BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány VÁLTOZÁSMENEDZSMENT INTEGRÁCIÓ A JELENLEGI MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN EGY SZAKKÖZÉPISKOLA PÉLDÁJÁN Készítette: Bogdán Beáta Budapest, 2008.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁS AZ EU OKTATÁSPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRA A MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE AZ EZREDFORDULÓN A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN INTEGRÁCIÓ A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Térségi Integrált Szakképző Központok A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében EÖTVÖS LORÁND MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MÚLT ÉS JELEN AZ ISKOLÁK RÖVID TÖRTÉNETE INTÉZMÉNYI INTEGRÁCIÓ KÜLÖNBÖZŐ MÚLT, KÖZÖS JELEN ÉS JÖVŐ Az integráció előzményei, a két intézmény összeolvadásának okai AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, FELADATA, CÉLKITŰZÉSEI A szakmai képzés szerkezete az összevont intézményben A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT ELMÉLETE A VÁLTOZÁSOK TÍPUSAI A VÁLTOZÁSMENEDZSMENT FOLYAMATA A VEZETÉS SZEREPE A VÁLTOZÁSMENEDZSMENTBEN A vezető személye A döntéshozatal felelőssége Szervezés, mint a vezetői munka egyik legfontosabb része VÁLTOZÁSMENEDZSMENT AZ INTEGRÁCIÓ HATÁSAINAK VIZSGÁLATA PRIMER KUTATÁS SEGÍTSÉGÉVEL A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE A KÉRDŐÍVES KUTATÁS A kutatás körülményei A kérdőívek tartalma A kérdőívek elemzése, az eredmények feldolgozása A szervezet dolgozóit és tanulóit érintő változások hatásai a kérdőívek kiértékelése KÖVETKEZTETÉSEK: A KÉRDŐÍVEK EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEGZÉSE, TANULSÁGOK LEVONÁSA MÉLYINTERJÚ A mélyinterjú tartalma

3 A mélyinterjú összegzése KÖVETKEZTETÉSEK, A VÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE MEGOLDÁSI JAVASLATOK AZ INTEGRÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FELMERÜLT PROBLÉMÁK LEKÜZDÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAIRA VONATKOZÓAN ÖSSZEGZÉS, BEFEJEZÉS MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK

4 1. Bevezetés Nincs olyan ember a mai világban, aki kikerülhetné a közoktatási rendszer legalább egy elemét. Bizonyos ideig mindnyájan részesei vagyunk az oktatásban zajló állandó jogszabályváltozások által kísért folyamatoknak. Meggyőződésem, hogy az iskolai élet van leginkább kitéve a külső környezeti változásoknak, hiszen az oktatási intézmények célja a tanulóifjúság nevelésén túl, a naprakész tudás biztosítása és a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés. Bár az iskolák szerepe a kompetenciaalapú tudás megalapozására való törekvéssel megváltozott, mondhatni felértékelődött, az említett célokat az intézmények a folyamatos létfenntartásért küzdve tudják csak megvalósítani. Az utóbbi két évben jelentős változások, reformok indultak meg a mai magyar közoktatási rendszerben. Gazdasági, pénzügyi okokra és a demográfiai helyzet megváltozására hivatkozva iskolabezárásokra és iskola-összevonásokra került sor. Ez számos problémát vetett fel, megoldandó feladatok, új célok és kihívások elé állította a fenntartókat, az iskolavezetőket, az oktatókat és a tanulókat egyaránt. Kutatásom alapjául két szakközépiskola összevonása, konkrétabban azok szakképzési integrációjának megvalósítása szolgál. A téma éppen azért aktuális, mert a felsőoktatási intézmények integrálódása után véleményem szerint a középfokú intézmények további összevonására kerülhet sor, melyet az egyre csökkenő gyereklétszám és a növekvő költségek ésszerű lefaragása tesz indokolttá. Az oktatás szereplői tehát arra kényszerülnek, hogy a hatékonyság megőrzése céljából és a széleskörű, alapos tudás biztosítása érdekében egyesítsék erőiket és integrálódjanak. Ez különösen mint ahogy látni fogjuk a szakképzést érinti, ahol lehetőség nyílik a különböző szakmák minél mélyrehatóbb elméleti és gyakorlati elsajátítására kiegészülve az idegen nyelvi és a számítógépes képzés ma már nélkülözhetetlen ismeretanyagával. Ebben az új intézményi formában sikeresen valósulhat meg a szakok közötti átjárhatóság, a továbbképzés és az új szakmák elsajátítása. Dolgozatom célja a számos előnnyel és hátránnyal járó intézmény-összevonás elkerülhetetlen következményeinek vizsgálata. Úgy vélem, kutatásom minden kétséget kizáróan gyakorlati haszonnal is jár, mivel a közelmúlt eseményeit dolgozom fel és tudomásom szerint még nem készült hasonló dolgozat a témában. 5

5 Dolgozatomat úgy építettem fel, hogy az elméleti ismeretek összegzésén kívül empirikus kutatás elvégzésével törekszem a téma minél alaposabb körbejárására. Munkám első felében a mai magyar közoktatási helyzetet elemzem, majd rátérek a szakképzési integráció okaira, melyet a két szakközépiskola összeolvadásának vizsgálatával egészítek ki. Ebben nélkülözhetetlen segítségül szolgált a változásmenedzsment témában íródott a szervezetek életével foglalkozó, a vezetők feladatiról, célkitűzéseiről szóló gazdag szakirodalom. Elemzésemet a szervezet vezetőjével készített mélyinterjú, illetve az alkalmazottak, dolgozók és tanulók által kitöltött a szervezet életében bekövetkezett változásokra vonatkozó kérdőívek teszik teljessé. Mivel vizsgálatom tárgya egyben a munkahelyem, alkalmam van alapos kutatást és megfigyeléseket végezni. Kutatásom megkezdése előtt választ kerestem bizonyos kérdésekre, ezért a következő hipotéziseket vázoltam fel: 1. A megváltozott munkakörülményekhez és munkaerő-piaci igényekhez igazodó magas szintű minőségi szakképzés elérése érdekében elkerülhetetlen és szükségszerű az integráció. 2. Az egyre magasabb szintű technikai és számítógépes tudást, valamint megfelelő felkészültséget igénylő szakmák esetében elengedhetetlen egy technikailag kiválóan felszerelt integrált szakképző központ működtetése, mely segítve a munkaerő-piaci elhelyezkedést sokoldalú, és magas szintű tudást ad. 3. A szervezeti átalakítás jelentősen megváltoztatja a szervezet életét, mindennapjait. Megváltoznak a feladatok, a célok és a stratégia. A sikeres integráció kulcsa a változást irányító vezető személye, aki rendelkezik a hatékony vezetési stílushoz nélkülözhetetlen személyiségjegyekkel. 4. Az integráció jelentős mértékben megváltoztatja az eddigi oktatói és vezetői munkát. A fenntartható fejlődés érdekében különböző területeken komoly változtatásokra van szükség. Ízelítőül szeretnék egy idézettel szolgálni, mely rövid bepillantást nyújt az iskola sajátságos világába és jól rávilágít az intézménnyel szemben támasztott követelményekre: Az oktatási intézmények céljait sokkal nehezebb definiálni, mint a kereskedelmi szervezetekéit. Az oktatásban nincs meg a megfelelője a magán 6

6 szektor olyan lényeges céljainak, mint a nyereség és a kibocsátás maximalizálása, vagy a termékválaszték bővítése. Az iskoláktól viszont elvárják, hogy egyéni képességet fejlesszenek, hogy a társadalom által elvárt értékeket és hiteket beleneveljék a gyerekbe, hogy gondoskodjanak a tanulóifjúságról a nap egy meghatározott részében, és hogy felkészítsék a tanulókat a következő iskolafokra, a munkára vagy egyre gyakrabban a munkanélküliségre. (Balázs, 1998: p. 18) 2. Helyzetelemzés a mai magyar közoktatás A most következő részben a magyar közoktatás jelenlegi helyzetének összegzésére vállalkozom. Az utóbbi években lezajló külső környezeti változásokat a munkaerő-piaci átalakulás, a humánerőforrással szemben támasztott igények és megváltozott követelmények tükrében tekintem át. Az utóbbi években egyre erősödő és felgyorsuló változások mentek végbe a magyar közoktatásban. Ez köszönhető az egyszerre több hatás nyomán a globalizációs folyamatok fokozatos térnyerésével, a határok megszűnésével és az információs társadalom gyors elterjedésével létrejövő oktatásügyi változásoknak. A munkaerő-piaci helyzet változása folyamatos fejlődésre kényszeríti az oktatás és képzés szereplőit. Magyarország Európai Uniós tagországgá válása még indokoltabbá teszi a változásokkal való lépéstartást. Az oktatás minden területét átfogó átalakulás révén változik az intézménybe belépők aránya, változnak a rendszerbe belépés szabályai, az oktatási tartalom, az alkalmazott tanítási és nevelési módszerek. A változás okai lehetnek gazdasági és társadalmi eredetűek is. (Halász, 2001b). A gazdasági versenyképesség, a foglalkoztatottság fenntartása, valamint a társadalmi kohézió megőrzése egyre inkább felértékeli az oktatás szerepét. A szakképzett munkaerő képzése nem képzelhető el magas szintű, a környezet kihívásaira gyorsan reagálni tudó oktatási és képzési intézmények, szereplők nélkül. Halász Gábor és Lannert Judit a 2002 és 2006 közötti időszakot tartja a magyar közoktatás fejlődésének egyik legmozgalmasabb korszakának, mely során az egyik legfontosabb közoktatás-politikai és közoktatás-fejlesztési események történtek. Az állami hatóságoknak, a közoktatás szereplőinek és a központi intézményeknek új viselkedési szabályokat kellett megtanulniuk, a változások szervezeti és mentális alkalmazkodást követeltek, mely nem nélkülözte a válságot és a konf- 7

