Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery"

Átírás

1 Bekő László 1 Lukácsy György 2 Hunyadi Gergely 3 Szőlő termőhely térképezés légi távérzékelt felvételek alkalmazásával Vineyard Mapping Using Aerial Remote Sensing Imagery 1 Károly Róbert Főiskola, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet, kutató 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék, egyetemi adjunktus 3 Envirosense Hungary Kft, kutató mérnök Összefoglalás Napjainkban egyre nagyobb teret nyernek a korszerű légi távérzékelési technológiák által szolgáltatott adatok és információk a különböző termőhely térképezési feladatokban. A szőlő termőhelyek különböző szerkezeti és környezeti paraméterei nagymértékben befolyásolják a rajtuk termesztett szőlő minőségét. Ezen környezeti tényezők becslése hagyományos módszerekkel meglehetősen nehézkes, illetve a meglévő adatbázisok sok esetben elavultak, felújításra szorulnak. A Károly Róbert Főiskola, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézete által alkalmazott aktív és passzív légi távérzékelési technológiák által szolgáltatott széles körű információk jól alkalmazhatók a szőlő termőhelyek különböző szerkezeti és biofizikai változóinak becslésére. Jelen tanulmányunkban a különböző légi adatgyűjtési alkalmazásokkal készített felvételeket és azok felhasználásának lehetőségeit mutatjuk be a Tokaj Kereskedőház Zrt. által elindított komplex ültetvény és termőhely felmérési munkában. Kulcsszavak: légi lézerszkennelés, hiperspektrális felvételezés, magasság modell, szőlőparcella BEVEZETÉS A szőlő termőhelyek környezeti tényezői, mint a parcellák elhelyezkedése, tájolása, tengerszint feletti magassága, térbeli változásai hatással vannak a rajta termelt szőlő minőségére és a termésmennyiség alakulására (Hall, E. et.al. 2002). Sok esetben egy nagyobb szőlőparcellán belül lévő azonos korú, fajtájú és művelési módú szőlő produktivitását nagymértékben befolyásolják a topográfiai tényezők változásai, a talaj fizikai és kémiai jellemzői, valamint a mezoklimatikus hatások is (Bramley, R.G.V. Hamilton, R.P. 2004). A szőlő termőhelyi tulajdonságokat jellemző változók térképezése jelentős mennyiségű alapadatot igényel és ezeknek az adatoknak a hagyományos módon történő előállítása időigényes és drága lehet (Hall, E. et.al. 2002). A meglévő termőhelyi térképek sok esetben elavultak, méretarányaik kicsik a rendkívül elaprózódott parcellák tulajdonságainak a meghatározásához, ezért felújításra szorulnak. A távérzékelés, mint adatnyerési módszer és a hozzá kapcsolódó eszközök rendszere, továbbá az ilyen módon nyert adatok kiértékelésének technológiája az első meteorológiai és erőforráskutató műholdak megjelenésétől napjainkig gyors ütemben fejlődik. A távérzékelés megjelenése óta eltelt több évtizedes kutatómunka és gyakorlati alkalmazások során kapott eredmények bizonyítják, hogy a távérzékelés a leghatékonyabb eszköz a természeti erőforrások felmérésében és a változások nyomon követésében. A passzív távérzékelési technológiák közül a hiperspektrális légifelvételezés a látható tartományon kívül a közeli infra-vörös tartományban is képes adatot rögzíteni. Az ilyen technológiával készített felvételek nagy információ tartalmúak, a csatornák keskenysávúak és 33 33

2 folyamatos spektrumot tartalmaznak. Egy-egy felvétel akár 100 vagy akár több száz csatornát is tartalmazhat, szemben a multispektrális adatok 4-8 csatornájával. Az ilyen felvételek lehetőséget biztosítanak olyan anyagi vagy biofizikai tulajdonságok meghatározására is, amelyek a hagyományos módszerekkel nem lehetségesek. Ez annak köszönhető, hogy egy hiperspektrális szenzor jóval szélesebb hullámhossztartományban gyűjt adatokat, így az emberi szem számára nem látható tartományokat is tartalmaz. Ezen technológiák nagy területről, gyors és összefüggő megfigyelés lehetőségét kínálják. A hiperspektrális szenzorok által szolgáltatott gazdag spektrális információk, lehetővé teszik akár faji szintű felismerést, továbbá a különböző biofizikai indexek segítségével a növényborítás egészségi állapotára is lehet következtetni (Clark et.al., 2005; Underwood et.al., 2007). Az aktív technológiával működő légi lézerszkennelés során létrejött több millió pontot tartalmazó pontfelhőből a különböző felszíni objektumokat reprezentáló koordináták leválogathatóak. Az így létrehozott különböző pontosztályokból nagy pontosságú felszínmodellek interpolálhatóak, melyekből további származtatott információk nyerhetőek ki. A korszerű aktív és passzív távérzékelési eljárásokkal készített felvételek digitális feldolgozása és elemzése során előállíthatóak azok az alapadatok (pl.: sortávolság, sortájolás, sorközművelés, vagy tőkehiány stb.), melyek a szőlő termőhelyek és parcellák elhelyezkedéséről, méretéről, környezeti jellemzőikről, parcellán belüli változékonyságról szolgáltatnak információt. Az így előállított információk hozzájárulhatnak a termesztési gyakorlathoz, valamint a szőlőterületek egészségi állapotának felméréséhez is (Montesinos Aranda, S. Quintanilla, A. 2006). Számos szőlőterületekkel kapcsolatos távérzékelési tanulmány (Lamb et.al. 2004; Zarco Tejada et.al. 2005) használja az alacsony térbeli felbontású multispektrális műholdfelvételek adatait növényi állapot vizsgálatokra. A Tokaj Kereskedőház Zrt. egyedüli állami tulajdonú borászatként egy komplex ültetvény állapot és termőhelyi potenciál felmérést indított el a Tokaji borvidéken, mely hazánk legészakibb termőhelye, a Tokaj-Zempléni hegyvidék agroökológiai körzetben alakult ki, ahol a szőlőtermelés 5500 hektáron folyik, és a termesztésre alkalmas területek meghaladják a hektárt (Lukácsy et.al. 2014). Jelen munkánkban a Tokaj Kereskedőház Zrt. által indított komplex ültetvény és termőhely felmérési munka keretében, a Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézete által készített légi multiszenzoros felmérésekből származó adatokat mutatjuk be. Megvizsgáljuk, hogy a különböző légi adatfelvételező rendszerekkel készített felvételek és az azokból előállítható információk, milyen módon alkalmazhatóak egy komplex termőhely térképezési rendszerben. Bemutatjuk az alkalmazott technológiákat, az eddig elkészített légifelvételek főbb paramétereit, illetve az ezekből előállítható különböző mutatókat is. ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatóintézetünk a Tokaj Kereskedőház Zrt. megbízásából 2013-as évtől kezdve készít légifelvételeket a Tokaji borvidék területéről. Ezek az adatgyűjtések a ténylegesen szőlővel borított területeken kívül a borvidék tágabb környezetéről, a korábban felhagyott és potenciálisan szőlőtermesztésre alkalmas területeket is magába foglalják (1. ábra). 34

3 1. ábra A légi felmérés célterülete A célterületről készített felvételeket két csoportba oszthatjuk, az egyik a fotografikus szenzorrendszerrel készített nagy geometriai felbontásra képes, négy spektrális csatornát tartalmazó ortofotók, illetve a széles spektrális tartománnyal rendelkező, akár több száz különálló csatornát tartalmazó hiperspektrális felvételek. Intézetünk légi hiperspektrális adatfelvételezésre finn gyártmányú, Aisa FENIX 1K típusú hiperspektrális szenzort (www.specim.fi) alkalmaz CESSNA C-206 "Skywagon típusú repülőgépbe építve (2. ábra). Az Aisa FENIX 1K topof-the-range ( nm spektrális tartomány) szenzor a teljes spektrális tartományban, 1024 pixel szélességben képes légi adat felvételezésre. A szenzor több, mint 600 csatorna rögzítésére alkalmas, a terepi (geometriai) felbontás a repülési magasságtól és a szenzor beállítástól függően 0,5-3m között, míg a radiometriai felbontást is 1,75-7nm között változhat. A repülőgép különböző irányú mozgásait, valamint a direkt georeferenciához szükséges pozíció adatokat nagy pontosságú Oxford OxTS3003 GNSS/INS rendszer rögzíti. 2. ábra Alkalmazott hiperspektrális szenzor és a hordozó repülőgép Az alkalmazott szenzorrendszerek másik csoportja a digitális képet létrehozó lézerszkennelés (LiDAR), melynek az eredménye a három dimenziós pontfelhő, melyben minden pontnak van x,y,z koordinátája. A főiskola lézerszkennelése Leica ALS70-HP típusú eszközt alkalmaz (3. ábra). Az rendszer egy kifejezetten nagy magasságból és nagy pontossággal végrehajtott terepi felmérésekhez kifejlesztett légi lézerszkenner, mely közös, stabil platformra van építve a Leica RCD30 típusú 60 MP felbontású mérőkamerával, amely a légi lézerszkenneléssel egy időben képes a felvételezésre. Az adatgyűjtő rendszer egy kétmotoros Piper Aztec típusú repülőgépbe van építve

4 3. ábra Alkalmazott LiDAR valamint digitális mérőkamera rendszer és a hordozó repülőgép A hiperspektrális felvételek radiometriai és geometriai korrekciója után a látható és közeli infravörös (VNIR) tartományú felvételekből, a termőhelyen található szőlők minőségi tulajdonságait és fajtaösszetételét vizsgáltuk a különböző biofizikai változókon és irányított osztályozási módszereken keresztül. A rövid hullámú-infravörös (SWIR) felvételeket a talajparaméterek becslésére alkalmaztuk. A lézerszkennelt pontfelhő feldolgozása utána nagy raszterfelbontású magassági modelleket deriváltunk, melyekből további származtatott adatokat állítottunk elő. A nagy felbontású ortofotókat, a kiválasztott spektrumokat, valamint a magassági modellekből készített normalizált digitális felszín modellt (ndsm=dsm-dtm) objektum alapú képkiértékeléssel a szőlősor szintű paraméterek becslésére használtunk fel. Az elkészített légifelvételek főbb paramétereit az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat A légifelvételezések főbb paraméterei LiDAR, ortofotó Hiperspektrális Szenzor Leica ALS70HP Szenzor Aisa Fenix1k Szenzor (orto) Leica RCD30 Spektrális nm tartomány nm Terepi felbontás Spektrális 12 cm (GSD) mintavételezés 3,5 nm 6,3 nm Csatornák száma 4 (R G B NIR) Csatornaszám 420 Sávok közötti átfedés 20% Terepi felbontás 1 m Képkockák közötti Sávok közötti 60% hossz átfedés átfedés 25% Átlagos pontsűrűség 4 pont/m 2 Előfeldolgozás CaliGeoPRO Átlagos pontsűrűség nadírban 2,5 pont/m 2 Mozaikkészítés ENVI 5.0 Vertikális pontosság 0,06 m Felvételezés Vegetációs időszak időpontja Vegetációs időszakon kívül Látószög (FOV) 50 Sávszélesség 1000 m Az adatok térinformatikai feldolgozását és elemzését Esri ArcGIS 10.2 és ENVI/IDL 5.0 szoftverekkel végeztük. Az objektum alapú műveleteket Trimble ecognition 8.8 szoftverrel hajtottuk végre. EREDMÉNYEK 36

5 A légifelvételek feldolgozása, minőségellenőrzése és geometriai pontosságának vizsgálata után az első feladat a borvidéken található, ténylegesen szőlőtermesztésbe vont területek, parcella szintű meghatározása volt. A parcellák körvonalát félig automatikus objektum alapú képkiértékeléssel végzetük, mely során a területnövelő módszert alkalmaztuk. A folyamatba a magassági adatokat, illetve a belőle előállított további rétegeket, valamint a hiperspektrális felvétel kiválasztott spektrumait és a számított NDVI réteget alkalmaztuk. A kapott eredményt a dűlőtérképekkel validáltuk és manuálisan ellenőriztük. Az eredményül kapott vektorgrafikus réteg a ténylegesen művelt szőlőparcellákat jelölte (4. ábra). Ezen kívül természetesen nagyobb térbeli egységet vizsgálatunk, melyek tartalmazták a felhagyott, illetve a termesztésre potenciálisan alkalmas területeket is. 4. ábra Szőlőparcella vektorgrafikus réteg és egy nagyított részlete A parcellák területe rendkívül változatos képet mutat, az átlag méret 1,1 ha, a legnagyobb egybefüggő parcella mérete több mint 30 ha, míg a legkisebb kiterjedésűé alig éri el a 0,1 ha-t. A távérzékelt adatok alapján meghatározott, ténylegesen megművelt szőlőparcellák mérete összesen 5307 ha. A parcellákban elhelyezkedő szőlőterületek biofizikai állapotát meghatározó széles és keskenysávú vegetációs indexeket számítottunk a hiperspektrális felvétel maghatározott hullámhosszú csatornáiból (pl.: Foto-kémiai Reflektancia Index, Karotin Reflektancia Index, Fotoszintetikusan Inaktív Pigmentek Indexe, stb.). Az adatok előállítsa során két részre tagolódnak a rétegek. Az egyik oldalon egy komplex rendszerbe integrálható 25x25 méteres rácshálóra átlagolva készülnek el a különböző biofizikai és szerkezeti mutatók, mint például a LiDAR adatokból előállítható tengerszint feletti magasság, kitettség, lejtőszög, fagyzugos vagy lefolyástalan területek. Az ilyen módon, logikailag egymás alá rendezett rétegek komplex geoadatbázisban kezelve minden egyes pixelről sokoldalú információt szolgáltathatnak a gazdálkodóknak. Az általános, átfogó információk mellett, a parcella szintnél részletesebb paraméterek térképezését is elvégeztük. A nagy geometriai felbontású ortofotó vörös csatornáján elvégzett élkiemelés során kapott réteget vontuk be a szegmentálási eljárásba. A művelet során létrejött parcellánkénti objektumokat az ortofotó vörös és infravörös csatornájából transzformált NDVI értékekkel osztályoztuk. A határ feletti NDVI értékkel rendelkező szegmenseket minősítettük szőlősornak, melyből szőlősor borítottságot és egyéb szőlősor paramétert tudtunk előállítani (5. ábra)

6 5. ábra Szőlősorok azonosítása (1. kép: LiDAR adatokból számított ndsm modell, 2. kép: ortofotóból számított NDVI térkép, 3. kép vektorgrafikus szőlősor réteg) A szőlősor detektáláson túl fontos volt a Kereskedőháznak, illetve a a Kereskedőházzal kapcsolatban levő szőlőtermesztőknek is a hiányzó tőkék detektálása, illetve azok aránya az egyes sorokban, parcellákban. A sorfolytonosság kimutatásához a légifelvételekből kinyert sor szegmenseket használtuk fel, a nagymértékű tőkehiányokat már a szegmenstérképen azonosítani lehetett vizuális interpretációval, de az egy vagy adott esetben két egymást követő hiányzó tőkét már nem. Ilyen esetekben szükség volt referencia szőlősor létrehozására, mely az adott sor kezdő és végpontját összekötő vektor volt. Miután félig automatikus módszerrel elkészítettük ezeket a sor vektorokat, a két réteg metszetéből tudtuk meghatározni a tőkehiányokat (6. ábra). Mivel a borvidéken több millió szőlősor található, ezért ezen adatok terepi kontrollmérésekkel történő validálása még jelenleg is folyamatban van. 6. ábra Szőlőtőke hiány detektálása (a tőkehiány piros színnel jelölve) Az alaprétegek előállítása utána az egyes parcellák nyitottságát határoztuk meg távérzékelt adatokból. Ez azt jelenti, hogy egy parcella mennyire van beárnyékolva mesterséges vagy természetes objektumokkal (pl.: fasor, domboldal, épület stb.). Ezen paraméter meghatározásához a lézerszkennelésből származó magassági adatokat, valamint az ezekből előállított, az egyes mesterséges és természetes objektum földfelszíntől számított magasságát reprezentáló normalizált digitális felszínmodellt, lejtőszög térképet, valamint a hiperspektrális felvételből számított növényborítás réteget alkalmaztuk. Az eredményül kapott mutatószám határozta meg az egyes parcellák, illetve nagyobb parcelláknál a percella részletek zártságát vagy nyitottságát (7. ábra). 38

7 7. ábra Egy minta parcella nyitottságának meghatározása (a percella a kiszámított érték szerint közepesen nyitott) KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk során bebizonyosodott, hogy a korszerű távérzékelési módszerek a mezőgazdasági monitoring eljárások mellett jól alkalmazhatóak szőlő termőhely térképezésben is. A légi adatgyűjtési módszerek a hagyományos terepi adat felvételezéssel szemben, nagy területről gyors és széleskörű adatnyerést tesznek lehetővé, mely adatok feldolgozásával sokoldalú paraméterek becsülhetőek az egyes szőlő termőhelyekre. A termőhelyi méreten túl akár parcella, szőlősor vagy tőke szintű mennyiségi és minőségi mutatók is becsülhetővé válnak. A bemutatott technológiák és adafeldolgozó, elemző módszerek segítségével előállíthatóak azok a rétegek, melyek egy komplex termőhely értékelő rendszerbe illeszthetőek. A szőlősorok detektálására és kinyerésére kidolgozott módszer megfelelő megbízhatósággal működik, de a tőkehiány pontos detektálásához szükséges referencia szőlősorok létrehozásának metodikáját még fejleszteni kell. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP D-15/1/KONV azonosító számú Távérzékelési és zöldenergia témájú célzott komplex alapkutatási programok előkészítése, hálózatosodás és felkészülés nemzetközi programokban és kezdeményezésekben való részvételre című projekt keretei között készült el. IRODALOMJEGYZÉK Bramley, R. G. V. Hamilton, R. P. (2004): Understanding variability in winegrape production systems, Australian Journal of Grape and Wine Research, 10(1), Clark, M. L., Roberts, D. A., Clark, D. B. (2005): Hyperspectral discrimination of tropical rain forest tree species at leaf to crown scales. Remote Sensing of Environment, 96, Hall, E. Louis, J. Lamb, D. (2003): Characterising and mapping vineyard canopy using high-spatial-resolution aerial multispectral images, Computers and Geosciences 29,

8 Lamb, D. W. Weedon, M. M. Bramley, R. G. V. (2004): Using remote sensing to predict grape phenolics and colour at harvest in a Cabernet Sauvigon vineyard: timing observation against vine phenology and optimising resolution, Australian Journal of Grape and Wine Research 10 (1), Lukácsy Gy. Tombor A. Goreczky A. Nagy L. Szabó J. László P. Burai P. Bekő L. Jung A. Kristóf D. Bisztray Gy. D. Báló B. (2014): Evaluation of state of vineyards and characterization of vineyard sites of the integrated area of Tokaj Kereskedőház Ltd. in Tokaj region, TERROIR KONFERENCIA Tokaj, Eger (2014. július 7-10.) Montesinos Aranda, S. Quintanilla, A. (2006): BACCHUS : methodological approach for vineyard inventory and management, European Commission DG Research, 29. Underwood, E. C., Ustin, S. L., Ramirez, C.M. (2007): A comparison of spatial and spectral image resolution for mapping invasive plants in coastal California. Environmental Management, 39, Zarco-Tejada, P. J. Berjon, A. Lopez-Lozano, R. Miller, J. R. Martin, P. Cachorro, V. Gonzalez, M. R. De Frutos, A. (2005): Assessing vineyard condition with hyperspectral indices: Leaf and canopy reflectance simulation in a row-structured discontinuous canopy, Remote Sensing of Environment 99,

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával

Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával FÉNY-TÉR-KÉP KONFERENCIA 2014. Szeptember 25-26. Szőlőterületek felmérése nagyfelbontású légi távérzékelt adatok felhasználásával Bekő László -Enyedi Péter -BuraiPéter -Lukácsy György -Kiss Alida -Tomor

Részletesebben

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Preliminary results of evaluation of biomass mapping based on hyperspectral imagery on energy tree plantation

Részletesebben

Távérzékeléssel az árvízi biztonságért

Távérzékeléssel az árvízi biztonságért Távérzékeléssel az árvízi biztonságért HUNAGI Konferencia 2013. április 4. Dr. Tomor Tamás Intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Árvízi megelőzés / felkészülés / tervezés Védekezés / beavatkozás Kárelhárítás

Részletesebben

Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján

Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján Tetőtípusok azonosítása hiperspektrális felvételek alapján Kovács Zoltán 1 Szabó Szilárd 2 Burai Péter 3 Szabó Gergely 4 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék,

Részletesebben

Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján

Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján Napenergia potenciál térképezése Debrecenben légi LIDAR adatok és légifelvételek alapján Enyedi Péter, Dr. Szabó Szilárd Fény-Tér-Kép Konferencia Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola 2015. október 29-30. Távérzékelési

Részletesebben

A Károly Róbert Főiskola távérzékelési projektjeinek bemutatása. Dr. Tomor Tamás Főiskolai docens, intézetigazgató tomor@karolyrobert.

A Károly Róbert Főiskola távérzékelési projektjeinek bemutatása. Dr. Tomor Tamás Főiskolai docens, intézetigazgató tomor@karolyrobert. A Károly Róbert Főiskola távérzékelési projektjeinek bemutatása Dr. Tomor Tamás Főiskolai docens, intézetigazgató tomor@karolyrobert.hu GIS RS - Szervezeti felépítés Károly Róbert Főiskola Távérzékelési

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. dr.

Részletesebben

Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése

Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;

Részletesebben

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán

Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó

Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó A térinformatika és a digitális távérzékelés ma intenzíven fejlődő területek, melyeknek komoly szerepe lehet

Részletesebben

KARESZ KÖZÚTI ADATGYŰJTŐ RENDSZER

KARESZ KÖZÚTI ADATGYŰJTŐ RENDSZER KARESZ KÖZÚTI ADATGYŰJTŐ RENDSZER Horváth László Budapest Közút Zrt. Informatikai és vezetéstámogatási főosztályvezető INFOTÉR Konferencia. KARESZ az Okosvárosban Smart City Gazdaság smart economy Környezet

Részletesebben

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez 5.2 Szuperszámítástechnika a tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban (beszámolók, eredmények, demók) Szármes

Részletesebben

2015.09.29. TARTALOM. Távérzékelés fogalma I. Távérzékelés fogalma II. A távérzékelés multi-koncepciója

2015.09.29. TARTALOM. Távérzékelés fogalma I. Távérzékelés fogalma II. A távérzékelés multi-koncepciója TARTALOM I. Távérzékelés fogalma, folyamata TÁVÉRZÉKELÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI a környezetszennyezés hatásvizsgálatánál II. Távérzékelt felvételek és szenzorok III. Távérzékelt felvételek feldolgozás

Részletesebben

Adatból információ digitális képelemzés kihívásai

Adatból információ digitális képelemzés kihívásai Adatból információ digitális képelemzés kihívásai Verőné Wojtaszek Malgorzata* Körmendy Endre** MEGHÍVÓ *ÓE Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet E-mail: wojtaszek.malgorzata@amk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Felhasználási területek

Felhasználási területek Távérzékelés (Remote Sensing-RS) A távérzékelés jellemzői A Távérzékelés fogalma: Olyan technológiák összessége, amely azzal foglalkozik, hogy információt gyűjt a földfelszínről illetve a felszíni vizekről

Részletesebben

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047

TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 A KRF távérzékelési és térinformatikai tevékenysége a gazdasági szférában Dr. Burai Péter főiskolai docens Zöld energiával a Zöld Magyaroszágért TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-0047 Tartalom Károly Róbert Főiskola

Részletesebben

A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN

A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN IV. Évfolyam 4. szám - 2009. december Koós Tamás koos.tamas@zmne.hu A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN Absztrakt A szerző bemutatja a

Részletesebben

Segédanyag közbeszerzések műszaki tartalmának elkészítéséhez légi felmérések esetén

Segédanyag közbeszerzések műszaki tartalmának elkészítéséhez légi felmérések esetén Segédanyag közbeszerzések műszaki tartalmának elkészítéséhez légi felmérések esetén A levegőből történő felmérés (légi távérzékelés) lebonyolítására történő ajánlattételi felhívás (függetlenül attól, hogy

Részletesebben

FÁSSZÁRÚ NÖVEKMÉNY DETEKTÁLÁSA LANDSAT FELVÉTELEK ELEMZÉSÉVEL AZ INVAZÍV FAFAJOK KISZŰRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN. BAKÓ Gábor, FÜLÖP Györk

FÁSSZÁRÚ NÖVEKMÉNY DETEKTÁLÁSA LANDSAT FELVÉTELEK ELEMZÉSÉVEL AZ INVAZÍV FAFAJOK KISZŰRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN. BAKÓ Gábor, FÜLÖP Györk Tájökológiai Lapok 13 (1): 149-162. (2015) FÁSSZÁRÚ NÖVEKMÉNY DETEKTÁLÁSA LANDSAT FELVÉTELEK ELEMZÉSÉVEL AZ INVAZÍV FAFAJOK KISZŰRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN BAKÓ Gábor, FÜLÖP Györk Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-

Részletesebben

Hiperspektrális spektrumkiértékelés és szeparáció-vizsgálat MS Excel-ben 1

Hiperspektrális spektrumkiértékelés és szeparáció-vizsgálat MS Excel-ben 1 Hiperspektrális spektrumkiértékelés és szeparáció-vizsgálat MS Excel-ben 1 Kovács Zoltán Szabó Szilárd Szalóki Annamária Gyöngyös, 2014. IX. 25. 1 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság

Részletesebben

KÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA. Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban

KÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA. Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban ISMERTETŐK KÁDÁR IVÁN BARTHA KAROLINA NAGY BEÁTA DR. FÁBIÁN ZSÓFIA Térstatisztika a Központi Statisztikai Hivatalban A KSH térstatisztikai rendszere A KSH térstatisztikai rendszerének célja, hogy a megfigyelt

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 7.

Fotointerpretáció és távérzékelés 7. Fotointerpretáció és távérzékelés 7. A GIS és a távérzékelés Verőné Wojtaszek, Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 7. : A GIS és a távérzékelés Verőné Wojtaszek, Malgorzata Lektor : Büttner, György

Részletesebben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben Lovas Tamás Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom - Térinformatika Adatnyerés Távérzékelési technológiák

Részletesebben

Földhasználati tervezés és monitoring 3.

Földhasználati tervezés és monitoring 3. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Földhasználati tervezés és monitoring 3. FHT3 modul Távérzékelés, mint földhasználati adatforrás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Fotogrammetria a FÖMI-nél

Fotogrammetria a FÖMI-nél Fotogrammetria a FÖMI-nél ELTE GISday Budapest 2013.11.20. Földmérési és Távérzékelési Intézet Petrányi Bernadett fotogrammetriai csoportvezető, Balla Csilla fotogrammetriai tanácsadó Általános fotogrammetriai

Részletesebben

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Zárójelentés Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Az autonóm mobil robotok elterjedése növekedést mutat napjainkban az egész hétköznapi felhasználástól kezdve az ember

Részletesebben

EGYÜTTESÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS CSOPORTUNK HAZAI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

EGYÜTTESÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS CSOPORTUNK HAZAI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Bakó Gábor 1 A TÁVÉRZÉKELÉS, A FOTOGRAMMETRIA, A TÉRKÉPÉSZET ÉS A TÉRINFORMATIKA EGYÜTTESÉNEK ALKALMAZÁSA ÉS CSOPORTUNK HAZAI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS A légi fotogrammetria gyakorlati elterjedését

Részletesebben

Légifelvételek költséghatékony osztályozási módszereinek kidolgozása az erdőgazdálkodás és a nemzeti parkok számára

Légifelvételek költséghatékony osztályozási módszereinek kidolgozása az erdőgazdálkodás és a nemzeti parkok számára Bot. Közlem. 100(1 2): 63 76, 2013. Légifelvételek költséghatékony osztályozási módszereinek kidolgozása az erdőgazdálkodás és a nemzeti parkok számára Bakó Gábor és Gulyás Gábor 2310 Szigetszentmiklós,

Részletesebben

E-Government Tanulmányok XL.

E-Government Tanulmányok XL. E-Government Tanulmányok XL. Légi fényképezés a gazdálkodásban és a közszolgáltatásban Arial Photogrammetry in Economy and Public Services Írta és fényképezte: Bakó Gábor Lektorálták: Licskó Béla, Tózsa

Részletesebben

Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés

Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés Berényi Attila Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Témavezető:

Részletesebben

Mart gránitfelület-élek minősítése és kitöredezéseinek vizsgálata technológiai optimalizálás céljából

Mart gránitfelület-élek minősítése és kitöredezéseinek vizsgálata technológiai optimalizálás céljából Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar Gyártástudomány és technológia Tanszék DOKTORI TÉZISFÜZET Mart gránitfelület-élek minősítése és kitöredezéseinek vizsgálata technológiai

Részletesebben

Műszaki Dokumentáció

Műszaki Dokumentáció Műszaki Dokumentáció Vállalkozási szerződés térinformatikai felmérések, feldolgozások beszerzése tárgyú közbeszerzési eljáráshoz 1. A FELADAT MEGFOGALMAZÁSA Az Árvízi veszély- és kockázati térképezés és

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 1. Geodézia Fotogrammetria Mesterséges holdak GEOMETRIAI

Részletesebben

Geoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak

Geoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai szakember szakirányú továbbképzési szak távoktatásos szakirányú továbbképzés Szakindítási dokumentáció Székesfehérvár, 2014. TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap

Részletesebben

Országos Digitális Felületmodell (ODF) előállítása előzmények. Zboray Zoltán

Országos Digitális Felületmodell (ODF) előállítása előzmények. Zboray Zoltán Országos Digitális Felületmodell (ODF) előállítása előzmények alosztályvezető HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Felmérő osztály, Fotogrammetriai alosztály GISopen Konferencia Székesfehérvár, 2012.

Részletesebben

A mezőgazdaság jövője

A mezőgazdaság jövője Zelenák Dávid Óbudai Egyetem NIK, 2013 A mezőgazdaság jövője Döntéstámogató rendszerek a Mezőgazdaságban "Mint sok sportágban az időzítés - minden. Megfelelő pillanatban egy üzleti húzás lehet eredményes,

Részletesebben

A szőlő- és gyümölcsös-ültetvények teljes körű felmérése és megújúló statisztikája

A szőlő- és gyümölcsös-ültetvények teljes körű felmérése és megújúló statisztikája Magyar Agrárinformatikai Szövetség Hungarian Association of Agricultural Informatics Agrárinformatika Folyóirat. 2010. 1. évfolyam 1. szám Journal of Agricultural Informatics. 2010 Vol. 1, No. 1 A szőlő-

Részletesebben

Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál

Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál Információtartalmú elemzések a közlekedéseredetű szennyezőanyagok hatásvizsgálatánál Kozma-Bognár Veronika 1 Szabó Rita 2 Berke József 2 1 ügyvivő szakértő, Pannon Egyetem, Meteorológia és Vízgazdálkodás

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gonda Cecília. Témavezető: Dr. habil Bai Attila egyetemi docens

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gonda Cecília. Témavezető: Dr. habil Bai Attila egyetemi docens Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZŐLŐVENYIGE SZEREPE ÉS FELHASZNÁLÁSI MÓDJA A HELYI BIOMASSZA-HASZNOSÍTÁSBAN Gonda Cecília Témavezető: Dr. habil Bai Attila egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM Ihrig

Részletesebben

Döntéstámogató rendszerek a környezetvédelemben és a környezetgazdálkodásban

Döntéstámogató rendszerek a környezetvédelemben és a környezetgazdálkodásban Döntéstámogató rendszerek a környezetvédelemben és a környezetgazdálkodásban Döntéstámogató rendszerek a környezetvédelemben és a környezetgazdálkodásban...1 Környezetgazdálkodási döntéstámogató rendszerek...2

Részletesebben

ÉPÍTSÜNK ŰRSZONDÁT! - FIZIKATANÍTÁS ÉRDEKESEN

ÉPÍTSÜNK ŰRSZONDÁT! - FIZIKATANÍTÁS ÉRDEKESEN ÉPÍTSÜNK ŰRSZONDÁT! - FIZIKATANÍTÁS ÉRDEKESEN ÖSSZEFOGLALÁS Hudoba György Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ, Székesfehérvár, hudoba.gyorgy@arek.uni-obuda.hu, az ELTE Fizika Tanítása doktori program

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 6.

Fotointerpretáció és távérzékelés 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Wojtaszek Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 6. FOI6 modul A távérzékelés alkalmazási területeinek áttekintése SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében

A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében A térinformatika lehetőségei a veszélyes anyagok okozta súlyos ipari balesetek megelőzésében Kovács Zoltán főiskolai docens Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Bevezetés Korunk egyik legdinamikusabban

Részletesebben

A technológiáról. A GeoDrone projektek jellemzői:

A technológiáról. A GeoDrone projektek jellemzői: A technológiáról kis területekről (néhány km2) vagy 10-20 km vonalas létesítményről kis magasságból (50-300 m) nagy felbontású-, nagy sűrűséggel készített légifénykép-sorozat Ortofotó-mozaik Digitális

Részletesebben

A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel

A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 Berényi Attila 1,3 dr. Barsi Árpád 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2 Hidak

Részletesebben

A térinformatika helye és szerepe a Geoview Systems kutatás-fejlesztési projektjeiben

A térinformatika helye és szerepe a Geoview Systems kutatás-fejlesztési projektjeiben A térinformatika helye és szerepe a Geoview Systems kutatás-fejlesztési projektjeiben Dely Ferenc - Bencsik György Geoview Systems Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Geoview Systems éppen 20 éve kezdte el működését,

Részletesebben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com

Részletesebben

A társadalmi térinformatika értelmezési lehetőségei

A társadalmi térinformatika értelmezési lehetőségei TÁRSADALOM ÉS TÉRINFORMATIKA INNOVATÍV MÓDSZEREK A TÁRSADALOM TERÜLETI KUTATÁSÁBAN Tudományos konferencia, 2009. november 7. A társadalmi térinformatika értelmezési lehetőségei dr. Jakobi Ákos Eötvös Loránd

Részletesebben

Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal

Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal Elektronikai javítási folyamatok modellezése Markov-láncokkal Absztrakt Jónás Tamás Tóth Zsuzsanna Eszter Kutatásaink során azt vizsgáltuk, hogy az elektronikai javítási folyamatok, mint sztochasztikus

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej

Részletesebben

Gépjármű fekete doboz az útvonalrekonstrukció új eszközei

Gépjármű fekete doboz az útvonalrekonstrukció új eszközei Gépjármű fekete doboz az útvonalrekonstrukció új eszközei Dr. Melegh Gábor Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszék H-1111 Budapest Stoczek u. 6 melegh@auto.bme.hu Dr. Szalay Zsolt Inventure Autóelektronikai

Részletesebben

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése

Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv Űrfelvételek: a kínálatból kell választani 1 Mesterséges

Részletesebben

Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapján

Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapján Seventh Hungarian Conference on Computer Graphics and Geometry, Budapest, 204 Digitális képérzékelők egységes paraméterezése információtartalom és fraktálszerkezet alapán Berke József Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció

erő/nyomaték további kapcsolások, terhelések első kapcsolás, terhelés oldás, leterhelés deformáció 00/3 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS QUALITY ASSURANCE R&R VIZSGÁLATOK FEJLESZTÉSE TRENDES JELLEMZŐ MÉRÉSI RENDSZERÉRE DEVELOPMENT OF R&R STUDIES ON THE MEASURING SYSTEM OF TREND CHARACTERISTIC GREGÁSZ TIBOR PATAKI

Részletesebben

Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO)

Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) Építésügyi Monitoring Rendszer (ÉMO) komplex működését biztosító településrendezési tervek digitalizálása Balla Csilla Fotogrammetriai tanácsadó Földmérési és Távérzékelési Intézet A Belügyminisztérium

Részletesebben

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010.

OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. OTKA Zárójelentés 2006-2010. Publikációk 2009-2010. ZÁRÓJELENTÉS szakmai beszámoló OTKA-azonosító: 63591 Típus: K Szakmai jelentés: 2010. 04. 02. Vezető kutató: Illés Béla Kutatóhely: Anyagmozgatási és

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

Az országos mérések feldolgozása, tapasztalatai

Az országos mérések feldolgozása, tapasztalatai Az országos mérések feldolgozása, tapasztalatai Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Martin János Szakképző Iskola Miskolc 4 1.1. Az OKM 2006 FIT-jelentés elemzése és iskolai tapasztalatai 4 1.2. Egyéni fejlesztési

Részletesebben

Vegetációtérképezés nagyfelbontású valósszínes- és multispektrális légifelvételek alapján

Vegetációtérképezés nagyfelbontású valósszínes- és multispektrális légifelvételek alapján 152 KITAIBELIA XVIII. évf. 1-2. szám pp.: 152 160. Debrecen 2013 Vegetációtérképezés nagyfelbontású valósszínes- és multispektrális légifelvételek alapján BAKÓ Gábor Szent István Egyetem, H-2100 Gödöllő,

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I.

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. AZ ADATBÁZIS FOGALMA Az adatbázis tágabb értelemben egy olyan adathalmaz, amelynek elemei egy meghatározott tulajdonságuk alapján összetartozónak tekinthetők. Az adatbázis-kezelőknek

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.

Részletesebben

Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2. Hidak és Szerkezetek Tanszék, BME 3. Piline Kft. lézerszkenneléses eljárás milyen módon támogathatja

Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2. Hidak és Szerkezetek Tanszék, BME 3. Piline Kft. lézerszkenneléses eljárás milyen módon támogathatja A dunaújvárosi Pentele híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 dr. Barsi Árpád 1 Polgár Attila 3 Kibédy Zoltán 3 dr. Detrekői Ákos 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria

Részletesebben

PONTASÍTÁSOK a 2015/S 126-230625 számú közbeszerzés belvízi csatorna-modellek előállítására vonatkozó Műszaki Dokumentációjához

PONTASÍTÁSOK a 2015/S 126-230625 számú közbeszerzés belvízi csatorna-modellek előállítására vonatkozó Műszaki Dokumentációjához PONTASÍTÁSOK a 2015/S 126-230625 számú közbeszerzés belvízi csatorna-modellek előállítására vonatkozó Műszaki Dokumentációjához A dokumentum célja Jelen dokumentum a 2015/S 126-230625 számú közbeszerzési

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Jancsó Tamás. Fotogrammetria 12. FOT12 modul. Digitális fotogrammetria

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Jancsó Tamás. Fotogrammetria 12. FOT12 modul. Digitális fotogrammetria Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Jancsó Tamás Fotogrammetria 12. FOT12 modul Digitális fotogrammetria SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LVI.

Részletesebben

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb

Részletesebben

Számítógépes képelemzés projektmunkák 2012

Számítógépes képelemzés projektmunkák 2012 Számítógépes képelemzés projektmunkák 2012 Automatikus panorámakép készítés Készíts néhány képet a Dóm térről (vagy a város más területéről) úgy hogy a képek között legalább 20% átfedés legyen, és a kívánt

Részletesebben

LÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 3D-S VIZUALIZÁCIÓ ELLENŐRZÉSE CÉLJÁBÓL

LÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 3D-S VIZUALIZÁCIÓ ELLENŐRZÉSE CÉLJÁBÓL Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Berke Dávid LÉGIFELVÉTELEK ÁTFEDÉS VIZSGÁLATÁT MEGVALÓSÍTÓ ALGORITMUS

Részletesebben

Az e-marketing szerepe a marketing mai gyakorlatában

Az e-marketing szerepe a marketing mai gyakorlatában A MARKETING ESZKÖZEI Az e- szerepe a mai gyakorlatában Milyen stratégiákat követnek a brit és az új-zélandi vállalkozások? Egy legutóbbi kutatás három fő irányt mutatott ki. A cégek egyharmada továbbra

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások

Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola Tézisfüzet Kétdimenziós mesterséges festési eljárások. Hatások és alkalmazások Kovács Levente Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Témavezet

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai 207 Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai Az Erdészettudományi Közlemények és az Acta Silvatica & Lignaria Hungaria (ASLH) kölcsönösen közlik a másik

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés 7.

Nagyméretarányú térképezés 7. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés 7. NMT7 modul Digitális fotogrammetriai módszerek és dokumentálása DAT készítéséhez SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék Légi fotogrammetria A légi fotogrammetria bemenő adatai az analóg vagy digitális légifényképek. Analóg fényképező kamara és egy légifelvétel. A fényképezés geometriai modellje centrális perspektíva. Ebben

Részletesebben

Rod Eye Digital User Manual

Rod Eye Digital User Manual Rod Eye Digital User Manual Version 1.0 EN,,,,,,,,,,,, A B 4 3 5 1 4 6 7 2 3 2 8 6a 1 7 6 6c 6b 5 13 E 12 11 10 7 13 9 Használati utasítás magyar A használati utasítás fontos Biztonsági Előírásokat és

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

Bírálat. Farkas András

Bírálat. Farkas András Bírálat Farkas András Közlekedési rendszerek fejlesztése és értékelése többtényezős döntési eljárások felhasználásával (Appraisal and Development of Transportation Systems Using Multiple Criteria Decision

Részletesebben

MULTISPEKTRÁLIS FELVÉTELEK ALAPJÁN KÉSZÜLŐ TEMATIKUS TÉRKÉPEK MINŐSÉGE, A TEREPI FELBONTÁS ÉS A KÉPMINŐSÉG FÜGGVÉNYÉBEN

MULTISPEKTRÁLIS FELVÉTELEK ALAPJÁN KÉSZÜLŐ TEMATIKUS TÉRKÉPEK MINŐSÉGE, A TEREPI FELBONTÁS ÉS A KÉPMINŐSÉG FÜGGVÉNYÉBEN Tájökológiai Lapok 8 (3): 1 00 (2010) 1 MULTISPEKTRÁLIS FELVÉTELEK ALAPJÁN KÉSZÜLŐ TEMATIKUS TÉRKÉPEK MINŐSÉGE, A TEREPI FELBONTÁS ÉS A KÉPMINŐSÉG FÜGGVÉNYÉBEN BAKÓ Gábor Szent István Egyetem Interspect

Részletesebben

Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel

Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 340 351, 2015 Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel Tanács Eszter SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A művelést segítő szenzorok és monitorok I. 139.lecke Globális helymeghatározás

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. SMART MOBILITY VÍZIÓJA

A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. SMART MOBILITY VÍZIÓJA A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. SMART MOBILITY VÍZIÓJA 1 SMART KORSZAK Az okos város, ország minimális mennyiségű erőforrás felhasználásával, maximális hatékonysággal biztosít minőségi szolgáltatásokat a

Részletesebben

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás

A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás A környezetelemzési komplex tudástér modell alkalmazása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezésben Dr. Bulla Miklós, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Zseni

Részletesebben

A távérzékelés és fizikai alapjai 2. Alkalmazási példák (I.)

A távérzékelés és fizikai alapjai 2. Alkalmazási példák (I.) A távérzékelés és fizikai alapjai 2. Alkalmazási példák (I.) Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KMR-2010-0003

Részletesebben

SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN

SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN Cser Ádám ZMNE KMDI adam.cser@ge.com SZEMLÉLETES RÉSZINFORMÁCIÓK INTEGRÁCIÓS PROBLÉMÁINAK VIZSGÁLATA A VIRTUÁLIS VALÓSÁGOT TEREMTŐ SZIMULÁTOROK ALAPJÁN Absztrakt Az ember környezetét érzékszervein keresztül

Részletesebben

ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN

ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN ZÖLDTETŐK FEJLESZTÉSI KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Oláh András Béla Bevezetés Napjaink nagyvárosi zöldfelületeinek tárgyalásakor immár nem lehet figyelmen kívül hagyni a zöldtetőket

Részletesebben

Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában

Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Elek István Klinghammer István Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, MTA Térképészeti és Geoinformatikai

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Mérőberendezés nagysebességű vasútvonalak vágány- és kitérőszabályozásának előkészítésére és ellenőrzésére

Mérőberendezés nagysebességű vasútvonalak vágány- és kitérőszabályozásának előkészítésére és ellenőrzésére Mérőberendezés nagysebességű vasútvonalak vágány- és kitérőszabályozásának előkészítésére és ellenőrzésére Measuring instrument for the setting out and checking of the railtrack and turnout tamping on

Részletesebben

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL CLIMATE ACTION Directorate A International and Climate Strategy CLIMA.A.3 Monitoring, Reporting, Verification NEM LEKTORÁLT FORDÍTÁS! (A lektorálatlan fordítást

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Növényvédelmi Tanszék Doktori Iskola vezető Prof. Dr. Kuroli Géza az MTA doktora Alprogramvezető

Részletesebben