A kettes csomag hatályba lép, ezzel teljessé válik a költségvetési felügyeleti ciklus és megerősödik az euróövezetre vonatkozó gazdasági kormányzás

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓ Brüsszel, május 27. A kettes csomag hatályba lép, ezzel teljessé válik a költségvetési felügyeleti ciklus és megerősödik az euróövezetre vonatkozó gazdasági kormányzás A Stabilitási és Növekedési Paktum formájában az euró bevezetése óta egyértelmű, jól ismert szabályok vannak hatályban a rendezett államháztartás követelményeire vonatkozóan: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3, az államadósság pedig a GDP 60%-át. A globális gazdasági és pénzügyi válság ugyanakkor felszínre hozta az uniós szintű gazdasági kormányzás és költségvetési felügyelet hiányosságait. A hiányosságokat sikerült hatékonyan kezelni a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének ben történt létrehozásával és a hat jogalkotási javaslatból álló ún. hatos csomaggal, amely számos módon megerősítette a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Tekintettel azonban arra, hogy a közös valutaövezetben a költségvetési politikáknak jelentősebb tovagyűrűző hatásaik lehetnek, világosan látszik, hogy még szorosabb koordinációt eredményező mechanizmusokra van szükség, különösen az euróövezetben. Ezt a szükségletet felismerve a Bizottság 2011 novemberében az euróövezeti költségvetési felügyelet megerősítésére irányulóan két újabb rendeletre tett javaslatot. Ez a kettes csomag néven ismertté vált reformcsomag május 30-án az euróövezet valamennyi tagállamában hatályba lép. Az új intézkedéseknek köszönhetően javul a költségvetési döntések átláthatósága, a 2014-es költségvetési ciklustól kezdődően erősödik az euróövezeti koordináció, és elismerésre kerülnek a súlyos pénzügyi nyomásnak kitett euróövezeti tagállamok különleges szükségletei. A kettes csomag hatálybalépése egyúttal utat nyit a gazdasági és monetáris unió további, a Bizottság által tavaly novemberben A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió című közleményben felvázolt megerősítése felé (lásd: IP/12/1272; MEMO/12/909). Miért van szükség a két új rendeletre? A gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése érdekében az euróövezeti tagállamoknak a 2011-ben elfogadott hatos csomagon túlmutató szabályokra van szükségük. Az euróövezeti tagállamok által folytatott gazdaságpolitika és költségvetési politika tovagyűrűző hatásai révén a közös valutaövezeten belül máshol is észrevehetően érezteti hatását. Kedvező viszonyok között ez a kölcsönös függőség jótékonyan hat a gazdaságra. Nehezebb időszakokban viszont ez azt jelenti, hogy mindenki nagyobb részt vállal a kockázatokból. A kockázatmegosztásnak ugyanakkor a felelősség megosztásával kell együttjárnia, ami fokozottabb információmegosztást és koordinációt feltételez, egyúttal a szóba jöhető összes eshetőséget hézagmentesen lefedő rendszert tesz szükségessé, benne a pénzügyi védőháló alkalmazásának lehetőségével is. MEMO/13/457

2 Milyen jogalappal rendelkezik az új szabályozás? Az új eljárások alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikke képezi. Az említett cikk lehetővé teszi az euróövezethez tartozó tagállamok számára, hogy megerősítsék a költségvetési politika koordinációját és felügyeletét annak érdekében, hogy biztosítsák a gazdasági és monetáris unióban szükséges költségvetési fegyelmet. Az új szabályozás tehát csak az euróövezetre vonatkozik. Melyek a kettes csomag legfontosabb elemei? A kettes csomag két rendeletet tartalmaz, amelyek az euróövezethez tartozó tagállamok közötti gazdasági integráció és konvergencia fokozására irányulnak. A rendeletek építenek a hatos csomagnak a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz, a költségvetési felügyelet európai keretéhez és a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréhez kapcsolódó reformjaira, illetve kiegészítik azokat. Az egyik rendelet az euróövezet összes tagállamára alkalmazandó, de külön szabályokat tartalmaz a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága, azaz a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamokra vonatkozóan. A másik rendelet egyértelmű és egyszerűsített szabályokat állapít meg a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő, a pénzügyi támogatásban részesülő, illetve a pénzügyi támogatási programot lezáró tagállamok fokozott felügyeletére vonatkozóan. A kettes csomag fokozatos megközelítést követve hoz létre közös keretet az euróövezet számára. A szakpolitikai monitoring folyamatosságának biztosítása érdekében a kettes csomag megfelelő felügyeleti követelményeket vezet be a költségvetési szituációk széles körére vonatkozóan. A költségvetési felügyelet uniós keretét már módosította a hatos csomag. Mi indokolja az újabb módosításokat? A válság megtanította nekünk, hogy óvatosabb költségvetési politikára van szükség a gazdasági ciklus egésze során. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak a hatos csomaggal bevezetett reformjai új követelményeket támasztottak a tagállamokkal szemben a költségvetési politikájuk tekintetében, konkrétan pedig új költségvetési szabályok formájában. A kettes csomagról ugyanez nem mondható el, hiszen ennek középpontjában a koordináció áll. A válság egyúttal rámutatott az euróövezeti tagállamokra vonatkozó költségvetési felügyelet és koordináció javításának szükségességére is, aminek hátterében az áll, hogy ezek a tagállamok erősebben függnek egymástól és jobban ki vannak téve az egymás költségvetési döntéseiből fakadó tovagyűrűző hatásoknak. Ennek nyomán egyre nagyobb elkötelezettség mutatkozott a kölcsönös felügyelet megerősítése és a költségvetési döntések közös érdekeket érintő ügyként történő kezelése iránt. Az euróövezeten belüli megerősített együttműködésen és integráción keresztül a fokozatos és szorosabb monitoring által a kettes csomag segíteni fog a gazdasági és monetáris unió gazdasági részének megerősítésében. 2

3 Miként fogja a kettes csomag javítani az euróövezeti költségvetési koordinációt? A kettes csomag közös menetrendet szab a költségvetéseknek és közös költségvetési szabályokat vezet be az euróövezethez tartozó tagállamokban. A következő költségvetési ciklustól kezdődően konkrétan a következők érvényesek: Április 30-ig az euróövezeti tagállamoknak közzé kell tenniük a középtávú költségvetési terveiket (stabilitási programok), továbbá a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének keretében az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó növekedési és foglalkoztatási szakpolitikai prioritásaikat (nemzeti reformprogramok). Október 15-ig az euróövezeti tagállamoknak közzé kell tenniük a következő évre vonatkozó költségvetésük tervezetét. December 31-ig az euróövezeti tagállamoknak el kell fogadniuk a következő évre vonatkozó költségvetésüket. A kettes csomag egyik lényegi újítása, hogy a Bizottság meg fogja vizsgálni a költségvetési tervezeteket és legkésőbb november 30-ig mindegyikről véleményt alkot. Amennyiben a Bizottság súlyos mulasztást tár fel a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti kötelezettségek tekintetében, az érintett tagállamtól a tervezet módosítását fogja kérni. A Bizottság az euróövezet egészére vonatkozóan is közzé fog tenni egy átfogó értékelést a következő év költségvetési kilátásairól. A nemzeti költségvetésekről és az euróövezetről alkotott bizottsági vélemények az eurócsoport keretében folyó egyeztetésekhez is hozzájárulnak majd. Mivel a koordinált felügyelet ezen szakaszára az ősz folyamán azaz két európai szemeszter között kerül sor, hasznosan kiegészíti a kormányzás meglévő keretét azáltal, hogy egyfelől megalapoz a következő tavasszal induló ciklusnak, másfelől biztosítja az előző tavasz során adott ajánlások nyomon követését. Az európai szemeszter létrehozását eredményező integrált felügyelet szellemében a kettes csomag egyúttal biztosítja a konzisztenciát a költségvetési és az egyéb gazdaságpolitikai folyamatok és döntések között. Fontos szempont, hogy a kettes csomag a nemzeti költségvetési folyamatokat is helyes irányba tereli azáltal, hogy kötelezi a tagállamokat arra, hogy költségvetési tervezeteiket független makrogazdasági előrejelzésekre alapozzák, továbbá biztosítsák, hogy a nemzeti költségvetési szabályaiknak való megfelelést független testületek ellenőrizzék. 3

4 Miként fog a kettes csomag hozzájárulni az euróövezet gazdasági és pénzügyi felügyeletének javításához? A túlzotthiány-eljárás alatt lévő tagállamokra vonatkozóan a kettes csomag olyan monitoring rendszert vezet be, amely a Növekedési és Stabilitási Paktumban meghatározott követelményekkel együtt lesz hatályban és kiegészíti azokat. Az érintett tagállamnak fokozatosan, a túlzotthiány-eljárás adott szakaszához igazodva kell rendszeresen további információkat közölnie a Bizottsággal a túlzott hiány kiigazítása érdekében hozott intézkedéseiről. A Bizottság így könnyebben fogja tudni észlelni a kiigazítást érintő esetleges kockázatokat. Ilyen jellegű kockázatok feltárásakor a Bizottság ajánlást intézhet közvetlenül az érintett tagállamhoz annak biztosítása érdekében, hogy az minden szükséges intézkedést megtegyen ahhoz, hogy ne találják mulasztásban vétkesnek, és ezáltal elkerülje pénzbüntetések kiszabását. A kettes csomag egyúttal megerősíti a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok esetében alkalmazott monitoringot és felügyeletet is. A monitoring és a felügyelet erőssége a tagállam pénzügyi helyzetének súlyosságától függ. Többek között ide tartoznak azok a tagállamok is, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek, vagy amelyek ilyen jellegű pénzügyi támogatás lezárási szakaszában vannak. A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy elővigyázatossági alapon pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok ugyancsak nagyon szoros felügyelet alá lesznek vonva a Bizottság és az Európai Központi Bank által. E fokozott felügyelet alapját a túlzotthiány-eljárás keretében a tagállamokkal szemben támasztott követelmények képezik, de ez a felügyelet egyben túl is mutat azokon. A felügyelet ezen formája alapján a Bizottság megállapíthatja azt, hogy az adott tagállamnak további intézkedéseket kell tennie, mivel pénzügyi helyzete jelentős kedvezőtlen hatásokkal járhat az euróövezet pénzügyi stabilitására nézve. Ilyen esetekben a Bizottság javasolhatja a Miniszterek Tanácsának olyan ajánlás meghozatalát, amely szerint az érintett tagállamnak kiigazítási intézkedéseket kell tennie vagy egy makrogazdasági kiigazítási program tervezetét kell kidolgoznia. Hogyan illeszkedik a kettes csomag a költségvetési paktumról szóló szerződéshez? A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló kormányközi szerződés ismertebb nevén a költségvetési paktumról szóló szerződés az euróövezethez tartozó tagállamok és nyolc további uniós tagállam között létrejött megállapodás. Jóllehet nem része az uniós jognak, a megállapodás tartalmaz egy arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy tartalmát öt éven belül átültetik uniós jogi keretek közé. A kettes csomag a költségvetési paktumról szóló szerződés egyes elemeit például a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamoknak a gazdasági partnerségi programok készítésére vonatkozó kötelezettségét és a tagállamok állampapír-kibocsátási terveik előzetes koordinációjára vonatkozó kötelezettségét beépíti az uniós jogba. 4

5 Miként illeszkedik az új szabályozás a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz és az európai szemeszterhez? A kettes csomag kidolgozásánál ügyeltek arra, hogy az pontosan illeszkedjen a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz és kiegészítse azt. Az európai szemeszter részeként a tagállamok minden évben tavasszal bemutatják középtávú költségvetési terveiket (amelyeket az euróövezethez tartozó tagállamok esetében stabilitási programnak, a többi tagállam esetében konvergenciaprogramnak hívnak.) Az euróövezeti tagállamok esetében a kettes csomag a tavaszi szakaszt egy őszivel egészíti ki, ez azonban már csak a következő évre vonatkozó költségvetési tervekre fókuszál. A költségvetés elfogadását megelőzően a Bizottság véleményt fogalmaz meg arról, hogy a költségvetési tervezet összhangban van-e a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaival és az európai szemeszter keretében a költségvetési politikát érintően megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal. Nyomatékosítani kell azonban, hogy a kettes csomag nem hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy módosítsa a nemzeti költségvetések tervezetét, és nem is ró olyan kötelezettséget a tagállamokra, amely alapján szigorúan alkalmazkodniuk kellene a Bizottság véleményéhez. A szóban forgó művelet hozzáadott értéke a költségvetési eljárás részeként bevezetett közvetlen iránymutatásban áll, amely a nemzeti költségvetési folyamat összes érdekeltje számára biztosítja a szükséges információkat a költségvetésre vonatkozó döntésük meghozatala előtt. A túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamok által tett intézkedésekre vonatkozó kiegészítő jelentések többletkötelezettséget jelentenek a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt szabályokhoz képest, de az új jelentési kötelezettségek nincsenek átfedésben a korábbiakkal, és nem is lépnek azok helyébe. Ez a kiegészítő tájékoztatás azonban növeli a Bizottság felelősségét arra vonatkozóan, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében megfogalmazott ajánlásoktól való eltérések esetén kellő időben nyújtson iránymutatást, valamint e tekintetben fokozza az EU prevenciós szerepét, és hozzájárul az euróövezetre vonatkozó, a hatos csomaggal bevezetett (fokozatos pénzügyi szankciók formáját öltő) jogérvényesítési mechanizmusok erősítéséhez. Az új jelentési eljárásoknak köszönhetően a kettes csomag megerősíti a Növekedési és Stabilitási Paktumot, mivel ezekkel is bővül a Bizottságnak az ajánlások megfogalmazására igénybe vehető eszköztára. Amennyiben például a Bizottság a véleményében azt jelzi, hogy a költségvetési tervezet nincs összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti kötelezettségekkel, és az érintett tagállam nem hoz megfelelő kiigazítási intézkedéseket, a Bizottságnak ez a korai jelzése részét képezheti azon bizonyítékoknak, amelyek alapján például eldöntik, hogy a tagállamot túlzotthiány-eljárás alá vonják-e, ha a költségvetési hiánya vagy az államadóssága nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. 5

6 Mi történik, amikor egy tagállam lezár egy kiigazítási programot vagy elővigyázatossági támogatást? A kettes csomag új rendszert vezet be a programot követő utólagos felügyeletre a kiigazítási programot vagy elővigyázatossági támogatást lezáró tagállamok esetében. A kapott támogatás legalább 75%-ának visszafizetéséig az érintett tagállam az új fokozott felügyelet alatt marad. Ezzel biztosítható a sikeres és tartós visszatérés a piacokra, illetve a költségvetés fenntarthatósága, ami egyaránt szolgálja az egyes érintett tagállamok és az euróövezet egészének érdekét. Miért van szükség fokozott felügyeletre a rendes felügyeleti folyamaton túl? Azt feltételezi ez, hogy a rendes felügyeleti folyamat nem fog működni? A hatos csomag jelentősen javított a felügyeleti folyamaton, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy fel kell készülnünk a váratlan helyzetekre is. Ennek megfelelően a kettes csomag által bevezetett fokozott felügyeleti eljárások a pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy pénzügyi nehézségek által fenyegetett országok szorosabb ellenőrzését teszik lehetővé. Az új eljárások megadják a Bizottságnak a fenntartható pálya biztosításához, illetve az arra való visszatérés biztosításához szükséges hatásköröket. Miért kell a Stabilitási és Növekedési Paktum, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás és az európai szemeszter végrehajtását módosítani a támogatási programban részt vevő országok esetén? Nem csökken ezáltal a felügyelet hatékonysága? A makrogazdasági kiigazítási programok nagyon széles körűek, tartalmukat tekintve túlmutatnak a költségvetési és a többoldalú felügyeletet érintő kérdéseken. A gyakorlatban az érintett tagállamot arra kérik fel, hogy tegyen meg minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy javítsa a rövid, közép- és hosszú távú gazdasági és pénzügyi helyzetét. A (túlzott) makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az európai szemeszter szerinti monitoring és beszámolás felfüggesztésével elkerülhetők az indokolatlan párhuzamosságok a monitoringgal és a beszámolással járó kötelezettségek terén. Összhangban van a kettes csomag szerinti fokozott felügyelet az elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesülő országokra vonatkozó ESM/EFSF iránymutatásokkal? Igen. Az ESM/EFSF iránymutatások kidolgozásakor és a tagállamokkal való megvitatásakor a Bizottság a kettes csomag rendelkezéseit is szem előtt tartotta, biztosítva ily módon a jogszabályok közötti természetes összhangot. A kettes csomag voltaképpen az említett kormányközi eszközök kapcsán kidolgozott munkamódszereket ülteti át az uniós jogi keretek közé. 6