7 liktust. Miért volt szükség ezekre a változtatásokra? Az elmúlt évtizedek óta jelentősen átalakult az emberi munka és a tudás. A középpontba már nem elsősorban az elméleti és lexikai alapú ismeretek, hanem a cselekvőképesség, bizonyos kompetenciák alkalmazása került. Ez az újfajta szemléletmód tantervi, értékelési és szabályozási változások sorozatát indította el hazánkban. (Halász; Lannert, 2006). ( ) az OECD a fejlett demokráciákat és piacgazdaságokat tömörítő nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet, melyhez a kilencvenes évek elején nyújtottuk be tagsági kérelmünket azt ajánlotta Magyarország számára, készítsen nyilvános, rendszeresen megjelenő, értékelő elemzést a közoktatás állapotáról. (Halász; Lannert, 2006: p.13). Ennek folyamán került sor a Jelentés a magyar közoktatásról c. kiadvány megjelenésére, amelyben a szakemberek az OECD országok által indított a tanulói teljesítmények nemzetközi értékelését szolgáló PISA-vizsgálat magyar szempontból lehangoló eredményeire is rávilágítottak. Míg néhány évvel ezelőtt a magyar közoktatás magas színvonalára lehettünk méltán büszkék, mára megkérdőjeleződött ez az álláspont. A PISA mérföldkő vonatkozásában mind a évi, mind a 2003.évi felvétel alapján Magyarországon a 15 éveseknek 23%-a nem éri el a kettes olvasási szintet. EU-átlagban ez az arány 17%. (Palotás, 2006: p.25) Kétségtelen, hogy megújulásra, fejlesztésre szorult a hazai közoktatási rendszer, ezért Magyarország az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretén belül 2004 és 2006 között jelentős összegeket (80 milliárd Forint értékű EU-s forrást) különített el a hazai fejlesztési igények és az uniós célok megvalósítására. Útjára indult az idegen nyelvtanulás minél szélesebb körű támogatása, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, a középfokú szakképzési intézmények reformja, valamint a 2002-től egyre hangsúlyozottabbá váló kompetenciaalapú oktatás. Utóbbi a 2005-ben bevezetésre került és teljes egészében megreformált új érettségi rendszer formájában teljesedett ki, mely egyrészt a többszintűség, standardizálás és kompetenciaorientáltság alapján kiváltotta a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját, másrészt modernizációs célokat szolgált. A komplex problémamegoldó képességeket mérő új érettségi alapos kompetenciafejlesztést követel, melynek előfeltétele a tanulási környezet minőségi változása, a tanári munka átalakulása, az iskolai szervezet- és vezetésfejlesztés. Ennek érdekében fejleszteni kívánták az információs és kommunikációs technológiák oktatásban történő használatát, növelték a rendelkezésre álló erőforrásokat, ezzel lehetővé vált a széles 8

8 sávú internetkapcsolathoz való hozzáférés, a multimédiás kommunikációhoz szükséges hardvereszközök beszerzése. Fontos megjegyezni, hogy a reformintézkedések legfőbb kiváltó oka a fejlesztési és modernizációs célok mellett a születések tartósan alacsony száma, ezzel a tanulólétszám folyamatos csökkenése volt, ami az intézmények bevételkieséséhez vezetett, válságba sodorta azok működését és mérethatékonysági problémákat vetett fel. A kormány a közgazdasági reform részeként a települések közötti oktatást és munkaerő-gazdálkodást érintő kistérségi együttműködést sürgette. (Halász; Lannert, 2006) Az EU oktatáspolitikájának hatása a mai magyar közoktatásra A Római Szerződés aláírásakor és később is szigorúan tagállami hatáskörre korlátozódott az oktatás és képzés kérdésköre. A XX. század végén végbemenő gazdasági és társadalmi változások következtében azonban egyre kiemelkedőbb szerep jutott az oktatásnak és képzésnek. Az Európa Tanács évi Lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamok célul tűzték ki a tartós gazdasági növekedés elérését, több munkahely teremtését és az élethosszig tartó tanulás alapelvének megalkotását. Megállapodás született, hogy az erősödő társadalmi kohézió révén az EU a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé kíván válni, ezért a 2007-től életbe lépő Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramban a tudásalapú társadalom, az oktatási és képzési rendszer átfogó korszerűsítésének elveit és céljait fektették le. A második évezred elején végbemenő világpolitikai és világgazdasági változások azonban szerénységre és visszafogottságra ösztönözték a tizenötök Unióját. A 2000-es évek elején a tagországok elsődleges célja Európa lemaradásának megakadályozása a globális gazdasági versenyben, melyet milliók munkába való visszaintegrálásával, folyamatos képzéssel és fejlődéssel kívánnak elérni. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), Magyarország a 90-es évek közepe óta vesz részt az Európai Unió által finanszírozott és koordinált Socrates és Leonardo da Vinci oktatási és szakképzési közösségi programokban. Az EU azon törekvése, hogy megvalósítsa a magas színvonalú oktatást, erősítse az európai dimenziót az oktatásban, különösen a tagállamok nyelvének terjesztése és tanulása révén kiemelt feladat a hazai oktatásfejlesztés 9

9 számára is. (Benedek, 2003: p.160). Még teljes jogú uniós taggá válásunk (2004) előtt csatlakoztunk az EU 2010 ig tervezett oktatáspolitikai és oktatásfejlesztési programjához. Az Oktatás és Képzés 2010 programcsomag az oktatás minden szintjét és formáját átfogó tíz évre szóló munkaprogram, mely 13 konkrét célt fogalmaz meg. Ezeket a tagállamok saját adottságaikhoz, szükségleteikhez igazodva valósíthatják meg. Legfontosabb cél a szakképzés minőségének javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárhatóságának és átláthatóságának biztosítása. A korábban említett Nemzeti Fejlesztési Terv ezzel összhangban igyekszik szolgálni a kitűzött fejlesztési célokat. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Az Európai Unió és az oktatás, képzés (2008. január 25), A magyar szakképzés helyzete az ezredfordulón Az utóbbi tizenöt évben a magyar oktatási rendszer minden területe ki volt téve a gazdasági és munkaerő-piaci változásoknak. Véleményem szerint a legmélyrehatóbb átalakulás a szakképzést érintette, mert a szakképzési rendszer megváltozása szorosan kapcsolódik a piacgazdaságban végbemenő folyamatokhoz. A változás továbbgyűrűzött a felsőfokú oktatásra és a pályakezdő diplomások számára is hatással volt. Az elmúlt század utolsó tíz évében alaposan csökkent a szakképzésben résztvevők száma. Miközben nagy arányban nőtt az érettségit adó szakiskolákban tanulók száma, közel felére esett a szakmunkásképző intézményekben tanulók aránya (ld. 11. sz. melléklet). A munkaerőpiac szerkezete a rendszerváltás után viszonylag gyors ütemben rendeződött át; csökkent a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók, és megnőtt a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya. A szakmai képzés átalakítása a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően az oktatáspolitika egyik mérföldköve lett nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p.1) Ennek oka a rendszerváltás óta megjelenő külföldi beruházások által megnövekedett új igények és követelmények térnyerése volt. Az új technológiák és termelési módok elterjedésével a magasabb szintű képzés felértékelődött és a társadalmi előrejutás feltételévé vált. A 11. sz. mellékletben található diagramok és az összefoglaló táblázat jól szemléltetik a szakiskolai képzést választók számának csökkenését országos szinten és a 10

10 megye tekintetében. A vizsgált tizennégy év alatt szinte megfordult a szakközépiskolai képzést választók és a szakmunkásban végzett tanulók aránya. A szakiskolák és szakközépiskolák számának számottevő növekedése a képzési rendszerek megváltozásával magyarázható. Egyre többen szerezték meg az érettségi bizonyítványt a szakmunkásvizsga letételét követően, ami maga után vonta a szakmunkásképzők érettségit adó intézményekké való átalakulását. 1 (Benedek, 2006) Ami érthető, hiszen a munkaerővel szemben megfogalmazott igények változása, ( ) a gazdasági, a technikai és a társadalmi környezetben zajló átalakulás elkerülhetetlenül eléri az iskolákat, akár akarják azok, akár nem. (Halász, 2001a: p.178.). Az ezredfordulón nagy hangsúlyt kapott a kompetenciák és képességek létjogosultsága. A versenyképesség forrásává a tudás és az emberi erőforrás vált. A közszolgáltatások célja magában foglalta a minőségre való törekvést, a hatékony erőforrás-gazdálkodást, az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, a stabilitást, az alkalmazkodóképességet, valamint a technológiai fejlődést. A szakképzésben problémát jelentett az intézmények elméleti és frontális munkára való törekvése, holott egyre nagyobb szükség lett volna a gyakorlatorientált, technikai eszközöket igénylő oktatásra, hogy ne nőjön a szakadék a kereslet és a kínálat között. Az iskola azonban lassabban igazodik a változásokhoz, ezért egyre fontosabb szerep jutott az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek és a felnőttképzésnek. (Benedek, 2006). A Nemzeti Szakképzési Intézet 1998 és 2003 közötti kutatási tapasztalatai világítottak rá a szakképzési rendszer másik feloldhatatlannak tűnő gondjára. Ellentmondás van a megtanítandó hagyományos tananyag és a tanulók tanulási hajlandósága között. A szakképző iskolák eredménytelenségéhez hozzájárul a diákok nem megfelelő magatartása, az ebből fakadó tanár-diák érdekellentét és a tanári fluktuáció. A tanulók tanulói hajlandóságának romlása össztársadalmi probléma, visszavezethető a negatív hatások (a bűnözői életmód kifizetődése, a közhivatalokban elburjánzó korrupció, a kis lebukási kockázat) térnyerésére. Világtendencia, hogy a fiatalok ismeretszerzési bázisa a média és nem az iskola. A szakmai iskolák tanárai számára egyre nehezebb az oktatási és nevelési feladatok megvalósítása. (André; Kerékgyártó, 2007). Gondot jelent, hogy az intézmények finanszírozása a gyereklétszám alapján történik, ezért az iskolák a magas tanulólétszám- 1 A szakdolgozat írójának megjegyzése: ld. az egykori Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola, Kaposvár 11

11 ban érdekeltek, ami különösen a nagyszámú hátrányos tanulócsoportok esetében gátolhatja a hatékony, minőségi munkát. Ha a tanuló anyagi körülményei, szociális helyzete, kulturális életkörülményei nem megfelelőek, várhatóan az átlagnál gyengébb teljesítményt fog elérni, vagy a képzéssel kapcsolatos motiváció hiányát okozhatja. A szakképző intézményekben tanulók közül sokan küszködnek rendezetlen családi körülményekkel (csonka család) és rossz/szűkös anyagi helyzettel, valamint többnek van gyengébb kulturális ellátottságú családi háttere. (Lükő, 2007: p. 112). A tanároknak a szakmai ismeretek átadásán kívül pótolniuk kell az általános képzés utolsó két éves anyagát (felzárkóztatás), fel kell kelteniük a tanulók érdeklődését és pótolni kell a nevelési hiányosságokat. Ehhez speciális oktatási és nevelési módszereket kellene megvalósítani, amik azonban csak ötlet szintjén léteznek. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU hatása a magyar szakképzésre Hosszú folyamat volt amíg az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának tervétől az egyesült Európa eljutott a közösségi foglalkoztatáspolitika céljainak lefektetéséhez. Az Európai Tanács ma már ajánlásokat, foglalkoztatási irányelveket fogalmaz meg, a tagállamok Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterveket készítenek, amelyben foglalkoztathatóságot segítő stratégiákat dolgoznak ki. (André; Kerékgyártó, 2007). Az EU határozottan kiáll a tagállamok oktatási rendszerei közötti átjárhatóság megteremtése mellett, hogy ne gördüljön akadály a közösségi szintű munkavállalás elé. A továbbiakban új szakmák elsajátítása és az egész életen át tartó tanulás megalapozása lesz a cél. (Habók; Szuchy, 2007) Az EU oktatási prioritásai között szerepel továbbá a versenyképesség és az innováció megteremtése, a társadalmi kohézió erősítése, a nyelvtanulás és a multimédiás anyagok fejlesztése, és nem utolsó sorban az oktatás minőségének és hatékonyságának emelése. (Halász, 2001a). Ennek értelmében 2003-tól a magyar szakképzésben is megindultak a fejlesztési programok. A Szakiskolai Fejlesztési Programmal az Oktatási Minisztérium a szakiskolákat is megnyitotta a modernizációs folyamatok előtt. Az NFT keretén belül indult a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) program, melynek célja a szakmai képzés hatékonyságának és minőségének javítása, a képző intézmények és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat kialakítása a középfokú szakképzés térségi integrációja révén. (Halász; Lannert, 2006). Erre azért van nagy szükség, mert a jelenlegi oktatáspoli- 12

12 tika szakképzést érintő legnagyobb kihívása a szakképzések szétaprózottságának megszüntetése, a regionális hatáskör erősítésével a szakképző központokra való koncentrálás elérése. (Szakmai képzés Magyarországon, Statisztikai tükör 2007/88: p. 1-2.) A magyar szakképzésben általános probléma, hogy a mobilitási lehetőség és hajlandóság kicsi, a szaktudás nem megfelelő színvonalú. Ennek legfőbb oka, hogy a szakmatanulási motiváció folyamatosan csökken, a gyakorlati oktatás feltételei hiányosak. Ebből következik, hogy a munkaerőpiac által igényelt szaktudás hiánycikk, mert a szakképző intézmények nagy számban bocsátanak ki nem piacképes végzettséget szerzett vagy nem kellően felkészült, ezért munkát találni sem tudó embereket. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 5). Európai összehasonlításban a magyar szakképzés legnagyobb baja a már említett szétaprózottság. Túl sok helyen, alacsony tanulólétszámmal folyik a szakképzés. Ez egyben több költséget jelent, ráadásul akadályozza a magasabb színvonal megvalósulását és a munkaerőpiaci igényekhez való jobb alkalmazkodást. (André; Kerékgyártó, 2007). A munkaerőpiac átalakulásához való alkalmazkodás rugalmas képzési rendszert követel. A 2006 és 2010 közötti Tudást Mindenkinek Cselekvési terv keretén belül az oktatási rendszer korszerűsítése érdekében a szakképzést is érintő reformintézkedések meghozatalára került sor: A szakiskola 9. évfolyamán kötelezővé vált a pályaorientáció, a 10. évfolyamon pedig lehetővé válik a kötelező tanórai foglalkozások 40 százalékában gyakorlati oktatást végezni A 9. évfolyam helyett a tanuló előkészítő évfolyamon is választhatja a szakképzést Valamennyi szakiskola számára biztosítottá válik az EU egységes szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszer Kialakul a szakképzés moduláris rendszere, amelyhez pedagógusfelkészítő programokat vezetnek be Támogatják a TISZK-ek által folytatott fejlesztési tevékenységet a pedagógus továbbképzés, tananyagfejlesztés területén Kialakítják és támogatják a pályakövetési rendszert 13

13 Szakképzést előkészítő évfolyamokat indítanak az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők piacképes szakmához jutásának előkészítése érdekében Az élethosszig tartó tanulás jegyében az egyén életének minden szakaszában biztosítják a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést Folyamatosan vizsgálják a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását elősegítve ezzel a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítések rendszerét Megalapítják a nívódíjat azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon 2006-ban 16 Térségi Integrált Szakképző Központ kezdte el a működését, és a TISZK - rendszer további bővítését tervezik Erősítik a regionális együttműködést, az infrastruktúra-fejlesztést (Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium: Tudást Mindenkinek! Cselekvési terv , Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az emberi erőforrás fejlesztését és a közoktatás további modernizációját célozza 2007 és 2013 között A Közoktatási törvény módosítása változások a szakképzésben A rendszerváltás után nem volt határozott és egyértelmű az oktatáspolitikai koncepció ra sokszínű, de alulfinanszírozott, a gazdasággal laza kapcsolatban álló szakképző iskolai rendszer jött létre. Megszűntek a szakmunkásképzők, helyettük szakiskolák jöttek létre, amelyekben a 9. és 10. évfolyamon csak általános képzést folytattak ban már megjelent a pályaorientáció szakmai előkészítés és alapozás az első két évfolyamon. Az 1, 35 millió szakképzetlen állampolgár magasabb képzettséghez jutatása és a 10% fölötti munkanélküliségi ráta megkövetelte a szakképzés fejlesztésének igényét. Az ezredfordulón indult meg a szakképzés modernizációja. Az OKJ 2001-es és 2006-os évi korszerűsítése révén 1000-ről az európai átlagnak megfelelően ( ) 400-ra csökkent a szakképesítések száma. A szabad munkaerő-vándorlás elérése érdekében megvalósult az a törekvés, hogy az európai országok elfogadják a magyar szakképesítéseket. 14

14 EU-források bevonásával, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében került sor a szakmai és vizsgáztatási követelmények gyakorlat-orientálttá tételére és modularizációjára, mely megteremtette a rugalmasabb szakképzés előfeltételét. A modernizációs törekvés azonban nem valósította meg maradéktalanul a rugalmatlan iskolai képzés munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodását. (André; Kerékgyártó, 2007). Az iskola nem volt kötelezett, sem érdekelt a tőle kikerülő tanulók további sorsának alakításában, munkaerőpiaci érvényesülésük nyomon követésében. A gazdálkodó szervezetek pedig nem érzik magukat kompetensnek szakmai igényeik szakképzés területén való közvetlen érvényesítésében. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Kereskedelmi és Iparkamara közvetlen bevonása a szakképzésbe, a szakképesítésekkel kapcsolatos irányítási és fejlesztési feladatok felelősségének átruházása, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) létrehozása, és szakmai tanácsadó testületeikbe a gazdálkodó szektor képviselőinek bevonása. (André; Kerékgyártó, 2007: p. 9). A 2006/07-es tanév fordulópontot jelentett a szakképzésben, a képzési rendszer minden területét érintő változások indultak meg Magyarországon. Megjelent az új Országos Képzési jegyzék, számos jogszabály megváltozott, megkezdték működésüket a Térségi Integrált Szakképző Központok, szakképző iskolák egyesültek és szűntek meg, megkezdődött a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózató oktatása. (André; Kerékgyártó, 2007) 2007 nyarán került sor a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény legutóbbi módosítására (2007. évi LXXXVII. törvény). A kormányprogramban foglalt reformcsomag részeként a módosítás célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása. Milyen változásokkal kell számolnunk a szakképzés jogi szabályozását illetően? A legfontosabb cél az, hogy a gazdaság és a képzés közel kerüljön egymáshoz. A gazdaság szereplői határozzák meg, hogy milyen elvárásaik vannak, a piac kényszerítse ki a képzések minőségét és mennyiségét egyaránt. (Megújuló szakképzés november 21. A 2007/08-as tanévben új finanszírozási rendszert vezettek be a szakiskolák támogatásába. Ennek értelmében szakképzési forrásalapot csak meghatározott számú tanulóval rendelkező szakképző iskola kaphat. A jövőben azok a szakképző 15

15 iskolák, amelyeknél a tanulói létszám nem éri el az ezerötszázat, nem juthatnak hozzá a szakképzési alap forrásaihoz. (Schmidt Bea: A kis létszámú szakképző helyek csak társulás révén juthatnak forrásokhoz , Az intézmények közötti átjárhatóságot és új szakmák elsajátítását tette lehetővé a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrehozása. A törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolák, szakközépiskolák az általános műveltséget megalapozó szakasz után a szakoktatást már közös évfolyamokon valósíthatják meg. Fontos, hogy mind a tanulók és a szülők, mind a munkaerőpiac tisztában legyen egy-egy szakképző intézmény teljesítményével, ezért kötelező lesz a tanulóknak, hogy visszajelzést adjanak iskolájuknak arról, hogyan boldogulnak a munkaerőpiacon, - ha elhelyezkedtek, akkor ez a jelentés a munkáltató kötelezettsége, az iskolák pedig kötelesek lesznek ezeket a statisztikákat nyilvánossá tenni. Így az oda jelentkezők, illetve a munkaerőpiac szereplői is tisztább képet kapnak arról, hogy az adott iskolában folyó szakképzés mennyire eredményes. (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Összefoglalók az oktatási törvények módosításairól (2007. június 25.) A Közoktatási törvény 2007-es módosításainak összefoglalója. p. 1-2, Integráció a magyar szakképzésben Az előző fejezetben kitértem a mai magyar közoktatást érintő változásokra, a változások okaira. Részletesen tárgyaltam a magyar szakképzés jelenlegi helyzetét, problémáit és a modernizáció irányába tett lépéseket. Ebben a részben a szakképzés feltételeinek javítását célzó intézményi háttér, a Térségi Integrált Szakképző Központok bemutatására vállalkozom Az integrációt előidéző külső környezeti hatások Az intézményrendszerek sajátosságait, a szakmai követelményeket és a képzési programokat tekintve a mai magyar szakképzés számos gonddal szembesült: A képzések tartalma nem illeszkedett a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez. 16

16 Csökkent a szakképzett munkaerő száma. Elégtelen volt a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett fiatalok oktatása és képzése. Nem alapozták meg az élethosszig tartó tanulást. Korszerűtlen, elavult tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája érvényesült. A gyakorlati képzés elszakadt a munka világától óta több mint felére csökkent a tanulók gyakorlati képzésének vállalati képzőhelyen történő megoldása. A szakképző intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplőivel összehangoltan együttműködni. Nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között. Számos intézmény küszködik kis mérete miatt program- és segédanyag fejlesztésekkel. A szakmai vizsgákon nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni, mert nem azonos színvonalon felszerelt iskolákban történik a gyakorlati vizsga. A felsorolt problémák felszámolására a következő alternatíva kínálkozik: A szakképzés jelenlegi intézményi és tartalmi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttműködés erősítése. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 1.) Az elmúlt évtizedben már voltak szakmacsoportos alapon szerveződő kísérleti projektek (Világbank, PHARE) az összehangoltabb intézményi együttműködés kialakítása érdekében, de a területi együttműködést nem sikerült megvalósítani. Ráadásul a programok célcsoportja az egyes iskolák voltak, ami az intézmények közötti versenyképességet erősítette után a már korábban említett Szakiskolai Fejlesztési Program és a NFT szakképzési intézkedései keretében átfogó reform indult a súlyos bajokkal küszködő szakképzési rendszer helyzetének javítására. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, 17

17 Térségi Integrált Szakképző Központok Az intézmények közötti együttműködési formák erősítésére és fejlesztésére különösen hazánk Európai Uniós csatlakozását követően került sor. Csak a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer kialakulásával van esélye Magyarországnak a versenyképes fejlődésre és az EU források befogadására. A hatékonyság ismérve, hogy a tanulókat megfelelően készítsék fel a tudásalapú társadalom követelményeinek való megfelelésre, illetve munkaerő-piaci szempontból naprakész szakmai ismeretekkel felvértezve kerüljenek az iskolapadból a munkahelyre. A hatékonyabb intézményi működés, az infrastrukturális fejlesztés és a minőségi szakképzés elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program intézkedéseként Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) hoztak létre, melyben valamennyi intézményfenntartó (a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek, a közoktatási intézmények fenntartói, a felsőoktatási intézmények) közreműködhet. A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak érdekcsoporti együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, p. 2.) A TISZK legfontosabb előnyei közé tartozik a források felhasználásában hatékonyabb koordináció regionális és helyi szinten. A TISZK-en belül megvalósulhat a felnőttképzés és az esélyegyenlőség megteremtése (roma és hátrányos helyzetű tanulók integrálása a szakképzésbe). Legfontosabb vívmány, hogy megteremtődik a TISZK intézményei közötti azonos mérési-értékelési rendszer, elősegítve a vizsgarendszer egységesítését. A TISZK célja a szakképzés jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerőpiachoz. A szakképzésben résztvevő iskolák fejlesztéséhez külön források nyújtanak segítséget. A TISZK főbb elemei az irányítást biztosító nonprofit szervezet (pl. Kht.), egy újonnan kialakított, csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhely, és a hat-nyolc szakképzést folytató intézmény, melyek lehetnek szakközépiskolák, szakiskolák, felsőfokú szakképesítést nyújtó felsőoktatási 18

18 intézmények. A központi képzőhelyen mely a konzorciumi együttműködésben résztvevők közös egyetértésével kijelölt ingatlanon működik pályaorientációs, szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik. A működéshez szükséges ingatlan lehet az új feladatok ellátására kijelölt szakképző intézmény épülete, épületrésze. A TISZK épületeiben a XXI. századi igényeknek megfelelő, az elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint a térség munkaerő-piaci igényeivel összhangban lévő épületbővítéseket és rekonstrukciókat hajtanak végre, hogy kielégíthessék a szakképzést folytató intézményekben rendelkezésre nem álló csúcstechnológiához kötődő oktatási igényeket. (Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága, A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. feladata és szerepe a Dél-dunántúli régió szakképzésében A Dél-dunántúli régió az egy főre jutó ipari termelésben jelentősen elmarad az országos átlagtól, számos tartósan lemaradó kistérség van. Az ipari ágazatok közül az agrárgazdaság és az élelmiszergazdaság szerepe jelentős. A térségben magas arányt képvisel az egészségügyi és közgazdasági, átlagos szint alatt van viszont a gépészeti, az elektronikai és informatikai képzés. Az ipari fejlettség elmaradása több okra vezethető vissza: tőkehiány, a finanszírozási forrásokhoz való nem megfelelő hozzáférés, nem megfelelő menedzsment, üzleti tervek hiánya, alacsony informatikai kultúra és korszerűtlen infrastruktúra. (Garay, 2007a) Somogy megye a gazdasági mutatók tekintetében országos szinten a 17. helyen áll. A gazdasági recesszió oka többek között az idegenforgalmi hanyatlás, a nagyüzemi mezőgazdaság átalakulása, a kisszámú ipari központ és a közlekedési hálózat elégtelensége. A térség fejlődésének előfeltétele az oktatás fejlesztése és a piacgazdaság gyorsan változó igényeinek megfelelő, rugalmasan változó szakképzési rendszer kialakítása. Nagy problémát jelent, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulást nem követte az iskolaszerkezet változása. Egyre nőtt a diplomás munkaerő száma, miközben bizonyos szakmák tekintetében (gépészet, építőipar, kereskedelem, CNC-NC forgácsoló, fémmegmunkáló, kőműves, burkoló, asztalos) szakemberhiány mutatkozott. (Garay, 2007b) Helyi és országos szinten is hasonló problémák jelentkeznek a szakképzésben. A képzési kapacitás a párhuzamos képzések jelenléte miatt gyakran kihasználatlan. 19

19 A képzések kínálatát a gazdaság igényeihez kellene igazítatni. A humán erőforrás versenyképességének fokozása érdekében fejleszteni kell a régió mezőgazdasági, műszaki és informatikai oktatási intézményrendszerét. Szükséges tehát egy olyan külső koordináció a szakképzési rendszerben, mellyel az intézmények erősíthetik kapcsolatukat és keresik az együttműködési lehetőségeket. (Kaposvár TISZK: A Kaposvár Térségi Integrált Szakképző Központ megalakulása, szerepe a Déldunántúli régió szakképzésében; A régiós szakképzés helyzete, A kaposvári TISZK létrehozásával több iskola (köztük az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola) önállóságát megtartva tömörült egy szervezetbe, ami racionálisabb munkaszervezést és átjárhatóságot eredményezett március 4.-én a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH), az Oktatási Minisztérium (OM) szakmai támogatásával és az OM Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) közreműködésével pályázatot hirdetett 16 Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása címmel. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szoros kooperációt alakított ki Szigetvár és Dombóvár Városok Önkormányzataival a közös szakképzési központ létrehozására március 30. A 16 nyertes pályázó között a Dél-Dunántúli régióban két pályázat volt eredményes: 1. HEFOP/2004/ Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 2. HEFOP/2004/ Térségi Integrált szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása A sikeres konzorcium eredményeként hat kaposvári, egy szigetvári és egy dombóvári, összesen nyolc oktatási intézmény kezdte meg a közös beruházást a Rippl- Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola székhelyén (ld. 9. sz. melléklet), annak átalakított helységeiben. Az intézmény egy teljesen átépítésre kerülő, korábban is tanműhelyként funkcionáló mélycsarnokot, az iskola ötödik emeletét, mozgássérültek számára kialakítandó felvonó helyet, szociális helyiségeket, parkolókat, udvari létesítményeket kapott, illetve kezdett építeni. (Garay, 2007a) 20

