Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Gégény Község Önkormányzata 2013.

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...5 Célok...6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...43 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...43 Megvalósítás...51 Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A település bemutatása Településünk teljes állandó lakossága január 1-én: 1994 fő. Kistelepülés jellegéből adódóan mindenki ismeri egymást. A községben zajló eseményeket - bár legyen kulturális jellegű esemény vagy infrastrukturális fejlesztés - mindenki figyelemmel kíséri. A település fekvése Gégény a Közép-Nyírségben, a Rétköz délkeleti részén, Nyíregyházától ÉK-i irányban, 30 km-re fekszik. Északról Dombrád, keletről Pátroha, délről Berkesz, nyugatról Demecser veszi körül. A község közigazgatási területéhez tartozik a Maczkó-, a Fekete-, és a Tölgyes tanya. Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 30 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Területét átszeli a Nyíregyháza-Záhony közötti vasútvonal. Infrastrukturális jellemzők A faluban a lakásellátottság megfelelő. A legfrissebb adatok szerint a településen kb. 730 lakóház található, melyből 670 lakás a faluban, 60 lakás pedig a településhez tartozó tanyákon van. A lakcímnyilvántartás adatait áttekintve megállapítható, hogy jelenleg igen nagy számban vannak a településen lakatlan, üresen álló házak (kb ). Van vezetékes ivóvíz-, elektromos-, gáz-, telefon-, belvízelvezető-csatorna-, és szennyvízhálózat, mely az emberek életét kényelmesebbé teszi. Ma már ezen szolgáltatásokat a falu lakosságának nagy része igénybe veszi. A tanyákon is kiépítésre került a vezetékes ivóvíz, elektromos-, gáz-, és a telefonhálózat is. A mai kor igényeinek megfelelően többfajta (pl. szélessávú, mikorhullámos stb.) internet hozzáférés is biztosított a településen. Az önkormányzati utak kb. 90 %-ban burkoltak, pormentesek. A településen 1998-tól szervezett szemétszállítás folyik. Közlekedés: A községnek van vasútállomása és távolsági buszmegállója, melynek igénybevételével könnyen megközelíthető. Településünk vasútállomása a Záhony-Nyíregyháza vasútvonalon fekszik, így óránként közlekedik személyvonat mindkét irányban. A Kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. Bölcsőde 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 2012. január 1-jétől kezdte meg működését településünkön a bölcsőde, mely térségi szerepkört tölt be, mivel településünkön kívül Demecser, Kék, Székely községek részére is biztosítja a bölcsődei alapellátást. A bölcsőde a jelenlegi óvoda egy részének átalakításával került kialakításra. 2 csoportszobában 18 fő 0-3 év korú gyermek ellátását biztosítja. Óvoda: A településen egy óvoda található, melyet az elmúlt évek alatt többször is bővítettek, átalakítottak.. Az óvodában jelenleg 3 csoportszoba, 1 tornaszoba, 1 vezetői iroda, 1 nevelői szoba, kiszolgáló helyiségek találhatóak. Az óvodában működő konyha gazdasági szempontokat figyelembe véve megszüntetésre került. A napközi otthonos óvodában 74 gyerek ellátást 6 pedagógus és 3 dajka biztosítja. Iskola: A településen egy általános iskola található, így az első osztályos tanulóktól kezdve a 8. osztályosokkal bezárólag minden diák egy korszerű épületben tanul. Az épület földszintjén a bal oldali szárnyban került kialakításra a napközi otthon konyhája és az emeleten az ebédlő, melyben a gyerekek étkeztetésére nyílik lehetőség, a jobb oldali szárnyban az iskolai és községi könyvtár található. Az általános iskolában 187 diák tanítását 16 pedagógus végzi napjától az iskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Községünkben közép- és felsőfokú intézmény (szakmunkásképző, gimnázium, főiskola, stb.) nem működik, így a tanulók elsősorban a kisvárdai, demecseri és nyíregyházi iskolákban folytatják tovább tanulmányaikat. Demográfia (népesedés, népmozgalom) Gégény község népességszáma 1960-tól fokozatosan csökkent, a 90-es évektől a csökkenés megállt, kismértékű növekedés indult meg, majd évtől az állandó népesség számában fokozatos csökkenés tapasztalható. Gégény Község állandó népessége ÉV ÁLLANDÓ népesség/fő

5 A településen élő kisebbségek évben a korábbi évektől eltérően településünkön a helyi önkormányzati választások során Roma Nemzetiségi Önkormányzat alakult. Céljaik között szerepel a szociálisan hátrányos helyzetű családok, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, a roma kultúra ápolása. Településünkön elenyésző a roma nemzetiség száma, illetve helyzetük (mind szociális, anyagi, lakhatási) a többi családhoz hasonló. A évi népszámlálási adatok alapján 29 fő vallotta roma nemzetiséginek magát. Értékeink, küldetésünk Gégény Község Önkormányzata és szervei kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. Döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén, Gégény Község Önkormányzata elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt. Minden polgár számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek a településen, és lehetőségeihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozattá válását. A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállalnak és felhasználva helyzetüket és a befolyásukat, ahol csak lehetséges, segítenek leküzdeni a diszkriminatív akadályokat. Az esélyegyenlőségi politika követése során a szervezeten belül együttműködnek, az önkormányzat vezetésétől a képviselő-testületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig. Ösztönözik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. Esélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 5

6 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) átfogó célja Gégény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Gégény Község Képviselő-testülete a 39/2012. (IV.24.) határozatával fogadta el a település esélyegyenlőségi programját, melyet a bekövetkezett jogszabályváltozás miatt szükséges felülvizsgálni. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2008. (V.28.) rendelete. A rendelet célja, hogy Gégény község közigazgatási határain belül élő személyek szociális biztonsága érdekében, a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározza az Önkormányzat által pénzbeli és természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 11/2008. (VIII.13.) rendelete. A rendelet célja, hogy a Gégény község közigazgatási területén a gyermekek védelme érdekében a jogszabályokkal összhangban meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti 7

8 alapellátásokat, illetve az ellátások igénybevételének rendjét és az ellátásonként fizetendő térítési díjak mértékét. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 7/2005. (IV.21.) rendelete. Alapelvei között szerepel, hogy az önkormányzat közművelődési intézménye nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Törvényben és e rendeletben rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének az első lakáshoz jutók támogatásról szóló 4/2009. (IV.01.) rendelete Célja, hogy a rászoruló családok lakásszerzését támogassa, az önkormányzat gazdasági lehetőségeinek függvényében. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a évekre szóló gazdasági program elfogadásáról szóló 19/2011. IV.12.) határozata A program legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és egységenként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, amelyek községünk és lakói jobb életminőségét szolgálják a jelzett időszakra vonatkozóan és azon túlmutatóan is. A gazdasági program azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzat hatással van, mint a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a környezetminőség javítása. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének A évi költségvetési koncepcióról szóló 16/2013. (IV.23.) határozata A évi költségvetésben cél a működési bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése és megtartása. A költségvetési terv összeállításánál alapvető szempont a pénzügyi egyensúly megteremtése. A meglévő intézményeink polgármesteri hivatal, óvoda, bölcsőde biztonságos működtetése. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében elfogadott Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében Gégény településre vonatkozóan is rendelkezik A társulási közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése), melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 8

9 Gégény Község Önkormányzatának helyi szociális szolgáltatástervezési koncepciója (2010) - A koncepció célja, hogy Gégény Községben a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. A koncepció értékei és alapelvei között szerepelnek: - A község lakói nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. - Gégény Község Önkormányzata elutasít mindennemű hátrányos megkülönböztetést és előítéletet. - Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi kockázat bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetőség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. - Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az számára a legmegfelelőbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. - A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Községünk iskolája napjáig a Közép Szabolcsi Többcélú Kistérségi társulás fenntartásban működött és a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében is társulási formában készült el. Ezen program tartalmazza Gégény településre vonatkozóan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében készített intézkedési terveket. Önkormányzatunk a gyermekjóléti alapellátási és szociális alapszolgáltatási feladatait társulási formában látja el Demecser, Kék, Székely településekkel közösen február 1-től csak a gyermekjóléti feladatok ellátása valósult meg társulási formában, majd április 1. napjától a szociális alapszolgáltatási feladatok is társulási formában kerültek biztosításra. A településen a Gégény, Táncsics köz. 1. sz. alatt található a Szociális Alapszolgáltatási Központ telephelye. A szakmai irányítást a gesztor önkormányzat Demecser végzi. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 9

10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli különbségekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegénység az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását: Az anyagi gondoknál az alábbi problémák jelentkeznek: lakás fenntartásának nehézségei, nem megfelelő lakás, lakáshiány számla befizetésének nehézségei rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás), élelmiszerhiány olcsóbb gyógyszerek, gyógyszerhiány közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. A szegénység következményei és okai lehetnek: alacsony iskolázottság munkanélküliség elszigeteltség, kirekesztődés anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek tapasztalathiány mobilitás hiánya depresszió társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik. Az Szt. szabályozza nagy részben a település lakó részére biztosítható szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat. Más jogszabályok is biztosítanak olyan ellátásokat, amelyeknek megállapítása szociális rászorultság vizsgálatához kötött pl. a Gyvt, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások tekintetében a jövedelmi és vagyoni helyzetet kell vizsgálni. 10

11 Vagyoni helyzetre tekintettel a táblázatban szereplő ellátások vonatkozásában 2010., 2011., 2012., évben egyaránt esetben került kérelem elutasításra, elsősorban személygépjármű és nagyobb értékű földterület miatt. Gégény település évről szóló Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól szóló sz. statisztikai jelentése tartalmazza a én támogatásra jogosultak számát az egy főre / fogyasztási egységre jutó családi / háztartási jövedelmei alapján december 31-én támogatásra jogosultak egy főre/fogyasztási egységre jutó családi/háztartási jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét nem éri el (kevesebb mint Ft) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, illetve annál több, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el ( Ft és Ft közötti) öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, illetve meghaladja ( Ft ot) Összesen Összesen: rendszeres szociális segély foglalkoztatást helyettesítő támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lakásfenntartási támogatás A fenti táblázat adatainak áttekintéséhez fontos tudni, hogy átfedések vannak az ellátottak tekintetében, mivel vannak olyan családok, háztartások akik a fenti ellátások közül akár háromra is jogosultak. (pl.: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). De összességében egy-egy ellátást nézve vannak olyan családok, akik nagyon kevés jövedelemből élnek. A településen kb. 670 lakott lakás található és évben 395 gépjármű után fizettek gépjárműadót. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 11

12 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya évben a év közötti állandó népesség száma: 1440 fő, melyből kb %-ban vannak férfiak és nők. Az 1440 főből 236 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, mely az aktív korú lakosság 16 %-a. A nyilvántartott álláskeresők között 50-50%-ban vannak a férfiak és a nők. A tartós álláskeresők száma, tehát a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma: 156 fő, mely a nyilvántartott álláskeresők 66%-a. Elmondható, hogy az álláskeresők 66%-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, tehát magas a tartós munkanélküliek aránya. Az országos munkanélküliségi ráta kb. 11%, melyet Gégény település rátája 5 %-al halad meg. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség megoszlására több évre visszamenőleg elmondható, hogy kb. 3%-nak alacsonyabb az iskolai végzettsége, mint 8. általános és kb %-nak a 8 általános az iskolai végzettsége. Tehát kb. a nyilvántartott álláskeresők 50 %-a rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Településünk minden évben pályázatot nyújt be a közfoglalkoztatás megszervezése érdekében évben a közfoglalkoztatás START mintaprogram (8 órás munkaidő) és hagyományos hosszabb időtartamú (6 órás munkaidő) közfoglalkoztatás keretében valósult meg. 12

13 A START programban megvalósult feladatok: - Téli közfoglalkoztatás keretében száraz tészta készítés az önkormányzat konyhája számára, melyen 4 fő nő vett részt és betonelem gyártása 5 fő férfi bevonásával. - Belvízelvezető rendszerek rendbetétele, mely 10 fő férfi foglalkoztatásával valósult meg. - Közúthálózat karbantartása, javítása, melyben 2 x 7 fő (14 fő) férfi vett részt. A hagyományos közfoglalkoztatás keretében 26 fő vett részt, elsősorban segédmunkás feladatkörben pl. közterületek, csatornák tisztítása, parkfenntartás, járdák, közutak karbantartása, konyhai, szociális kisegítő munkák, kézbesítés, intézményekben takarítás illetve a településen köztisztasági feladatok ellátása (pl. parkosítás, virágültetés stb). A téli időszakban 1 fő nő kapcsolattartó feladatokat látott a hideg téli időjárásra tekintettel az idősek körében novemberében egy éves időtartamra 2 fő került felvételre a sikeres kazánprogram megvalósításához. Az országos közfoglalkoztatási programban is foglalkoztatásra kerültek településünk álláskeresői. A Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Dombrádi kirendeltsége, a Felsőszabolcsi Vízgazdálkodási Társulat Kisvárdai kirendeltsége és a MÁV Zrt. közreműködésével évben a közfoglalkoztatásban résztvevők összlétszáma: 124 fő, melyből foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy: 109 fő, és csak regisztrált álláskereső: 15 fő. Tehát lehetőség volt nem csak FHT-sz személyek foglalkoztatására. A tábla alapján jól látható, hogy az utóbbi 2 évben jelentősen nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek száma. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Gégény vasútállomása a Záhony- Nyíregyháza vasútvonalon fekszik és óránkét közlekedik személyvonat mindkét irányban. A kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. A községben élő munkaképes lakosság nagy része a környező városokban, (Kisvárda, Nyíregyháza, Záhony, Demecser) vállal munkát kis-, közép-, nagy-, valamint multinacionális vállalkozásoknál (LEGO, Jász-Plasztik Kft., Macofil Kft. stb. ). A helyi vállalkozások, gazdasági társaságok létrehozásával az emberek elsősorban önmaguk és saját családjaik számára teremtenek (tettek) munkalehetőséget. A településen - az egyéni vállalkozók száma: 29 fő - a gazdasági társaságok száma: 31 db A gazdasági társaságok közül a legjelentősebb egy rehabilitációs munkahely, mely elsősorban csökkent munkaképességű dolgozók részére biztosít könnyű munkát már több éve. A tavalyi évben fiatal pályakezdőket is foglalkoztattak. Községünkben jelentős az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Elsősorban növénytermesztéssel (gabona félék, kukorica, burgonya, napraforgó), kisebb mértékben állattartással (szarvasmarha, juh, sertés) foglalkoznak. 13

14 Őstermelők száma: 388 fő Az Önkormányzat és intézményei 33 fő számára biztosítanak munkalehetőséget. Az iskolában a foglalkoztatottak száma 23 fő, a Szociális Alapszolgáltatási Központnál 5 fő. A Gégényi Református Egyházközség Immánuel Idősek Nappali Otthona december 1-től kezdte meg működését és jelenleg 11 fő gégényi lakost foglalkoztat. A Demecseri Görög Katolikus Egyházközség Szent Illés Szeretetszolgálata a házi segítségnyújtás biztosítása során 3 fő gégényi szociális gondozót foglalkoztat. Igen jelentős számú az egyszerűsített foglalkoztatással (alkalmi munkavállalással) történő munkavégzés is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az önkormányzat a fiatalok foglalkoztatását csak a közfoglalkoztatási programok keretében tudja segíteni, illetve az átmenetet könnyíteni. A fiatalok képzését, továbbképzést elsősorban a Kisvárdai Munkaügyi Központ támogatja, illetve szervez képzést számukra. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő fiatal pályakezdők közül évben képzésben 4 fő, munkaerő-piaci programban 1 fő vett részt. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integrációt a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést a Kisvárdai Munkaügyi Központnak van lehetősége biztosítani. Az önkormányzat a pályázati lehetőségeinek kihasználásával közfoglalkoztatás keretében tud segíteni. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat a saját fenntartású intézményeiben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazza a mélyszegénységben élőket. A településen, mivel nem jelentős a romák száma, ezért nem tehető különbség a foglalkoztatásukat tekintve. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális gondoskodás gyakorlatilga az emberiséggel egyidős. A történelmi fejlődés során a szociális gondoskodás valamilyen formában mindig jelen volt és jelen is lesz. Azonban az alanyok mindig változnak és változtak. A szegénység időtálló jelenség, minden fajta társadalmi formációban fennáll. Az emberek szociális biztonságának megteremtése az állam feladata, melyet az állam a szociális igazgatás útján lát el. Magyarország Alaptörvénye szerint: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A szociális biztonságot hazánk a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. 14

15 A pénzbeli ellátások: általában a hiányzó vagy elmaradt személyes jövedelem kiegészítését, helyettesítését, vagy pótlását szolgálják. Ezen ellátások a jövedelem nélkül maradt, vagy szűkös jövedelmű, hátrányos helyzetű emberek létbiztonságát növelik, megélhetésüket biztosítják, esélyeiket javítják. A természetbeni ellátások: Nem a fizetőképességet javítják, hanem a rászoruló embereknek, létbiztonságuk érdekében, közvetlenül és naturálisan juttatnak bizonyos fogyasztási javakat. Célzott ellátás, másra át nem váltható. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi IV. törvény tartalmaza az álláskeresőket megillető támogatásokat. - Támogatott képzésben való részvétel esetén a jogszabályban meghatározott jogosult keresetpótló juttatásra, valamint képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére lehet jogosult. Településünkön évben 5 fő vett részt támogatott képzésben. - Az álláskereső részére a törvényben meghatározott feltételek szerint álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék megállapításához az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkezni. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap (korábban 270 nap volt). Álláskeresési ellátásban évben 13 fő részesült. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény tartalmazza a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátásokat. Az aktív korúak ellátása jövedelmi és vagyoni helyzettől (szociális rászorultságtól) függő pénzbeli ellátás. Az aktív korúak ellátása két ellátást foglal magába: a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a munkaügyi központokkal történt 1 éves együttműködés után, vagy az álláskeresési ellátások lejártát követően vagy a törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás megszűnését követően vehető igénybe. Összege Ft/hó. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál az ellátásban részesülőnek igazolni kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban részt vett, vagy keresőtevékenységet folytatot, vagy munkaerőpiaci programban vett részt, az Flt. szerinti és legalább 6 hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy közérdekű önkéntes tevékenységet végzett. Aki ezen feltételek egyikét sem tudja igazolni, annak az ellátást meg kell szüntetni. Rendszeres szociális segélyre jogosult aki - egészségkárosodott személynek minősül (az aki vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatásban részesül, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket), vagy - a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. 15

16 1.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Ellátások megnevezése év év év év év Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Bérpótló juttatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 207 Lakásfenntartási támogatás pénzbeli természetben villanyáram fogyasztáshoz természetben gázdíj fogyasztáshoz Átmenetei segély Temetési segély Ápolási díj Mozgáskorlátozottak: - közlekedési támogatása, - gépkocsi szerzési támogatás, - átalakítási támogatás, ) Természetben nyújtott szociális ellátások Ellátások megnevezése év év év év év Köztemetés Közgyógyellátás (összesen) - alanyi: - normatív: - méltányosság, Eü-i. szolg. való jogosultság A fentiek alapján megállapítható, hogy jelentősen nőtt az aktív korú ellátásban és lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. A lakásfenntartási támogatásban részesülők számának emelkedését jelentősen befolyásolta, hogy szeptember 1. napjától a jogosultsági jövedelmhatár nagyon megemelkedett ( Ft/fő volt és Ft/fogyasztási egységre változott). 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat bérlakás-állománnyal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás A településen nincs lehetőség szociális lakhatásra

17 c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincsenek lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A községben a lakhatási körülmények megfelelők, hajléktalanok nincsenek. e) lakhatást segítő támogatások - A szociális törvény alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át ( Ft-ot), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A lakásfenntartási támogatást elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez kell nyújtani. Településünkön havonta kb. 200 háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban. A megállapított lakásfenntartási támogatást a háztartások kb. 60%-a a villanyáram kiadáshoz, 32%-a a gázfogyasztás költségéhez kéri utalni. Pénzbeli ellátásként a háztartások 8 % részére kerül az ellátás megállapításra. Jelenleg 3 fő a megállapított lakásfenntartási támogatást előrefizetős mérőeszköz feltöltéséhez használja. - Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 4/2009. (IV.01. ) rendelete alapján támogatja a fiatal házastársakat, élettársakat, kiskorú gyermeküket egyedül nevelő szülőket, ha a településen akarnak letelepedni vissza nem térítendő támogatás formájában. A vissza nem térítendő támogatás összege általában: Ft évben nem állapítottak meg támogatást első lakáshoz jutók részére év márciusában 86 fő részesült természetben tűzifa támogatásban. f) eladósodottság Otthonvédelmi Akcióterv: - Jelenleg a bajba jutott hitelüket fizetni nem tudó rászorulók részére az Otthonvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Eszközkezelő olyan programot működtet, hogy a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatása hosszú távon biztosított legyen. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A társaság küldetése a fentiekkel összhangban az otthonok és a családok védelme, a gazdasági válság hatásainak tompítása. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programjának lényege, hogy a hátralékos tartozással rendelkező, szociálisan rászorult Ügyfeleket a Magyar Állam az ingatlan megvásárlásával mentesíti a jelzáloghitel tartozás visszafizetése alól úgy, hogy az adós családjával együtt továbbra is az ingatlanban lakhat. A fenti programban való részvételhez jogszabályban foglalt sok feltételnek kell megfelelni. Ezek közül, pl. az aktív korúak ellátására való jogosultságról vagy a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról, illetve a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményéről a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője állít ki igazolást. Önkormányzatunk 5 fő részére adott ki igazolást, így ennyi család lakhatása volt eladósodottság miatt bizonytalan. 17

18 Védendő fogyasztókat megillető kedvezmények - Azon személyeknek akiknek a villamos-energia vagy földgázszolgáltató felé tartozásuk van lehetőségük van kérelmet benyújtani, szociálisan rászoruló személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételre vagy nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban, villamos engergia ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg: a) részletfizetés, b) fizetési haladék, c) előre fizető mérőhöz való jog. Védendő fogyasztói igazoláson az önkormányzat jegyzője igazolja, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatárzott ellátásokban részesül (aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédlemi kedvezmény). Védendő fogysztói igazolást évben 152 esetben állítottunk ki. Ebből: 98 esetben a villamos energia szolgáltató felé, 54 esetben a gázszolgáltató felé. A védendő fogyasztói igazolások számából következtető, hogy ezen háztartások hátralékkal rendelkeznek az adott szolgáltató felé. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Gégény Község közigazgatási területéhez tartozik 3 külterületen található tanya. A Maczkó-, Fekete- és Tölgyes tanya. A 3 tanyán kb. 60 lakás található. A tanyákon van vezetékes ivóvíz, villany-, gáz-, telefon hálózat. Megoldott a szervezett szemétszállítás is. A gyermekeket a bölcsődébe, óvodába, iskolába járáshoz a település tulajdonát képező busszal reggel és délután be- illetve hazaszállítják. A Kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. A tanyák egyikén sem található élelmiszerbolt. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem található telep vagy szegregátum. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 18

19 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Önkormányzatunk Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi ClXXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelően a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében biztosítja az egészségügyi alapellátást, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzáférést a település lakói számára. Településünkön 1 háziorvosi körzet található. A felnőtt háziorvosi és gyermek háziorvosi feladatokat ugyanaz az 1 fő vállalkozó háziorvos látja el. A védőnői feladatokat 1 fő védőnő látja el. A védőnőre jutó gyermekek száma (0-6 éves korosztály) kb. 100 fő. A fogászati ellátást a szomszédos településen működő fogorvos végzi együttműködési megállapodás alapján. A háziorvosi ügyelet központi ügyelet formájában, mikro társulással biztosított a szomszédos Demecser településen, hétköznap délután 17 órától reggel 7 óráig, hétvégén 0-24 óráig. A településen egy gyógyszertár található, mely minden nap nyitva tart és nyitva tartása igazodik a háziorvosi rendeléshez. A szomszédos Demecser településen járóbeteg szakellátás működik, melynek működési területe településünkre is kiterjed. A járóbeteg szakellátáson: szemészet, nőgyógyászat és fizikoterápiás ellátás működik. A többi szakellátáshoz a település lakói a Kisvárdai kórházban juthatnak hozzá. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrővizsgálatok célja, hogy a népességből kiválasztódjanak azok a személyek akik valószínűleg betegek, de betegségük még nem ismert. A szűrővizsgálat során fontos, hogy népbetegségekre történjen a szűrés, költséghatékony legyen, a betegség időben kiszűrve 100%- osan gyógyítható legyen, és a szűrés minél kevésbé legyen kellemetlen. A szűrést követően gondoskodni kell a további ellátás lehetőségeiről. Az alapellátás során a háziorvosnál az alábbi szűrésekre van lehetőség: vérnyomásmérés, vércukor mérés, EKG készítés, laboratóriumi vérvizsgálat. Minden évben 2 napon keresztül tüdőszűrés kerül megszervezésre a település lakói számára. Ebben az évben a tüdőszűrésre berendeltek száma: 1109 fő, a megjelentek száma: 434 fő, az igazoltak száma: 51 fő. Mammográfiai vizsgálat is megszervezésre kerül évente a 40 év feletti nők számára. A tavalyi évben 2 alkalommal szállította busz a szűrővizsgálatra a résztvevőket. Az első körben áprilisban 110 fő vett részt a szűrésen, majd a novemberi pótszűrésen még 21 fő A védőnőnél lehetőség van méhnyakrák szűrés elvégzésére is évben 11 fő részére végezte el a vizsgálatot a védőnő. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz a település lakói a Kisvárdai kórházban juthatnak hozzá. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat konyhája a bölcsődés, az óvodás és az iskolás gyermekek közétkeztetését, valamint a szociális és vendégétkeztetést biztosítja. A közétkeztetésben az önkormányzat konyháján figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra. A bölcsődés gyermeke részére 19

20 életkori sajátosságukat figyelembe véve készítik el a heti étrendjüket. Így étrendjükben szerepel pl. minden nap gyümölcs, vagy magas rosttartalmú gyümölcslé, főzelék. Az óvodás, iskolás gyermekek részére minden nap tejterméket biztosítanak (tej, kakaó), étrendjükben heti 2-3-szor szerepel gyümölcs, zöldség, heti egy-két alkalommal főzelék. Igyekeznek az idénynek megfelelő, változatos étrendet készíteni. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Községünkben Gégény Futball Club működik, melynek célja a labdarúgás népszerűsítése, fiatal tehetségek felkutatása, a településen élő sportszerető emberek szórakoztatása. A lakosságnak szinte minden évben van lehetősége valamilyen fitness program közül választani: pl. aerobik, zumba, torna. Ezen programok rövid idő elteltével a csökkenő részvétel miatt megszűnnek. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Településünkön a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést tekintve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, támogató szolgálat) több szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel. (Ezen ellátások részletesen kifejtésre kerülte az idősek és fogyatékos személyeknél.) Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés településünkön társulási formában biztosított Demecser, Kék, Székely településekkel közösen. A Szociális Szolgáltatási Központ gégényi telephelye a Gégény, Táncsics-köz 1. sz. alatt található, ahol egy fő családgondozó 4 órában látja el a családsegítői feladatokat évben a családsegítő szolgáltatást 140 fő vette igénybe. A szolgáltatást igénybe vevők leggyakoribb problémái: - Anyagi okok: 53 esetben. - Ügyintézéshez segítségnyújtás: 20 esetben. - Életviteli jellegű: 15 esetben. - Családi kapcsolati jellegű: 12 esetben. - Gyermekneveléssel kapcsolatos: 14 esetben. - Információkérés: 11 esetben. - Foglalkoztatással kapcsolatos: 9 esetben. - Egészségkárosodás következményeivel kapcsolatos: 6 esetben. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 20

21 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi munka a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. Alkalmas a közösségi munka továbbá arra, hogy a helyi közösségek azonosítsák saját társadalmi szükségleteiket és megszervezzék új intézményeiket önsegítő csoportok, érdek- és nyomásgyakorló csoportok, a civil társadalom új intézményei stb. A közösségi munka hozzásegíti a kirekesztett, marginalizált, alacsony érdekérvényesítő társadalmi csoportokat ahhoz, hogy érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és konfrontálják az érdekeik érvényesítését gátló társadalmi intézményekkel, csoportokkal. a) közösségi élet színterei, fórumai Községünkben június hónapban átadásra került a régóta áhított többfunkciós tornaterem, melyben lelátó, öltözőhelyiségek, mosdó, wc, egészségügyi szoba és büfé is kialakításra került. A tornateremben lehetőség van közösségi rendezvények lebonyolítására, (pl. augusztus 20-ai ünnepség, diákoknak különféle rendezvények pl. farsang stb.) mivel nagy létszámú közönség befogadására alkalmas. Térelválasztó függönnyel is rendelkezik a kisebb rendezvények könnyebb lebonyolítása miatt. Takarítását korszerű takarítógéppel végzik. A településen az iskolában községi könyvtár működik, ahol db könyv várja a látogatókat. Az iskola és az óvoda szervezésében egy évben több alkalommal kerülnek megrendezésre kulturális rendezvények, melyeket a település lakói is megtekinthetnek: pl: március 15-ei, augusztus 20-ai, október 23-ai ünnepség, stb. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Gégény helyi közösségére jellemező, hogy a lakosok a közösségi életbe részt vesznek. Pl. minden évben a farsangon az elnyerhető ajándékokat, valamint a megrendezett bálokon elnyerhető ajándékokat a helyi közösség, főként helyi vállalkozók adják össze. Az évente májusban megrendezendő gyereknapon a szülők főznek a saját osztályuk részére. A falunapokon a lakók önkéntes alapon részt vesznek palacsintasütésben, kiállítások szervezésében stb. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal évben a korábbi évektől eltérően településünkön a helyi önkormányzati választások során Roma Nemzetiségi Önkormányzat alakult. Céljaik között szerepel a szociálisan hátrányos helyzetű családok, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, a cigány kultúra ápolása. A roma nemzetiségi önkormányzat támogatást ad az iskolakezdéshez az általános iskolásoknak, a roma közép- és felsőfokú intézményekben tanulóknak. A bölcsődei és óvodai csoportoknak évkezdésre, mikulásra, karácsonyra az önkormányzattal közösen ad támogatást. A roma lakosoknak húsvétra csomagot ad. Támogatja továbbá a polgárőrséget, a sportegyesületet, a védőnői szolgálatot eszközök vásárlásával. Az adventi ünnepségsorozatot együtt szervei a települési önkormányzattal és anyagilag is támogatja. 21

22 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az álláskeresők között magas a 180 napnál régebben nyilvántartott álláskeresők száma Az álláskeresők között magas az alacsony iskolai végzettségű személyek száma A szűrővizsgálatokon a részvételi arány nem megfelelő. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Felzárkóztató programokhoz, képzésekhez való hozzáférés segítése. Információnyújtás, tájékoztatók, fórumok szervezése az iskolai végzettség fontosságáról Egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is, annak tudatosítása, hogy a szűrővizsgálatokon való mind nagyobb számú megjelenés az egészségesebb életet, a várható élettartam megnövekedését eredményezheti. 22

23 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásának segítése csak a szülők bevonásával együtt lehet sikeres. A hátrányos helyzetű családok gondozásában, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzésében, megszüntetésében, az ágazatközi (oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti) együttműködés megszervezésében kitüntetetett szerepe van a gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 5. a) pontja értelmében gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a szerinti kiskorú. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény 12. -a alapján kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Településünkön a 0-18 évesek száma a népességben: 439 fő. Több évre visszamenőleg a táblázatok adataiból látható, hogy településünkön jelentősen csökken a gyermekek száma. Ez kihatással van a gyermeket ellátó intézményekre is. Az óvodában 5 évvel ezelőtt 5 csoport működött, mely lecsökkent 3 csoportra, az iskolában már minden évfolyamon szinte csak egy osztály van. A korábbi években párhuzamos osztályok is voltak. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Veszélyeztetett kiskorúak száma december 31-én 25 fő, akik 16 családban élnek, közülük: - környezeti okból veszélyeztetett 16 fő, - magatartási okból veszélyeztetett 4 fő, - bántalmazás (érzelmi) miatt veszélyeztetett 2 fő, - tankötelezettség elmulasztása miatt veszélyeztetett 3 fő. Védelembe vétel Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben tovább biztosítható a jegyző a gyermeket védelembe veszi évben 3 gyermek volt védelembe véve. Mindhárom esetben a felülvizsgálatok eredményeképpen a védelembe vétel és az ezzel járó családgondozói munka eredményes volt, a 23

24 család helyzete rendeződött, a magatartási szabályokat a gyermekek betartották, így a gyámhatóság a hatósági intézkedéseket megszüntette. Az igazolatlan iskolai hiányzásokkal összefüggő gyámhatósági eljárás: évben végzéssel történt tájékoztatás a 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzások tekintetében nem volt. - 2 esetben történt hatósági intézkedés az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt évről áthúzódóan 2 esetben felülvizsgálat történt, melynek eredményeképpen az iskoláztatási támogatás felfüggesztése megszüntetésre került. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A közoktatási törvény szerint: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. A fenti csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik évben 224 fő a hátrányos helyzetű gyermekek száma, mivel ennyi gyermek részére került megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása a településen Halmozottan Sajátos Gyermekek hátrányos nevelésű 0-18 évesek száma: létszáma az Hátrányos helyzetű helyzetű igényű 439 fő adott gyermekek száma gyermeke gyermekek intézményben száma száma Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskolások b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (pl. tankönyvtámogatás, művészeti iskolákban tandíjkedvezmény stb.) évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma: 224 fő, mely 114 családot jelent. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek 24

25 2012. augusztus 1. állapot szerint egyszeri pénzbeli támogatásban részesültek, melynek összege Ft/gyermek volt és november 1-állapot szerint pedig természetbeni támogatásként kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlásara felhasználható Erzsébet utalvány formájában részesültek támogatásban szintén Ft/gyermek összegben. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése évben a települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodott gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és nyilatkozott arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, évente 2 alkalommal június és december hónapban pénzbeli ellátásként óvodáztatási támogatást biztosít. Az ellátás összege a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal Ft, a gyermek óvodai nevelése alatt a feltételek fennállása esetén további alkalommal Ft évben 2 alkalommal 22 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban: Ft összegben. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek után térítési díjat nem kell fizetni. 50%-os mértékű intézményi térítési díj kedvezményre jogosultak azok a gyermekek akik három- vagy többgyermekes családban nevelkednek, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek. A bölcsődei, óvodai illetve iskolai napközi otthoni ellátás keretében évben 127 fő térítésmentesen, 45 fő 50%-os mértékű támogatással vette igénybe az étkezést. A 3 intézményben a gyermekek száma 279 fő, melyből közétkeztetésben vesz rész 228 fő, tehát a gyermekek 82 %-a. Megállapítható az is, hogy a helyi intézményekben tanuló gyermekek kb. 75 % -a kedvezményes étkeztetésben részesül. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs a településen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége NINCS A TELEPÜLÉSEN SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZET. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 25

26 a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A településen a védőnői feladatokat 1 fő védőnő látja el 8 órában, tehát más településen nem lát el védőnői feladatokat. Feladatai elsősorban: a nővédelem, a várandós anyák gondozása, a gyermekágyas anyák gondozása, 0-6 éves korú gyermekek gondozása, a tanköteles gyermekek gondozása, családgondozás. Feladatai az iskola- és ifjúság egészségügyi ellátás keretében: alapszűrések, a gyermekek testi, szellemi fejlődésük, valamint személyi higiéné ellenőrzése, elsősegélynyújtás, az orvosi vizsgálatok előkészítése, a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok, a krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése, részvétel az egészségtan oktatásban, az iskola higiénés ellenőrzésében való részvétel, kapcsolattartás a szülőkkel, pályaválasztás segítése. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma évben 105 fő, ami nem haladja meg a jogszabály szerint megállapított illetve az országos átlagot. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Településünkön 1 háziorvosi körzet található és 1 fő háziorvos látja el a felnőtt háziorvosi és gyermek háziorvosi feladatokat. A fogászati ellátást a szomszédos településen működő fogorvos végzi együttműködési megállapodás alapján. Az újszülöttek csípőszűréséhez illetve más szakorvosi ellátásokhoz a Kivárdai kórházban juthatnak hozzá a gyermekek. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Az óvodás korú gyermekek korai fejlesztése az óvodában biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást lehetőség szerint a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 26

27 Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A településen februárjától a gyermekjóléti szolgáltatást társulás formájában biztosítja az önkormányzat. A településen a Gégény, Táncsics-köz 1. sz. alatt található a Szociális Alapszolgáltatási Központ gégényi telephelye, ahol egy fő családgondozó 4 órában gyermekjóléti, 4 órában családsegítő feladatokat lát el. A szolgálat működteti az észlelő-, jelzőrendszert, melynek tagjai a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el. Településünkön a családgondozó napi kapcsolatban áll a védőnővel és a polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézőjével. További rendszeres kapcsolattartás jellemző az iskolai és óvodai gyermekvédelmi felelősökkel és a háziorvossal, valamint esetenként a pártfogó felügyelői szolgálattal. Az együttműködés valamennyi fél részéről korrekt, egymás munkáját segítő. A szakemberek 6 esetben éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálat felé. A gyermekjóléti szolgálatnál leggyakrabban előforduló problémák és a veszélyeztetettség okai a következők: anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő), szülők vagy család életvitele, szülői elhanyagolás, szenvedélybetegségek, illetve a gyermek részéről magatartászavar, teljesítményzavar. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége évben Gyermekek Családok száma száma Alapellátásban történő gondozás Védelembe vettek gondozása 2 2 Átmeneti nevelésbe vett gyermek/ek családjának gondozása 9 4 Utógondozás - - Gyermekek/családok száma Összesen Családlátogatás (alapellátott és védelembe vett gyermeke) 27 gyermek/18 család 324 alkalom Átmeneti nevelt gyermekek családjainak látogatása 9 gyermek/4 család Gondnoksági Gyámhivatal Polgármesteri Hivatal által Környezettanulmány készítése ügyben által kért kért A családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében 4 család gondozását végezte a családgondozó. A gondozott családokkal kapcsolatos tapasztalatok a következők: anyagi, szociális és alkohol problémák, illetve szülői elhanyagolás nevezhető meg fő okoknak, amelyek 27

28 meggátolják a szülőket abban, hogy gyermekeiket családjukban nevelhessék. Két család esetében mondható el, hogy gyermekeikkel nem keresik a kapcsolattartás módjait. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a bölcsődében, az óvodában és az iskolai napközi otthonban biztosítja. Jelenleg a bölcsődében 18 gyerek, az óvodában 74 gyerek veszi igénybe az ellátást. Az iskolában a napközi otthonos ellátást 90 gyerek veszi igénybe. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról /teljes körű ellátás/ kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása érdekében az önkormányzat a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal ellátási szerződést kötött évben átmeneti gondozás elrendelésére nem került sor. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelmét biztosító ellátások: Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, 28

29 c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülhet. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. Az elmúlt években 2-6 fő között van azon családok száma akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek az iskolában különféle délutáni programokon vehetnek részt: tömegsport, atlétika, futball, rajzszakkör, természettudományos szakkör stb. A Fedics Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezésében a gyermekek hetente 2 alkalommal társastáncot és moderntáncot tanulhatnak. A Duoart Művészeti Iskola keretei között a gyerekek furulyázni, zongorázni, gitározni tanulhatnak. A református egyház minden évben Középhután táboroztatja a diákokat és a tavalyi évben először német tábort is szervezett. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az Önkormányzat már több éve nyáron nyári gyermekétkeztetés biztosít a rászoruló gyermekek részére. Kezdetben felmelegíthető konzerv formájában volt biztosítva a nyári étkezés, az utolsó 2 évben meleg étkezést biztosít az önkormányzat a gyermekek részére. Az ebédet a gyermekek a napközi otthon ebédlőjében fogyasszák el, a gyermekek felügyeletét az étkezés időtartamára a családgondozó szervezi meg évben 61 gyermek részesült nyári gyermekétkeztetésben június 18-tól augusztus 17-ig 45 napon keresztül. Ingyenes tankönyvtámogatásban 2012/2013. tanévben 131 gyermek részesült. (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülés, tartósan betegség, 3 vagy több gyermekes családban nevelkedés címén.) 29

30 i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeke/tanulók ellátása az óvodában és az iskolában megoldott. A szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nem oktatható gyermekek iskolai ellátása speciális szakiskolában lehetséges. Ilyen a Nyíregyházán működő Bárczi Gusztáv általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium és egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A településen az iskolában és az óvodában logopédus, gyógypedagógus és gyógytestnevelő végez fejlesztő foglalkozásokat. A logopédus hetente 2 alkalommal, a gyógypedagógus hetente 1 alkalommal és a gyógytornász is hetente 1 alkalommal jár ki településünkre. Más fejlesztő ellátások Kisvárda és Nyíregyháza településen vehetők igénybe. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Önkormányzatunk erre vonatkozóan adattal nem rendelkezik. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A település kistelepülés jellegéből adódóan a bölcsődei, óvodai, iskolai intézmények száma 1, így nem mutatkoznak eltérések intézmények között. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Önkormányzatunk erre vonatkozóan adattal nem rendelkezik. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A demográfiai adatokat tekintve jelentősen csökken a gyermekek száma A nyári szünidő idején a szabadidő, hasznos eltöltésének, lehetőségének hiányosságai. fejlesztési lehetőségek A fiatalok letelepedését célzó intézkedések. Település népszerűsítése Nyári szabadidős programok szervezése a gyerekek részére 30

31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. A gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Gégény településen évben a munkavállalási korúak száma: 1440 fő. Melyből a nők száma: 689 fő, a férfiaké 751 fő. A nyilvántartott álláskeresők száma: 236 fő, melyből 117 fő a nők száma, mely kb. 50 %. Elmondható, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők megoszlása a férfiakat és nőket tekintve: %-os. A településen a közszférában közoktatás, közigazgatás, közmővelődés, szociális és egészségügyi ellátás lényeges magasabb a nők aránya mint a férfiaké. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segíti a bölcsődei és óvodai szolgáltatások teljes körű elérése. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő programok közül a közfoglalkoztatást tekintve elmondható, hogy nagyobb számban indulnak olyan programok amelyek a férfiak foglalkoztatását segítik elő. A Vízügyi Igazgatóságok illetve a Máv Zrt. által szervezett programok elsősorban olyan feladatok, amelyek férfiak bevonásával valósíthatóak meg: árokpartok, vasútpart kaszálása, bozótirtás stb. A helyi közfoglalkoztatást tekintve is magasabb arányban lehet a férfiakat foglalkoztatni mint a nőket. A évi pénzben és természetben nyújtható támogatások adatait tartalmazó statisztika alapján: - A évben foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közfoglalkoztatását tekintve a közfoglalkoztatásban részesülők száma: 109 fő, melyből 77 fő férfi és 32 fő nő volt foglalkoztatva. Tehát a közfoglalkoztatásban kb. 30%-ban vettek részt nők. A nők képzését segítő program indult a tavalyi évben a szomszédos Demecser településen, ahol szociális gondozókat képeznek, melyen jelentős számban vesznek részt településünk női lakói. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 31

32 Az alacsony iskolai végzettség már önmagában is olyan tényező, mely rontja az egyén munkavállalási esélyeit. Ha ehhez még hozzáadódik az is, hogy az alacsony iskolai végzettségű személy a gyengébb nemhez tartozik, elhelyezkedési lehetőségei tovább csökkenhetnek. Az alacsony iskola végzettségű nők elsősorban segédmunkás munkakörben, alkalmi munkalehetőségek kihasználásával tudnak időszakosan elhelyezkedni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adattokkal nem rendelkezik. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen a nők elhelyezkedését segítheti, hogy bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthonos ellátás működik. Az intézményekben férőhelyhiány nincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszakos cselekmények áldozatai döntő többségben nők, míg az erőszak gyakorlója az esetek legnagyobb részében férfi. A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik. A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai-, szexuális-, érzelmi-, lelki-erőszakként, a bántalmazott személy pénzügyi-, baráti-, családi-kapcsolatának korlátozásaként jelentkezhet. Az erőszak széles skálán mozoghat kezdve a nem személyre irányuló erőszak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés). Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen a kistelepülés jellegből adódóan nem található sem anyaotthon, sem családok átmeneti otthon. Probléma esetén a családgondozó a megye egész területére kiterjedően ellátást 32

33 nyújtó anyaotthonokat és családok átmeneti otthonát keresi meg, hogy segítsen a családok, anyák elhelyezésében. Ezek az intézmények a településünktől kb. 30 km-re Nyíregyházán találhatók. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi közéletet tekintve elmondható, hogy a településen jelenleg a polgármester nő, illetve az elmúlt 20 évben is nő volt. A Képviselő-testület összetétele a jelenlegi ciklusban: 4 fő férfi és 3 fő a nő. A korábbi ciklusban: 8 nő és 2 férfi volt a képviselő-testület összetétele. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok A közfoglalkoztatásban részvevő nők száma alacsony fejlesztési lehetőségek Adatgyűjtés a különböző statisztikai mutatók nemek szerinti megoszlásáról. Adatelemzés és problémafeltárás a nők esélyegyenlősége tekintetében. Értékteremtő közfoglalkoztatási programok kidolgozása a nők részére. A nők minél magasabb arányú közfoglalkoztatása. 33

34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: növekszik az átlagéletkor, magasabb a középkorúak halandósága, nők hosszabb élettartama. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Településünkön a 60 év feletti lakosok száma: 362 fő, mely az állandó népesség 18 %-a. A jelenlegi adatok alapján évről évre fokozatosan csökken a gyermekek száma, az idősek száma pedig növekszik, ezért ha változás nem következik be településünkre az elöregedés lesz a jellemző. Az időkorú népességből a 65 év felettieket tekintve megállapítható, hogy a nők száma: 175 fő, míg a férfiaké: 83 fő. Tehát a 65 év feletti népesség 68 %-a nő. A helyi nyilvántartást áttekintve a 65 év feletti időskorú egyedülélő háztartások száma: 110. A 65 év felettiek kb. 43 %.-a egyedül él. Az idősek nyugdíjával kapcsolatban megállapítható, hogy a településen évek óta időskorúak járadékában nem részesült senki, illetve nem találkoztunk olyan kis nyugdíjú kérelmezővel aki erre lett volna jogosult (akinek javasolni lehetett volna, hogy ezen ellátást igényelje meg.) 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nagyon csekély, kivétel ha speciális tudással rendelkezik. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 34

35 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szociális alapszolgáltatások: a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a közösségi ellátások, g) a támogató a szolgáltatás, h) az utcai szociális munka, i) a nappali ellátás. Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években egyre jelentősebb szerep jutott a civil szektornak, egyházi, alapítványi és magán szervezeteknek. Településünkön a református és a görög katolikus egyházak is végeznek szociális alapszolgáltatási feladatokat. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Önkormányzatunk a törvény által kötelezően előírt szociális alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) mikro társulás útján biztosítja. A mikro társulásban Demecser, Székely és Kék község vesz részt, a feladat ellátására Szociális Alapszolgáltatási Központot hoztak létre, melynek telephelye Gégényben a Táncsics-köz 1. sz. alatt található. Az Önkormányzat által biztosított szociális étkeztetést jelenleg 123 fő veszi igénybe, a házi segítségnyújtást pedig 46 fő. A házi segítségnyújtást a településen 5 fő helyi gondozónő végzi. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó tevékenységek: Fizikai ellátás: melynek célja: az idős ember testi és környezeti higiéniájának a megőrzése - az idős ember otthonának és környezetének tisztán tartása, - a ruházat tisztán tartása, - élelmezés minden napos megoldása, - bevásárlás, - téli időszakban a tüzelőről való gondoskodás, - vízvezeték hiánya esetén vízbekészítés. Pszichés, egészségügyi ellátás: melynek célja: az idős ember nyugodt és elégedett legyen önmagával és környezetével - személyes elbeszélgetések, - egészségügyi állapotuk figyelemmel kísérése, a háziorvossal való kapcsolattartás, - gyógyszerek felíratása, kiváltása, 35

36 - szakrendelésre, egyéb orvosi vizsgálatra kísérés, - kórházi tartózkodás esetén látogatás. A Gégényi Református Egyházközség fenntartásában december 1-jétől működik az Immánuel Idősek Nappali Otthona szociális alapszolgáltatásokat biztosító intézmény. Az idősek klubja elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatok gyakorlására, kézműves foglalkozásokra, a hitélet gyakorlására, testmozgásra, kulturális programokon való részvételre, valamint az alapvető higiéniai szolgáltatások igénybevételére. A nappali ellátást 71 fő veszi igénybe. Az intézmény házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést is biztosít az idősek részére. Szociális étkeztetésben 65 fő vesz részt, a házi segítségnyújtást 6 fő gondozónő végzi és 54 fő idős gondozását végzi. A Demecseri Görög Katolikus Egyházközség Szent Illés Szeretetszolgálata is biztosít településünkön idősek részére házi segítségnyújtást. Jelenleg településünkön 3 fő helyi gondozónő, 27 fő idős személy gondozását végzi. A Pátrohai Református Egyházközség Cédrus Idősek Klubja és Támogató Szolgálat településünkön 1 fő gondozónő alkalmazásával, 9 fő idős személy gondozását végzi. Összesítve: a településen - szociális étkeztetésben résztvevők száma: 188 fő. - házi segítségnyújtásban résztvevők száma: 136 fő. - nappali ellátásban résztvevők száma: 71 fő. A korábbi nyilvántartási adatokat áttekintve elmondható, hogy az idősek részére biztosított szociális alapszolgáltatási ellátásokat egyre többen veszik igénybe. pl ben az étkezésben résztvevők száma: 64 fő volt, a házi segítségnyújtásban résztvevők száma pedig: 22 fő. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A községi könyvtárban lehetőség van könyvek kölcsönzésére. Civil nyugdíjas klub szerveződése is folyamatban van, melynek keretében színházlátogatásra volt lehetőség, illetve az Országház megtekintésének szervezése van folyamatban az idősek részére. A szállítás minden esetben az Önkormányzat tulajdonában lévő busszal történik. c) idősek informatikai jártassága Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Önkormányzatunk minden évben megrendezi az Idősek napját, ahol az időseket megvendégelik, és kulturális programokkal szórakoztatják. Az Immánuel Idősek Nappali Otthona több alkalommal szervez az idősek részére múzeumi látogatást, kirándulást, kiállítást, különféle szabadidős programokat stb. 36

37 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Szervezett szabadidő hasznos eltöltésének, lehetőségének hiányosságai Magas az egyedülélők száma fejlesztési lehetőségek Közművelődési, szabadidős programok bővítése, szervezése. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. 37

38 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településünkön működik egy rehabilitációs foglalkoztató cég, mely a lehetőségeinek függvényében megváltozott munkaképességű személyeket és fogyatékos személyeket foglalkoztat. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Támogató szolgáltatás: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A Pátrohai Református Egyházközség Cédrus Idősek Klubja és Támogató Szolgálat településünkön a fogyatékos személyek részére támogató szolgáltatást biztosít. 2 fő személyi kisegítő 9 fő fogyatékos személy részére nyújt segítséget. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban a fogyatékos személyekre tekintettel csak néhány ellátás tekintetében rendelkezünk. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában évben 154 fő részesült, súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén ápolási díjban évben 17 fő részesült. A fogyatékkal élő személyeknek lehetőségük van a villanyáram és gázszolgáltatónál kérelmet benyújtani, fogyatékkal élő személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel / nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt. A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az 38

39 olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A település tulajdonában lévő intézmények 67 %-a akadálymentesített. (Akadálymentesített: polgármesteri hivatal, gyógyszertár, tornaterem, bölcsőde. Nem akadálymentesített: iskola, óvoda.) b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A településen a kulturális, közművelődési események színhelye többségében a többfunkciós tornaterem. Itt kerül megrendezésre az idősek napja, falunap, farsang, a jótékonysági, alapítványi bálok stb. A tornaterem akadálymentesített, így a fogyatékos személyeknek is lehetőségük van a programok megtekintésére. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A Pátrohai Református Egyházközség Cédrus Idősek Klubja és Támogató Szolgálatnál lehetőség van szállítást kérni egészségügyi szakellátáshoz való hozzájutáshoz. Továbbá a támogató szolgálat 2 fő gégényi kiskorú gyermek kisegítő iskolába szállítását is megoldja. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A fogyatékkal élőkkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. fejlesztési lehetőségek Adatgyűjtés, adatbázis létrehozása Adatelemzés és problémafeltárás a fogyatékkal élők esélyegyenlősége tekintetében Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. 39

40 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Szociális jellegű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek: - Immánuel Idősek Nappali Otthona (Gégényi Református Egyházközség fenntartásában) - Szent Illés Szeretetszolgálat (Demecseri Görög Katolikus Egyházközség fenntartásában) - Cédrus Idősek Klubja és Támogató Szolgálat (Pátrohai Református Egyházközség fenntartásában.) Közrendet, közbiztonságot támogató szervezetek: - Gégényi Polgárőr Egyesület Sportolást támogató szervezet: - Gégény Futball Club Kulturális tevékenységet, helyi közművelődési tevékenységet támogató szervezet: - Gégény Község Fejlesztéséért és Felemelkedésért Közalapítvány b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A nemzetiségi önkormányzat nem csak a roma hátrányos helyzetű gyermekeket és roma családokat támogatja. Az önkormányzattal együttműködve támogatást nyújt az óvodás, iskolás gyermeknek mikulásra, karácsonyra. Segíti az önkormányzatot az adventi ünnepségsorozat megszervezésében. A Gégényi Polgárőr Egyesület a községi rendezvényeken biztosítja a rendet, irányítja a forgalmat. A Gégény Község Fejlesztéséért és Felemelkedésért Közalapítvány támogatta az önkormányzat tulajdonát képező gyógyszertár felújítását, temető kerítés építését stb. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Önkormányzatunk a gyermekjóléti alapellátási és szociális alapszolgáltatási (családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás) feladatait társulási formában látja el Demecser, Kék, Székely településekkel közösen. A közös intézmény neve Szociális Alapszolgáltatási Központ. A településünkön működő Bölcsőde térségi feladatokat lát el, mivel Demecser, Kék, Székely települések részére is biztosítja a bölcsődei alapellátást. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiség Önkormányzat támogatja a településen élő szociálisan hátrányos helyzetű családokat, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Gégény Község Fejlesztéséért és Felemelkedéséért Közalapítvány támogatja a kulturális tevékenységeket, a sporttevékenységeket, a felsőoktatási intézményekben tanulókat, a község fejlődésében és szépítésében tevékeny résztvevő személyeket, a község számára szükséges közhasznú épületek felújítását, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges 40

41 eszközöket, a község kulturális fejlesztéséért és rendezvényeinek szervezésében tevékenykedő személyeket. A Gégényi Polgárőr Egyesület a bűnmegelőzésben nyújt segítséget a település lakói számára. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem releváns. 41

42 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési intézmények dolgozói, a szociális szolgáltatásokat biztosító egyházak képviselői. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Helyi Esélyegyenlőségi program a település honlapján a lakosság részére hozzáférhető lesz, így megismerhetik az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. 42

43 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik 1 A szűrővizsgálatok fontossága A településen szűrővizsgálatok elérhetőek a lakosság részére, de kevesen élnek a lehetőséggel. I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 A tartós álláskeresők foglalkoztatásának lehetőségei Az álláskeresők között magas a 180 napnál régebben nyilvántartott 20 %-kal növekedjen a településen elérhető szűrővizsgálatokon résztvevők száma. 20%-kal csökkenjen az álláskeresők között a 180 napnál régebben évekre szóló gazdasági program. Egészségügyi szűrések népszerűsítése. Az egészségtudatos életmódra nevelés a felnőttek körében is. Fórumok, polgármester, tájékoztatók, jegyző előadások szervezése. Szűrővizsgálatok elérhetőséginek nyilvánossága (hirdetőtábla, helyi újság szórólap stb.) Célcsoport feltérképezése, helyzetelemzés. Helyi vállalkozók, polgármester, jegyző A szűrővizs résztvevők s Foglalkozta közfoglalko száma.állás között a tart 43

44 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik 2 Az alacsony iskolai végzettségüek tanulási, képzési lehetőségei álláskeresők száma. Az álláskeresők között magas az alacsony iskolai végzettségű személyek száma. nyilvántartott álláskeresők száma. Az álláskeresők között az alacsony iskolai végzettségűek számának 20%-os csökkentése. intézmények, környező vállalkozások feltérképezése. Együttműködés a Munkaügyi Központtal. Elhelyezkedés ösztönzése, fórumok, tájékoztatók szervezése. Közfoglalkoztatási pályázatok minél szélesebb körű kihasználása. Adatgyűjtés, helyzetelemzés. Munkaügyi Központtal való együttműködés a képzések területén. Pályázati lehetőségek felkutatása. Információ nyújtás, polgármester, jegyző munkanélkü száma, arán Képzésekbe tanfolyamok résztvevők s alacsony isk végzettségű az álláskeres között. 44

45 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik II. A gyermekek esélyegyenlősége fórum szervezése az iskolai végzettség fontosságáról. 1 A nyári szünidő idején a szabadidő, Végre itt a nyár! Nyári hasznos szabadidős programok eltöltésének, gyerekeknek lehetőségének hiányosságai. Élményeken alapuló nyári közösségi programok biztosítása a gyermekek számára.olyan kortárs kapcsolatok és közösségek kialakítása, melyek hosszútávon építő jelleggel hatnak a gyerekekre, illetve igényt ébresztenek a tartalmas és értékközpontú szabadidő eltöltésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendelet. Igényfelmérés. Hetes táborok, programok, tanfolyamok (úszó, nyelvi) szervezése, lebonyolítása. polgármester, jegyző A megvalós programok, száma. A programoko résztvevők a 2 Jövőnk a gyermek A demográfiai adatokat tekintve jelentősen csökken a Gyermekek, gyermekes családok költözése a évekre szóló gazdasági program. A Nevelőszülők, nevelőszülői hálózat támogatása. polgármester, jegyző Beköltöző c gyermekek Gyermekek 45

46 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik III. A nők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtés és problémafeltárás a gyermekek száma településre. A helyi fiatalok ne költözzenek el, hanem a településen maradva alapítsanak családot. A nemek Adatbázisok esélyegyenlőségével létrehozása és évi költségvetési koncepcióról szóló helyi rendelet. Szociális szolgáltatástervezési koncepció. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendelet. Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló helyi rendelet. A szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet. Adatgyűjtés a fiatalok körében. A helyi fiatalok letelepedését célzó intézkedések, programok kidolgozása. Az üresen álló lakóházak eladásában segítségnyújtás (feltérképezés, nyilvántartás készítése, elérhetőségek rögzítése, hirdetőtáblán, újságban történő megjelentetés stb.) Település népszerűsítését célzó intézkedések kidolgozása. Működőképes adatbázis Az önkormányzat növekedése. meglévő intézmények (bölcsőde, ó iskola) a gyermekcso osztályok sz Adatbázis m beavatkozás 46

47 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik 2 nők esélyegyenlőségére vonatkozóan A településen A nők alacsony a közfoglalkoztatásának közfoglalkoztatásba lehetőségei bevont nők száma. IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Az aktív időskort támogató programok problémafeltárás a kapcsolatban nem nők állnak rendelkezésre esélyegyenlőségével megfelelő adatok. kapcsolatban. A szervezett szabadidő hasznos eltöltésének, lehetőségének hiányosságai 20%-kal emelkedjen a közfoglalkoztatásba bevont nők száma. A településen olyan közfoglalkoztatási programok indítása, amelybe minél több női álláskeresőt lehet bevonni. Minél több idős ember tudja hasznosnak érezni magát és tartalmasan tölteni a kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása. Adatbázis frissítése, által kijelölt a feltárt munkatárs problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása. Igényfelmérés a nők körében. Közfoglalkoztatási programok kidolgozása. Pályázatok benyújtása. Nyugdíjasok, idősek klubjainak támogatása. Közös hobbira szerveződő csoportok (tánc, polgármester polgármester, jegyző bevontak sz A program megszervez eredményes közfoglalko bevont nők A nyugdíjas klubok meg klub tagjain Szervezett p száma. Meg 47

48 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik 2 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Magas az egyedülélők száma az idősek körében. szabadidejét. A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük Szociális szolgáltatástervezési koncepció ének, irodalmi kör) támogatása. Szabadidős programok, kirándulások szervezése az idősek részére. Rendezvények, ünnepek közös megünneplése, megemlékezés, színházi előadások. Segítségnyújtás a szervezésben. Társadalmi életben való részvétel erősítése. Nemzedékek közötti kapcsolat erősítése. Elismerések alapítása. Adatgyűjtés, igényfelmérés. Pályázatok felkutatása, polgármester, jegyző programoko résztvevők a A programb résztvevő id száma. Eszk (segélyhívó 48

49 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtés és problémafeltárás a fogyatékkal élők esélyegyenlősége tekintetében 2 Akadálymentesítést szolgáló programok miatt rászoruló idősek az önálló életvitelüket fenn tudják tartani és a felmerülő krízishelyzetek a leghamarabb el tudják hárítani. A fogyatékkal élők A fogyatékkal esélyegyenlőségével élőkkel kapcsolatban kapcsolatban nem állnak adatbázis készítése, rendelkezésre probléma feltárás és megfelelő adatok. beavatkozások tervezése. Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. A fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és Településrendezési tervvel való összhang az akadálymentesség szempontjából. benyújtása, pályázati források előteremtése. Megvalósítás. (Diszpécserközpont létrehozása, eszközbeszerzés stb.) Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, Az beazonosítása. önkormányzat Adatbázis frissítése, által kijelölt a feltárt munkatárs problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása. Felmérés készítése. Akadálymentesítési terv kidolgozása, ütemterv készítése. A települési önkormányzat jegyzője megléte.jelz működőkép Segélyhívás intézkedések Adatbázis m beavatkozás bevontak sz Az akadálym intézmények környezet, f akadályok megszünteté 49

50 A B C D E F G H Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Az intéz eredmény mérő indik kommunikációs akadályok megszüntetése. száma. 50

51 Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.

52 Elfogadás módja és dátuma Gégény Község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás 52