pévfolyam pénzügy kérdésekésválaszok Önkormányzati Önkormányzati aktuális Kérdések és válaszok Közpénzügyi gyakorlat Körkérdés

Átírás

1 Önkormányzati p pénzügy I. pi. pévfolyam bemutatószám december kérdésekésválaszok Önkormányzati aktuális Kérdések és válaszok Közpénzügyi gyakorlat Körkérdés

2 Önkormányzati pénzügy Beköszöntő kérdésekésválaszok Az olvasó egy nagyon fontos kezdeményezés első eredményét tartja a kezében. Kiadványunk az ötlet megszületése és a megvalósulás pillanata között mind aktuálisabb lett. Ez, a napi események utáni rohanás eredményezte a lap decemberi megjelenését. Az önkormányzati szektor finanszírozási kérdései mindig is kiemelt, aktuális kérdések voltak, de a hirtelen begyűrűző pénzügyi válság több tekintetben a szélesebb közvélemény figyelemének középpontjába emelte a helyhatóságok forrásellátottságát, költségvetésének egyensúlyát. A központi támogatások mértékének, változásainak erősen kiszolgáltatott önkormányzati szektor számára a kormányzati költségvetési megszorítások ritkán jelentenek jó jelt, általában nem hagyják érintetlenül állami támogatásaikat. Másrészről az elmúlt időszakban, az 1990-es évek közepét második felét követően, mintegy egy-másfél évtized után ismét megjelentek kockázatosabb pénzügyi eszközök az önkormányzatok portfóliójában. Folyamatosan növekszik a sokszor tartalékolási céllal vagy a működés finanszírozására kibocsátott devizában denominált kötvények volumene. Ezek a pénzügyi válság elmélyülése, elhúzódása esetén a szereplők beavatkozása nélkül lavinát indíthatnak el. A figyelemfelhívás, a probléma tudatosítása minden szakmai fórum kötelessége. A jelen kiadvány, bár felvállal koncepcionális, előre gondolkodó anyagokat, elsősorban napi kérdésekkel kíván foglalkozni. Célunk, hogy az önkormányzatok felelős vezetői polgármesterek, jegyzők, képviselők és pénzügyesek olyan kérdésekre kapjanak választ, amely napi munkájukat közvetlen segítheti. Ennek érdekében lapunk felvállalja, hogy olvasóink által feltett kérdések megválaszolásához megkeressük a téma megválaszolására leginkább hivatott szakértőket, dolgozzanak bár az államigazgatásban, a bankokban, könyvvizsgálóként, esetleg számvevőként vagy más szakértőként, és őt kérjük fel a válasz megadására. Próbaszámunkat tartja most a kezében, amelyben az általunk felkért szakértők és megkeresett önkormányzatok által fontosnak tartott kérdések és az erre adott válaszok találhatóak meg. Három kiemelt kérdésben magunk szólítottunk fel szakértőket, hogy kicsit hosszabban fejtsék ki a véleményüket. Ezek a pénzügyi stabilitás és az idei, jövő évi forrásokat érintő talán legaktuálisabb kérdéseket feszegetik. Éppen a jövő évi pénzügyi kilátások kapcsán kezdeményeztük az önkormányzatok szakmai szövetségeinél, hogy maguk is írják le, miként látják az idei és a jövő évi költségvetési évet önkormányzati szemmel. Olyan lapot igyekszünk tehát készíteni, amely az önkormányzatok szemével, az önkormányzatok problémáira figyelve igyekszik tájékoztatni, megoldásokat keresni. Felkérjük tehát a tisztelt olvasót, hogy küldje meg nekünk észrevételeit, az Önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, hogy valóban hasznos kiadvánnyal szolgálhassunk, segíthessük munkáját. Dr. Kovács Róbert

3 A Kér je szak ér tő ink vé le mé nyét! 10 mun ka nap alatt vá la szo lunk. Mind ezt sze ret nénk a le he tő legin kább sze mély re sza bot tan megten ni. Mi nél több in for má ci ót ad, an nál több az esély ar ra, hogy az egye di hely zet ben rej lő, a jog sza bály ok ad ta le he tő sé gek ről tá jé koz tassuk. Ter mé sze te sen a meg adott információkat bizalmasan kezeljük, és a fo lyó irat ban va ló köz lés ese tén a vá lasz ból min den olyan ele met mel lő zünk, amely a kérde ző sze mé lyi sé gi jo ga it sér te né és azo no sí tás ra al kal mas len ne. Önkormányzati pénzügy kér dé sek és vá la szok ban köz zé tett szak cik kek és az egyes ese tek re, kér dések re adott vá la szok Ol va só ink tá jé koz ta tá sá ban kí ván nak se gí te ni. A kér dé sek re adott szak ér tői vá la szok min dig a vá lasz adó egyé ni meg íté lé sét tük rö zik a ren del ke zés re ál ló in for má ci ók alapján. Nem he lyet te sí tik a tel jes tény ál lás is me re tében nyúj tan dó jo gi ta nács adást, ezért a Ki adó az ér tel me zés beli kü lönb sé ge kért fe le lős sé get nem vál lal. tartalom Önkormányzati aktuális november február Önkormányzati Minisztérium Állami Számvevőszék NFÜ Hírek Aktuális információk az MNB-től... 6 Főbb makrogazdasági mutatók Pénzügyminisztérium Kérdések és válaszok Hitelfelvétel, értékpapír és kötvénykibocsátás, adósságrendezési eljárás Adósságrendezési eljárások száma... 8 Adósságrendezési eljárás elkerülése Hitelezői bizalom az önkormányzatok felé... 9 Áfafizetés, leírás, visszaigénylés Ingyenes étkeztetés áfája Társult önkormányzatok közművagyon felosztása Hivatalos dokumentumokra vonatkozó előírások, formai stb. követelmények Okmány érvényesítés, érvényesség Érvényesítés, utalványozás bizonylatolása Fejlesztési támogatások, pályázás, nyilvántartás, pénzügyi-kifizetési kérdések Környezetvédelmi alap beruházásainak nyilvántartása Önkormányzatok költségvetése, gazdálkodás, kötelezettségvállalások nyilvántartása, pénzügyi menedzsment Költségvetési rendelet megalkotásának határideje Kötelezettségvállalások dokumentálása Normatívák, állami működési támogatások Támogatás lehívása Normatívák pályázható összegének megelőlegezése Pedagógusok bérkifizetésének ütemezése Teljesítés igazolása megelőlegezett támogatás esetén Szerződések Szerződések teljesítésigazolásának szabályozása Polgármester támogatása alapítvány részére Vagyongazdálkodás, vagyonátadás: szerződések, értékelés, amortizáció Vagyonértékelés ingyenes vagyonátadás előtt Kisértékű, éven belüli amotizáció kimutatása az éves beszámolóban Közpénzügyi gyakorlat Mit mutatnak a számok? Helyzetkép a évi költségvetési törvényjavaslat vitája előtt Önkormányzati adósságrendezés : eddig mi történt? Önkormányzati adósságrendezési eljárások ( ) Körkérdés A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elvárásai a évi költségvetéstől es önkormányzati várakozások Önkormányzati pénzügy kér dé sek és vá la szok Fe le lős ve ze tő: CompLex Ki adó Jo giés Üz le ti Tar ta lom szol gál ta tó Kft. Igaz ga tó ja A ki adá sért fe lel: dr. Báldy Pé ter A ki ad vány ok szer kesz té sé ért fe le lős: dr. Vajda Krisztina Lek tor: Dr. Kovács Róbert Fe le lős szer kesz tő: Szántó Dóra Mű sza ki osz tály ve ze tő: Schuller Krisz ti na Gyár tá si me ne dzser: Ke rek Imréné Nyom dai mun ká la tok: Kaposvári Nyom da Kft. Fe le lős ve ze tő: Pogány Zoltán igaz ga tó Önkormányzati pénzügy Az kér dé sek és vá la szok la pot meg ren del he ti hon la pun kon ( ben, le vél ben, fa xon vagy be mu ta tó ter münk ben sze mé lye sen: Te le fon: (36-1) Fax: (36-1) Pos ta cím: 1518 Bu da pest, Pf info@complex.hu Ki adó és be mu ta tó te rem: CompLex Ki adó Jo gi és Üz le ti Tar ta lom szol gál ta tó Kft Bu da pest, Prielle Kor né lia u A be mu ta tó te rem nyit va tar tá sa: H Cs.: , P.: (ebéd idő: ) Hir de té si in for má ció: Vály Zi ta Tel.: (40) info@complex.hu A lap Általános Szerződési Feltételei a honlapon olvashatók. Jel ző szám: KK-381P

4 Kér dé sek és vá la szok Önkormányzati aktuális november február Önkormányzati Minisztérium Elfogadott jogszabályok október 6/2008. (X. 8.) ÖM rendelet egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokra vonatkozó eljárás szabályairól (kihirdetését követő 8. napon lép hatályba) 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről (kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba) Tervezet november Az önkormányzati miniszter /2008. ( ) ÖM rendelete az önkormányzati hivatalok minta irattári tervének kiadásáról (2009. január 1-jén lép hatályba) Az önkormányzati miniszter és az oktatási és kulturális miniszter /2008. ( ) ÖM OKM együttes rendelete az önkormányzati hivatalok államigazgatási ügyekkel összefüggésben keletkezett iratai tárgyi alapú rendszerezéséről és megőrzési idejéről II. félévi jogalkotási programja 1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtását szabályozó 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása. 2. A Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat módosítása. 3. A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosítása. 4. A sportról szóló évi I. törvény módosítása. 5. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása. 6. A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosítása. 7. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló évi III. törvény, valamint a választási eljárásról szóló évi C. törvény módosítása. 8. A évi XXIX. pekingi nyári olimpiai játékokon eredményesen szereplő versenyzők és a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek állami jutalmazásáról szóló kormányelőterjesztés. 9. A évi XIII. pekingi nyári paralimpiai játékokon eredményesen szereplő versenyzők és a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek állami jutalmazásáról szóló kormányelőterjesztés. 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéséről szóló kormányrendelet. 11. A II. félévben nyugdíjba vonult tűzoltók kiegészítő támogatásáról szóló kormányrendelet. 12. A Hajdúszoboszló Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltósággá történő átalakítása kiadásának pénzügyi forrás biztosításáról szóló kormányrendelet. 13. Előterjesztés az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről szóló 8/2006. (XI. 23.) ÖTM rendelet módosításáról. 14. Tűzoltósport versenyszabályzat miniszteri rendeletben történő megalkotása. 15. A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet éves felülvizsgálata. 16. A katasztrófavédelmi eszközök rendszeresítési szabályzatáról szóló ÖM utasítás. 17. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló május 22-től hatályos 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet módosítása. 18. A II. félévében tartandó országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló miniszteri rendelet. 19. A katasztrófavédelmi felelősségi és működési rendszer reformjáról szóló koncepció Az önkormányzatok egységes irattári tervéről szóló 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet módosítása. 20. Az Önkormányzati Minisztérium, valamint a miniszter által irányított szervezetek informatikai biztonságáról szóló ÖTM utasítás. 21. A vendéglátás szakterület átvételével összefüggően a minisztériumi Statútumok és egyéb jogszabályok módosítása. 22. A lovas szolgáltató tevékenységről szóló miniszteri rendelet. 23. Önkormányzati reform, amely több jogszabályt (törvényt) érint. Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény), a helyi önkormányzatokról szóló kozpenzugylap@complex.hu

5 évi LXV. törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény: A jegyzői államigazgatási feladat- és hatáskörök differenciált átalakításáról, egyes feladat és hatáskörök kistérségi szintre telepítéséről szóló szabályozási koncepcióról szóló Korm. előterjesztés. 24. Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása újrakodifikálása. 25. A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek oszályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 34.) IKIM rendelet módosítása. 26. A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása. Állami Számvevőszék Ellenőrzési terv Elnöki ért. időpontja Ellenőrzés címe Státus november 17. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése Nem változott november 24. A Diákhitel Zrt. ellenőrzése Nem változott november 24. Az INTERREG célú költségvetési előirányzatok hasznosulásának ellenőrzése Nem változott december 1. Budapest Főváros XXII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése december 1. Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése Nem változott Nem változott december 8. A magyar központi közigazgatás modernizációjának ellenőrzése Nem változott december 8. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése december 8. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata december 8. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése december 15. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése december 15. A Magyar Demokrata Fórum évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése december 15. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése december 15. Az Antall József Alapítvány évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése december 22. A Magyar Igazság és Élet Pártja évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése december 22. A februári időközi országgyűlési képviselőválasztási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése a képviselethez jutott jelölő szervezetnél Nem változott Nem változott Nem változott Nem változott Nem változott Nem változott Nem változott Nem változott Terven felüli december 22. A közgyógyellátási rendszer működésének ellenőrzése Nem változott január 5. A lakástámogatási rendszer ellenőrzése Nem változott február 2. A Honvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzése Nem változott február 16. Budapest Főváros Önkormányzat hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenységének ellenőrzése Nem változott február 16. A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzése Nem változott 3

6 NFÜ Hírek Közlemény a TIOP-1.2.2/08/1 pályázattal kapcsolatban november 25. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TIOP-1.2.2/08/1 Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése című pályázat dokumentációja további módosításokat tartalmaz. Lezárult az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 3. pályázati fordulójában benyújtott teljes pályázati dokumentációk értékelése november 25. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretein belül meghirdetett harmadik pályázati forduló második részének értékelési-kiválasztási szakasza a Projekt Döntőbizottság ülésével lezárult. Módosítás a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program Tervezési Felhívásában november 21. Az NFÜ felhívja a Tisztelt Projektgazdák figyelmét, hogy a június 5-én közzétett DDOP Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása című kiemelt projekt tervezési felhívása módosult. Közlemény a GOP-2008/ és a GOP-2008/ kiírásokhoz november 21. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy felkerültek a honlapra a GOP-2008/ és a GOP-2008/ kiírásokhoz tartozó adatlap-kitöltő programok. Közlemény a DAOP /B jelű pályázathoz november 21. A Nemzeti fejlesztési Ügynökség tájékoztatja a Tisztelt Pályázókat, hogy a DAOP /B Önkormányzati tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztés tárgyú pályázati felhívás kitöltő programja a mai napon közzétételre került. Közlemény a TIOP-1.2.2/08/1 jelű pályázathoz november 21. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TIOP-1.2.2/08/1 Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése című pályázat dokumentációja a mai napon a részletes közleményben található pontokon változott meg. Közlemény a pályázati kitöltő programokkal kapcsolatban november 20. Az NFÜ és a PÁTOSZ (Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége) egyeztetései eredményeképpen több új, a pályázók kényelmét szolgáló funkció jelent meg, melyek a pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kitöltő programok használatát könnyítik. Közlemény a a TÁMOP-3.2.1A/08/1 A kiemelt projekttel kapcsolatban november 20. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a figyelmet, hogy a TÁMOP-3.2.1A/08/1 A Új tanulási formák és rendszerek című kiemelt projekt tervezési dokumentációja a mai napon több ponton változott meg. Közlemény a TÁMOP-3.3.2/08/1 (KMR) és TÁMOP 3.3.2/08/2 pályázati kiíráshoz november 17. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a TÁMOP 3.3.2/08/1 (KMR) és TÁMOP 3.3.2/08/2 jelű Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása című pályázatok B14-es mellékletei (B14 Támogatható tevékenységek költségtábla és B14 Támogatható tevékenységek szakmai útmutató) módosításra kerültek. Megjelent a TÁMOP-5.4.1/08/1 kiemelt felhívás november 17. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy megjelent a TÁMOP-5.4.1/08/1 jelű, Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása című kiemelt felhívás teljes dokumentációja. Közlemény a KMOP /B, valamint KMOP /C jelű pályázati felhívásokhoz november 17. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatja a Tisztelt Pályázókat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelentetett, KMOP /B, valamint KMOP /C jelű pályázati felhívások esetében a pályázati útmutatók módosításra kerültek, és megjelent a pályázatok kitöltő programja. Pályázati Felhívás a GOP 4. prioritás Pénzügyi Eszközök keretében finanszírozott Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram közvetítésére november 17. A pályázat célja, hogy a GOP 4. prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes felhasználásával, a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, kedvezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, magyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalatok számára. 4 kozpenzugylap@complex.hu

7 Közlemény a GOP-2008/ és a GOP-2008/ pályázatokról november 13. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) felhívja a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy módosította a GOP- 2008/ és a GOP-2008/ konstrukciók pályázati adatlapjának Nyilatkozatok részét, tekintettel arra, hogy a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról minden pályázónak nyilatkoznia kell. Közlemény kiemelt projektekkel kapcsolatban november 11. Az NFÜ tájékoztatja a tisztelt pályázókat, hogy a honlapján megjelentetett, KMOP /A, ÉMOP , ÉAOP , DAOP /A, KDOP /A, DDOP /A, NYDOP /A jelű beavatkozások Kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutatója több ponton módosult. Közlemény a KEOP és 1.3.0/B pályázatokról november 7. Értesítjük pályázóinkat, hogy a KEOP Ivóvíz - minőség javítása második fordulós pályázati adatlap kitöltő programja elkészült és a honlapon elérhető. A pályázatokat a kitöltő program segítségével elektronikusan kell benyújtani. Közlemény az EKOP-1A1 pályázatról november 7. Az NFÜ tájékoztatja a pályázókat, hogy az EKOP-1A1 Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása című egyfordulós pályázati kiíráshoz kapcsolódó kitöltő program elkészült, mely elérhető az NFÜ honlapjáról. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy csak és kizárólag ezen kitöltő programmal elkészített pályázati adatlapot áll módunkban elfogadni. Közlemény a GOP kiemelt projekt meghirdetésének módosításáról november 7. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy A Befektetésösztönzés és üzletfejlesztés című kiemelt projekt meghirdetése kapcsán módosításra került a Tervezési felhívás és útmutató. Komplex gazdaságfejlesztés Záhonyban november 6. A záhonyi komplex gazdaságfejlesztési program stratégiai célja a vasúti nyomtávváltás miatt megálló áru innen történő elosztása, illetve az érkező nyersanyagok, félkésztermékek helyben történő feldolgozása. Ennek elősegítésére a program keretében számos fejlesztés válik valóra 2010-ig a közlekedési infrastruktúra bővítése, valamint pályázaton elnyerhető gazdaságfejlesztési és képzési támogatások révén. Annak érdekében, hogy a program minél több térségben működő vállalkozást mozgósítson, november 5-én a szakmai vezetők a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei és regionális tagjainak mutatták be a fejlesztési program elemeit. Közlemény KMOP /B pályázatról november 6. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesíti a tisztelt projektgazdát, hogy a KMOP /B kódszámú, A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése című kiemelt tervezési felhívás F2. pontjában szereplő benyújtási határidőt meghosszabbítja: A projektjavaslatok benyújtása október 17-től december 31-ig lehetséges. Megjelent a TÁMOP 5.5.3/08/01 és TÁMOP 5.5.3/08/02 pályázatok kitöltő programja november 6. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a TÁMOP 5.5.3/08/01 és TÁMOP 5.5.3/08/02 jelű, Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása című pályázatokhoz a mai naptól elérhető a kitöltő program. Közlemény a KEOP pályázati kiíráshoz november 6. Értesítjük Tisztelt Pályázóinkat, hogy a KEOP Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése című pályázati kiírásaihoz tartozó, a pályázat első és második fordulójához szükséges kitöltőprogram frissítésre került. Közlemény a TÁMOP-3.2.3/08/1, TÁMOP-3.2.3/08/1/ KMR, TÁMOP-3.2.3/08/2, TÁMOP-3.2.3/08/2/KMR konstrukciókról november 5. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy az Építő közösségek - közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért című konstrukciók 1. és 2. körének pályázati kiírásaihoz közzétette a Támogatási szerződés mintát, továbbá a TÁMOP /08/2 konstrukcióhoz felkerült a Költségvetési specifikáció c. dokumentum is. Közlemény a KEOP és 1.3.0/B pályázatokról november 3. Az NFÜ értesíti a pályázókat, hogy a honlapon megjelent a KEOP 130 és 130/B konstrukcióhoz tartozó Költséghaszon elemzés (CBA) útmutató. Közlemény az ÁROP-1.1.5/C pályázatról november 3. Az NFÜ tájékoztatja a pályázókat, hogy az ÁROP-1.1.5/C kódjelű A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése című normatív pályázati kiírás Pályázati Útmutatójának C3, E, F 4.4., F 4.5 pontjait módosította. A módosítások a 5

8 projekt költségvetésében szereplő nem elszámolható költségeket érintő eljárásrendet pontosítja, mely ezen esetekben kedvezőbb elbírálási lehetőséget teremt a pályázók részére. Közlemény a TÁMOP 3.2.3/08/2 és TÁMOP 3.2.3/ 08/2/KMR konstrukciókról november 3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TÁMOP 3.2.3/08/2 illetve TÁMOP 3.2.3/08/2/KMR kódszámú, Építő közösségekközművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért, 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában című konstrukciók pályázati dokumentációja a mai napon megváltozott. A pályázati útmutató 26. oldalán, illetve a pályázati felhívás 7. oldalán a D) komponens tevékenységei közül törlésre került a honvédelmi, rendvédelmi és bünte tésvégrehajtási szervezetek felkeresése, működési mechanizmusának és kompetenciájának megismertetése. Közlemény a TÁMOP-3.1.4/08/1. és a TÁMOP-3.1.4/ 08/2 pályázatokról november 3. Az NFÜ felhívja tisztelt pályázói figyelmét, hogy a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című TÁMOP-3.1.4/08/1. és TÁMOP-3.1.4/08/2. azonosítószámú pályázatok benyújtási határideje módosul. Svájci Hozzájárulás Újabb pályázati kiírások november 3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Svájci Hozzájárulás újabb két pályázati felhívását hirdeti meg, egyrészt ösztöndíjak, másrészt közös kutatási és fejlesztési projektek, valamint akadémiai kutatóévek, csereprogramok témájában. Svájc az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára 1 milliárd svájci frank értékben ad fejlesztési hozzájárulást, amelyből Magyarország részesedése összesen 130,738 millió svájci frank. Aktuális információk az MNB-től 1. A forint euro árfolyam Forrás: Reuters Fordított skála óránkénti árfolyamadatok alapján 45. Az inflációs előrejelzés legyezőábrája Forrás: MNB, KSH A legyezőábra az alap-előrejelzés körüli bizonytalanságot jeleníti meg. A színezett területek összessége 90 százalékos valószínűséget fed le. A szaggatott vonallal ábrázolt fogyasztói árindex alap-előrejelzést (mint módszert) tartalmazó középső sáv 30 százalékot fed le. A vízszintes vonal a meghirdetett inflációs cél értékét mutatja. 6 kozpenzugylap@complex.hu

9 Főbb makrogazdasági mutatók Pénzügyminisztérium Megnevezés Forrás I III. I VI. I VII. I VIII. I IX. I X. I XI. I XII. GDP folyó áron, milliárd HUF KSH 6 156, ,2 GDP volumenindex KSH 101,7 101,9 101,5 Háztartások fogyasztása volumenindex KSH 98, ,0636 Közösségi fogyasztás volumenindex KSH 94, ,70562 Bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenindex KSH 94, ,35579 Belföldi felhasználás volumenindex KSH 98, ,2095 Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex KSH 113, ,4654 Termékek és szolgáltatások importja volumenindex KSH 110, ,1259 Bruttó átlagkereset index KSH 106,5 108,2 108,1 108,0 Nettó átlagkereset index KSH 106,2 107,3 107,2 107,1 Egy keresőre jutó reálbér index KSH 99,3 100,5 100,4 100,3 Fogyasztói árindex index KSH 106,9 106,8 106,8 106,8 106,7 106,5 Foglalkoztatottak száma 1000 fő KSH 3 857, , , , ,7 Munkanélküliségi ráta (ILO) % KSH 8,0 7,9 7,8 7,8 7,8 Ipari termelés volumenindex KSH 106,8 105,6 104,8 103,5 103,0 Építőipari termelés volumenindex KSH 82,7 90,0 89,7 90,4 92,0 Kiskereskedelmi forgalom volumenindex KSH 98,8 98,1 98,2 98,1 98,3 Áruexport volumenindex (HUF) KSH 113,0 110,5 109,8 107,7 Áruimport volumenindex (HUF) KSH 112,7 110,8 110,5 108,1 Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR KSH Fizetési mérleg egyenlege millió EUR MNB 1 646, ,7 Külső finanszírozási igény millió EUR MNB 858, ,0 Államháztartás egyenlege (GFS)* milliárd HUF PM 508,1 722,0 581,3 672,5 731,0 742,6 7

10 Kérdések válaszok Hitelfelvétel, értékpapír és kötvénykibocsátás, adósságrendezési eljárás Adósságrendezési eljárások száma Eddig hány önkormányzati adósságrendezési eljárásról tudunk, s mik voltak a kiváltó okok? Összesen 25 esetről tudunk, 23 különböző településen 1996 márciusa óta. Ezek közül csak két település lakosságszáma több 5000 lakosnál, az 1000 fős lakosság a legjellemzőbb. Az önkormányzati csőd kialakulása a következő okokra volt visszavezethető: Az önkormányzatok a politikai cselekvési kényszertől és a rövid távú céloktól vezérelve, olyan nagyberuházásokat kezdeményeztek, amelyek nem kapcsolódtak a kötelező önkormányzati feladatokhoz. Hasonló okokból ragaszkodtak az önként vállalt feladatok ellátásához, még olyan szituációban is, amikor a működés már veszélybe került. Ennek a motivációnak nincs ellensúlya a szervezeti rendszerben. Az adórendszer változékonysága és szabályainak bizonytalan értelmezése két esetben is önkormányzati adósságrendezéshez vezetett (áfa-visszaigénylés). A csődesetek kialakulását legtöbb esetben a jogszabályellenes, törvényszegő működés tette lehetővé. Gyakran előfordult, hogy a közszféra és magánszféra keveredett egymással. A csődbe ment önkormányzatok közös jellemzője volt, hogy szervezeti működési hiányosságokkal küzdöttek, jól érzékelhető volt a belső ellenőrzés, valamint a gazdasági kérdésekben kompetens szakértő hiánya. A pénzforgalmi szemléletű könyvelés, valamint az elemi számviteli szabályok megszegése lehetővé tette, hogy számlákat 60, 120 napon túl, néha éveken keresztül ne fizessenek ki. Ilyen esetekben a számlákat nem könyvelték le, hanem egyszerűen tárolták. Több csődesetnél előfordult, hogy az Állami Számvevőszék előzetesen megvizsgálta az érintett településeket és rámutatott a hiányosságokra, amelyek idővel pénzügyi nehézségeket fognak okozni. Az ÁSZ javaslatait azonban a hatályos jogi szabályozás mellett nem kötelező figyelembe venni, mint ahogy e településeknél ez rendszeresen meg is történt. A törvény alapvetően megfelelő kereteket biztosít az adósságrendezési eljárások lefolytatásához, ugyanakkor a törvény be nem tartása nem jár megfelelő szankciókkal, ez nehezíti annak gyakorlati érvényesülését. Mindegyik csődesetben, az önkormányzatok jóval túllépték a fizetési határidőket, s nem kezdeményezték a törvényben előírt fordulónapon az eljárást. Az ismert esetek alapján mondhatjuk, hogy az évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárásra lényegében csak akkor került sor, amikor a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok is szinte finanszírozhatatlanná váltak. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-001 Válaszadó: Jókay Károly Adósságrendezési eljárás elkerülése Mit tehetünk, hogy az adósságrendezést elkerüljük? A megelőzést illetően, egyértelmű, hogy a törvényt nem tartják be az önkormányzatok. Dunafalván 2002 decemberében derült ki, hogy az önkormányzatnak 14 darab két éves, és 18 darab féléves kifizetetlen számlája van. Sáta településen az eljárás elindításakor napos számlák tömkelegét fedezték fel. Feltételezzük, hogy az országban az ilyen eset többször megismétlődik, s cinkos módon sem a testület, sem a hitelező/beszállító nem tartja be, illetve él a törvény adta kötelességével vagy lehetőségével. Tehát állíthatjuk, a törvény valóban preventíven működik, a rossz hitelfelvételeket látszólag már a es évekre megakadályozta a vagyonfelosztás kellemetlen lehetőségének előrevetítésével. De ennek fényében, a törvényt nyilvánvalóan szankciók és ellenőrzés hiányában, valamint egy megbocsátó vállalkozói magatartás miatt, nem tartják be. A kevés csődeset annak is köszönhető, a cinkosságon túl, hogy a hitelezők és beszállítók az utolsó órában megállapodnak, halasztást alkalmaznak. Az adósságrendezési eljárás kellemetlen titkokat fed fel, s a lezárt esetek többségében a hitelező a tőke követelésének csak kis hányadát, kamatkövetelésének egy részét sem tudja érvényesíteni. Ezért a hazardírozó hitelezéseknek vége lett, s a csődesetek újabb fajtáját már az áfavisszaigénylések és büntetőjogi esetek magyarázzák. Befejezésül, az ÁSZ vizsgálatok tanácsaira, figyelmeztetéseire sem hallgatnak a csődbe jutott önkormányzatok. Csepreget már 1997-ben figyelmeztette az ÁSZ, hogy jogtalanul igényelte vissza és használta fel az áfát, és az áfainkasszó csak két évvel később indította el az adósságrendezési eljárást. A törvény megelőző hatását még zavarja az a tényező is, hogy erős a hit a beszállítók részéről, hogy minden önkormányzat előbb-utóbb fizet, mert az állam nem engedi tönkremenni. A vizsgált esetek jó részénél a számviteli és belső szabályozási gondok miatt alakult ki a csődközeli helyzet. Ahol nem volt ellenjegyzés, sem belső ellenőrzés, hiányoztak a bizonylatok, a testületi határozatok, ott a kifi- 8 kozpenzugylap@complex.hu

