INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP A Zempléni Múzeum..

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.."

Attila Balázs
8 évvel ezelőtt
Látták:

2 INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP A Zempléni Múzeum..

3 TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar A tantárgy célja: Dr. Kökényesi Nikoletta Balogh Zoltán - megalapozza a további 4 tanegység anyagát - hallgatók átfogó képet kapjanak Tokaj-Hegyalja tájegység szőlő monokultúrájának jellemzőiről, a helyi társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásáról - bemutatja a terület földrajzi, történelmi, gazdasági, társadalmi, művelődéstörténeti, irodalmi jellegzetességeit - hozzájárul a helyi kultúra, a hagyományok megismeréséhez, a személyes identitás fejlesztéséhez is

tájegység szőlő monokultúrájának jellemzőiről, a helyi társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásáról - bemutatja a terület

4 A KULTÚRTÁJ JELLEMZŐI Tokaj-Hegyalja a szd-ban lett a legfontosabb magyar szőlőtermő vidék A minőségi bortermelés, különösen az aszú készítése révén vált világhírűvé Nincs a magyar nyelvterületen olyan ember, aki a hegyaljai bort ne ismerné, és arról ne lenne valami elképzelése A tokaji bor azon kevés fogalom, termék közé tartozik, amelyről nagyon sokan hallottak a világban, esetleg meg is kóstolták azt Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy Kölcsey nemzeti Himnuszunkban a Tokaj szőlővesszein/nektárt csepegtettél sorokkal fejezte ki Isten áldását és a jólétet.

nyelvterületen olyan ember, aki a hegyaljai bort ne ismerné, és arról ne lenne valami elképzelése A tokaji bor azon kevés fogalom, termék közé

5 Tokaj neve először a 13., a Hegyalja kifejezés a szd-ban fordult elő A két név a 18. szd-ban kapcsolódott össze Csak a 19. szd elejétől vált hivatalossá a Tokaj-Hegyalja elnevezés A külföldi kereskedők elsősorban a tokaji bor kifejezést alkalmazták az itteni italokra

6 A borvidék körülhatárolása a közös szőlőrendtartások összeállításával már a 17. szdban megkezdődött Tokaj-Hegyalját először egy 1737-es királyi leirat minősítette zárt termőtájjá (21 település) A filoxéra után kiszélesedett a terület Szerencs vidékével és Szőlőskével (ma Szlovákiában) A mai világörökségi terület pedig 27 településből áll

zárt termőtájjá (21 település) A filoxéra után kiszélesedett a terület Szerencs

7 A vidék természetföldrajzi feltételei kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztéshez A kedvező napsugárzási viszonyokat élvező déli, keleti és nyugati lejtők szolgáltatják a tokaji hírnévnek megfelelő kitűnő minőséget A hegylábfelszínek ( szoknya területek) a kedvezőtlenebb sugárzási viszonyok folytán gyengébb bort adnak A talaj jobb víz- és tápanyag gazdálkodása eredményeként viszont a terméshozamok magasabbak A szőlők géppel könnyen művelhetők

A hegylábfelszínek ( szoknya területek) a kedvezőtlenebb sugárzási viszonyok folytán gyengébb bort adnak A

8 Tokaj-Hegyalja múltja sok szálon kapcsolódik Magyarország történetéhez A tananyagban kiemeltük azokat a korszakokat, amelyek meghatározóak voltak az itt élők és az ország számára A 18. századra a korábbi görögök után betelepülő németek, ruszinok és zsidók révén alakult ki a vidék sok esetben ma is jellemző etnikai képe.

9 Az un. hegyaljai törvény a szokásjog alapján szabályozta a szőlőföld szerzésének a lehetőségeit Ezen belül a vásárláshoz helyi jellegzetességként kapcsolódott az áldomás ital, a tudomány-pohár vagy Ukkon-pohár Tokaj-Hegyalján magas volt a nem helyben élő, un. extraneus birtokosok szőlőterületeinek az aránya Ez több településen meghaladta az 50 %-ot A feudalizmus évszázadaiban a dézsmás szőlők a földesúrtól függetlenül szabadon adhatók és vehetők voltak

helyi jellegzetességként kapcsolódott az áldomás ital, a tudomány-pohár vagy Ukkon-pohár Tokaj-Hegyalján magas

10 A tananyag bemutatja azokat a változásokat, amelyek a középkortól a 21. szd-ig történtek, és a folyamatos innováció eredményeként lett Tokaj- Hegyalja világhírű borvidék A 15. szd második feléig a táj lokális igényeket elégített ki A korábbi szőlőművelési ismereteket a szdban érkező francia-vallon telepesek újították meg korszerű eszközökkel és művelési módokkal

11 Tokaj-Hegyalja a Szerémség pusztulása után, a szd-ban, az aszúkészítés és a minőségi bortermelés révén lett az ország elsőrangú borvidéke Ekkor zajlottak azok az innovációs folyamatok: a meredek hegyoldalakon teraszos szőlőművelés, jól aszúsodó szőlőfajták, kopaszfejre metszés, többszöri kapálás, robot helyett napszámos munka, késői szüret Amelyek eredményeként létrejöttek a tipikusan hegyaljai borfajták: ordinárium, főbor (szamorodni), aszú és az eszencia (nektár)

innovációs folyamatok: a meredek hegyoldalakon teraszos szőlőművelés, jól aszúsodó szőlőfajták, kopaszfejre metszés,

12 A filoxéra az 1880-as években a hegyaljai szőlők nagy részét kipusztította Ezt követően az új telepítések főként a hegylábakon történtek Kialakult az egységes furmint-hárslevelű arculat A váltómetszés már ollóval történt és elterjedt a permetezés A szocializmus évtizedeiben a nagyüzemi gazdálkodás túlsúlya inkább a mennyiségi növekedésnek kedvezett, a szoknyákon történő művelés pedig minőségromlást eredményezett A korábban mindent felvevő szocialista borpiac az 1980-as évek végére összeomlott

permetezés A szocializmus évtizedeiben a nagyüzemi gazdálkodás túlsúlya inkább a mennyiségi növekedésnek kedvezett, a

13 A monokultúrás szőlőművelés és borgazdálkodás társadalmi hatásaként a 17. szd-ra létrejöttek a mezővárosok A 12 virágzó település kis területen jelentős népességet tartott el Az önkormányzatisággal, vásártartással rendelkező városok adóikat egy összegben fizették földesuruknak és saját bírói fórummal rendelkeztek A hegyaljai mezővárosok társadalmában a szd-ban 50 %-ra nőtt a nemesek aránya

el Az önkormányzatisággal, vásártartással rendelkező városok adóikat egy összegben fizették

14 A tokaji borral történő kereskedésben a magyarok mellett lengyelek, görögök, oroszok, ruszinok, németek és zsidók vettek részt A minőségi bor és a piacok biztosításában pedig fontos szerepük volt a közvetítő faktoroknak és a borkereskedő társulatoknak Balogh Zoltán: A szőlő- és borkultúra rendszerváltozás utáni helyzete és a borászok jövőképe

pedig fontos szerepük volt a közvetítő faktoroknak és a borkereskedő társulatoknak

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Petercsák Tivadar. egyetemi tanár tamop.muzeum@szerencs.hu

16 A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG Előzmény: mennyiségi és minőségi borászkodás harca Újonnan megalakult főként külföldi érdekeltségű cégek A régi és az új érdekek 1991 új bortörvény: avinálás eltörlése

megalakult főként külföldi érdekeltségű cégek A

17 A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG A világ számára egyértelműsíteni kell a Tokajit. Új termékösszetétel Aszú: preztizstermék Szamorodni: a világ egyéb édesboraival egyenrangú Késői szüret/late harvest: cash flow Furmint, mint szőlőfajta Saját magunknak is egyértelműsíteni kell a Tokajit.

Új termékösszetétel Aszú: preztizstermék Szamorodni: a világ egyéb

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Balogh Zoltán. tamop.muzeum@szerencs.hu

Hasonló dokumentumok

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag