MÉLYI JÓZSEF MIT KEZDJÜNK A 80-AS ÉVEKKEL? AZ ÚJ SZENZIBILITÁS MAI MEGÍTÉLÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÉLYI JÓZSEF MIT KEZDJÜNK A 80-AS ÉVEKKEL? AZ ÚJ SZENZIBILITÁS MAI MEGÍTÉLÉSE"

Átírás

1 MÉLYI JÓZSEF MIT KEZDJÜNK A 80-AS ÉVEKKEL? AZ ÚJ SZENZIBILITÁS MAI MEGÍTÉLÉSE Amikor a mai előadás tárgyának az új szenzibilitást választottam, szándékosan meg akartam küzdeni ezzel a témával, mert számomra aki a nyolcvanasas években kezdte művészettörténeti tanulmányait, és a kilencvenes években kezdett igazából kortárs művészettel foglalkozni az új szenzibilitás fogalma, ha nagyon sarkítani akarom, szitokszóvá vált. Az új szenzibilitás, mint valami meghaladott és a nyolcvanas években elhagyott dolog jelentkezett a kilencvenes években, és nagyjából úgy is maradt egészen hosszú ideig. Most, 2011-ben viszonylag komolyabb rálátásunk van már a nyolcvanas évekre is, így azt gondoltam, érdemes lenne végiggondolni még egyszer, mit is jelentett az új szenzibilitás, mit tudunk vele kezdeni ma, és mi az a furcsa előítélet, ami miatt a kilencvenes évek tulajdonképpen leszámolt a nyolcvanas évek új festészetével és egy csomó mindennel, ami a nyolcvanas években alakult ki. Próbáljunk meg a mélyére nézni, mi az, ami maradandó, és ami megtartható ebből, és mit is jelent ma az új szenzibilitás. Az új szenzibilitás Hegyi Lóránd találmánya; Hegyi 1981-től kezdve több kiállítást készített új szenzibilitás gyűjtőnéven. Az első a Fészek Galériában volt 1981-ben, aztán 1983-ban az Óbudai Pincegalériában, 1984-ben Frissen festve címmel az Ernst Múzeumban, 1985-ben Budapest Galériában, 1986-ban az Eklektika 85 a Magyar Nemzeti Galériában és 1987-ben a Pécsi Galériában volt egy utolsó nagy új szenzibilitás kiállítás. Ezen kívül a fogalom számos helyen, például 1986-ban a Velencei Biennálén jelent meg. Hegyi Lóránd Új szenzibilitás című könyvét 1983-ban adták ki, a címlap Giulio Paolini egy művének felhasználásával készült. Hegyi 28 éves volt, amikor írta Kiállítást rendez, megalkot egy fogalmat, könyvet ír mai szemmel ez egy furcsa és csodálatos történetnek tűnik, és azt is jelzi, hogy a művészettörténetnek kicsit más helye volt a magyar szellemi életben és kultúrában, ha egy ilyen folyamat működhetett. Az új szenzibilitás tehát Hegyi Lóránd nevéhez kötődik, és nem egy új stílust jelölt, hanem egy újfajta alkotói attitűdöt, ennek is a magyarországi megjelenését. Ugyanis Hegyi az első pillanattól kezdve öszszekapcsolta az új szenzibilitás fogalmát egyetemes, külföldön jelentkező tendenciákkal, elsősorban Németországgal, az Egyesült Államokkal, Olaszországgal. Az új szenzibilitás fogalma egy tagadásra épült. A tagadás lényege, hogy az avantgárd az 1970-es években véget ért, és valamit ki kellett találni helyette. Közben keletkezett valami új a művészetben, amit nem lehet stílusnak nevezni, hanem inkább beállítottságnak és újfajta művészi szerepnek. Achille Bonito Oliva ezt az avantgárddal szembeforduló tendenciát transzavantgárdnak nevezte el. Olyan kiállítások jelezték, hogy itt egy új tendencia alakult ki, mint a Zeitgeist, vagy a New Spirit in Painting. Az avantgárddal szembeforduló, jól érzékelhető, kitapintható tendenciáknak külföldön is mindenki programokat akart adni, és több elméletíró, gyakorlati kurátor is versengett azért, hogy ki fogja ezt a programot megtalálni Magyarországon Hegyi Lóránd volt. Hegyi azt mondja, hogy az avantgárd modernitásával, expanzionizmusával, konceptualizmusával szemben az új szenzibilitás egy rezignált, introvertált, érzékiségre törekvő műveket létrehozó irányzat. Ebben nagyon sok minden megfér egyszerre: a radikális eklektika, az új vad festészet, a heftige Malerei (ahogy a németek mondták) és számos konceptualizmusból kinőtt irányzat. Az 1983-as Új szenzibilitás könyvből kiindulva azt szeretném elemezni, hogy Hegyi Lóránd milyen irányzatokat próbált meg az új szenzibilitás eredeteként felsorolni. Magyarországon ez az új tendencia több generációt foglalt magába: Hegyi több generációt bevont teljes joggal, hiszen utólag is kitapintható egy életkorokon átnyúló új művészi attitűd. A teljesség igénye nélkül, nézzük, hogy kik vettek részt ezeken a kiállításokon: Halász Károly, Kalmár István, El Kazovszkij, Keserü Ilona, Korniss Dezső, Nádler István, Pinczehelyi Sándor, Záborszky Gábor, Mazzag István, Bak Imre, Károlyi Zsigmond, Klimó Károly, Koncz András, Szörtsey Gábor, Szirtes János. A névsorból is látszik, hogy ez egy nagyon széles kör volt, több generációból. A csatlakozás menete elég jól átlátható struktúra keretében történt: eleinte az idősebbek is besorolódtak és Hegyi a régebbi műveiket is próbálta bevonni az új szemléletbe. Volt egy gerince az irányzatnak, azok, akik később a Velencei Biennáléra is kijutottak, és néha azóta is ezzel összefonódva emlegetik a nevüket: Bak Imre, Nádler István, Birkás Ákos, Kelemen Károly. És volt egy fiatalabb generáció, aki már a Hegyi-féle mozgáshoz csatlakozott: pl. Pollacsek Kálmán, Mazzag István. Hegyi elgondolásának gyökere a művész új képe volt. Azt mondja Hegyi, hogy a művész teljesen új attitűddel kell hogy hozzáálljon a világhoz és a művészethez. Azt írja, hogy a művész az érzékenység birtokosa és az érzékenység eredményeinek eltárgyiasítója. Azaz a művész a korábbiakhoz képest, az avantgárd expanzionizmusához képest teljesen újféleképpen viszonyul magához a művészethez, az avantgárdhoz is.

2 Azt mondja Hegyi: 1968-tól az avantgárd fellázadt a konzumizmus ellen. Mindent megtett azért, hogy azt a társadalmi hátteret szétzúzza, amelyre a megelőző években támaszkodott, miközben saját társadalmi hátterét rövid idő alatt szétbomlasztotta, öngyilkosságot követett el. Ez az öngyilkosság probléma valóban hatvanas-hetvenes évek avantgárd attitűdjének egyik alapkérdéséhez vezet el. Egyrészt az avantgárd radikális programjai egyfajta változtatási lehetőséget, alternatív modellt kínálnak, és ezeket az alternatív értékeken alapuló modelleket rá akarják kényszeríteni a konzervatív, illetve tradicionális és konvencionális társadalomra; ez azonban nem sikerülhet, éppen kisebbségi helyzetük miatt. Másrészt viszont a radikális programok szélesebb elfogadása érdekében állandóan egy feloldhatatlan ellentmondásba kerül az avantgárd művész, az integráció vagy az elszigetelődés dilemmája elé. Ha ugyanis alternatív modelljeit ki akarja terjeszteni a művészeten kívüli valóságra, azaz hisz az expanzióban, akkor állandóan kompromisszumokra kényszerül annak érdekében, hogy a leglényegesebb mozzanatokat el tudja fogadtatni a szélesebb többséggel. Ezeknek az ellentéte igaz az új szenzibilitásra: tehát a művész már nem akar kilépni az életbe, nem akar egy általános modellt teremteni, hanem egy saját relatív autonómiában hisz a művészettel kapcsolatban, és ebben a relatív autonómiában kompromisszummentesen tud alkotni. Saját szubjektív érzelmeire, érzéseire expresszív módon tud támaszkodni, és ezeket expresszív módon ki tudja fejezni. Ez lenne a lényege az új szenzibilitásnak. Mutatok néhány képet a művész képéről, illetve arról, hogy hogyan változott a második világháborút követő időszakban a művészről alkotott kép. Hegyi többször hivatkozik Willem de Kooningra, akinek itt látható egy portréja az ötvenes évekből: elsősorban a nemiség problémája miatt elemezték sokan az utóbbi években: a művész, az alkotó karba tett kézzel áll, a feleség pedig szerényen meghúzódva, tisztelegve üldögél az alkotás mellett. Látszik, hogy a művész, az absztrakt expresszionista művész, milyen öntudattal áll szemben a világgal. Egy fotósorozat volt, ami igazán megváltoztatta a művészről alkotott képet: a Jackson Pollockot ábrázoló fotósorozatot, 1950-ben Hans Namuth német emigráns fotóművész készítette. Ez volt az első alkalom annak vizualizására, hogy a művész belekerül, beleáll a képbe, ráadásul vízszintesen lefektetett vászonra fest. Az amerikai közönség először visszautasítással, aztán bámulattal figyelte, hogy így is alkothat művész. Amikor Namuth készítette a képeket, mindenki azt csodálta, hogy Pollock milyen lendületes mozdulatokkal dolgozik (később Namuth elárulta, hogy a fényképezőgépe elromlott, és Pollock mozdulatai valójában a rossz exponálás miatt látszanak gyorsabbnak). Mindenesetre ez a sorozat komoly paradigmaváltást jelentett a művész képében, sőt a művész önképében is. Az új szenzibilitásban is visszaköszön majd ez az expresszivitás. Később sokan utánozták, választották mintaként ezt a művészi képet (pl. Helen Frankenthaler is a földön fest, vagy Julian Schnabel amerikai festő egyértelműen a Pollockot ábrázoló kép parafrázisát készítette el, amikor ő is beleáll, sőt, beleugrik a képébe). Itt a másik irány: Andy Warhol képe az as évek fordulóján még mindig fontos igazodási pont volt. Klasszikus pózban látható a művész a klasszikus festmény előtt. Ironikus kicsit, mert Andy Warhol érzelmei és expresszivitása nem feltétlenül azonosak a klasszikus háttérképpel, ami őt keretezi. Jean-Michel Basquiat képe a következő példa, róla aztán épp Julian Schnabel készített filmet. Elég nagy a keveredés, nemcsak új szenzibilitás jelenik meg, hanem mindenféle más korábbi és későbbi tendencia is találkozik. De talán a Schnabel-kép fejezi ki legjobban azt a lazaságot, a múlthoz való viszony furcsa könnyedségét, ami ezt a korszakot jellemzi, és amire Hegyi is hivatkozik. Hegyi hivatkozási alapjai hogy mi vezet ide, és hogy mik tartozhatnak az új szenzibilitás fogalmához, és mik a gyökerei elég széles körből kerülnek ki. Mai szemmel kicsit meglepő lehet, hogy az új szenzibilitás gyökerei közé sorolja Joseph Beuyst és az ő szociális plasztika gondolatát. Hiszen ma úgy gondolunk vissza az új szenzibilitásra, mint ami a társadalmi érzékenységről nem igazán tesz tanúbizonyságot; és a szociális fogalmát nagyon kevéssé tudjuk összekapcsolni vele. Hegyi számára a másik kiindulópont és fontos határvonal az új szenzibilitás szempontjából Hajas Tibor művészete. Hajas önpusztító akció-dokumentációi az elmúlt években kerültek ismét a magyar művészeti kánonba. Hegyi éles cezúrát lát a magyar művészetben, amikor Hajas 1980-ban (Pollockhoz hasonlóan) autóbalesetben meghal. Hegyi az új szenzibilitásban a Hajas-féle performansz, body art és akcióművészet örökségét is látja. Egy kézzelfoghatóbb kiindulópont és irány, Arnulf Rainer művészete aki Hajashoz hasonlóan szintén kapcsolódik a bécsi akcionizmushoz. Rainer átrajzolt képei, beavatkozásai hosszú évtizedeken keresztül jelentős pozíciót foglaltak el a világ művészetében. A bécsi akcionizmust egy furcsa legendával, Rudolf Schwarzkogler legendájával kapcsolja össze Hegyi. Az imént felolvastam a könyvből a részletet az avantgárd művész öngyilkosságával kapcsolatban.

3 Hegyi számára ez is egy emblematikus dolog: Schwarzkogler 1969-ben öngyilkos lett. A legenda az volt, hogy performansza közben végletekig hajtva az akcióművészetet, az akció csúcspontján kasztrálta magát. Később kiderült, valójában kiugrott vagy kiesett a lakása ablakán. Hegyi ezt az öngyilkossági motívumot az avantgárd művész öngyilkosságával kapcsolja össze, és így teremt kapcsolatot a bécsi akcionizmus és az új szenzibilitás között. Újabb kiindulópont Hegyi elméletében a hetvenes évek egyik tendenciája, a Spurensicherung vagy nyombiztosítás irányzata. Legfontosabb képviselői Charles Simonds illetve Anne és Patrick Poirier. A művek fiktív, szubjektív archeológiák, arról szólnak, hogy az emberek, művészek olyan városokat, installációkat hoznak létre, melyek mintha fiktív, képzeletbeli birodalom helyszínei, emlékei lennének. Egy új világot építenek föl. (Magyarországon ennek Gellér B. István a képviselője. A Növekvő városával már több évtizede épít ki egy spirálisan táguló birodalmat.) Az eddig említett kapcsolatok (Beuys, akcionizmus, Spurensicherung) közvetettek voltak. Sokkal közvetlenebb kapcsolatot mutat a magyar új szenzibilitással a heftige Malerei irányzata, mely egy újfajta expresszionizmusból táplálkozik. Ebből két alkotót emel ki Hegyi: Dieter Krieget és Georg Baselitzet (Kép: 1979 Romokat eltakarító asszony). Magyarországon is gyakran hivatkozunk úgy a nyolcvanas évekre, mint a vad festészet korszakára. Baselitz sok tekintetben megmaradt ennél a festészetnél, egész élete ennek a gondolkodásnak következetes végig vitele. A kilencvenes évekig elhatolt ugyanennek az újfajta festészetnek egy amerikai vonala amit a dekoratív művészet új formájaként szoktak besorolni ban a Whitney Museumban rendezték meg a New Image Painting című kiállítást, és annak résztvevői körében volt jelen pregnánsan ez az irányt. (Kép: Susan Rothenberg 1979). Ezek a festmények törték át az avantgárd eladhatatlansági korlátját. Végre ismét eladható és megvásárolható festmények kerültek a piacra. Nem feleltek meg mindig a közízlésnek, de befogadhatóak voltak (ellentétben a konceptualizmussal vagy a minimalizmussal). Ezt a terepet mindig így kell szemlélni, nagyobb összefüggésrendszerben, akár gazdasági viszonylatban is. Igazi viszonyítási pont az előbbieken kívül az olasz transzavantgárd művészet. Az egyik irány ezen belül a Giulio Paolini-féle teátrális szobrászat. Az olasz transzavantgárd mozgalomnak a kulturális metaforákat alkotó része Jannis Kounellis munkásságához kapcsolható, akinek leghíresebb installációja az volt, mikor egy lóistállót nevezett ki galériatérnek, illetve a galériatérbe lovakat helyezett. A másik ilyen kulturális metaforateremtő, akit már az individuális mitológiák fogalmával is össze lehet kapcsolni, Mario Merz, akinek iglu-szerkezetei végigkövethetők az életművén. A közvetlen kapcsolat viszont inkább a festészetben található meg. Ezek az olasz festők a magyar művészek számára közvetlenül is példaszerűek voltak. Több olyan magyar kép van, ami hommage egy olasz festő életműve előtt. Fontos volt az olasz művészek esztétikája, vizualitása, szemléletmódja. Ilyen művészek voltak Ernesto Tatafiore (akinek a Ludwig Múzeumban volt kiállítása), Francesco Clemente, Enzo Cucchi (neki is volt kiállítása Magyarországon), Sandro Chia (Magyarországon nagyon népszerű lett, többen példaképként emlegették). Elsősorban az expresszivitást és az új kulturális metaforák teremtését szokták kiemelni az olasz festőkkel kapcsolatban, és azt a bátorságot, amivel óriási méretekben festették meg műveiket, illetve hogy merészen válogattak az előző korok motívumkincséből, festésmódjából. (Hegyi könyvének végén a fekete-fehér képjegyzékből sokan kimaradtak. A Művészet folyóirat hetvenes-nyolcvanas évekbeli számait olvasgatva rájöttem: mennyire fontos volt a kép mint politikai eszköz. A hatvanas- hetvenes-nyolcvanas években mindenkiről lehetett írni, de nem mindenkinek lehetett reprodukciója a lapokban. Neve ott volt, de kép nem. Hegyi könyvében 1983-ban Hajas-kép például nincs.) Elérkeztünk a magyarokhoz, de kanyarodjuk vissza egy kicsit az elméletéhez: Hegyi egy 1986-os szövegében ami már előkészítette a Biennálét kimondja, hogy ma, 1986-ben egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az új művészet nem csak a jelen szituáció permanens átértékelését provokálja ki mind a szakma képviselőiből, mind a közönségből, hanem egyúttal a közelmúlt történeti átértékelését, a 60-as, 70-es évek avantgárd művészetének újragondolását is. Hegyi az új szenzibilitás megfogalmazásával a hatvanas-hetvenes évek avantgárd művészetének újragondolását tűzi ki célul, de számomra mai szemmel úgy tűnik, hogy ez a feldolgozás inkább szembefordulást és felejtést jelent. Ha általánosítanék, a magyar művészet utóbbi évtizedeire sokkal inkább jellemző a felejtés, mint a feldolgozás. Tehát az utolsó időpont, mikor feldolgozásról beszéltünk, az a hatvanas évek Iparterv-generációja, akik valóban megteremtik a kapcsolatot Kassákkal és valóban egy másik generáció munkásságát próbálják megérteni, bár közben ők is szembefordulnak az ötvenes évekkel. Később, mikor a Hatvanas évek kiállítás volt a Magyar Nemzeti Galériában (1991), szintén felejtés borult bizonyos területekre. A nyolcvanas években a hatvanas-hetvenes évek felejtését látom. Elsősorban a hetvenes évek

4 konceptualizmusára gondolok. Ha ezt még kicsit tovább visszük, a 2000-es években a nyolcvanas-kilencvenes évek művészetét felejtjük el. A nyolcvanas évekről 1994-ben volt egy kiállítás az Ernst Múzeumban. A nyolcvanas éveket azóta se próbáltuk megérteni Komoly, áttekintő, merész, elmélet-teremtő, kánonformáló összefoglaló kiállítások nem voltak Hegyi nagyon pontosan megfogalmazza azt, hogy mi minek az ellenében jön létre az új szenzibilitás kapcsán. Egyrészt létrejött a minimalizmussal szemben (strukturalista elgondolás helyett burjánzást akart), a konceptualizmus elanyagtalanodásával szemben, és még egy érdekes probléma: a társadalmilag elkötelezett művészettel szemben is. Ez utóbbi lehet az oka, hogy a kilencvenes évek óta az új szenzibilitás kikerült a közérdeklődés homlokteréből, hiszen az új szenzibilitás egyértelműen kivonta magát a szociális érzékenységből, és egy kompromisszummentes autonóm művészetet próbált létrehozni. Az új szenzibilitás a módszerességet is elutasítja, sokkal spontánabb annál. Hegyi itt Wolfgang Max Faust német elméletíró és kurátor gondolataira támaszkodik, aki szerint az új vadság, spontán szubjektív festészet jellemzi a nyolcvanas éveket, amely inkább az absztrakt expresszionizmussal mutat rokonságot. Hegyi kiemeli, hogy az, hogy kialakult ez az újfajta festészet, nagy illúzióvesztéssel függött össze. A hetvenes évek illúzióinak elvesztését összekapcsolja a társadalmi, politikai eseményekkel. A művész nem képes beleavatkozni a társadalom rendjébe, nem ér el semmit műveivel. Ezért kell egy saját terep, ezt lakja be minél expresszívebb módon: színes, érzéki, szubjektív lesz. Heterogén társaság verődik össze új szenzibilitás gyűjtőfogalma alatt: Keserü Ilona kívülálló; El Kazovszkij sem sorolható egyértelműen a Hegyi-istállóhoz ; Fehér László; Koncz András; Mulasics László; Szabados Árpád; Szirtes János; Szörtsey Gábor. Rövid részlet Hegyitől: én látok egy dolgot, ami nagyon súlyos. A nyugat-európaiak vagy az amerikaiak egy-egy adott kulturális szituációból indulnak, és onnan akkumulálják az egyetemeset, ami aztán nemzeti érték is. Az egyetemességből azonban, ami itt létrejött a 20-as évek végétől, hiányzik a kelet-európai hozzájárulás. Ezt most elsősorban a képzőművészetre értem. Ha most aztán egy kelet-európai művész, például egy magyar mégis az egyetemességgel akar közösséget vállalni, akkor nagyon nehéz helyzetben van, mert egy olyan egyetemességről van szó, ami nélküle absztrahálódott azzá, ami. Amiből már korábban is hiányzott a kelet-európai vagy magyar hozzájárulás. Ez azt jelenti, hogy csak akkor válhat egyetemessé, ha kilép a saját maga kultúrájából, szemben egy amerikaival, franciával vagy némettel, ahol ez a törés nem olyan éles. Ez bizonyos értelemben skizofréniát okoz egy magyar művésznek. A képzőművészetben talán sokkal kevésbé, mint a verbálisan is nagyon kötött irodalomban. Hogy egy olyan egyetemességet céloz meg, amiből bizonyos értelemben véve hiányzik a saját talaja. Ez egy nagyon fontos gondolatsor, ami ma is nagyon érvényes, és érvényessé teszi az egész új szenzibilitás problémakört. Vajon egy művésznek, aki egy korszellemtől nem tud függetlenedni, az egyetemes értékek mentén kell-e alkotnia vagy kelet-európai gyökerei mentén; van-e hagyományos magyar tradíció, amit követhet, és ezzel hogyan léphet ki a nemzetközi porondra. Ez egy óriási probléma, és ezt Hegyi megpróbálta ebben az időben megoldani, mégpedig elmélet megalkotásával, azaz az új szenzibilitás megformálásával és gyakorlati tevékenységgel is: azzal, hogy megpróbálta ezeket a művészeket külföldre is eljuttatni, kapcsolatokat teremteni, kiállításokra bekerülni. Erre már akkoriban komoly felvevőkészség mutatkozott. Ausztriából, Németországból, Svájcból érdeklődtek a magyar művészek iránt, és Hegyi ezzel az elméletteremtő, csoportképző, struktúraalapító tevékenységével valóban megszabta az irány, és a nyolcvanas évekre rányomta bélyegét: azzal, hogy az általa új szenzibilitásnak nevezett művészeti beállítottság terjesztésével különös színt adott a magyar művészetnek. Nagyon sok bírálat érte azóta ezt a fajta istállóképzést. A legélesebb a kilencvenes évek végén hangzott el Sturcz János részéről az Új Művészetben. Azt mondta, ezek a művészek generációs gáttá váltak. Az előbb említett idézetben lehet a válasz arra, hogy miért nem lehetett ez az akció átütő erejű, és miért nem nyomja rá máig a bélyegét a magyar művészet nemzetközi elfogadtatására. Valószínűleg azért, mert ez a csoport valóban egy konstrukció volt. Tehát nem volt annyira koherens még azok sem, akiket Hegyi a Biennáléra kivitt. Ma már jobban látszanak a különbségek, minden művész teljesen más megítélés alá esik. Hegyi azt gondolta, hogy ezek a művészek képesek olyat adni az egyetemes művészetnek, ami keleteurópai, ugyanakkor egyszerre gondolta azt is, hogy ezek a művészek már akkor és ott kompatibilisek ezzel az egyetemességgel. Valószínűleg ez egy túl merész feltételezés és csoportképzés volt. Túlságosan előreszaladt ezzel Hegyi, és talán ezért kapott éles bírálatokat a kilencvenes években, és ezért felejtődött el ez a csoportképzés és ez a szakasza a magyar képzőművészetnek. Egy erős exportkonstrukció volt, amit Hegyi kitalált. Képzett egy csoportot, mögé egy elméleti hátte-

5 ret, és megpróbált betörni az egyetemes művészetbe is. Aztán az lett belőle, hogy ő betört, a többiek meg itt maradtak Bécsbe, a Ludwig Múzeumba többször meghívott magyar művészeket, és a gyűjteménybe is beemelte műveiket. De amint ő eljött, ez a folyamat megszakadt. Az új szenzibilitás megformálása, kialakítása egy furcsa, a politikai, történelmi lehetőségek mentén végrehajtott akció volt, amely egy meglévő és kitapintható jelenségsoron alapult, és nagyon pontosan megfogalmazott célokkal rendelkezett. Ugyanakkor az egyetemesség és a kelet-európaiság határmezsgyéjén mégiscsak eltévesztette a célját, és ma nem mint a legnagyobb sikertörténetről beszélünk róla. (Kép: A kutya éji dala, Bódy Gábor filmje.) Más vonalai is voltak a nyolcvanas évek magyar művészetének. Végigjátszhatunk azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Bódy Gábor nem hal meg 85-ben? Hogyan érkeztünk volna be a rendszerváltásba, ha Erdély Miklós és Bódy élne? A világ nagyon nyitott volt a rendszerváltás idején a magyar művészetre. De amit mi akkor nyújtani tudtunk mai szemmel nézve, nem volt világszínvonalú, nem volt átütő erejű. Bármekkora vágyakozással nézett is ránk a Nyugat, észrevették, hogy nem egyetemes érvényű, ami innét érkezik abban az időszakban. Ha Bódy élt volna, a videó művészet terén lehet, hogy egészen más pozíciókkal rendelkeztünk volna. Bódy az Infermental című videó folyóirattal akkoriban éppen összefogta a világ videoművészetét. A külföldi reprezentáció problémáját jól mutatja a magyar művészek szereplése a Velencei Biennálén. Érdekes ezeknek az éveknek a magyar reprezentációját áttekinteni ban Csorba Géza volt a nemzeti biztos, egy óriási csapat vonult ki, a hetvenes évek magyar művészete címmel, mintegy 30 művész állított ki (Kokas, Kondor, Schaár, Fajó...) ben Csorba Géza nemzeti biztos Schaár Erzsébet műveit állítja ki ben Varga Imre szobrait mutatja be Magyarország, Vadász György építészeti hozzájárulásával ban Néray Katalin a nemzeti biztos, Bak, Birkás, Kelemen, Nádler a kiállítók ra lecseng a vad festészet kora, Bukta Imre, Pinczehelyi Sándor, Samu Géza állít ki. Néraynak jó érzéke volt ahhoz, hogy mire jó Velence, mit lehet ott csinálni Már lehet tudni, hogy változás lesz, és ebben az időszakban érdekes, hogy mi a magyar. Érdekes áttekinteni, hogy az 1986-os Velencei Biennálén kiállító magyar művészek életművében hol és hogy helyezkedik el ez az időszak. Birkás néhány évvel később elfordult ettől az időszaktól, holott az elméletadásban sokat segített Hegyinek tól 1984-ig azonban egy bizonytalanabb vonalú útkereső korszak következett, majd újra egy hosszú egyenes, jól mederbe terelt festőszakasz, amely úgy érzem tulajdonképpen mindmáig tart nyilatkozta Birkás, tehát ő egy szakadásnak érzi ezt az új szenzibilitás időszakot. Bak Imre nagyon fontosnak tartja ezt az időszakát is. Bak Imre az egész életművére egységként tekint. Nádlert és Bakot általában mindenhol együtt említik; a magyar művészettörténetnek nagy feladata lenne kettéválasztani őket. Nádler művészete köthető talán még leginkább az új szenzibilitáshoz. Akkoriban kezdte a zenei utalásokkal dúsítani motívumkészletét. Az expresszivitás is akkor jelent meg művészetében, a korábbi konstruktív helyett. Kelemen Károly érdekes pályát futott be. Fotómunkákat készített a hetvenes években, és a korábbi időkből ma is inkább ezeket állítja ki, nem pedig a nyolcvanas években futtatott műveit. Ettől függetlenül nagyon sok emblematikus motívumát a nyolcvanas években találta ki, és még a kilencvenes években is a nyolcvanas évek motívumaiból emelt be műveibe. A nyolcvanas évek testisége, az érzékisége, az expresszivitása, az egyszerűsége, spontaneitása annyira vonzó, hogy újra és újra előkerül. Az új szenzibilitást mai szemmel helyre kellene tennünk, hiszen a mai festők is állandóan szemmel tartják és visszaidézik. Az akkori kultúrpolitika pedig azért harapott rá, mert nem volt politikai konnotációja. Elhangzott Székesfehérváron, az Új Magyar Képtárban, január 27-én

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

1. tétel a.) Az ókori Kelet művészete: Egyiptom, Mezopotámia, Asszíria és Perzsia

1. tétel a.) Az ókori Kelet művészete: Egyiptom, Mezopotámia, Asszíria és Perzsia MŰVÉSZETTÖRTÉNET SZIGORLATI TÉTELSOR érvényes 2010. márciusától A. tételsor 1. tétel a.) Az ókori Kelet művészete: Egyiptom, Mezopotámia, Asszíria és Perzsia 2. tétel b.) Égei kultúra: Kréta, Knosszosz

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 7. a Résztvevők száma: 30 fő (19 lány, 11

Részletesebben

Magyarország, 2760 Nagykáta Gyóni Géza u. 1. Telefonszám: Mobilszám:

Magyarország, 2760 Nagykáta Gyóni Géza u. 1. Telefonszám: Mobilszám: Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév/Utónév: PALKÓ TIBOR Cím: Magyarország, 2760 Nagykáta Gyóni Géza u. 1. Telefonszám: +3657502400 Mobilszám: +36305963711 E-mail: palko.tibor@uni-eszterhazy.hu Honlap:

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

csendéletei szintén meghatározóak ben többirányú változás állt be müvészetében. Uj motívumok mellett azonban egyre gyakrabban

csendéletei szintén meghatározóak ben többirányú változás állt be müvészetében. Uj motívumok mellett azonban egyre gyakrabban t a_ft, I L. n ; I cn I % 1 i falvakban etnológiai gyüjtőmunkát folytatott. Vonalas rajzokban örökítette meg az általa fontosnak vélt motívumokat. A szintézis e módszerét konstruktiv-szürrealista tematika

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK BEKE ZSÓFIA TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK AZ EZREDVÉG MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN A KÉP TERE ÉS A TÉR KÉPE A NÉZŐPONT FÜGGVÉNYÉBEN MEGNYÍLÓ KÉP-TÉR A FESTÉSZET ÉPÍTÉSZETI STRUKTÚRÁI ABSZTRAKCIÓ, KONSTRUKCIÓ, STRUKTÚRA

Részletesebben

Magyarországi és határon túli múzeumok kortárs művészeti gyűjteményezése. Vizuális művészetek kollégiuma Képzőművészeti Kollégium 2016-

Magyarországi és határon túli múzeumok kortárs művészeti gyűjteményezése. Vizuális művészetek kollégiuma Képzőművészeti Kollégium 2016- Magyarországi és határon túli múzeumok kortárs művészeti gyűjteményezése Vizuális művészetek kollégiuma 2012-2015 Képzőművészeti Kollégium 2016- Éves keret nka 2015-40.000.000 közös az iparművészet/foto/képzőművészet

Részletesebben

Galériánk új arculata és profilbővítése

Galériánk új arculata és profilbővítése Művészeti hírlevél Galériánk hírei Galériánk új arculata és profilbővítése H osszabb tervezés és előkészület után örömmel mutatjuk be barátainknak, látogatóinknak és ügyfeleinknek megújult logónkat (lásd

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

El Kazovszkijról. Földényi F. László 2008/2 3. El Kazovszkij

El Kazovszkijról. Földényi F. László 2008/2 3. El Kazovszkij El Kazovszkij Földényi F. László El Kazovszkijról 1948 2008 2008/2 3 Olyan a magyar művészet testében, akár a tövis: festészete éppoly felkavaró, mint a személyisége. Amikor 1977-ben befejezte a Főiskolát,

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Korniss Dezső képei közt

Korniss Dezső képei közt GYŰJTŐK, GYŰJTEMÉNYEK Korniss Dezső képei közt A Merics-jelenség -ről fotó: Iványi Balázs Az Európai Utas meglátogatta Merics Imre tormási állaorvost, akinek a gyűjteményéből augusztus 17. és szeptember

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

A Szabad Európa Rádió

A Szabad Európa Rádió SZK 212_16 p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Szabad Európa Rádió modul szerzője: Baracs Nóra SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 12. ÉVFOLYM Tanári a Szabad Európa Rádió 12. évfolyam

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Mojzer Tamás Képzőművész SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Név: Mojzer Tamás Műfaj: Képzőművész (eseményművészetek és videó-festészet) Születési adatok: Siófok, 1976. Július 12. Lakcím: 7400 Kaposvár, Béke u.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA FELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ

TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA FELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA FELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Támogató: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Támogatási rendelet száma: 2/2008. (II.20.) Azonosító: S/08-01187, 01188 Támogatott: Székesfehérvári

Részletesebben

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna APÁK, FIÚK Vajdovics Zsuzsanna Lénárd Sándor író, költő, fordító és orvos (1910 1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából,

Részletesebben

Lemondani a belterjesség kényelméről?

Lemondani a belterjesség kényelméről? Lemondani a belterjesség kényelméről? beszélgetés Birkás Ákossal a magyar művészet nemzetközi helyéről Egyre több szó esik a hazai művészet, a magyar művészek nemzetközi kontextusáról. Tanulságos ehhez

Részletesebben

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista

Zórád Ernő. (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Rajzait elegancia és bravúros rajztudás jellemezte. Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni. Márai Sándor Zórád Ernő (1911-2004) képregény-rajzoló, festő, grafikus, illusztrátor,

Részletesebben

A public artról személyes tapasztalatok alapján Különös tekintettel Csehországra és Szlovákiára

A public artról személyes tapasztalatok alapján Különös tekintettel Csehországra és Szlovákiára Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola A public artról személyes tapasztalatok alapján Különös tekintettel Csehországra és Szlovákiára DLA értekezés tézisei Németh Ilona 2006. Doktori értekezésem

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes 68 A MÛGYÛJTÉS SZEMÉLYES ETIKAI ÉS ESZTÉTIKAI VÁLASZTÁS EGY ADOTT KORBÓL Doszpod József mûgyûjtõvel Ébli Gábor beszélget Közel harminc éve gyûjt a huszadik századi magyar festészetbõl. Gyûjteményének íve

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének július 7-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének július 7-i rendkívüli ülésére 1. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. július 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Szekszárdi Szőlő-szobor vételére ajánlat benyújtása

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

A MÉDIAMŰVÉSZET MEGŐRZÉSE

A MÉDIAMŰVÉSZET MEGŐRZÉSE Mentés másként A MÉDIAMŰVÉSZET MEGŐRZÉSE KÓNYA Béla Tamás főrestaurátor LUDWIG MÚZEUM KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM 2015 Sauter Stoph, Csokoládé tárgy, 1993 csokoládé, 1/1 Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum,

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben

AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁGY Megjelenítések a XX. századi és kortárs művészetben DLA értekezés tézisei Takács Szilvia 2011 Témavezető: Előd Ágnes DLA Egyetemi adjunktus 1. A kutatási

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

HORNYIK SÁNDOR ERDÉLY MIKLÓS ÉS A FESTÉSZET

HORNYIK SÁNDOR ERDÉLY MIKLÓS ÉS A FESTÉSZET HORNYIK SÁNDOR ERDÉLY MIKLÓS ÉS A FESTÉSZET Erdély Miklósról, tágabban a festészetről, szűkebben a nyolcvanas évek festészetéről lesz szó. Erdély a nyolcvanas években kezdett el intenzíven festeni, ami

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

TÖREDÉKEK. Koppány Attila festőművész kiállítása. Városi Művészeti Múzeum Téli Templom, Győr, Kossuth L. u július 19 augusztus 31.

TÖREDÉKEK. Koppány Attila festőművész kiállítása. Városi Művészeti Múzeum Téli Templom, Győr, Kossuth L. u július 19 augusztus 31. TÖREDÉKEK Koppány Attila festőművész kiállítása Városi Művészeti Múzeum Téli Templom, Győr, Kossuth L. u. 5. 2012. július 19 augusztus 31. Önéletrajz, tőmondatokban P. Szabó Ernő művészettörténész írása

Részletesebben

Vallomások, gondolatok

Vallomások, gondolatok Vallomások, gondolatok Elhangzott a Szervátiusz Jenő díj átadása alkalmából 2014. 11. 19-én Tudattal és lélekkel megáldott emberi sorsunk ég és föld közé feszül. A bennünket körülvevő csodálatos kinti

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Jegyzőkönyv lakossági fórumról

Jegyzőkönyv lakossági fórumról Budaörsi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 2040 Budaörs, Szabadság út 134. Telephely: 2040 Budaörs, Szabadság út 133. fszt. 6. Cégjegyzékszám: Cg. 13-09-109561; Adószám: 13799676-2-13

Részletesebben

2010. 06. 10. csütörtök. Az élet megoldja magát. Interjú Spilák Klárával

2010. 06. 10. csütörtök. Az élet megoldja magát. Interjú Spilák Klárával 2010. 06. 10. csütörtök Az élet megoldja magát Interjú Spilák Klárával "Ha nem jártam volna be ezt az utat, abba belehaltam volna, de megismertem, tudom milyen, és nem kérem" - mondja a színészetről Spilák

Részletesebben

Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei

Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei 2017/12/14-2018/01/12 A képzőművészeti nézőpontok, a teremtő módszerek, a korstílusok változatossága szédületbe ejti

Részletesebben

Ne csak nézz! Kattanj rá! Építészeti fotópályázat

Ne csak nézz! Kattanj rá! Építészeti fotópályázat Ne csak nézz! Kattanj rá! Építészeti Az Atrium magazin pályázatával olyan amatőr tehetségeket kerestünk, akik képesek ebben a cseppet sem könnyű műfajban értékeset alkotni. A pályázatot amelyet nagy érdeklődés

Részletesebben

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

Preraffaelita testvériség XIX. század közepe

Preraffaelita testvériség XIX. század közepe Preraffaelita testvériség XIX. század közepe Meghatározása Fiatal angol írók, festők mozgalma a természethűség nevében. Raffaello művészetétől kezdődő akadémizmustól akarták elhatárolni magukat, a Raffaello

Részletesebben

Megjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet

Megjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet Megjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet 2015/12/14 Pálosaink és Pécs címmel jelent meg az OSZK és a Magyar Pálos Rend közös pálos rendtörténeti kiállításához kapcsolódó 2015 februárjában

Részletesebben

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi

Részletesebben

2011_ 11, 12. ISSN 1216-8890 1080 Ft

2011_ 11, 12. ISSN 1216-8890 1080 Ft 2011_ 11, 12 k o r t á r s m ű v é s z e t i f o l y ó i r a t B u d a p e s t ISSN 1216-8890 1080 Ft Kifordulok önmagamba val beszélget Schmal Róza Schmal Róza: A festményeidhez különböző irányokból lehet

Részletesebben

Badacsonyi Ferenc 2015.

Badacsonyi Ferenc 2015. Szellemkép Szabadiskola Fotográfia szak konzulens: Zagyvai Sári Elvágyódás című videoportré sorozatom elkészítése diplomadolgozat Badacsonyi Ferenc 2015. 2 Tartalom Videoművészet mint művészeti forma 3

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

NE KOMBINÁLJ! Vagy mégis? írta Szõke Balázs (M4P7RW) (a Középületek kritikai elemzése címû óra kapcsán)

NE KOMBINÁLJ! Vagy mégis? írta Szõke Balázs (M4P7RW) (a Középületek kritikai elemzése címû óra kapcsán) NE KOMBINÁLJ! Vagy mégis? írta Szõke Balázs (M4P7RW) (a Középületek kritikai elemzése címû óra kapcsán) Megvallom õszintén, szeretem az olyan építészeti írásokat az újságokban, amik, úgy mond megmondják

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA

AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA AZ ÉNEK A LELKI GAZDAGSÁG ALAPJA 2014.05.03. 05:22 szerző: Bertalan Melinda Veszprém gazdag zenei kultúráját a kiváló ének-zenei oktatás alapozta meg hangzott el a Veszprémi Történelmi Szalon 11. rendezvényén

Részletesebben

1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; tempera, olaj, farost

1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; tempera, olaj, farost 1. Az idő és a kereszt 80x70 cm; 2. A város 85x100 cm; 3. Sötét víz 110x80 cm 4. Világítótorony 70x50 cm; 5. Veranda télen 120x90 cm; 6. Hó és köd 80x100 cm; 7. Védett öböl 80x90 cm; 8. Ódon házak 90x80

Részletesebben

INTERJÚ. Kerekasztal-beszélgetés a Fiatal Írók Szövetsége I. Õszi Találkozóján, Agárdon 2003. október 4-én

INTERJÚ. Kerekasztal-beszélgetés a Fiatal Írók Szövetsége I. Õszi Találkozóján, Agárdon 2003. október 4-én INTERJÚ A FIATAL IRODALOM MÛHELYEI Kerekasztal-beszélgetés a Fiatal Írók Szövetsége I. Õszi Találkozóján, Agárdon 2003. október 4-én Bednanics Gábor irodalomtörténésszel, a FISZ Könyvek sorozatszerkesztõjével,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4 08/2-0067

TÁMOP-3.1.4 08/2-0067 TÁMOP-3.1.4 08/2-0067 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben Hajnóczy Napok 2012 - SOKSZÍNŰ EURÓPA, HATÁRTALANUL A PROGRAM RÖVID BEMUTATÁSA A Hajnóczy Napok tartalmi-módszertani

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

lonovics László á l d o Artézi galéria

lonovics László á l d o Artézi galéria lonovics László á l d o za t Artézi galéria Lonovics László festőművész E mail: lono@t-online.hu Mobil: 06 30 548 6307 Kiállítás címe: áldozat Megnyitó: 2017. május 20. szombat du. 5 óra Nyitva: 2017.

Részletesebben

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés

Részletesebben