11 zetetlen számlák, ha ismertek voltak egyáltalán, lassan halmozódtak, míg egy külső hatás, például egy jogerős fizetési meghagyás, felborította a rendszert. A belső ellenőrzés és a létező számviteli, ügyviteli szabályok megszegése, csalással és okirat-hamísítással vegyítve, képes a rossz döntések alapján, de ügyesen kezelt hitelügyleteket a fizetőképtelenség felé terelni. Az alvállalkozók számára ellenjegyzés, szerződés nélküli kifizetések szintén megszegik a közpénzekkel bánó tisztviselőkre vonatkozó írott és íratlan szabályokat. A számviteli fegyelem és ügyrendi szabályok betartása a 25 csődesetből talán 3 4-et hamarabb robbantott volna ki, illetve esetleg megakadályozott volna. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-002 Válaszadó: Jókay Károly Hitelezői bizalom az önkormányzatok felé Hitelezői, beszállítói oldalról, mennyire tekintik megbízható partnernek az önkormányzatokat? Mivel az ismert 25 esetből csak két esetben indította az eljárást egy beszállító vagy hitelező, mondhatjuk, hogy a vállalkozók, lassan de biztosan fizető, jó ügyfeleknek tekintik az önkormányzatokat. Ennek indoka, hogy kezdetben bíztak abban, hogy az önkormányzat helyett majd a központi költségvetés rendezi azok tartozását (ez a régi tanácsi időszakból fakadó berögződés volt), a törvény szabályainak ismeretében pedig nem volt érdekük ilyen eljárás megindítása, mert előre látható volt, hogy követeléseik töredékét kaphatják meg, tehát inkább a kivárásra rendezkedtek be. A helyi önkormányzatok oldaláról érthető, hogy csak valóban a legvégső esetben kérik maguk ellen az adósságrendezési eljárás megindítását, mert abban az esetben, ha ellenük az eljárást a bíróság megindította, kizárják magukat különböző támogatási lehetőségből. Tehát ez a menekülési út a legvégső fázisban lép be, illetve lépett be. A hitelezők és beszállítók magatartása többrétű. Egyrészt nagyon bíznak az önkormányzatban s annak fizetési hajlandóságában. Másrészt a felbontott egyezségek jó részét a legnagyobb hitelező, kamathátralékok, vagy egyéb értékkövető követelései számlájára lehet írni. Még a meg nem született egyezségek esetében is, az önkormányzat a tőkeköveteléseknek 50 70%-át kínálta fel, azonnali vagy halasztott fizetéssel. A nagyobb hitelezők, akik évekig nem érvényesítették jelzálog vagy egyéb biztosítékaikat, vagy évekig pereskedek, az egyezségi tárgyalások pillanatában keményítettek csak be. A kamatok miatt az egyezkedés kárára már hajlandóak kockáztatni a bírósági vagyonfelosztást. A vagyonfelosztás mindig a hitelező kárára történik, ennek ellenére, több, véleményünk szerint reális és józan ajánlatot utasított vissza önkényesen a hitelezők egy része. A hitelezők és beszállítók nem indították el egy esetben sem az adósságrendezést. Viszont amikor elindultak, sok esetben az önkormányzat nyilvántartása szerint nem jelentkezett az összes hitelező, pl. Dunafalva esetében a 72 millióból 5 millió nem jelentette be igényét soha. A hitelezők, beszállítók egy része nincs tisztában az adósságrendezési törvényben lefektetett jogaikkal. Illetve ennek az állításnak az ellentéte is igaz, tökéletesen tudják, hogy milyen jogkövetkezményei vannak egy adósságrendezési eljárás megindításának, tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen eljárás során követeléseik egy részéről mind a tőke, mind a kamat vonatkozásában le kell mondaniuk. Inkább választják az időigényesebb, hosszabb, ítélethozatal szempontjából biztos sikert hozó polgári pert, és követeléseik behajtására a kivárási taktikát alkalmazzák. Elképzelhető az a megoldás, hogy meghatározott értékhatár fölötti hitelezői igény esetén a hitelező számára is kötelezővé kell tenni az adósságrendezési eljárás megindítását az adós önkormányzattal szemben, ennek azonban alkotmányos aggályai vannak, sérti a jogegyenlőség elvét, hiszen a vállalati csődjogban sem kötelező a hitelezők részéről történő csődeljárás kezdeményezése. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-003 Ingyenes étkeztetés áfája Válaszadó: Jókay Károly Áfafizetés, leírás, visszaigénylés Miért kell áfát fizetni a kötelezően ingyenes étkeztetés után is? A évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) módosító évi VII. törvény 33. ának előírása rendelkezett arról, hogy az intézményi (szociális, bölcsődei, óvodai, iskolai) étkeztetésben az ingyenesen vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 148. ának (5) bekezdése alapján részlegesen ingyenesen étkezők után december 31. napjáig nem kell az áfát megfizetni. Az áfalevonás (-visszaigénylés) azonban minden étkeztetéssel összefüggő beszerzésre, igénybe vett szolgáltatásra érvényesíthető, nem csak a térítés ellenében nyújtottakkal kapcsolatosakra. Így, a levonható áfa általában mindig meghaladja a befizetendőt, mivel az ingyenesen (részlegesen térített) szolgáltatás után is visszajár január 1-jétől azonban alkalmazni kell az Áfa tv. 14. át, amely szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Vagyis az ingyenesen étkezők után áfát kell fizetni. Az adó alapja a törvény 69. a alapján az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-004 Válaszadó: Rozsi É. Judit 9

12 Társult önkormányzatok közművagyon felosztása Több települési önkormányzatból álló társulást kizárólag a beruházás megvalósításának időszakára hozzák létre, és azt a beruházás befejezését követően megszüntetik úgy, hogy a létrejövő közművagyont felosztják a társulást alkotó önkormányzatok között. Van-e ennek áfavonzata? Ebben az esetben a társulásnak a létrejövő közművagyon tekintetében nem áll fenn olyan jövőbeni tevékenysége, amely az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében gazdasági tevékenységként lenne megragadható, és amely levonási jogosultságot eredményezne. Amen nyiben tehát a cél valóban az, hogy a társulás a majdan létrejövő közművagyont saját név alatt történő hasznosítás (bérbeadás, üzemeltetésbe vagy koncesszióba adás stb.) nélkül felossza az érintett önkormányzatok között, akkor maga a társulás áfaköteles tevékenység híján a beruházás során adólevonási joggal nem élhet. Követ kezésképpen a beruházással kapcsolatos beszerzésekre jutó áfa nála tényleges teherként jelentkezik. Ha pedig a társulásnak egyéb tevékenysége sincs, akkor e konstrukció mellett a társulásnak önmagában még az áfaalanyisága sem áll fenn. Az ingyenes termékátadások minthogy nem irányulnak ellenérték elérésére önmagukban nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek, ezért a szóban forgó adóalanynak nem minősülő, a szennyvízberuházás során adólevonási joggal nem rendelkező társulásnak a közművagyon felosztás keretében történő térítésmentes vagyonátadása áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Így a kettős áfafizetési kötelezettség sem merülhet fel. A választott konstrukció hátránya, hogy a beruházás input áfái az önkormányzatok számára tényleges, saját erőből megfinanszírozandó terhet jelentenek. Kedvezőbb konstrukció az lenne, ha a társulás nem osztaná fel a létrejövő közművagyont, hanem azt saját maga hasznosítaná. Ez esetben a beruházás áfája a társulás által gyakorolható adólevonási joggal megtérülne. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-005 Válaszadó: Rozsi É. Judit Hivatalos dokumentumokra vonatkozó előírások, formai stb. követelmények Okmány érvényesítés, érvényesség Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során kifogásolta, hogy az érvényesítő nem írta rá az okmányra az érvényesítve megjelölést. Nem minden áron hibakeresés ez? Nem, mert az Állami Számvevőszék ellenőrzései során a jogszabályi előírások betartását kéri számon az ellenőrzött szervezettől. Az Ámr (5) bekezdése előírja, hogy az érvényesítésnek az érvényesítve megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Tehát maga a jogszabály követeli meg a megjelölés feltüntetését, s ez teljesen indokolt is, ugyanis ezzel a megjelöléssel jelzi az érvényesítő, hogy elvégezte ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdésében előírt ellenőrzési kötelezettségét, ugyanis az érvényesítőnek a szakmai teljesítésigazolás alapján ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-006 Válaszadó: Győrffi Dezső Érvényesítés, utalványozás bizonylatolása Megfelel-e a jelenlegi jogszabályi előírásoknak, ha az érvényesítés és az utalványozás nem a számlán, mint alapbizonylaton, hanem a hozzácsatolt érvényesítő és utalványozási bizonylaton történik? Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét, tartalmi és alaki követelményeit, az utalványozásra, érvényesítésre és ellenjegyzésre jogosultak körét, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a tartalmazza. Az Ámr ának (1) bekezdésében foglaltak szerint: A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítésre vonatkozó további előírást ugyanezen (4) bekezdése határozza meg, amely szerint: Az érvényesítésnek az érvényesítve megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Azt viszont nem mondja ki az Ámr., hogy érvényesítéskor a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi leírásnak a számlán, mint alapbizonylaton kell szerepelnie. Ez a követelmény legtöbb esetben nem is lenne teljesíthető, ha ugyanis a számlában szereplő tételek több szakfeladatot érintenek, a kiadás közgazdasági osztályozás és szakfeladatonkénti elszámolására utaló főkönyvi számlák kijelölésére a hozzájuk tartozó értékadatokkal együtt az alapbizonylat nem alkalmas. Az Ámr. hivatkozott rendelkezései alapján semmiképpen sem elegendő a szabályszerű érvényesítéshez, ha az 10 kozpenzugylap@complex.hu

13 csak az alapbizonylaton (számlán) az érvényesítve megjelölés rábélyegezésével történik. Az utalványozással kapcsolatos alaki és tartalmi követelményeket az Ámr ának (3) (5) bekezdése a következők szerint határozza meg: (3) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet. (4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését; b) az utalvány szót; c) a költségvetési évet; d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát; e) a fizetés időpontját, módját és összegét; f) a megterhelendő, jóváírandó bankszámlaszámát és megnevezését; g) a keltezést, valamint az utalványozó és ellenjegyző aláírását; h) a kötelezettségvállalás, nyilvántartásba vétel sorszámát. (5) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) a (4) bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Az Ámr. rendelkezései szerint tehát az államháztartás szervezete döntheti el, hogy az utalványozás melyik módját alkalmazza. Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét az államháztartás szervezetének belső szabályzatban kell rögzítenie. Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés elvégzésére szolgáló külön bizonylat alkalmazásával kapcsolatos szabályokat pedig a bizonylati szabályzatnak és a bizonylati albumnak kell tartalmaznia. Amennyiben az államháztartás szervezete belső szabályzatában rendelkezik arról, hogy az érvényesítést, az utalványozást és az ellenjegyzést az alapbizonylathoz (számlához) csatolt külön bizonylaton végzi el, és azon a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámok is szerepelnek, akkor az megfelel a számvitelről szóló évi C. törvény 165. ának (2) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint: A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-007 Válaszadó: Győrffi Dezső Fejlesztési támogatások, pályázás, nyilvántartás, pénzügyi-kifizetési kérdések Környezetvédelmi alap beruházásainak nyilvántartása Milyen nyilvántartásokat kell vezetni az önkormányzat környezetvédelmi alapjából finanszírozott beruházásokról, és hogyan kell erről elszámolni? A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési, a levegő-, a víz- és a talajterhelési díjról rendelkezik. A környezetterhelési díjak azokat a környezethasználókat terhelik, akik az engedélyhez kötött környezethasználat során a környezet terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe. Talajterhelési díjat az önkormányzat részére annak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A díj alapja: a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a szenny- és használt víz éves mennyisége. A számításra vonatkozóan részletes előírást a törvény 3. számú melléklete tartalmaz. A talajterhelési díj beszedése és elszámolása a költségvetési elszámolási számlán belül az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. a (6) bekezdésének j) és l) pontjában előírt alszámlákon a pénzellátással kapcsolatos alszámlák között az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlán, illetve az adóbeszedéssel kapcsolatos alszámlák között a Talajterhelési díj beszedési számlán történik. A helyi önkormányzat adóhatóságának a környezetterhelési díjról szóló törvény rendelkezése alapján kiszabott talajterhelési díjbefizetéseket a beszedési számlán kell gyűjtenie és egyidejűleg talajterhelési díjbevételként kell elszámolnia. A talajterhelési díj beszedési számlájáról kifizetés csak a díj túlfizetése, illetve a jogosulatlanul kiszabott díj visszafizetése esetén történhet. Környezetvédelmi célú kiadások finanszírozása a számláról közvetlenül nem lehetséges, ezért az így összegyűjtött pénzeszközöket negyedévente át kell vezetni az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlára. A beszedett talajterhelési díj 100 százalékban az önkormányzatot megillető bevétel. Az ebből származó forrást az önkormányzatnál többek között csatornázásra, szennyvíztisztításra, vízbázisvédelemre, a tartós környezetkárosodások kármentesítésére, a potenciális és tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőzésére, illetve utólagos védelmére lehet fordítani. A talajterhelésidíj-bevétel számviteli elszámolása más helyi adókhoz hasonló módon történik. 11

14 A könyvelési tételek a következők lehetnek. 1. A talajterhelésidíj-fizetési kötelezettség megállapításakor a követelés előírása: T 2812 K A talajterhelésidíj-bevétel elszámolása a díj befizetésekor közgazdasági osztályozás szerint: T 3436 K A talajterhelésidíj-bevétel elszámolása funkcionális osztályozás szerint: T 999 K A követelés állományának csökkenése: T 4122 K A Talajterhelési díj beszedési számla egyenlegének átvezetése a negyedév végén az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlára: T K 3436 és T K Talajterhelésidíj-visszafizetés a Talajterhelési díj beszedési számláról történhet, elszámolása talajterhelésidíjbevételt csökkentő tételként, közgazdasági osztályozás szerint: T 9262 K 3436 és funkcionális osztályozás szerint: T 992 K 999 Ha az államháztartás szervezete talajterhelési díj fizetésére kötelezett, akkor az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számlájára befizetett díjat az államháztartás szervezetének az egyéb folyó kiadások között kell elszámolnia az Különféle adók, díjak, egyéb befizetések, kiadások teljesítése főkönyvi számlán. Az önkormányzatnak a Talajterhelési díj bevétel számlához kapcsolódóan a követelésekről és kötelezettségekről az általános szabályok szerinti analitikus nyilvántartást kell vezetnie. A beszedett talajterhelési díj törvényben meghatározott célokra történő felhasználásakor a kiadásokat az Önkormányzati környezetvédelmi alap számláról kell teljesíteni, amelyek a felhasználás céljának megfelelően lehetnek dologi kiadások, illetve felhalmozási kiadások is. Az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlához kapcsolódóan pedig a teljesített kiadásokról a felhasználási célok szerinti megbontásban célszerű analitikus nyilvántartást vezetni. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-008 Válaszadó: Győrffi Dezső Önkormányzatok költségvetése, gazdálkodás, kötelezettségvállalások nyilvántartása, pénzügyi menedzsment Költségvetési rendelet megalkotásának határideje A közigazgatási hivatal kifogásolta, hogy az önkormányzat határidőn túl alkotta meg a költségvetési rendeletet. Igaza van a hivatalnak? Az Áht. 71. (1) bekezdése valóban tartalmaz egy határidőt, azonban az nem a rendelet elfogadására, hanem a jegyző (főjegyző, megyei főjegyző, körjegyző) által elkészített költségvetési rendelettervezet polgármester (fő - polgármester, megyei közgyűlés elnöke) által a képviselőtestület (közgyűlés) elé történő benyújtására vonatkozik. Ez a határidő az adott év február 15-e, azonban ha eddig az időpontig nem került sor a költségvetési törvény kihirdetésére, akkor a költségvetési rendelettervezet benyújtási határideje a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-009 Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás Kötelezettségvállalások dokumentálása Mikor nem kötelező a kötelezettségvállalást írásban dokumentálni. Az forintot el nem érő kiadások esetében is kötelező-e a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát az utalványon feltüntetni? A kötelezettségvállalás rendjét, tartalmi és alaki követelményeit, a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a tartalmazza. Az Ámr ának (3) bekezdésében foglaltak szerint: Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként forintot el nem érő kifizetések, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, időpontját, a kötelezettségvállaló nevét. Az előzőek alapján egyértelmű, hogy az Ámr (3) bekezdése az forintot el nem érő kifizetések esetében csak a kötelezettségvállalás írásban történő dokumentálása alól ad felmentést. Nyilvántartást azonban minden kötelezettségvállalásról az forint alatti kifizetésekről is kell vezetni. Meg kell jegyezni, hogy január 1-jétől a kötelezettségvállalás nyilvántartási rendjére vonatkozó előírás kiegészült, melyet az Ámr. 25. számú melléklete tartalmaz. A 25. számú melléklet szerint a kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy abból a következő adatok kinyerhetőek legyenek: a szerződés száma, kelte, kincstári regisztrációs szám analitikus nyilvántartásba vétel időpontja, a kötelezettségvállalás megnevezése (tárgya), jogcíme, a kötelezettségvállalás alapját képező dokumentum megnevezése, azonosító adatai (Ámr pont), a szerződő fél megnevezése, azonosítója, bankszámla száma, adószáma, vagy adóazonosító jele, a kötelezettségvállalás összege, szerződés szerinti kifizetési határidők, ÁHT T és/vagy KTK szerinti részletezésben, az intézmény terhelendő kincstári számla száma, 12 kozpenzugylap@complex.hu

