Földrajzi. övezetesség: övek) Éghajlati. (Az éghajlati. övezetek. övezet. Vízszintes. övek kialakulása

Átírás

1 A földrajzif övezetesség (Az éghajlati övek) Éghajlat alakító tényez k Éghajlati övek kialakulása f bb okai: A Nap sugárz rzó energiája és s a földrajzi f széless lesség. A földfelszf ldfelszín n anyaga A domborzat és s a tengerszint feletti magasság Éghajlat: valamely helynek az átlagos id járása. Készítette: Mucsi Zoltán Földrajzi övezetesség Két féle övezetességet különbk nböztethetünk meg: Vízszintes övezetesség: Övek Területek Vidékek Nyugat-keleti irányban húzódnak h végig v a kontinensen Függ leges övezetesség: Hegységek, gek, hegyvonulatok esetében beszélhet lhetünk függf gg leges övezetességr l, ahol a magasság g növekedn vekedésével vel változik v az éghajlat ghajlat.. Ezt hegyvidéki éghajlatnak nevezzük. A függf gg leges övezetesség g nem függ f a földrajzi f helyzett l, l, pusztán n a tengerszint feletti magasságt gtól. Földrajzi övezetek 1. Forró öv: egyenlít i éghajlat átmeneti (szavanna, sztepp) éghajlat trópusi sivatagi éghajlat 2. Mérsékelt öv: szubtrópusi (mediterrán, monszun) éghajlat óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övi sivatagi éghajlat szubarktikus (tajga) éghajlat 3. Hideg öv: tundra éghajlat állandóan fagyos éghajlat 4. Hegyvidéki éghajlat A forró (trópusi) övezet Jellemz k: Északi és s déli d széless lesség g 30. fok között k terül l el ( a RáktR ktérít és s a Baktérít között). Poláris határát t a tengeráraml ramlások módosm dosítják. A kontinensek nyugati oldalán n a hideg áramlások az övet összesz kítik, míg m g a keleti oldalukon a meleg tengeráraml ramlások kiszéles lesítik. Nagy a napsugarak hajlássz sszöge (egész évben, délben d közel k 90 ) Évi középhk ph mérséklet 20 o C-nál magasabb Évi közepes k h ingh ingás s kicsi Az egyenlít i éghajlat Három f f éghajlatra osztjuk: egyenlít i éghajlat átmeneti (szavanna) éghajlat térít i i (trópusi sivatagi) éghajlat 1

2 Jellemz k k az éghajlatra: A 10. és 20. szélességi fok között, az Egyenlít mentén n alakul ki. Magas az évi középh mérséklet, C Nagyon kicsi évi közepes h ingás: max. 2,5 C Állandó felszálló légmozgás sok és egyenletes csapadék: évi mennyisége 1500 mm felett van. A csapadék évi járása alapján ezt az éghajlatot kétszakaszos es zónának nak is nevezik. Egyetlen évszak Fülledt, párás leveg. A relatív páratartalom 80-85% 85% A folyók vízjárása egyenletes. Természetes növénytakaró: trópusi es erd. Talaj: laterit, tápanyagban szegény trópusi vörösföld Az egyenlít i éghajlat el fordul Eurázsi zsiában: Indonéz-szigetvil szigetvilág Maláj-félsziget lsziget Afrikában: Kongó-medence Guineai-partvid partvidék Madagaszkár r keleti fele Amerikában: Amazonas-medence medence Karib-szigetvil szigetvilág g (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico) 2

3 A szavanna éghajlat Élet a szavannák k terület letén Két évszakot lehet megkülönböztetni. Ezeket a csapadék mennyisége alapján különíthetjük el: Es s évszak Száraz évszak Évi középh mérséklet C. A napi h ingás es s évszakban kicsi, száraz évszakban nagyobb. Az évi h ingás a száraz évszak közeledtével n. A forró övezet legs r bben lakott területei. Jellemz talajtípus: laterit. Szavannai vörösföld a csapadék csökkenésével n a humusztartalom A csapadék mennyisége, ill. a száraz és nedves évszakok aránya alapján négy változatát t különböztetjük meg: erd s-, fásfüves-,füves szavanna, és sztyepp. A szavanna éghajlat el fordul Többek közöttk tt Amerikában: Yucatán-félsziget Orinoco-medence a Brazil-felf felföld ld délid és s középsk ps részén. Afrikában: Kelet-afrikai afrikai-magasföldön Szudánban a Zambézi vízgy jt terület letén Nyugat-Madagaszk Madagaszkár 3

4 Jellemz k A trópusi sivatagi éghajlat A 20. és s 30. széless lességi fokok között, k a térít körök t k mentén. Szelek: helyi szelek, mint számum, sirokki, gibli, harmattán. Nincs összefügg növényzete. nyzete. Oázisok O (arányuk elenyész sz ). A Föld F legszárazabb éghajlata: 2 évszak: h vös-szh száraz, forró-sz száraz (passzát t leszáll lló ága) Az évi középhk ph mérséklet magas Nagy napi h ingh ingás s (30-40 o C), éjszakai fagyok Évi csapadékmennyis kmennyiség g kevesebb mint 250 mm. H vös s sivatagok: a Baktérít mentén Évi középhk ph mérséklet: C. Csapadék: ködszitk dszitálásból. 4

5 Id szakos folyók, sós s s tavak. A terület nagy része r lefolyástalan Sivatagi váztalajokv (a mállm llás s hiánya miatt) Felszínform nformálás: aprózódás: Homokbuckák, k, tanúhegyek, sziklatornyok K -,, homok-,, kavics- és s agyagsivatagok fordulásuk: Forró sivatagok: Szahara, Kalahári ri-sivatag, Nagy-Vikt Viktória-sivatag (Ausztrália). H vös s sivatagok: Namib-sivatag sivatag, Atacama-sivatag A trópusi monszun éghajlat Jellemz i A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltér mérséklete határozza meg. Nyáron a tenger fel l a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens fel l a tenger felé fúj, és ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemz, a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet- Ázsia. Nyáron a kontinens leveg je sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a leveg a víz fel l a szárazföld felé áramlik. A nedves leveg és a kontinentális eredet légtömegek találkozása idézi el a b séges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emel hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon b séges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél. 5

6 Szubtrópusi éghajlatok Szubtrópusi monszun éghajlat Jellemz k Éghajlatát t a monszunszél l szabályozza Nyáron az óceán n fel l l fújf Télen a szárazf razföld fel l Hirtelen monszunvált ltás s hurrikánok, orkánok, tájfunokt 3 évszak Száraz, napsütéses, ses, enyhe télt Rövid, forró,, száraz tavasz Fülledt, csapadékos, meleg nyár Természetes növénytakarn nytakaró: : szavanna, monszunerd. Ingadozó vízjárású folyók, nyári áradással. Természetes növénytakarn nytakaró: : babérlomb rlombú erd (babérfa, páfrp frányfeny, araukária ria,, mocsári ciprus). Vörös- és s sárgafs rgaföld (kevés s humusztartalommal). Egyenl tlen csapadékeloszl keloszlás, s, folyók áradása. Felszínform nformálás: aprózódás s (télen), mállm llás s (nyáron) Szél, folyók A mediterrán éghajlat Jellemz i A 30. és s 45. fokok közöttk Évi h ingás a FöldkF ldközi-tenger környk rnyékén n nagy, másutt, hideg tengeráramlatokt ramlatoktól érintett területeken kisebb (San Francisco). Nyár: passzát t leszáll lló ága forró,, száraz, napsütéses ses id Tél: nyugatias szelek ciklonok, csapadék Az egyetlen terület, ahol a télit csapadékmaximum jellemz.. A csapadék mennyisége évi mm. A napsütéses ses órák k száma nagy. A folyók k vízszintingadozv zszintingadozása sa nagy. Természetes növénytakarn nytakaró: : keménylomb nylombú és t level erd Fahéjsz jszín talajok, terra rossa,, közepesk humusztartalom Felszínform nformálás: folyók, aprózódás, lejt lemos lemosás. Földközi-tenger és mellékei, Fokváros környéke, Kaliforniai-süllyedék, Délnyugat-Ausztrália 6

7 Jellemz k A mérsm rsékelt övezet 4 évszak, ám m az évszakok egymáshoz viszonyított id beni aránya az Egyenlít t l való távolsággal változik: v az egyenlít i i oldalon a nyár r hónapig h is tarthat, mígm a sarkokhoz közelebb k es oldalon a tél t l akár r hónapig h is tarthat. Az évi középhk ph mérséklet tág t g határok között k mozog: -10 C és s 10 C C között. k Az évi közepesk h ingás az óceáni éghajlat kivétel telével, mindenütt meghaladja a napi h ingást. Nyugatias szél A nyári félévben f a napsugarak nagyobb hajlássz sszöggel esnek be, ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyár r az egész övben meleg. (Az Egyenlít höz z közelebbik részen akár r 15, a sarkok fel li li oldalon pedig néhány n ny hétenh át t 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) Csapadék: évi mennyisége közepes, k vagy kevés. A mennyisége a tengerpartoktól távolodva csökken. A mérsm rsékelt öv éghajlatai: óceáni kontinentális (szárazföldi): nedves száraz mérsékeltövi sivatagi Az éghajlat jellemz i: Óceáni éghajlat A kontinensek nyugati partszegély lyén alakul ki, ám m ott sem szélesebb párp 100 km-nél. F éghajlat alakító tényez : : a nyugati szelek által száll llított nedves, viszonylag enyhe óceáni légtl gtömegek. Kiegyenlített id járás. (Oka: a vízv nagy fajh je.) je.) Nagy pozitív v h mérsh rsékleti különbsk nbség a többi t mérsm rsékelt éghajlathoz viszonyítva (a meleg tengeráraml ramlások, pl.: Golf-áraml ramlás s az oka). H vös s nyár (a legmelegebb hónaph középh mérséklete C) C),, enyhe tél (a leghidegebb hónaph középh mérséklete is 0 C C felett van). Kis napi és évi h ingás 7

8 Egyenletes, b ségesb csapadék ( a partokat övez hegyvonulatok nyugati lejt jén akár r 2000 mm) B viz,, egyenletes vízjv zjárású folyók A leveg páratartalma magas (80-90%) 90%),, gyakori a köd, k a borultság (60-70 %), kevés s a napsütéses ses órák k száma ma.. A hóh is gyakori, f leg f a sarkkörök k közelik vidékeken. Ám m csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. Az er s s ciklontevékenys kenység g miatt állandó a szél. Növénytakaró: lomberd : tölgyesek, bükkösök, k, t zegmohalápok. Ezeket azonban nagyrészt kiirtották, k, helyüket zöld legel k foglalták el. Talaj: barna erd talaj, magas humusztartalom., az es k miatt a tápanyag a mélybe szállítodik Felszínform nformálás: csapadék-,, folyóvizek, mállm llás Tagolt partvonal, folyótorkolatok: jój kikötési és s hajózási feltételeket teleket biztosítanak tanak Észak-Spanyolországtól az é.sz fokáig (Franciaország nagy része,benelux-államok, llamok, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia nyugati partjai). Észak-Amerika nyugati partjain az é.sz foka közt (San Francisco), Dél-Amerika nyugati partjain, a d.sz Ausztráliában Victoria és Új-Dél-Wales államok, Tasmánia, Új-Zéland. A nedves kontinentális éghajlat jellemz i: A kontinentális éghajlatok A déli d félgf lgömbön n teljesen hiányzik, mert ezeken a széless lességeken ott nincsenek szárazf razföldek. Kialakulásában a napsugárz rzáson kívül k l a száll llított légtl gtömegeknek is fontos szerepe van. Évi középhk ph mérséklete: C C között. k Nagy évi h ingás: : 20 C C fölött. f Jellemz ek ek a hirtelen h mérsékletváltozások. A különbk nböz h mérséklet légtömegek találkoz lkozásán n tornádók k alakulnak ki (Észak-Amerika). A csapadék k mennyisége mm között van, tavasz végi, v nyár r eleji csapadékmaximum jellemz.. A télit csapadék k javarészt hó. h Ingadozó vízjárású folyók k (Duna, Rajna). 8

9 A légnyoml gnyomás s télen t magas, nyáron alacsony. Az uralkodó szél általában nyugati. Relatív v páratartalom p 70% körül k l mozog. Növénytakaró: lomberd erd ssztyepp talaja: barna erd talaj magas humusztartalommal. fordulása többek t közöttk tt : Kárpát-medence, Ausztria egy része, r Pó-alföld ld (Olaszország), az USA középs államai, NémetorszN metország, Lengyelország, g, közép k p Oroszország, Északkelet-Kína A száraz kontinentális éghajlat jellemz i: Nagy évi h ingás Alacsony relatív v páratartalomp magas nyári h mérsh rséklet. Kevés s csapadék k (450 mm-nél kevesebb) nagy az óceánoktól l való távolság, sok esetben medencejelleg. A folyók k id szakosak, vagy vízjv zjárásuk er sen ingadozó. Két t változat: v Éves csapadék k <200 mm: sivatagi változat Éves csapadék k >200 mm: sztyeppváltozat Növénytakaró: Füves sztyepp Talaja: csernozjom,, gesztenyebarna mez ségi talaj (rövidf vidfüv puszták) magas humusztartalom Felszínform nformálás: aprózódás, szél A változatok v jellemz i: Sztyeppváltozat: Óceántól l távol t esnek. Nagy különbsk nbség g az évi középh mérsékletek között k (északon( 0 C, délen d +10 C C fölött f is). Tél: északon: dermeszt en en hideg délen: alig 0 C alatt Csapadék: mm közöttk fordulás: az Észak-amerikai amerikai Préri, ri, Patagónia, az orosz sztyeppék Sivatagi változat v (mérs rsékelt övi sivatagi éghajlat): ugyanazok a tényezt nyez k k alakítj tják, mint a sztyeppváltozatot, ám m a csapadék évi mennyisége 200 mm alatti. Takla-Makán, Góbi-sivatag (Ázsia), Halál-völgy, lgy, Atacama-sivatag (Amerika). 9

