Hallgatók a Tudomány Szolgálatában
|
|
- Zsuzsanna Borbélyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Ferencz Gábor Az atomerőművekben történt rendkívüli események Budapest, november
2 1. Bevezetés Napjainkban egyre többször lát napvilágot, olyan hír, mely szerint az atomerőművek által termelt energiát, valamilyen más lehetőleg természetes energiaforrás /szél, víz/ kiaknázásával kellene pótolni. Ezért aztán egyre több figyelmet fordítanak ezen természetes, nem környezetszennyező energiaforrások alkalmazására, mely figyelmet nagy valószínűséggel felerősíti a közelmúltban, Japánban történt fukusimai-atomreaktor katasztrófája. A számos atomerőművekben történt katasztrófa /pl.: Csernobil/, - mely atomerőművek működésében fellépő üzemzavarnak, vagy valamilyen külső környezeti behatásnak köszönhető vezérelt dolgozatom megírásában. Több tanulmány rámutatott arra, hogy a nukleáris létesítményekben bekövetkezett esetek többségében az ok nem a létesítményen belülről, hanem külső hatás (földrengés, árvíz stb.) formájában érkezik. 1 Dolgozatomon keresztül szeretném bemutatni - ezt a napjainkban sokat vitatott energiaforrásnak a működést, elterjedését, biztonságának alapelveit és néhány mondaton keresztül a 2003-ban Pakson történt üzemzavart. 2. Erőművek Az elektromos áram előállítása többféle módszerrel történhet: - a hőerőművekben különböző anyagok elégetése során nyert hőt, - a vízerőművekben a magasból lezúduló víz energiáját, - a napelemekben a napfényt, a szélgenerátorokban a szél mozgási energiáját, - az atomerőművekben az atommag átalakulása során felszabaduló óriási energiát használják áramtermelésre. Ezek közül a környezetet legkevésbé a vízerőművek, a napelemek és a szélgenerátorok szennyezik, telepítésüket azonban jelentősen korlátozza, hogy csak megfelelő természeti adottságú területen lehet gazdaságosan működtetni ilyen berendezéseket. 1. kép: Energiafélék felhasználása Magyarországon ( 1 Dr. Hornyacsek, J
3 3. Atomerőmű 3.1. A maghasadás Az atommagba zárt energia gyakorlati hasznosításának lehetőségét két német fizikus, Hahn és Strassmann 1938-ban tett felfedezése teremtette meg. Azt észlelték, hogy neutron hatására az urán magja széthasad és ekkor igen sok energia és 2-3 neutron szabadul fel. A neutronok felszabadulása teszi lehetővé, hogy az egyszer megindult folyamat ne álljon meg, hanem tetszés szerinti ideig tovább folytatódjék, ún. láncreakció jöjjön létre. Kiderült, hogy egy gramm uránból egymilliószor annyi energia nyerhető, mint egy gramm szén elégetéséből, tehát egy gramm urán egymillió gramm, azaz egy tonna szenet pótolhat. Ha egy urántömbben széthasad egy atommag, akkor a keletkező neutronok az atommagokat elválasztó légüres térben nem biztos, hogy találkoznak uránmaggal. A maghasadásnál nagy energiájú (gyors) neutronok keletkeznek, amelyek még telitalálat esetén is csak ritkán hasítják szét az uránmagot. Csak a lassú neutronok képesek hasításra, tehát valamilyen módon le kell lassítani őket. Lassító anyagok: - hidrogén: magjának, a protonnak ugyanakkora a tömege, mint a neutroné, így ha a neutron nekiütközik átadja teljes energiáját; hátránya, hogy bizonyos mértékig elnyeli a neutronokat. - grafit és a nehézvíz : rosszabb lassítóképességű, de kevésbé nyeli el a neutronokat. A tudósoknak azonban a legnagyobb gondot az okozta, hogy az urán két izotópból áll, az urán-235-ből és az urán-238-ból. Az előbbi alkalmas a maghasadásra, az utóbbi nem. A természetes uránban a hasadásra alkalmas urán-235 aránya csak 0,7%, ami igen kedvezőtlen arány. A kétféle uránt el lehet különíteni ún. dúsítóművekben, de ezek működtetése igen költséges. Az atomerőműben tehát uránrudakat vízbe (nehézvízbe) helyeznek, ahol a lelassult neutronok megakadnak az uránban, a víz pedig a termelődő hőt el tudja szállítani. Az atomerőmű tulajdonképpen egy kazán, amelyben a hőt nem a szén égése, hanem az urán hasadása termeli. A reaktor hője segítségével előállított gáz vagy gőz turbinát, a turbina pedig áramfejlesztőt hajt. 337