15 pénzforgalom nélküli korrekciók (szerződésmódosítás, szerződés meghiúsulás, adminisztrációs hibák miatti változások) az évenkénti kötelezettségvállalások forrása (évek szerinti bontásban) az előző évek maradványa tárgyévi költségvetési előirányzat (támogatás, be - vétel) tárgyévet követő évek előirányzata (támogatás, be - vétel), a tényleges pénzügyi teljesítés időpontja, a pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalások összege, a még nem teljesített kötelezettségvállalások összege, a kötelezettségvállalások halmozott éves állománya, havi bontásban. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-010 Válaszadó: Győrffi Dezső Normatívák, állami működési támogatások Támogatás lehívása Szociális otthonok [emelt szintű idősek otthona] szakmai létszám feltöltése előfeltétele a működési engedély kiadásának, miközben támogatásokat csak a működési engedély birtokában tudnak lehívni. Mi a teendő? A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése valóban a működési engedély kiadásának feltételéül szabja, hogy az intézmény rendelkezzen a megfelelő személyi állománnyal. Ennek hiányában ugyanis nem lenne képes a gondozottak fogadására. A feltétel teljesítését munkaviszony létesítéséről szóló szerződések meglétével lehet igazolni. Nem feltétel azonban, hogy a fenntartó és a munkavállaló közötti szerződésben a munkaviszony kezdetének időpontja megelőzze a végleges működési engedély benyújtását. A központi költségvetés által biztosított normatív hozzájárulás a gondozási napok arányában vehető igénybe. Nyilvánvaló, hogy egy üresen álló intézmény, csak azért, mert bekerült a törzskönyvi nyilvántartásba, nem részesülhet támogatásban, hiszen az állami feladatellátás nem a cégtáblafestéssel, hanem a rászorultak gondozásával valósul meg. Ezért az új intézmény létrehozásakor a fenntartónak rendkívül körültekintően kell eljárnia, figyelve arra hogy a személyzet alkalmazása és a gondozottak fogadása időben a lehető legközelebb essen egymáshoz. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-011 Válaszadó: Rozsi É. Judit Normatívák, pályázható összegének megelőlegezése Ha az önkormányzat megelőlegezi a normatíva összegét az intézményének olyan normatívák esetében, amelyekre pályázni kell, nem tudja visszakapni, mert a forrás felhasználása kötött. Mi a teendő? A kérdés túl általánosan van megfogalmazva, ezért azt aszerint kell vizsgálnunk, hogy fejlesztési, vagy működési típusú pályázatokra gondolt-e a kérdező. Kevés kivétellel ugyanis a fejlesztéshez (beruházáshoz) kapcsolódó támogatási pályázatok eleve nem támogatnak megkezdett vagy már megvalósult fejlesztéseket. Ezért ebben az esetben a normatíva összegét nem lehet elszámolni az önkormányzat által biztosított forrásokból történt (pl. korábbi számítógép-beszerzést), egy már megnyert informatikai fejlesztési pályázat teljesítéseként. Ennél árnyaltabb a helyzet a működési típusú támogatásoknál. Ezek általában egy meghatározott program megvalósításához, egy konkrét feladat költségvetési éven belüli teljesítéséhez kapcsolódnak. Ennélfogva a feladattal összefüggően tárgyévben keletkezett kifizetések (számlák, bérjellegű kiadások stb.) igazolása a lényeg és nem az, hogy volt-e az intézmény számára megelőlegezés vagy nem. A kötött felhasználás azt jelenti, hogy a támogatást a pályázati célra kell fordítani, ami nem egyenértékű azzal, hogy azt az intézménynek kell hiánytalanul átutalni, tehát az előleg ebből levonható. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-012 Válaszadó: Rozsi É. Judit Pedagógusok bérkifizetésének ütemezése Nyáron kisebb az oktatási normatíva juttatott összege, ugyanakkor az önkormányzatoknak kell fizetniük a pedagógusokat. Mi a teendő? A közoktatási normatív hozzájárulások összegét a költségvetési törvény egy évre méghozzá 2007-től tanévre szólóan határozza meg. Hangsúlyozni kell, hogy a hazai önkormányzati pénzügyi szabályozás alapvetése, hogy az állam a normatívák révén hozzájárul az önkormányzatok által ellátott feladatokhoz. Emellett központi adók átengedésé (személyi jövedelemadó, gépjárműadó), helyi adók kivetési jogának biztosítása, valamint saját bevételek elérhetősége révén teszi lehetővé a közfeladatok ellátásához szükséges források megteremtését. Ezért nem beszélhetünk feladatfinanszírozásról, azaz a normatívák nem kapcsolhatók közvetlenül a pedagógus bérkifizeté séhez. A központi költségvetési kapcsolatból származó források önkormányzatokhoz való havi átutalásának ütemezését a nettósítást, vagyis az esedékes adók és járulékok levonását is érvényesítve az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10/a 13

16 melléklete tartalmazza. A 13 részletben eljuttatott tárgyévi központi támogatás egyszerre veszi figyelembe az önkormányzatok havonta eltérő kiadási szükségletét és a bevételi lehetőségét. Így januárban két részlet kerül átutalásra, számolva azzal, hogy az önkormányzatnak ki kell fizetnie a 13. havi illetményt. Márciusban és szeptemberben valamivel kisebb a támogatási arány, mivel ilyenkor van a helyi adók befizetések időpontja. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-013 Válaszadó: Rozsi É. Judit Teljesítés igazolása megelőlegezett támogatás esetén Hogyan lehet az önkormányzat által adott nem normatív, működési célú támogatások kifizetésekor a szakmai teljesítésigazolást elvégezni abban az esetben, ha az önkormányzat előzetesen ad például működési támogatást egy egyesületnek? Az Ámr (1) bekezdése rögzíti, hogy a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A jogszabály nem tesz kivételt, ezért ilyen esetben a támogatás kifizetése előtt a jegyző által írásban kijelölt szakmai teljesítésigazolónak okmány alapján (ez lehet a költségvetési rendelet, képviselő-testületi vagy bizottsági határozat, polgármesteri egyedi döntés) ellenőriznie kell, hogy a kiadás a jogosult részére és a döntésnek megfelelő összegben teljesül. A szerződés, megállapodás teljesítését értelemszerűen előzetes kifizetés esetében nem lehet ellenőrizni. Ez az ellenőrzési feladat azonban később végrehajtásra kerül, mert az Áht. 13/A. (2) bekezdése előírja, hogy az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU-forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót külön jogszabályokban meghatározottak szerint viszszafizetési kötelezettség terheli. Szerződések Szerződések teljesítésigazolásának szabályozása Hogyan tudja szabályozni a jegyző a szakmai teljesítésigazolás módját? Az Ámr (2) bekezdése írja elő, hogy a költségvetési szerv vezetője a Polgármesteri hivatal esetében a jegyző belső szabályzatban rendelkezik arról, hogy milyen módon kell igazolni a szakmai teljesítésigazolást végző személynek azt, hogy elvégezte a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségét. Ez év január 1-jétől már a jogszabály is előírja, hogy a szakmai teljesítést igazolónak aláírásával, az igazolás dátumának és az igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével kell ellenőrzési kötelezettségét teljesítenie. A belső szabályzatban elő kell írni, hogy milyen szöveggel történik az igazolás, így például megfelelő lehet egy kiadás igazolása, ha az tartalmazza, hogy a kiadás teljesíthető, mert az összegszerűség és a jogosultság ellenőrzése megtörtént, és a teljesítés (amennyiben a kifizetés elrendelésekor a teljesítésnek már meg kellett történnie) megfelel a szerződésben, megrendelésben, megállapodásban foglaltaknak. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-015 Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás Polgármester támogatása alapítvány részére Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy törvénysértően járt el a polgármester, amikor alapítvány részére adott támogatást. Nem értek egyet az Állami Számvevőszék véleményével, mert a polgármester miért nem adhat a részére biztosított támogatási keretből alapítványnak támogatást. Az Ötv. 10. (1) bekezdésében sorolja fel a jogalkotó azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. A felsorolás d) pontja tartalmazza többek között, hogy nem ruházható át a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása. Az alapítvány (értjük ezalatt a közalapítványt is) részére adott támogatás alapítványi forrás átadása, ezért a hatályos szabályozás szerint csak a képviselő-testület dönthet róla. A polgármester a részére biztosított támogatási keretből adhat támogatást egyesületnek, gazdasági társaságnak, magánszemélynek, azonban alapítványnak nem. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-014 Válaszadó: Rozsi É. Judit Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-016 Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás 14 kozpenzugylap@complex.hu

17 Vagyongazdálkodás, vagyonátadás: szerződések, értékelés, amortizáció Vagyonértékelés ingyenes vagyonátadás előtt Ha az önkormányzat vagyonának vagyonkezelői jogát nem pályázat útján, ellenérték fejében létesíti, hanem kijelöléssel, ingyenesen adja át egy önkormányzat által alapított 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak, kötelező-e az átadás előtt vagyonértékelést végeztetni? A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. ában foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jogot kijelöléssel, ingyenesen szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló többcélú kistérségi társulás. Ezen kívül a vagyonkezelői jog megszerzése, megszűnése, a vagyonkezelői szerződés tartalma, a vagyonkezelő jogai és kötelezettségei, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzés vonatkozásában az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A. 105/D. ában foglaltakat kell figyelembe venni. Ezen jogszabályok alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. Az Áhsz. 29/A. a alapján a vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül. A vagyonkezelési szerződésben szereplő érték meghatározásánál azonban figyelembe kell venni az Áht. 105/A. ának (4) bekezdését, amely szerint: A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. E kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni. A vagyonkezelésbe adott eszközök után elszámolandó értékcsökkenésnek tehát fedeznie kell a szükséges felújítások nagyságát, amivel a vagyon működése, üzemeltetése fenntartható. Abban az esetben, ha a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték nem a piaci érték lenne, az tartalmilag szerződésben rögzített önkormányzati vagyonvesztést eredményezhetne. A piaci értéknél alacsonyabb érték meghatározása esetén ugyanis valószínűsíthető, hogy a vagyonkezelésbe vevőnél elszámolásra kerülő értékcsökkenés nem képez elégséges fedezetet a vagyonkezelésbe adott eszköz felújítására. Az önkormányzat tehát akkor jár el helyesen, ha a vagyonkezelési szerződésben a vagyontárgyak piaci értékét szerepelteti. Természetesen előfordulhat, hogy a vagyonkezelőnél a közfeladat jellegéből adódóan a bevételekben az értékcsökkenés csak részben térül meg, így a fenti előírás nem teljesül. Ezt oldja fel az Áht. 105/A. ának (5) bekezdése, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint a fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettséget. Szintén az ingyenesen, kijelöléssel vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelésének szükségességét és ezáltal a vagyonkezelési szerződésben a piaci érték szerepeltetését támasztja alá az Áht. 105/A. ának (13) bekezdése, amely kimondja, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. Tehát az önkormányzat akkor jár el a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, ha minden vagyonkezelésbe adott vagyontárgy esetében így az ingyenesen, kijelöléssel átadott eszközökre vonatkozóan is vagyonértékelést végez, illetve végeztet. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-017 Válaszadó: Győrffi Dezső Kisértékű, éven belüli amotizáció kimutatása az éves beszámolóban Ki kell-e mutatni az éves beszámoló mérlegében a kis értékű, éven belül amortizálandó új, használatba nem vett tárgyi eszközök mérleg-fordulónapi értékét? Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vhr.) 18. a (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési év végéig használatba nem vett, dologi kiadások között elszámolt, 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési, előállítási) érték alatti kisértékű tárgyi eszközöket év végén a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. Válaszadás dátuma: Adatbáziskód: KK-018 Válaszadó: Győrffi Dezső 15

18 Közpénzügyi gyakorlat Mit mutatnak a számok? Helyzetkép a évi költségvetési törvényjavaslat vitája előtt A Kormány benyújtotta a év zárszámadását és a évi költségvetési törvényjavaslatot. Az önkormányzati költségvetés készítésében mindig fontos mérföldkövet jelentenek ezek. Itt arra vállalkozunk, hogy a évi tény és a évi költségvetés előzetes teljesítési számai alapján néhány tendenciára hívjuk fel a figyelmet. Amikor ezen elemzés az Olvasó kezébe jut a évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája zajlik. A évi gazdálkodás néhány jellemzője A évi költségvetésről szóló zárszámadási dokumentum óvatos optimizmussal értékeli az önkormányzati szektorban zajlott pénzügyi-gazdálkodási folyamatokat. Arra vállalkozunk, hogy a számok mögé nézve árnyaljuk ezt a képet. 1 Az első dolog, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a GFS-rendszerű (tehát korábbi pénzügyi tartalékokat és kölcsönforrásokat magába nem foglaló 2 ) kiadásai nominálisan is csökkentek. Ez a viszonylag magas infláció miatt jelentős reálérték visszaesést jelent. A szektor kiadásainak reálértékének meglehetősen durva* becslését adja az alábbi 1. táblázat. Év A helyi önkormányzatok GFS rendszerű kiadásai (Mrd. Ft) A kiadások nominális változása (%) Fogyasztói árindex* (%) Reálérték változás (%) ,2 109,2 105, ,2 105,3 114, ,8 104,7 105, ,0 106,8 99, ,5 103,6 106, ,0 103,9 104, ,2 108,0 92,0 2007/ ,0 * A fogyasztói árindex nem a legalkalmasabb mutató a helyi közszolgáltatások árszínvonal-változásának mérésére. Az önkormányzati árindex, a szektor speciális fogyasztói kosara miatt, becsléseim szerint ennél magasabb. Az év folyamán fiskális megszorítások kétségtelen pozitív hatása volt, hogy növekedett a társulásos, gazdaságos feladatellátás szerepe és az önkormányzatok feszesebben gazdálkodtak. Az 1. ábra azt mutatja, hogy a évi fiskális megszorítások mennyire érintették az önkormányzati szektort. Év A helyi önkormányzati szektor kiadásainak alakulása ( ) A helyi önkormányzatok GFSrendszerű kiadásai (Mrd. Ft) A kiadások nominális változása (%) Fogyasztói árindex* (%) Reálérték változás (%) ,5 135,0 87, ,3 123,0 108, ,4 122,5 98, ,2 118,8 105, ,7 128,2 83, ,1 123,6 92, ,3 118,3 105, ,8 114,3 103, ,5 110,0 99, ,9 109,8 101,9 1 Az eladósodás kérdésével külön cikkben foglalkozunk. 2 Az ezeket magukba foglaló tétel az ún. tárgyévi bevétel és kiadás. 1. ábra 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0,5 1,0 Főbb adóbevételek Egyes tételek hozzájárulása az egyenleg változásához (2007e.t./2006) Járulékbevételek Egyéb bevételek Lakástámogatások Családtámogatás Adósságátvállalások Gyógyító megelőző a GDP %-ában, +: hiánycsökkenés, : hiánynövelés Gyógyszerkiadások Önkormányzatok támogatása A szektor egészében jelentkező javuló pénzügyi egyensúly javulása különösen a mintegy 100 Mrd forintos GFS-rendszerű deficitcsökkenés mögött nagyon differenciált folyamatok húzódtak meg. Ezek elemzését nehezíti az a tény, hogy a zárszámadási dokumentumokban közölt adatok szerkezete évről évre változik, a transzparencia továbbra sem valósul meg. Az egyenlegjavulás legfőbb tényezője a beruházási, felhalmozási tevékenység jelentős visszaesése, ami minden Egyéb kiadások Önkormányzati 16 pénzügy kér dé sek és vá la szok

