Orfű Község Képviselőtestületének 12/1991./XII. 19./ szám önkormányzati rendelete a helyi adókról.

Átírás

1 Orfű Község Képviselőtestületének 12/1991./XII. 19./ szám önkormányzati rendelete a helyi adókról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet 1.. Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi adókról szóló Évi C. törvény 1. -ában kapott felhatalmazás alapján, illetékességi területén helyi adókat /továbbiakban: adót/ vezet be. 2.. Az adó alanya 1./ a./ magánszemély b./ jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. 2./ Az /1/ bek. b./ -c./ pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági szakcsoport társadalmi szervezet egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a közterület a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme /nyeresége/ után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetén eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni. az adóhatóságnak. 3./ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 1./ Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: 3.. a./ az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra /kezelői jog, tartós földhasználati jog, földhasználat és lakásbérlet./.b./ a nem állandó lakosként való tartózkodásra c./ az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására. 5

2 4.. Az önkormányzat bevezeti rendeletével: 1./ az építményadót, 2./ a telekadót, 3./ a magánszemélyek kommunális adóját, 4./ az idegenforgalmi adót, 5./ a helyi iparűzési adót, MÁSODIK RÉSZ II. fejezet EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK Építményadó 5.. Adókötelezettség 1./ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő bel- és külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület /olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, továbbiakban: építmény/. 2./ Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges helyben szokásos mértéket meg nem haladó a./ magánszemély tulajdonában lévő üdülő esetében l.000 m2, b./ jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése /a továbbiakban: nem magánszemély/ tulajdonában, használatában lévő üdülő esetében m2, c./nem magánszemély tulajdonában lévő egyéb épülettel beépített ingatlan be nem épített telekrészének 70 %-a, de legalább 300 m2, területű földrészlet. Az a./ pont alkalmazása során, a helyben szokásos értéket meghaladó terület nagysága esetében sem lehet a telekadót megállapítani, ha a telek műszakilag nem megosztható. 3./ Az adókötelezettség a /4/ bek.-ben foglaltak kivételével az építmény valamennyi l,9 m belmagasságot elétérő helyiségére kiterjed, az építmény rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. 4./ Lakás és üdülőtulajdon esetében az adókötelezettség nem terjed ki az épülethez tartozó - huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló kiegészítő helyiségekre /tüzelőtároló, kazánház, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra/. 6

3 6.. Az adó alanya l./ Az adó alanya /2.. az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog /haszonélvezet, tartós földhasználat, kezelői jog, használati jog/ terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása /nyilatkozata/ szerinti személy megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja /továbbiakban együtt: tulajdonos/ az adó alanya. 2./ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. 3./ Társasház, társasüdülő esetén a tulajdonosok lakó-, illetve üdülőegységeik után önálló adóalanyok. A közös helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 7.. Adómentesség Mentes az adó alól: a./ Az állandó lakás céljára szolgáló és állandó lakcím bejelentéssel ténylegesen lakott lakás, valamint az állandó lakosok tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló egyé belterületi épület /üzlet, műhely, garázs/ - kivéve a vendéglátás céljára szolgáló épület vagy épületrészt. b./ a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmény céljára szolgáló helyiség, c./ a műemlék építmény. d./ az egyházak tulajdonában álló nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, imaház, a lelkész elhelyezésére szolgáló építmény; e./ az a külterületi, zártkerti pincével, présházzal /feldolgozó térrel/ rendelkező gazdasági épület, amelyben ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és kialakításánál, berendezésénél fogva üdülőként való használatra alkalmatlan; f./ mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített támogatással csökkentett- évi befizetése eléri, vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. g./ a /a pontjában foglalt ingatlannak az I. övezetben 50 m2-t, a II. övezetben 65 m2-t, a III. övezetben 83 m2-t, a IV. övezetben 125 m2-t meghaladó része. 7

4 8.. Adókedvezmény Az adó egyharmadát kitevő adókedvezményben részesül a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan, ha az ingatlan hasznosításából eredő idegenforgalmi adó összege eléri a fizetendő építményadó összegének egyharmadát. 9.. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése l./ Az adókötelezettség a használatbavételi engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. 2./ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a maradék félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 3./ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti Az adó alapja Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete Az adó mértéke l./ a./ Magánszemély tulajdonában lévő üdülők és kommunális adó alá nem eső lakások m2-ben számított hasznos alapterülete után: I. övezetben 300 Ft/m2, II. övezetben 250 Ft/m2, III. övezetben 200 Ft/m2, IV. övezetben 140 Ft/m2, V. övezetben 120 Ft/m2. b./ A magánszemélyek tulajdonában lévő üdülőkhöz tartozó egyéb belterületi nem lakás céljára szolgáló építmények /garázs, csónaktároló, melléképületek stb./ után 50 Ft/m2. c./ Magánszemélyek tulajdonában lévő, üzlet, műhely, vendéglátás céljára szolgáló helyiség után 200 Ft/m2. 8

5 2./ Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése, tulajdonában, használatában lévő a./ üdülő, kereskedelmi vendéglátó és szolgáltató tevékenységre használt építmény után I. övezetben 300 Ft/m2 II. övezetben 250 Ft/m2 III. övezetben 200 Ft/m2 IV. övezetben 150 Ft/m2 V. övezetben 120 Ft/m2 b./ az a../ pontban felsorolt építményekhez tartozó egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények /raktár, csónaktároló, garázs stb./ után 100 Ft/m2. III. fejezet TELEKADÓ 12.. Adókötelezettség 1./ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen lakó- és üdülőtelekként nyilvántartott belterületi földrészlet /továbbiakban: telek/ Az adó alanya l./ Az adó alanya /2../ az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ha telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása /nyilatkozata/ szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja. 2./ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Mentes a telekadó alól 14.. Adómentesség 1./ az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, 2./ a közhasználati közlekedési tevékenységet végző adóalany e célra használt telek után, 3./ mentes a teleknek építményadó alá eső része /5.. 2./bek./ 4./ mentes a szociális, egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekhez tartozó, valamint az ifjúsági táborozás céljára szolgáló földrészlet, 9

6 5./ feltételesen mentes a lakótelek a szerzés napját követő első 4 évben ha az építkezést megkezdték és azt az előirt határidőben, a szerzést követő 4 év végéig befejezik. Amennyiben az építkezést nem fejezik be vagy a meghatározott időn /4 éven belülű6 a telket elidegenítik a telekadót visszamenőleg meg kell fizetni. A szerzés napja az adásvételi, ajándékozási stb. szerződés keltének napja, 6./ mentes a beépített üdülőtelek helyben szokásos mértékét meghaladó része, ha az egyébként adóköteles része megállapítható adó összege nem éri el a 300 Ft-ot, 15.. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése l./ Az adókötelezettség a földterület belterületté, telekké minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. 2./ Az adókötelezettség a./ a belterület külterületté minősítése, illetőleg beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján, b./ építési tilalomnak az év első felében történő kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg Az adó alapja Az adó alapja a telek m2-ben számított területe Az adó mértéke a./ Magánszemélyek tulajdonában /használatában/ lévő építési telek esetében: I. övezetben 500 m2-ig 20 Ft/m2, de min Ft 500 m2 feletti telekrészre 5 Ft/m2, II., III., IV. övezetben 500 m2-ig 15 Ft/m2, de min Ft 500 m2 feletti telekrészre 5 Ft/m2 b./ Nem magánszemélyek tulajdonában, használatában lévő építési telek esetén I. övezetben 100 Ft/m2, II, III, IV. övezetben 50 Ft/m2. 10

7 IV. fejezet 18.. Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt: a./ aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt Adómentesség l./ Mentes az adó alól a 18 évét be nem töltött magánszemély. 2./ Az egészségügyi, szociális intézménybe beutalt magánszemély. 3./ A felsőoktatási hallgatói jogviszony, a munkaviszony munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy vállalkozóként az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá, 4./ Aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlő hozzátartozója /Ptk b./ pontja alapján: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvér, valamint a testvér házastársa/. A megkezdett vendégéjszakák száma Az adó alapja 21.. Az adó mértéke Személyenként és naponként a./ főszezonban /V. 1-től IX. 30-ig/ b./ főszezonon kívül 250 Ft 100 Ft 11

8 22.. Az adó beszedésére kötelezett 1./ Az adót a./ kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b./ a szervezett üdültetésre a beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c./ fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d./ az a./ - c./ pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől /használójától/ az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be. 2./ Az adó beszedésre kötelezett - az idegenforgalmi adó összegét közli a magánszeméllyel, és az adót átveszi; - - az általa beszedett adó összegéről a magánszemélynek bizonylatot ad; - - a beszedett adó összegéről az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas - nyilvántartást vezet. - V. fejezet Magánszemélyek kommunális adója 23.. Adókötelezettség, az adó alanya l./ Adóköteles az Orfű Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi a./ állandó lakás céljára szolgáló és állandó lakcímbejelentéssel ténylegesen lakott épület, valamint az állandó lakosok tulajdonában lévő nem laksás céljára szolgáló egyéb belterületi épület /üzlet, műhely, garázs/ - kivéve az építményadó alá eső vendéglátás céljára szolgáló épületet vagy épületrészt; b./ a nem magántulajdonban lévő lakáson fennálló lakásbérleti jog /a továbbiakban a-b. együtt: adótárgy/. 2./ Az adó alanya, azaz orfűi állandó lakos magánszemély, akinek tulajdonában vagy használatában Orfű község területén lakásingatlan van. Az adókötelezettség kiterjed az ingatlan tulajdonjogra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra egyaránt. 12

9 24.. Adómentesség l./ Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített támogatással csökkentett évi befizetése eléri vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. 2./ Amennyiben az /l/ bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetet kell megfizetni Az adó mértéke Az adó mértéke a./ lakástulajdon vagy lakásbérleti jogviszony esetén évi 1000,-Ft; b./ egyéb építmény esetén adótárgyanként évi 500,-Ft. VI. fejezet Helyi iparűzési adó 26.. Adókötelezettség, az adó alanya Adóköteles az önkormányzat területén végzett gazdasági tevékenység /továbbiakban: Iparűzési tevékenység/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. /Vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerűen gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek tevékenységét e törvény vagy más adótörvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat./ 13

10 28.. Adómentesség l./ Mentes az adó alól, azaz Orfűn állandó jellegű gazdasági tevékenységet végző, amelynek az adó alapjául számító éves nettó árbevétele nem éri el az évi /egy millió/ forintot. 2./ Az /l/ bekezdés vonatkozásában az egyes adóalanyoknak az önkormányzat illetékességi területén, több telephelyen végzett tevékenységét együttesen kell figyelembe venni Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése l./ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával, szűnik meg. 2./ Az önkormányzat illetékességi területén végzett ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adó kötelezettség időbeni terjedelmére Az adó alapja l./ Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel. 2./ Alkalmi jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a vállalkozó napi átalányadót köteles fizetni Az adó mértéke l./ Az iparűzési adó az adóalap 2 %-a. 2/Ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett ipari tevékenység a./ piaci és vásározó és kereskedelmi tevékenység esetén naptári naponként 1000,-Ft; b/ építőipari és egyéb (az a/ pont alá nem tartozó ) tevékenység esetén naptári naponként 2000,-Ft. 14

11 HARMADIK RÉSZ VI. fejezet A helyi adók bevallása, adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 32.. A helyi adók bevallása l./ A vállalkozó és a magánszemély, ha az önadózást választotta, helyi adóját, az adóévet követő február 28-ig köteles bevallani. 2./ Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését /változását/ követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. 3./ Nem kell újabb adóbevallást tenni a /2/ bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót /adókötelezettséget/ érintő változás következik be. 4./ Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett helyi adót az önkormányzatnál benyújtott adóbevallása keretében vallja be, ha helyi adó bevallására egyéként nem kötelezett, a beszedett adóról az /l/, illetve /2/ bek. szerinti időben kell adóbevallást tennie Adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése 1./ A vállalkozó a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni. 2./ Azaz adóalany, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, abban az évben adóelőleg fizetési kötelezettség nem terheli. 3./ Az adóelőleg alapja a helyi iparűzési adónál az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele. 4./ Ha a tevékenység az adóévet közvetlenül megelőző évben szünetelt ide nem értve az idénymunkarend miatti szüneteltetést, - az iparűzési adó előlegének alapján az elért nettó árbevétel évesítésével /az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával / kell megállapítani. 5./ Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől /újrakezdésétől/ számított 60 nap alatt képződött adóalap felét annyiszor kell számításba venni, ahány hónap a kezdés napját követő hó első napjától az év végéig eltelik. 15

12 6./ A megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyan úgy számol el az adóalany akkor is, ha tevékenység megszűnése miatt év közben köteles adóbevallást adni l./ Az adóalany terhére az adóhatóság által megállapított építményadót, telekadót, kommunális adót és helyi iparűzési adót évi két egyenlő részletben /márc. és szept. l5-ig / kell megfizetni. 2./ Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történik meg, akkor az adó megfizetését az önkormányzat által jogerős határozatban megállapított határidőben kell teljesíteni. 3./ Az idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett a tárgyhót követő 15-ig köteles befizetni. 4./ Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás /adó befizetés/ időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része /1990. Évi XCI. Törvény 67.. /l/ - /2/ bekezdés./ 35.. A helyi adó bevezetése során az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi az önkormányzat felhívásában megjelölt adatot szolgáltatni az adott év január l-i állapotnak megfelelően. NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések VII. fejezet 36.. Ezen önkormányzati rendelet 1992 január 1. napjával lép hatályba. Egyidejűleg az Orfűi Községi Tanács 5/1985.T.sz. rendelete az Orfű üdülőhely területén fizetendő üdülőhelyi díj és díjátalány mértékéről, - 2/1986.T.sz. rendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról és az - l/1987.t.sz. rendelete a házadóról hatályát veszti. 16

13 37.. Az önkormányzat a helyi adókról szóló évi C. törvény keretei között az e rendeletében bevezetett helyi adókat a következő évre módosíthatja, megszüntetheti, illetőleg új adót vezethet be Szociális okból kérelemre elbírálássorán a jegyző az e rendelet alapján kivetett helyi adót mérsékelheti vagy elengedheti. A jegyző által megállapított kedvezmény csak tárgyévben kivetett adóra érvényes A helyi adóval és önkormányzati költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletében, a helyi adóról szóló 1990 évi C. törvényben és az adózás rendjéről szóló 1990 évi XCI. Törvényben foglaltakat kell alkalmazni Az a szállásadó, aki 22..(2) bekezdésben foglalt, az idegenforgalmi adó nyilvántartásával, beszedésével kapcsolatos kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. O r f ű, december 10. Kovács Dezső sk polgármester Dr. Harmat Béla sk. jegyző 1. számú melléklet: "Övezeti besorolás I. övezet: Szektorok (A-B-C-D), Ladik köz, Herman O. u., Fenyves sor, Tavasz u., Szabadság u., Petőfi u., Széchenyi tér, Béke u., Lapisi u., Mecsekrákosi u., Bánosi u., Cseralja u., Sport u. Csendes u., Vadas u., Patak sor, Ady u., Dobó u., Dollár u., Kalaphegyi u., Diás u., Kossuth u., Dózsa u., Horgász u., Nyíl u., Verseny u., Honvéd u., Kőhegy u., Szőlő utca. II. övezet: Turista utca, Vadász utca, Jókai u., Kapcaréti u., Nagyírási u., Jorga u., Sűrű-köz, Kishegyi u., Rózsa u., Szilvás köz, Hársfa u. Boróka köz, Páfrány u., Vadvirág 1-24-ig, Erdőalja sor 1-7-ig, Borkő köz 1-5-ig. III. övezet: Fő u., Hámán Kató u., Végföldi utca, Iszpai utca. IV. övezet: Akác sor, Kadarka u., Napfény u., Seregély köz, Pince sor, Muskotály u., Harmat u., Óbor u., Avar köz, Derű köz, Rigó köz, Kilátó u., Csipkebogyó u., Erdőalja sor 8-tól, Borkő köz 6-tól. V. övezet: Zártkertek és külterületek." 17