A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben

Átírás

1 A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben Kopits György MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya Budapest, 2011 május 11.

2 Vázlat Motiváció Válság előtti trendek A pénzügyi válság következményei Jó gyakorlatok kifejlesztése Következtetések

3 Motiváció Történelmi példák a külső diktátum-ra Az Ottomán Birodalom kapitulációi Népszövetségi kölcsönök IMF készenléti-hitel megállapodások Piaci nyomás Kormányzati vezetők új keletű válaszai James Carville a pénzügyi piacok erejéről: Régebben úgy gondoltam, ha létezne reinkarnáció, akkor az Egyesült Államok elnöke, a pápa vagy egy híres baseball játékos szeretnék lenni. De manapság úgy vélem, inkább maga a kötvénypiac lennék. Akkor bárkit megfélemlíthetnék.

4 Jakarta, Január 15.

5 A válság előtti trendek Az állampapír-finanszírozás Világháború utáni évtizedek: a fejlett gazdaságok kötvénypiacainak kifejlődése, pénzügyi innovációk 1980-as évek: külső liberalizáció, pénzügyi integráció 1990-es évek: feltörekvő piacok, prociklikus finanszírozás, hitel-besorolási különbségek 2000-es évek: argentin államcsőd, Nagy Mérséklődés (Great Moderation), bőséges likviditás a világban, hozamvadászat, a kockázatok figyelmen kívül hagyása (a kollektív fellépési záradék ellenére)

6 A válság előtti trendek A nemzetközi intézmények szerepe A Nemzetközi Valutaalap (IMF), mint a fegyelem legfőbb fenntartója az 1990-es évek végéig Világbank, Párizs Klub, London Klub: támogatói szerepben Európai Unió (ECOFIN, Európai Bizottság, Eurostat, EKB), mint regionális felügyelők: ellentmondásos jelzések

7 A válság előtti trendek Költségvetési irányvonalak Régebben: elsősorban diszkrecionális deficit hajlam, prociklikus hajlam, kiadás szerkezeti hajlam felhalmozódó államadósság Feltörekvő piacok 1990-es évekbeli válság tanulságok: Ázsia: devizatartalékok felépítése Latin-Amerika: fiskális szabályrendszer bevezetése Fiskális lazaság a fejlett és egyéb gazdaságokban expanzív (néhol buborékok miatti) vagy semleges fiskális politika néhány uniós országban és az Egyesült Államokban erkölcsi kockázat az euró-övezeti perifériában, új poszt-szocialista EU tagállamokban

8 A pénzügyi válság következményei Azonnali hatások Csökkenő különbségek gazdaságok között nemfizetési kockázat megítélésében Hirtelen megtorpanás a sérülékeny poszt-szocialista gazdaságokban néhány euró-övezeten kívüli EU tagállamban egyéb kelet-európai országokban Erőteljes bizalomvesztés az euró-övezet perifériában nagyméretű fiskális egyensúlytalanság, meglepetés némely országban az eszközár-buborékok elfedték a problémát Erősödő államadósságok: fenntarthatósági probléma IMF-EU által támogatott kiigazítási programok életbe lépése

9 Nemfizetési kockázat: Latin Amerika

10 Nemfizetési kockázat: EU KKE-tagok

11 Nemfizetési kockázat: euró-övezeti periféria

12 A pénzügyi válság következményei A piaci várakozások rögzítése elengedhetetlen Adósság fenntarthatósági probléma a nemfizetésnek, csődnek való kitettség érzékelése a piacok lassan reagálnak, a hirtelen megtorpanásig Megoldás: hiánypótló intézkedések helyett hiteles politikai kiigazítások bevezetése, megelőzve a piaci reakciókat Szabályalapú fiskális keretrendszer jól használható egyfajta horgonyként (különböző fajta variációk) fiskális-politika és -eljárási szabályok átláthatósági követelmények független felügyelőszerv Általában jók a tapasztalatok az ilyen keretrendszerekkel

13 A pénzügyi válság következményei Egy illusztratív példa Közös jellemzők fiskális fenntarthatósági probléma alacsony politikai hitelesség 2010 áprilisa óta jobbközép pártok kormányoznak Egyesült Királyság középtávú költségvetési célok orrnehéz kiigazítási program Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) létrehozása Magyarország vegyes és ellenmondó gazdaságpolitikai jelzések hiánypótló intézkedések, rögtönzések, átláthatóság hiánya Költségvetési Tanács de facto megszüntetése

14 Kockázati felár: Egyesült Királyság és Magyarország

15 Nemfizetési kockázat felár: Egyesült Királyság és Magyarország

16 Jó gyakorlatok kifejlesztése Fiskális politikai szabályok Teljesítménymutató meghatározása Átláthatóság A célnak való megfelelés Konzisztencia Egyszerű működés Rugalmas reakció a sokkokra, ciklusokra Gyakorlati végrehajthatóság Hatékony alkalmazás

17 Jó gyakorlatok kifejlesztése Átláthatósági szabványok Intézményi átláthatóság lefedettség és funkcionális átláthatóság költségvetési szabályozás, finanszírozás adóztatás Államháztartási számlák átláthatósága statisztikai lefedettség számvitel elismerés és értékelhetőség klasszifikáció, besorolás Gazdasági mutatók és előrejelzések átláthatósága közvetlen és analitikus mutatószámok rövid és közép távú előrejelzések hosszú távú kvantitatív forgatókönyvek

18 Jó gyakorlatok kifejlesztése Független költségvetési politikai intézmény Hazai keletkezésű, hazai tulajdonú Független, párt-semleges, szakértő, elszámoltatható Technikai infrastruktúra (elemzői stáb, adathozzáférés) Hatáskör költségvetési szabályok betartatása, átláthatóság felügyelete, fiskális irányvonal és államadósság fenntarthatóságának értékelése makro-fiskális előrejelzések, a tervezett intézkedések beárazása a normatív és döntéshozói funkció elkülönítése Mielőbbi arculat, működés kezdete A közzel való megfelelő kommunikáció

19 Következtetések A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól A következes önfegyelem lehorgonyozza a várakozásokat és biztosítja a fiskális függetlenséget (beleértve az élénkítő kontraciklikus mozgástér bővülését) A leghatékonyabb eszköz a várakozások lehorgonyzására: a hazai keletkezésű és hazai tulajdonú fiskális keretrendszer, ugyanis a hitelességet nem lehet importálni Fiskális keretrendszer: fiskális szabályok, átláthatóság és felügyelőszerv, már bevált jó gyakorlatra támaszkodva Keretrendszer akkor lehet sikeres, ha olyan intézkedések támasztják alá, melyek javítják a strukturális egyenleget és az államadósság fenntarthatóságát A végső siker: a politikai kultúra tartós átalakulása