19 választás utáni év normális jelensége. Jelentősen, több mint 12%-kal nőtt a helyi adó bevétel, 26%-kal a gépjármű adóból származó bevétel, 25%-kal a kamatbevétel. Több mint 50%-kal nőtt az önkormányzatok privatizációs bevétele. A kamat és privatizációs bevételek növekedése összegszerűen mintegy 9 Mrd forintot tettek ki. A működési célú állami hozzájárulások és támogatások nemcsak reálértéküket nem őrizték meg, de nominális értékük 2005-höz képest 46 Mrd Ft-tal csökkent. Jellemző tendencia, hogy a forrásszabályozási rendszer alapját képező elvileg szabadon felhasználható normatív támogatások rovására összegszerűen és arányát tekintve is nő az ún. kötött felhasználású normatívák köre. A különböző településtípusok más-más pénzügyi helyzetben vannak, így más-más taktikával éltek. A Fővárosi Önkormányzat jelentős adósság- és szállítói kötelezettségállománnyal terhelve, nagy volumenű megvalósítás közben lévő projekt súlya alatt rogyadozik. Itt döntő kérdés az, hogy sikerül-e az EU-s források tervezett ütemű és összegű lehívása. A fővárosi kerületek pénzügyi helyzete jó, összességük jelentős GFS-többlettel rendelkezik. A megyei jogú városok és a városok a legfontosabb kötvénykibocsátások 1, így ezek pénzügyi közérzete jó lehet a jelenleg kedvezőnek látszó forrásbőség miatt. A leg nehezebb helyzetben a megyei önkormányzatok és a községi ezen belül is a kisközségi kör van. A megyék szó szerint előremenekülnek, hiszen GFSrendszerű bevételeik nominálisan is (11 Mrd Ft-tal) csökkentek. Ezt jellemzően kötvénykibocsátásokkal próbálják ellensúlyozni, miközben nem látszik ma az a saját bevétel potenciál, amely ezek kamatszolgálatát és törlesztését biztosíthatná. A kisközségek speciális helyzetben vannak. Egyfelől az látszik, hogy e körben jelentkezik legintenzívebben a likviditási probléma. A szállítói tartozásukból való részesedése e körnek, kétszerese a kiadásokból való részesedésének. Ugyanakkor a kisközségi kör szerény GFS-többletet is felhalmozott. A többcélú társulások térnyerése ezen kör költségvetését mentesíti a legjobban. A többcélú társulások bevételeinek 2006-ról 2007-re történt 20 Mrd forintos növekedése bizonyára kompenzálta a kisközségek ugyanezen időszak mintegy 14 Mrd forintos bevételcsökkenését. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy zömmel e kört érinti az ÖNHIKI és a működésképtelen önkormányzatoknak nyújtható támogatás, amely együttes összege 23,5 Mrd forintot tett ki. Ez az összeg ezen kör számára nyújtott normatív támogatások és átengedett adók összegének 9%-a. ÖNHIKI támogatásból 1094, a működésképteleneknek szánt támogatásból 1139 önkormányzat részesült, amely kör egymást jelentős részben átfedi. A évi folyamatok A évi költségvetési törvényben foglalt előirányzatok a fiskális helyzet javításának jelentős részét továbbra is a helyi önkormányzati szektora terhelte. Ezt mutatja a 2. ábra. 2. ábra 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 0,1 Főbb adóbevételek Járulékbevételek Egyes tételek hozzájárulása az egyenleg változásához (2008/2007e.tény) Egyéb bevételek Lakástámogatások Családtámogatás Adósságátvállalások Gyógyító megelőző Gyógyszerkiadások Önkormányzatok támogatása (a GDP %-ában, +: hiánycsökkenés, : hiánynövelés Egyéb kiadások A PM által közölt előzetes adatok szerint az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényhez kapcsolódó GFS bevételi és kiadási előirányzatoktól a teljesítés előzetes értékei elmaradnak. A tervezett GFS-hiány szektorszinten 111 Mrd forint volt, a évre vonatkozó előzetes adat 90 Mrd forintra teszi ezt az értéket. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a fejlesztési-beruházási tételek maradnak el a tervezettől. A bevételi oldalon 156 Mrd forinttal kevesebb állami és EU-s támogatás került a rendszerbe, a kiadási oldalon a beruházási kiadások várhatóan 25 Mrd-dal maradnak el az előirányzott értéktől. Hasonlóan nagy, de ellenkező előjelű eltérés tapasztalható az állami hozzájárulások és támogatások soron. Itt a évre vonatkozó előzetes adatokban 112 Mrd forint többlettámogatás jelenik meg. Ennek legfontosabb komponensei a 4-es metró építkezéséhez történő 34 Mrd-os többlet hozzájárulás, az egészségügyi szektorban kifizetett végkielégítések és ezek közterheire fordított majd 42 Mrd forint, valamint az önkormányzati költségvetési szerveknél kifizetett 25 Mrd forintnyi kereset kiegészítést fedező diszkrecionális támogatások. Kiadási oldalon a működési kiadások 60 Mrd forinttal lesznek várhatóan magasabbak az előirányzottnál. Az előzetes számok alapján folytatódni látszik az a tendencia, hogy a szektor GFS-bevételei mind nominálisan és ebből adódóan reálértéken is csökkenek. E közben azonban a GFS-egyenleg az előző évihez képest 40 Mrd forinttal romlik. 1 Ld. erről másik írásunkat. Önkormányzati pénzügy kér dé sek és vá la szok 17

20 Mi várható 2009-re? PM által közölt, a 2008-as évre vonatkozó előzetes adatok szerint az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényhez kapcsolódó GFS bevételi és kiadási előirányzatoktól az előzetes teljesítés értékei elmaradnak. A tervezett GFS-hiány szektorszinten 111 Mrd forint volt, a évre vonatkozó előzetes adat 90 Mrd forintra teszi ezt az értéket. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a évi helyzethez hasonlóan a fejlesztési-beruházási tételek elmaradnak a tervezettől. Ez azt mutatja, hogy az EU-támogatások tervezett abszorpciója nem valósult meg. A évi folyamatok eddig azt mutatják, hogy az előirányzathoz képest a szektor támogatása legalább 85 Mrd forinttal túlteljesül. E növekmény a Budapest 4-es metróhoz, az egészségügyi átszervezésekhez kapcsolódó végkielégítések és más egyedi bérkiadások nem tervezett tételeiből áll össze. Kiadási oldalon a működési kiadások 60 Mrd forinttal lesznek várhatóan magasabbak az előirányzottnál. Összetett képet mutat az önkormányzatok EU-forrásabszorpciós helyzete. Az I. NFT-ről készült szakértői elemzések azt mutatták, hogy az itt szereplő pályázati kiírások nem igazán igazodtak az önkormányzatok fejlesztési szükségleteihez. A megvalósuló programokból való részesedést tekintve alulreprezentáltak a hátrányos helyzetű települések, térségek, ezért a fejlettségbeli különbségek alig enyhültek. E tapasztalatokból merítve az ÚMFT egyrészt jóval szélesebb választékot nyújtott a pályázható forrásokkal megvalósítható célokat tekintve, másrészt a hátrányos helyzetű önkormányzati kör számára pályázati forrást különített el. A kedvező változások ellenére a évi költségvetés végrehajtásából és a évi előzetes adatokból látható időarányos lemaradás a tervekhez képest. A bevételek és kiadások reálértéke változásának pénzügyi helyzetre gyakorolt hatása önmagában nem megítélhető. A gyermekszám mérséklődése miatt például az ellátandó közoktatási feladatok csökkenhetnek. Ezt a problémát kezeli a közoktatási teljesítménymutatón alapuló finanszírozás. A tisztánlátást nehezíti a folyamatosan változó prezentációs rend. A helyzet megítélhetősége érdekében a 2006-ban kezdődött stabilizációs évet alapul véve számításokat végeztünk. Az elfogadásra benyújtott utolsó költségvetési változat számai azt mutatják, hogy 2006-hoz képest az önkormányzati szektor központilag szabályozott pénzforrásai és összes kiadásai is reálértékben jelentősen csökkentek és a benyújtott költségvetésben szereplő előirányzatok alapján ez 2009-ben is folytatódik. Egy másik viszonyítást jelent a szektornak az államháztartási kiadásokból való részesedésének alakulása. Az önkormányzati GFS-kiadások 2006-ban a GDP 13,4%-át, 2007-ben 12,3%-át, ban 12%-ot, a 2009-re vonatkozó javaslat szerint is 11%- ot tesz ki. A évi legutoljára benyújtott költségvetési törvényjavaslat tehát tovább rontja az önkormányzati szektor pénzügyi pozícióját. Jelentős kockázatot jelent, hogy az érvényes javaslatban a forrásszabályozásra is a fűnyíró-elv érvényes. Láttuk, hogy a meglehetősen differenciált pénzügyi jellemzőkkel bíró rendszer szereplőcsoportjait ez meglehetősen kü lönböző módon érinti. Úgy gondoljuk, hogy a községi ön kormányzatok és bizonyos kistérségi társulások javára további forrásátcsoportosítás nélkül nem tartható fenn azok működőképessége. Ezért is meglepő, hogy a diszkrecionális beavatkozásokra a 2007-es nominális érték 62% át tervezték. A talponmaradás másik lehetséges forrása, a hiányt finanszírozó hitel elérhetősége, a válság közepette nagyobb kockázatú. Ugyanakkor a törvényjavaslat tovább központosítja az önkormányzatok működésének finanszírozását. A forrásszabályozási rendszer alapjaiban tér el az ben bevezetett modelltől től folyamatosan és gyorsuló mértékben rendeződnek át a támogatások a szabadon felhasználható normatív támogatásoktól a normatív kötött felhasználású és a központosított előirányzatok irányába. Ez a tendencia sok minden más mellett a rendszer reformérettségét jelzi. Az önkormányzati működési költségvetés fontos komponensének tekinthetők a saját folyó bevételek. Ezek tekintetében komoly kockázatot jelent a helyi iparűzési adóbevételek alakulása. Részben ezek konjunktúraérzékenysége, részben amiatt, mert az adókedvezmények és mentességek megszűnéséből adódó egyszeri hatás a továbbiakban nem érvényesül. Az eredeti törvényjavaslathoz képest a szektor helyi adóbevételének növekedését korrigálta, lényegében az inflációnak megfelelő növekedési ütemmel kalkulál. A helyi iparűzési adóból származó bevétel jelenti a legnagyobb kockázatot. Stabilizálólag hat az önkormányzatok bevételére az, hogy a személyi jövedelemadó megosztás tárgya a évben beszedett adótömeg. A törvénytervezet önkormányzatokra vonatkozó feszítettségét jelzi, hogy a dologi kiadások 2%-os emelkedésével számol a kormány, miközben az energiaszektorban jelentős drágulás zajlik. A személyi juttatások terén az ismert intézkedések miatt a tervezet nominális csökkenéssel számol. Dr. Vigvári András Vár juk kér dé se it: kozpenzugylap@complex.hu Önkormányzati 18 pénzügy kér dé sek és vá la szok