4 Az atomreaktor az urán hasadásával energiát termel, amelynek elsődleges felhasználása a villamosenergia-termelés. Járművekre helyezve mind Oroszország, mind az USA gyártott atommeghajtású tengeralattjárókat, hajókat. A reaktorok a neutronsugárzást is hasznosíthatják: - fizikai kísérletekhez - sugárbiológiai kísérletekhez - orvosi célra (rákos betegek gyógyítására) - radioaktív izotópok előállításához. A világűrben is használatos az atomreaktor, ahol a mesterséges égitestek áramellátását biztosítják ezzel a módszerrel. Katonai alkalmazásakor pedig meg kell említeni az atombombát, melyet urán-plutónium keverékből állítanak elő reaktorokban Atomerőművek fajtái: - lassító- és hűtőanyaga egyaránt víz (víz-víz rendszerű): az uránt dúsítani kell az természetes 0,7 % arányról 1,5-4 % -ra. - nyomottvizes erőmű: a hűtővíz a reaktorban nem forr fel, nyomás alatt tartják - vízforraló: a víz felforr, így víz-gőz keverék távozik a reaktorból - lassító- és hűtőanyaga nehézvíz : ilyenkor a természetes urán a hasadóanyag. - lassítóanyaga grafit, hűtőanyaga gáz (szén-dioxid, hélium): itt is lehet természetes uránt használni, ezek a gáz-grafit reaktorok. - lassítóanyaga grafit, hűtőanyaga víz: enyhén dúsított urán lehet használni (ilyen az obnyinszki, csernobili atomerőmű) 3.3. Az atomreaktor és szabályozása Az atomreaktor olyan berendezés, amelyben makroszkópikus méretekben szabályozott láncreakciót valósítunk meg. Az atomreaktorok túlnyomó részében a láncreakcióhoz a maghasadás során keletkező gyors (nagy energiájú) neutronok lelassítása szükséges, erre szolgál a moderátor. A maghasadás során felszabaduló energia legnagyobb részét a hasadványmagok viszik el mozgási energia formájában, melyek az üzemanyag többi atomjával ütközve energiájukat elvesztik. Ez az energia hő formájában jelentkezik, amit a hűtőközeg segítségével vezetünk el a reaktorból. A neutronok számának (ezzel a teljesítmény) szabályozására szolgálnak az abszorbens rudak. 338
5 Az atomerőműbe számos neutronelnyelő anyagból (bór, kadmium stb.) készült rudat helyeznek, melyek a neutronokat elnyelik, így nem alakulhat ki láncreakció. A szabályzórudak kihúzásával el lehet indítani a láncreakciót, majd a neutronsugárzást mérő műszereken megfigyelhető, hogy mikor éri el az erőmű a kívánt teljesítményt. Ekkor a szabályzórudakat kicsit visszaengedik és a maghasadások száma állandósul, a reaktor állandó teljesítményen üzemel. A teljesítmény nem attól függ, hogy hol állnak a szabályzórudak, hanem attól, hogy az állandó szint elérése előtt mennyi ideig nőtt a teljesítmény. 2. kép: Az atomreaktor ( Az atomerőművek története A világ első atomerőműve a Moszkva melletti Obnyinszk városkában július 27-én kezdte meg működését, ezzel új korszak vette kezdetét a villamosenergia termelés történetében. Az obnyinszki erőmű grafit-víz rendszerű volt (ezáltal plutónium termelésére is átállítható) és 5 megawatt villamos teljesítményt ért el. 339
6 1957-ben indult el az USA-ban az első atomerőmű, mely 60 megawattot szolgáltatott először Pittsburgh városának. Ez nyomottvizes reaktor, mely a mai napig a legbiztonságosabbnak tartott reaktorfajta. 3. kép: Harrisburgi atomerőmű ( Magyarországon az első reaktor 1959-ben a Kísérleti Fizikai Kutatóintézetben épült, 2 megawatt hőteljesítményű kutatóreaktor volt, csak fizikai kutatások céljait szolgálta. Többször átépítették, teljesítménye jelenleg 10 megawatt, de ma is csak a tudományt szolgálja ben helyezték üzembe a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktorát, mely jelenleg is működik, teljesítménye 100 kilowatt, oktatási és kutatási célokat szolgál. 4. kép: A Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora ( 340
7 Magyarországon, Pakson 1974-ben kezdték meg az első reaktor építését. Az első blokkban december 4-én indult be a láncreakció. Az erőmű teljes kiépítése 1988-ban fejeződött be. 4. Az atomerőművek elterjedése Miután 1963-ban üzembe lépett az első, a villamos energiát kereskedelmileg is versenyképes áron termelő reaktor, nagy számban rendeltek meg és helyeztek üzembe atomerőműveket. Mindez alaposan megváltozott a két olajválságot követő gazdasági recesszió miatt: a fejlődés lelassult, sőt sok megrendelt egységet visszamondtak. Az atomipar helyzetét súlyosbította két eset: 1979-ben Harrisburgban (Egyesült Államok) megolvadt a TMI-2 reaktor zónájának egy része, majd 1986-ban