BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány VÁLTOZÁSMENEDZSMENT INTEGRÁCIÓ A JELENLEGI MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN EGY SZAKKÖZÉPISKOLA PÉLDÁJÁN Készítette: Bogdán Beáta Budapest, 2008.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁS AZ EU OKTATÁSPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRA A MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE AZ EZREDFORDULÓN A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN INTEGRÁCIÓ A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Térségi Integrált Szakképző Központok A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében EÖTVÖS LORÁND MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MÚLT ÉS JELEN AZ ISKOLÁK RÖVID TÖRTÉNETE INTÉZMÉNYI INTEGRÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ MÚLT, KÖZÖS JELEN ÉS JÖVŐ Az integráció előzményei, a két intézmény összeolvadásának okai AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, FELADATA, CÉLKITŰZÉSEI A szakmai képzés szerkezete az összevont intézményben A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT ELMÉLETE A VÁLTOZÁSOK TÍPUSAI A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT FOLYAMATA A VEZETÉS SZEREPE A VÁLTOZÁSMENEDZSMENTBEN A vezető személye A döntéshozatal felelőssége Szervezés, mint a vezetői munka egyik legfontosabb része VÁLTOZÁSMENEDZSMENT AZ INTEGRÁCIÓ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA PRIMER KUTATÁS SEGÍTSÉGÉVEL A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE A KÉRDŐÍVES KUTATÁS A kutatás körülményei A kérdőívek tartalma A kérdőívek elemzése, az eredmények feldolgozása A szervezet dolgozóit és tanulóit érintő változások hatásai a kérdőívek kiértékelése KÖVETKEZTETÉSEK: A KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEGZÉSE, TANULSÁGOK LEVONÁSA MÉLYINTERJÚ A mélyinterjú tartalma

3 A mélyinterjú összegzése KÖVETKEZTETÉSEK, A VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE MEGOLDÁSI JAVASLATOK AZ INTEGRÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FELMERÜLT PROBLÉMÁK LEKÜZDÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAIRA VONATKOZÓAN ÖSSZEGZÉS, BEFEJEZÉS MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK

4 1. Bevezetés Nincs olyan ember a mai világban, aki kikerülhetné a közoktatási rendszer legalább egy elemét. Bizonyos ideig mindnyájan részesei vagyunk az oktatásban zajló állandó jogszabályváltozások által kísért folyamatoknak. Meggyőződésem, hogy az iskolai élet van leginkább kitéve a külső környezeti változásoknak, hiszen az oktatási intézmények célja a tanulóifjúság nevelésén túl, a naprakész tudás biztosítása és a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés. Bár az iskolák szerepe a kompetenciaalapú tudás megalapozására való törekvéssel megváltozott, mondhatni felértékelődött, az említett célokat az intézmények a folyamatos létfenntartásért küzdve tudják csak megvalósítani. Az utóbbi két évben jelentős változások, reformok indultak meg a mai magyar közoktatási rendszerben. Gazdasági, pénzügyi okokra és a demográfiai helyzet megváltozására hivatkozva iskolabezárásokra és iskola-összevonásokra került sor. Ez számos problémát vetett fel, megoldandó feladatok, új célok és kihívások elé állította a fenntartókat, az iskolavezetőket, az oktatókat és a tanulókat egyaránt. Kutatásom alapjául két szakközépiskola összevonása, konkrétabban azok szakképzési integrációjának megvalósítása szolgál. A téma éppen azért aktuális, mert a felsőoktatási intézmények integrálódása után véleményem szerint a középfokú intézmények további összevonására kerülhet sor, melyet az egyre csökkenő gyereklétszám és a növekvő költségek ésszerű lefaragása tesz indokolttá. Az oktatás szereplői tehát arra kényszerülnek, hogy a hatékonyság megőrzése céljából és a széleskörű, alapos tudás biztosítása érdekében egyesítsék erőiket és integrálódjanak. Ez különösen mint ahogy látni fogjuk a szakképzést érinti, ahol lehetőség nyílik a különböző szakmák minél mélyrehatóbb elméleti és gyakorlati elsajátítására kiegészülve az idegen nyelvi és a számítógépes képzés ma már nélkülözhetetlen ismeretanyagával. Ebben az új intézményi formában sikeresen valósulhat meg a szakok közötti átjárhatóság, a továbbképzés és az új szakmák elsajátítása. Dolgozatom célja a számos előnnyel és hátránnyal járó intézmény-összevonás elkerülhetetlen következményeinek vizsgálata. Úgy vélem, kutatásom minden kétséget kizáróan gyakorlati haszonnal is jár, mivel a közelmúlt eseményeit dolgozom fel és tudomásom szerint még nem készült hasonló dolgozat a témában. 5

5 Dolgozatomat úgy építettem fel, hogy az elméleti ismeretek összegzésén kívül empirikus kutatás elvégzésével törekszem a téma minél alaposabb körbejárására. Munkám első felében a mai magyar közoktatási helyzetet elemzem, majd rátérek a szakképzési integráció okaira, melyet a két szakközépiskola összeolvadásának vizsgálatával egészítek ki. Ebben nélkülözhetetlen segítségül szolgált a változásmenedzsment témában íródott a szervezetek életével foglalkozó, a vezetők feladatiról, célkitűzéseiről szóló gazdag szakirodalom. Elemzésemet a szervezet vezetőjével készített mélyinterjú, illetve az alkalmazottak, dolgozók és tanulók által kitöltött a szervezet életében bekövetkezett változásokra vonatkozó kérdőívek teszik teljessé. Mivel vizsgálatom tárgya egyben a munkahelyem, alkalmam van alapos kutatást és megfigyeléseket végezni. Kutatásom megkezdése előtt választ kerestem bizonyos kérdésekre, ezért a következő hipotéziseket vázoltam fel: 1. A megváltozott munkakörülményekhez és munkaerő-piaci igényekhez igazodó magas szintű minőségi szakképzés elérése érdekében elkerülhetetlen és szükségszerű az integráció. 2. Az egyre magasabb szintű technikai és számítógépes tudást, valamint megfelelő felkészültséget igénylő szakmák esetében elengedhetetlen egy technikailag kiválóan felszerelt integrált szakképző központ működtetése, mely segítve a munkaerő-piaci elhelyezkedést sokoldalú, és magas szintű tudást ad. 3. A szervezeti átalakítás jelentősen megváltoztatja a szervezet életét, mindennapjait. Megváltoznak a feladatok, a célok és a stratégia. A sikeres integráció kulcsa a változást irányító vezető személye, aki rendelkezik a hatékony vezetési stílushoz nélkülözhetetlen személyiségjegyekkel. 4. Az integráció jelentős mértékben megváltoztatja az eddigi oktatói és vezetői munkát. A fenntartható fejlődés érdekében különböző területeken komoly változtatásokra van szükség. Ízelítőül szeretnék egy idézettel szolgálni, mely rövid bepillantást nyújt az iskola sajátságos világába és jól rávilágít az intézménnyel szemben támasztott követelményekre: Az oktatási intézmények céljait sokkal nehezebb definiálni, mint a kereskedelmi szervezetekéit. Az oktatásban nincs meg a megfelelője a magán 6

6 szektor olyan lényeges céljainak, mint a nyereség és a kibocsátás maximalizálása, vagy a termékválaszték bővítése. Az iskoláktól viszont elvárják, hogy egyéni képességet fejlesszenek, hogy a társadalom által elvárt értékeket és hiteket beleneveljék a gyerekbe, hogy gondoskodjanak a tanulóifjúságról a nap egy meghatározott részében, és hogy felkészítsék a tanulókat a következő iskolafokra, a munkára vagy egyre gyakrabban a munkanélküliségre. (Balázs, 1998: p. 18) 2. Helyzetelemzés a mai magyar közoktatás A most következő részben a magyar közoktatás jelenlegi helyzetének összegzésére vállalkozom. Az utóbbi években lezajló külső környezeti változásokat a munkaerő-piaci átalakulás, a humánerőforrással szemben támasztott igények és megváltozott követelmények tükrében tekintem át. Az utóbbi években egyre erősödő és felgyorsuló változások mentek végbe a magyar közoktatásban. Ez köszönhető az egyszerre több hatás nyomán a globalizációs folyamatok fokozatos térnyerésével, a határok megszűnésével és az információs társadalom gyors elterjedésével létrejövő oktatásügyi változásoknak. A munkaerő-piaci helyzet változása folyamatos fejlődésre kényszeríti az oktatás és képzés szereplőit. Magyarország Európai Uniós tagországgá válása még indokoltabbá teszi a változásokkal való lépéstartást. Az oktatás minden területét átfogó átalakulás révén változik az intézménybe belépők aránya, változnak a rendszerbe belépés szabályai, az oktatási tartalom, az alkalmazott tanítási és nevelési módszerek. A változás okai lehetnek gazdasági és társadalmi eredetűek is. (Halász, 2001b). A gazdasági versenyképesség, a foglalkoztatottság fenntartása, valamint a társadalmi kohézió megőrzése egyre inkább felértékeli az oktatás szerepét. A szakképzett munkaerő képzése nem képzelhető el magas szintű, a környezet kihívásaira gyorsan reagálni tudó oktatási és képzési intézmények, szereplők nélkül. Halász Gábor és Lannert Judit a 2002 és 2006 közötti időszakot tartja a magyar közoktatás fejlődésének egyik legmozgalmasabb korszakának, mely során az egyik legfontosabb közoktatás-politikai és közoktatás-fejlesztési események történtek. Az állami hatóságoknak, a közoktatás szereplőinek és a központi intézményeknek új viselkedési szabályokat kellett megtanulniuk, a változások szervezeti és mentális alkalmazkodást követeltek, mely nem nélkülözte a válságot és a konf- 7

7 liktust. Miért volt szükség ezekre a változtatásokra? Az elmúlt évtizedek óta jelentősen átalakult az emberi munka és a tudás. A középpontba már nem elsősorban az elméleti és lexikai alapú ismeretek, hanem a cselekvőképesség, bizonyos kompetenciák alkalmazása került. Ez az újfajta szemléletmód tantervi, értékelési és szabályozási változások sorozatát indította el hazánkban. (Halász; Lannert, 2006). ( ) az OECD a fejlett demokráciákat és piacgazdaságokat tömörítő nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet, melyhez a kilencvenes évek elején nyújtottuk be tagsági kérelmünket azt ajánlotta Magyarország számára, készítsen nyilvános, rendszeresen megjelenő, értékelő elemzést a közoktatás állapotáról. (Halász; Lannert, 2006: p.13). Ennek folyamán került sor a Jelentés a magyar közoktatásról c. kiadvány megjelenésére, amelyben a szakemberek az OECD országok által indított a tanulói teljesítmények nemzetközi értékelését szolgáló PISA-vizsgálat magyar szempontból lehangoló eredményeire is rávilágítottak. Míg néhány évvel ezelőtt a magyar közoktatás magas színvonalára lehettünk méltán büszkék, mára megkérdőjeleződött ez az álláspont. A PISA mérföldkő vonatkozásában mind a évi, mind a 2003.évi felvétel alapján Magyarországon a 15 éveseknek 23%-a nem éri el a kettes olvasási szintet. EU-átlagban ez az arány 17%. (Palotás, 2006: p.25) Kétségtelen, hogy megújulásra, fejlesztésre szorult a hazai közoktatási rendszer, ezért Magyarország az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretén belül 2004 és 2006 között jelentős összegeket (80 milliárd Forint értékű EU-s forrást) különített el a hazai fejlesztési igények és az uniós célok megvalósítására. Útjára indult az idegen nyelvtanulás minél szélesebb körű támogatása, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, a középfokú szakképzési intézmények reformja, valamint a 2002-től egyre hangsúlyozottabbá váló kompetenciaalapú oktatás. Utóbbi a 2005-ben bevezetésre került és teljes egészében megreformált új érettségi rendszer formájában teljesedett ki, mely egyrészt a többszintűség, standardizálás és kompetenciaorientáltság alapján kiváltotta a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját, másrészt modernizációs célokat szolgált. A komplex problémamegoldó képességeket mérő új érettségi alapos kompetenciafejlesztést követel, melynek előfeltétele a tanulási környezet minőségi változása, a tanári munka átalakulása, az iskolai szervezet- és vezetésfejlesztés. Ennek érdekében fejleszteni kívánták az információs és kommunikációs technológiák oktatásban történő használatát, növelték a rendelkezésre álló erőforrásokat, ezzel lehetővé vált a széles 8

8 sávú internetkapcsolathoz való hozzáférés, a multimédiás kommunikációhoz szükséges hardvereszközök beszerzése. Fontos megjegyezni, hogy a reformintézkedések legfőbb kiváltó oka a fejlesztési és modernizációs célok mellett a születések tartósan alacsony száma, ezzel a tanulólétszám folyamatos csökkenése volt, ami az intézmények bevételkieséséhez vezetett, válságba sodorta azok működését és mérethatékonysági problémákat vetett fel. A kormány a közgazdasági reform részeként a települések közötti oktatást és munkaerő-gazdálkodást érintő kistérségi együttműködést sürgette. (Halász; Lannert, 2006) Az EU oktatáspolitikájának hatása a mai magyar közoktatásra A Római Szerződés aláírásakor és később is szigorúan tagállami hatáskörre korlátozódott az oktatás és képzés kérdésköre. A XX. század végén végbemenő gazdasági és társadalmi változások következtében azonban egyre kiemelkedőbb szerep jutott az oktatásnak és képzésnek. Az Európa Tanács évi Lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamok célul tűzték ki a tartós gazdasági növekedés elérését, több munkahely teremtését és az élethosszig tartó tanulás alapelvének megalkotását. Megállapodás született, hogy az erősödő társadalmi kohézió révén az EU a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé kíván válni, ezért a 2007-től életbe lépő Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramban a tudásalapú társadalom, az oktatási és képzési rendszer átfogó korszerűsítésének elveit és céljait fektették le. A második évezred elején végbemenő világpolitikai és világgazdasági változások azonban szerénységre és visszafogottságra ösztönözték a tizenötök Unióját. A 2000-es évek elején a tagországok elsődleges célja Európa lemaradásának megakadályozása a globális gazdasági versenyben, melyet milliók munkába való visszaintegrálásával, folyamatos képzéssel és fejlődéssel kívánnak elérni. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), Magyarország a 90-es évek közepe óta vesz részt az Európai Unió által finanszírozott és koordinált Socrates és Leonardo da Vinci oktatási és szakképzési közösségi programokban. Az EU azon törekvése, hogy megvalósítsa a magas színvonalú oktatást, erősítse az európai dimenziót az oktatásban, különösen a tagállamok nyelvének terjesztése és tanulása révén kiemelt feladat a hazai oktatásfejlesztés 9

9 számára is. (Benedek, 2003: p.160). Még teljes jogú uniós taggá válásunk (2004) előtt csatlakoztunk az EU 2010 ig tervezett oktatáspolitikai és oktatásfejlesztési programjához. Az Oktatás és Képzés 2010 programcsomag az oktatás minden szintjét és formáját átfogó tíz évre szóló munkaprogram, mely 13 konkrét célt fogalmaz meg. Ezeket a tagállamok saját adottságaikhoz, szükségleteikhez igazodva valósíthatják meg. Legfontosabb cél a szakképzés minőségének javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárhatóságának és átláthatóságának biztosítása. A korábban említett Nemzeti Fejlesztési Terv ezzel összhangban igyekszik szolgálni a kitűzött fejlesztési célokat. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), A magyar szakképzés helyzete az ezredfordulón Az utóbbi tizenöt évben a magyar oktatási rendszer minden területe ki volt téve a gazdasági és munkaerő-piaci változásoknak. Véleményem szerint a legmélyrehatóbb átalakulás a szakképzést érintette, mert a szakképzési rendszer megváltozása szorosan kapcsolódik a piacgazdaságban végbemenő folyamatokhoz. A változás továbbgyűrűzött a felsőfokú oktatásra és a pályakezdő diplomások számára is hatással volt. Az elmúlt század utolsó tíz évében alaposan csökkent a szakképzésben résztvevők száma. Miközben nagy arányban nőtt az érettségit adó szakiskolákban tanulók száma, közel felére esett a szakmunkásképző intézményekben tanulók aránya (ld. 11. sz. melléklet). A munkaerőpiac szerkezete a rendszerváltás után viszonylag gyors ütemben rendeződött át; csökkent a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók, és megnőtt a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya. A szakmai képzés átalakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az oktatáspolitika egyik mérföldköve lett nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p.1) Ennek oka a rendszerváltás óta megjelenő külföldi beruházások által megnövekedett új igények és követelmények térnyerése volt. Az új technológiák és termelési módok elterjedésével a magasabb szintű képzés felértékelődött és a társadalmi előrejutás feltételévé vált. A 11. sz. mellékletben található diagramok és az összefoglaló táblázat jól szemléltetik a szakiskolai képzést választók számának csökkenését országos szinten és a 10

10 megye tekintetében. A vizsgált tizennégy év alatt szinte megfordult a szakközépiskolai képzést választók és a szakmunkásban végzett tanulók aránya. A szakiskolák és szakközépiskolák számának számottevő növekedése a képzési rendszerek megváltozásával magyarázható. Egyre többen szerezték meg az érettségi bizonyítványt a szakmunkásvizsga letételét követően, ami maga után vonta a szakmunkásképzők érettségit adó intézményekké való átalakulását. 1 (Benedek, 2006) Ami érthető, hiszen a munkaerővel szemben megfogalmazott igények változása, ( ) a gazdasági, a technikai és a társadalmi környezetben zajló átalakulás elkerülhetetlenül eléri az iskolákat, akár akarják azok, akár nem. (Halász, 2001a: p.178.). Az ezredfordulón nagy hangsúlyt kapott a kompetenciák és képességek létjogosultsága. A versenyképesség forrásává a tudás és az emberi erőforrás vált. A közszolgáltatások célja magában foglalta a minőségre való törekvést, a hatékony erőforrás-gazdálkodást, az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, a stabilitást, az alkalmazkodóképességet, valamint a technológiai fejlődést. A szakképzésben problémát jelentett az intézmények elméleti és frontális munkára való törekvése, holott egyre nagyobb szükség lett volna a gyakorlatorientált, technikai eszközöket igénylő oktatásra, hogy ne nőjön a szakadék a kereslet és a kínálat között. Az iskola azonban lassabban igazodik a változásokhoz, ezért egyre fontosabb szerep jutott az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek és a felnőttképzésnek. (Benedek, 2006). A Nemzeti Szakképzési Intézet 1998 és 2003 közötti kutatási tapasztalatai világítottak rá a szakképzési rendszer másik feloldhatatlannak tűnő gondjára. Ellentmondás van a megtanítandó hagyományos tananyag és a tanulók tanulási hajlandósága között. A szakképző iskolák eredménytelenségéhez hozzájárul a diákok nem megfelelő magatartása, az ebből fakadó tanár-diák érdekellentét és a tanári fluktuáció. A tanulók tanulói hajlandóságának romlása össztársadalmi probléma, visszavezethető a negatív hatások (a bűnözői életmód kifizetődése, a közhivatalokban elburjánzó korrupció, a kis lebukási kockázat) térnyerésére. Világtendencia, hogy a fiatalok ismeretszerzési bázisa a média és nem az iskola. A szakmai iskolák tanárai számára egyre nehezebb az oktatási és nevelési feladatok megvalósítása. (André; Kerékgyártó, 2007). Gondot jelent, hogy az intézmények finanszírozása a gyereklétszám alapján történik, ezért az iskolák a magas tanulólétszám- 1 A szakdolgozat írójának megjegyzése: ld. az egykori Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola, Kaposvár 11

11 ban érdekeltek, ami különösen a nagyszámú hátrányos tanulócsoportok esetében gátolhatja a hatékony, minőségi munkát. Ha a tanuló anyagi körülményei, szociális helyzete, kulturális életkörülményei nem megfelelőek, várhatóan az átlagnál gyengébb teljesítményt fog elérni, vagy a képzéssel kapcsolatos motiváció hiányát okozhatja. A szakképző intézményekben tanulók közül sokan küszködnek rendezetlen családi körülményekkel (csonka család) és rossz/szűkös anyagi helyzettel, valamint többnek van gyengébb kulturális ellátottságú családi háttere. (Lükő, 2007: p. 112). A tanároknak a szakmai ismeretek átadásán kívül pótolniuk kell az általános képzés utolsó két éves anyagát (felzárkóztatás), fel kell kelteniük a tanulók érdeklődését és pótolni kell a nevelési hiányosságokat. Ehhez speciális oktatási és nevelési módszereket kellene megvalósítani, amik azonban csak ötlet szintjén léteznek. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU hatása a magyar szakképzésre Hosszú folyamat volt amíg az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának tervétől az egyesült Európa eljutott a közösségi foglalkoztatáspolitika céljainak lefektetéséhez. Az Európai Tanács ma már ajánlásokat, foglalkoztatási irányelveket fogalmaz meg, a tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket készítenek, amelyben foglalkoztathatóságot segítő stratégiákat dolgoznak ki. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU határozottan kiáll a tagállamok oktatási rendszerei közötti átjárhatóság megteremtése mellett, hogy ne gördüljön akadály a közösségi szintű munkavállalás elé. A továbbiakban új szakmák elsajátítása és az egész életen át tartó tanulás megalapozása lesz a cél. (Habók; Szuchy, 2007) Az EU oktatási prioritásai között szerepel továbbá a versenyképesség és az innováció megteremtése, a társadalmi kohézió erősítése, a nyelvtanulás és a multimédiás anyagok fejlesztése, és nem utolsó sorban az oktatás minőségének és hatékonyságának emelése. (Halász, 2001a). Ennek értelmében 2003-tól a magyar szakképzésben is megindultak a fejlesztési programok. A Szakiskolai Fejlesztési Programmal az Oktatási Minisztérium a szakiskolákat is megnyitotta a modernizációs folyamatok előtt. Az NFT keretén belül indult a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) program, melynek célja a szakmai képzés hatékonyságának és minőségének javítása, a képző intézmények és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat kialakítása a középfokú szakképzés térségi integrációja révén. (Halász; Lannert, 2006). Erre azért van nagy szükség, mert a jelenlegi oktatáspoli- 12

12 tika szakképzést érintő legnagyobb kihívása a szakképzések szétaprózottságának megszüntetése, a regionális hatáskör erősítésével a szakképző központokra való koncentrálás elérése. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p. 1-2.) A magyar szakképzésben általános probléma, hogy a mobilitási lehetőség és hajlandóság kicsi, a szaktudás nem megfelelő színvonalú. Ennek legfőbb oka, hogy a szakmatanulási motiváció folyamatosan csökken, a gyakorlati oktatás feltételei hiányosak. Ebből következik, hogy a munkaerőpiac által igényelt szaktudás hiánycikk, mert a szakképző intézmények nagy számban bocsátanak ki nem piacképes végzettséget szerzett vagy nem kellően felkészült, ezért munkát találni sem tudó embereket. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 5). Európai összehasonlításban a magyar szakképzés legnagyobb baja a már említett szétaprózottság. Túl sok helyen, alacsony tanulólétszámmal folyik a szakképzés. Ez egyben több költséget jelent, ráadásul akadályozza a magasabb színvonal megvalósulását és a munkaerőpiaci igényekhez való jobb alkalmazkodást. (André; Kerékgyártó, 2007). A munkaerőpiac átalakulásához való alkalmazkodás rugalmas képzési rendszert követel. A 2006 és 2010 közötti Tudást Mindenkinek Cselekvési terv keretén belül az oktatási rendszer korszerűsítése érdekében a szakképzést is érintő reformintézkedések meghozatalára került sor: A szakiskola 9. évfolyamán kötelezővé vált a pályaorientáció, a 10. évfolyamon pedig lehetővé válik a kötelező tanórai foglalkozások 40 százalékában gyakorlati oktatást végezni A 9. évfolyam helyett a tanuló előkészítő évfolyamon is választhatja a szakképzést Valamennyi szakiskola számára biztosítottá válik az EU egységes szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszer Kialakul a szakképzés moduláris rendszere, amelyhez pedagógusfelkészítő programokat vezetnek be Támogatják a TISZK-ek által folytatott fejlesztési tevékenységet a pedagógus továbbképzés, tananyagfejlesztés területén Kialakítják és támogatják a pályakövetési rendszert 13

13 Szakképzést előkészítő évfolyamokat indítanak az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők piacképes szakmához jutásának előkészítése érdekében Az élethosszig tartó tanulás jegyében az egyén életének minden szakaszában biztosítják a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést Folyamatosan vizsgálják a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását elősegítve ezzel a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítések rendszerét Megalapítják a nívódíjat azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon 2006-ban 16 Térségi Integrált Szakképző Központ kezdte el a működését, és a TISZK - rendszer további bővítését tervezik Erősítik a regionális együttműködést, az infrastruktúra-fejlesztést (Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium: Tudást Mindenkinek! Cselekvési terv , Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az emberi erőforrás fejlesztését és a közoktatás további modernizációját célozza 2007 és 2013 között A Közoktatási törvény módosítása változások a szakképzésben A rendszerváltás után nem volt határozott és egyértelmű az oktatáspolitikai koncepció ra sokszínű, de alulfinanszírozott, a gazdasággal laza kapcsolatban álló szakképző iskolai rendszer jött létre. Megszűntek a szakmunkásképzők, helyettük szakiskolák jöttek létre, amelyekben a 9. és 10. évfolyamon csak általános képzést folytattak ban már megjelent a pályaorientáció szakmai előkészítés és alapozás az első két évfolyamon. Az 1, 35 millió szakképzetlen állampolgár magasabb képzettséghez jutatása és a 10% fölötti munkanélküliségi ráta megkövetelte a szakképzés fejlesztésének igényét. Az ezredfordulón indult meg a szakképzés modernizációja. Az OKJ 2001-es és 2006-os évi korszerűsítése révén 1000-ről az európai átlagnak megfelelően ( ) 400-ra csökkent a szakképesítések száma. A szabad munkaerő-vándorlás elérése érdekében megvalósult az a törekvés, hogy az európai országok elfogadják a magyar szakképesítéseket. 14

14 EU-források bevonásával, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében került sor a szakmai és vizsgáztatási követelmények gyakorlat-orientálttá tételére és modularizációjára, mely megteremtette a rugalmasabb szakképzés előfeltételét. A modernizációs törekvés azonban nem valósította meg maradéktalanul a rugalmatlan iskolai képzés munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodását. (André; Kerékgyártó, 2007). Az iskola nem volt kötelezett, sem érdekelt a tőle kikerülő tanulók további sorsának alakításában, munkaerőpiaci érvényesülésük nyomon követésében. A gazdálkodó szervezetek pedig nem érzik magukat kompetensnek szakmai igényeik szakképzés területén való közvetlen érvényesítésében. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kereskedelmi és Iparkamara közvetlen bevonása a szakképzésbe, a szakképesítésekkel kapcsolatos irányítási és fejlesztési feladatok felelősségének átruházása, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) létrehozása, és szakmai tanácsadó testületeikbe a gazdálkodó szektor képviselőinek bevonása. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 9). A 2006/07-es tanév fordulópontot jelentett a szakképzésben, a képzési rendszer minden területét érintő változások indultak meg Magyarországon. Megjelent az új Országos Képzési jegyzék, számos jogszabály megváltozott, megkezdték működésüket a Térségi Integrált Szakképző Központok, szakképző iskolák egyesültek és szűntek meg, megkezdődött a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózató oktatása. (André; Kerékgyártó, 2007) 2007 nyarán került sor a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény legutóbbi módosítására (2007. évi LXXXVII. törvény). A kormányprogramban foglalt reformcsomag részeként a módosítás célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása. Milyen változásokkal kell számolnunk a szakképzés jogi szabályozását illetően? A legfontosabb cél az, hogy a gazdaság és a képzés közel kerüljön egymáshoz. A gazdaság szereplői határozzák meg, hogy milyen elvárásaik vannak, a piac kényszerítse ki a képzések minőségét és mennyiségét egyaránt. (Megújuló szakképzés november 21. A 2007/08-as tanévben új finanszírozási rendszert vezettek be a szakiskolák támogatásába. Ennek értelmében szakképzési forrásalapot csak meghatározott számú tanulóval rendelkező szakképző iskola kaphat. A jövőben azok a szakképző 15

15 iskolák, amelyeknél a tanulói létszám nem éri el az ezerötszázat, nem juthatnak hozzá a szakképzési alap forrásaihoz. (Schmidt Bea: A kis létszámú szakképző helyek csak társulás révén juthatnak forrásokhoz , Az intézmények közötti átjárhatóságot és új szakmák elsajátítását tette lehetővé a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrehozása. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolák, szakközépiskolák az általános műveltséget megalapozó szakasz után a szakoktatást már közös évfolyamokon valósíthatják meg. Fontos, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, - ha elhelyezkedtek, akkor ez a jelentés a munkáltató kötelezettsége, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikákat nyilvánossá tenni. Így az oda jelentkezők, illetve a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Összefoglalók az oktatási törvények módosításairól (2007. június 25.) A Közoktatási törvény 2007-es módosításainak összefoglalója. p. 1-2, Integráció a magyar szakképzésben Az előző fejezetben kitértem a mai magyar közoktatást érintő változásokra, a változások okaira. Részletesen tárgyaltam a magyar szakképzés jelenlegi helyzetét, problémáit és a modernizáció irányába tett lépéseket. Ebben a részben a szakképzés feltételeinek javítását célzó intézményi háttér, a Térségi Integrált Szakképző Központok bemutatására vállalkozom Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Az intézményrendszerek sajátosságait, a szakmai követelményeket és a képzési programokat tekintve a mai magyar szakképzés számos gonddal szembesült: A képzések tartalma nem illeszkedett a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez. 16

16 Csökkent a szakképzett munkaerő száma. Elégtelen volt a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett fiatalok oktatása és képzése. Nem alapozták meg az élethosszig tartó tanulást. Korszerűtlen, elavult tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája érvényesült. A gyakorlati képzés elszakadt a munka világától óta több mint felére csökkent a tanulók gyakorlati képzésének vállalati képzőhelyen történő megoldása. A szakképző intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplőivel összehangoltan együttműködni. Nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között. Számos intézmény küszködik kis mérete miatt program- és segédanyag fejlesztésekkel. A szakmai vizsgákon nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni, mert nem azonos színvonalon felszerelt iskolákban történik a gyakorlati vizsga. A felsorolt problémák felszámolására a következő alternatíva kínálkozik: A szakképzés jelenlegi intézményi és tartalmi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttműködés erősítése. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 1.) Az elmúlt évtizedben már voltak szakmacsoportos alapon szerveződő kísérleti projektek (Világbank, PHARE) az összehangoltabb intézményi együttműködés kialakítása érdekében, de a területi együttműködést nem sikerült megvalósítani. Ráadásul a programok célcsoportja az egyes iskolák voltak, ami az intézmények közötti versenyképességet erősítette után a már korábban említett Szakiskolai Fejlesztési Program és a NFT szakképzési intézkedései keretében átfogó reform indult a súlyos bajokkal küszködő szakképzési rendszer helyzetének javítására. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, 17

17 Térségi Integrált Szakképző Központok Az intézmények közötti együttműködési formák erősítésére és fejlesztésére különösen hazánk Európai Uniós csatlakozását követően került sor. Csak a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer kialakulásával van esélye Magyarországnak a versenyképes fejlődésre és az EU források befogadására. A hatékonyság ismérve, hogy a tanulókat megfelelően készítsék fel a tudásalapú társadalom követelményeinek való megfelelésre, illetve munkaerő-piaci szempontból naprakész szakmai ismeretekkel felvértezve kerüljenek az iskolapadból a munkahelyre. A hatékonyabb intézményi működés, az infrastrukturális fejlesztés és a minőségi szakképzés elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program intézkedéseként Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) hoztak létre, melyben valamennyi intézményfenntartó (a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, a közoktatási intézmények fenntartói, a felsőoktatási intézmények) közreműködhet. A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak érdekcsoporti együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 2.) A TISZK legfontosabb előnyei közé tartozik a források felhasználásában hatékonyabb koordináció regionális és helyi szinten. A TISZK-en belül megvalósulhat a felnőttképzés és az esélyegyenlőség megteremtése (roma és hátrányos helyzetű tanulók integrálása a szakképzésbe). Legfontosabb vívmány, hogy megteremtődik a TISZK intézményei közötti azonos mérési-értékelési rendszer, elősegítve a vizsgarendszer egységesítését. A TISZK célja a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerőpiachoz. A szakképzésben résztvevő iskolák fejlesztéséhez külön források nyújtanak segítséget. A TISZK főbb elemei az irányítást biztosító nonprofit szervezet (pl. Kht.), egy újonnan kialakított, csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhely, és a hat-nyolc szakképzést folytató intézmény, melyek lehetnek szakközépiskolák, szakiskolák, felsőfokú szakképesítést nyújtó felsőoktatási 18

18 intézmények. A központi képzőhelyen mely a konzorciumi együttműködésben résztvevők közös egyetértésével kijelölt ingatlanon működik pályaorientációs, szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik. A működéshez szükséges ingatlan lehet az új feladatok ellátására kijelölt szakképző intézmény épülete, épületrésze. A TISZK épületeiben a XXI. századi igényeknek megfelelő, az elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint a térség munkaerő-piaci igényeivel összhangban lévő épületbővítéseket és rekonstrukciókat hajtanak végre, hogy kielégíthessék a szakképzést folytató intézményekben rendelkezésre nem álló csúcstechnológiához kötődő oktatási igényeket. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében A Dél-dunántúli régió az egy főre jutó ipari termelésben jelentősen elmarad az országos átlagtól, számos tartósan lemaradó kistérség van. Az ipari ágazatok közül az agrárgazdaság és az élelmiszergazdaság szerepe jelentős. A térségben magas arányt képvisel az egészségügyi és közgazdasági, átlagos szint alatt van viszont a gépészeti, az elektronikai és informatikai képzés. Az ipari fejlettség elmaradása több okra vezethető vissza: tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való nem megfelelő hozzáférés, nem megfelelő menedzsment, üzleti tervek hiánya, alacsony informatikai kultúra és korszerűtlen infrastruktúra. (Garay, 2007a) Somogy megye a gazdasági mutatók tekintetében országos szinten a 17. helyen áll. A gazdasági recesszió oka többek között az idegenforgalmi hanyatlás, a nagyüzemi mezőgazdaság átalakulása, a kisszámú ipari központ és a közlekedési hálózat elégtelensége. A térség fejlődésének előfeltétele az oktatás fejlesztése és a piacgazdaság gyorsan változó igényeinek megfelelő, rugalmasan változó szakképzési rendszer kialakítása. Nagy problémát jelent, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulást nem követte az iskolaszerkezet változása. Egyre nőtt a diplomás munkaerő száma, miközben bizonyos szakmák tekintetében (gépészet, építőipar, kereskedelem, CNC-NC forgácsoló, fémmegmunkáló, kőműves, burkoló, asztalos) szakemberhiány mutatkozott. (Garay, 2007b) Helyi és országos szinten is hasonló problémák jelentkeznek a szakképzésben. A képzési kapacitás a párhuzamos képzések jelenléte miatt gyakran kihasználatlan. 19

19 A képzések kínálatát a gazdaság igényeihez kellene igazítatni. A humán erőforrás versenyképességének fokozása érdekében fejleszteni kell a régió mezőgazdasági, műszaki és informatikai oktatási intézményrendszerét. Szükséges tehát egy olyan külső koordináció a szakképzési rendszerben, mellyel az intézmények erősíthetik kapcsolatukat és keresik az együttműködési lehetőségeket. (Kaposvár TISZK: A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ megalakulása, szerepe a Déldunántúli régió szakképzésében; A régiós szakképzés helyzete, A kaposvári TISZK létrehozásával több iskola (köztük az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola) önállóságát megtartva tömörült egy szervezetbe, ami racionálisabb munkaszervezést és átjárhatóságot eredményezett március 4.-én a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH), az Oktatási Minisztérium (OM) szakmai támogatásával és az OM Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) közreműködésével pályázatot hirdetett 16 Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása címmel. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szoros kooperációt alakított ki Szigetvár és Dombóvár Városok Önkormányzataival a közös szakképzési központ létrehozására március 30. A 16 nyertes pályázó között a Dél-Dunántúli régióban két pályázat volt eredményes: 1. HEFOP/2004/ Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 2. HEFOP/2004/ Térségi Integrált szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása A sikeres konzorcium eredményeként hat kaposvári, egy szigetvári és egy dombóvári, összesen nyolc oktatási intézmény kezdte meg a közös beruházást a Rippl- Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola székhelyén (ld. 9. sz. melléklet), annak átalakított helységeiben. Az intézmény egy teljesen átépítésre kerülő, korábban is tanműhelyként funkcionáló mélycsarnokot, az iskola ötödik emeletét, mozgássérültek számára kialakítandó felvonó helyet, szociális helyiségeket, parkolókat, udvari létesítményeket kapott, illetve kezdett építeni. (Garay, 2007a) 20

20 A program céljai A Kaposvár TISZK olyan szakképzési környezetet alakít ki, ( ) amely támogatja az NFT HEFOP és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program célkitűzéseit. A fejlesztés hatására létrejövő korszerűbb intézményhálózat biztosítja a szakképzés hatékony működését és működtetését, lehetővé válik a szakképzés összehangolása térségi és regionális szinten. A fejlesztés hozzásegít a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési mutatóinak javulásához, illetve a gazdaság szereplőivel való új együttműködési programok indításához. (Kaposvár TISZK: A program céljai március 2. 15:45) 3. Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium múlt és jelen Az iskola, mint intézmény szerepe, feladata Az iskola értéket, normát közvetít, motivál és ösztönöz. Nem szolgáltató vállalat, hanem nevelő intézmény, melynek fennmaradásának biztosítása érdekében tőle idegen feladatok (kereskedelmi tevékenység) megoldására és koordinálására is vállalkoznia kell. (Rókusfalvy, 1998) A jó iskola a külső társadalmi hatásokat építővé tudja tenni és ezekkel is tudja erősíteni a saját egészséges nevelő hatásait a tanulókban. (Rókusfalvy, 1998 p.157) 3.1. Az iskolák rövid története Dolgozatom alapja két kaposvári egymástól kb. 300 m távolságra lévő szakképzési intézmény az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola összevonása. A két eltérő múlttal, de hasonló képzési szerkezettel rendelkező intézmény 2007 szeptemberétől közös vezetéssel, egy név alatt (Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) várta a 2007/08-as tanévben főleg műszaki területen tanulni kívánó diákokat. A két egykori intézmény két önálló gazdálkodású és képzési rendszerű szervezet volt, mely mostanra egy megnövekedett tanuló- és tanári létszámmal rendelkező, széles képzési struktúrát kínáló, a régióban egyedülálló középiskola lett (ld. 10. sz. melléklet). 21

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Bemutatkozunk Kecskemét városa 2004. szeptemberben nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programra (HEFOP) a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására és infrastrukturális

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Felvételi tájékoztató 2008. 1 Az Intézmény hivatalos adatai OM azonosító: 029804 Név: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Cím: 6600, Szentes, Szent I. herceg

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

DEBRECEN TISZK TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT ÉS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI ÜZLETI TERV

DEBRECEN TISZK TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT ÉS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI ÜZLETI TERV Határozati javaslat 10. számú melléklete DEBRECEN TISZK TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT ÉS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI ÜZLETI TERV DEBRECEN TISZK TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT

Részletesebben

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Szakképzés és gazdaság Cséfalvay Ágnes Szakképzési é osztályvezető ő Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyfőre jutó GDP az országos átlag %-ában Budapest: 230 % A reálgazdaság így a versenyképesség

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt)

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) 5/A.sz. melléklet Az intézmény elnevezése: Az intézmény rövid neve: Az intézmény rövidített neve: Közgazdasági Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév

NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév NEUMANN JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016. tanév Igazgató: Dr. Sipos Mihály Pályaválasztási felelős: Dr. Liptainé Reszegi Ágnes, általános igazgatóhelyettes Az Arany János

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2012. november 1-től hatályos szöveg)

ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2012. november 1-től hatályos szöveg) ALAPÍTÓ OKIRAT egységes szerkezetben a módosításokkal (2012. november 1-től hatályos szöveg) 1. Az intézmény neve: Péter András Gimnázium, és Szigeti Endre Szakképző Iskola Pecsétjének lenyomata: 2. Az

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KALMÁR ZSIGMOND TAGINTÉZMÉNY OM azonosító száma:029678 Cím: 68 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 7-9. Telefonszám 62-222-246 Fax

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29. Körmendy Éva, programvezető Kik vagyunk? Kik vagyunk? ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján a 21. tanévét zárta SEAGULL Szakképző

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Az üzleti szolgáltató szektorban rejlő regionális lehetőségek Suhajda Attila 2011.06.21. Sopron,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

TOLNA MEGYEI SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM JÓKAI MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY

TOLNA MEGYEI SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM JÓKAI MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY TOLNA MEGYEI SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM JÓKAI MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY OM azonosító: 200914 Cím: 7150 Bonyhád, Jókai u 3. Telefon: 74 / 451-918 E-mail: info@jokai.szltiszk.hu

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév 2011-2012: 2012: Jubileumi tanév Intézm zményünk nk szület letése A tanműhely átadása A tanulmányi nyi épület átadása A képzk pzési szerkezet alakulása Gépipari Technikum 1951 Kiválik az intézményből a

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 249/2003. (X. 1.) számú h a t á r o z a t a a 2003/2004-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM WIGNER JENŐ MŰSZAKI, INFORMATIKAI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc utca 2. Telefon: 36/515-115 Fax: 36/515-116 E mail: wigner@wigner.sulinet.hu www.wignerkozepiskola.hu Igazgató:

Részletesebben

A TERPLÁN ZÉNÓ FERENCES SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A 2015/2016. TANÉVRE

A TERPLÁN ZÉNÓ FERENCES SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A 2015/2016. TANÉVRE A TERPLÁN ZÉNÓ FERENCES SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A 2015/2016. TANÉVRE OM azonosítónk: 102547 Kedves pályaválasztó diákok! 14 évesen egy olyan választás előtt álltok, amely

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2013-2014-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013-2014-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK A szakképzési rendszer átalakításának úgy kell végbemennie, hogy

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT COMENIUS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PÉCS

ALAPÍTÓ OKIRAT COMENIUS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PÉCS ALAPÍTÓ OKIRAT COMENIUS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PÉCS 1. Az intézmény neve: - Comenius Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: 027440 - alapításkor: Comenius Szakközépiskola és Humánszolgáltató

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM. Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája. Nappali és esti tagozat

SZAKMAI PROGRAM. Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája. Nappali és esti tagozat Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája SZAKMAI PROGRAM Nappali és esti tagozat Elfogadta az Eötvös József Iskolaalapítvány Nevelőtestülete 2005. március 30-án megtartott ülésén. Piller Sándor

Részletesebben

G br b it i y M ol o n l á n r Ir I én, V réb b M is i kol o c l i iz s Z óf ó ia i : K pzetteké k é a j öv

G br b it i y M ol o n l á n r Ir I én, V réb b M is i kol o c l i iz s Z óf ó ia i : K pzetteké k é a j öv Gábrity Molnár Irén, Veréb Miskolci Zsófia: Képzetteké a jövő Hipotézis: Vajdaságban a (magyar)lakosság iskolavégzettségi szintje nem kielégítő, a lendülni kívánó gazdasági elvárásokhoz képest. Ahogyan

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P Í T Ó O K I R A T (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A L A P Í T Ó O K I R A T (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) 1./ Az intézmény neve és székhelye, telephelye: Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium 9700 Szombathely,

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás Wayda Imréné Igazgató VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Képzési Igazgatóság Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására Reformintézkedések:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2014. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2014.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22.

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása 2015. április 22. Mi hozott össze bennünket? azonos tevékenység mindnyájan forgácsolással foglalkoztunk azonos probléma a szakemberek elfogytak - utánpótlás

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 42581/2010. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Tájékoztató a 2010/2011-es nevelési

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRAT módosításokkal egybeszerkesztett Jándi Szakképző Iskola 1 A Bereg Többcélú Egyesület (székhelye: 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc út 46. szám, nyilvántartásba vételi : 3249.), mint fenntartó a

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek)

Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott félkövér dőlt jelöléssel szerepelnek) B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Szinyei Merse Pál Gimnázium egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015-2016-os tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

Csillagfény Középiskola és szakiskola H - 4327. Pócspetri, Iskola u 4. Tel: (+36) 70/623-6327; (+36) 70/629-9114 E-mail:iskola.csillagfeny@gmail.

Csillagfény Középiskola és szakiskola H - 4327. Pócspetri, Iskola u 4. Tel: (+36) 70/623-6327; (+36) 70/629-9114 E-mail:iskola.csillagfeny@gmail. Csillagfény Középiskola és szakiskola H - 4327. Pócspetri, Iskola u 4. Tel: (+36) 70/623-6327; (+36) 70/629-94 E-mail:iskola.csillagfeny@gmail.com A Csillagfény Alapítvány által fenntartott Csillagfény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje

ALAPÍTÓ OKIRAT. 6./ Az intézmény székhelye: 7081 Simontornya, Hunyadi utca 15. 7./ Az intézmény alapítója: Simontornya Város Önkormányzata jogelődje Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyszékely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Pálfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. KÖTET Békéscsaba, 2012. 2 2008-2013 2013 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

Tisztelt Szülők! Kedves nyolcadikos tanulók!

Tisztelt Szülők! Kedves nyolcadikos tanulók! Dunaújvárosi Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola 2401 Dunaújváros, Bercsényi u. 2. Telefon/fax: 06 25/412-247 OM azonosító: 030188 E-mail: szki@banki-duj.sulinet.hu Honlap: www.banki-duj.sulinet.hu

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Vlcskó Pál Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium szakmai főigazgató-helyettes

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben