Az emberi tevékenység hatása a tájra Tokaj-hegyalján, különös tekintettel a világörökségi területekre
|
|
- Jázmin Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az emberi tevékenység hatása a tájra Tokaj-hegyalján, különös tekintettel a világörökségi területekre Nyizsalovszki Rita 1 Fórián Tünde 2 1 Debreceni Egyetem-Agrártudományi Centrum Fölhasználati és Területfejlesztési Tanszék nyrita@delfin.unideb.hu 2 Debreceni Egyetem-Természettudományi Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Kulcsszavak: földhasználat, tájmintázat, fenntarthatóság, világörökség Keywords: land use, landscape pattern, sustainability, world heritage ÖSSZEFOGLALÁS A borklíma északi határán elhelyezkedő Tokaj-Hegyalja 1000 év óta mindmáig sértetlenül fennálló markáns szőlészeti tradíciókkal rendelkező terület, amelynek területén több évszázad óta folyik az ember természet-átalakító munkája. Jelentőségét és nemzetközi hírét szőlőkultúrájának köszönheti. A Tokaj borvidék jelentőségét már igen korán felismerték. VI. Károly német-római császár III. Károly néven magyar király évi rendelete a térséget a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította megteremtve ezzel a terület fejlődésének, valamint sajátos és különleges értékei fennmaradásának és megőrzésének lehetőségeit és feltételeit. A terület különleges értékét mutatja az is, hogy 2002-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára, mint kiemelkedő jelentőségű kultúrtáj. SUMMARY The Tokaj foothills (Tokaj-Hegyalja) - one of the world s great historical wine-producing regions - lies in the close proximity of the northernmost climatic limit of wine production. It is an area with strong viticultural traditions, which have survived for over 1000 years. The formation of the strongly marked features of the cultural landscape (the Tokaj-Hegyalja terroir, as designated today), started in the 16th century in the wake of intensifying commercial contacts. The innovative processes significantly transformed the landscape. The development of the area and its ability to sustain population has continously changed throughout the past centuries and the region reached the peak of its development in the 18th century. A royal decree in 1737 declared Tokaj to be a closed wine region, thus ensuring the conservation of its unique values. In 2002 UNESCO included it on its World Cultural Heritage list as a region of outstanding cultural significance. ANYAG ÉS MÓDSZER A mintaterület elhelyezkedése és adottságai
2 Tokaj-Hegyalja a Belső-Kárpáti vulkáni vonulathoz tartozó Tokajihegység hegylábfelszínén helyezkedik el. Területéhez 27 település és mintegy 7000 ha szőlőterület tartozik. A földtani felépítés a morfológiai formák kialakításán keresztül jelentős mértékben meghatározza a termőhelyi viszonyokat. Tokaji- Hegyalja túlnyomó részt miocén (szarmata) vulkáni tufákból épül fel, a peremeken pedig keményebb kiömlési kőzetek (andezit, riolit) találhatók meg. A terület geomorfológiai képének meghatározó elemei a m tszf-i magasságból a helyi erózióbázisok (Takta-Bodrog, Szerencs-patak) irányába aláereszkedő pleisztocén krioglacis-k. A hegylábfelszíneket a hegység belsejéből induló lealacsonyodó gerincek, eróziós medencék, félmedencék tagolják, aminek következtében a borvidék mikroklimatikus adottságai is nagyon változatosak. Tokaj- Hegyalján a vulkáni kőzetek (andezit- és riolitváltozatok) málladéka volt a talajképződés kiinduló anyaga, amelyekben az agyagásványoknak és a lösznek rendkívül fontos a szerepe a szőlő minőséget befolyásoló mikroelem-ellátottsága miatt. Tokaj-Hegyalja az ún. borklíma északi határán helyezkedik el, így területén a szőlő meglehetősen érzékenyen reagál a természetföldrajzi adottságok változásaira (pl. az éghajlatváltozásra), vagy arra, ha termesztését eltérő adottságú területre helyezik át. A TÁJ ÁTALAKÍTÁSA, TRADICIONÁLIS TÁJHASZNÁLAT A hegylábi övezet a történelem során mindig is energikus tájhatár volt. Benne ötvöződtek a hegységre és az alföldre jellemző táji adottságok és itt érintkeztek egymással az alföld és a hegyvidék jellegzetes tájgazdálkodási (területhasználati) formái. Átmenetisége következtében tehát jelentős tájpotenciállal rendelkezett (Csorba 1995). A táj életében az első jelentős változás a XVI. századhoz köthető, amikor felerősödött a társadalmi-gazdasági igények tájalakító szerepe és megindult a mai kultúrtáj jellegzetes vonásainak kialakulása. A XVI-XVIII. században végbement innovációs folyamatok átformálták a térséget (teraszok, kőgátak, vízelvezető árkok, liktorvermek stb.). Az elmúlt évszázadok alatt a Tokaj-Hegyalja területhasználata a makro- és mikroreliefhez igazodva magassági övezetekbe rendeződött (1. ábra). A települések az elmúlt évszázadokban a domborzati viszonyoknak megfelelően hasznosították a rendelkezésre álló 2
3 földalapot: a m feletti csúcsrégiót erdő fedte, az alatta elhelyezkedő 15-30%-os lejtésű hegylábfelszínek jelentették a szőlőművelés színterét, és ez alatt foglalt helyet a szántóföldek szélesebb-keskenyebb kiterjedésű, 1-10%-os lejtőkkel rendelkező öve. A folyók és patakok alluviális síkságát rét-legelőként hasznosították. A szőlő és az erdőövezet között (morfológiai adottságoktól függően) szintén kialakulhatott egy rét-legelő sáv, amely azonban nem alkotott összefüggő övezetet (Frisnyák 2001). Forrás: Frisnyák S ábra Hagyományos földhasználati övezetesség Tokaj-Hegyalján 1: Erdő; 2: Szőlő; 3: Szántóföld; 4: Rét-legelő Fig 1: Traditional zones of the land use in Tokaj-Hegyalja, after Frisnyák, S. 2001, 1: Forest; 2: Vineyard; 3: Arable land; 4: Meadow, pasture A XVIII. század második felétől tartó borértékesítési válság, majd az es forradalom és szabadságharc bukása mind nehezebb gazdasági helyzetbe sodorta Hegyalját. Végül a XIX. század végén jelentkező filoxéravész alapjaiban rendítette meg az ágazatot (Boros 1996). 3
4 A filoxéravészt követő két rekonstrukció telepítési irányelvei és az 1950-es évek gazdasági-politikai változásai miatt a szőlőterületek vertikális elrendeződése módosult, ugyanakkor területük növekedett és a korstruktúra is javult. A tájhasználat hagyományos vertikális szerkezete az elmúlt 150 év alatt jelentősen megváltozott, mozaikossá vált. A tájhasználati övezetek felbomlottak. A területhasználat szempontjából megváltozott egyes természetföldrajzi tényezők megítélése, előtérbe került a gazdaságosság és a könnyebb művelhetőség. Megindult a szőlőtermesztés szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező, de nehezebben megközelíthető illetve művelhető parcellák elparlagosodása. A rendszerváltást követően újabb átalakulások indultak meg a területhasználat vertikális elrendeződésében és szerkezetében, amely egész Tokaj-Hegyalját érintő általános folyamat. Az 1990-es évek elején megindult, majd az évtized végén felgyorsult a parlagterületeken a szőlő visszatelepítése. Ezzel párhuzamosan a birtokszerkezet is átalakulóban van, amely az új gazdasági kihívásokra felelve választja ki a visszatelepítendő parlagok helyét (Nyizsalovszki 2003). TOKAJ-HEGYALJA MINT VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLET A mai kultúrtáj jellegzetes vonásainak kialakulása a XVI. századtól indult meg. Az évszázadok során Tokaj-Hegyalja mint tájegység teljesen összeforrott a szőlőműveléssel, így tehát a mai táj képének kialakításában is jelentős szerepe jutott a szőlőműveléshez kapcsolódó antropogén tájelemeknek. A szőlőparcellákon kívül a hajdani mezővárosok hálózata (kultúrtörténeti értékeivel, pincehálózatával), a szőlőterületek antropogén tájelemei (pincék, teraszok, obalák, présházak) elválaszthatatlan részét képezik a kultúrtájnak. Tokaj-Hegyalja az UNESCO működési irányelveiben említett kritériumok közül a 24. paragrafus a/iii., a/v., kritériumai alapján nyert felvételt a Világörökségi Listára (Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage Convention 2005): Legyen egyedülálló, vagy legalábbis kiemelkedő örököse egy élő vagy már eltűnt kulturális tradíciónak vagy civilizációnak (iii). Tokaj-Hegyalja 1000 év óta mindmáig sértetlenül fennálló markáns szőlészeti tradíciókkal rendelkező terület. Legyen kiemelkedő példája a tradicionális emberi településnek vagy tájhasználatnak, amely képviselője egy kultúrának, különösen, 4
5 ha ez a visszafordíthatatlan folyamatok hatására sebezhetővé vált (v). A borvidék teljes egésze beleértve mind a szőlőterületeket, mind a hosszú történelmi múltra visszatekintő településeket a tradicionális területhasználat speciális formáját képviseli. A felterjesztési terület magába foglalja a km 2 ( ha) kiterjedésű magterületet (a magyar bortörvény által lehatárolt Tokajhegyaljai zárt borvidéket) és a puffer zónát (748.8 km 2 ), amely 27 teleülés közigazgatási területére terjed ki (2. ábra). Forrás: VÁTI KHT ábra A tokaji történelmi borvidék világörökségi terület Fig 2: Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, after VÁTI KHT INTÉZMÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Magyarországon a világörökségi helyekre vonatkozó jogszabályi illetve intézményi keret nagyon összetett, állami, regionális és helyi szinten számos szervezet vesz részt a kezelésben. 1. Állami szint 5
6 A kormány, mint legfelsőbb szintű testület képviseli a magyar Részes Államot. A nemzeti kulturális örökség minisztere által létrehozott tárcaközi tanácsadó testület, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága révén végzi előkészítő munkáját, amelynek folyamatos működését a KÖH VÖMNB Titkárság koordinációs tevékenységével látja el. Mivel a világörökségi címet a különleges és az egyedülálló értékei miatt nyeri el egy terület, következésképp ezen helyeknek különleges védelemben is kellene részesülniük. Azonban a ma érvényben lévő jogszabályok illetve törvények csak érintik a világörökségi területek védelmének kérdéskörét, nincsen egységes világörökségi törvény. A következő törvények foglalkoznak a védelem különböző területeivel: az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályaival, az évi XXI. törvény a területfejlesztéssel és területrendezéssel, az évi LIII. törvény a természetvédelemmel, az évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelemmel, a évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmével. A Tokaji borvidék világörökségi terület számára igen jelentős probléma, hogy a törvényekben a kultúrtáj valamint a táj (mint egy sajátos egység) védelmére és kezelésére sem született még törvény. A tájat a kulturális örökségvédelmi törvény pl. a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, vagy műemlékek környezeteként, vagy védőövezeteként kezeli, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. A kultúrtáj, illetve történeti táj hiányzó jogi szabályozásának megalkotása tehát elsősorban a tokaji helyszín védelmének érdekében sürgető. Mivel az országos hatályú törvények túl általánosak, a helyi és a regionális szervezetekre hárul a világörökségi helyek védelmének feladata és a legfontosabb célkitűzések megfogalmazása, valamint megvalósítása. 2. Regionális szint A természetvédelmi kezelés regionális szinten a vonatkozó természetvédelmi és egyéb ágazati jogszabályok figyelembevételével történik. A kulturális örökség kezelési kötelezettsége Magyarországon a mindenkori tulajdonost terheli. 6
7 A nyolc magyar világörökségi helyszín az operatív, végrehajtási feladatokat közvetlen kezelés útján látja el. A Tokajhegyaljai Polgármesterek Fórumára alapozva, a megyei szervekkel együttesen létrehozták a Tokaji Világörökségi Egyesületet. Mindezek ellenére csak néhány területen került sor konkrét gyakorlati lépések megtételére. A borvidék csatlakozott a VITOUR elnevezésű INTERREG IIIc projekthez is (Világörökségi Borvidékek UNIOS projektje), amelynek fő célja a folyamatosan bővülő turisztikai lehetőségek és fenntartható fejlődés érdekeinek összehangolása a világörökségi területeken. A legpreferáltabb tevékenységi kör tehát a turizmusfejlesztés, valamint ezzel szoros kapcsolatban álló kúriák, pincék és egyéb épületek felújítása. Ezzel szemben viszont a táj és az ember évezredes összetartozásának eredményeként létrejött kultúrtáj egyéb elemeinek és az antropogén formáknak a megőrzésére irányuló célkitűzések alig jelennek meg a helyi vagy regionális rendeletekben illetve szabályzatokban. Az UNESCO elvárásainak megfelelő kezelési terv már elkészült a területről, ez azonban azonban csak tanácsadó jellegű dokumentum, amelynek stratégiai iránymutató és befolyásoló szerepe van, de nincs kötelező ereje. A kezelési terv feladata lenne, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális és önkormányzati tervekkel valamint azok cél- és eszközrendszereivel összhangban és az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségre felterjesztett terület értékeit, jövőképét, a követendő stratégiát, a rövid-, közép-, és hosszútávú célokat (VÁTI KHT. A Tokaji borvidék kultúrtáj Világörökségi Jelölési Dokumentáció Kiegészítése Kezelési terv ). HIÁNYOSSÁGOK ÉS MEGOLDANDÓ KÉRDÉSEK A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai a Jelölési (felterjesztési) terv VI. fejezetében kerülnek említésre (VÁTI KHT. A Tokaji borvidék kultúrtáj Világörökségi Jelölési Dokumentációja 2000). A természeti örökségi védelmi állapot mérésének legfontosabb jelenlegi és lehetséges indikátorai az alábbiak: Jelenlegi: (főleg a védett területeken) vegetáció és élőhely típusok az egyes élőhelytípusok karakterfajainak populáció nagysága és relatív gyakorisága. 7
8 Lehetséges: a gyom és invázív fajok elterjedési és dominancia értékei. Védjük és figyelemmel kísérjük tehát külön a természeti értékek állapotát (ami sajátságos módon a botanikai értékekre korlátozódik, a morfológiai, geológiai stb. értékek teljes egészében hiányoznak), az épített környezetet (elsősorban a települések területén), azonban kultúrtáj arculatát meghatározó antropogén tájelemek komplex védelmére irányuló lépések hiányoznak. Pedig ezek a tájelemek hűen tükrözik a táj sajátos történelmét és a kultúrtáj kialakulásának szakaszait. Nélkülük a borvidék csupán egy lenne a világ számos egyszerű, jellegtelen szőlőtermesztő vidéke közül. A táj értékeinek védelmében jelentős előrelépést jelentett az egyedi tájértékek fogalmának meghatározása és a kataszterezésük megindítása. A Bükki Nemzeti Park által koordinált egyedi tájérték kataszterezés azonban csak a világörökségi területhez tartozó öt település kül-és belterületén történt meg. A helyi védettséget élvező objektumok listája pedig szintén csupán másik öt településen készült el. A legtöbb táj élő és folyamatosan fejlődő egység. Hogyan lehet tehát megvalósítani a korábbi évszázadokból származó és tradicionális értékek védelmét és megőrzését egy élő és ennek következtében folyamatosan változó táj esetében? A megőrzés kérdésének problémája még inkább aktuális azokon a tájakon, amelyeken a hosszú évszázadok óta fennálló kezelés (művelés) ma is jelen van. Az emberi tevékenység a kultúrtájak fő vonásainak legfontosabb kialakító tényezője, különösen érvényes ez a borvidékekre. Sajnálatos módon azonban számos esetben ezek a kultúrtáj kialakulását meghatározó tradíciók a modern gazdaság/mezőgazdaság számára nem megfelelőek, alkalmatlanok. Így azok a tájak, amelyek fejlődését ezek a tradíciók határozták meg lassan eltűnhetnek. Európában sajnos számos példa kínálkozik e folyamat alátámasztására: Olaszországban a Cinque Terre szőlővidék pusztuló régi teraszai vagy a francia Causses omladozó támfalai is ebbe a csoportba tartoznak (Tricaud 2001). Sajnálatos módon a fent említett veszélyek Tokaj-Hegyalját is fenyegetik, méghozzá elsősorban napjaink új és korszerű ültetvénytelepítései formájában. A következő kérdéseket fogalmazhatjuk meg tehát a felmerülő problémákkal kapcsolatban: 1. A fent említett folyamatok hogyan változtatják meg a táj hagyományos jellegét (pl. a szőlőműveléshez kapcsolódó idős 8
9 antropogén formákat), valamint az olyan természetföldrajzi adottságokat mint pl. a talaj, geomorfológia. 2. Vajon e tényezők megváltozása hatással van-e a világörökségi terület minőségére, értékére és ha igen akkor hogyan? A következő fejezetben erre keressük a választ. A KULTÚRTÁJ VÉDETTSÉGET ÉLVEZŐ ÉS VESZÉLYEZTETETT ELEMEI A XVI-XVIII. században végbement innovációs folyamatok átformálták a térséget, jelentős és változatos, a szőlőműveléshez- és borkészítéshez kapcsolódó antropogén formakincs jött létre a felszín felett és alatt egyaránt: teraszok, kőgátak (obalák), vízelvezető árkok, liktorvermek, présházak és nagyszámú pince. A borvidék e folyamatok eredményeként kialakult kultúrtáji értékei egyedülálló térbeli elrendeződés mutatnak és ma a táj elválaszthatatlan szerves részét képezik. Védettséget élvező létesítmények A Tokaji borvidék olyan kulturtáj, amelyet bár nagymértékben meghatároz természeti öröksége, jelentős tájkép-befolyásoló kulturális tényezőket is rejt. A vidék épített környezetében egyaránt megjelennek a különböző évszázadok építészeti emlékei: különböző korú és felekezetű templomok, a fejedelmi városépítészet elemei, az arisztokrácia kastélyai és kúriái, valamint népi lakóházak, borházak, présházak is. A Tokaji borvidék legjellegzetesebb és legrégibb létesítményei azonban a pincék, amelyeket főként riolittufába, Tokaj közelében pedig löszbe mélyítettek. Frisnyák (1988) és Papp (1985) kutatásaik eredményeképpen megállapították, hogy a Tokaj-hegyaljai pincék nagyrésze a XVI-XVIII. század folyamán készült. Az országos jelentőségű örökségvédelmi (2001/LXIV) és műemlékvédelmi törvény (1997/LIV) valamint a helyi műemlékvédelmi rendelek széleskörű védelmet biztosítanak ezen létesítményeknek, továbbá nagy része pénzügyi támogatásban is részesül. Pusztuló és veszélyeztetett formák 9
10 A kultúrtáj fejlődése során olyan antropogén formakincs alakult ki, amely ma már a kultúrtáj szerves részét képezi. Azonban a nemzeti parkok által koordinált egyedi tájérték felmérésekben vagy a helyi védettségi listákon jórészt a már említett építészeti emlékek szerepelnek, alig vagy egyáltalán nem sorolják a védendő értékek közé a tradicionális szőlőműveléshez szorosan kapcsolódó egyéb formákat úgy, mint az obalákat, a támfalakat, a teraszokat, a vízelvezető csatornákat, az iszapgyűjtő (liktor) gödröket. E mesterséges formakincset azonban az elmúlt 150 év alatt jelentős hatások érték. A Tokaj-hegyaljai szőlőhegyek antropogén formakincs csoportja az első jelentős átalakulást a XIX. század második felében bekövetkező filoxéra pusztítást követő elhúzódó rekonstrukciós tevékenység során szenvedte el. Megindult a szőlőtermesztés szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező, de nehezebben megközelíthető illetve művelhető parcellák elparlagosodása, amely elsősorban e formák állagának romlását eredményezte. Majd a rendszerváltás (1989) után felélénkülő telepítési hullám ismét veszélybe sodorta ezeket a formákat. Az előbb említett folyamattal ellentétben azonban már nemcsak a formák minőségét, hanem a mennyiségét is veszélyeztető változások indultak meg az új telepítések eredményeképpen. Veszélyeztető tényezők: 1. A tradicionális szőlőműveléshez kapcsolódó formák nemcsak Tokaj-Hegyalján, de számos más európai tradicionális szőlőtermesztő területen (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) is pusztulásnak indultak a területek (lejtőrészek) művelésének felhagyását követően. Így az erózió és az előrehaladott szukcesszió lassan elpusztítja illetve elfedi a létesítményeket. Többségüket már bokorerdő vagy erdő borítja (Cots-Folch et al 2006, Carl-Richter 1989). 2. A nagy parcellás, gépesített szőlőművelés már a XX. sz. közepétől jelen van a területen, azonban csak a közelmúltban (a rendszerváltást követően) kezdett elterjedni a hegyek magasabb, meredekebb lejtőin. A tereprendezéskor a tradicionális formák gyakran áldozatul esnek a nagyparcellás telepítéseknek. Felszámolják az egykori teraszokat, és 2,5-3-4 m sortávolságú, lejtő irányba futó sorokkal bíró ültetvényeket telepítenek, amely fokozott eróziót eredményezhet (3. ábra). A meredek lejtőkön a tereprendezést (formák felszámolása) követően, 1-2 sor telepítésére alkalmas, (4-6m széles) új teraszszinteket alakítanak ki, hatalmas bányagépek segítségével teljesen átforgatják a lejtő 10
11 anyagát. Viszont ebben az esetben nem hoznak létre támfalakat a lejtő stabilitásának biztosítására. Sajnos mindkét, a 2. pontban említett új típusú telepítési módszer egyre inkább elterjedt, melyre pénzügyi támogatás is igényelhető a szőlők átalakítását célzó Európai Uniós rendeletnek köszönhetően (Council Regulation EC 1493/1999, and its rectifications Commision Regulation EC No. 1227/2000). Forrás: Nyizsalovszki R ábra Eróziós árok egy új telepítés területén Tokaj mellett Fig 3: Erosional gully in a new plantation near Tokaj, photo by Nyizsalovszki, R Az új telepítések által leginkább veszélyeztetett formák: A legjelentősebb tájátalakító hatása, valamint a táj megjelenését meghatározó tulajdonsága miatt a leglényegesebb létesítmény a támfalak és a teraszok együttese (4. ábra). Az átlagosan 1,5-2 méter magas (különleges esetben 4 méter magas), vulkáni blokkokból álló támfalakat falazó anyag nélkül építették, melynek stabilitását - a szigorú előírásoknak köszönhetően - a szorosan egymás mellé illesztett kövek adják. A termékeny talajból álló terasz kialakításakor feleslegessé vált vulkáni törmeléket a támfal mögé halmozták. Az egyes terasz szintek megközelítését a támfalba épített lépcsők 11
12 biztosították. A magasabban fekvő tradicionális szőlőket súlytó parlagosodás miatt a támfalak szerkezete fokozatosan felbomlik és lepusztul. Első jeleként a gyengeségi pontoknál egy kidudorodás az úgynevezett fal-has jelenik meg, majd a támfal felső részének megrogyását követően egy csuszamláshoz hasonló folyamat során leomlik. A talajból kikerült nagy mennyiségű kőtörmeléket, úgynevezett obalákban halmozták fel, amelyek a korábban művelt terület felső határa felöl lejtőirányban haladnak több tíz méter hosszan (5. ábra). A támfalakhoz hasonlóan ezeket is már bokorerdő vagy erdő borítja. A támfalakhoz szorosan kapcsolódva, vízelvezető csatornákat és üledékgyűjtő gödröket alakítottak ki, amiket esetenként kövekkel béleltek ki. Minden esős alkalmat követően a felhalmozódott, lemosódott talajt visszahordták a szőlősorok közé. Sajnos a megfelelő karbantartás nélkül könnyen elpusztulnak és betemetődnek, ma már csak 1-2 helyen találhatóak meg. Forrás: Fórián T ábra Felhagyott, pusztuló garádicsok az abaújszántói Sátor-hegyen Fig 4: Abandoned decaying dry stone walls on the slopes of the Sátor Hill of Abaújszántó, photo by Nyizsalovszki, R
13 Forrás: Nyizsalovszki R ábra Obalák felhagyott szőlőterületen Tállya mellett Fig 5: Stone hedges (obalas) near Tállya from the 19th century, Photo by Nyizsalovszki, R ÖSSZEGZÉS A tanulmányban leírtak alapján tehát megállapítható, hogy az antropogén táji elemek tanulmányozása napjainkban Magyarországon, de különösen Tokaj-Hegyalján igen időszerű feladat. Tokaj-Hegyalján a mezőgazdasági területek privatizációja és a külföldi tőke beáramlása az agrárszektorba változásokat indukált a művelésben, amelynek természetesen hatással voltak a kultúrtájra is. A nagyparcellák kialakításával a hagyományos kisparcellás szerkezet lassan visszaszorul, a régi antropogén formák (garádicsok, obalák) eltűnhetnek az új teraszozások következtében. Így a kultúrtáj képe egyhangúbbá válhat, ráadásul a szőlőterület hagyományos tájképe is sérül. Éppen ezért igen fontos feladat lenne első lépésben egy olyan minősítő rendszer kidolgozása, amelyben a kultúrtáj értékeinek felmérése nem csupán az épített települési vagy botanikai értékre korlátozódna, hanem a kultúrtáj egyéb tájalkotó tényezői, külösképpen a kultúrtáj fejlődését jól illusztráló szőlőtermesztéshez kapcsolódó antropogén formák is felvételre és minősítésre kerülnének. Végül pedig ezek alapján szintén fontos feladat lenne meghatározni a kultúrtáj képét /jellegét meghatározó legfontosabb táji 13
14 elemeket és ezek védelméről gondoskodni, hogy a hagyományos szőlőtermesztéshez kapcsolódó formák egy idő után már ne csak fényképeken, rajzokon legyenek tanulmányozhatóak, hanem magán világörökségi címet elnyert kultúrtáj területén is. IRODALOM Boros L. (1996): Tokaj-Hegyalja szőlő-és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pedagógiai Intézet, Miskolc- Nyíregyháza, 322 p. T. Carl-M. Richter (1989): Geoecological and morphological processes on abandoned vine-terraces in the Cinque Terre (Liguria)- Geoökodynamik, Bensheim 10, R. Cots-Folch, J.A. Matrinez-Casasnovas, M.C. Ramos (2006): Land terracing for new vineyard plantations in the north-eastern Spanish Mediterranean region: Landscape effects of the EU Council Regulation policy for vineyards restructuring Agriculture Ecosystems and Environment 115, Csorba P. (1995): Tokaj-Hegyalja tájökológiai szerkezetének és geomorfológiai adottságainak összehasonlítása. Földr. Ért. XLIV pp Frisnyák S. (1988): A Zempléni-hegység mikrokörzetei a században. In: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza (ed. Bencsik, J.-Viga, Gy.). Miskolc, Frisnyák S. (2001): Tokaj-Hegyalja földhasznosítási övezetei a században. In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására Szent István Egyetem, Gödöllő, Nyizsalovszki R. (2003): Tájökológiai vizsgálatok a Tállyai-félmedencében különös tekintettel a szőlő termőhelyi adottságainak vizsgálatára. Doktori értekezés. Debrecen 146 p. Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage Convention. (2005) World Heritage Centre, p Papp M. (1985): A tokaji. Gondolat Kiadó. Budapest 294 p. Tricaud, P. M. (2001) Of some criteria for evaluation of continuing evolving cultural landscapes. The sample of Alto Douro wine region (Portugal). World Heritage Expert Meeting on Vineyard Cultural Landscapes July 2001, Tokaj, Hungary. Edited by the UNESCO World Heritage Centre. 2002, Budapest, Hungary pp (VÁTI KHT. (2000): A Tokaji borvidék kultúrtáj Világörökségi Jelölési Dokumentáció Kiegészítése Kezelési terv 3. VÁTI KHT. (2000): A Tokaji borvidék kultúrtáj Világörökségi Jelölési Dokumentációja, Budapest, 72 p 14
TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK
TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport
RészletesebbenDr. Nyizsalovszki Rita tudományos munkatárs Debreceni Egyetem, Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei MORFOLÓGIA ÉS TERÜLETHASZNÁLAT KAPCSOLATA TOKAJ-HEGYALJÁN Dr. Nyizsalovszki Rita tudományos munkatárs Debreceni Egyetem, Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenAz örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján
Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Világörökség listára történt felvételének 10. évfordulója
RészletesebbenBORVIDÉKEINK FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZÁSAINAK TÁJÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE
Tájökológiai Lapok 3 (1): 1 12. (2005) 1 BORVIDÉKEINK FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZÁSAINAK TÁJÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSE LÓCZY DÉNES 1 NYIZSALOVSZKI RITA 2 1 Pécsi Egyetem Természetföldrajzi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság
RészletesebbenTájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem jogi közelítés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény gondoskodni
RészletesebbenHELYTÖRTÉNETI EMLÉKEK ÉS EGYETEMES ÉRTÉKEK VÉDELME ÉS SZEREPE A TÁJKARAKTERBEN TÁJVÉDELEM EGY VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEN
HELYTÖRTÉNETI EMLÉKEK ÉS EGYETEMES ÉRTÉKEK VÉDELME ÉS SZEREPE A TÁJKARAKTERBEN TÁJVÉDELEM EGY VILÁGÖRÖKSÉG HELYSZÍNEN Csima Péter Pádárné Török Éva Bevezetés A Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéken
RészletesebbenA Duna mente örökségi potenciálja
A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenAntropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai Hornyák Péter PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet ecokosza@uni-miskolc.hu
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenÖrökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben
Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
RészletesebbenMiért szeretjük a barnamezős beruházásokat?
Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy
RészletesebbenBalaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei
Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,
RészletesebbenTájvédelem a települési tervezésben
MŰHELYSOROZAT A TÁJVÉDELMI KORMÁNYRENDELET SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL 2014. március 25 Tájvédelem a települési tervezésben Hamar József JOGI HÁTTÉR - alap Európai Táj Egyezmény 2007. évi CXI. törvény a Firenzében,
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenA TÉKA projekt eredményei
A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek
RészletesebbenFelhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban
Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire
RészletesebbenMŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT
MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
Részletesebben1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
RészletesebbenA Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme
Magyar Tájdíj: Eredmények és feladatok Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt nemzeti szintű pályázatok győztes programjainak bemutatása Viszló Levente, vezérigazgató, Pro Vértes Természetvédelmi
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenGyőrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13
Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...
RészletesebbenA történeti táj, mint örökség
A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor
A területfejlesztés bevezetés Dr. Kozma Gábor kozma.gabor@science.unideb.hu A., Bevezető gondolatok I. Definíció 1. Bartke István olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenINNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..
INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar
RészletesebbenSzentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről
Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenTervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó
Részletesebben1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal
RészletesebbenNemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.
RészletesebbenAZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 16/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HELYI
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenA natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenUNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest
UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend
RészletesebbenFalufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
RészletesebbenA Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma
A történeti táj védelme és az Európai tájegyezmény műhelykonferencia - Budapest, 2013. nov. 12. A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma Soós Gábor Forster Központ Világörökség és Nemzetközi Főosztály
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január 24., 10.30
VÖMNB_2012_1_03 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 10.30 A napirend 2. pontja: Egyéb témák ÖSSZEFOGLALÁS Ez a dokumentum
RészletesebbenHATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenTerületrendezési (területi) tervezés
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenMórahalom Város Képviselő-testületének
Mórahalom Város Képviselő-testületének 15/2014. (/IV. 29.) önkormányzati R E N D E L E T E 0254/9 hrsz-ú ingatlan helyi egyedi védelem alá helyezéséről Mórahalom Város képviselő-testülete az Alaptörvény
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
RészletesebbenA területfejlesztés bevezetés. Dr. Kozma Gábor
A területfejlesztés bevezetés Dr. Kozma Gábor kozma.gabor@science.unideb.hu A., Bevezető gondolatok I. Definíció 1. Bartke István olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását
Részletesebben1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenKARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek
RészletesebbenDráva-medence fejlődésének lehetőségei
EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. június 29-i ülésére Iktató szám: 178/2017. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. kerület Településképi
RészletesebbenTÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN. Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2
TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2 Bevezetés Az utóbbi öt évtized gazdasági, politikai,
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1
1 Magyarország Kormánya az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Erzsébet Törvény) meghatározott közfeladatokkal összhangban elkötelezett azok magas szakmai színvonalon
Részletesebben4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása
4. A területi terveknek való megfelelőség igazolása A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenBalaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín aktuális feladatairól
Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín aktuális feladatairól Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Siófok, 2015. szeptember 18. Áttekintés Előzmények Világörökségi törvény
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenA területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1
A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 Dr. Szilassi Péter * 1. Bevezetés A területhasználat változása társadalmi és természeti tényezők térben és időben változó erősségű hatásának
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenA szakmai ágazati szakbizottságok szerepe a hungarikum törvény végrehajtási rendelete szerint
A szakmai ágazati szakbizottságok szerepe a hungarikum törvény végrehajtási rendelete szerint Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hungarikum Bizottság Titkársága 114/2013. (IV.
RészletesebbenSzakági munkarészek. Környezeti értékelés
Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenJavaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére
Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd 2017. március 23.
RészletesebbenÁDÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
ÁDÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA M2/2013-OTÉK VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. szeptember hó 1 Munkarész: Név, Aláírás: tervezési jogosultság száma:
RészletesebbenTÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS
TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS Táji örökség és turizmus cultural landscape - traditional landscape - modern landscape - degraded landscape Vecchiato, D. - Tempesta, T. Djumboung, D. A. - Arboretti Giancristofaro,
RészletesebbenA magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai
A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai Nemzeti Tájstratégia Műhelybeszélgetés 2015. december 2. Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi tanár A földrajzi táj; elsősorban
RészletesebbenGeológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 369 373 Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben OSVÁTH RITA & BUDAY TAMÁS ABSTRACT: Because protection of geological values is
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenKIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához
KIEGÉSZÍTÉS Sáránd község terültére készülő új településrendezési terv 2017-es örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányához SzeFaMed Kft. 2017 1. Jelen dokumentum a 2017-ben a LA-URBE Kft. megbízásából
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január
VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenDunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének. /2017. (...) önkormányzati rendelete
Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének. /2017. (...) önkormányzati rendelete Dunavarsány Építési Szabályzatáról szóló 12/2016. (VI. 10.) önkormányzati rendelet módosításáról Dunavarsány
RészletesebbenSöréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban
RészletesebbenTelepülésrendezési Tervének módosítása
Sajóbábony város Településrendezési Tervének módosítása Térségi tervekkel való összhang igazolása Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve a rendezés alá vont
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.
BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenMEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a gépjármű-várakozóhelyek megváltásáról szóló. 38/2004. (IX. 20.) ÖR. sz.
MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a gépjármű-várakozóhelyek megváltásáról szóló 38/2004. (IX. 20.) ÖR. sz. R E N D E L E T E Egységes szerkezetben: a 39/2004. (XI. 15.) ÖR. sz.
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenJÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA
JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
RészletesebbenBADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja
RészletesebbenA TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott
Részletesebben