bekövetkezett a csernobili atomerőmű súlyos balesete. A TMI-2 balesete "csak" komoly anyagi kárt okozott, és nem járt személyi sérüléssel, mert a biztonsági rendszerek annak ellenére is megvédték a környezetet és a személyzetet, hogy az operátorok több hibát is elkövettek. Ennek ellenére az atomerőművek biztonságát világszerte egyre többen kezdték vitatni. Az ellenzők tábora szélesedett a csernobili katasztrófa után. Ez volt az első olyan nukleáris baleset, amely atomerőműben emberéleteket követelt. Mindkét baleset sok tanulságot hozott, és a biztonsági előírások jelentős szigorítását eredményezte. Az atomerőművek statisztikai adataira később visszatérünk. 5. Üzemzavar, baleset 5.1 INES-skála A köznapi beszédben sokszor nem tesznek különbséget a szokásos (mondjuk így: normál) tevékenység során fellépő környezeti és ezen belüli egészségvédelmi problémák, és a rendkívüli (nevezzük így: üzemzavari) problémák között. A közvéleményt valójában ez a tapasztalat a rendkívüli események és ezek következményei érdeklik. A rendkívüli eseményeknél az esemény leírása után lehet annak következményeiről beszélni. Azt, hogy egy repülőgép minden megtett utaskilométerre számítva mennyi szennyező anyagot bocsát ki, hogy milyen a zajterhelés a repülőtér környékén, mekkora területet kell igénybe venni a repülőtér kialakításához, a repülőtérhez vezető utaknak mekkora a környezetet terhelő hatása: mindez kiszámítható. Az azonban, hogy egy légi baleset mivel jár, rengeteg kérdést vet fel. Néhány példa: 341
8 le tudott szállni vagy lezuhant, utas- vagy teherszállító gép, hányan voltak a fedélzeten, ha lezuhant, hová esett (lakóterület mondjuk szeptember 11., ipari zóna, esetleg atomerőmű) ha összeütközött, mi lett a másik géppel. Éppen ezért addig, míg az atomerőmű okozta környezeti terhelésről adatszerűen lehet beszélni, addig a rendkívüli eseményeknél az események függvényében kell a választ megadni. Az eseményeket a következmények szerint kategorizálják, erre nemzetközileg általánosan elfogadott rendszert használnak. Az eseményskála és értelmezése (INES: International Nuclear Event Scala rövidírése ) 5. kép: INES-skála ( 342
9 Szint, megnevezés 7. Nagyon súlyos baleset 6. Súlyos baleset Kritériumok A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények. Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében. Példák Csernobil, Szovjetunió, Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq Windscale, jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek Nagy részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) Britannia, szükséges egyes esetekben az egészségi hatások 1957 valószínűségének csökkentésére. Three Mile A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások Island, USA, és/vagy megolvadás következtében
10 4. Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset 3. Súlyos üzemzavar Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány msv dózist eredményez. Általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését. A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében. A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben) Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized msv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség. A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (50 msv-et meghaladó egyéni dózisok). Saint Laurent, Franciaország, 1980 Tokai Mura, Japán, 1999 Vandellos, Spanyolország, 1989 Üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna. 2. Üzemzavar Műszaki üzemzavarok vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek. 344
11 1. Rendellenesség Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően "Skála alattiak".) 5.2 Az atomerőművek biztonságának hat alapelve A negatív visszacsatolások tudatos kihasználása A biztonság legalapvetőbb biztosítékát a fizika adja. Egy jól megtervezett atomerőműben ha a teljesítmény bármi okból emelkedik, akkor fizikai tényezők automatikusan csökkentik a teljesítményt. Az ilyen reaktorokban nukleáris robbanás (megszaladás vagy reaktivitásbaleset) nem fordulhat elő Az egyszeres meghibásodás elve Ha egy rendszert megbízható elemekből áll és egy biztonsági funkció ellátásának elmaradásához egyetlen elem meghibásodása ne legyen elegendő, akkor az a rendszer igen kis valószínűséggel válhat veszélyessé. A diverzitás elve Az egyszeres meghibásodás ellen védett rendszer nem véd a közös okú hibák ellen. A diverzitás elve szerint olyan biztonsági elemeket kell használni, amelyek egyidejűleg azonos ok következtében nem mondanak csődöt. (Hiába van az autón elöl is hátul is fék, ez a fékfolyadék hiánya esetén nem segít.) 345
12 A mélységi védelem elve A sugárzó anyag és a környezet között több gátnak kell lennie. A gyakorlatban atomerőművek esetében a gátak száma három: a fűtőelemek fala, a primer kör fala és a hermetikus tér (Pakson betonból készült) fala. Az emberi tényező fontossága A kezelői hibák kiküszöbölésére olyan információs rendszert kell létrehozni, ami az embergép kapcsolatot emberközpontúvá teszi (a fontosabb ábra legyen jobban látható, ne kelljen felesleges műveleteket végezni stb.). Ezt az elvet is egyre szélesebb körben alkalmazzák atomerőművekben. A veszélyhelyzetekre való felkészítés is része a lényeges események felismerésének. Erre szolgálnak a szimulátorok. Súlyos balesetek elemzése, esélyének csökkentése Ma az igen valószínűtlen eseménysorozatokat is elemezni kell, és a kockázat azaz a bekövetkezés valószínűségének és a hatás mértékének szorzata alapján kategorizálják az eseményeket, hoznak biztonságnövelő intézkedéseket (biztonságjavító átalakítások). 5.3 Ha mégis történik valami Ha bármilyen okból olyan esemény történik, amely a normálistól eltér, a számítógép értesíti az reaktort irányító operátort, hogy avatkozzon be. Amennyiben ezt nem teszi, vagy az esemény súlyos, a szabályozó rudak automatikusan beesnek az aktív zónába és másodperc alatt leállítják a láncreakciót. A szabályozó rudakat elektromágnesek tartják, ha nem kap az elektromágnes áramot, a gravitáció mozgatja a rudakat. A reaktorban maradt radioaktív hasadványok bomlása miatt azonban továbbra is jelentős hő fejlődik, amely az első pillanatokban a névleges teljesítmény 7,5%-át teszi ki, tehát hűtésre a reaktor leállítása után is szükség van. Amennyiben az üzemzavart a hűtőrendszer sérülése jelenti, mindenképp gondoskodni kell kiegészítő, üzemzavari hűtésről, még leállás után is. A hűtés nélkül maradt 346
13 üzemanyag megolvadása ugyanis a fűtőelemben lévő radioaktív hasadási termékeknek a reaktorból való kikerülését eredményezhetné, ezt pedig mindenképp meg kell akadályozni. Nézzük a legrosszabbat! A primer vízkör fővezetékének törése az atomerőmű lehetséges legsúlyosabb üzemzavara, amelyre a tervezéskor számítottak. (Ennek a balesetnek az előfordulása azonban igen kis valószínűségű, a számítások szerint évente egyszer fordulhat elő.) Ilyenkor a zóna hűtésének kiesését még csak tetézi az, hogy a törésnél kiáramló víznek magas a hőmérséklete, a kisebb nyomás miatt azonnal elforr, így erősen radioaktív gőz keletkezik. Természetesen a radioaktív gőz környezetbe jutását feltétlenül el kell kerülni. Erre szolgál az ún. hermetikus tér és a lokalizációs rendszer. A hermetikus tér a reaktor hűtőköreit tartalmazó, 1,5 m vastag betonfallal körülvett épületrész, amely egyrészt a sugárzás elleni biológiai védelemként szolgál, másrészt megakadályozza a gőz kijutását 1,5 bar túlnyomásig (azaz a légköri nyomás 2,5-szereséig). Az ennél nagyobb gőznyomás (vagyis a vasbeton épület károsodásának) megelőzése érdekében alakították ki a lokalizációs rendszert, más néven a gőznyomás-csökkentő rendszert, amely a lokalizációs toronyból és a permetező rendszerből áll. A fő keringtető vezeték törésekor keletkezett gőz a hermetikus tér levegőjével együtt átáramlik a lokalizációs toronyba, ahol vízzel töltött tálcákon áramlik át. Eközben a gőz kondenzálódik, így a hermetikus tér nyomása csökken. A permetező rendszer bóros vizet porlaszt a hermetikus térbe. A víz kondenzálja a gőzt, tovább csökkentve ezzel a hermetikus tér nyomását. A bórsav azért szükséges, mert a víz idővel be tud jutni a reaktorba, ahol a bór neutronelnyelő képessége segít elkerülni a láncreakció újraindulását. (Nyugat-Európában más rendszereket használnak, a paksi ezekkel biztonság szempontjából egyenértékű.) Primer köri csőtörés esetén az aktív zóna hűtését a zóna üzemzavari hűtőrendszer látja el. A biztonsági rendszerek többsége villamos energiát igényel, így felmerül a kérdés, hogy mi történik a villamos energia ellátás kiesésekor. Minden reaktorblokkhoz 3 dízelgenerátort építettek, melyek súlyos üzemzavarok esetén automatikusan indulnak el biztosítva a fontos fogyasztók áramellátását. 347
14 6. A paksi üzemzavar A paksi atomerőműben április 10-én súlyos üzemzavar történt, harminc fűtőelemkazetta megsérült. Az esemény INES szerinti besorolása 3. Előzmények Az erőmű korábbi üzeme során a gőzfejlesztőkben olyan karbantartási munkákat végeztek, amelyek a személyzet megengedett, de jelentős sugárterhelésével jártak. E terhelés csökkentésére végezték a gőzfejlesztők dekontaminálását (sugárzó anyagoktól való mentesítését). A dekontaminálás káros mellékhatásaként vassók kerülnek a primer körbe, ezek egy része a fűtőelemeken rakodik le. Lerakódásokat figyeltek meg három blokk esetében, a negyedik blokkon ezért dekontaminálást már nem végeztek. A lerakódás nagy bajt nem okozott, de egyes kazetták hidraulikai ellenállása megnőtt, ezért az egyenlőtlenségek növekedését egyes esetekben csak a reaktorok teljesítményének csökkentésével lehetett elkerülni. A további üzemviteli korlátozások elkerülésére a lerakódásokat meg kellett szüntetni. Ehhez hasonló jelenséget már tapasztaltak más atomerőműben is. Ott a lerakódások kevesebb kazettán jelentkeztek, ezért a problémát a szennyezett kazetták üzemen kívül helyezésével oldották meg. Pakson takarékosabb megoldást választottak: a kazetták megtisztítását. A tisztítóberendezés tervezésével, gyártásával és üzemeltetésével egy külföldi céget bíztak meg. Az első berendezés hét kazetta tisztítására volt alkalmas, arra is csak jelentős hűlési idő (egy év) után. Ez a berendezés elkészült és üzembiztosan működött, azonban ezzel nem lehetett a feladatot időben végrehajtani, ezért egy nagyobb teljesítményű gépet rendeltek ugyanattól a cégtől. Az új berendezés harminc kazetta egyidejű tisztítását tette lehetővé, ráadásul a reaktorból frissen kiemelt kazetták tisztítására is alkalmas volt. A berendezéssel próbaképpen megtisztítottak kétszer harminc, hosszabb ideje pihent kazettát. Nem tapasztaltak rendellenességet. Ezután, az erőmű 2-es blokkjának március 29-i leállítását követően, megtisztítottak háromszor harminc frissen kiégett kazettát. Rendellenességet most sem tapasztaltak. Április 10-én került sor a hatodik tisztítási műveletre. Ekkor lépett fel a súlyos üzemzavar. 348
15 A bajt a remanens (maradék) hő okozta A kazetták sérülését azok túlmelegedése okozta. Amint már szó volt róla, a keletkező energia zömét a hasadási termékek kinetikus energiája adja, de az energia egy része a hasadványok bomlása során szabadul fel. Ha a reaktort leállítjuk, akkor a hő 5-6%-a tovább termelődik. Ez a hőtermelés természetesen eleinte gyorsan csökken, két hét alatt körülbelül huszadára. Egykét hete leállított reaktor kazettái tehát még igen jelentős hőt termelnek. Április 10-én a tisztítótartályban elhelyezett kazetták hőtermelése mintegy 240 kw volt, e teljesítmény a mintegy 6 m 3 térfogatú tartályban a kazetták jelentős felmelegedését okozta, mert a hűtés nem volt megfelelő, a technológiai utasítás hiányos volt. Mintegy négy óra elteltével radioaktív nemesgázok jelenlétét észlelték a szellőzőrendszerben. Ekkor elrendelték a tisztítótartály fedelének leemelését. A nyitás csak részlegesen sikerült, de a kazetták hűtése innentől kezdve már biztosítva volt. A fedelet csak hat nappal később sikerült leemelni, ekkor lehetett a kazetták sérülésének mértékéről képet kapni, ekkor minősítették az eseményt INES 3-nak. A kazetták az elégtelen hűtés miatt felmelegedtek, és így felső részük gőztérbe került a víz elforrása miatt. Emiatt valamivel több mint két óra elteltével elegendően magas hőmérséklet alakult ki ahhoz, hogy a fűtőelemek és a kazetták burkolata rideggé váljon. A tisztítótartályt ugyan ki kellett nyitni, de ez a károkat növelte. Nem sérült meg senki, nem a reaktorban történt az üzemzavar Az erőmű dolgozói közül nem sérült meg senki, sőt az érintett dolgozók által kapott dózis egyikük esetében sem haladta meg az egészségi korlátot. Az