20 A program céljai A Kaposvár TISZK olyan szakképzési környezetet alakít ki, ( ) amely támogatja az NFT HEFOP és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program célkitűzéseit. A fejlesztés hatására létrejövő korszerűbb intézményhálózat biztosítja a szakképzés hatékony működését és működtetését, lehetővé válik a szakképzés összehangolása térségi és regionális szinten. A fejlesztés hozzásegít a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési mutatóinak javulásához, illetve a gazdaság szereplőivel való új együttműködési programok indításához. (Kaposvár TISZK: A program céljai március 2. 15:45) 3. Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium múlt és jelen Az iskola, mint intézmény szerepe, feladata Az iskola értéket, normát közvetít, motivál és ösztönöz. Nem szolgáltató vállalat, hanem nevelő intézmény, melynek fennmaradásának biztosítása érdekében tőle idegen feladatok (kereskedelmi tevékenység) megoldására és koordinálására is vállalkoznia kell. (Rókusfalvy, 1998) A jó iskola a külső társadalmi hatásokat építővé tudja tenni és ezekkel is tudja erősíteni a saját egészséges nevelő hatásait a tanulókban. (Rókusfalvy, 1998 p.157) 3.1. Az iskolák rövid története Dolgozatom alapja két kaposvári egymástól kb. 300 m távolságra lévő szakképzési intézmény az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola és a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakképző Iskola összevonása. A két eltérő múlttal, de hasonló képzési szerkezettel rendelkező intézmény 2007 szeptemberétől közös vezetéssel, egy név alatt (Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) várta a 2007/08-as tanévben főleg műszaki területen tanulni kívánó diákokat. A két egykori intézmény két önálló gazdálkodású és képzési rendszerű szervezet volt, mely mostanra egy megnövekedett tanuló- és tanári létszámmal rendelkező, széles képzési struktúrát kínáló, a régióban egyedülálló középiskola lett (ld. 10. sz. melléklet). 21

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 17. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Bánki Donát Szakképző

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában A fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása Közép-Kelet-Európában Projekt Szeminárium 2013. október 10. A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában Előadó: Kiss Ferenc

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt)

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) 5/A.sz. melléklet Az intézmény elnevezése: Az intézmény rövid neve: Az intézmény rövidített neve: Közgazdasági Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. május 24-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. május 24-i rendkívüli ülésére Új napirendi pont 20. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 24-i rendkívüli ülésére Tárgy: A 2012/2013. tanévben indítható középiskolai

Részletesebben

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves VI-178/3026/2012. sz. határozat melléklete 15. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (7632 Pécs, Melinda utca 23.) ALAPÍTÓ OKIRATA (A 2009. március 19.-ei módosítással vastag, dőlt betűk - egybeszerkesztett változat) Pécsi József Nádor Gimnázium

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 14. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Öveges József Szakképző

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő testületének 2012.

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 20-án tartandó ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 16. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Medgyaszay István

Részletesebben

K I V O N A T. A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. elektronikus példány K I V O N A T A Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. TIS ZALÖK VÁROS ÖNKORMÁN YZAT KÉPVIS ELŐ-TES TÜLETÉN EK 10/2010.(II.11.)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő VI-169/3026/2012. sz. határozat melléklete 6. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Felvételi tájékoztató 2008. 1 Az Intézmény hivatalos adatai OM azonosító: 029804 Név: Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Cím: 6600, Szentes, Szent I. herceg

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 249/2003. (X. 1.) számú h a t á r o z a t a a 2003/2004-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja Javaslat Tolna megyei térségi integrált szakképző központ létrehozására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Javaslat közoktatási feladatellátási megállapodások megkötésére Előadó: dr. Puskás Imre,

Részletesebben

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév

2011-2012: 2012: Jubileumi tanév 2011-2012: 2012: Jubileumi tanév Intézm zményünk nk szület letése A tanműhely átadása A tanulmányi nyi épület átadása A képzk pzési szerkezet alakulása Gépipari Technikum 1951 Kiválik az intézményből a

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra Igazgató: Pribelszki János E-mail: ig@vejsz.sulinet.hu Honlap: www.vejsz.sulinet.hu (Aktuális információk) www.facebook.com/jendrassik-venesz Középiskola és Szakiskola Telefon: 88/567-430, 88/426-866 Telefax:

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 85/2002. (IV.29.) számú h a t á r o z a t a egyes középfokú intézmények alapító okiratainak módosításáról A Közgyűlés 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola. Előadó : Ozsváth László igazgató

Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola. Előadó : Ozsváth László igazgató Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 1950 1970 2009 Előadó : Ozsváth László igazgató Kezdettől a jelenig 1950-ben beindult a gimnáziumi oktatás 1951-ben Ványai Ambrus

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Bemutatkozunk Kecskemét városa 2004. szeptemberben nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programra (HEFOP) a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására és infrastrukturális

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a és az államháztartásról szóló

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki.

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki. HONVÉDELMI MINISZTER Nyt. szám: 154 20/2013. ALAPÍTÓ OKIRAT A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 39. (1)

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KALMÁR ZSIGMOND TAGINTÉZMÉNY OM azonosító száma:029678 Cím: 68 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 7-9. Telefonszám 62-222-246 Fax

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben