BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány VÁLTOZÁSMENEDZSMENT INTEGRÁCIÓ A JELENLEGI MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN EGY SZAKKÖZÉPISKOLA PÉLDÁJÁN Készítette: Bogdán Beáta Budapest, 2008.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁS AZ EU OKTATÁSPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRA A MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE AZ EZREDFORDULÓN A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN INTEGRÁCIÓ A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Térségi Integrált Szakképző Központok A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében EÖTVÖS LORÁND MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MÚLT ÉS JELEN AZ ISKOLÁK RÖVID TÖRTÉNETE INTÉZMÉNYI INTEGRÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ MÚLT, KÖZÖS JELEN ÉS JÖVŐ Az integráció előzményei, a két intézmény összeolvadásának okai AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, FELADATA, CÉLKITŰZÉSEI A szakmai képzés szerkezete az összevont intézményben A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT ELMÉLETE A VÁLTOZÁSOK TÍPUSAI A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT FOLYAMATA A VEZETÉS SZEREPE A VÁLTOZÁSMENEDZSMENTBEN A vezető személye A döntéshozatal felelőssége Szervezés, mint a vezetői munka egyik legfontosabb része VÁLTOZÁSMENEDZSMENT AZ INTEGRÁCIÓ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA PRIMER KUTATÁS SEGÍTSÉGÉVEL A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE A KÉRDŐÍVES KUTATÁS A kutatás körülményei A kérdőívek tartalma A kérdőívek elemzése, az eredmények feldolgozása A szervezet dolgozóit és tanulóit érintő változások hatásai a kérdőívek kiértékelése KÖVETKEZTETÉSEK: A KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEGZÉSE, TANULSÁGOK LEVONÁSA MÉLYINTERJÚ A mélyinterjú tartalma

3 A mélyinterjú összegzése KÖVETKEZTETÉSEK, A VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE MEGOLDÁSI JAVASLATOK AZ INTEGRÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FELMERÜLT PROBLÉMÁK LEKÜZDÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAIRA VONATKOZÓAN ÖSSZEGZÉS, BEFEJEZÉS MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK

4 1. Bevezetés Nincs olyan ember a mai világban, aki kikerülhetné a közoktatási rendszer legalább egy elemét. Bizonyos ideig mindnyájan részesei vagyunk az oktatásban zajló állandó jogszabályváltozások által kísért folyamatoknak. Meggyőződésem, hogy az iskolai élet van leginkább kitéve a külső környezeti változásoknak, hiszen az oktatási intézmények célja a tanulóifjúság nevelésén túl, a naprakész tudás biztosítása és a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés. Bár az iskolák szerepe a kompetenciaalapú tudás megalapozására való törekvéssel megváltozott, mondhatni felértékelődött, az említett célokat az intézmények a folyamatos létfenntartásért küzdve tudják csak megvalósítani. Az utóbbi két évben jelentős változások, reformok indultak meg a mai magyar közoktatási rendszerben. Gazdasági, pénzügyi okokra és a demográfiai helyzet megváltozására hivatkozva iskolabezárásokra és iskola-összevonásokra került sor. Ez számos problémát vetett fel, megoldandó feladatok, új célok és kihívások elé állította a fenntartókat, az iskolavezetőket, az oktatókat és a tanulókat egyaránt. Kutatásom alapjául két szakközépiskola összevonása, konkrétabban azok szakképzési integrációjának megvalósítása szolgál. A téma éppen azért aktuális, mert a felsőoktatási intézmények integrálódása után véleményem szerint a középfokú intézmények további összevonására kerülhet sor, melyet az egyre csökkenő gyereklétszám és a növekvő költségek ésszerű lefaragása tesz indokolttá. Az oktatás szereplői tehát arra kényszerülnek, hogy a hatékonyság megőrzése céljából és a széleskörű, alapos tudás biztosítása érdekében egyesítsék erőiket és integrálódjanak. Ez különösen mint ahogy látni fogjuk a szakképzést érinti, ahol lehetőség nyílik a különböző szakmák minél mélyrehatóbb elméleti és gyakorlati elsajátítására kiegészülve az idegen nyelvi és a számítógépes képzés ma már nélkülözhetetlen ismeretanyagával. Ebben az új intézményi formában sikeresen valósulhat meg a szakok közötti átjárhatóság, a továbbképzés és az új szakmák elsajátítása. Dolgozatom célja a számos előnnyel és hátránnyal járó intézmény-összevonás elkerülhetetlen következményeinek vizsgálata. Úgy vélem, kutatásom minden kétséget kizáróan gyakorlati haszonnal is jár, mivel a közelmúlt eseményeit dolgozom fel és tudomásom szerint még nem készült hasonló dolgozat a témában. 5

5 Dolgozatomat úgy építettem fel, hogy az elméleti ismeretek összegzésén kívül empirikus kutatás elvégzésével törekszem a téma minél alaposabb körbejárására. Munkám első felében a mai magyar közoktatási helyzetet elemzem, majd rátérek a szakképzési integráció okaira, melyet a két szakközépiskola összeolvadásának vizsgálatával egészítek ki. Ebben nélkülözhetetlen segítségül szolgált a változásmenedzsment témában íródott a szervezetek életével foglalkozó, a vezetők feladatiról, célkitűzéseiről szóló gazdag szakirodalom. Elemzésemet a szervezet vezetőjével készített mélyinterjú, illetve az alkalmazottak, dolgozók és tanulók által kitöltött a szervezet életében bekövetkezett változásokra vonatkozó kérdőívek teszik teljessé. Mivel vizsgálatom tárgya egyben a munkahelyem, alkalmam van alapos kutatást és megfigyeléseket végezni. Kutatásom megkezdése előtt választ kerestem bizonyos kérdésekre, ezért a következő hipotéziseket vázoltam fel: 1. A megváltozott munkakörülményekhez és munkaerő-piaci igényekhez igazodó magas szintű minőségi szakképzés elérése érdekében elkerülhetetlen és szükségszerű az integráció. 2. Az egyre magasabb szintű technikai és számítógépes tudást, valamint megfelelő felkészültséget igénylő szakmák esetében elengedhetetlen egy technikailag kiválóan felszerelt integrált szakképző központ működtetése, mely segítve a munkaerő-piaci elhelyezkedést sokoldalú, és magas szintű tudást ad. 3. A szervezeti átalakítás jelentősen megváltoztatja a szervezet életét, mindennapjait. Megváltoznak a feladatok, a célok és a stratégia. A sikeres integráció kulcsa a változást irányító vezető személye, aki rendelkezik a hatékony vezetési stílushoz nélkülözhetetlen személyiségjegyekkel. 4. Az integráció jelentős mértékben megváltoztatja az eddigi oktatói és vezetői munkát. A fenntartható fejlődés érdekében különböző területeken komoly változtatásokra van szükség. Ízelítőül szeretnék egy idézettel szolgálni, mely rövid bepillantást nyújt az iskola sajátságos világába és jól rávilágít az intézménnyel szemben támasztott követelményekre: Az oktatási intézmények céljait sokkal nehezebb definiálni, mint a kereskedelmi szervezetekéit. Az oktatásban nincs meg a megfelelője a magán 6

6 szektor olyan lényeges céljainak, mint a nyereség és a kibocsátás maximalizálása, vagy a termékválaszték bővítése. Az iskoláktól viszont elvárják, hogy egyéni képességet fejlesszenek, hogy a társadalom által elvárt értékeket és hiteket beleneveljék a gyerekbe, hogy gondoskodjanak a tanulóifjúságról a nap egy meghatározott részében, és hogy felkészítsék a tanulókat a következő iskolafokra, a munkára vagy egyre gyakrabban a munkanélküliségre. (Balázs, 1998: p. 18) 2. Helyzetelemzés a mai magyar közoktatás A most következő részben a magyar közoktatás jelenlegi helyzetének összegzésére vállalkozom. Az utóbbi években lezajló külső környezeti változásokat a munkaerő-piaci átalakulás, a humánerőforrással szemben támasztott igények és megváltozott követelmények tükrében tekintem át. Az utóbbi években egyre erősödő és felgyorsuló változások mentek végbe a magyar közoktatásban. Ez köszönhető az egyszerre több hatás nyomán a globalizációs folyamatok fokozatos térnyerésével, a határok megszűnésével és az információs társadalom gyors elterjedésével létrejövő oktatásügyi változásoknak. A munkaerő-piaci helyzet változása folyamatos fejlődésre kényszeríti az oktatás és képzés szereplőit. Magyarország Európai Uniós tagországgá válása még indokoltabbá teszi a változásokkal való lépéstartást. Az oktatás minden területét átfogó átalakulás révén változik az intézménybe belépők aránya, változnak a rendszerbe belépés szabályai, az oktatási tartalom, az alkalmazott tanítási és nevelési módszerek. A változás okai lehetnek gazdasági és társadalmi eredetűek is. (Halász, 2001b). A gazdasági versenyképesség, a foglalkoztatottság fenntartása, valamint a társadalmi kohézió megőrzése egyre inkább felértékeli az oktatás szerepét. A szakképzett munkaerő képzése nem képzelhető el magas szintű, a környezet kihívásaira gyorsan reagálni tudó oktatási és képzési intézmények, szereplők nélkül. Halász Gábor és Lannert Judit a 2002 és 2006 közötti időszakot tartja a magyar közoktatás fejlődésének egyik legmozgalmasabb korszakának, mely során az egyik legfontosabb közoktatás-politikai és közoktatás-fejlesztési események történtek. Az állami hatóságoknak, a közoktatás szereplőinek és a központi intézményeknek új viselkedési szabályokat kellett megtanulniuk, a változások szervezeti és mentális alkalmazkodást követeltek, mely nem nélkülözte a válságot és a konf- 7

7 liktust. Miért volt szükség ezekre a változtatásokra? Az elmúlt évtizedek óta jelentősen átalakult az emberi munka és a tudás. A középpontba már nem elsősorban az elméleti és lexikai alapú ismeretek, hanem a cselekvőképesség, bizonyos kompetenciák alkalmazása került. Ez az újfajta szemléletmód tantervi, értékelési és szabályozási változások sorozatát indította el hazánkban. (Halász; Lannert, 2006). ( ) az OECD a fejlett demokráciákat és piacgazdaságokat tömörítő nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet, melyhez a kilencvenes évek elején nyújtottuk be tagsági kérelmünket azt ajánlotta Magyarország számára, készítsen nyilvános, rendszeresen megjelenő, értékelő elemzést a közoktatás állapotáról. (Halász; Lannert, 2006: p.13). Ennek folyamán került sor a Jelentés a magyar közoktatásról c. kiadvány megjelenésére, amelyben a szakemberek az OECD országok által indított a tanulói teljesítmények nemzetközi értékelését szolgáló PISA-vizsgálat magyar szempontból lehangoló eredményeire is rávilágítottak. Míg néhány évvel ezelőtt a magyar közoktatás magas színvonalára lehettünk méltán büszkék, mára megkérdőjeleződött ez az álláspont. A PISA mérföldkő vonatkozásában mind a évi, mind a 2003.évi felvétel alapján Magyarországon a 15 éveseknek 23%-a nem éri el a kettes olvasási szintet. EU-átlagban ez az arány 17%. (Palotás, 2006: p.25) Kétségtelen, hogy megújulásra, fejlesztésre szorult a hazai közoktatási rendszer, ezért Magyarország az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretén belül 2004 és 2006 között jelentős összegeket (80 milliárd Forint értékű EU-s forrást) különített el a hazai fejlesztési igények és az uniós célok megvalósítására. Útjára indult az idegen nyelvtanulás minél szélesebb körű támogatása, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, a középfokú szakképzési intézmények reformja, valamint a 2002-től egyre hangsúlyozottabbá váló kompetenciaalapú oktatás. Utóbbi a 2005-ben bevezetésre került és teljes egészében megreformált új érettségi rendszer formájában teljesedett ki, mely egyrészt a többszintűség, standardizálás és kompetenciaorientáltság alapján kiváltotta a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját, másrészt modernizációs célokat szolgált. A komplex problémamegoldó képességeket mérő új érettségi alapos kompetenciafejlesztést követel, melynek előfeltétele a tanulási környezet minőségi változása, a tanári munka átalakulása, az iskolai szervezet- és vezetésfejlesztés. Ennek érdekében fejleszteni kívánták az információs és kommunikációs technológiák oktatásban történő használatát, növelték a rendelkezésre álló erőforrásokat, ezzel lehetővé vált a széles 8

8 sávú internetkapcsolathoz való hozzáférés, a multimédiás kommunikációhoz szükséges hardvereszközök beszerzése. Fontos megjegyezni, hogy a reformintézkedések legfőbb kiváltó oka a fejlesztési és modernizációs célok mellett a születések tartósan alacsony száma, ezzel a tanulólétszám folyamatos csökkenése volt, ami az intézmények bevételkieséséhez vezetett, válságba sodorta azok működését és mérethatékonysági problémákat vetett fel. A kormány a közgazdasági reform részeként a települések közötti oktatást és munkaerő-gazdálkodást érintő kistérségi együttműködést sürgette. (Halász; Lannert, 2006) Az EU oktatáspolitikájának hatása a mai magyar közoktatásra A Római Szerződés aláírásakor és később is szigorúan tagállami hatáskörre korlátozódott az oktatás és képzés kérdésköre. A XX. század végén végbemenő gazdasági és társadalmi változások következtében azonban egyre kiemelkedőbb szerep jutott az oktatásnak és képzésnek. Az Európa Tanács évi Lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamok célul tűzték ki a tartós gazdasági növekedés elérését, több munkahely teremtését és az élethosszig tartó tanulás alapelvének megalkotását. Megállapodás született, hogy az erősödő társadalmi kohézió révén az EU a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé kíván válni, ezért a 2007-től életbe lépő Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramban a tudásalapú társadalom, az oktatási és képzési rendszer átfogó korszerűsítésének elveit és céljait fektették le. A második évezred elején végbemenő világpolitikai és világgazdasági változások azonban szerénységre és visszafogottságra ösztönözték a tizenötök Unióját. A 2000-es évek elején a tagországok elsődleges célja Európa lemaradásának megakadályozása a globális gazdasági versenyben, melyet milliók munkába való visszaintegrálásával, folyamatos képzéssel és fejlődéssel kívánnak elérni. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), Magyarország a 90-es évek közepe óta vesz részt az Európai Unió által finanszírozott és koordinált Socrates és Leonardo da Vinci oktatási és szakképzési közösségi programokban. Az EU azon törekvése, hogy megvalósítsa a magas színvonalú oktatást, erősítse az európai dimenziót az oktatásban, különösen a tagállamok nyelvének terjesztése és tanulása révén kiemelt feladat a hazai oktatásfejlesztés 9

9 számára is. (Benedek, 2003: p.160). Még teljes jogú uniós taggá válásunk (2004) előtt csatlakoztunk az EU 2010 ig tervezett oktatáspolitikai és oktatásfejlesztési programjához. Az Oktatás és Képzés 2010 programcsomag az oktatás minden szintjét és formáját átfogó tíz évre szóló munkaprogram, mely 13 konkrét célt fogalmaz meg. Ezeket a tagállamok saját adottságaikhoz, szükségleteikhez igazodva valósíthatják meg. Legfontosabb cél a szakképzés minőségének javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárhatóságának és átláthatóságának biztosítása. A korábban említett Nemzeti Fejlesztési Terv ezzel összhangban igyekszik szolgálni a kitűzött fejlesztési célokat. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), A magyar szakképzés helyzete az ezredfordulón Az utóbbi tizenöt évben a magyar oktatási rendszer minden területe ki volt téve a gazdasági és munkaerő-piaci változásoknak. Véleményem szerint a legmélyrehatóbb átalakulás a szakképzést érintette, mert a szakképzési rendszer megváltozása szorosan kapcsolódik a piacgazdaságban végbemenő folyamatokhoz. A változás továbbgyűrűzött a felsőfokú oktatásra és a pályakezdő diplomások számára is hatással volt. Az elmúlt század utolsó tíz évében alaposan csökkent a szakképzésben résztvevők száma. Miközben nagy arányban nőtt az érettségit adó szakiskolákban tanulók száma, közel felére esett a szakmunkásképző intézményekben tanulók aránya (ld. 11. sz. melléklet). A munkaerőpiac szerkezete a rendszerváltás után viszonylag gyors ütemben rendeződött át; csökkent a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók, és megnőtt a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya. A szakmai képzés átalakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az oktatáspolitika egyik mérföldköve lett nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p.1) Ennek oka a rendszerváltás óta megjelenő külföldi beruházások által megnövekedett új igények és követelmények térnyerése volt. Az új technológiák és termelési módok elterjedésével a magasabb szintű képzés felértékelődött és a társadalmi előrejutás feltételévé vált. A 11. sz. mellékletben található diagramok és az összefoglaló táblázat jól szemléltetik a szakiskolai képzést választók számának csökkenését országos szinten és a 10

10 megye tekintetében. A vizsgált tizennégy év alatt szinte megfordult a szakközépiskolai képzést választók és a szakmunkásban végzett tanulók aránya. A szakiskolák és szakközépiskolák számának számottevő növekedése a képzési rendszerek megváltozásával magyarázható. Egyre többen szerezték meg az érettségi bizonyítványt a szakmunkásvizsga letételét követően, ami maga után vonta a szakmunkásképzők érettségit adó intézményekké való átalakulását. 1 (Benedek, 2006) Ami érthető, hiszen a munkaerővel szemben megfogalmazott igények változása, ( ) a gazdasági, a technikai és a társadalmi környezetben zajló átalakulás elkerülhetetlenül eléri az iskolákat, akár akarják azok, akár nem. (Halász, 2001a: p.178.). Az ezredfordulón nagy hangsúlyt kapott a kompetenciák és képességek létjogosultsága. A versenyképesség forrásává a tudás és az emberi erőforrás vált. A közszolgáltatások célja magában foglalta a minőségre való törekvést, a hatékony erőforrás-gazdálkodást, az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, a stabilitást, az alkalmazkodóképességet, valamint a technológiai fejlődést. A szakképzésben problémát jelentett az intézmények elméleti és frontális munkára való törekvése, holott egyre nagyobb szükség lett volna a gyakorlatorientált, technikai eszközöket igénylő oktatásra, hogy ne nőjön a szakadék a kereslet és a kínálat között. Az iskola azonban lassabban igazodik a változásokhoz, ezért egyre fontosabb szerep jutott az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek és a felnőttképzésnek. (Benedek, 2006). A Nemzeti Szakképzési Intézet 1998 és 2003 közötti kutatási tapasztalatai világítottak rá a szakképzési rendszer másik feloldhatatlannak tűnő gondjára. Ellentmondás van a megtanítandó hagyományos tananyag és a tanulók tanulási hajlandósága között. A szakképző iskolák eredménytelenségéhez hozzájárul a diákok nem megfelelő magatartása, az ebből fakadó tanár-diák érdekellentét és a tanári fluktuáció. A tanulók tanulói hajlandóságának romlása össztársadalmi probléma, visszavezethető a negatív hatások (a bűnözői életmód kifizetődése, a közhivatalokban elburjánzó korrupció, a kis lebukási kockázat) térnyerésére. Világtendencia, hogy a fiatalok ismeretszerzési bázisa a média és nem az iskola. A szakmai iskolák tanárai számára egyre nehezebb az oktatási és nevelési feladatok megvalósítása. (André; Kerékgyártó, 2007). Gondot jelent, hogy az intézmények finanszírozása a gyereklétszám alapján történik, ezért az iskolák a magas tanulólétszám- 1 A szakdolgozat írójának megjegyzése: ld. az egykori Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola, Kaposvár 11

11 ban érdekeltek, ami különösen a nagyszámú hátrányos tanulócsoportok esetében gátolhatja a hatékony, minőségi munkát. Ha a tanuló anyagi körülményei, szociális helyzete, kulturális életkörülményei nem megfelelőek, várhatóan az átlagnál gyengébb teljesítményt fog elérni, vagy a képzéssel kapcsolatos motiváció hiányát okozhatja. A szakképző intézményekben tanulók közül sokan küszködnek rendezetlen családi körülményekkel (csonka család) és rossz/szűkös anyagi helyzettel, valamint többnek van gyengébb kulturális ellátottságú családi háttere. (Lükő, 2007: p. 112). A tanároknak a szakmai ismeretek átadásán kívül pótolniuk kell az általános képzés utolsó két éves anyagát (felzárkóztatás), fel kell kelteniük a tanulók érdeklődését és pótolni kell a nevelési hiányosságokat. Ehhez speciális oktatási és nevelési módszereket kellene megvalósítani, amik azonban csak ötlet szintjén léteznek. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU hatása a magyar szakképzésre Hosszú folyamat volt amíg az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának tervétől az egyesült Európa eljutott a közösségi foglalkoztatáspolitika céljainak lefektetéséhez. Az Európai Tanács ma már ajánlásokat, foglalkoztatási irányelveket fogalmaz meg, a tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket készítenek, amelyben foglalkoztathatóságot segítő stratégiákat dolgoznak ki. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU határozottan kiáll a tagállamok oktatási rendszerei közötti átjárhatóság megteremtése mellett, hogy ne gördüljön akadály a közösségi szintű munkavállalás elé. A továbbiakban új szakmák elsajátítása és az egész életen át tartó tanulás megalapozása lesz a cél. (Habók; Szuchy, 2007) Az EU oktatási prioritásai között szerepel továbbá a versenyképesség és az innováció megteremtése, a társadalmi kohézió erősítése, a nyelvtanulás és a multimédiás anyagok fejlesztése, és nem utolsó sorban az oktatás minőségének és hatékonyságának emelése. (Halász, 2001a). Ennek értelmében 2003-tól a magyar szakképzésben is megindultak a fejlesztési programok. A Szakiskolai Fejlesztési Programmal az Oktatási Minisztérium a szakiskolákat is megnyitotta a modernizációs folyamatok előtt. Az NFT keretén belül indult a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) program, melynek célja a szakmai képzés hatékonyságának és minőségének javítása, a képző intézmények és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat kialakítása a középfokú szakképzés térségi integrációja révén. (Halász; Lannert, 2006). Erre azért van nagy szükség, mert a jelenlegi oktatáspoli- 12

12 tika szakképzést érintő legnagyobb kihívása a szakképzések szétaprózottságának megszüntetése, a regionális hatáskör erősítésével a szakképző központokra való koncentrálás elérése. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p. 1-2.) A magyar szakképzésben általános probléma, hogy a mobilitási lehetőség és hajlandóság kicsi, a szaktudás nem megfelelő színvonalú. Ennek legfőbb oka, hogy a szakmatanulási motiváció folyamatosan csökken, a gyakorlati oktatás feltételei hiányosak. Ebből következik, hogy a munkaerőpiac által igényelt szaktudás hiánycikk, mert a szakképző intézmények nagy számban bocsátanak ki nem piacképes végzettséget szerzett vagy nem kellően felkészült, ezért munkát találni sem tudó embereket. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 5). Európai összehasonlításban a magyar szakképzés legnagyobb baja a már említett szétaprózottság. Túl sok helyen, alacsony tanulólétszámmal folyik a szakképzés. Ez egyben több költséget jelent, ráadásul akadályozza a magasabb színvonal megvalósulását és a munkaerőpiaci igényekhez való jobb alkalmazkodást. (André; Kerékgyártó, 2007). A munkaerőpiac átalakulásához való alkalmazkodás rugalmas képzési rendszert követel. A 2006 és 2010 közötti Tudást Mindenkinek Cselekvési terv keretén belül az oktatási rendszer korszerűsítése érdekében a szakképzést is érintő reformintézkedések meghozatalára került sor: A szakiskola 9. évfolyamán kötelezővé vált a pályaorientáció, a 10. évfolyamon pedig lehetővé válik a kötelező tanórai foglalkozások 40 százalékában gyakorlati oktatást végezni A 9. évfolyam helyett a tanuló előkészítő évfolyamon is választhatja a szakképzést Valamennyi szakiskola számára biztosítottá válik az EU egységes szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszer Kialakul a szakképzés moduláris rendszere, amelyhez pedagógusfelkészítő programokat vezetnek be Támogatják a TISZK-ek által folytatott fejlesztési tevékenységet a pedagógus továbbképzés, tananyagfejlesztés területén Kialakítják és támogatják a pályakövetési rendszert 13

13 Szakképzést előkészítő évfolyamokat indítanak az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők piacképes szakmához jutásának előkészítése érdekében Az élethosszig tartó tanulás jegyében az egyén életének minden szakaszában biztosítják a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést Folyamatosan vizsgálják a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását elősegítve ezzel a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítések rendszerét Megalapítják a nívódíjat azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon 2006-ban 16 Térségi Integrált Szakképző Központ kezdte el a működését, és a TISZK - rendszer további bővítését tervezik Erősítik a regionális együttműködést, az infrastruktúra-fejlesztést (Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium: Tudást Mindenkinek! Cselekvési terv , Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az emberi erőforrás fejlesztését és a közoktatás további modernizációját célozza 2007 és 2013 között A Közoktatási törvény módosítása változások a szakképzésben A rendszerváltás után nem volt határozott és egyértelmű az oktatáspolitikai koncepció ra sokszínű, de alulfinanszírozott, a gazdasággal laza kapcsolatban álló szakképző iskolai rendszer jött létre. Megszűntek a szakmunkásképzők, helyettük szakiskolák jöttek létre, amelyekben a 9. és 10. évfolyamon csak általános képzést folytattak ban már megjelent a pályaorientáció szakmai előkészítés és alapozás az első két évfolyamon. Az 1, 35 millió szakképzetlen állampolgár magasabb képzettséghez jutatása és a 10% fölötti munkanélküliségi ráta megkövetelte a szakképzés fejlesztésének igényét. Az ezredfordulón indult meg a szakképzés modernizációja. Az OKJ 2001-es és 2006-os évi korszerűsítése révén 1000-ről az európai átlagnak megfelelően ( ) 400-ra csökkent a szakképesítések száma. A szabad munkaerő-vándorlás elérése érdekében megvalósult az a törekvés, hogy az európai országok elfogadják a magyar szakképesítéseket. 14

14 EU-források bevonásával, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében került sor a szakmai és vizsgáztatási követelmények gyakorlat-orientálttá tételére és modularizációjára, mely megteremtette a rugalmasabb szakképzés előfeltételét. A modernizációs törekvés azonban nem valósította meg maradéktalanul a rugalmatlan iskolai képzés munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodását. (André; Kerékgyártó, 2007). Az iskola nem volt kötelezett, sem érdekelt a tőle kikerülő tanulók további sorsának alakításában, munkaerőpiaci érvényesülésük nyomon követésében. A gazdálkodó szervezetek pedig nem érzik magukat kompetensnek szakmai igényeik szakképzés területén való közvetlen érvényesítésében. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kereskedelmi és Iparkamara közvetlen bevonása a szakképzésbe, a szakképesítésekkel kapcsolatos irányítási és fejlesztési feladatok felelősségének átruházása, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) létrehozása, és szakmai tanácsadó testületeikbe a gazdálkodó szektor képviselőinek bevonása. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 9). A 2006/07-es tanév fordulópontot jelentett a szakképzésben, a képzési rendszer minden területét érintő változások indultak meg Magyarországon. Megjelent az új Országos Képzési jegyzék, számos jogszabály megváltozott, megkezdték működésüket a Térségi Integrált Szakképző Központok, szakképző iskolák egyesültek és szűntek meg, megkezdődött a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózató oktatása. (André; Kerékgyártó, 2007) 2007 nyarán került sor a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény legutóbbi módosítására (2007. évi LXXXVII. törvény). A kormányprogramban foglalt reformcsomag részeként a módosítás célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása. Milyen változásokkal kell számolnunk a szakképzés jogi szabályozását illetően? A legfontosabb cél az, hogy a gazdaság és a képzés közel kerüljön egymáshoz. A gazdaság szereplői határozzák meg, hogy milyen elvárásaik vannak, a piac kényszerítse ki a képzések minőségét és mennyiségét egyaránt. (Megújuló szakképzés november A 2007/08-as tanévben új finanszírozási rendszert vezettek be a szakiskolák támogatásába. Ennek értelmében szakképzési forrásalapot csak meghatározott számú tanulóval rendelkező szakképző iskola kaphat. A jövőben azok a szakképző 15

15 iskolák, amelyeknél a tanulói létszám nem éri el az ezerötszázat, nem juthatnak hozzá a szakképzési alap forrásaihoz. (Schmidt Bea: A kis létszámú szakképző helyek csak társulás révén juthatnak forrásokhoz , Az intézmények közötti átjárhatóságot és új szakmák elsajátítását tette lehetővé a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrehozása. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolák, szakközépiskolák az általános műveltséget megalapozó szakasz után a szakoktatást már közös évfolyamokon valósíthatják meg. Fontos, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, - ha elhelyezkedtek, akkor ez a jelentés a munkáltató kötelezettsége, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikákat nyilvánossá tenni. Így az oda jelentkezők, illetve a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Összefoglalók az oktatási törvények módosításairól (2007. június 25.) A Közoktatási törvény 2007-es módosításainak összefoglalója. p. 1-2, Integráció a magyar szakképzésben Az előző fejezetben kitértem a mai magyar közoktatást érintő változásokra, a változások okaira. Részletesen tárgyaltam a magyar szakképzés jelenlegi helyzetét, problémáit és a modernizáció irányába tett lépéseket. Ebben a részben a szakképzés feltételeinek javítását célzó intézményi háttér, a Térségi Integrált Szakképző Központok bemutatására vállalkozom Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Az intézményrendszerek sajátosságait, a szakmai követelményeket és a képzési programokat tekintve a mai magyar szakképzés számos gonddal szembesült: A képzések tartalma nem illeszkedett a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez. 16

16 Csökkent a szakképzett munkaerő száma. Elégtelen volt a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett fiatalok oktatása és képzése. Nem alapozták meg az élethosszig tartó tanulást. Korszerűtlen, elavult tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája érvényesült. A gyakorlati képzés elszakadt a munka világától óta több mint felére csökkent a tanulók gyakorlati képzésének vállalati képzőhelyen történő megoldása. A szakképző intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplőivel összehangoltan együttműködni. Nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között. Számos intézmény küszködik kis mérete miatt program- és segédanyag fejlesztésekkel. A szakmai vizsgákon nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni, mert nem azonos színvonalon felszerelt iskolákban történik a gyakorlati vizsga. A felsorolt problémák felszámolására a következő alternatíva kínálkozik: A szakképzés jelenlegi intézményi és tartalmi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttműködés erősítése. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 1.) Az elmúlt évtizedben már voltak szakmacsoportos alapon szerveződő kísérleti projektek (Világbank, PHARE) az összehangoltabb intézményi együttműködés kialakítása érdekében, de a területi együttműködést nem sikerült megvalósítani. Ráadásul a programok célcsoportja az egyes iskolák voltak, ami az intézmények közötti versenyképességet erősítette után a már korábban említett Szakiskolai Fejlesztési Program és a NFT szakképzési intézkedései keretében átfogó reform indult a súlyos bajokkal küszködő szakképzési rendszer helyzetének javítására. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, 17

17 Térségi Integrált Szakképző Központok Az intézmények közötti együttműködési formák erősítésére és fejlesztésére különösen hazánk Európai Uniós csatlakozását követően került sor. Csak a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer kialakulásával van esélye Magyarországnak a versenyképes fejlődésre és az EU források befogadására. A hatékonyság ismérve, hogy a tanulókat megfelelően készítsék fel a tudásalapú társadalom követelményeinek való megfelelésre, illetve munkaerő-piaci szempontból naprakész szakmai ismeretekkel felvértezve kerüljenek az iskolapadból a munkahelyre. A hatékonyabb intézményi működés, az infrastrukturális fejlesztés és a minőségi szakképzés elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program intézkedéseként Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) hoztak létre, melyben valamennyi intézményfenntartó (a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, a közoktatási intézmények fenntartói, a felsőoktatási intézmények) közreműködhet. A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak érdekcsoporti együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 2.) A TISZK legfontosabb előnyei közé tartozik a források felhasználásában hatékonyabb koordináció regionális és helyi szinten. A TISZK-en belül megvalósulhat a felnőttképzés és az esélyegyenlőség megteremtése (roma és hátrányos helyzetű tanulók integrálása a szakképzésbe). Legfontosabb vívmány, hogy megteremtődik a TISZK intézményei közötti azonos mérési-értékelési rendszer, elősegítve a vizsgarendszer egységesítését. A TISZK célja a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerőpiachoz. A szakképzésben résztvevő iskolák fejlesztéséhez külön források nyújtanak segítséget. A TISZK főbb elemei az irányítást biztosító nonprofit szervezet (pl. Kht.), egy újonnan kialakított, csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhely, és a hat-nyolc szakképzést folytató intézmény, melyek lehetnek szakközépiskolák, szakiskolák, felsőfokú szakképesítést nyújtó felsőoktatási 18

18 intézmények. A központi képzőhelyen mely a konzorciumi együttműködésben résztvevők közös egyetértésével kijelölt ingatlanon működik pályaorientációs, szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik. A működéshez szükséges ingatlan lehet az új feladatok ellátására kijelölt szakképző intézmény épülete, épületrésze. A TISZK épületeiben a XXI. századi igényeknek megfelelő, az elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint a térség munkaerő-piaci igényeivel összhangban lévő épületbővítéseket és rekonstrukciókat hajtanak végre, hogy kielégíthessék a szakképzést folytató intézményekben rendelkezésre nem álló csúcstechnológiához kötődő oktatási igényeket. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében A Dél-dunántúli régió az egy főre jutó ipari termelésben jelentősen elmarad az országos átlagtól, számos tartósan lemaradó kistérség van. Az ipari ágazatok közül az agrárgazdaság és az élelmiszergazdaság szerepe jelentős. A térségben magas arányt képvisel az egészségügyi és közgazdasági, átlagos szint alatt van viszont a gépészeti, az elektronikai és informatikai képzés. Az ipari fejlettség elmaradása több okra vezethető vissza: tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való nem megfelelő hozzáférés, nem megfelelő menedzsment, üzleti tervek hiánya, alacsony informatikai kultúra és korszerűtlen infrastruktúra. (Garay, 2007a) Somogy megye a gazdasági mutatók tekintetében országos szinten a 17. helyen áll. A gazdasági recesszió oka többek között az idegenforgalmi hanyatlás, a nagyüzemi mezőgazdaság átalakulása, a kisszámú ipari központ és a közlekedési hálózat elégtelensége. A térség fejlődésének előfeltétele az oktatás fejlesztése és a piacgazdaság gyorsan változó igényeinek megfelelő, rugalmasan változó szakképzési rendszer kialakítása. Nagy problémát jelent, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulást nem követte az iskolaszerkezet változása. Egyre nőtt a diplomás munkaerő száma, miközben bizonyos szakmák tekintetében (gépészet, építőipar, kereskedelem, CNC-NC forgácsoló, fémmegmunkáló, kőműves, burkoló, asztalos) szakemberhiány mutatkozott. (Garay, 2007b) Helyi és országos szinten is hasonló problémák jelentkeznek a szakképzésben. A képzési kapacitás a párhuzamos képzések jelenléte miatt gyakran kihasználatlan. 19

19 A képzések kínálatát a gazdaság igényeihez kellene igazítatni. A humán erőforrás versenyképességének fokozása érdekében fejleszteni kell a régió mezőgazdasági, műszaki és informatikai oktatási intézményrendszerét. Szükséges tehát egy olyan külső koordináció a szakképzési rendszerben, mellyel az intézmények erősíthetik kapcsolatukat és keresik az együttműködési lehetőségeket. (Kaposvár TISZK: A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ megalakulása, szerepe a Déldunántúli régió szakképzésében; A régiós szakképzés helyzete, A kaposvári TISZK létrehozásával több iskola (köztük az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola) önállóságát megtartva tömörült egy szervezetbe, ami racionálisabb munkaszervezést és átjárhatóságot eredményezett március 4.-én a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH), az Oktatási Minisztérium (OM) szakmai támogatásával és az OM Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) közreműködésével pályázatot hirdetett 16 Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása címmel. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szoros kooperációt alakított ki Szigetvár és Dombóvár Városok Önkormányzataival a közös szakképzési központ létrehozására március 30. A 16 nyertes pályázó között a Dél-Dunántúli régióban két pályázat volt eredményes: 1. HEFOP/2004/ Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 2. HEFOP/2004/ Térségi Integrált szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása A sikeres konzorcium eredményeként hat kaposvári, egy szigetvári és egy dombóvári, összesen nyolc oktatási intézmény kezdte meg a közös beruházást a Rippl- Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola székhelyén (ld. 9. sz. melléklet), annak átalakított helységeiben. Az intézmény egy teljesen átépítésre kerülő, korábban is tanműhelyként funkcionáló mélycsarnokot, az iskola ötödik emeletét, mozgássérültek számára kialakítandó felvonó helyet, szociális helyiségeket, parkolókat, udvari létesítményeket kapott, illetve kezdett építeni. (Garay, 2007a) 20

20 A program céljai A Kaposvár TISZK olyan szakképzési környezetet alakít ki, ( ) amely támogatja az NFT HEFOP és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program célkitűzéseit. A fejlesztés hatására létrejövő korszerűbb intézményhálózat biztosítja a szakképzés hatékony működését és működtetését, lehetővé válik a szakképzés összehangolása térségi és regionális szinten. A fejlesztés hozzásegít a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési mutatóinak javulásához, illetve a gazdaság szereplőivel való új együttműködési programok indításához. (Kaposvár TISZK: A program céljai március 2. 15:45) 3. Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium múlt és jelen Az iskola, mint intézmény szerepe, feladata Az iskola értéket, normát közvetít, motivál és ösztönöz. Nem szolgáltató vállalat, hanem nevelő intézmény, melynek fennmaradásának biztosítása érdekében tőle idegen feladatok (kereskedelmi tevékenység) megoldására és koordinálására is vállalkoznia kell. (Rókusfalvy, 1998) A jó iskola a külső társadalmi hatásokat építővé tudja tenni és ezekkel is tudja erősíteni a saját egészséges nevelő hatásait a tanulókban. (Rókusfalvy, 1998 p.157) 3.1. Az iskolák rövid története Dolgozatom alapja két kaposvári egymástól kb. 300 m távolságra lévő szakképzési intézmény az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola összevonása. A két eltérő múlttal, de hasonló képzési szerkezettel rendelkező intézmény 2007 szeptemberétől közös vezetéssel, egy név alatt (Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) várta a 2007/08-as tanévben főleg műszaki területen tanulni kívánó diákokat. A két egykori intézmény két önálló gazdálkodású és képzési rendszerű szervezet volt, mely mostanra egy megnövekedett tanuló- és tanári létszámmal rendelkező, széles képzési struktúrát kínáló, a régióban egyedülálló középiskola lett (ld. 10. sz. melléklet). 21