üzemzavar nem a reaktorban történt, tehát a reaktor nem sérülhetett meg. A következmények felszámolása, azaz a sérült kazetták eltávolítása és a szennyezett felületek dekontaminálása után az érintett blokkot újra lehet indítani. Nem volt számottevő kibocsátás Az üzemzavar következtében az erőmű környezetébe radioaktív anyagok (elsősorban nemesgázok) kerültek, ezek együttes mennyisége nem érte el az éves kibocsátási korlátot. E kibocsátás nem károsította a környezetet, mert a környezetben tartózkodó személyek legrosszabb esetben is csak annyi többletdózist kaptak, amennyi félórányi természetes háttérsugárzás következtében éri őket. 349
16 Jelentős az anyagi kár A kár alapvetően három részre bontható. A kazetták sérülése további hasznosításukat nyilvánvalóan lehetetlenné teszi. A helyreállítás költségét nehéz pontosan megbecsülni, de néhány száz millió forintról van szó, feltehetőleg e költségek egymilliárd forint alatt lesznek. A legnagyobb költséget a kiesett termelés jelenti, mivel minden egyes kiesett nap ötven millió forint veszteséget jelent. A paksi üzemzavar tanulságai Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a leállított reaktor mivel a különféle védelmi eszközöket működő reaktorokra tervezték veszélyesebb a működőnél. A rendelkezésre álló biztonsági eszközök leállított reaktor esetében korlátozottak. Ilyenkor ugyanis szükségszerű a fűtőelemek mozgatása, ami egyrészt emberi jelenlétet tételez fel ami mindig hibaforrástöbbletet jelent másrészt a védőgátak (primer kör fala, hermetikus tér fala) nyitva vannak. Egynél több esemény egyidejű bekövetkezése okozta az üzemzavart. A tisztítótartály tervezésének, megépítésének módja ugyan erősen kifogásolható, de amint láttuk, három esetben a rendszer jól működött éles helyzetben is. Az üzemzavarhoz az is kellett, hogy a technológiai előírás hiányos legyen. Fontos tehát a lehetséges összes esemény számbavétele, következményeinek meghatározása, tehát a biztonsági elemzések korrekt és széles körű elemzése és végrehajtása. Minden új berendezést alaposan elemezni kell a biztonság szempontjából, még akkor is, ha azt nem sorolták a legfontosabbak közé. Az atomerőművek biztonságának témakörében említett elvek következetes betartása esetén az üzemzavar elkerülhető lett volna. A tisztítótartály nem felelt meg az egyszeres meghibásodás elvének, a diverzitás elve egyáltalán fel sem merült. A mélységi védelem elve a leállított reaktoron végzett műveletek esetében szükségszerűen sérül, hiszen a fűtőelemek cseréjéhez a primer kört mindenképpen meg kell nyitni. Az emberi tényező szerepe sem elhanyagolható, a műveletet végzők nem voltak tisztában a várakozási idő hosszának jelentőségével. Végül meg kell említeni, hogy elég sok túlzó helyzetértékelés ijesztgette a közvéleményt. Ez sajnos elkerülhetetlennek tűnik a korábbi nukleáris problémák tapasztalatai alapján. A korrekt tájékoztatás hiányának következményeit a csernobili baleset óta minden érintettnek meg kellett (volna) tanulnia. 350
17 Irodalomjegyzék Andics István -10 éves a Paksi Atomerőmű, 1992, Paksi Atomerőmű Rt. Erich Überlecker Mi micsoda?, Atomenergia könyv, 1999, Tesslof és Babilon Kiadó Kft. Dr. Hornyacsek Júlia: FÖLDRENGÉS! FEL VAGYUNK KÉSZÜLVE? A lakosság földrengés során való védelmére való felkészülés hazánkban a kárterület és a mentési rendszer tükrében Hadmérnök VI. évfolyam 1. szám március. pp ISSN
Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák
Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti
RészletesebbenA paksi atomerőmű. Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0
A paksi atomerőmű Készítette: Szanyi Zoltán RJQ7J0 Történelmi áttekintés 1896 Rádióaktivitás felfedezése 1932 Neutron felfedezése magátalakulás vizsgálata 1934 Fermi mesterséges transzurán izotópot hozott
RészletesebbenMaghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenA Nukleárisbaleset- Dr. Vincze Árpád ZMNE
A Nukleárisbaleset- elhárítás alapjai Dr. Vincze Árpád ZMNE A Nukleárisbaleset-elhárítás elhárítás szerepe biztonsági célkitűzések mélységben tagolt védelem bizt. rendszerek, mérnöki eszközök normál üzemi
RészletesebbenFukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.
RészletesebbenMaghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba
Maghasadás Szabályozatlan- és szabályozott láncreakció Atombomba és a hidrogénbomba Felfedezése 1934 Fermi: transzurán izotóp előállítása neutron belövellésével 1938 Fermi: fizikai Nobel-díj 1938 Hahn:
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben
Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Atomerőművi kríziskommunikáció
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMit is jelent a biztonság? Atomerőművek biztonsága
Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint
RészletesebbenA szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C
A szabályozott láncreakció PETRÓ MÁTÉ 12.C Rövid vázlat: Történelmi áttekintés Az atomreaktor felépítése és működése Reaktortípusok Érdekességek: biztonság a világ atomenergia termelése Csernobil Kezdetek
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenA Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját
A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ
RészletesebbenAtomerőművek biztonsága
Mit is jelent a biztonság? A biztonság szót nagyon gyakran használjuk a köznapi életben is. Hogy mit is értünk alatta általánosságban, illetve technikai rendszerek esetén, azt a következő magyarázat szerint
RészletesebbenMagyarországi nukleáris reaktorok
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenMi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása
Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenQuo vadis nukleáris energetika
Quo vadis nukleáris energetika Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Győr Az előadás vázlata Energiaéhség Energiaforrások Maghasadás és magfúzió Nukleáris energetika Atomerőmű működése
RészletesebbenAtomenergia. Láncreakció, atomreaktorok, atombomba és ezek rövid története
Atomenergia Láncreakció, atomreaktorok, atombomba és ezek rövid története Előzmények Az energia - amiből korábban sosem volt elég - bőségesen itt van körülöttünk, csak meg kell találnunk hozzá a kulcsot.
RészletesebbenNukleáris energiatermelés
Nukleáris energiatermelés Nukleáris balesetek IAEA (International Atomic Energy Agency) =NAÜ (nemzetközi Atomenergia Ügynökség) Nemzetközi nukleáris esemény skála, 1990 Nemzetközi nukleáris esemény skála
RészletesebbenBiztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE
Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
RészletesebbenA leggyakrabban használt nukleáris és technológiai fogalmak. Kisokos
A leggyakrabban használt nukleáris és technológiai fogalmak Kisokos Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy. Alaperőmű: Folyamatosan, nagy kihasználtsággal üzemelő erőmű,
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenPaksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY
ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi
RészletesebbenVÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű
VÍZENERGIA A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más,
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenVélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról
Vélemény a Mohi Atomerőmű harmadik és negyedik blokkja megépítésével kapcsolatos előzetes környezeti tanulmányról Készítette: Perger András 2009. május 8. 2 A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS
RészletesebbenAtomreaktorok. Készítette: Hanusovszky Lívia
Atomreaktorok Készítette: Hanusovszky Lívia Tartalom Történeti áttekintés - reaktor generációk Az atomenergia jelenlegi szerepe Reaktor típusok Egzotikus reaktorok 1. Első generációs reaktorok Az 1970-es
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenA Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete
A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) intézkedési tervének aktuális helyzete XII. MNT Nukleáris Technikai Szimpózium, 2013. dec. 5-6. Vilimi András 71 A paksi atomerőmű látképe 500 MW 500 MW 500 MW
RészletesebbenMaghasadás, atomreaktorok
Maghasadás, atomreaktorok Magfizika Az urán életútja A Nap "második generációs" csillag, anyagának (és a bolygók, köztük a Föld anyagának) egy része egy másik csillagból származik. E csillag életének utolsó
RészletesebbenKözérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon
RészletesebbenRádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés).
Atomenergia Rádioaktív anyagok vizsgálata: sugárzás közben sokkal nagyobb energia szabadul fel, mint a hagyományos kémiai folyamatokban (pl. égés). Kutatók: vizsgálták az atomenergia felszabadításának
RészletesebbenCsernobili látogatás 2017
Csernobili látogatás 2017 A nukleáris technika múltja, jelene, jövője? Radnóti Katalin rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Érintendő témakörök Főbb reaktortípusok A csernobili baleset lefolyása
RészletesebbenI. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenAz AGNES-program. A program szükségessége
Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében
RészletesebbenNemzeti Nukleáris Kutatási Program
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Nemzeti Nukleáris Kutatási Program 2014-2018 Horváth Ákos Főigazgató, MTA EK foigazgato@energia.mta.hu Előzmények 2010. Elkészül a hazai nukleáris
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenHallgatók a Tudomány Szolgálatában
MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat
RészletesebbenSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,
Részletesebben235 U atommag hasadása
BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik
RészletesebbenAtomenergetika Erőművek felépítése
Atomenergetika Erőművek felépítése Atomenergetika Az Európai Uniós atomerőművek jellemzése az összes villamosenergia 35%-át adják ám 2015 és 2030 között elérik a tervezett élettartamuk végét Franciaország
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Részletesebben2013. év szakmai útjai.
2013. év szakmai útjai. 2013-ban több szakmai utat szerveztünk. Kíváncsiak voltunk, hogy kis hazánkban hogyan termelnek áramot, ezért megnéztünk három teljesen más típusú erőművet. Az első a Mátrai hőerőmű,
RészletesebbenAz uránérc bányászata
Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenTokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása
Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása Bujtás Tibor, Makovecz Gyula, C. Szabó István XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2014.05.13. Sérült fűtőelemek Ilyen volt a helyzet
RészletesebbenBlack start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben
Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben 2011 A Paksi Atomerőmű újra indítása teljes külső villamos hálózat vesztés esetén (black start) Egy igen összetett és erősen hurkolt villamos átviteli
RészletesebbenKivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
FSU204_KIV_V02 Oldal: 1 / 7 Kivonat az FSU204 Sugárveszélyes tevékenységek felügyelete folyamatról FSU204_KIV_V02 Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
RészletesebbenSajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató
Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos
RészletesebbenKB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenTOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály
TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz
RészletesebbenÜZEMLÁTOGATÁS AZ MTA CSILLEBÉRCI TELEPHELYÉN
ÜZEMLÁTOGATÁS AZ MTA CSILLEBÉRCI TELEPHELYÉN 2016.09.27. 2016. szeptember 27-én délután az Energetikai Szakkollégium szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia csillebérci telephelyére látogattunk el.
RészletesebbenSajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke
Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport
RészletesebbenAz új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése
Az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése Közmeghallgatás, Paks, Polgármesteri Hivatal, 2014. május 5. 1 Tartalom
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenA REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Részletesebbenb) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
Részletesebben1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL
1. TÉTEL 1. Ismertese az örvényszivattyúk működési elvét és felépítését (fő szerkezeti elemeit)! 2. Ismertesse a fővízköri rendszer és berendezéseinek feladatát, normál üzemi állapotát és üzemi paramétereit!
RészletesebbenAz informatikai katasztrófa elhárítás menete
Az informatikai katasztrófa elhárítás menete A katasztrófa elhárításáért felelős személyek meghatározása Cég vezetője (ügyvezető): A Cég vezetője a katasztrófa elhárítás első számú vezetője. Feladata:
RészletesebbenSAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének
RészletesebbenA természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)
A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,
RészletesebbenA Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi
ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenHatvan év reaktorbalesetei
Függelék Hatvan év reaktorbalesetei Az elsõ reaktort 1942. december 2-án indították el Chicagóban. Ezen demonstrálták, hogy a hasadások láncreakciója megvalósítható és szabályozható. Ezt követõen sok kísérleti
RészletesebbenHorváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.
Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL
Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL Manga László 1, Lencsés András 1, Bana János 1, Kátai- Urbán Lajos 2, Vass Gyula 2 1 MVM
RészletesebbenAktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy.
Nukleáris fogalomtár A leggyakrabban használt nukleáris fogalmak Az alábbi összeállítás az atomenergetikában, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplő szakkifejezéseket kívánja meghatározni.
RészletesebbenNukleáris biztonság és tűzvédelem. Siófok, Hotel MAGISTERN TSZVSZ közgyűlés 2011.04.14-15. Bokor László
Nukleáris biztonság és tűzvédelem Siófok, Hotel MAGISTERN TSZVSZ közgyűlés 2011.04.14-15. Bokor László Tartalom Mélységi védelem a tűzvédelem területén A mélységi védelem érvényesülése Determinisztikus
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.
Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági
RészletesebbenDél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: A MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
RészletesebbenÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ OAH évindító sajtótájékoztató
ÉVINDÍTÓ SA JTÓTÁ JÉKOZTATÓ 2015.01.27. OAH évindító sajtótájékoztató 1 Biztonság Megelőzés Kiemelten fontos a biztonságos üzemelés, az események, üzemzavarok és balesetek megelőzése a létesítményekben.
RészletesebbenEnergia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr.
Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja Csernobil Boros Ildikó Prof. Dr. Aszódi Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris
RészletesebbenMAGFIZIKA. Egy elem jellemzője, kémiai tulajdonságainak meghatározója a protonok száma, azaz a rendszám.
MAGFIZIKA Az atom áll: Z számú elektronból Z számú protonból A-Z számú neutronból A proton és a neutron közös neve nukleon. A - az atom tömegszáma. Z az atom rendszáma Az atomok atommagból és az azt körülvevő
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:
RészletesebbenCsernobil leckéje (Csernobil 30)
(Csernobil 30) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár 1 Miről lesz szó? Néhány (reaktor)fizikai jelenség, ami a megértéshez kell A csernobili erőmű néhány sajátossága A baleset lefolyása A baleset következményei
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenPaksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása
1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
Részletesebben