ű szolid és rendes kereskedelem érzékeny kárára igyekeztek üzleteket harácsolni össze. Szolnok megyében egy keresked ő üzleti árai leszállítását dobszóval hirdette. A kamara szerint engedély nélkül ez is kihágást képezett. A kamara elítélte az üzleti ajándékozást is, mint a tisztességtelen verseny eszközét. A cégek által közölt olyan hirdetések, melyekben bizonyos értékű vásárlás esetén jutalmakat ígértek, a kamara szerint ellenkeztek a tisztességes üzletvitel elveivel. Az ilyen cégek rendszerint úgy állapították meg áraikat, hogy a vásárló előre megfizette az ígért jutalom értékét, s ajutalom csak látszólagos volt. A szolid kereskedelem érdeke, hogy az ilyen eljárást eltiltsák, s a kereskedelemügyi minisztert erre kérte a kamarai közgyűlés. A miniszteri leirat lényegében helyeselte a kamara felfogását, mivel szerinte is az ajándékok ígérgetése, tombolajegy szétosztása a versenytársak vevőkörének olyan elvoná- 11 DKI jegyzőkönyv, 118/1905. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 337/1905. sz. 12 DKI jegyzőkönyv, 276/1906. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 1013/1906. sz. 13 DKI jegyzőkönyv, 314/1910., 121/1911. sz. 14 Vásártörténet-Hídivásár. (Szerk. : Szőllősi Gyula.) Db., , , , 219. old.

7 sa, mely, mint tömeges és gyors vásárlásra ingerlő hirdetési mód az ipartörvény alapján kihágást képezhet. Megígérte, hogy a tisztességtelen verseny ellen törvénytervezetet készíttet és a keresked ők védelméről gondoskodni fog. A kamarai közgyűlés örömmel vette tudomásul a döntést októberében azonban ismét panaszkodtak a kamarai ülésen, hogy a válságos helyzetben különösen elterjedtek a tisztességtelen verseny" különféle próbálkozásai.tb Az osztrák közvetít ő kereskedelem és a budapesti nagyvállalatok gazdasági versenye elleni védekezésül az 1900:XXV, tc. megalkotásával akarta a magyar kormány a vidéki ipart és kereskedelmet segíteni a fejlődésben. E törvény alap ján a külföldi és a budapesti cégek utazó ügynökei nem vehettek fel megrendeléseket vidéken azokra az iparcikkekre, amelyeket ott is gyártottak. A fővárosban készített műszerek, tudományos eszközök, varrógépek, nagyobb gazdasági gépek, vető- és aratógépek, cséplőgépek, mozdonyok, gőzekék, gőzszivattyúk, malomberendezések, villanymotorok, világítási és távbeszélő berendezések és a házi iparcikkek a megrendelések gyűjtésének korlátozása alól kereskedelmi miniszteri rendelettel ki voltak véve. A kamara örömmel fogadta ezt a rendelkezést, azonban a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket a kivételek közül törölni javasolta, mivel országszerte visszaéléseket tapasztaltak ezen gépek eladásával kapcsolatban." A megrendelés-gy űjtés korlátozására vonatkozó törvény életbeléptetése után nem sokkal, már 1901 júliusában sok panasz merült fel, hogy e korlátozás hátrányos és káros befolyást gyakorolt egyes ipari és kereskedelmi ágazatok fejl ődésére. Többen kérték, hogy a kamara javasolja a törvényes kivételek szaporítását, tehát, hogy több iparcikkre lehessen az utazók révén megrendelést gyűjteni. A kamara elismerte, hogy voltak olyan körülmények, melyek egyes iparágakra nézve a korlátozás megszüntetését indokolttá tették. Mivel a fővárosi és a vidéki kereskedelem és ipar érdekei lényegesen különböz ők, s a törvény a vidékieket védte, ezért nem lehet közömbös a kamarának, hogy a budapesti kamara milyen módosításokat javasolt. Kérték, hogy a miniszter közölje a javaslatok lényegét, hogy a véleményüket jelezhessék. A debreceni kamra tehát igyekezett védeni a kerületéhez tartozók érdekeit.'$ A debreceni kamara 1902 májusában tiltakozott a szegedi kiskereskedők azon javaslata ellen, hogy a fűszerárukra vonatkozóan magánfogyasztóknál még helybelieknek is tiltsák meg a megrendelésgyűjtést. A közgyűlési határo zatban kifejtették, hogy a keresked ők és iparosok megrendelésgyűjtési szabadságának helyben való eltiltása a kereskedő cselekvési körének jogosulatlan korlátozását jelentené, ami ellen a kamaráknak állást kell foglalniok.t9 Érdekes jelenség volt, hogy a kamara 1912 végén a megrendelésgyűjtés addigi szabályozásának fenntartását kérte, mert a vidéki kereskedelem és ipar még nem elég erős arra, hogy a törvényjavaslatban tervezett megrendelésgyűj tési szabadságnak előnyeit élvezhesse, s ennek csak az lenne a következménye, hogy a fejlett és gazdag fővárosi kereskedelem és ipar elnyomná a vidék fejlődésben levő kereskedelmét és iparát.z 15 DKIjegyzőkönyv, 126/1904. sz. 16 DKI jegyzőkönyv, 68/1908., 77/1908., 150/1908., 277/1912., 21/1913., 48/1913. sz. 17 DKI jegyzőkönyv, 10/1901. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 433/1901. sz. ; A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, évben, 9. old. 18 HBmL. IX. 201/b. I. 1315/1901. sz. 19 DKI jegyzőkönyv, 44/1902. sz. 20 DKI jegyzőkönyv, 254/1912. sz.

8 A kereskedelmi társulatok élénken tiltakoztak 1902 novemberében amiatt, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium a vasutakon létesített árudák bérletét egy budapesti nagykereskedő cégnek adta. A szolnoki Kereskedelmi Társulat a szabad verseny szempontjából egyáltalán nem tartotta helyesnek a kizárólagos jogoknak az osztogatását. Nem helyeselte, hogy egy fővárosi cégnek az egész országot bizonyos előjogokkal átengedték és így csináltak mesterségesen legyőzhetetlen konkurrenciát a vidéki kereskedelemnek. A Debreceni Kereskedő Társulat is kifogásolta, hogy a minisztérium egy cégnek az egész országra kiterjedő kizárólagos elárusítási jogot adott. A vidéki játék- és díszműáru keresked ők ezen országos bérlet káros hatását meg fogják érezni és a vállalat fejlődésével a káros hatás növekedni fog, mivel az ajándéktárgyakat a vasútállomásokon szerzik majd be az utasok, s a városi keresked őket mell őzik. A társulat figyelmeztetett arra, hogy majd más cégek is kaphatnak nagybérleteket, s két-három vállalkozó az egész országot elárasz~a majd busásan jövedelmező áruraktárakkal, boltokkal. A kamara a tiltakozasok ellenére a vidéki kereskedelemre nem tartotta veszélyesnek a vasúti árudák bérletét, mivel szerinte ezeket csak országos vállalatként lehetett kezelni. Mivel a bérlő csak magyar iparcikkeket árusított, ezt a hazai ipar sikerének minősítette, melyet bizonyos érdekekből megakadályozni helytelen volna. Szükségesnek látta a helyi érdekeket biztosítani azáltal, hogy a vidéki boltokban az illető táj jellegzetes iparcikkeit és háziipari termékeit árusítsák, s ennek az ellenőrzésére a kamarákat jogosítsák fel. Ezt a határozati javaslatot a kamarai közgyűlés november 13-án elfogadta.21 A debreceni kamara többször véleményt nyilvánított a külkereskedelemmel kapcsolatban. A sertéskeresked ők kérésére 1902 novemberében javasolták a miniszternek, hogy az Ausztriával kötend ő állatforgalmi egyezménynek több káros rendelkezését módosítani törekedjék. A miniszter válaszul küldött leirata szerint a módosítások megtörténtek. A külföldi vámszerződések előmunkálatainak elkészítésében is részt vett a kamara ban. Az olasz borvám ügyében 1904 májusában rámutatott, hogy a vámkedvezmény káros hatással lesz a magyar bortermelésre, mivel a többi országnak is kedvezményt kell adni és az országot a külföldi borokkal elárasztják. Ugyancsak 1904 májusában a miniszter javaslatot kért az új orosz vámtarifa ügyében. A kamara 1904 szeptemberében adott véleménye szerint a túlságosan magas vámok akadályozták a külkereskedelmi forgalmat. A Németországgal kötendő kereskedelmi és vámszerződéssel kapcsolatban a kamara egyes mezőgazdasági cikkek védelmét javasolta, melyekre a vámtételek igen magasak voltak, ezáltal akadályozva a külkereskedelmi forgalmat. Ezt az ügyet 1904 novemberében tárgyalták ban már arról érkeztek panaszok, hogy a német vámszerződést nem tartják meg, mivel a magyar árpaszállítmányokat nagyobb vámmal sújtották más országok terményénél, s emiatt a magyar kereskedelem nagy veszteséget szenvedett. A kamara a kormánytól közbelépést kért. A szerb kereskedelmi szerződés megkötését sürgették 1909 júniusában. A görög vámtételek leszállítását is javasolták 1911 szeptemberében, majd 1912 februárjában a francia vámok csökkentését tartották szükségesnek kivitelünk érdekében. A Galíciával akkoriban fennállott élénk üzleti kapcsolatokra tekintettel közvetlen telefonvonal kiépítését kérték 1913 októberében decemberében az export fokozása érdekében kivételes vasúti és hajózási szállítási díjszabás en- 21 HBmL. IX. 201/b. I. 82/1903. sz. ; DKI jegyzőkönyv, 144/1902., 211/

9 gedélyezését javasolta a kamarai közgyűlés februárjában a miniszter közölte, hogy ezt nem engedélyezheti, legfeljebb egyes esetekben adhat kedvezményt április 28-án a közgyűlés a fiumei kiviteli díjszabás emelése ellen tiltakozott a,z aradi kamara javaslatára. A magyar iparcikkek versenyképességének fokozása érdekében éppen a kedvezményes kiviteli díjak megállapítására volna szükség. A tarifák emelése iparunk exportlehetőségét veszélyeztette. 22 A kereskedelmi kapcsolatok bővítése szempontjából nagy jelent őségű volt a vasúti közlekedés fejlesztése és további kiépítése ben a magyar vasutak fejlesztési programjával kapcsolatban a kamara nagy terjedelmű javaslatot terjesztett fel a minisztériumhoz. Indítványozták, hogy az országot keresztben átszel ő vonalakat építsenek ki, melyek nem érintenék Budapestet. Az eddigi fővonalak ugyanis csillag alakban a fővárosba futottak össze. Ezzel is elősegítették ugyan a főváros fejlesztését, azonban a túlzott forgalmi koncentráció a XX. század elején már kedvezőtlen volt a vidék fejlődése szempontjából. A javaslat megvalósításának azonban nem voltak meg a feltételei.zs Többször tettek javaslatot a vasúti szállítás javítására., a menetrendek célszerűbb összeállítására is folyamán.z4 Ezek azonban nem valósultak meg, különösen a háborús készül ődések miatt. A kereskedelem fejlesztése érdekében 1906 júliusában felvetették az olcsó víziúthálózat kiépítését. Ennek a részeként előterjesztették a DunaTisza-csatorna megépítésének tervét februárban. A csatorna vonalaként a Buda pest-szolnok irányt javasolták. E kérdésben már korábban is vita folyt. A debreceni kamara a Felső-Tisza-vidék érdekében 1910-ben is síkraszállt a fenti javaslata mellett.2s A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara XX. század eleji tevékenységét áttekintve megállapíthatjuk, hogy minden olyan kérdésben, mely a keleti országrész kereskedelmét érintette, véleményt formáltak. Javaslataik megvalósulását természetesen az ország adott gazdasági-politikai viszonyai meghatározták, illetve korlátozták. Állásfoglalásaikból kitűnt, hogy alapvetően a közép- és kiskereskedők érdekeit igyekeztek képviselni, s nem egyszer konzervatív vagy szűk partikuláris érdekeket is támogattak. Principal questions ofeconomical policy ofthe Chamber ofcommerce andindustry of Debrecen Zoltán Ujlaky Consolidation of the monopoly capitalism at the end of the 19th century and in the early years of the 20th century raised a lot of interesting questions. Investigating the principal questions of the economical policy of the Chamber a picture of the special state of the Eastern part of the country takes shape through the activity of the a self-governing organisation. The studied domains of problems were the following : revision of the commercial law, consumers' co-operatives, weekly markets and annual fairs, new methods of commerce (price reduction, 22 DKI jegyzőkönyvek, 133/1902. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 994/1903. sz. DKI jkv. 123/1903., 129/1904., HBmL. IX. 201/ b. I. 458/1904., IX. 201/b. I. 590/1904., IX. 201/b. I. 1193/1904., DKI lkv. 438/1906., 163/1909., 245/1911., 37/1912., 60/1913., 139/1913., 20/1914., 127/1914. sz. 23 HBmL. IX. 201/b. I. 9/1907. ; DKI jkv. 83/1907. sz. 24 DKI jkv. 152/1912., 257/1912., 271/1912., 110/1913., 26/1913., 46/1914. sz. 25 HBmL. IX. 201/b. I. 159/1907. DKI jkv. 170/1906., 11/1907., 107/1907., 212/1910. sz. 6 Évkönyv IX. 81'

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Polgármester T-14/2009. M E G H Í V Ó Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 12 én 9 órakor

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. július 24-én (szerda) 18 órakor megtartott rendkívüli ülésén, a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban. Jelen vannak: Pintérné Kanyó Judit polgármester Bárány Erzsébet

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

T/10526. számú. törvényjavaslat

T/10526. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/10526. számú törvényjavaslat a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására

Részletesebben

A vasút helyzete Európában

A vasút helyzete Európában A vasút helyzete Európában - a fejlesztések előzményei, lehetőségek a jövőben Pais Anna, szociológia szak/iii. évfolyam 2004. június 30. A vasút helyzete Nyugat-Európában a XX. század közepétől Az 1950-70-es

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ik!.sz.: 5/2010. Véleményeztc: Gazdas.igi, KiHtscgyclési és Pénzügyi Bizotts:.ig V:irosfejlesztési. Környezetvédelmi és Mcz6gazdasági

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Berzék Község Önkormányzat. Képviselő-testület. 2013. június 21-én megtartott. rendkívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Berzék Község Önkormányzat. Képviselő-testület. 2013. június 21-én megtartott. rendkívüli üléséről 443-6/2013. Jegyzőkönyv Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testület 2013. június 21-én megtartott rendkívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: Berzék Község Önkormányzat képviselő-testületének 2013. június

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI BIZOTTSÁGA 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS Tárgy: Lakásépítési és Fenntartási Bizottság ülése Helyszín:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Rendelet 2. (3) bekezdésének első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul:

A Rendelet 2. (3) bekezdésének első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2005.(XI.15.) Kgy. rendelete a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999.(XII.23.) Kgy. rendelet m ó d o s í t á s á r ó l Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról

E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv elfogadásáról A 2012. november 29-i testületi ülésen fogadta

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István 1. Az eljárás megindulása A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 15-én (hétfőn) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén

készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 15-én (hétfőn) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén KISBAJCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 15-én (hétfőn) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén HATÁROZATOK:

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: VERSENYTANÁCS Vj-40/2006/33. Ikt.sz.: Vj-040/2006/037. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Euronics Magyarország Kft. Budapest eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 25-én, 17 órakor kezdődő üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 25-én, 17 órakor kezdődő üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Foktő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 25-én, 17 órakor kezdődő üléséről Ülés helye: Önkormányzati Hivatal tanácsterme Jelen vannak: Bakai Károly

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 42/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt arról, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalok

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV

Ikt.sz.: 33-80/2014. NÓGRÁD MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Ikt.sz.: 33-80/2014. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYV Készült: a Nógrád Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2014. november 20-án, Salgótarjánban, a Megyeháza Hadady-Hargitay termében megtartott ülésén.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: D-20-8/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Oroszi Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2014. szeptember 11 -én 16 órai kezdettel megtartott nyilvános képviselőtestületi üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés tárgyában dönteni szíveskedjen!

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés tárgyában dönteni szíveskedjen! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a 2013. augusztus 28. napján tartandó Kt. ülésre Készítette: Handelné Kiscelli Ágnes vagyonhasznosítási referens Tárgy: Egyes állami ingatlanok

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007.

Részletesebben

Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások

Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások Jelentősebb 2015. január magyarországi 29. jogszabályváltozások 2015. január 29. Áttekintés I. A vasárnapi zárva tartás II. A polgári és kereskedelmi határozatok

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester Jegyzőkönyv Készült: 2012. november 27- én, 15 óra 30 perctől megtartott nyílt üléséről. Jelen vannak: a jelenléti ív szerint. A polgármester megállapítja a határozatképességet. A képviselőtestület ülése

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására

ALPOLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet megalkotására BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2012. december 5-i ülésére. Készítette: Bucella Gézáné Tárgy: Javaslat étkezési térítési díjakról szóló rendelet

Részletesebben

4. Napirend Településrendezési terv módosítása véleményezési eljárás lezárása

4. Napirend Településrendezési terv módosítása véleményezési eljárás lezárása 4. Napirend Településrendezési terv módosítása véleményezési eljárás lezárása 4. Napirend HATÁROZATI JAVASLAT Településrendezési terv módosítása véleményezési eljárás lezárása Tolmács község településrendezési

Részletesebben

KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ

KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ Bolti eladó Bútor-és lakástextil-eladó Élelmiszer-és vegyiáru eladó Műszakicikk eladó Porcelán-és edényáru-eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó Kereskedő

Részletesebben

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült: Berente Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. március 18.-án a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában megtartott rendkívüli nyilvános ülésén, melynek kezdési időpontja 15,00 óra.

Részletesebben

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület K.J.-né (xxx.; a továbbiakban: Kérelmező) által az ABC Biztosító (yyy.; a továbbiakban: Pénzügyi szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xyx

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsághoz-

ELŐTERJESZTÉS. - Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsághoz- NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA FŐÉpíTÉSZIOSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-550; FAX: +36 42 310-647 E-MAIL: VERES.ISTVAN@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám:

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17.

A szerzői jogi törvény változásainak. Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens. Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény változásainak hatása a közgyűjteményekre ekre Tószegi Zsuzsanna PhD főtanácsadó, egyetemi docens Networkshop 2009 Szeged, 2009. április 15-17. A szerzői jogi törvény 2008. évi módosításai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 01 Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

KIVONAT. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság 2015. november 10. -ei üléséről. 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat

KIVONAT. A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság 2015. november 10. -ei üléséről. 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat +Belváros-Lipótváros V. ker. Önkormányzat a A Tárgy:napirend 742/2015. (11.10.)TELB. Határozat A úgy dönt, hogy a kiküldött 27/2015 sorszámú meghívóban szereplő napirendi pontokat elfogadja, azzal a módosítással,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére 8740-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft 2012. évi szolgáltatási díjai Az előterjesztést

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Közgyűlési határozatok tára

Közgyűlési határozatok tára Közgyűlési határozatok tára 2009 TTHE 1/2009. (IX.15.) számú Kgy. Határozat A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület megalakítása Az alapító tagok 1. megalakítják

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére

3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére 3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A közterület használatáról szóló 10/2012.

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási

Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Témafelelős: Mihály Béláné Ikt. szám: P-28522/2009. Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. december 20-i ülése 13. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat által a területfejlesztési szakmai koordinációs feladatok

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EK TÖRÖKORSZÁG VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. szeptember

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 Dozmat község Önkormányzata Dozmat Fiumei út 26. 4/2011. jkv.. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dozmat község Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. április 26-án megtartott képviselőtestületi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Karinthy utcai általános

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület!

POLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Budapest X. kerület Kőér utca - Dér utca - Száraz utca - Noszlopy utca - Gyömrői út - Alkér utca - Cserkesz

Részletesebben

Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások. jogszabályváltozások 2015. január 29.

Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások. jogszabályváltozások 2015. január 29. Jelentősebb magyarországi jogszabályváltozások Jelentősebb 2015. január magyarországi 29. jogszabályváltozások 2015. január 29. Áttekintés I. A CMS German Desk Közép- és Kelet- Európában II. A vasárnapi

Részletesebben

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV KIRÁLYSZENTISTVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2011. FEBRUÁR 23. NAPJÁN MEGTARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV Készült: Királyszentistván Közösségi Ház tárgyalótermében 2011.

Részletesebben

a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T

a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2015. március 30-án a Városháza Dísztermében (Edelény, István király útja 52.) megtartott rendkívüli nyílt ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015.szeptember 4-én 7.00 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 10-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A települési szilárd hulladék kezelésével (gyűjtésével, elszállításával

Részletesebben

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása Budapest-Zugló Képviselő-testületének 33/1996. (VII.11.) sz. rendelete a piacokról és vásárokról /egységes szerkezetben a 14/2001.(IV.20.), a 28/2004. (V.19.), az 54/2004. (X.21.), a 42/2010. (XII.15.),

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló rendelet módosítására

Részletesebben

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT

Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: TÁRGYSOROZAT Milota község Önkormányzat Képviselőtestülete 2014.március 26-án tartott ülésének: a.) jegyzőkönyve, b.) határozatai: 16-17., c.) tárgysorozata TÁRGYSOROZAT 1.) Az önkormányzat tulajdonát képező 021/4.helyrajzi

Részletesebben