10 A szubarktikus éghajlat (tajga) Jellemz i: A kontinentális éghajlat er sen széls ls séges változatav ltozata. Csak az északi félgf lgömbön találhat lható. A napsugárz rzás s a legfontosabb éghajlat alakító tényez. Az évi középhk ph mérséklet 0-(-10) 0 o C között van. Két évszakot különbk nböztetünk meg: Rövid, meleg nyár Hosszú, hideg tél: minimum 5-6 hónap, de akár 8 is lehet. Rövid átmeneti évszakok, általában egy hónapnál nem hosszabbak. Az évi közepes k h ingh ingás s itt a legnagyobb a FöldF ldön: Verhojanszk: : 65 C, abszolút ingás: Verhojanszk 103,9 C. (a verhojanszki hidegkatlan) Kevés s csapadék, sok helyen még m g a sivatagi értéket sem éri el. Kicsi K a párolgp rolgás az alacsony h mérsh rséklet miatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen. t A légnyoml gnyomás s télen t magas (szibériai maximum), nyáron alacsony. Télen T heves szélviharok, melyeket burránnak (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hívnak. h Ingadozó vízjárású folyók Természetes növénytakarn nytakaró: : tajga feny fa, fa, nyírfa. A feny erd erd k k talaja: podzol.. KépzK pz dését t er sen befolyásolja a csapadék mennyisége. Tápanyagban T szegény. El fordul még m g szürke erd talaj is. Lápok, mocsarak keletkeznek Csuszamlások, sok, talajfolyások sok. Felszínform nformálás: aprózódás, folyók k hordaléksz kszállítása A lakosság g fakitermeléssel, prémes állatok tenyészt sztésével foglalkozik Oroszország északi része, Alaszka, Kanada, Finnország, Svédország északi része. A hideg öv Jellemz k: Anticiklonokat száll llító sarki szelek hatása alatt áll. Az évi középhk ph mérséklet a legalacsonyabb az egész FöldF ldön. A h ingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. A csapadék k az egész évben kevés. JóJ részét összefügg belföldi ldi jég j g borítja. Két éghajlatot különíthetünk el: tundra és állandóan fagyos éghajlatot. 10

11 Jellemz i: A tundra Kevés s hótakarh takaró,, nyáron elolvad hónap h középhk ph mérséklete 0 C 0 C fölött f van. A talaj 1 m-nél m l mélyebben m sosem enged fel. Az évi középhk ph mérséklet: 0 és -12 C C között k változik. v Évi h ingás: A meleg tengeráraml ramlások hatása alatt álló területeken kicsi. A többi t területen 30 C C is meghaladhatja. Csapadék: a legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen t van. Nagyon kis intenzitású.. 80%-a a hóh formájában esik, mely hónapig h meg is marad. Er s s szélviharok. Növényzet: tundra Talaja: tundratalaj, talajszerkezet hiányzik. Izland nagy része, r Skandinávia magasföldjei. Lappföld. Észak-Amerika északi része. r Grönland peremterületei. Az Antarktisz északi részeir és s a környezk rnyez szigetek. Az állandóan fagyos éghajlat 11

12 Jellemz i: 3-66 hónapig h tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. Egyetlen évszak: télt Évi középhk ph mérséklet: -15 C körül. Abszolút t minimumok a tengert l l távol t es területeken alakulhatnak ki. A csapadék évi összege 100 mm, ami csak hóh formájában hullik. Néhol m vastag jégtakarj gtakaró. Az Antarktisz partjain szinte állandó szélvihar. Grönland és s a pólushoz p közelik szigeteken. az Antarktiszon. Hegyvidéki éghajlatok Jellemz i: A tengerszint feletti magasság g alakítja. Minden éghajlati övben megtalálhat lhatóak. ak. A tengerszint feletti magassággal ggal csökken az évi h ingás. Csapadékeloszl keloszlás: s: a hegység g szél l fel li li oldala sok csapadékot kap. Eurázsiai zsiai-hegységrendszer grendszer 3000m feletti tagjai. Etióp-magasf magasföldön, Atlasz-hegys hegység, g, Kelet-afrikai vulkánok. Andok és s Sziklás-hegys hegység g magasabb vonulatai és s völgyei. v 12