MELLÉKLETEK M számú melléklet... M-19

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MELLÉKLETEK M számú melléklet... M-19"

Átírás

1 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet... M-4 A) CLC50 kategóriák megoszlása Szeged belterületén (1998)... M-4 B) Urban Atlas kategóriák megoszlása Szeged belterületén (2006)... M-5 2. számú melléklet... M-6 A különböző felbontások alakulása a városi felszínek kutatásában alkalmazott műholdas és légi szenzor esetén... M-6 3. számú melléklet... M-7 A) CIR kamera zöld, vörös és közeli-infravörös szenzorának érzékenysége és felvételezési tartományai... M-7 B) A nagyfelbontású RGB felvételező rendszer elemei és azok kapcsolási rajza... M-7 C) Az AISA szenzorok technikai paraméterei és a teljes felvételező rendszer elemei... M-8 4. számú melléklet... M-9 A) ArcView 3.2 szoftverben futtatható Anenue script a kisformatumú CIR felvételek durva geometriai korrekciójára... M-9 B) Az AeroTopoL által a repülés után generált AeroTXT fájl részlete... M-11 C) Az alkalmazott radiometriai és geometriai korrekció paraméterei ENVI/Caligeo-ban... M-11 D) Cross Track Illumination korrekció ENVI-ben: Futtatási paraméterek és a sávonként számított MEAN értékek változása a repülési irányra merőlegesen... M-12 E) A légkör sugárzást áteresztő képessége (transzmittanciája) közepes szélességen, nyári időszakban a sugárzást elnyelő anyagok feltüntetésével... M számú melléklet... M-13 A) Az osztályonként felvett tanuló- és referencia pontok száma... M-13 B) A spektrumkönyvtár elemeinek szeparabilitása Jeffries-Matusita távolság alapján... M számú melléklet... M-15 AISA Dual képi spektrumok összevetése más spektrumkönyvtárak adataival... M-15 A) Növényi spektrumok... M-15 B) Cserép tetőborítások... M-15 C) Egyéb tetőborítások... M-16 D) Aszfalt és beton útburkolatok... M-16 E) Dísz és egyéb útburkolatok... M számú melléklet... M-18 A távérzékelt felvételek osztályozásának értékelése... M számú melléklet... M-19 A) A képi objektumok (szegmensek) spektrális és térbeli jellemzők küszöbértékei alapján elvégzett osztályozásának pontosság becslése... M-19 B) Az RGB, MNF és DSM rétegek felhasználásával futtatott szegmens alapú osztályozás eredményei a vizsgált felszínborítási kategóriákra lebontva... M számú melléklet... M-21 AISA Dual hiperspektrális adatok automatikus osztályozásának eredményei... M-21 A) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen... M-21 B) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban a belvárosi mintaterületen... M-22 M-1

2 C) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban a tarjáni mintaterületen... M számú melléklet... M-24 AISA Dual hiperspektrális adatok Minimum Distance osztályozásának eredményei... M-24 A) A hiperspektárlis adatok Minimum Distance osztályozásának eredménye az eredeti, a PCA és az MNF transzformált sávok alapján... M-24 B) Az MNF transzformált adatok Minimum Distance osztályozásának pontosság ellenőrzése M számú melléklet... M-26 Az MNF transzformált adatok Maximum Likelihood osztályozásának pontosság ellenőrzése... M számú melléklet... M-27 AISA Dual hiperspektrális adatok irányított osztályozásainak összehasonlítása... M-27 A) A hiperspektrális adathalmaz irányított osztályozásainak összehasonlítása kategóriákra lebontott Producer s Accuracy értékek alapján... M-27 B) A hiperspektrális adathalmaz irányított osztályozásainak összehasonlítása kategóriákra lebontott User s Accuracy értékek alapján... M számú melléklet... M-29 CIR adatok automatikus osztályozásának eredményei... M-29 A) Az ISODATA klaszterezés eredménye, a felhasznált referencia térkép és az eredeti CIR felvétel az Alsóváros Mátyás-tér mintaterületen... M-29 B) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája Alsóvárosban... M-29 C) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája a Belvárosban... M-30 D) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája Tarjánban... M számú melléklet... M-31 CIR adatok Mnimum Distance osztályozásának eredményei... M-31 A) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen... M-31 B) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban a belvárosi mintaterületen... M-31 C) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban a tarjáni mintaterületen... M számú melléklet... M-32 CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásának eredményei... M-32 A) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen... M-32 B) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásainak eredménye a Belvárosban... M-32 C) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban a belvárosi mintaterületen... M-33 D) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásainak eredménye Tarjánban... M-33 E) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban a tarjáni mintaterületen... M számú melléklet... M-34 TIR adatok osztályozásának eredményei... M-34 A) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai Alsóvárosban... M-34 B) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai a Belvárosban... M-35 C) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai Tarjánban... M-36 M-2

3 D) Felszínhőmérsékleti kategóriák térképe Alsóvárosban (A), Belvárosban (B) és Tarjánban (C) a augusztus 14-i felmérés alapján... M-37 E) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül Alsóvárosban... M-37 F) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül a Belvárosban... M-38 G) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül Tarjánban... M számú melléklet... M-39 A magassági és spektrális információk integrálásának eredményei... M-39 A) A felszínborítási osztályok átkódolása Alsóvárosban a magassági kategóriák alapján (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás)... M-39 B) A felszínborítási kategóriák pixeleinek eloszlása az épület és nem épület zónák között az eredeti osztályok és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok alapján (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás)... M-39 C) Az épület zóna területének megoszlása az eredeti és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok között (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás) M-40 D) A felszínborítási kategóriák pixeleinek eloszlása az épület és nem épület zónák között az eredeti osztályok és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok alapján... M-40 E) Az épület zóna területének megoszlása az eredeti és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok között... M számú melléklet... M-42 Felszínborítás és területhasználat kapcsolata Szegeden... M-42 A) A felszínhőmérséklet statisztikai mutatóinak alakulása az Urban Atlas osztályokban... M-42 B) Urban Atlas kategóriák megoszlása a vizsgált városrészekben (2006)... M-43 C) Az Urban Atlas és a hiperspektrális felvételek osztályozásán alapuló felszínborítási kategóriák kereszttáblája az AISA Dual pászta mintaterületeket érintő területén... M-44 D) Az Urban Atlas és a hiperspektrális felvételek osztályozásán alapuló felszínborítási kategóriák kereszttáblája a teljes AISA Dual pászta területén... M számú melléklet... M-46 A felszínborítás és a felszínhőmérséklet kapcsolata Szegeden... M-46 A) A felszín hőmérsékleti viszonyai a szegedi Dóm-tér környékén... M-46 B) A felszín hőmérsékleti viszonyai a Boszorkány-sziget és Hattyas környékén... M-46 C) A felszín hőmérsékleti viszonyai a rókusi bevásárlóközpont környékén... M-47 D) A felszín hőmérsékleti viszonyai a Füvészkert környékén... M-47 E) A felszín hőmérsékleti viszonyai Móravárosban... M számú melleklet... M-49 A kisgépes felvételezés során gyűjtött távérzékelt adatok néhány alkalmazási példája Szegeden és környékén... M-49 A) Környezetvédelmi engedélyhez kötött objektumok térképezése CIR felvételek és valós színes ortofotó alapján... M-49 B) CIR légifelvételeken alapuló belvíz térképezés a Tisza-Maros-szögben... M-50 C) Szigetelt panel épületek monitoringja légi hőkamerás felvételek alapján... M-50 D) Egy vizsgált tetőfelületre beérkező energia mennyisége egy év alatt, a kialakított és manuálisan módosított szegmensek alapján... M-51 Ábrajegyzék... M-52 Táblázatok jegyzéke... M-54 M-3

4 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A) CLC50 kategóriák megoszlása Szeged belterületén (1998) M-4

5 B) Urban Atlas kategóriák megoszlása Szeged belterületén (2006) (S.L.: a talaj borítottságának soil sealing aránya) M-5

6 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A különböző felbontások alakulása a városi felszínek kutatásában alkalmazott műholdas és légi szenzor esetén M-6

7 3. SZÁMÚ MELLÉKLET A) CIR kamera zöld, vörös és közeli-infravörös szenzorának érzékenysége és felvételezési tartományai (Forrás: TERRAVERDE, 2008) Sáv CIR konfiguráció [nm] Középpont Hullámhossz Sávszélesség Kék Zöld Vörös NIR B) A nagyfelbontású RGB felvételező rendszer elemei és azok kapcsolási rajza M-7

8 C) Az AISA szenzorok technikai paraméterei és a teljes felvételező rendszer elemei (Forrás: Specim Imagine Ltd. / DEÁKVÁRI ÉS KOVÁCS, 2007) VNIR SZENZOR (EAGLE) SWIR SZENZOR (HAWK) AISA DUAL Spektrális tartomány nm nm nm Spektrális felbontás (sávok száma) Spektrális sávszélesség 2,3 nm 5,8 nm Spektrális mélység (bit) Térbeli felbontás( pixel) Optika fókusztávolsága 18,5 mm 22,5 vagy 14 mm Felvételi pászta szélessége 0,68 x repülési mag. 0,43 x repülési mag. FOV / IFOV 37,7 / 0,037 fok 24 / 0,0,75 fok 24 / 0,075 fok Mintavételi fekvencia 100 kép/s-ig 100 kép/s-ig 100 kép/s-ig M-8

9 4. SZÁMÚ MELLÉKLET A) ArcView 3.2 szoftverben futtatható Anenue script a kisformátumú CIR felvételek durva geometriai korrekciójára (world fájlok generálása) '*** Repulesi irany megadasa, parameterek szamitasa thedirectionlist = {"Forgatas","E-D","D-E","K-Ny","Ny-K"} thedirection = Msgbox.ListAsString(theDirectionList,"Valassza ki a repulesi iranyt!","repulesi irany") if (thedirection = "K-NY") then MsgBox.Info("90 fokos forgatas szukseges! Hasznald a masik eszkozt!","info") exit end if (thedirection = "NY-K") then MsgBox.Info("-90 fokos forgatas szukseges! Hasznald a masik eszkozt!","info") exit end if (thedirection = "Forgatas") then theline1par = 1 theline2par = 0 theline3par = 0 theline4par = -1 theline5par = 1392 theline6par = 1040 end if (thedirection = "E-D") then theline1par = -1 theline2par = 0 theline3par = 0 theline4par = 1 theline5par = theline6par = end if (thedirection = "D-E") then theline1par = 1 theline2par = 0 theline3par = 0 theline4par = -1 theline5par = 1392 theline6par = 1040 end '*** Kepek mappa megadasa M-9

10 theimgtextfilename = FileDialog.Show("*.txt","kep1200.txt","Adja meg a kepsorozatot") lst = theimgtextfilename.asstring.astokens("\") lstcount = lst.count thesor = lst.get(lstcount-1).asstring.astokens(".").get(0) thepath = "" for each c in 0..(lstCount-2) thepath = thepath + lst.get(c) + "\" end theeovxfield = v.findfield("n2") theeovyfield = v.findfield("n3") thesorfield = v.findfield("sorozat") theimgnumfield = v.findfield("image_no") for each rec in v thesorvalue = v.returnvalue(thesorfield,rec) if (thesorvalue <> thesor) then continue end theeovx = v.returnvalue(theeovxfield,rec) theeovy = v.returnvalue(theeovyfield,rec) theimgnum = v.returnvalue(theimgnumfield,rec) theline1 = theline1par*thepxsize.asnumber theline2 = theline2par theline3 = theline3par theline4 = theline4par*thepxsize.asnumber theline5 = theeovx-(thepxsize.asnumber*theline5par/2) theline6 = theeovy+(thepxsize.asnumber*theline6par/2) thetfwfilename = thepath + thesor + " " + theimgnum.asstring + ".tfw" thetfwfile = LineFile.Make(theTfwFileName.AsFileName,#FILE_PERM_WRITE) thetfwfile.writeelt(theline1.asstring) thetfwfile.writeelt(theline2.asstring) thetfwfile.writeelt(theline3.asstring) thetfwfile.writeelt(theline4.asstring) thetfwfile.writeelt(theline5.asstring) thetfwfile.writeelt(theline6.asstring) thetfwfile.close end M-10

11 B) Az AeroTopoL által a repülés után generált AeroTXT fájl részlete Image name Photo ID Date-Time (UTC) , 09:53: , 09:53: , 09:53: , 09:53: , 09:53: , 09:53:45.00 Easting [m] Northing [m] Height above sea [m] Omega [gon] Phi [gon] Kappa [gon] C) Az alkalmazott radiometriai és geometriai korrekció paraméterei ENVI/Caligeo-ban M-11

12 D) Cross Track Illumination korrekció ENVI-ben: Futtatási paraméterek (balra) és a sávonként számított MEAN értékek változása a repülési irányra merőlegesen (jobbra) E) A légkör sugárzást áteresztő képessége (transzmittanciája) közepes szélességen, nyári időszakban a sugárzást elnyelő anyagok feltüntetésével (Forrás: RICHTER ÉS SCHLÄPFER, 2013) M-12

13 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A) Az osztályonként felvett tanuló- és referencia pontok száma ID Név Tanuló Referencia # (poligon/pixel) # (pixel) 1. BEÉPÍTETT TERÜLETEK SUM 99/2296 SUM Épületek (tetők) SUM 74/1600 SUM Cserép 55/ Új piros 20/ Öreg piros 16/ Lila 12/ Szürke 7/ Lapos (CH) 12/ Sötét 8/ Világos 4/ Műanyag 1/ Üveg 2/ Fém 2/ Pala 2/ Közlekedés területei SUM 25/696 SUM Aszfalt 17/ Sötét 8/ Világos 4/ Árnyékos 5/ Beton 2/ Díszburkolat 4/ Bazalt 1/ sötét 2/40 12 Piros világos 1/ Vasút (bazalt) 2/ NÖVÉNYZET SUM 17/619 SUM Zöld vegetáció SUM 17/619 SUM Lombos 6/ Füves 7/ Árnyékos 4/ VÍZFELÜLETEK SUM 5/45 SUM Természetes 5/45 7 M-13

14 B) A spektrumkönyvtár elemeinek szeparabilitása Jeffries-Matusita távolság alapján (MNF 1,3-5 és MNF 1,3-10 sávok felhasználásával) M-14

15 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AISA Dual képi spektrumok összevetése más spektrumkönyvtárak (ASD terepi (Envirosense Kft.), AVIRIS képi (HEROLD ET AL., 2003), USGS 1 és JPL 2 Spectral Library) adataival A) Növényi spektrumok B) Cserép tetőborítások M-15

16 C) Egyéb tetőborítások D) Aszfalt és beton útburkolatok M-16

17 E) Dísz és egyéb útburkolatok M-17

18 7. SZÁMÚ MELLÉKLET A távérzékelt felvételek osztályozásának értékelése A távérzékelt felvételek osztályozási eredményeinek értékelése során a referencia és osztályozott képelemek kereszttáblája (kontingencia mátrixa) alapján a teljes pontosság (Overall Accuracy) mellette ún. Kappa koefficienst és osztályokra lebontott Producer s és User s Accuracy értéket is számíthatunk (7a. ábra) (CONGALTON, 1991). 7a. ábra Az irányított osztályozás értékelése során számított pontosság és hiba értékek jelentése Az Overall Accuracy értéket a helyesen osztályozott (azaz az átlóban szereplő értékek összegének) és a referencia képelemek teljes számának hányadosaként kapjuk (( ) / 1687 = 0,864 86,4%). A Producer s Accuracy az adott referencia csoport képelemei közül az osztályozó algoritmus által helyesen besorolt és a kategória összes pixelének arányát jelenti (pl. 911 / ( ) = 0,977 97,7%). Ezzel szorosan összefügg az ún. omission error, amely azt mutatja meg, hogy a referencia kategória pixeleinek hány százaléka került hibás osztályba (alulbecslés). A User s Accuracy érték ezzel szemben az adott eredmény osztályba helyesen besorolt képelemek és ugyanazon osztály teljes pixelszámának hányadosát adja meg (pl. 911 / ( ) = 0,958 95,8%). Az ún commision error ebből levezetve megmutatja, hogy az adott eredmény osztályba került elemek hány százaléka osztályozódott hibásan (felülbecslés). M-18

19 8. SZÁMÚ MELLÉKLET A) A képi objektumok (szegmensek) spektrális és térbeli jellemzők küszöbértékei alapján elvégzett osztályozásának pontosság becslése (# a felhasznált referencia szegmensek száma) M-19

20 B) Az RGB, MNF és DSM rétegek felhasználásával futtatott szegmens alapú osztályozás eredményei a vizsgált felszínborítási kategóriákra lebontva M-20

21 9. SZÁMÚ MELLÉKLET AISA Dual hiperspektrális adatok automatikus osztályozásának eredményei A) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen ALL240 PCA MNF M-21

22 B) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban a belvárosi mintaterületen ALL240 PCA MNF M-22

23 C) Az ISODATA klaszterezés által szolgáltatott felszínborítási kategóriák megoszlása az egyes referencia zónákban a tarjáni mintaterületen ALL240 PCA MNF M-23

24 10. SZÁMÚ MELLÉKLET AISA Dual hiperspektrális adatok Minimum Distance osztályozásának eredményei A) A hiperspektrális adatok Minimum Distance osztályozásának eredménye az eredeti (balra), a PCA (középen) és az MNF (jobbra) transzformált sávok alapján (jelkulcs ld ábra) ALSÓVÁROS BELVÁROS TARJÁN M-24

25 B) Az MNF transzformált adatok Minimum Distance osztályozásának pontosság ellenőrzése M-25

26 11. SZÁMÚ MELLÉKLET Az MNF transzformált adatok Maximum Likelihood osztályozásának pontosság ellenőrzése M-26

27 12. SZÁMÚ MELLÉKLET AISA Dual hiperspektrális adatok irányított osztályozásainak összehasonlítása A) A hiperspektrális adathalmaz irányított osztályozásainak összehasonlítása kategóriákra lebontott Producer s Accuracy értékek alapján M-27

28 B) A hiperspektrális adathalmaz irányított osztályozásainak összehasonlítása kategóriákra lebontott User s Accuracy értékek alapján M-28

29 13. SZÁMÚ MELLÉKLET CIR adatok automatikus osztályozásának eredményei A) Az ISODATA klaszterezés eredménye (A), a felhasznált referencia térkép (B) és az eredeti CIR (C) felvétel az Alsóváros Mátyás-tér mintaterületen B) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája Alsóvárosban M-29

30 C) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája a Belvárosban D) Az ISODATA osztályok és a referencia állomány kereszttáblája Tarjánban M-30

31 14. SZÁMÚ MELLÉKLET CIR adatok Minimum Distance osztályozásának eredményei A) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen B) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban a belvárosi mintaterületen C) A CIR adatok Minimum Distance osztályainak megoszlása a referencia zónákban a tarjáni mintaterületen M-31

32 15. SZÁMÚ MELLÉKLET CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásának eredményei A) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban az alsóvárosi mintaterületen B) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásainak eredménye a Belvárosban M-32

33 C) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban a belvárosi mintaterületen D) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásainak eredménye Tarjánban E) A CIR adatok Maximum Likelihood osztályainak megoszlása a referencia zónákban a tarjáni mintaterületen M-33

34 16. SZÁMÚ MELLÉKLET TIR adatok osztályozásának eredményei A) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai Alsóvárosban M-34

35 B) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai a Belvárosban M-35

36 C) A színes-infravörös (CIR) felvételek irányított osztályozásánál használt tanuló területek hőmérsékleti viszonyai Tarjánban M-36

37 D) Felszínhőmérsékleti kategóriák térképe Alsóvárosban (A), Belvárosban (B) és Tarjánban (C) a augusztus 14-i felmérés alapján E) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül Alsóvárosban M-37

38 F) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül a Belvárosban G) A hőképek alapján definiált felszínborítási kategóriák megoszlása a referencia zónákon belül Tarjánban M-38

39 17. SZÁMÚ MELLÉKLET A magassági és spektrális információk integrálásának eredményei A) A felszínborítási osztályok átkódolása Alsóvárosban a magassági kategóriák alapján (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás) B) A felszínborítási kategóriák pixeleinek eloszlása az épület és nem épület zónák között az eredeti osztályok és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok alapján (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás) M-39

40 C) Az épület zóna területének megoszlása az eredeti és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok között (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás) D) A felszínborítási kategóriák pixeleinek eloszlása az épület és nem épület zónák között az eredeti osztályok és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok alapján (MNF transzformált hiperspektrális adatok, Maximum Likelihood osztályozás) M-40

41 E) Az épület zóna területének megoszlása az eredeti és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok között (MNF transzformált hiperspektrális adatok, Maximum Likelihood osztályozás) M-41

42 18. SZÁMÚ MELLÉKLET Felszínborítás és területhasználat kapcsolata Szegeden A) A felszínhőmérséklet statisztikai mutatóinak alakulása az Urban Atlas osztályokban ( ) M-42

43 B) Urban Atlas kategóriák megoszlása a vizsgált városrészekben (2006) M-43

44 C) Az Urban Atlas és a hiperspektrális felvételek osztályozásán (MNF(2-7)-ML) alapuló felszínborítási kategóriák kereszttáblája az AISA Dual pászta mintaterületeket érintő területén M-44

45 D) Az Urban Atlas és a hiperspektrális felvételek osztályozásán (MNF(2-7)-ML) alapuló felszínborítási kategóriák kereszttáblája a teljes AISA Dual pászta területén M-45

46 19. SZÁMÚ MELLÉKLET A felszínborítás és a felszínhőmérséklet kapcsolata Szegeden (Forrás: Rakonczai et al. 2009) A) A felszín hőmérsékleti viszonyai a szegedi Dóm-tér környékén B) A felszín hőmérsékleti viszonyai a Boszorkány-sziget és Hattyas környékén M-46

47 C) A felszín hőmérsékleti viszonyai a rókusi bevásárlóközpont környékén D) A felszín hőmérsékleti viszonyai a Füvészkert környékén M-47

48 E) A felszín hőmérsékleti viszonyai Móravárosban M-48

49 20. SZÁMÚ MELLEKLET A kisgépes felvételezés során gyűjtött távérzékelt adatok néhány alkalmazási példája Szegeden és környékén A) Környezetvédelmi engedélyhez kötött objektumok térképezése CIR felvételek és valós színes ortofotó alapján (Forrás: TOBAK ET AL., 2008B) M-49

50 B) CIR légifelvételeken alapuló belvíz térképezés a Tisza-Maros-szögben (Forrás: VAN LEEUWEN ET AL., 2008) C) Szigetelt panel épületek monitoringja légi hőkamerás felvételek alapján (Forrás: NÉMETH, 2010) M-50

51 D) Egy vizsgált tetőfelületre beérkező energia mennyisége egy év alatt (A), a kialakított és manuálisan módosított szegmensek alapján (B) (Forrás: FRANK, 2013) M-51

52 ÁBRAJEGYZÉK 3.1. ábra CLC50 kategóriák megoszlása Szeged belterületén (1998) ábra Szeged belterületének KSH körzeteken alapuló felosztása és a mintaterületek elhelyezkedése ábra A mintaterületek kivágata a 10 cm felbontású RGB ortófotó mozaikból ábra Műholdképek (felül) és légifelvételek (alul) térbeli felbontásának szemléltetése a tarjáni mintaterület példáján ábra Multispektrális és hiperspektrális szenzor által rögzített spektrumok ábra A térbeli és spektrális felbontás összefüggése a városi felszínek kutatásában alkalmazott műholdas és légi szenzor példáján ábra A repülőgép lehetséges elfordulásai a felvételezés során ábra A kamerák rögzítése repülőgépen: DuncanTech kamera a poggyásztér ajtóban (balra), Trimble kamera a padlólemezbe süllyesztve (jobbra) ábra A CIR felvételező rendszer hardver komponensei ábra A DT Contor szoftver kezelőfelülete, melyen a felvételezés közben módosíthatók a legfontosabb beállítások ábra A FLIR P65 kamera (jobbra) és egy meddőhányóról készült nyers kép (balra) ábra A Trimble Aerial Camera (A: objektív B: kamera test C: digitális hátfal D: vezérlő), az AeroNav Vector modul és a GPS antenna pár ábra Egy CIR felvételezett terület részlete a tervezett és tényleges repülési útvonalakkal, néhány példaképpel és jellemző paraméterrel ábra A szegedi felvételezés repülési terve (jobbra) és paraméterei (balra) az AeroTopoL szoftverben. A különböző színezések a képek közötti átfedések számát illusztrálják ábra Hiperspektrális felvételezések lefedettsége Szegeden ábra Digiterra Explorer terepi térképező szoftver asztali verziójának képernyője ábra Példa az épületek kidőlése (balra) és a növényzet okozta (jobbra) kitakarásra ábra World fájllal durván georeferált felvétel Szeged belvárosából ábra A pixelértékek (Ts,mért) regressziós egyenese az idő (t) függvényében (2008. aug. 14.) ábra A hiperspektrális adatok előfeldolgozásának lépései ábra Csak radiometriai (balra), radiometriai és geometriai (középen), illetve atmoszférikus korrekción is átesett (jobbra) AISA Dual felvétel részlet az SZTE BTK és JATIK épületeinek környékéről ábra A fontosabb felszínborítások reflektanciája a zajos sávok nélkül ábra A tanulóterületek pixeleinek és osztályközepének spektrális szögeltérése 22 osztály példáján ábra Néhány fontosabb anyag pixeleinek elhelyezkedése a PCA transzformált spektrális térben ábra A vizsgált (t) és a referencia (r) spektrumok szögeltérésének értelmezése 2 sávos felvétel esetén (balra), illetve az α szögeltérés meghatározása n felvételi sáv esetén (jobbra) ábra Növényzeti spektrumok Szeged, Mátyás-térről ábra Cserép tetőborítások spektrumai Szeged, Belvárosból és Alsóvárosból ábra Aszfalt és díszburkolatok spektrumai Szeged, Belvárosból és Alsóvárosból ábra Felszíni objektum magasságának (Δh) meghatározása sztereo légifelvételek alapján ábra A tarjáni mintaterület digitális felületmodellje (DSM) (balra) és lejtőszög térképe (jobbra) ábra A belvárosi mintaterület digitális felületmodellje (balra) és lejtőszög térképe (jobbra) ábra Az objektumok homogenitását befolyásoló tényezők kapcsolatrendszere ábra Multiresolution szegmentáció eredménye (fent balra) és az objektumhatárok (fent jobbra) a ferences templom és kolostor CIR felvétele alapján (scale: 50, shape: 0.1, compactness: 0.5), illetve M-52

53 különböző ( ) scale paraméterrel futtatott multiresolution szegmentaciók eredményei a Mátyás-tér környékén (lent) ábra Képi objektumok (szegmensek) osztályba sorolásának döntési fája ábra Az objektumok osztályba sorolásának szabályrendszere az ecognition-ben ábra A piros tetők elkülönítése az épületek kategórián belül ábra A vegetáció lehatárolása RGB felvételen (balra) Greenness index (>=0,34) és CIR adatokon (jobbra) NDVI index (>=0,29) alapján ábra Küszöbértékeken alapuló osztályozás eredményei 25 (A), 50 (B), 100 (C) és 200 (D) scale paraméterrel létrehozott szegmensek esetében ábra Az RGB, MNF és DSM rétegek felhasználásával futtatott szegmens alapú osztályozás eredménytérképe (balra) és az RGB felvétel kivágat a tanítóterületekkel (jobbra) ábra A vektoros épület poligonokból és a CIR képek NDVI osztályozásából származtatott referencia állományok térképe Alsóvárosban (A), Belvárosban (B) és Tarjánban (C) ábra A hiperspektrális felvételek ISODATA klaszterezésének eredménye Alsóvárosban az eredeti (A), a PCA (B) és az MNF (C) transzformált sávok alapján ábra A hiperspektrális felvételek ISODATA klaszterezésének eredménye a Belvárosban az eredeti (A), a PCA (B) és az MNF (C) transzformált sávok alapján ábra A hiperspektrális felvételek ISODATA klaszterezésének eredménye Tarjánban az eredeti (A), a PCA (B) és az MNF (C) transzformált sávok alapján ábra A hiperspektrális adatok irányított osztályozása során használt felszínborítási kategóriák és azok jelkulcsa (az fejezet további térképein ezek láthatók) ábra A Maximum Likelihood osztályozó algoritmus működési elve ábra A hiperspektárlis adatok Maximum Likelihood osztályozásának eredménye a három mintaterületen az MNF transzformált sávok alapján (jelkulcs: ábra) ábra A hiperspektrális adatok SAM osztályozásának eredménye az alsóvárosi kivágaton szemléltetve az eredeti sávok alapján 0.1 (A), 0.5 (B) és 1 (C) rad küszöbértéket figyelembe véve (jelkulcs ld ábra) ábra NDVI értékek alapján képzett felszínborítási osztályok Alsóvárosban (A), Belvárosban (B) és Tarjánban (C) ábra Az ISODATA klaszterezés eredménye (A), a felhasznált referencia térkép (B) és az eredeti CIR (C) felvétel Alsóvárosban ábra Az ISODATA klaszterezés eredménye (A), a felhasznált referencia térkép (B) és az eredeti CIR (C) felvétel a Belvárosban ábra Az ISODATA klaszterezés eredménye (A), a felhasznált referencia térkép (B) és az eredeti CIR (C) felvétel Tarjánban ábra A CIR adatok irányított osztályozásainak eredménye Alsóvárosban ábra A CIR adatok Minimum Distance osztályozásainak eredménye a Belvárosban ábra A CIR adatok Minimum Distance osztályozásainak eredménye Tarjánban ábra A CIR adatok irányított osztályozásainak eredménye Mátyás-téren (Alsóváros) ábra Felszínhőmérsékleti kategóriák térképe Alsóvárosban (A), Belvárosban (B) és Tarjánban (C) a augusztus 12-i felmérés alapján ábra Tipikus utca keresztszelvény Alsóvárosban ábra A kategorizált felszínhőmérsékleti térkép (A) és az Urban Atlas (B) Szeged körtöltésen belüli részén ( ) (Urban Atlas jelkulcs: 3.1. táblázat) ábra A CIR adatok egységes ISODATA klaszterezése Felsővárosban (A) és Petőfitelepen (B) ábra CLC50 kategóriák megoszlása a vizsgált városrészekben (1998) ábra A felszín hőmérsékleti értékei alapján előállított háromdimenziós térkép Szeged körtöltésen belüli területéről (2008. augusztus 14.) M-53

54 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 3.1. táblázat Urban Atlas kategóriák megoszlása Szeged belterületén (2006) táblázat Az alkalmazott objektív hatása a kisformátumú légifelvétel geometriai tulajdonságaira táblázat A tradicionális és a kisformátumú (SPAF) légifelvételezés néhány általános jellemzőjének összehasonlítása táblázat A saját adatgyűjtések legfontosabb paraméterei (A worldtiff, B CSV, C TIFF, D IMG) táblázat AISA Dual felvételezések Szegeden (A - radiancia, 16-bit unsigned integer; B reflektancia, 32- bit floating point) táblázat A vizsgált felszínborítások hierarchikus osztálystruktúrája táblázat A legfontosabb osztályok spektrális szeparabilitása SAM és Jeffries-Matusita távolság alapján táblázat Átlagmagasságok a referencia réteg zónáiban (ld fejezet) és a vektoros épület poligonokban (zárójelben) mintaterületekre lebontva, illetve az osztályozásoknál használt magassági küszöbérték (ld fejezet) táblázat Az osztályozás megbízhatóságának alakulása különböző méretű (scale) szegmensek és a felhasznált adatrétegek alapján táblázat Az NDVI értékek hisztogramjának természetes törései mintaterületenként táblázat CIR felvételekből NDVI index értékek felhasználásával definiált kategóriák megoszlási aránya az épület referencia zónában táblázat A CIR adatok Minimum Distance osztályozásának értékelése Alsóvárosban táblázat A CIR adatok Minimum Distance osztályozásának értékelése a Belvárosban táblázat A CIR adatok Minimum Distance osztályozásának értékelése Tarjánban táblázat A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásának értékelése Alsóvárosban táblázat A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásának értékelése a Belvárosban táblázat A CIR adatok Maximum Likelihood osztályozásának értékelése Tarjánban táblázat A felszínborítási kategóriák pixeleinek eloszlása az épület és nem épület zónák között az eredeti osztályok és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok alapján táblázat Az épület zóna területének megoszlása az eredeti és a magassági információk alapján újradefiniált (kettévágott) osztályok között (CIR adatok, Maximum Likelihood osztályozás) táblázat A főbb felszínborítási kategóriák osztályba sorolásának megbízhatósága különböző input adatok és algoritmusok szerint M-54

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.

Részletesebben

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb

Részletesebben

A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI ÉS

A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI ÉS S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával FÉNY-TÉR-KÉP KONFERENCIA 2014. Szeptember 25-26. Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával Bekő László -Enyedi Péter -BuraiPéter -Lukácsy György -Kiss Alida -Tomor

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,

Részletesebben

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés Távérzékelés alkalmazásával két vagy háromdimenziós objektumok és természeti képződmények

Részletesebben

AZ ERDŐTÜZET KÖVETŐ SZUKCESSZIÓS FOLYAMAT ÉS A FAJÖSSZETÉTEL VIZSGÁLATA LÉGI- ÉS MŰHOLDAS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL

AZ ERDŐTÜZET KÖVETŐ SZUKCESSZIÓS FOLYAMAT ÉS A FAJÖSSZETÉTEL VIZSGÁLATA LÉGI- ÉS MŰHOLDAS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL AZ ERDŐTÜZET KÖVETŐ SZUKCESSZIÓS FOLYAMAT ÉS A FAJÖSSZETÉTEL VIZSGÁLATA LÉGI- ÉS MŰHOLDAS TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL TOBAK ZALÁN 1*, SZATMÁRI JÓZSEF 1, VAN LEEUWEN BOUDEWIJN 1, PAPP LEVENTE 1 1 Szegedi

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 A KRF távérzékelési és térinformatikai tevékenysége a gazdasági szférában Dr. Burai Péter főiskolai docens Zöld energiával a Zöld Magyaroszágért TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 Tartalom Károly Róbert Főiskola

Részletesebben

AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése

AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése - 1 - FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel út 4. Tel.: (28) 511-622, (28) 511-628, Fax.:(28) 420-960 AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése Készítették: 1. Bevezetés

Részletesebben

Távérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban

Távérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban Távérzékelési technológiák a precíziós mezőgazdaságban Körmendy Endre Verőné Wojtaszek Malgorzata Székesfehérvár 2018. február. 07 MEGHÍVÓ Körmendy Endre Geoservice Kft. E-mail: geoservice@t-online.hu

Részletesebben

A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban. Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI

A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban. Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI Távérzékelés Olyan eljárás, mely egy objektumra vonatkozó információ kivonásához

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen

Részletesebben

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai

Részletesebben

Távérzékeléssel az árvízi biztonságért

Távérzékeléssel az árvízi biztonságért Távérzékeléssel az árvízi biztonságért HUNAGI Konferencia 2013. április 4. Dr. Tomor Tamás Intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Árvízi megelőzés / felkészülés / tervezés Védekezés / beavatkozás Kárelhárítás

Részletesebben

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó A térinformatika és a digitális távérzékelés ma intenzíven fejlődő területek, melyeknek komoly szerepe lehet

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Hiperspektrális távérzékelési módszerek alkalmazhatósága tájvizsgálatokban

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil

Részletesebben

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott

Részletesebben

Adatból információ digitális képelemzés kihívásai

Adatból információ digitális képelemzés kihívásai Adatból információ digitális képelemzés kihívásai Verőné Wojtaszek Malgorzata* Körmendy Endre** MEGHÍVÓ *ÓE Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet E-mail: wojtaszek.malgorzata@amk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Témakörök DPW szoftvermodulok Szoftverek funkciói Pár példa Mi hiányzik gyakran?

Részletesebben

Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján

Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján Enyedi Péter, Dr. Szabó Szilárd Fény-Tér-Kép Konferencia Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola 2015. október 29-30. Távérzékelési

Részletesebben

A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága

A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága 3. Légifotó Nap, Székesfehérvár, 2018. február 7. A fotogrammetria fogalma A fotogrammetria

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

Távérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában

Távérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában Távérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában A földmérés/térképészet Szerepe? SZOLGÁLTATÁS Mit? Kinek? A tér képét (információt) rajzolt térkép fénykép alapú térkép digitális térkép pontfelhő

Részletesebben

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata

Részletesebben

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak felmérése során alkalmazott domborzatmodellezési technikák bemutatása

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak felmérése során alkalmazott domborzatmodellezési technikák bemutatása Az ajkai vörösiszap-katasztrófa hatásainak felmérése során alkalmazott domborzatmodellezési technikák bemutatása Dr. Tomor Tamás 1, Dr. Lénárt Csaba 2, Enyedi Péter 3, Katona Zsolt 4 1 főiskolai docens,

Részletesebben

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel

Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel Fajspecifikus gyomtérképezés távlati lehetőségei távérzékelési módszerekkel Szalay K. Deákvári J. Fenyvesi L. Kovács L. Gulyás Z. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Előadó: Dr. Szalay Kornél, kutatási

Részletesebben

Műszaki Dokumentáció

Műszaki Dokumentáció Műszaki Dokumentáció Vállalkozási szerződés térinformatikai felmérések, feldolgozások beszerzése tárgyú közbeszerzési eljáráshoz 1. A FELADAT MEGFOGALMAZÁSA Az Árvízi veszély- és kockázati térképezés és

Részletesebben

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora

c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora 1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )

Részletesebben

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott

Részletesebben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990

Részletesebben

A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI ÉS

A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI ÉS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A VÁROSI FELSZÍN VIZSGÁLATA NAGY TÉRBELI ÉS SPEKTRÁLIS FELBONTÁSÚ

Részletesebben

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi

Részletesebben

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás

Részletesebben

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös

Részletesebben

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Tartalomjegyzék Miért szükséges Európa felszínborításának ismerete? A Global Monitoring for Environment and Security

Részletesebben

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

Informatika a felsőoktatásban 2008 Debrecen, 2008. augusztus 27-29. HIPERSPEKTRÁLIS FELVÉTELEK MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYZETVÉDELMI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KESZTHELYI TÉRSÉGBEN APPLICATION OF HIPERSPEKTRAL IMAGES IN AGRICULTURE AND ENVIRONMETAL PROTECTION IN THE

Részletesebben

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált

Részletesebben

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással

Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a

Részletesebben

T-48903 Szakmai zárójelentés Készítette: Dr. Mucsi László témavezet

T-48903 Szakmai zárójelentés Készítette: Dr. Mucsi László témavezet I. A kutatás eredményeit összefoglaló, részletes jelentés A kutatás elrehaladása, a felmerült problémák, akadályok, a kutatómunkában résztvevk személyében beálló változás A kutatási program a tervezett

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,

Részletesebben

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés

Részletesebben

Légi lézerszkennelt adatok előállítása és feldolgozása

Légi lézerszkennelt adatok előállítása és feldolgozása Légi lézerszkennelt adatok előállítása és feldolgozása Enyedi Péter kutatási koordinátor Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet Fény-Tér-Kép Konferencia Gyöngyös, Károly

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra) Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,

Részletesebben

A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében

A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében Kákonyi Gábor, Sirotek Jan, Blom Dr. Tomor Tamás, Károly Róbert Főiskola Tartalom BLOM csoport

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

Tanszék besorolása. Tanszék dolgozói. Oktatott tárgyak. Oktatás fejlesztése. 1. Kutatások Földmérés

Tanszék besorolása. Tanszék dolgozói. Oktatott tárgyak. Oktatás fejlesztése. 1. Kutatások Földmérés Tanszék besorolása Geomatikai oktatási és kutatási eredmények a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán Tanszék bemutatása Oktatott tárgyak Tanszéki kutatások, fejlesztések Diplomatervek PhD témák

Részletesebben

7. A digitális talajtérképezés alapjai

7. A digitális talajtérképezés alapjai Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szubpixel-alapú osztályozás alkalmazása a városi felszínborítás

Részletesebben

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36

Részletesebben

A Távérzékelés fogalma

A Távérzékelés fogalma A távérzékelési, fotogrammetriai és térinformatikai, valamint agrokémiai alapokon nyugvó multispektrális térképezés a mezőgazdaság és talajkutatás szolgálatában Bakó Gábor Interspect kutatócsoport csoportvezető,

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

A BELVIZES TERÜLETEK ELHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI. 1. Sok víz, kevés víz probléma

A BELVIZES TERÜLETEK ELHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI. 1. Sok víz, kevés víz probléma Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BELVIZES TERÜLETEK ELHATÁROLÁSÁNAK MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI Rakonczai János 1 > Mucsi László 2 > Szatmári József 3 > Kovács Ferenc 4 > Csató Szilvia 5 1. Sok víz, kevés

Részletesebben

Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery

Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery Bekő László 1 Lukácsy György 2 Hunyadi Gergely 3 Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery ifj.beko.laszlo@gmail.com 1 Károly

Részletesebben

Kisgépes, kisformátumú (SFAP) CIR légifelvételek készítése, feldolgozása és alkalmazása környezeti vizsgálatokban

Kisgépes, kisformátumú (SFAP) CIR légifelvételek készítése, feldolgozása és alkalmazása környezeti vizsgálatokban Tobak Zalán 1 Kitka Gergı 2 Dr. Szatmári József 3 Boudewijn van Leeuwen 4 Dr. Mucsi László 5 Kisgépes, kisformátumú (SFAP) CIR légifelvételek készítése, feldolgozása és alkalmazása környezeti vizsgálatokban

Részletesebben

Az érzékelők legfontosabb elemei Optikai rendszer: lencsék, tükrök, rekeszek, szóró tagok, stb. Érzékelők: Az aktív felületükre eső sugárzás arányában

Az érzékelők legfontosabb elemei Optikai rendszer: lencsék, tükrök, rekeszek, szóró tagok, stb. Érzékelők: Az aktív felületükre eső sugárzás arányában Monitoring távérzékeléssel - passzív digitális érzékelők (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK GISopen 2011 2011. március 16-18. Konasoft Project Tanácsadó Kft. Maros Olivér - projektvezető MIÉRT MOBIL TÉRKÉPEZÉS? A mobil térképezés egyetlen rendszerben

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Sugárzásos hőtranszport

Sugárzásos hőtranszport Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek

Részletesebben

Fotogrammetria a FÖMI-nél

Fotogrammetria a FÖMI-nél Fotogrammetria a FÖMI-nél ELTE GISday Budapest 2013.11.20. Földmérési és Távérzékelési Intézet Petrányi Bernadett fotogrammetriai csoportvezető, Balla Csilla fotogrammetriai tanácsadó Általános fotogrammetriai

Részletesebben

Precíziós gazdálkodási képzés a GEO-n és a tudományos hátteret biztosító kutatások. ÓE AMK Geoinformatikai Intézet Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

Precíziós gazdálkodási képzés a GEO-n és a tudományos hátteret biztosító kutatások. ÓE AMK Geoinformatikai Intézet Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Precíziós gazdálkodási képzés a GEO-n és a tudományos hátteret biztosító kutatások ÓE AMK Geoinformatikai Intézet Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Felvetések Miért éppen a GEO-n? Precíziós gazdálkodási

Részletesebben

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai

Részletesebben

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI Kapcsolat a lég- és felszínhımérséklet között városi környezetben Gál Tamás 1, Unger János 1, Rakonczai János 2, Mucsi László 2, Szatmári József 2, Tobak Zalán 2, Boudewijn van Leeuwen 2, Fiala Károly

Részletesebben

Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben. Fehér András Mensor 3D

Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben. Fehér András Mensor 3D Top art technológiai megoldások a műemlékvédelemben, építészetben Fehér András Mensor 3D PROLÓG 40-50 % tudja mi a szkennelés 44% nem akarja a 3D digitalizálást 68% akarja a 3D digitalizálást LÉZERSZKENNEREL

Részletesebben

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS Témavezető Dr. Szepes András Székesfehérvár 2008 BEVEZETÉS A hazai földügyi nyilvántartási helyzete A jelenlegi nyilvántartási

Részletesebben

Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek

Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek Bakó Gábor 1 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Interspect Kutatócsoport, bakogabor@interspect.hu

Részletesebben

A SVM OSZTÁLYOZÁSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK Az SVM osztályozási GYAKORLATI eljárás alkalmazásának TAPASZTALATAI gyakorlati tapasztalatai

A SVM OSZTÁLYOZÁSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK Az SVM osztályozási GYAKORLATI eljárás alkalmazásának TAPASZTALATAI gyakorlati tapasztalatai A SVM OSZTÁLYOZÁSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK Az SVM osztályozási GYAKORLATI eljárás alkalmazásának TAPASZTALATAI gyakorlati tapasztalatai Dr. Kozma-Bognár Veronika 1 - Szilágyi Judit 2 - Kőrösy Péter Ernő

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSE 1.00 verzió Dátum: 2012.02.29. Tartalom 1. Rendszerigény... 3 2. Bevezető... 3 3. Az alkalmazás indítása... 3 4. Az oldal felépítése... 4 4.1. Főképernyő...

Részletesebben

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel GIS adatgyűjtés zseb PC-vel Mit jelent a midas GIS kifejezés? Mapping Information Data Acquisition System Térképi Információ- és Adat Gyűjtő Rendszer Terepi adatgyűjtés a felhasználó által definiált adatbázisban.

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben