A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI Ujlaky Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI 1900-1914 Ujlaky Zoltán"

Átírás

1 A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK FŐBB KÉRDÉSEI Ujlaky Zoltán A XIX. század végén és a XX. század elején a monopolkapitalizmus Magyarországon is kialakult. A századfordulón a gazdasági életben uralkodó szerepük lett a monopolszervezeteknek, melyek nemcsak az ipari termelést irányították, hanem a piaci kapcsolatokat, a kereskedelmi tevékenységet is megszabták. A XX. század elején a világgazdasági tendenciákkal összefüggésben túltermelési válság is kibontakozott az országban, s az éles verseny még fokozta a kartellek, monopóliumok kialakulását és megerősödését. A kartellek termelés- és piacszabályozó szerepet töltöttek be, s az árviszonyokat is megállapították. A modem infrastruktúra, az utak, vasutak kiépítése is elősegítette az egységes nemzeti piac létrejöttét, a korábban elszigetelt területek bekapcsolódását a kereskedelembe. Az egységes piac a XX. század elejére kialakult, a belkereskedelmi tevékenység megélénkült, az üzlethálózat bővült, s jelent ősen növekedett a keresked ők száma. A vásárok és piacok elvesztették korábbi országos jelentőségüket, bár a helyi árucsere jelentős része még itt bonyolódott le. A külkereskedelem is jelent ős szerepet játszott az ország gazdasági életében, melyet az is jelzett, hogy a kivitel és behozatal összértéke az első világháború előtti években a nemzeti termék 45~-át tette ki.' A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara érdekképviseleti jogkörében hét vármegye kereskedelmi életét kísérte figyelemmel. Az első világháború előtti másfél évtized jelentős fejlődési szakasz volt nemcsak az ország, hanem a kamarai kerület életében is. Sok probléma vetődött fel, melyben a kamarának állást kellett foglalnia. Kereskedelempolitikai tevékenységének fő kérdéseit vettem vizsgálat alá ezúttal, hogy megismerjük az ország keleti részének kereskedelmi törekvéseit. A kamarai jelentések szerint a válságos gazdasági helyzet ig tartott, csak akkor kezdett némí javulás mutatkozni, majd 1909-ben indult meg az élénkebb üzleti forgalom. Tehát vidéken a válság még tovább tartott az országos átlagnál is, hiszen 1906-tól már megkezdődött a fellendülés. A kamarai kerületben 1912-től ismét gazdasági nehézségek mutatkoztak, az országos 1 Magyarország története Főszerkesztő Hanák Péter. Bp., , , 384., old. Berend T. Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp., , old. Vö. : Csató Tamás : A belkereskedelem fejl ődésének néhány főbb vonása a tőkés korszakban. Történelmi Szemle, sz old. 73

2 helyzettel egybehangzóan, majd az 1913-as évben megint kialakult a gazdasági válság.2 Az első kereskedelempolitikai témakör, mellyel a kamara foglalkozott a század elején, az elavult kereskedelmi törvény revíziója volt. Az első kereskedelmi törvényt még 1875-ben adták ki, s a századfordulóra már igen sok prob lémát okozott. A kamara június 26-i közgyűlési határozata szerint a kereskedelmi törvényt sürgősen kellene helyesbíteni, ezért inkább egy kiegészítő, novelláris módosítást javasolt. Egy teljesen új törvény megalkotása ugyanis hosszabb időt vett volna igénybe. A közgyűlési határozat felvetette, hogy a szövetkezetek ügyét alaposan meg kell reformálni, s ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedők kárára erősítsék meg. Javasolta a határozat azt is, hogy német mintára nálunk is be kellene vezetni a csendes társaságot" és a korlátolt felelősségű társaságot". Rendezni kellett a kereskedői fizetésképtelenség és a csődeljárás szabályait is. Meg kellett oldani a keresked őtanoncok képzésének a szabályozását is. A kamara a beérkezett helyi javaslatok alapján elegendőnek tartotta, ha az elemi iskola VI. osztályát végzik el a tanoncok előképzettségként, s felszabadításuk a tanonciskola III. osztályának elvégzésétől függjön. A kereskedelmi törvény módosításához kapcsolódva az november 13-i közgyűlési határozat hangsúlyozta, hogy a keresked ők kötelező társulásának híve, de ezt a kérdést más kérdésekkel összefüggésben kell vizsgálni, tehát a törvényrevízióval együtt.3 A keresked őtársadalmat és a kamarát is erősen foglalkoztatta a század elején a fogyasztási szövetkezetek problémája. A kamara tagjai és a kerület kereskedelmi testületei sötét képet festettek a fogyasztási szövetkezetek által terem tett helyzetr ől. A Szolnoki Kereskedelmi Társulat szerint e szövetkezetek a részükre biztosított óriási előnyöknél fogva egyenl őtlen és jogosulatlan versenyt támasztottak a kereskedőknek, s magukhoz vonták a szövetkezeteken kívülálló fogyasztók egy részét is. Hátrányosnak minősítették a kereskedelemre azt, hogy a szövetkezetek üzletkörét nem korlátozták, nemcsak élelmiszereket árusítottak, hanem takarmányt, építési anyagokat, ruhaneműket is, tehát a kereskedelem minden ágazatának versenyt okoztak. A Debreceni Keresked ő Társulat szerint a fogyasztási szövetkezeteknek nemcsak létjogosultságuk nincs, de nemzeti szempontból is károsak és veszélyesek, mert alkalmasak arra, hogy a népet felekezeti, nemzetiségi vagy politikai különbségek szerint egymástól elválasszák, mivel ilyen szempontok szerint alakultak meg a fogyasztási szövetkezetek. Az előzetes felmérés szerint a kamarai kerületben 38 fogyasztási szövetkezet volt 1902-ben, a gyári szövetkezeteken kívül, mely vármegyék szerint a következ őképpen oszlott meg : 2 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése kerülete közgazdasági viszonyairól. Db., 190(? évekbő l t ől évkönyvet és évi jelentést adott ki a kamara. 3 A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közgyű lési jegyzőkönyvei. Db., /1902., 81/1902., 141/1902. sz. (a továbbiakban : DKI jegyzőkönyv). 74 Hajdú vármegye 2 Jásznagykun-Szolnok vármegye 8 Szabolcs vármegye 3 Szatmár vármegye 6 Bereg vármegye 15 Ugocsa vármegye 2 Máramaros vármegye 2

3 A szövetkezetek közül 1898-ban alakult 3, 1899-ben 7, 1900-ban 19, 1901-ben 7. Tagjainak számát tekintve 100-nál kevesebb tagja van 11-nek, tagja van 17-nek, taggal 4, 300-~00 tagja 1-nek, tagja 1-nek, 500-on felül 4 szövetkezetnek. A szövetkezetek közt 3-nak a címében volt a keresztény jelző, 15-nek az alapítója, vagy vezetője lelkész, s ez aggasztotta a kereskedő társulatot. Hajdú vármegyében Tégláson és Püspökladányban működött fogyasztási és értékesítő szövetkezet, mely 1901-ben és ban alakult. A kamarai előterjesztés is rámutatott arra, hogy a szövetkezetek címükben viselték a felekezetiség bontó jegyeit", nemcsak fogyasztási cikkeket árusítottak, hanem nyílt boltokban teljes vegyeskereskedést folytattak, nemcsak tagjaiknak, hanem rendszerint bárkinek árusítottak, fióküzleteket létesítettek, megszegték tehát az XXIII. tc. rendelkezéseit, s a tőkéjét kockáztató keresked ő osztállyal törvénytelen versenyt folytattak. Mivel a kamarai kerület egész területéről a kereskedők nyilatkozatait bekérték, a kamara az egész keresked ő osztály egyértelmű meggyőződését fejezte ki, amint ezt a jegyzőkönyvben rögzítették. (Az osztály fogalmát természetesen akkori, polgári szemlélet szerint értelmezték, s ez nem azonos mai nézeteinkkel.) Az június 26-án kelt közgyűlési határozat megállapította : A fogyasztási szövetkezetek állami protezsálását, irányzatos elszaporítását, a felekezeti és közhatósági érdekeltségnek a vezetésbe való beszüremlését, a szövetkezetek üzleti túlkapásait és visszaéléseit a kamara a közvetítő kereskedelemre nézve veszedelmesnek tartja s szükségesnek vélte, hogy a fogyasztási szövetkezeteket a kereskedelmi és iparkamara véleménye- alapján alapíthassák meg ; címükből a felekezeti jelszavakat törölni kell, s hatósági közegek, lelkészek és tanítók a vezetéstől távol tartandók ; csak élelmezési és fogyasztási cikkeket, szatócs anyagokat árusíthassanak, de nyílt boltot nem tarthatnak ; italmérési engedélyt és dohányárusítási jogot nem kaphattak ; csak tagjaiknak árusíthatnak és fióktelepet nem létesíthetnek.4 A máramarosi kereskedők 1903 decemberében panaszkodtak a fogyasztási szövetkezetek ellen. Említették, hogy a vármegyében felállítandó fogyasztási áruraktárakban eleinte csak 5-6 cikket terveztek árusítani. Ezek a szegény nép elsődleges életszükségletét képező termény, só, bocskor, gubaszövet lett volna. Egy ilyen áruraktárnak falun lett volna értelme, bár a helyi kiskereskedelem ezekkel is ellátta a népet a beadvány szerint. E tervtől a kormány később eltért, s az áruraktárak mindazokat a cikkeket árusították, amelyeket egy jól berendezett fűszerüzletben kapni lehetett. A Máramarosszigeten felállított szövetkezeti áruraktár luxuscikkeket tartott, s nem a szegény nép segélyezését célozta, hanem kizárólag a konkurrens keresked ők tönkretételére irányult. Az állami támogatás a keresked ők versenyét lehetetlenné tette. Az ottani keresked ők az erős konkurrencia miatt a minimális haszonnal is megelégedtek, s ha az alacsony árakat mesterségesen még lejjebb nyomják, s ha épp az állam nyomja le azokat, akkor nincs egyéb hátra, csak a bukás. A legnagyobb sérelmük az, hogy az áruraktárak mint nyilvános, utcai boltok, minden vevő számára árusítottak. Ez a törvény megsértése, mivel a szövetkezetek kedvezményeit csak a tagok vehetik igénybe, ezt azonban a boltok kijátszották.a keresked ők szerint követelni kellene a törvény szigorú végrehajtását, s meg kellene akadályozni, hogy a fogyasz- 4 DKI jegyzőkönyv, 84/1902. sz. 75

4 tási áruraktárak mindenki részére árusító utcai boltok legyenek. Az üzletkört is korlátozni kellene, kihagyni a luxuscikkeket, emellett a raktárakat udvari, vagy emeleti helyiségbe kell elhelyezni, ahol nem utcai boltok lesznek. Az italés dohányárusítás is sérelmes, ezt meg kell szüntetni. Arra kérték a kamarát, hogy akadályozza meg az utcai nyilvános áruraktárak felállítását Máramaros megyében. A kamarai közgyűlés december 17-én elhatározta, hogy a máramarosi kereskedők kérelmét a kereskedelmi és a földművelésügyi miniszterhez pártolva felterjeszti.s A szövetkezetek jogállásának rendezése a XX. sz. elején egyre sürget őbbé vált, s a kamara többször foglalkozott a szövetkezeti törvénytervezet véleményezésével. A kereskedelemügyi miniszter 1904-ben küldte meg a tervezetet, mely az ipari és kereskedelmi szövetkezetek jogviszonyait tárgyalta. (Megemlítjük, hogy a fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatos évi állásfoglalás is hasonló témában keletkezett.) Az szeptember 15-i közgyűlési határozatban a kamara helyeselte a törvénytervezet azon törekvését, mely a szövetkezetek megbízhatóságát igyekezett fokozni és megszilárdítani. E ckl elérése szempontjából azonban a szükségesnél több szigor és korlátozás alkalmazását feleslegesnek tartotta, mert ez a kifogástalanul működő szövetkezetek munkáját megzavarná. A kamara véleménye szerint a tervezetben a fogyasztási szövetkezetek jogviszonyait is meg kell állapítani. Ezek nyílt üzletet nem tarthatnak, csakis tagjaiknak az általánosan használt gazdasági és háztartási cikkeket árusíthatják, felekezeti vagy politikai jelszavaktól, a vallási, politikai vagy hatásági színezettől tartózkodniok kell. Ekkor hasznos gazdasági szerepet töltenek be, igazi szövetkezetek maradnak.ó A kamara bírálatát tehát elsősorban a fogyasztási szövetkezetek ellen irányította, mert ezek voltak a keresked ők versenytársai ben az igazságügyminiszter új szövetkezeti törvénytervezetet küldött a kamarának javaslattétel végett. A kamara az évi általános állásfoglalását figyelembe véve alakította ki véleményét december 12-i közgyűlésében. A fogyasztási szövetkezetek kérdését ismét kiemelten kezelték. Határozottan kérték, hogy tiltsák el a fogyasztási szövetkezeteket fióktelepek létesítésétől, kivéve a központi szövetkezeteket. Ez érdekes jelenségre utalt a kereskedelem fejlődésében, mivel a század elején a fiókhálózati vállalatok kezdtek kialakulni, s épp a fogyasztási szövetkezetek úttörők voltak e szervezet kiépítésében. A fióktelepek létesítésével növekedett a szövetkezet gazdasági ereje, s ettől tartottak a keresked ők. A kamara bírálta azt az elgondolást is, hogy az iparhatóság engedélyezhesse a szövetkezetek árusítását nem tagok számára : Azt kérték, hogy ne legyen ilyen kivétéles jogkörük az iparhatóságoknak, mert ebből viszályok származnak. A dohányárusítás és italmérési jog elvonását javasolták a fogyasztási szövetkezetektől, mert ezekkel a cikkekkel együtt más árukat is eladtak a nem szövetkezeti tagoknak is. A kamara azt is kívánta, hogy a szabálytalan árusítás miatt a cégbíróság feloszlathassa a szövetkezetet.' A későbbi években a szövetkezeti törvény módosítása lekerült a napirendről : A kamara többször foglalkozott a vásározás kérdésével. A vásárok típusai szerint több részre oszlott ez a kérdéscsoport. Először is a hetivásárok problémáját nézzük meg. A mezőtúri ipartestület beadványa alapján a kamara elvi 5 DKI jegyzőkönyv, 307/1903. sz. 6 DKIjegyzőkönyv, 252/1904. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 1370/1907. sz. 7 DKI jegyzőkönyv, 123/1907. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 1370/1907. sz., Csatö Tamírs : i. m old. 76

5 jelent őségű határozatban mondta ki február 5-én azt a javaslatát, hogy a nyílt üzlettel rendelkező kereskéd ők a hetivásárokon ne vegyenek részt. Ez a felfogás az ipartörvény magyarázatával is ütközött, mivel a kereskedés is ipar volt jogi szempontból, tehát, mint helyi iparos, a kereskedő is árusíthatott a hetivásáron. A kamara nézete szerint azonban a kereskedők sok esetben nem is magyar árucikkeikkel versenyt okoztak a kézműiparosoknak, akiknek nem volt üzletük, s egyetlen értékesítési lehetőségük a hetivásári árusítás. A kereskedő üzletébe szoktatja a vevőközönségét, s visszaélésnek minősíthet ő, hogy ezenkívül a kézműiparosok alkalmi elárusításával versenyezzenek a hetivásárokon. 8 E határozatot a többi kamarának is megküldték tudomásulvétel végett. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara nem tartotta helyesnek ezt a határozatot, s arról értesítette a debreceni kamarát, hogy a határozat mellőzését kérte~k, mivel az a forgalmi szabadságot nagymértékben korlátozná. A vásározó kisiparnak nem az a versenye, hogy a vásáron a kereskedő is megjelent, hanem az a baja, hogy sok a felesleges vásár, melyeket a kisiparosok is túl nagy számban keresnek fel, s egymásnak okoznak óriási versenyt. De ellenezték a határozatot azért is, mert éle a legszegényebb kiskereskedők ellen irányult, akiknek sorsa nem jobb a kisiparosénál, vásárra ugyanis csakis ezek a kiskereskedők jártak. Egyébként az iparosok jelentős részének is volt üzlete, ezeket is el kellett volna tiltani a vásározástól, annál is inkább, mert az iparosok is árusítottak gyári terméket és más iparos cikkeit is összevásárolták és árusították. Tehát ők is inkább keresked ők, mint iparosok sok esetben. Emellett a kiskereskedők rendszerint olyan áruval jelentek meg a vásáron, amit a kisiparos nem termelt, az igazi versenyt a gyár okozta, melyet azonban a debreceni kamara javaslatával nem lehetett meggátolni.9 A debreceni kamara február 11-én kelt határozatában is leszögezte, hogy nem tartja helyesnek, ha a vegyeskereskedők a helybeli kézműiparosok termékeit árusítják. Emellett ismét kijelentette a közgyűlés, hogy nem helyesli, ha nyílt üzlettel bíró kereskedők a hetivásárokon a kézműiparnak versenyt támasztanak. E tárgyban a kamara 38/1903. kgy. sz. határozatával mozgalmat is kezdeményezett, felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és támogatására a kamarákat is felkérte. E fellépésnek azonban csak az ipartörvény módosítása útján lett volna sikere, mert az érvényes ipartörvény szerint a kereskedő az iparos fogalma alá tartozott s mindazon jogokkal bírt, mint az iparos, így a hetivásár látogatási joggal is.' Az országos vásárok ügyében április 6-án foglalt állást a debreceni kamara. Megállapította, hogy az ország gazdasági viszonyai átalakultak, s azok a körülmények, melyek a vásározást valaha nélkülözhetetlenné tették, az út és vasúthálózat fejlődése folytán jórészt megszűntek. Az új körülmények között a vásározás, az idő- és költségveszteségek miatt több kárral, mint haszonnal járt. A kamara a vásárok szaporítását igyekezett meggátolni, ezt elvi álláspontjává tette. Azonban azt méltánytalannak tartotta, hogy meglev ő vásárjogokat, mint szerzett jogokat visszavonjanak amiatt, hogy elvesztették jelent őségüket egyes vásárok. A jogbirtokló község szempontjából nem lehetne a jelent őség hiányát kimondani.a kamarának az a véleménye, hogy az új vásárengedélyek minél kisebb számban való kiadása vezet a kérdés megoldásához. A jelent ősé- 8 DKI jegyzőkönyv, 38/1903. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 106/ sz. 426/ HBmL. IX. 201/ b. I. 106/ sz. 840/ DKI jegyzőkönyv, 29/1904. sz. 77

6 güket elvesztett vásárok a forgalmukat is el fogják veszteni és résztvevők hiányában nem tarthatók meg. Ez lesz az egyetlen tárgyi ismertetőjele annak, hogy egy vásár a jelent őségét elvesztette." Hajdúdorog vásárengede~lye ügyében is kifejtette a kamara, hogy az országos vásárok mind jobban értelmüket vesztik, sőt az ipari és kereskedelmi forgalomra inkább károsan hatnak, mivel anyagi veszteséget okoznak. Különösen céltalanok és semmiféle feladat betöltésére nem alkalmasak a kamara szerint a forgalmilag fejlett Hajdú vármegyében és környékén, ezért nem javasolta az új vásár engedélyezését.' 2 Az állatvásárok ellen nem tett észrevételt a kamara, mivel az állatok könynyű felhajtása miatt el lehet kerülni az olcsó áron való eladást, ezenkívül a lakosság élelmezése szempontjából az állatvásárok előnyösek.' 3 Rá kell mutatni arra, hogy a vásározás kérdésében a kamara álláspontja nem teljesen volt helytálló. A vásárok szerepe még sokáig igen jelentős maradt, sőt némileg változott funkcióval napjainkig is megvannak. Különösen a kisebb településeken a falu és a város termékcseréje a vásárokon bonyolódott le.'4 A monopolkapitalizmus idején az üzleti életben új módszerek kezdtek elterjedni. Egyre nagyobb szerepe lett a vásárlók érdekl ődését felkeltő akcióknak és a reklámnak.a kedvezményes árú eladási akcidkat, korabeli kifejezéssel végeladásokat hatósági engedéllyel lehetett rendezni, elsősorban akkor, ha a kereskedő anyagilag nehéz helyzetbe jutott, vagy csőd előtt állt. A XX. század elején azonban egyre inkább az üzleti forgalom növelésére használták fel a módszert, hogy tömeges vásárlási alkalmakba ingereljék" a lakosságot. A kamara ellenezte a kedvezményes árusítás elterjedését és szigorúbb engedélyezési feltételeket javasolt a miniszternek.'s A reklámtevékenységet a kamarák egyöntetűen a tisztességtelen verseny fogalmába sorolták a század elején. Egy túrkevei keresked ő 1908-ban pl. reklámcédulákat osztogatott, amelyeken üzletáthelyezés miatt mélyen leszállított áron való árusítást hirdetett. Az iparhatóság kihágásért megbüntette, mert nem kért előzetes engedélyt. Debrecenben is a kereskedelem minden ágában nagyon elszaporodtak azok a kétes alkalmi vállalkozások, melyek az ipartörvény hézagait és a hatóságok elnézését keresve, törvényesnek látszó külső máz alatt durva és rikító reklámjaival, s a tömeges eladásra ingerlő módok változatos igénybevételével az állandó jelleg ű szolid és rendes kereskedelem érzékeny kárára igyekeztek üzleteket harácsolni össze. Szolnok megyében egy keresked ő üzleti árai leszállítását dobszóval hirdette. A kamara szerint engedély nélkül ez is kihágást képezett. A kamara elítélte az üzleti ajándékozást is, mint a tisztességtelen verseny eszközét. A cégek által közölt olyan hirdetések, melyekben bizonyos értékű vásárlás esetén jutalmakat ígértek, a kamara szerint ellenkeztek a tisztességes üzletvitel elveivel. Az ilyen cégek rendszerint úgy állapították meg áraikat, hogy a vásárló előre megfizette az ígért jutalom értékét, s ajutalom csak látszólagos volt. A szolid kereskedelem érdeke, hogy az ilyen eljárást eltiltsák, s a kereskedelemügyi minisztert erre kérte a kamarai közgyűlés. A miniszteri leirat lényegében helyeselte a kamara felfogását, mivel szerinte is az ajándékok ígérgetése, tombolajegy szétosztása a versenytársak vevőkörének olyan elvoná- 11 DKI jegyzőkönyv, 118/1905. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 337/1905. sz. 12 DKI jegyzőkönyv, 276/1906. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 1013/1906. sz. 13 DKI jegyzőkönyv, 314/1910., 121/1911. sz. 14 Vásártörténet-Hídivásár. (Szerk. : Szőllősi Gyula.) Db., , , , 219. old.

7 sa, mely, mint tömeges és gyors vásárlásra ingerlő hirdetési mód az ipartörvény alapján kihágást képezhet. Megígérte, hogy a tisztességtelen verseny ellen törvénytervezetet készíttet és a keresked ők védelméről gondoskodni fog. A kamarai közgyűlés örömmel vette tudomásul a döntést októberében azonban ismét panaszkodtak a kamarai ülésen, hogy a válságos helyzetben különösen elterjedtek a tisztességtelen verseny" különféle próbálkozásai.tb Az osztrák közvetít ő kereskedelem és a budapesti nagyvállalatok gazdasági versenye elleni védekezésül az 1900:XXV, tc. megalkotásával akarta a magyar kormány a vidéki ipart és kereskedelmet segíteni a fejlődésben. E törvény alap ján a külföldi és a budapesti cégek utazó ügynökei nem vehettek fel megrendeléseket vidéken azokra az iparcikkekre, amelyeket ott is gyártottak. A fővárosban készített műszerek, tudományos eszközök, varrógépek, nagyobb gazdasági gépek, vető- és aratógépek, cséplőgépek, mozdonyok, gőzekék, gőzszivattyúk, malomberendezések, villanymotorok, világítási és távbeszélő berendezések és a házi iparcikkek a megrendelések gyűjtésének korlátozása alól kereskedelmi miniszteri rendelettel ki voltak véve. A kamara örömmel fogadta ezt a rendelkezést, azonban a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket a kivételek közül törölni javasolta, mivel országszerte visszaéléseket tapasztaltak ezen gépek eladásával kapcsolatban." A megrendelés-gy űjtés korlátozására vonatkozó törvény életbeléptetése után nem sokkal, már 1901 júliusában sok panasz merült fel, hogy e korlátozás hátrányos és káros befolyást gyakorolt egyes ipari és kereskedelmi ágazatok fejl ődésére. Többen kérték, hogy a kamara javasolja a törvényes kivételek szaporítását, tehát, hogy több iparcikkre lehessen az utazók révén megrendelést gyűjteni. A kamara elismerte, hogy voltak olyan körülmények, melyek egyes iparágakra nézve a korlátozás megszüntetését indokolttá tették. Mivel a fővárosi és a vidéki kereskedelem és ipar érdekei lényegesen különböz ők, s a törvény a vidékieket védte, ezért nem lehet közömbös a kamarának, hogy a budapesti kamara milyen módosításokat javasolt. Kérték, hogy a miniszter közölje a javaslatok lényegét, hogy a véleményüket jelezhessék. A debreceni kamra tehát igyekezett védeni a kerületéhez tartozók érdekeit.'$ A debreceni kamara 1902 májusában tiltakozott a szegedi kiskereskedők azon javaslata ellen, hogy a fűszerárukra vonatkozóan magánfogyasztóknál még helybelieknek is tiltsák meg a megrendelésgyűjtést. A közgyűlési határo zatban kifejtették, hogy a keresked ők és iparosok megrendelésgyűjtési szabadságának helyben való eltiltása a kereskedő cselekvési körének jogosulatlan korlátozását jelentené, ami ellen a kamaráknak állást kell foglalniok.t9 Érdekes jelenség volt, hogy a kamara 1912 végén a megrendelésgyűjtés addigi szabályozásának fenntartását kérte, mert a vidéki kereskedelem és ipar még nem elég erős arra, hogy a törvényjavaslatban tervezett megrendelésgyűj tési szabadságnak előnyeit élvezhesse, s ennek csak az lenne a következménye, hogy a fejlett és gazdag fővárosi kereskedelem és ipar elnyomná a vidék fejlődésben levő kereskedelmét és iparát.z 15 DKIjegyzőkönyv, 126/1904. sz. 16 DKI jegyzőkönyv, 68/1908., 77/1908., 150/1908., 277/1912., 21/1913., 48/1913. sz. 17 DKI jegyzőkönyv, 10/1901. sz. ; HBmL. IX. 201/b. I. 433/1901. sz. ; A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, évben, 9. old. 18 HBmL. IX. 201/b. I. 1315/1901. sz. 19 DKI jegyzőkönyv, 44/1902. sz. 20 DKI jegyzőkönyv, 254/1912. sz.

8 A kereskedelmi társulatok élénken tiltakoztak 1902 novemberében amiatt, hogy a Kereskedelemügyi Minisztérium a vasutakon létesített árudák bérletét egy budapesti nagykereskedő cégnek adta. A szolnoki Kereskedelmi Társulat a szabad verseny szempontjából egyáltalán nem tartotta helyesnek a kizárólagos jogoknak az osztogatását. Nem helyeselte, hogy egy fővárosi cégnek az egész országot bizonyos előjogokkal átengedték és így csináltak mesterségesen legyőzhetetlen konkurrenciát a vidéki kereskedelemnek. A Debreceni Kereskedő Társulat is kifogásolta, hogy a minisztérium egy cégnek az egész országra kiterjedő kizárólagos elárusítási jogot adott. A vidéki játék- és díszműáru keresked ők ezen országos bérlet káros hatását meg fogják érezni és a vállalat fejlődésével a káros hatás növekedni fog, mivel az ajándéktárgyakat a vasútállomásokon szerzik majd be az utasok, s a városi keresked őket mell őzik. A társulat figyelmeztetett arra, hogy majd más cégek is kaphatnak nagybérleteket, s két-három vállalkozó az egész országot elárasz~a majd busásan jövedelmező áruraktárakkal, boltokkal. A kamara a tiltakozasok ellenére a vidéki kereskedelemre nem tartotta veszélyesnek a vasúti árudák bérletét, mivel szerinte ezeket csak országos vállalatként lehetett kezelni. Mivel a bérlő csak magyar iparcikkeket árusított, ezt a hazai ipar sikerének minősítette, melyet bizonyos érdekekből megakadályozni helytelen volna. Szükségesnek látta a helyi érdekeket biztosítani azáltal, hogy a vidéki boltokban az illető táj jellegzetes iparcikkeit és háziipari termékeit árusítsák, s ennek az ellenőrzésére a kamarákat jogosítsák fel. Ezt a határozati javaslatot a kamarai közgyűlés november 13-án elfogadta.21 A debreceni kamara többször véleményt nyilvánított a külkereskedelemmel kapcsolatban. A sertéskeresked ők kérésére 1902 novemberében javasolták a miniszternek, hogy az Ausztriával kötend ő állatforgalmi egyezménynek több káros rendelkezését módosítani törekedjék. A miniszter válaszul küldött leirata szerint a módosítások megtörténtek. A külföldi vámszerződések előmunkálatainak elkészítésében is részt vett a kamara ban. Az olasz borvám ügyében 1904 májusában rámutatott, hogy a vámkedvezmény káros hatással lesz a magyar bortermelésre, mivel a többi országnak is kedvezményt kell adni és az országot a külföldi borokkal elárasztják. Ugyancsak 1904 májusában a miniszter javaslatot kért az új orosz vámtarifa ügyében. A kamara 1904 szeptemberében adott véleménye szerint a túlságosan magas vámok akadályozták a külkereskedelmi forgalmat. A Németországgal kötendő kereskedelmi és vámszerződéssel kapcsolatban a kamara egyes mezőgazdasági cikkek védelmét javasolta, melyekre a vámtételek igen magasak voltak, ezáltal akadályozva a külkereskedelmi forgalmat. Ezt az ügyet 1904 novemberében tárgyalták ban már arról érkeztek panaszok, hogy a német vámszerződést nem tartják meg, mivel a magyar árpaszállítmányokat nagyobb vámmal sújtották más országok terményénél, s emiatt a magyar kereskedelem nagy veszteséget szenvedett. A kamara a kormánytól közbelépést kért. A szerb kereskedelmi szerződés megkötését sürgették 1909 júniusában. A görög vámtételek leszállítását is javasolták 1911 szeptemberében, majd 1912 februárjában a francia vámok csökkentését tartották szükségesnek kivitelünk érdekében. A Galíciával akkoriban fennállott élénk üzleti kapcsolatokra tekintettel közvetlen telefonvonal kiépítését kérték 1913 októberében decemberében az export fokozása érdekében kivételes vasúti és hajózási szállítási díjszabás en- 21 HBmL. IX. 201/b. I. 82/1903. sz. ; DKI jegyzőkönyv, 144/1902., 211/

9 gedélyezését javasolta a kamarai közgyűlés februárjában a miniszter közölte, hogy ezt nem engedélyezheti, legfeljebb egyes esetekben adhat kedvezményt április 28-án a közgyűlés a fiumei kiviteli díjszabás emelése ellen tiltakozott a,z aradi kamara javaslatára. A magyar iparcikkek versenyképességének fokozása érdekében éppen a kedvezményes kiviteli díjak megállapítására volna szükség. A tarifák emelése iparunk exportlehetőségét veszélyeztette. 22 A kereskedelmi kapcsolatok bővítése szempontjából nagy jelent őségű volt a vasúti közlekedés fejlesztése és további kiépítése ben a magyar vasutak fejlesztési programjával kapcsolatban a kamara nagy terjedelmű javaslatot terjesztett fel a minisztériumhoz. Indítványozták, hogy az országot keresztben átszel ő vonalakat építsenek ki, melyek nem érintenék Budapestet. Az eddigi fővonalak ugyanis csillag alakban a fővárosba futottak össze. Ezzel is elősegítették ugyan a főváros fejlesztését, azonban a túlzott forgalmi koncentráció a XX. század elején már kedvezőtlen volt a vidék fejlődése szempontjából. A javaslat megvalósításának azonban nem voltak meg a feltételei.zs Többször tettek javaslatot a vasúti szállítás javítására., a menetrendek célszerűbb összeállítására is folyamán.z4 Ezek azonban nem valósultak meg, különösen a háborús készül ődések miatt. A kereskedelem fejlesztése érdekében 1906 júliusában felvetették az olcsó víziúthálózat kiépítését. Ennek a részeként előterjesztették a DunaTisza-csatorna megépítésének tervét februárban. A csatorna vonalaként a Buda pest-szolnok irányt javasolták. E kérdésben már korábban is vita folyt. A debreceni kamara a Felső-Tisza-vidék érdekében 1910-ben is síkraszállt a fenti javaslata mellett.2s A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara XX. század eleji tevékenységét áttekintve megállapíthatjuk, hogy minden olyan kérdésben, mely a keleti országrész kereskedelmét érintette, véleményt formáltak. Javaslataik megvalósulását természetesen az ország adott gazdasági-politikai viszonyai meghatározták, illetve korlátozták. Állásfoglalásaikból kitűnt, hogy alapvetően a közép- és kiskereskedők érdekeit igyekeztek képviselni, s nem egyszer konzervatív vagy szűk partikuláris érdekeket is támogattak. Principal questions ofeconomical policy ofthe Chamber ofcommerce andindustry of Debrecen Zoltán Ujlaky Consolidation of the monopoly capitalism at the end of the 19th century and in the early years of the 20th century raised a lot of interesting questions. Investigating the principal questions of the economical policy of the Chamber a picture of the special state of the Eastern part of the country takes shape through the activity of the a self-governing organisation. The studied domains of problems were the following : revision of the commercial law, consumers' co-operatives, weekly markets and annual fairs, new methods of commerce (price reduction, 22 DKI jegyzőkönyvek, 133/1902. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 994/1903. sz. DKI jkv. 123/1903., 129/1904., HBmL. IX. 201/ b. I. 458/1904., IX. 201/b. I. 590/1904., IX. 201/b. I. 1193/1904., DKI lkv. 438/1906., 163/1909., 245/1911., 37/1912., 60/1913., 139/1913., 20/1914., 127/1914. sz. 23 HBmL. IX. 201/b. I. 9/1907. ; DKI jkv. 83/1907. sz. 24 DKI jkv. 152/1912., 257/1912., 271/1912., 110/1913., 26/1913., 46/1914. sz. 25 HBmL. IX. 201/b. I. 159/1907. DKI jkv. 170/1906., 11/1907., 107/1907., 212/1910. sz. 6 Évkönyv IX. 81'

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

2015. április 30-i rendes ülésére

2015. április 30-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: A közterületek használatáról szóló 26/2012. (VII. 6.)

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről

JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről JEGYZŐKÖNYV A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének Elnökségi Üléséről Az ülés időpontja: 2001. december 12. Az ülés helye: Budapest, MaTáSzSz tárgyalóterme Az ülésen jelen voltak: a mellékelt

Részletesebben

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban

A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban A baromfi-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a baromfifeldolgozásban 2016. február 04. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar súlya -

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer

SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

T/10526. számú. törvényjavaslat

T/10526. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/10526. számú törvényjavaslat a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális

Részletesebben

A vasút helyzete Európában

A vasút helyzete Európában A vasút helyzete Európában - a fejlesztések előzményei, lehetőségek a jövőben Pais Anna, szociológia szak/iii. évfolyam 2004. június 30. A vasút helyzete Nyugat-Európában a XX. század közepétől Az 1950-70-es

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének február 12-én órai kezdettel tartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének február 12-én órai kezdettel tartott üléséről JEGYZŐKÖNYV Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 12-én 14 00 órai kezdettel tartott üléséről A Képviselő-testülete által meghozott határozat száma, tárgya: HATÁROZAT SZÁMA

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. /V. 28./ rendelete a piacok vásárok rendjéről

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. /V. 28./ rendelete a piacok vásárok rendjéről Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. /V. 28./ rendelete a piacok vásárok rendjéről Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az az 1999. évi LXIX törvény,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. július 24-én (szerda) 18 órakor megtartott rendkívüli ülésén, a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban. Jelen vannak: Pintérné Kanyó Judit polgármester Bárány Erzsébet

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Tárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016. (. ) önkormányzati rendelete

Tárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016. (. ) önkormányzati rendelete Dióssi Csaba polgármester úr részére Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala Székhelyén Tárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016.

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület december 20. napján tartandó rendkívüli, nyilvános ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület december 20. napján tartandó rendkívüli, nyilvános ülésére LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. E-mail: ph@lorinci.hu Telefon: (37) 388-155 Fax: (37) 388-464 Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. december 20. napján

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

A Fenntartható fejl ődés bizottsága jelentése

A Fenntartható fejl ődés bizottsága jelentése Az Országgy űlés Fenntartható fejlődés bizottsága Kapcsolódó bizottság A Fenntartható fejl ődés bizottsága jelentése az épített környezet alakításáról és védelmér ől szóló 1997. évi LxXVIII. törvénynek

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Az áruforgalom lebonyolítása modul A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Az áruforgalom lebonyolítása modul A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az áruforgalom lebonyolítása modul A kereskedelmi egység szabályszerű működése modul Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása modul Kereskedelmi ismeret 4. Az írásbeli és a szóbeli vizsga témakörei 9. évfolyam

Részletesebben

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 42/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt arról, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalok

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. szeptember 15.-i ülésére Tárgy: A menetrend szerinti helyi autóbusz közlekedés üzemeltetési támogatása Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

Csőd- és felszámolási eljárások

Csőd- és felszámolási eljárások Csőd- és felszámolási eljárások 3. 4. 1. Csődeljárások száma Fővárosi Törvényszék Terület Érkezett megszüntetés ebből egyezség Befejezett Az év végén folyamatban maradt 28 2 16 53 71 13 Pécsi Törvényszék

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére

3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére 3. NAPIREND Ügyiratszám: 14/ 911 /2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A közterület használatáról szóló 10/2012.

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme

Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Jegyzője Ügyintézés helye: Igazgatási Osztály földszint 7-8 számú iroda Ügyintéző: Gál

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ik!.sz.: 5/2010. Véleményeztc: Gazdas.igi, KiHtscgyclési és Pénzügyi Bizotts:.ig V:irosfejlesztési. Környezetvédelmi és Mcz6gazdasági

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosa mint OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus Jelentése az AJB-4320/2016. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István 1. Az eljárás megindulása A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Berzék Község Önkormányzat. Képviselő-testület. 2013. június 21-én megtartott. rendkívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Berzék Község Önkormányzat. Képviselő-testület. 2013. június 21-én megtartott. rendkívüli üléséről 443-6/2013. Jegyzőkönyv Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testület 2013. június 21-én megtartott rendkívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: Berzék Község Önkormányzat képviselő-testületének 2013. június

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV

sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV sorszám VERSENY VÁLLALKOZÓI KÉRDŐÍV Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek.

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Polgármester T-14/2009. M E G H Í V Ó Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 12 én 9 órakor

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A8-0277/14 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0277/14 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 25.1.2017 A8-0277/14 Módosítás 14 Bernd Lange a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében Jelentés A8-0277/2016 Marielle de Sarnez Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET - A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007.

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a kereskedelemről

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ

KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ KERESKEDELEM, MARKETING,ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ Bolti eladó Bútor-és lakástextil-eladó Élelmiszer-és vegyiáru eladó Műszakicikk eladó Porcelán-és edényáru-eladó Ruházati eladó Zöldség-gyümölcs eladó Kereskedő

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években

1. táblázat Adókulcsok a 70-es években 1 AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1.1 Forgalmi adózás alapjai A fejlett országok adórendszereinek ismertetésekor már volt szó a hozzáadott érték-típusú forgalmi adórendszerekről. Bár ez a legnagyobb karriert

Részletesebben

HATÁROZAT KIVONAT március 31 ei rendkívüli képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből.

HATÁROZAT KIVONAT március 31 ei rendkívüli képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből. Iktatószám: T-81/2011. 04/2011. a HATÁROZAT KIVONAT 2011. március 31 ei rendkívüli képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből. 147/2011. (III.31.) B-L.Ö.h. 4 igen szavazattal, 9 nem szavazattal és nem fogadta

Részletesebben

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44 Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV

Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Bekecs község Önkormányzati Képviselőtestületének 2007. szeptember 27-én megtartott ZÁRT üléséről 1 Bekecs község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 8-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel. (88) 545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/271/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek

Részletesebben

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület K.J.-né (xxx.; a továbbiakban: Kérelmező) által az ABC Biztosító (yyy.; a továbbiakban: Pénzügyi szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xyx

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Polgármester köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel a polgármester és 2 fő képviselő jelen van.

Polgármester köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel a polgármester és 2 fő képviselő jelen van. Dámóc község önkormányzat képviselő-testülete. Száma: 1/2014. JEGYZŐKÖNYV Készült Dámóc község önkormányzat képviselő-testületének 2014. január 16-án 14 órakor megtartott rendkívüli üléséről. A képviselő-testületi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Gomba Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. november 13-án 15 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak: jelenléti ív alapján Üdvözölte az ülésen

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2017)0014 Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1037/2013. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos álláspontja szerint Debrecen, Hajó utca szervizútja közlekedési rendjének

Részletesebben

Csődeljárások száma

Csődeljárások száma 3. 4. 1. Csődeljárások száma Terület Érkezett megszüntetés Befejezett ebből egyezség Az év végén folyamatban maradt Fővárosi Törvényszék 54 1 13 34 48 28 Pécsi Törvényszék 6-1 6 7 1 Kecskeméti Törvényszék

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás

Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás Változások a Iránnal kapcsolatos az export engedélyezési eljárásban Bittman Tamás Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos az

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV

JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS JELENLÉTI ÍV SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK LAKÁSÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI BIZOTTSÁGA 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. JEGYZŐKÖNYV - FELJEGYZÉS Tárgy: Lakásépítési és Fenntartási Bizottság ülése Helyszín:

Részletesebben

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

BIZOTTSÁG. L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 265/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.9.26. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EK TÖRÖKORSZÁG VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. szeptember

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja:

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. A Versenytanács 2006. szeptember 29-én kelt 20. számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: VERSENYTANÁCS Vj-40/2006/33. Ikt.sz.: Vj-040/2006/037. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Euronics Magyarország Kft. Budapest eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága február 07-én tartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága február 07-én tartott üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2014. február 07-én tartott üléséről Jelen vannak: dr. Farkas László a bizottság elnöke Póda Jenő Ménesi Imre dr. Révész Mihály

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsághoz-

ELŐTERJESZTÉS. - Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottsághoz- NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA FŐÉpíTÉSZIOSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-550; FAX: +36 42 310-647 E-MAIL: VERES.ISTVAN@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám:

Részletesebben

Webshop létrehozásának jogi feltételei

Webshop létrehozásának jogi feltételei Webshop létrehozásának jogi feltételei Hatályos 2014. december www.net-jog.hu, net-jog@net-jog.hu 1 Tartalomjegyzék Nem szükséges engedély, üzlet... 3 Engedélyköteles üzletek... 3 Tevékenységi kör, számlaképesség...

Részletesebben

A Rendelet 2. (3) bekezdésének első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul:

A Rendelet 2. (3) bekezdésének első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2005.(XI.15.) Kgy. rendelete a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999.(XII.23.) Kgy. rendelet m ó d o s í t á s á r ó l Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 17/2011. (IV.8.) számú rendelete Lakitelek Nagyközség Képviselő-testületének 17/2011. (IV.08.) számú rendelete a 21/2011. (VI.03.), 10/2012. (III.02.), 20/2012. (V.04.), 39/2014.

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV. 65412015. Előadó: Csizmadia Bernadett Mell.: 2 db Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf. 112. Telefon: (66) 523-801 Telefax:

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben