ZÁRÓTANULMÁNY TANULMÁNY FENNTARTHATÓ ZÖLDFOGLALKOZTATÁS BORSODBÓTÁN

Átírás

1 ZÁRÓTANULMÁNY TANULMÁNY FENNTARTHATÓ ZÖLDFOGLALKOZTATÁS BORSODBÓTÁN TÁMOP /1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Konvergencia régiók Borsodbóta, március 30. 1

2 Tartalom Oldalszám 1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 2 2. PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE EGY 3 NAPOS SZEMINÁRIUM KERETÉBEN, AHOL MINDEN SZAKMAI MUNKATÁRS ÉS KÜLSŐ SZAKÉRTŐ RÉSZT VESZ. 3. AZ EGYÉNEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI, DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER 4. CÉLCSOPORT BEVONÁSA ALAPKOMPETENCIA MÉRÉS A KÉPZÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A PROJEKT MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERE 7. A PROJEKT NYOMON KÖVETÉSI ÉS UTÓGONDOZÁSI FOLYAMATA 8. A PROJEKT EREDMÉNYEI ÉS A SZINERGIA BIZTOSÍTÁSA

3 1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A projekt a Zöld munkahelyek létrehozása, kialakítása témakörben olyan fenntartható innovatív szolgáltatási és foglalkoztatási modell létrehozását hajtotta végre Borsodbóta és Sáta és a környező településeken, amely elősegítette a munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra történő belépését. Tekintettel arra, hogy a településeken nagyon beszűkültek a munkáltatói igények és a szakképzett munkaerő is korlátozott, a projekt mindkét terület fejlesztését megcélozza a településeket körbevevő környezeti feltételek kihasználásával. Ennek keretében a Sátát és Borsodbótát körülvevő részben magán kézben, részben önkormányzati tulajdonban, részben pedig természetvédelmi területekhez tartozó nagyrészt elhanyagolt erdőségek területén energiaerdők telepítésére biomassza termelés, valamint faapríték feldolgozására került sor. Mindkét tevékenység hosszútávú fenntartása a tapasztalatok és az előzetes tárgyalások és számítások során olyan bevételt képes generálni az erdőgazdálkodásból származó bevételekkel együtt, melyek alapján megalapozott volt a projekt. A tüzelhető biomassza termelés (energia erdő), feldolgozás (faapríték készítés) és hasznosítás területén történő támogatott foglalkoztatáson túl, térségi szinten történő potenciális foglalkoztatók megkeresésével, új munkahelyek feltárásával a modell térségi, megyei, majd szakmai politikai szinten történő adaptálására is sor került. például. Bóta-Sáta Szociális Szövetkezet pályázat. Ezt bizonyítják a következő adatok is. 3

4 * forrás: KSH nyilvántartás 4

5 5

6 * forrás: KSH nyilvántartás Statisztikai adatok alapján a háztartási energiafelhasználásban a tűzifa aránya az 1990 évi 5,0%-hoz képest 2007-re 13,0%-ra növekedett. Egyúttal az energia kiadások alakulása is a növekvő volument követve változott. Észak-Magyarország a háztartások energia kiadásaiban 2007-ben 11,5%-kal részesült. Ennek 13,7%-a szilárd tüzelőanyagokkal történő energia felhasználás, amelynek jelentős része a tűzifa felhasználás. Ez az adat is alátámasztja a projekt tervezést és megvalósítást is. A régióban nem változott a munkanélküliség alakulása: 6

7 * forrás: KSH nyilvántartás * forrás: KSH nyilvántartás A 90/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról a régió elmaradottságát ismételten bizonyítja. A járások komplex mutató alapján - emelkedő sorrendbe állított listáján az Ózdi Járás a 12. helyet foglalja el. Régió Megye Járás Lakónépesség A komplex mutató értéke Kedvezményezett járás Fejlesztendő járás Komplex programmal fejlesztendő járás (2013. XII. (46,79 (a népesség (a népesség SSZ. 31.) alatt) 15%-a) 10%-a) 12. ÉM BAZ Ózdi , A kedvezményezett járások listája 90/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet - 1. Értelmező rendelkezések 1. (1) A járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe 7

8 venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét és a számítás módszertanát az 1. melléklet tartalmazza. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, 4. komplex programmal fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, 5. regionális szempontból kedvezményezett járások: e rendelet figyelembevételével a regionális területfejlesztési konzultációs fórumok által kijelölt járások, Régió Megye Járás Kedvezményezett járás Fejlestendő járás Komplex programmal fejlesztendő járás Észak- Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén Ózdi A felsorolt adatok bizonyítják a projekt tervezést. A projekt megvalósított céljai Hosszú távú cél A Zöld munkahelyek megújuló energiaforrások-területén innovatív, a munkaerő-piac minden szereplőjét (munkáltató, munkavállaló) támogató kísérleti szolgáltatási és foglalkoztatási modell létrehozása és régiós szinten történő adaptációja. Közvetlen célok I. Energia erdők telepítésével és biomassza készítésével a zöld munkahelyek területén megteremtett és pályázatok, illetve szerződések útján fenntartható munkahelyek feltárása, a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának növelésével történő munkába segítése. 8

9 II. III. A szerződéskötések után a tartós foglalkoztatás megteremtésével hozzájárulni a térségből elvándorló fiatal munkaerő megtartásához, a foglalkoztathatóság növeléséhez Energiaerdők telepítésével biomassza készítés beindítása a térségben, valamint a faapríték előállítás folyamatának beindítása. Részcélok - A projekt területének gazdasági és társadalmi jellemzőinek feltérképezése, a projekt szükségességének, társadalmi és gazdasági hasznának, és fenntarthatóságának alátámasztása. - A munkaerő-piacra hosszabb szünet után visszatérők, készségeinek és ismereteinek megújítása, új ismeretek elsajátítása - Olyan egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló képzés tartása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő - Szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküli vagy inaktív emberek szakmai képzése - Olyan, az egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló tanácsadás biztosítása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő - A tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése - A célcsoport szükségletei számára megfelelő munkahely felkutatása, beleértve az internetes álláskeresést és a célcsoport ilyen irányú motiválását - A munkáltató és a munkatársak felkészítése a hátrányos helyzetű munkavállaló fogadására, foglalkoztatására - Az újonnan munkába állók munkahelyi befogadását támogató szolgáltatások kialakítása. - A képzéshez és munkahelyteremtéshez szükséges tárgyi eszközök megteremtése 9

10 A projekt szakmai megvalósításának elemei 1. Projektben résztvevők felkészítése egy 3 napos szeminárium keretében, ahol minden szakmai munkatárs és külső szakértő részt vesz. 2. Módszertan és dokumentációs rendszer kifejlesztése 3. Célcsoport bevonása alapkompetencia mérés 4. Egyéni fejlesztési tervek készítése (mentor, tanácsadó, foglalkoztatás szervező, képzési tanácsadó) 5. Szociális és alapkompetencia tréning és szakmai és munkakompetencia képzések 6. Egyéni támogató szolgáltatások nyújtása (képzési, mentális, pályaorientációs tanácsadás) 7. Potenciális munkáltatók felkutatása, tanácsadás munkáltatóknak. 8. Energiaerdők telepítése, gondozása 9. Munkába segítési folyamat 10. Támogatott foglalkoztatás és továbbfoglalkoztatás 11. Utógondozás a befogadó munkahelyeken 12. A projekt adaptációját előkészítő módszertani anyag elkészítése 10

11 2. PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐK FELKÉSZÍTÉSE EGY 3 NAPOS SZEMINÁRIUM KERETÉBEN, AHOL MINDEN SZAKMAI MUNKATÁRS ÉS KÜLSŐ SZAKÉRTŐ RÉSZT VESZ. Résztvevők: projektmenedzser monitoring munkatárs pénzügyi vezető képzésszervező szakmai vezető kommunikációs munkatárs projekt adminisztrátor foglalkoztatás szervező 1 képzésszervező munkatárs foglalkoztatás szervező 2 mentor munkavezető kommunikációs tanácsadó OFA szakértő Témakörök: Projektmenedzsment bemutatása. Projekt tartalmi ismertetése. Gantt-diagram. Feladat mátrix. Dokumentumok tervezése. Indikátorok értelmezése. Módszertan és dokumentációs rendszer terv. Célcsoport bevonásának rendszere Alapkompetencia mérés 11

12 Képzések tartalmi azonosítása. Támogatott foglalkoztatás. Foglalkoztatás. Projekt szintű indikátorok Mutató neve Projektbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Munkaerő-piaci képzésbe vontak száma Képzést sikeresen befejezett hátrányos helyzetű emberek száma Egyéni szükségletekre épülő tanácsadásban résztvevők száma Min. 6 hónapos foglalkoztatásban részt vett hátrányos helyzetű emberek száma A munkaerő-piaci integrációt segítő kidolgozott módszer, eszköz Típus (output/eredmény Mértékegység Mutató forrása Kimenet 50 Fő Időközi beszámoló Kimenet 50 Fő Időközi beszámoló Eredmény 50 Fő Időközi beszámoló Kimenet 50 Fő Időközi beszámoló Eredmény 20 Fő Időközi beszámoló Kimenet 4 Db Záró beszámoló Képzési rendszer: A célcsoport olyan összetett képzési rendszerben vett részt, ahol egy fő nem egy képzettséget, hanem egymással összefüggő képzettségek sorát kapta Tekintettel arra, hogy mindegyik képzés az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódott, a képzésben résztvevők egyedülálló specialistákká válnak, amelyek hatványozottan növelték munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeiket. 12

13 A szakmai, munkakompetenciákat fejlesztő képzések ábrája: Szocializációs tréning: Vállalkozási ismeretek: Erdőművelő: Emelőgépkezelő: Motorfűrészkezelő: Fakitermelő: Mezőgazdasági vontató vezető "C" kategóriás tehergépjármű vezetői alapképzés Támogatott foglalkoztatás: A kompetencia mérésen 62 fő vett részt a következő megosztásban: Borsodbóta Sáta 37 fő 25 fő A kompetenciamérés feldolgozása után kerültek kiválasztásra a projekt további elemeiben közreműködők. Az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek elkészítését követően az 50 fő célcsoporttag a projekt képzési szakaszába lépett. Minden célcsoporttag résztvevője volt a Készségfejlesztő, szocializációs tréningnek, (50 fő) Ezt követően Az egyéni szakmafejlesztési és cselekvési tervek alapján (egyéni kompetenciák, készségek és motiváció, valamint a tréning eredmények alapján) az 50 fő képzése 3 irányban történt. a) Energia erdők telepítésével foglalkozó szakemberek képzése b) A szállítással, fuvarozással kapcsolatos szakirányban történő szakemberek képzése c) Vállalkozóvá válásra felkészítő képzésen 10 fő vett részt 13

14 Sorszám I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév Ismertetett Gantt- diagram: Pályázó neve: Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó-, Településszépítő-, Környezetvédő - és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesület Pályázó címe: Páylázati azonosító: Felelős/közreműködő Tevékenység Megvalósulási idő intervallum / Határidő ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ: pr. menedzsment szakmai megvalósítók Projekt résztvevők felkészítő szemináriuma - műhelymunka pr. menedzsment+megvalósítók külső szakértők ,1 Tájékoztató nap - Nyító konferencia (100 fő) Módszertan kialakítása: Az egyéneket támogató szolgáltatási rendszer módszertani és dokumentációs rendszerének kidolgozása pr. menedzsment+megvalósítók szakmai vezető külső szakértők külső szakértők

15 4,1 4,2 5. 6,1 6,2 6,3 6,4 6,5 Célcsoport bevonása: Egyéni alapkompetenciák mérési tesztek kidolgozása Célcsoport bevonása: Kompetencia mérés és értékelés elkészítése (50 fő) Egyéni szakmafejlesztési tervek létrehozása Képzés: Készségfejlesztő, szocializációs tréning- 3 csoport 50 fő (20 nap) Képzés: Vállalkozóvá válásra felkészítő képzés (10 fő, 25 nap)) Képzés. Motorfürészkezelő OKJ képzés (30 fő, 51 nap) Képzés: Erdőművelő OKJ képzés (30 fő, 28 nap) Képzés: Fakitermelő OKJ képzés (30 fő, 70 nap) szakmai vezető külső szakértő szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető Egyéni képzési tanácsadó, mentor, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, külső szakértő képző szervezet (tréner) képző szervezet (oktató) képző szervezet (oktató) képző szervezet (oktató) képző szervezet (oktató) folyamatosan

16 6,6 6,7 6,8 7,1 7,2 7,3 Képzés: Emelőgépkezelő - kivéve targonca OKJ (10 fő, 17 nap) Képzés: Mezőgazdasági vont. vez (5 fő, 25 nap) Képzés: Tehergépkocsi vezető.(5 fő, 30 nap) Szolgáltatások: Képzési tanácsadás Szolgáltatások: Pályaorientációs tanácsadás Szolgáltatások: Mentálhigiénés tanácsadás szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó, mentor, képzés szervező,munka vezető, Egyéni képzési tanácsadó külső szakértők külső szakértők képző szervezet (oktató) képző szervezet (oktató) képző szervezet (oktató) , Támogatott foglalkoztatás Utógondozás a befogadó munkahelyeken Tolerancia Erősítő program: munkavállalók fóruma (1alkalom/év=2 db) szakmai vezető munkavezető mentor szakma vezető szakma vezető mentor, monitoring munkatárs projektmenedzsment és megvalósítók külső szakértők és

17 Záró konferencia (100 fő) Záró tanulmány elkészítése (Eredmények, szakmafejlesztési javaslatok, Országos adaptáció előkészítése Továbbfoglalkoztatás (3 hónap) szakma vezető szakmai vezető projektmenedzsment és megvalósítók külső szakértők szakmai vezető munkavezető mentor külső szakértők Kommunikáció és nyilvánosság 15 Monitoring 16 Eszközbeszerzés szakmai vezető szakmai vezető szakmai vezető kommunikáció munkatárs monitoring munkatárs foglalkoztatás szervezők projektmenedzsment és megvalósítók projektmenedzsment és megvalósítók munkavezető A projekt teljes ideje alatt

18 3. AZ EGYÉNEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI, DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER A projekt egyik célja volt, olyan új, a célcsoportnál eddig nem alkalmazott, az egyént támogató komplex kompetenciafejlesztés és szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése, melynek keretében a célcsoport foglalkoztathatósága egyéni kompetenciafejlesztéssel (szociális, szakmai munka) és egyéni szükségletekre épülő szolgáltatások nyújtásával erősödik. A tevékenységek egyidejű eddig nem együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a célcsoport munkaerő piaci esélyeit növelje, felszámolja a hátrányos helyzetből adódó képesség-, készség- és képzettségbeli, valamint a munkatapasztalatbeli hiányosságait. A projekt egyéneket támogató szolgáltatási rendszere A módszertani és dokumentációs útmutató célja Az egyének viszonylatában, a szakmafejlesztésre vonatkozó általános ismeretek bemutatásán túl, az egyéneket támogató tevékenységek és a tevékenységekhez tartozó dokumentációs rendszer ismertetése. A projekt célokkal való összhangban a további célja a következő tevékenységek támogatása: - A munkaerő-piacra hosszabb szünet után visszatérők, készségeinek és ismereteinek megújítása, új ismeretek elsajátítása. - Olyan egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló képzés tartása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő. - Szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküli vagy inaktív emberek szakmai képzése. - Olyan, az egyéni szükségletekre, képességekre fókuszáló tanácsadás biztosítása, mely az egyén aktív tanulását segíti elő. - A tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése. - A célcsoport szükségletei számára megfelelő munkahely felkutatása, beleértve az internetes álláskeresést és a célcsoport ilyen irányú motiválását. 18

19 Az egyéneket támogató rendszer, a munkáltatókat támogató folyamat, és a nyomon követés, utógondozás tevékenységének kapcsolata A projekt a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldalának igényfelmérését követően, a két oldal közelítését valósította meg a következő tevékenységeivel: Kínálati oldalon (egyén) - kompetenciaméréssel - szakmai képzések lebonyolításával, - szolgáltatások nyújtásával, - nyomon követéssel. Keresleti oldalon: (munkáltatói kereslet) - a munkaerő-piac keresleti oldalán történő munkalehetőség és foglalkoztatási programok feltárásával, - potenciális munkáltatók felkutatásával és munkakörök regisztrálásával, - a pontos munkaköri tevékenységek meghatározásával (munkakör-elemzés), a munkába állás pontosításával, - támogatott és továbbfoglalkoztatással. Kereslet és kínálati oldalon egyaránt: - támogatott foglalkoztatás ideje alatt történő nyomon követés, utógondozás folyamatával, - továbbfoglalkoztatás ideje alatt történő nyomon követés, utógondozás tevékenységével. Támogató szolgáltatások Egyéni képzési tanácsadás Megvalósító: egyéni képzési tanácsadó 19

20 A képzési tanácsadás célja azv olt, hogy a érdeklődő egyén számára a tanácsadóval közösen megtalálni a legmegfelelőbb képzési lehetőséget. Képzési szükségleten az egyén olyan szükségletét értjük, amelynek kielégítése hozzásegíti ahhoz, hogy a jelenleg meglévő kompetenciákkal végezhető munkaköri feladatokat magasabb szinten/színvonalon végezhesse, a jelenleg meglévő kompetenciákat továbbfejlesztve, kiegészítve új feladatokat lásson el illetve új kompetenciákat sajátítson el a jelenlegi vagy új feladatok korszerű végzése érdekében. Tartalma: - képzési programok feltételeinek/körülményeinek ismeretében komplex tájékoztatás az egyén felől érkező igényeknek megfelelően, - a képzés alapadatai mellett a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetése, az érdeklődő képességeihez és igényeihez mért kínálat kialakítása, - korrekt, kimerítő tájékoztatás mellett alternatív megoldások felvonultatása, - korrekt tájékoztatás a mindenkori támogatási konstrukciókról (állami finanszírozású ingyenes képzés, pályázat által finanszírozott képzés, egyéb támogatások, juttatások,) az adott képzések viszonylatában, - munkáltató (megrendelő) számára képzési ajánlat összeállítása, - a képzésbe kerülés feltételeiről és a képzési rendről korrekt és pontos tájékoztatás, A képzési tanácsadó a képzések során folyamatosan kapcsolatot tartott fenn az egyénekkel, segítette a tanulási nehézségek elhárításában, esetleges együtt tanulásokat szervezhet a képzésben résztvevők számára. Az oktatókkal folyamatos kapcsolatban volt az egyének tanulási előrehaladása érdekében. Mentorálás Megvalósító: mentor 20

21 A mentori tevékenység végső célja az volt. hogy a munkáltatói elvárások és munkavállalói kompetenciák minél pontosabb illeszkedését elérjék. A két fél igényeinek és lehetőségeinek optimális egyezése esetén beszélhetünk sikerességről az elhelyezkedés, munkavállalás szempontjából, valamint e tényezők jelentik a későbbi beválás alapját is. A célcsoporttagokat a mentorok folyamatosan kísérték a projekt során. Mentori tevékenység EGYÉN - első interjú - egyéni szakmafejlesztési terv - munkába segítés MUNKÁLTATÓ - munkába segítés folyamata - utógondozás, nyomon követés a befogadó munkahelyeken - nyomon követés, utógondozás Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás (külső szakértők) Csoportos vagy egyéni formában végzett, pályakezdők vagy pályaelhagyók, pályamódosításra kényszerülők, álláskeresők számára nyújtott szolgáltatás, amely tartalmazza a képességek és készségek, attitűdök, személyiségjellemzők, érdeklődési irányok felmérését, a már meglévő tudás, ismeretanyag feltérképezését, és ezek eredménye alapján a résztvevő számára megfelelő, javasolt szakmairányok, szakmacsoportok meghatározását. Célja volt, hogy elősegítse a tanácskérő pályaválasztásának, pályamódosításának, érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pálya kiválasztását, pályaterv kialakítását. 21

22 A pályaorientációs tanácsadás célja volt, hogy a pályaválasztásban különféle okok miatt döntésképtelen pályakezdő fiatalok, vagy felnőttek első szakmaválasztásának segítése. A tanácsadás folyamatában alkalmazott képesség- érdeklődés- és személyiség-vizsgálatok segítséget nyújtanak a pályaválasztási döntés meghozatalában, a pályaválasztásban, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztásában. Akkor van szükség rá, amikor először hoz valaki döntést arról, hogy milyen pályát válasszon. Ez a tanácsadási típus nemcsak a pályakezdő fiatalok esetén, hanem a munkaerőpiacra szakmai előképzettség nélkül belépő felnőttek tanácsadásánál is használatos. Vonatkozhat például a gyermeknevelésből visszatérő nőkre, vagy azokra, akik szakma nélkül keresnek munkát. Az ő szakmai pályafutásuk most kezdődik, így a szakmai életút építésének igényével lépnek be a tanácsadási folyamatba. A különböző iskolatípusokból lemorzsolódott, vagy iskoláikat otthagyó fiatalok egy része is igénybe veheti ezt a tanácsadási formát. A folyamat lépései: Egyéni, vagy csoportos jelentkezés a pályaorientációs vizsgálatra. Kiértesítés, vizsgálatra behívás. A vizsgálat elvégzése, egyéni, vagy kiscsoportos formában. Eredmények személyes megbeszélése. Dokumentumok archiválása. A pályakorrekciós tanácsadás új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához adott segítséget olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége nem felel meg a személyiségének, a képességének, vagy a munkaerő-piaci keresletnek. Célja a projektben, - figyelembe véve az elhelyezkedési lehetőségeket - az eredeti szakmájukat, pályájukat különféle okok miatt folytatni nem tudó személyek segítése az érdeklődésüknek, képességeiknek, adottságaiknak, iskolai végzettségüknek, vagy a képzési lehetőségeknek megfelelő új pálya kiválasztásában. Pályakorrekciós vizsgálatra szakmával már rendelkező személyek belépése indokolt. Így a szakiskolai, szakközépiskolai, szakmunkás-bizonyítvánnyal és egyéb szakirányú végzettséggel rendelkező tanácskérők sorolhatók ide, tehát egy kicsit érettebb, már szakmát választott korosztály érint. 22

23 A pályakorrekciós tanácsadás módszereiben, lefolyásában hasonlít az orientáló tanácsadásra, de itt már építeni lehetett egy szakma megtanulásának, vagy művelésének tapasztalataira is. A folyamat lépései: Jelentkezés a pályakorrekciós tanácsadásra, a jelentkezési lap kitöltése. Időpont egyeztetés, behívás. Tanácsadás lefolytatása. Személyes kiértékelés. Dokumentumok archiválása. Mentálhigiénés tanácsadás Segít feldolgozni azokat a problémákat, melyek az ügyfél személyiségéből erednek - a munkanélküliség átélésének mentális következményeként, vagy más okból - és a munkavállalását akadályozzák. Az egyéneket támogató tevékenységek tartalma és folyamata Az egyéneket támogató tevékenységek közül a: - célcsoport kiválasztása, bevonása, - a képzési folyamathoz kapcsolódó módszertani leírások, űrlapok bemutatása. A célcsoport kiválasztása, bevonása A célcsoport azonosítására a két közreműködő önkormányzat adatbázisa került felhasználásra, mivel egyrészt ők ismerik a célcsoport tagjainak szociális helyzetét, másrészt ők a legnagyobb foglalkoztatók mindkét településen. A célcsoport bevonását széleskörű tájékoztatás előzte meg, melynek célja, hogy a potenciális résztvevők a részletes projekt megismerését követően dönthessék el, hogy részt kívánnak-e venni a programban. A programba történő jelentkezés adatlap kitöltésével történt, melyből az Önkormányzatok, és a projektmenedzsment tájékozódott az érdeklődők számának alakulásáról, valamint annak összetételéről. 23

24 A nagy, közös ismertető előadásokkal pl. nyitórendezvény, falunap párhuzamosan a mentorok külön személyes interjúk során győződtek meg arról, hogy a potenciális jelentkezők számára valóban a projekt módszerei a legalkalmasabbak a munkába álláshoz, és a találkozás alkalmat teremt a pozitív hozzáállás kialakításához is. Az egyéni dossziék rendszere A projekt során az egyéni dossziék rendszere került kialakításra, melynek során minden egyén dokumentációja külön dossziéban került tárolásra, ezzel egyénenként történik a nyilvántartás. 24

25 4. CÉLCSOPORT BEVONÁSA ALAPKOMPETENCIA MÉRÉS Európai referenciakeret A referenciakeret meghatározásának alapelvei Ez a referenciakeret az első európai szintű kísérlet azoknak a kulcskompetenciáknak az átfogó és strukturált felsorolására, amelyek a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A referenciakeret egyrészt eszközt, hivatkozási alapot kíván nyújtani a szakpolitika számára, illetve mindazoknak, akik az egész életen át tartó tanulás különböző szakaszaiban igénybe vehető tanulási lehetőségek megteremtéséért felelnek, másrészt biztosítani kívánja a tanulók szükségleteihez, illetve az adott körülményekhez való adaptáció lehetőségét is. A referenciakeret az 'alapkészségek' kifejezéssel szemben a 'kompetencia' és a 'kulcskompetencia' kifejezéseket részesíti előnyben, mert az előbbit általában az alapvető írás-olvasási és számolási készségekre, illetve a túlélési vagy más szóval az élethez szükséges készségekre vonatkozóan használják, és így jelentése túlságosan behatárolt. A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a know-how mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. 25

26 A választott megközelítésből, azaz a kulcskompetenciák átfogó meghatározásából adódóan a legtöbb kompetenciaterületen nem lehetséges és nem is fontos különbséget tenni az adott kompetencia alapszintű és magasabb szintű elsajátítása között. Az 'alap' kifejezés olyan dologra utal, amely mindig az adott szituáció vagy körülmények követelményeinek függvénye: nem biztos, hogy egy adott helyzetben felmerülő probléma megoldásához megfelelő szintű készség egy másik szituációban is elégséges. A folyamatosan változó társadalomban az egyén a különböző helyzetekben mindig más és más követelményekkel szembesül. Ezért a feladatok bizonyos körében a megoldásához szükséges alapkészségeken túl az egyénnek rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassa. Ebből következően a legtöbb definíció csak a kompetenciát alkotó nélkülözhetetlen és a kompetencia alapszintű elsajátításától a magasabb szintű elsajátításáig tartó folyamat szempontjából döntő elemeket írja le. A meghatározások tehát nyitva hagyják azt a kérdést, hogy a kompetenciákat milyen szinten kell elsajátítani ahhoz, hogy egy adott kontextusnak megfeleljenek. Emellett a kompetenciák többségénél az elsajátítás szintje a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel csak korlátozott mértékben mérhető. Vannak mérőeszközök, például a PISA vagy az IALS, melyek képet adnak az írás-olvasási és a számolási készség szintjéről. Az idegennyelv-tudás szintjeinek leírása megtalálható az Európa Tanács által kidolgozott Közös európai nyelvi referenciakeretben (CEF), és a tanulás tanulásának mérése terén is folytak kutatások. Emellett rengeteg nemzeti mérőeszköz van, amelyek a különböző szintű szakpolitikák kidolgozásának céljából kívánják meghatározni az alapkészségek elsajátításának megfelelő szintjét. Tehát nem mindegyik kulcskompetencia mérhető. A referenciakeret segítségével a mérhető kompetenciák a még nehezebben mérhető, ám ugyanolyan fontosságú általános és kereszttantervi kompetenciák kontextusába helyezhetők. A projektben résztvevők többsége, akiről a projekt szól, abbahagyta az iskolát, nem boldogul a munkaerőpiacon. Ennek számtalan oka lehet. Ezek közül egy az alapkompetenciák elégtelen szintje. Nem tud megfelelő szinten olvasni, számolni, szocializációja alacsony mértékű, a munkaerő-piac számára nem elég, amit nyújtani tud, jelen állapotában nehezen foglalkoztató. 26

27 A projekt az alapkompetenciák diagnosztizálására vállalkozik, majd a diagnózis alapján készségfejlesztő, szocializációs tréning keretében minden célcsoporttag számára kompetenciafejlesztést ajánl fel, majd ezt követően a szakmai képzések során a munka- és szakmakompetenciák fejlesztésével a sikeres és tartós munkaerő-piaci elhelyezkedést célozza meg. A projekt keretében 20 fő támogatott és továbbfoglalkoztatása valósul meg. A TÁMOP / Fenntartható zöldfoglalkoztatás Borsodbótán projekt keretében a kompetenciamérés keretében fejlesztésre került dokumentumok: 1. Kompetenciamérő feladatlapok 2. Megoldó kulcsok és értékelési útmutatók 3. Egyéni kompetenciaértékelő lapok A kompetencia felmérés alapján átfogó képet kaphatnak a projekt megvalósítói arról, hogy a mérésben résztvevő egyének milyen képességekben szenvednek hiányt és milyen területeken szükséges a hiányzó kompetenciák pótlása. Az Egyéni kompetenciaértékelő lapok segítségével megállapítható, hogy pontosan - milyen kompetenciában, milyen szinten áll a kitöltő, - mik a hiányosságok, - mi a fejlesztés tartalma és mik a lépései. A fejlesztés tartalmát és lépéseit a projektben alkalmazott szakemberek (mentor. egyéni képzési tanácsadó) az Egyéni szakmafejlesztési tervek létrehozásával realizálják. A felmérés tartalmát képező 4 vizsgált kompetencia területek: 1. Anyanyelvi kompetenciák: Szóbeli kommunikáció 2. Anyanyelvi kompetenciák: Írásbeli kommunikáció 3. Matematika 4. Munkamotiváció 27

28 A projekt során felmérésre került kompetenciák Anyanyelvi kompetenciák: szóbeli kommunikáció kompetenciák mérése Olvasás Az olvasás nemcsak a nyelvi jelek dekódolását jelenti, hanem mindazokat a kognitív műveleteket, amelyek a szöveg értelmezéséhez, alkalmazásához nélkülözhetetlenek. Tehát az olvasási, szövegértési képesség a gondolkodási képességektől elválaszthatatlan fogalom. Többről van szó, mint az olvasás technikai tudásáról, a jelek dekódolásáról, az értő olvasás jelenti a szöveg megértését, értelmezési és alkalmazási tudását is. Az tud olvasni, aki érti, amit olvas. Kifejezően csak az tud olvasni, aki megérti, amit olvas. A felmérés célja, hogy különböző tartalmú szövegekkel felmérjük az egyéni olvasási készséget. A szövegértő olvasás fokozatai többféle szempont alapján különülnek el. 1. Az első szint az egyszerű kapcsolatok felismerésén alapul. 2. A szöveg tartalma, és a meglévő tudás a második. 3. A kapcsolatok, és a szöveg rendezése a harmadik. Ezt követi az értelmezés, és következtetés, reflektálás, kritikai értékelés. A legegyszerűbb művelet a szószerinti olvasás. Az olvasás és szövegértés szorosan egymásba fonódó fogalom. Az olvasás az írott szöveg megértésének kulcskompetenciája, mely meghatározza az egyén tanuláshoz való viszonyát. Az olvasással kapcsolatos pozitív élmények későbbi sikereink meghatározói. 28

29 Szövegértés, szóbeli szövegalkotás Egy szöveg szerkezete bonyolult, megértése komplex gondolkodási folyamatot igényel. A szöveg a beszéd, illetve írás legnagyobb, jelentéssel bíró egysége. Építőkövei a hang, illetve betű, a szó, a szószerkezet, a mondat. Az értés egy gondolkodási folyamat: az érzéki úton észlelt dolgot az agy feldolgozza, a meglévő tapasztalatok alapján elemzi, beépíti a tanult sémákba. A szöveg befogadóját akkor nevezhetjük a szöveg értőjének, ha ismeri a nyelvet, a beszédhelyzetet, szövegkörnyezetet, érti az egyes elemek (szavak) pontos jelentését, tisztában van a grammatikai, szemantikai összefüggésekkel. A szövegértés készsége folyamatosan fejlődik, szintjei: 1. szó szerinti értés 2. értelmező megértés 3. kritikai megértés 4. kreatív megértés Fejlett szövegértési képesség alapja: - Gyakori olvasás - Jól fejlett beszédkészség - Gazdag szókincs - Tapasztalat A felmérés célja, hogy a szavak szó szerinti jelentésén túli lehetséges jelentéseinek megtapasztalásával felmérjük az - aktív és passzív szókincs, - a fontosabb gondolatok kiemelésére irányuló képesség, - az egyszerűbb képek, alakzatok értelmezésének készségét. 29

30 Beszéd A beszéd az emberre jellemző intellektuális tevékenység, amely társas érintkezésre, gondolati tartalmak verbális kifejezésére, fogalmak megnevezésére alkalmas. A beszéd a nyelv szóbeli megjelenése, rögzült formája pedig az írás. A beszéd konvencionális megegyezés alapján meghatározott jelek rendszere, amely folyamatos változást mutat. A beszéd elválaszthatatlan a nyelvtől és gondolkodástól. A beszédtevékenység összetett folyamat, fiziológiailag négy fontos szakaszra bontható: a légzés, a hangadás, a kiejtés és a kifejezés. Beszédszerveink bizonyos tulajdonságait örököljük, például a hangadottságot, fogak elhelyezkedését, a nyelvmozgás ügyetlenségét, a labilis beszédtempót. A velünk született adottságokat azonban fejleszthetjük, sok gyakorlással enyhíthetjük esetleges beszédhibáinkat. A projektben az olvasás, szövegértés és alkotás, a beszéd felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor: Szöveghűen olvas A felmérés célja: - Az eszköz szintű olvasás felmérése. Ennek feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás. A valóságos szövegértéshez a hallgatóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: - Tisztán, érthetően, artikulálva beszél - Tagoltan, érthetően olvas - Kitartóan figyel - Megérti az olvasottakat (szövegértés) - Mondatokat alkot - Megérti a kapott információt 30

31 - Megérti a másik kommunikációját, megérti mások közlését Egyéb kompetenciák: - Felfogóképesség - Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) - Figyelem összpontosítása Tagoltan, érthetően olvas A felmérés célja: - Az önállóan olvasott szöveg lényegének megértése, címének indoklása, témájának, szereplőinek, eseményeinek megnevezése. - Összefüggés keresése a tankönyvi szöveg címe és témája között. - Az olvasott szöveg alapján emberi tulajdonságok felismerése. A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: - Tisztán, érthetően, artikulálva beszél - Tagoltan, érthetően olvas - Kitartóan figyel - Megérti az olvasottakat (szövegértés) - Megérti a másik kommunikációját, megérti mások közlését - Mondatokat alkot Visszaadja az elolvasottakat A felmérés célja: - A szövegelemző műveletek alapfokú alkalmazása (a téma felismerése; az események megnevezése; információk, tények, adatok kiemelése; a szöveg szerkezetének felismerése adott vázlat alapján) instruktori segítséggel (a lényeg kiemelése, a szöveg szűkebb vagy bővebb elmondása). A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: 31

32 - a megfelelő észlelés (percepció): A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogása. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelése. - a figyelem, az emlékezet (a tartalmak megőrzéséhez, felidézéséhez, a rövid- és hosszú távú memóriában tárolt információk mennyiségi felidézéséhez), a nyelvi környezet utánzása, az analógiás gondolkodás. Az analógia jelentése: két dolog hasonlósága, amely nem feltételez azonos eredetet. - Kognitív képességek szükségesek az információ feldolgozásához. Szó- és jelentéstartalmak értelmezéséhez szükség van kognitív, mentális képességekre (analizáló, szintetizáló képességre, logikus gondolkodásra, következtető képességre). - Absztraháló, azaz elvonatkoztató képesség: az írás is és az olvasás is elvont jelekkel dolgozik. Az olvasás szimbólumainak ismeretére, képzésére, felismerésére is szükség van a tanult írásjelek, betűk felismeréséhez, képzéséhez, összeolvasásához, szavak, szószerkezetek jelrendszerének elsajátításához. - A szöveg megértésére. A szöveg a beszéd, illetve írás legnagyobb, jelentéssel bíró egysége. Építőkövei a hang, illetve betű, a szó, a szószerkezet, a mondat. Az értésgondolkodási folyamat: az érzéki úton észlelt dolgot az agy feldolgozza, a meglévő tapasztalatok alapján elemzi, beépíti a tanult sémákba. A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: - Megfogalmazza válaszát / Megfogalmazza véleményét / Tapasztalatait megfogalmazza - Megérti a kapott információt: a szövegértés előfeltétele a feldolgozásnak - Kérdéseket tesz fel - Mondatokat alkot - Kitartó figyelem - Szövegfeldolgozás (egyszerű szöveges vázlatot készít, rövid szöveget alkot, stb.) - Felismeri az alapvető összefüggéseket: az ok-okozati összefüggések átlátása szükséges a szöveg feldolgozásához 32

33 - Olvashatóan ír / Szöveget pontosan leír - Precizitás: a szöveg pontos elolvasásához és a szöveg alapos feldolgozásához szükséges - Kérdéseket tesz fel, amennyiben a feladat az, hogy tegyen fel kérdéseket a szövegre vonatkozóan - Írásban megfogalmazza a véleményét Szöveget alkot A mondat a beszéd és az írás legkisebb egysége. Rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. Minimális közlemény, amely a kommunikációs folyamatot egy közlésmozzanattal (tájékoztató, felhívó vagy kifejező szereppel) építi tovább. A közlés célja erősen befolyásolja az egyes mondat tartalmát és szerkesztettségét. A beszélőnek a valósághoz való viszonya és a beszélő szándéka, mondanivalója erősen hat a mondatok nyelvi megformálásának módjára. A mondat lényeges (de nem kötelező) tulajdonsága a szerkesztettsége: a nyelvi eszközök összekapcsolása a nyelv szabályainak és a beszédhelyzetnek megfelelően. A mondatokat a szavak összefűzésével alkotjuk, de vannak egy szóból álló mondatok is. A mondatok alkotásához szükséges: - A mondatok szóbeli közlésének feltétele a beszédkészség. - Helyes ejtés - A rövid mondat alkotáshoz lényeglátás - A nyelv ismerete - Írott mondatok esetén a látás épsége, esetleg a látáshoz segédeszközök (szemüveg) is szükségesek, az írásbeli szövegalkotáshoz vizuális észlelés - Jó hallás - Tömör fogalmazás készsége a lényeges elemek kommunikációjához - Eszközhasználat az íráshoz (pl. számítógép, íróeszközök) 33

34 Tisztán, érthetően beszél Ismeretek, tanulóképesség, környezeti feltételek: - Szókincs. - Helyes kiejtés. A kiejtés a beszéd és olvasás egyik részképessége, a hangok, szavak, mondatok megfelelő hangoztatását, akusztikai megformálását jelenti. A helyes kiejtés főbb elemei a következők: helyes hangképzés, hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő, megfelelő tempó, szünet, pontos artikuláció. A hangképzés és az artikuláció a hangok, hangsorok megformálására, a többi felsorolt tényező a szöveg kiejtésére vonatkozik. - Szóbeli kifejezőkészség. A kifejezés szónak több értelme van. Általánosan: gondolataink, érzéseinek kinyilvánítása szóban vagy írásban. A kifejezés szót gyakran a szó szinonimájaként is használjuk, hisz maga a szó olyan nyelvi egysége az írásnak és beszédnek, amely értelmes jelentéssel bír, kifejez valamit. A kifejezőkészség kialakulása hosszas folyamat, az öröklött tényezők és a környezet együtt alakítják. Befolyásolja a szociális közeg, az olvasottság, műveltség, nevelés, az egyén személyiségjegyei, és még sok tényező. - Szakkifejezések ismerete. Megérti az olvasottakat A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: - Megérti a kapott információt: a szövegértés előfeltétele a feldolgozásnak - Szövegfeldolgozás: a szöveg megértésének ellenőrzésére - Egyszerű szöveges vázlatot készít: a szövegértés előfeltétele a szöveg vázlatos leírásának - Rövid szöveget alkot: a lényeg kiemeléséhez - Felismeri az alapvető összefüggéseket: az ok-okozati összefüggések átlátása szükséges a szöveg feldolgozásához - Kérdéseket tesz fel: a szövegértés ellenőrzésére 34

35 - Segítséget kér: amennyiben nem érti az olvasottakat - Visszaadja az olvasottakat (szóban, írásban, szerepjátékban): a szövegértés ellenőrzéséhez Írásban megfogalmazza véleményét: önálló vélemény formálásához a szöveg elolvasását követően - Tisztán, érthetően beszél: amennyiben szóban ismerteti az olvasottakat - Artikulálva beszél: amennyiben szóban ismerteti az olvasottakat - Megérti mások kommunikációját - Megfogalmazza válaszát, véleményét, tapasztalatait a szöveghez kapcsolódóan - Tudatosan alkalmazza a metakommunikációs eszközöket: a szöveg szóbeli vagy szerepjátékban történő feldolgozásához Anyanyelvi kompetenciák: írásbeli kommunikáció kompetenciák mérése A kompetencia felmérés olyan mentális kompetenciák feltérképezését célozza meg, melyek a hétköznapi tevékenységek, így a munkavégzés területén is elengedhetetlenek. Az egyéneknek rendelkeznie kell a szóban és írásban történő lényegkiemelés képességével, tudnia kell felismerni a szövegekben található alapvető összefüggéseket, mindezeket azonban csak kitartó figyelemmel és összpontosítással lesz képes megtenni. Így ezek a kompetenciák egymást áthatva, egymást erősítve kell, hogy jelen legyenek. A szövegalkotási kompetencia az egyén azon képessége, amelynek segítségével gondolatait, érzelmeit nyelvi eszközök segítségével üzenetté formálja a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz A szövegalkotás kompetenciája egyik területe a nyelvi kompetenciáknak, szorosan összefügg a kommunikációval. Fejlesztése írásbeli szövegek esetében elválaszthatatlan az olvasástudástól, illetve a szövegértéstől. A felmérés célja: A résztvevők azon képességeinek felmérése, amelyek az írásbeli kommunikációban megnyilvánuló mindennapi, praktikus, gyakorlati feladatok megoldását teszik lehetővé. A projektben az írás, másolás, írásbeli szövegalkotás és véleményalkotás felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor: 35

36 Olvashatóan ír A felmérés célja: - Az íráskép felmérése. A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: - Az írás képességéhez szükséges az írás jelrendszerének elsajátítása. - Az eszközszintű íráshasználat fokozatos begyakorlása. - Helyesírás képessége. A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása. - Szakszöveg esetén a szakkifejezések ismerete. - Önállóság, hogy segítség nélkül el tudja végezni a feladatokat. - Az olvasható íráshoz szükséges még: - Betűírásnál a betűk alakítása és megfelelő kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetősség, a betűk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betűk vonalfolytonossága. - Szóírás: kapcsolás, szóköz megtartása (betűnyi), ékezetek. - Mondatírás: a margó megtartása. - Szövegírás: a szöveg arányos elhelyezése, tisztasága, rendezettsége A felmérés célja: - A szavak pontos másolásának felmérése. Szöveget pontosan leír A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: - Olvasás és írástudás. 36

37 - Az írás jelrendszerének elsajátítása. - Az eszközszintű íráshasználat fokozatos begyakorlása. - A tanult helyesírási, nyelvhasználati és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása. - Szavak helyes összekapcsolásával mondatalkotás. - Néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. - Helyesírási készség. A helyesírás egy adott nyelv közmegegyezésen alapuló szabályrendszere. - A helyesírási készség e rendszer szabályainak ismeretét és alkalmazását jelenti. Egyrészt ismeretbeli elemekből (szabályok, grammatikai kategóriák), másrészt pszichikai jelenségekből (figyelem, emlékezet, analógiák) tevődik össze. Stabil helyesírási készségről akkor lehet beszélni, ha utóbbiak fejlettsége révén az ismeretbeli elemeket automatikusan és rutinszerűen képes alkalmazni az egyén. Bizonyos egyértelmű szabályok a tanulás során automatikussá válnak, mások (pl.: az egybeírás) nehézséget okoznak még felnőtteknek is. - Precizitás. - Mozgáskoordináció. A pontos és olvasható íráshoz szükség van: - Pontos betűírásra, a betűk alakításához és kapcsolásához: olvashatóság, folyamatosság, tetszetősség, a betűk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betűk vonalfolytonossága. - Szóírásra: kapcsolás, szóköz megtartása (betűnyi), ékezetek. - Mondatírásra: a margó megtartása. - Szövegírásra: arányos elhelyezés, tisztaság, rendezettség Rövid szöveget alkot Célja: - Szövegalkotás szintjének felmérése. 37

38 A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: - A nyelv ismerete. - Olvasás és írástudás. - Az emlékezet: a verbális tartalmak megőrzéséhez, felidézéséhez, a rövid- és hosszú távú memóriában tárolt információk mennyiségi felidézéséhez szükséges. - Kognitív képességek szükségesek az információ feldolgozásához. Szó- és jelentéstartalmak értelmezéséhez szükség van kognitív, mentális képességekre (analizáló, szintetizáló képesség, logikus gondolkodás, következtető képesség).absztraháló képesség: elvonatkoztató képesség: az írás is és az olvasás is elvont jelekkel dolgozik. Az olvasás szimbólumainak ismeretére, képzésére, felismerésére is szükség van a tanult írásjelek, betűk felismeréséhez, képzéséhez, összeolvasásához, szavak, szószerkezete jelrendszerének elsajátításához. - A mondatzáró írásjelek: pont, kérdőjel, felkiáltójel ismerete és helyes alkalmazása is fontos a szöveghű olvasáshoz. - Helyesírási készség - Szókincs A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal: - Tisztán, érthetően beszél - Megérti mások kommunikációját - Megfogalmazza válaszát - Megérti a kapott információt - Visszaadja az olvasottakat - Kérdéseket tesz fel - Mondatokat alkot - Olvashatóan ír - Szöveget pontosan leír 38

39 - Szövegértés - Önállóan feldolgozza a szöveget - Egyszerű szöveges vázlatot készít - Tömör fogalmazás képessége - Kiemeli a lényeget - Logikus gondolkodás: felismeri az alapvető összefüggéseket Célja: Írásban megfogalmazza véleményét - Írásban történő véleménynyilvánítás szintjének felmérése A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: - Ismeret a témával kapcsolatban. - Tapasztalat. - Az írás jelrendszerének elsajátítása, stabil betűismeret. - Helyesírási készség. - Az eszközszintű íráshasználat fokozatos begyakorlása. - A nyelv ismerete. - Szakszöveg esetén a szakkifejezések ismerete. - Az elvárások pontos értelmezése. - Az ok-okozati összefüggések feldolgozásához logikus gondolkodás. - Kitartó figyelem, hogy a jelölt képes legyen figyelme hosszú távú fenntartására. A feladatelvégzésére koncentrálva képes legyen a környezeti hatásokat kiküszöbölni. - Önállóság. - Lényegkiemelés. - Nyelvi tudatosság, szabályok ismerete. 39

40 - Önbizalom az önálló vélemény megformálásához. - Tájékozottság, tapasztalat az adott témával kapcsolatban. - Érvelési technikák ismerete. - Az írásbeli kommunikáció szabályainak, normáinak ismerete. - Nézőpontváltás. - Megfigyelési képesség A kompetencia kapcsolata más kompetenciákkal - Megfogalmazza válaszát / Megfogalmazza véleményét tapasztalatait (írásban) - Megérti a kapott információt - Mondatokat alkot (írásban) - Figyelembe veszi mások véleményét - Kitartóan figyel (koncentrálás) - Rövid szöveget alkot - Írásban megfogalmazza véleményét - Önállóan feldolgozza a szöveget - Egyszerű szöveges vázlatot készít - Szövegértés - Olvashatóan ír / Szöveget pontosan leír Matematikai kompetenciák mérése A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A matematika kompetencia felöleli a matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek alakulását, a matematikai modellek alkalmazását. Matematikai kompetencia birtokában az egyén hatékonyabb problémamegoldásra, hatékonyabb érvelésre, a szabályok, összefüggések könnyebb megértésére lesz képes a mindennapi életben. 40

41 A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapműveletet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, a mindennapi életben való alkalmazásukat. A matematikai kompetencia készség- és képesség-komponensei Forrás: Horváth Judit: Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig A felmérés célja: A logikus, értelemszerű gondolkodás felmérése, amelyek a matematika területén megnyilvánuló mindennapi, praktikus, gyakorlati feladatok megoldását teszik lehetővé. Ezen belül: Elsajátítás képességének felmérése: - Tanulási módszerek a matematikában - Megfigyelő- és elemzőképesség Értő, elemző olvasás felmérése: - Változatos tartalmú szövegek; szöveges feladatok - Információ gyűjtése feladatmegoldáshoz Következtetési képesség felmérése: 41

42 - Egyszerű szöveges feladatok, egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással Tervezés, önellenőrzés: - Megoldások megtervezése - Eredmények következetes ellenőrzése (szöveges és numerikus feladatokban egyaránt) - Becslés, kerekítés, fejszámolás, számolási eljárások - szöveges feladatok Összefüggés felismerő képesség felmérése: - Változó mennyiségek közti kapcsolatok Becslés képességének felmérése: - Számítási feladatokban A projektben - a számfogalom és helyi érték, négy alapművelet, szöveges feladatok felmérése során a következő kompetenciák vizsgálatára kerül sor: Számfogalom A számábrázolási rendszer vagy számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám. A számjegy egy szimbólum (vagy azok csoportja), ami egy számot ír le. A számlálás a matematika tanulásának úgynevezett kritikus kognitív készsége (Nagy József), hiszen a számolási készség fejlődése nem indulhat meg a számlálási készség optimális fejlettsége nélkül. A kompetencia meglétének, megjelenítésének feltételei: - A kompetencia az általános iskolai alapszintű matematikaoktatás tananyagának részét képezi. - szövegértelmező képesség - auditív észlelés - síkban való tájékozódó képesség 42